Mai (2021 09. 22.) ragálymatinéjában a qrmányvetítölde azzal szórakoztat bennünket, hogy tegnap éjfélig vajdaság szerte: „A beoltottak száma 5 865 865, közülük 5 591 911 fő már a második oltását is megkapta, 646 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. 501 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 819 021 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 2 beteg, így az elhunytak száma 30 143 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 781 138 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7740 főre emelkedett. 406 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 46-an vannak lélegeztetőgépen…”
EZ A SZÍNTISZTA IGASSÁG FELEJIM! AKI NEM HISZI, JÁRJON UTÁNNA MAGA!
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Mission-2021 fedőnéven terrorelhárító hadgyakorlatot tart a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) az Ural déli részén fekvő, Kazahsztánnal határos Orenburgban szeptember 20-24. között – közölte az orosz központi katonai körzet parancsnokságának sajtóirodája hétfőn.
A gyakorlaton 5500 orosz, fehérorosz, indiai, kazah, kínai, kirgiz, pakisztáni, tádzsik és üzbég katona vesz részt.
A hadgyakorlat célja ellenlépések begyakorlása a nemzetközi terrorszervezetek új taktikáival és technikáival szemben, a drónokkal és a vegyi, valamint a biológiai fegyverekkel való hadviselés megelőzéséért.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet 2001-ben alapította Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Megfigyelőként India, Irán, Pakisztán, Mongólia, és Afganisztán vesz részt benne. A tagállamok rendszeresen folytatnak közös hadgyakorlatokat a terrorizmus elhárításáért. A mostani hadgyakorlat a kétévenként tartott nagyobbak közé tartozik, és tavalyról halasztották az idénre a koronavírus-járvány miatt. +++
Elmenekült az RTL kamerája elől Varga Judit, amikor a Pegasus-ügyről kérdezték
Egy éles fordulattal rázta le üldözőit, láthatóan nem akart az egyre kényesebbé váló kérdésekre válaszolni.
A Pegasus kémszoftver nyomait találták meg annak az újságírónak a telefonjain, aki mások mellett Orbán Viktor repülős utazásáról, illetve Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc luxusjachtos nyaralásáról is felvételeket készített – erről a Direkt36 írt.
A megfigyelések elrendelésére jogosult Igazságügyi Minisztérium vezetőjét, Varga Juditot ma egy konferencián érte utol az RTL híradója, de nem válaszolt kérdéseikre.
(szmo)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Íme hát! Ilyen az, amikor Döbrögit és a NER – t védelmező Harcos Amazon inkább a biztos fedezékbe futást választja! „Szégyen a futás, de hasznos!” Avagy: „HALLGATNI ARANY!” – csatamormolás közepette.
A MI KÉRDÉSÜNK: MEDDIG CSINÁLHATJÁK MÉG EZEKET A TRÜKKÖKET? MEDDIG BÚJHATNAK MÉG A TÁKOLMÁNYUK GARANTÁLTA FEDEZÉKÜK BIZTONSÁGÁBA?
A szovjet nép Nagy Honvédő Háború idején tanúsított határtalan hazafisága nemcsak a fasiszta hódítók ellen fegyverrel harcoló szovjet emberek tömeges hősiességében nyilvánult meg, hanem azok önfeláldozó munkájában is, akik a hátországban kovácsolták a győzelmet.
A népben a szovjet katonák megsegítésének a legkülönbözőbb formái születtek meg és terjedtek el. A polgári lakosság közvetlenül részt vett a harccselekményekben, védelmi berendezéseket épített, ápolta a sebesült katonákat. Fel se lehet sorolni a temérdek anyagi küldeményt, a harcoló hadsereghez eljuttatott egyéni és kollektív leveleket, a dolgozók küldöttségeinek ezreit, amelyek az egyes arcvonalszakaszokat fölkeresték.
A történelem sok olyan példát ismer, amikor a hódító háborút viselő kizsákmányoló államok a lakosságot a csapatokat segítő munkákba fogták be. Mint ismeretes, a fasiszta Németország is az emberi, munka-, anyagi, pénzügyi és egyéb források „totális mozgósítását” hajtotta végre. A hitlerista propagandával megtévesztett emberek tömegei vettek részt önkéntesen benne. És mégis mindezeknek az intézkedéseknek a fő eszköze a kényszer volt.
Az a sok irányú segítség, amelyet a szovjet emberek a Nagy Honvédő Háború éveiben az arcvonalnak nyújtottak, merőben más alapokon nyugodott. A fő különbség az önkéntességben, maguknak a néptömegeknek a kezdeményezésében rejlett. Ilyen körülmények között a párt politikai és szervező munkája különösen nagy szerepet játszott. A munkanap meghosszabbítására hozott intézkedéseket, a lakosságnak a védelmi létesítmények építésére való mozgósítását stb., a szovjet emberek minden erejükkel támogatták, és sok esetben a nép közvetlen kezdeményezéséből indultak ki. Ezért a párt és az állam politikai és szervező munkája mindenekelőtt arra irányult, hogy a népi kezdeményezést a kellő cél irányába terelje, és szervezetté tegye, s minél hatékonyabban felhasználja a népi támogatást.
Ennek a támogatásnak a méretei valóban gigantikusak voltak. A szovjet nép önkéntes segítsége a frontnak, a közvetlen eredményeken kívül, roppant erkölcsi erővel hatott. Fokozta a katonák harci szellemét, erősítette bennük a haza sorsáért érzett felelősséget. Újra és fokozott erővel igazolódtak Lenin szavai, amelyek a polgárháború idején hangzottak el: „Minden segítség, amelyet a hátországban a vöröskatonák kapnak, azonnal a Vörös Hadsereget erősíti, emeli a hangulatát, csökkenti a betegségek számát és fokozza támadóképességét.”1 – Lenin összes Művei. 41. köt. 332—333. old. (Oroszul.)*
A kezdeti időszak arcvonalain előállott súlyos helyzet mindenkor halaszthatatlan intézkedéseket követelt, hogy új katonai egységeket és magasabbegységeket állítsanak fel, képezzenek ki, és a legrövidebb idő alatt a harcoló hadsereghez irányítsák őket.
Ennek a feladatnak a megoldásában nagy szerepet játszott az önkéntes alakulatok, a népfelkelőegységek megalakítása. Ennek eszméje a népben fogamzott meg.
Már a fasiszta betolakodókkal vívott első harcokban a szovjet hadsereg oldalán ott küzdöttek a helyi lakosságból alakult önkéntes osztagok is. Lettországban ezek az osztagok aktívan részt vettek Liepaja hősi védelmében, és védték a köztársaság fővárosát, Rigát.
Észtországban 26 népfelkelőegység működött, több mint 10 000 harcossal.
Litvániában körülbelül 40 önkéntes osztagot alakítottak, amelyek összlétszáma 10 000 ember volt. Az önkéntesek a reguláris csapatokkal vállvetve küzdöttek köztársaságuk területén, részt vettek Siauliai védelmében, a szovjet csapatok visszavonulásakor pedig beolvadtak azok állományába.
A háború első percétől a katonai szolgálatra be nem hívott szovjet emberek százezrei fordultak a párt- és szakszervezetekhez, a Komszomol-szervezetekhez, a katonai komisszariátusokhoz, és kérték, hogy küldjék őket is az arcvonalba. Férfiak, nők, kommunisták, komszomolisták és pártonkívüli hazafiak, munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek nyújtottak be ilyen kérvényeket. Egész családok és termelési közösségek kérték, hogy az arcvonalon védelmezhessék hazájukat.
június 27-én A. A. Zsdanov vezetésével tanácskozást tartottak az Északi Front törzsének, a városi és a területi párt- és társadalmi szervezeteknek a képviselői. Megvizsgálva a dolgozók állhatatos kérelmeit, úgy döntöttek, hogy megalakítják a leningrádi önkéntes hadsereget, mint az Északi Front tartalékát. Megalakításának irányítására létrehozták a leningrádi népfelkelő-hadsereg haditanácsát és törzsét. Parancsnokául A. I. Szubbotyin tábornokot, a haditanács tagjaivá – a városi pártbizottság szervezési osztályának vezetőjét, L. M. Antyufejevet, és I. D. Zsmakin dandárkomisszárt, törzsfőnökké pedig M. N. Nyikityin ezredest nevezték ki.
Leningrádot egyszeriben elárasztotta a tömeggyűlések hulláma. A Kirov-üzem kollektívájának a műhelygyűléseken elfogadott határozata hangoztatta: „A párt és a kormány első hívó szavára mindannyian egy emberként megyünk segíteni a Vörös Hadseregnek verni a fasiszta gazokat. Erős önkéntes osztagokat létesítünk a fasiszták szétzúzására.” Néhány nap alatt a Kirov-üzem 15 000 munkása és alkalmazottja benyújtotta kérelmét, hogy vegyék fel a népfelkelők soraiba. A Vörös Gárda egykori harcosai, a hajdani partizánok, a Balti-üzem öreg munkásai ezt írták a fiatal munkásoknak: „Üzemünkben népfelkelőosztag alakul. Felhívunk benneteket, ifjú hazafiak, hogy a baltiak dicső harci hagyományait követve, lépjetek be az osztagba, hogy bármely pillanatban fegyverrel a kezetekben készen álljatok megvédeni hazánk becsületét és függetlenségét.” 1941. július 4-ére a Balti-üzemben 3200 felvételi kérelmet nyújtottak be. A leningrádi villamos-trolibuszüzem öreg dolgozója, I. G. Szamletov három fiával együtt lépett be a népfelkelők sorába. Beiratkozott a négy Szicsev fivér – Alekszej, Alekszandr, Nyikolaj és Ivan, valamint a Tyimofejev és a Gagarin házaspár is.
Több mint 200 000 leningrádi kérte felvételét a népfelkelők közé. A népfelkelői sorozó bizottság naponta 18-20 órát dolgozott.
A leningrádiak hazafias kezdeményezésének híre bejárta az egész országot, és az önkéntes jelentkezések áradatát indította meg.
A népi kezdeményezést a párt felkarolta. 1941. július 2-ára virradó éjjel a pártaktivisták Kremlben megtartott tanácskozásán ismertették az SZK(b)P KB határozatát, mely szerint az önkéntességi elv alapján népfelkelőegységeket állítanak fel.
Ez még aznap a moszkvaiak tudomására jutott. „… Július 2-án – írja visszaemlékezéseiben Moszkva kujbisevi kerületi pártbizottságának titkára, N. M. Sahov – a kerületben összehívták a pártszervezetek titkárainak értekezletét, amelyben a kremli tanácskozásról számoltunk be. Már 2-án este megkezdődött a népfelkelés soraiba való feliratkozás.” Három nap múlva pedig a moszkvai és Moszkva területi felvételi bizottságokhoz 310 000 beadvány érkezett, amelyben az emberek önkéntes felvételüket kérték a népfölkelő-alakulatokba.
július 3-án a Moldovai Kommunista Párt KB-ja is határozatot hozott népfelkelő-alakulatok felállításáról. Minthogy az ellenség áttörte a Prut-folyó menti arcvonalat, és gyors ütemben szállta meg a köztársaság területét, a moldovai népfelkelőegységek azonnal beolvadtak a szovjet hadsereg reguláris csapataiba.
július 6-án Belorusszia Kommunista Pártjának KB-ja is határozatot fogadott el népfelkelő-alakulatok felállításáról. Ekkorra az ellenség már a köztársaság jelentős részét elfoglalta. Az arcvonal menti területeken létesült népfelkelőegységek Vityebszk, Mogiljov és Belorusszia más városainál máris harcba léptek. Csupán a Gomelhez vezető utakon az önkéntes alakulatok 6913 harcosa küzdött.
július 7-én Ukrajna Kommunista Pártjának KB-ja, a Népbiztosok Tanácsa, valamint az Ukrajnai SZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége felhívással fordult a polgári lakossághoz. A felhívás egyebek közt ezt mondja: „Segítsük a Vörös Hadsereget és a Vörös Flottát! Idősebb testvérünk, a nagy orosz nép példáját követve egyesüljetek erős ukrajnai népfelkelőezredekbe.” Válaszul erre a felhívásra Ukrajnában 1 300 000 ember kérte felvételét az önkéntes népfelkelő-alakulatokba.
A népfelkelők soraiba olyan 17-50 éves korú állampolgárok léphettek, akik fel voltak mentve a hadseregbe való behívás alól.2 – Ukrajnában 16—60 éves korú állampolgárokat vettek fel.* A népfelkelőegységek felállítását, a parancsnokok, a politikai munkások kiválasztását, anyagi ellátásukat a helyi pártszervezetek végezték. Aktívan segítették őket a katonai körzetek törzsei és más hadseregintézmények.
A népfelkelőegységeket rendszerint kerületenként és vállalatonként alakították meg. Így a moszkvai „Kalibr” üzemben ezredet, a „Szerp i molot” (Sarló és kalapács), az Első Állami Golyóscsapágy, a „Krasznij bogatir” (Vörös vitéz) és más vállalatokban – zászlóaljakat alakítottak. 1941 júliusában Moszkvában és a Moszkvai területen 12 népfelkelő-hadosztályt, 25 vadász- és 25 géppuskászászlóaljat és számos páncélvadászosztagot létesítettek. Állományukba öreg munkáskáderek, kolhozparasztok, tudósok, írók, diákok tartoztak. A párttagok aránya a moszkvai népfelkelő-alegységekben 20 és 60 százalék között mozgott. A fővárosi és a Moszkva-területi ipari vállalatok ruházattal és élelemmel, a Moszkvai Katonai Körzet törzse pedig fegyverrel és lőszerrel látta el a népfelkelő-egységeket. Az egységek parancsnoki és politikai munkás-állományát a városi és kerületi pártbizottságok jelölték ki és erősítették meg. Parancsnoki beosztásokba rendszerint hivatásos állományú vagy tartalékos katonai személyeket állítottak. Csupán a Frunze Katonai Akadémia 36 tanárát irányította a népfelkelő-alakulatokba. A Moszkva Kijevi kerületében létesült népfelkelőhadosztály parancsnoka A. V. Bogdanov ezredes, törzsfőnöke a Vezérkari Akadémia tanára, G. N. Pervencev lett. A Sztálini kerület népfelkelő hadosztályának parancsnokává V. Vaskevics vezérőrnagyot nevezték ki. A népfelkelő-hadosztályok politikai komisszárjainak beosztásába olyan tapasztalt pártmunkások kerültek, mint a Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető professzora, I. Sz. Kuvsinov, az 1917-es párttag, aki a moszkvoreckiji kerület hadosztályának komisszárja lett, vagy az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás pártszervezőjét, P. G. Taraszovot, a Rosztokini hadosztály komisszárjává nevezték ki. Minden egyes népfelkelő-alegységben párt- és Komszomol-szervezetet létesítettek. Az SZK(b)P Moszkvai Városi Pártbizottságának határozatával a népfelkelőezredek és hadosztályok hadi zászlót kaptak.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Zelenszkij bohóc ma New Yorkba érkezett. Az ENSZ 76. közgyűlésére. Most azzal az ötlettel akar előhozakodni, hogy az ENSZ találjon ki valami megoldást a donbasszi problémára, Kijevnek tetsző módon.
A korábban Kijev javára külügyérkedő Pavlo Klimkin véleménye szerint az orosz Állami Duma választásait követően Oroszország szán egy kis időt és energiát Ukrajnára. A volt külügyminiszter úgy véli, hogy Kijevet hamarosan erős csapások érik Moszkvából.
Elgondolása szerint az Európai Unió nem valószínű, hogy kiáll Kijev mellett Oroszország ellenében. Úgy véli, hogy jelenleg az Egyesült Államok, Nagy – Britannia és Ausztrália szövetsége körüli botrány miatt Brüsszelnek kerülnie kell mindenféle izgalmat, és át kell gondolnia külpolitikáját.
Viszont a Donbassz ellen fenekedő ordashad mindent megtesz annak érdekében, hogy fölhívva galád cselekedeire Moszkva figyelmét, kiérdemelje a Kreml gondoskodását.
Ma reggel ugyanis jó alaposan megaknavetőzték a DNR – es Jaszinovataját és Vasziljevkát. Jaszinovatajában két oktatási intézmény is találatot kapott.
A diákok az óvóhelyeken várták ki a terror végét.
Történt pedig mindez akkor, amikor az ortodoxok a legszentebb szentjük születésnapját ünneplik.
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Hadházy Ákos bement a HírTV-be és váratlanul előrántotta a hatvanpusztai birtokról készített fotóját
„Ha már ilyen lehetőségem van, hogy eljöhettem a HírTV-be, (..) hadd mutassak egy olyan képet, ami a kormánytól független sajtóban elég sokat jelen volt, de a Hír Televízióban sajnos valahogy nem ütötte át az ingerküszöböt,” mondta Hadházy Ákos a HírTV hétfő esti Csörte című műsorában, és elővette a hatvanpusztai birtokról készített légi felvételt.
Vitapartnere, a fideszes Budai Gyula lefagyott, a műsorvezető M. Dobos Marianne a műsoridőre hivatkozva próbálta letekerni a miniszterelnök édesapjának birtokán folyó beruházásról beszélő független országgyűlési képviselőt.
Hadházy váratlan húzására Budai Gyula mindössze annyit tudott reagálni, hogy „ugyanolyan képviselő mint ő, jöjjön be a parlamentbe, és beszéljen erről ott is.” (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A döbrögista Gyula whytézz „lefagyott” a hatvanpusztai főúri birkahodályról készült légifelvétel láttán, és egyből bevallotta: nem postás ő, hogy…
Lám – lám! Vannak ám az élő adásnak veszélyei! Még akkor is, ha a Döbrögi – hitűek TÖBBSÉGE szerint az a bizonyos hodály az dukál a vajda PAPÁJÁNAK!
Kérdés, hogy az a „többség” mekkorát zuhant a látottak hatására?
A qrmányvetítölde mai (2021 09. 21.) előadásából AZT TUDHATJUK MEG, hogy Döbrögisztánban előző nap éjfélig: „A beoltottak száma 5 862 458, közülük 5 579 231 fő már a második oltását is megkapta, 626 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. 289 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 818 520 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 5 beteg, így az elhunytak száma 30 141 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 780 740 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7639 főre emelkedett. 401 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 45-en vannak lélegeztetőgépen…”
Az alábbi írást meg a portfolio.hu – n leltük: (Még meleg, annyira friss!)
„Kiszámoltuk: itt a nagy magyar koronavírus-rejtély megoldása
Hetek óta az tartja lázban a magyarországi koronavírus-helyzetet követőket, hogy a viszonylag kevés napi új fertőzötthöz miért társul sok kórházi ápolt és lélegeztetett, hiszen a magas átoltottság alapvetően más járványügyi számokat indokolna. A pontos választ senki sem tudja a kérdésre, azonban az igazsághoz az lehet a legközelebb, hogy a megfertőződött oltottak egy jelentős része nem kerül be a fertőzötti statisztikába. Az oltottságból fakadó védelmet is figyelembe véve adódik a következtetés: a koronavírus most erőteljesebben van jelen az országban, mint tavaly ilyenkor.
Nagyokat bólogathatnánk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira, aki a Kormányinfón azt mondta, hogy a fertőzések számának ugrásszerű növekedését az oltásnak hála nem fogja követni a súlyos megbetegedések és az elhunytak számának hasonló növekedése, mégsem tehetjük. A tudományos várakozás is azt feltételezi, amit a miniszter mondott, azonban az elmúlt néhány hét magyarországi adatai ennek gyökeresen ellentmondanak. A regisztrált fertőzések száma ugyanis nem növekedett túl gyorsan, miközben a kórházi ápoltak, a lélegeztetettek és az elhunytak száma kedvezőtlenül alakul. Vagyis miközben a fertőzöttek száma alapján visszafogottnak látszik a járvány, kisebbnek, mint tavaly, addig a többi adat alapján legalább olyan súlyosnak néz ki. Másképpen fogalmazva: sokkal gyorsabban emelkedik a kórházban ápoltak és lélegeztetettek száma Magyarországon az elmúlt időszakban, mint ahogy azt a járványgörbe indokolná egy érdemben átoltott populációban.
Lássuk a számokat!
Miközben tavaly ilyenkor, a járvány 2. hullámában már 800 fő felett volt a napi új fertőzöttek 7 napos mozgótálaga, most nem éri el a 400-at sem. Ebből az látszik, hogy a járvány sokkal kisebb most, mint tavaly.
Csakhogy a kórházban ápoltak száma ezt nem igazolja. Ugyanannyian vannak kórházban most, mint tavaly.
A betegség lefolyása súlyos azoknál, akik kórházba kerülnek, hiszen többen kerülnek lélegeztetőgépre, mint tavaly ilyenkor.
A járvány legstabilabb mutatója, a halálos áldozatok száma is legalább olyan súlyos járvány képét mutatja, mint amit a 2. hullám elején láttunk.
A 2. és a 4. hullám elejének összehasonlítása során természetesen alacsonyak a nominális számok, vagyis még a járványhullám elején járunk, ami a következtetések levonását illetően óvatosságra int. Mégis magyarázatra szorul, hogy nem jobb most a járványhelyzet, pedig akkor senki sem volt beoltva, miközben most 60% feletti az átoltottság. Nemzetközi adatok alapján tudjunk, hogy a koronavírus elleni oltás jól véd a halálos kimenetel és a kórházba kerülés ellen, de a delta variáns esetében a megbetegedést nem tudja túl hatékonyan megelőzni. Ennek alapján sok fertőzöttnek és kevés halottnak kellene lennie – ahogy Gulyás Gergely is várná. Azt azonban sajnos nem tudjuk, hogy mennyi oltott betegszik meg, kerül kórházba, lélegeztetőgépre, és mennyi hal meg, mert a napi koronavírus-jelentésekben nem szerepelnek külön az oltottak és az oltatlanok adatai. Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy ezek az adatok hogyan alakulnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.(Az adathiány kapcsán lásd keretes írásunkat.) Pedig a mostani anomáliára a legfontosabb magyarázó tényező megdöbbentő módon maga az oltás lehet:
A VAKCINA UGYANIS HATÉKONYAN, DE NEM 100%-BAN VÉD A KÓRHÁZBA KERÜLÉS ÉS A VÍRUS HALÁLOS KIMENETELE ELLEN, MIKÖZBEN NEM IGAZÁN VÉD A FERTŐZŐDÉS ELLEN A DELTA VARIÁNS ESETÉBEN ÉS/VAGY KB. FÉL ÉVVEL AZ OLTÁS UTÁN.
Miután hazai adatok nincsenek, így nem is lehet célunk pontos járványdinamikát felrajzolni, csupán rá tudunk mutatni arra, hogy mi lehet az adatok közötti anomália megoldása. Jelenleg a kórházban fekvő betegek nagy többsége oltatlan lehet a szivárgó hazai információk alapján (ez beleillik az európai trendbe), nemzetközi tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltatlanok tízszer, tizenegyszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint az oltottak a vírus következtében.
VAGYIS A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÁS A VAKCINÁT FELVETTEK KÖRÉBEN LEGALÁBB AZ INFLUENZA SZINTJÉRE CSÖKKENTI A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁNAK SÚLYOSSÁGÁT: AMÍG OLTÁS NÉLKÜL 1%-OS A HALÁLOZÁSI RÁTÁJA A KORONAVÍRUSNAK, ADDIG OLTÁSSAL EZ 0,1%-RA CSÖKKEN.
Az oltottak pedig vélhetően nem kerülnek be a fertőzöttségi adatokba, ha enyhe a lefolyás. Aki oltottként fertőződik meg, és náthás tüneteket produkál, belázasodik vagy köhögni kezd, egyből arra gondol, hogy megfázott, influenzás lett, ezért van rá esély, hogy fel sem hívja a háziorvosát, csak lemegy a patikába recept nélküli gyógyszerekért, amit náthára szokott venni. Ha mégis koronavírusra gyanakszik az ember, és felhívja a háziorvost, akkor az orvos megkérdezi, hogy felvette-e mindkét oltást, és ha igen a válasz, akkor mérséklődik a gyanúja a koronavírus kapcsán – egyből más megbetegedés felé terelődhetnek a gondolatai. Ha súlyosbodnak a tünetek, akkor 2-3 nap múlva tesztet kér az orvos, azonban oltottak körében jellemzően nem súlyosbodnak, hanem enyhülnek a tünetek. Persze vannak kivételek (az oltottak alacsony százaléka), akik kórházba is kerülnek. Így az oltott koronavírusosok körében valószínűleg nagyon-nagyon alacsony a teszteltek aránya, ezért az oltottak nagy része – akik elkapják a koronavírust, és viszonylag enyhe tünetekkel átvészelik – bizonyára nem kerül be a hivatalos adatközlésbe, mert nem is tesztelik őket.
Oltással és oltás nélkül
Most tételezzük fel, hogy senki sincs beoltva a társadalomban, és a 4. hulláma halálozási számainak alakulásából számoljuk vissza a járványgörbét. Az egyszerű „favágó módszerrel” nem kell mást tenni, mint 100-zal szorozni (1%-os halálozási ráta), és visszaszámolni kb. három hetet, ugyanis ennyi idő a betegség lefolyása. Természetesen a halálozás függ az egyes korcsoportok fertőzöttségétől, azonban ha nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor ezzel nem lehet korrigálni az adatokat. Az egyszerű módszerrel meg is van a napi fertőzésszámunk a halálozásokból visszaszámolva:
Most viszont próbáljunk meg felvázolni a jelenlegi magyar helyzethez jobban illeszkedő példát, amikor a társadalom többsége be van oltva, de még sokan vannak azok is, akik nem vették fel a védőoltást, így mind az oltottak, mint az oltatlanok körében tud terjedni a kór. Tételezzük fel, hogy a kórházi kezeltek 90%-a oltatlan, 10%-a oltott, és használjuk fel a halálozások feltételezett esélyeit (tízszeres különbség) az oltottakra és a nem oltottakra vonatkozóan. A feltevés szerint a koronavírusban elhunytak 90%-a oltatlan, náluk 1%-os a halálos a kimenetel, míg az elhunytak 10%-a oltott, a vakcinát felvett fertőzötteknél pedig 0,1%-os a halálos kimenetel (influenza szintűre redukálódott).
Tehát a járvány korábbi hullámaiban, amikor nem volt oltás, napi 10 elhunyt azt jelentette, hogy 3 héttel korábban 1000 fő fertőzött volt. Most 10 elhunyt a fenti modellben – amikor be van oltva a társadalom nagyobb része – azt jelenti, hogy 3 hete 1900 új fertőzött volt. Vagyis azonos halálozási számok mellett, azonos időpontban csaknem kétszer nagyobb a járvány az elhunytak számából kiindulva, ha egy felig-meddig immunis populációban terjed a vírus, mintha egy teljesen oltatlanban fertőz. Ezt a nagy különbséget az okozza, hogy az oltatlanok körében most is 1%-os halálozási rátával kell számolni, viszont a vakcinát felvettek körében csak 0,1%-ossal. Ha a kórházakban valamiért magasabb az oltottak aránya, mint 10%, akkor természetesen még nagyobb lehet a járvány.
Az új járványgörbénk – amiben számolunk az oltás kedvező hatásával is – tehát sokkal magasabban húzódik. Hogy ezt miért nem sikerül reprodukálni a hivatalos statisztikákban, annak objektív oka az átoltottságból fakadó sok rejtve maradó fertőzött. Ahhoz, hogy jobban rálássunk a valós járványhelyzetre, nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni a valóság megismerésére. Erre a korábbi járványhullámokban sem volt erős törekvés, mostanra pedig a kormányzat teljesen magáévá tette azt a felfogást, hogy a járvány ellen csak az oltás a megoldás, ehhez pedig nem kell, hogy a más típusú védelmi lépésekhez szükséges adatok előállítására erőfeszítéseket tegyünk.
Fő limitációk Megkérdeztük az NNK-t, hogy a koronavírus-járvány 4. hullámában, vagyis augusztus eleje óta az elhunytak között hogyan oszlik meg az oltottak és a nem oltottak aránya. Megkérdeztük azt is, hogy a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek esetében ugyanez az arány hogyan alakul. Ezeket az adatokat szerettük volna felhasználni a számításainkhoz, azonban hat nap alatt nem kaptunk választ. Miután az NNK nem adott ki adatokat arról, hogy miképp alakul az oltottak és az oltaltlanok halálozása, ezért nem magyar adatokra, hanem nemzetközi kutatásokra tudtunk ebben a tekintetben támaszkodni. Az NNK nem közölt adatokat arról sem, hogy a kórházi ápoltak mekkora aránya oltott, így csak különböző nemzetközi tapasztalatokból tudtunk kiindulni. Nem ismerjük a Magyarországon használt oltások hatékonyságát, de abból indultunk ki, hogy nem tér el érdemben a többi országétól, miközben könnyen lehet, hogy eltér (Magyarországon Szputnyik V-t és Sinopharmot is használtak). A cikkben nem használtunk korspecifikus hospitalizációs rátákat sem, hiszen ilyen adatok sem érhetők el.
Miután a kormányzat azon az állásponton van, hogy nem kellenek korlátozások, mert az oltás működik, így világos, hogy azok döntő többsége át fog esni a betegségen, akik nem oltatták be magukat. A kérdés már csak az, hogy az egészségügyi rendszer elbír-e egy akkora koronavírus-járványhullámot a télen, amely az oltatlanok körében a korábbiakhoz hasonló hospitalizációval jár, míg az oltottaknál az influenzajárványhoz mérhető a koronavírus kórházi ellátásának szükségessége. A Covidosok mellett idén már értelmezhető méretű kórházi kapacitást és személyzetet kell majd elkülöníteni az influenzás betegek kezelésére is. Tavaly a korlátozások miatt nem volt influenza-járvány, de ha idén nincsenek járványügyi korlátozások, akkor lesz influenza is, akiknek a kezelésére is érdemi kórházi csapat szükséges.
Hacsak nem alakul ki olyan jelentős immunitási szint az országban, hogy az önmagában megfékezze a koronavírus terjedését a következő egy-két hónapban (ezt nem tudjuk, mert ezt sem mérjük: újabb Huncover kellene hozzá), akkor a koronavírus és az influenza egyszerre terheli majd télen az egészségügyet. Az egyik érvelés szerint tehát most lenne szükség csak igazán a tesztelésre, maszkhordásra, iskolai védekezésre, és a védettségi igazolványok újbóli bevezetésére, hiszen úgy tűnik, hogy a koronavírus sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy a hivatalos adatok mutatják, és sokkal gyorsabban, mint tavaly. A terjedés gyorsaságát pedig érdemes fékezni, hogy ne kelljen újra leállítani az országot. Vagy elő kell húzni a kalapból a másik megoldást: a kötelező oltást a munkahelyeken (néhány kivétellel), amivel magas közösségi immunitást elérve lefékeződik a vírus terjedése. Ezzel megvédenénk azokat, akik valamilyen egészségügyi okból nem tudták beoltatni magukat, megvédenénk azokat, akik beoltatták magukat, és megvédenénk azokat is, akik bár megtehették volna, nem vették fel a vakcinát. Miért is szenvedjenek továbbra is azok, akik helyes döntést hozva felvették az oltást, miért korlátozzuk az életüket a felelős embereknek, és miért kockáztassunk meg egy újabb lezárási/kényelmetlenségi időszakot, ami végső soron az egész társadalom és a gazdaság számára veszteséget jelent?”
A balrad.ru a következtetések levonásának jogáról ezúttal lemond – A NYÁJAS OLVASÓK JAVÁRA!
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az orosz Központi Választási Bizottság ma reggel ismertetett jelentése szerint az „Egységes Oroszország” párt a választási jegyzőkönyvek 100% – ának feldolgozásának eredményei alapján a pártlistán szereplő szavazatok 49,82% -át szerezte meg az Állami Dumában.
A TASZSZ arról ír, hogy az előzetes számítások szerint az „Egységes Oroszország” mintegy 112 listás mandátumot szerzett, és 198 egyéni választókerületet is megnyertek.
Összességében az „Egységes Oroszország” ismét alkotmányozóképes többséget szerzett parlament alsóházában.
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) 18,93%, a Liberális Demokrata Párt 7,55%, a „Tisztességes Oroszország – Hazafiak – Az igazságért” 7,46%, és az „Új emberek” 5,32% – nyi szavazatot kaptak.
A fenti pártok tudták csak átlépni az Állami Dumába való bejutás 5% – os limitjét.
(Forrás: ussian.rt.com)
Bal-Rad komm: A KPRF EGYEDÜLI POLITIKAI ERŐKÉNT, mintegy egy százalékkal tudta növelni a rá leadott voksok számát, dacára a a nehezített versenypályán való küzdelemnek.
A balrad.ru ezúton gratulál az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának az elért választási eredményhez, és sikeres munkát kíván.
balrad.ruпоздравляет Компартию Российской Федерации с высокими результатами на выборах в Государственную Думу! Желаем Вам успехов в дальнейшей работе!
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
(idézet: A polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 – (Rövid történet)
2
A Szibériai Bizottság vjatkai ügyosztálya által szervezett partizánosztagok és a hátországba küldött harcosok a keleti front északi szakaszán segítették a 2. és 3. hadsereg csapatainak előrenyomulását. Megrongálták az összeköttetési vonalakat, felrobbantották a vasúti töltést, megtámadtak kisebb ellenséges csoportokat. Néha a reguláris Vörös Hadsereg alakulataival együtt vettek részt a harcokban.
Július 3-án Lenin ezt írta: „A Vörös Hadsereg az egy emberként felkelt uráli munkások támogatásával hősiesen nyomul előre az Urálban, közeledik Szibériához, hogy ezt az ottani urak, a kapitalisták hallatlanul kegyetlen járma alól felszabadítsa.”23Lenin Művei. 29. köt. 445. old.*
A kolcsakista parancsnokság az Ufai-fennsíkon elszenvedett kudarc után a Zlatousztba vezető felvonulási utakon próbálta megszervezni a védelmet. Ám a szovjet csapatok már július 11-én megkezdték a támadást Zlatouszt irányában. Különösen makacsul védték a fehérgárdisták a Bergyaus—Kusza—Jekatyerinburg frontvasútvonalat. Nagy erőket vontak össze a kuszai vasútállomáson és a kuszai üzemben (Zlatouszttól 20 kilométerre északnyugatra). Az állomást támadó 243. petrográdi ezred a kolcsakisták veszett ellenállásába ütközött. Az ellenséget egy páncélvonat is támogatta, de ez nem riasztotta vissza a vöröskatonákat. Bátran indultak rohamra, s július 11-én a kuszai vasútállomás elesett. Az ütközet folyamán a vöröskatonák sértetlen állapotban kézre kerítették a „Volzsszkij” páncélvonatot, amely nagy mennyiségű tüzérségi lövedékkel és tölténnyel ellátott négy ágyúval és nyolc géppuskával volt felszerelve. A július 11-éről 12-ére virradó éjszakán az ezred felszabadította a kuszai üzemet. A fehércsapatok maradványai Zlatouszt felé menekültek.
A harcokban tanúsított bátorságért és vitézségért a 243. petrográdi ezredet forradalmi, vörös díszzászlóval tüntették ki.
Július 13-án az 5. hadsereg egységei betörtek Zlatousztba. A fehérgárdisták gyors ütemben özönlöttek vissza Cseljabinszk felé.
Az ellenséget elűzték az Urál gerincéről. A szovjet csapatok előtt megnyílt az út a nyugat-szibériai síkság felé. Az ország visszanyerte az egyik fontos uráli ipari központot. Zlatouszt felszabadításakor a város körzetében levő üzemekben több mint 3 millió púd nyersvasat és acélt, 2 millió púd szenet és 20 000 pud rezet találtak. A Vörös Hadsereg egységei számos foglyot ejtettek, sok fegyvert és lőszert zsákmányoltak.
Július 18-án a Keleti Front Forradalmi Katonai Tanácsa a következőket jelentette a Köztársasági Forradalmi Katonai Tanácsnak: „Az 5. hadsereg dicső csapatai Tuhacsevszkij hadseregparancsnok mesteri vezetésével rendkívül heves harcokban tönkreverték az ellenség emberanyagát és átkeltek az Urálon.”24 CGASZA. 106. fólió, 1. opus. 33. ügyir. 191. old.*
Miközben az 5. hadsereg az Ufai-fennsíkon harcolt, a 2. és a 3. hadsereg hadosztályai Perm és Kungur irányában támadtak. Június végén a 2. hadsereg ezredei, miután a volgai katonai flottilla segítségével átkeltek a Kámán, elérték az Ireny folyót. Az ellenségnek nem sikerült megvetnie lábát a keleti parton: június 29-én a 28. és a 21. hadosztály egységei a fehérgárdisták kegyetlen tüze ellenére átkeltek a folyón.
A kolcsakisták a Kungur felé vezető utakon tanúsították a leghevesebb ellenállást. Az Ireny folyó keleti partján sáncokat ástak, és drótakadályokat állítottak fel. De az ellenség itt sem tudta feltartóztatni a szovjet csapatok támadását. A 21. hadosztály egységeinek éjszakai rohamát teljes siker koronázta. Július 1-én az elővédek bevonultak Kungurba. Kungur felszabadításának nagy stratégiai jelentősége volt. A 2. hadsereg csapatai számára így lehetővé vált, hogy a Kazány—Jekatyerinburg vasútvonalon kívül a Perm—Kungur—Jekatyerinburg vonalat is felhasználják, s Kungur körzete felől fenyegessék a Permtől keletre, az uráli bánya- és iparvidéken tartózkodó ellenséges hadseregcsoportot.
Az Urál felszabadításáért vívott harcokban a 2. hadsereg egységei nagy hősiességről tettek tanúbizonyságot. Az 5. hadosztály 39. ezredének vöröskatonái július 2-án, a Szaborda folyón való átkelés alkalmával heves ellenállásba ütköztek. Pergőtűzben keltek át a folyón, szuronyrohamra lendültek, s egy teljes fehérgárdista századot kényszerítettek megadásra. Ebben az ütközetben Prohorov, az ezred lovas felderítője betört az ellenséges csatárláncba, lelőtt egy tisztet és két géppuskást, a megzavarodott fehérgárdisták szeme láttára felragadott egy géppuskát, és visszatért vele ezredéhez.
A 2. hadseregtől északra folytatódott a 3. hadsereg sikeres támadása. Június végén ez a hadsereg elérte a Kámát. A folyó partján és magán a folyón súlyos harcok lángoltak fel. A fehérgárdisták megerősítették a keleti partot. Segítette őket a nagy létszámú és jól felszerelt fehér flottilla, amelynek kötelékében harcolt az angol intervenciósok két fölfegyverzett hajója, a „Kent” és a „Suffolk”. Később Kolcsak parancsban emlékezett meg az angolok tevékenységéről, háláját fejezve ki a hajók parancsnokainak.
A fehérgárdisták a legkülönfélébb eszközökhöz folyamodtak, hogy késleltessék a Vörös Hadsereg egységeinek támadását. Perm körzetében a fehér parancsnokság a vöröskatonák elrettentése végett buzgón terjesztette azt a hírt, hogy nagy számban érkeznek a frontra a legkorszerűbben felszerelt angol csapatok. Ennek igazolásául néhány kolcsakista ezredet angol egyenruhába öltöztettek és az első vonalba küldtek. Ám az eredmény a legsiralmasabb volt a fehérgárdisták számára. A „Times” című angol lap Perm körzetében tartózkodó tudósítója bosszúsan írta, hogy a szép brit egyenruhák, amelyekbe egyes fehéralakulatokat öltöztettek, csak arra voltak jók, hogy a vörösök még a szokottnál is elkeseredettebben küzdjenek, foglyul akarván ejteni az „angolokat”.
A 3. hadsereg támadásának üteme napról napra fokozódott. Július 1-én a 29. hadosztály egységei felszabadították Permet. E hadosztály élén támadott a dicső Putyilov-gyári lovasezred, amelynek kötelékében sok petrográdi munkás harcolt. Perm körzetében bátran küzdött ugyanennek a hadosztálynak 256. ezrede. Elfoglalta Levsinót és elvágta a fehérgárdisták visszavonulásának útját. A Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsa a megtisztelő forradalmi vörös zászlót adományozó parancsban így írta le az ezred hadműveleteit: „Az 1919. július 1-re virradó éjjelen az ezred 2. zászlóalja néhány csónakkal zajtalanul átkelt a Csuszovaja folyón, megkerülte és maga mögött hagyta a 3. zászlóaljjal megszállva tartott első magaslatot, majd lecsapott Levsinóra. A támadást az ezred egy része csónakokon hajtotta végre, egy másik rész pedig váratlan, heves puska- és géppuskatűzzel pánikot keltett az ellenség előretolt alakulataiban, amelyeket részben foglyul ejtett, nagyobb részben pedig az ezrednek a Kámán átkelt négy százada semmisített meg. Ezek a századok megállás nélkül tovább nyomultak előre és a menekülő fehérgárdisták nyomában elérték és elfoglalták a levsinói magaslatot, arra kényszerítve az ellenséget, hogy a Levsinótól északkeleti irányban 20 versztnyire levő Ljadiba vonuljon vissza.
Levsino-állomás elfoglalása miatt a fehéreik nem tudtak Permből vasúton visszavonulni. A levsinói csata hadizsákmánya a következőkből állt: 3 mozdony, 470 vasúti kocsi megrakva lőszerrel és más hadfelszereléssel, 3 gépkocsi, 15 gőzhajó, 3 motornaszád, több élelmiszerszállító uszály.”25 A Vörös Hadsereg csapategységeinek hőstettei (1918—1922). Dokumentumgyűjtemény. Moszkva 1957. 36—37. old.*
A fehérgárdisták visszavonulásuk alkalmával sok hajót és uszályt gyújtottak fel Permnél — köztük 50 élelmiszerrel, petróleummal és ásványolajjal megrakott hajót is. A szovjet csapatok bevonultak az égő, fekete füstfelhőbe burkolt városba. Az ellenséges katonai flottilla csaknem megsemmisült, csupán egy részének sikerült eljutnia a Csuszovaja folyóra, ahol később felgyújtották.
Perm elfoglalásával végleg füstbe mentek a keleti ellenforradalmi és az északi intervenciós csapatok egyesüléséről szőtt ellenséges tervek. Ezután az intervenciósok helyzete Oroszország északi részén reménytelenné vált.
Lenin rendkívül fontosnak tartotta a szovjet csapatok Permnél és Kungurnál aratott győzelmét. A 3. és a 2. hadseregnek július 1-én küldött táviratában ezt írta:
„Köszöntöm a hős vöröscsapatokat Perm és Kungur elfoglalása alkalmából. Forró üdvözlet az Urál felszabadítóinak. Ezt a feladatot most már mindenáron, gyorsan és teljesen végre kell hajtani.”26Lenin Művei. 35. köt. 388. old.*
Az uráli munkások és dolgozó parasztok lelkesen üdvözölték felszabadítóikat. A munkások egy része nyomban a felszabadulás után önként belépett a Vörös Hadsereg soraiba. Megkezdődött a fehérgárdisták által tönkretett közlekedés helyreállítása, hogy ily módon biztosítsák a csapatok további előrenyomulását. A munkások külön fegyverjavító brigádokat alakítottak, üzembe helyezték a gyárakat. Július közepére csaknem valamennyi felszabadított dél-uráli üzem megkezdte a termelést. Az Urál északi részén is hamarosan megindult a termelőmunka.
A Perm és Kungur körzetében elszenvedett csapások gyors visszavonulásra kényszerítették Kolcsak szibériai hadseregét. Ez a kelet felé irányuló visszavonulás helyenként pánikszerű meneküléssé vált. A szovjet csapatok kitartóan üldözték az ellenséget.
A 3. hadsereg parancsnoksága a demoralizált ellenség üldözésére több mint 2000 főnyi hadműveleti csoportot alakított a lovasegységekből. A csoport parancsnokává Tomint, a dél-uráli partizánok legendás hírű menetének részvevőjét nevezték ki. A szovjet lovasságra az a feladat hárult, hogy megszakítsa Jekatyerinburg és Nyizsnyij Tagil között a vasúti összeköttetést, és ezzel részekre szabdalja az ellenséges hadseregcsoportot. Július 14-én a Kungurtól 100 kilométernyire keletre összevont lovascsoport elindult, hogy betörjön a fehércsapatok közötti résbe. A vöröslovasok három nap alatt mintegy 150 kilométert tettek meg, közben sok észak-uráli üzemet szabadítottak fel, s elérték a vasútvonalat. Ennek elfoglalásával a Tomin-csoport elvágta Pepeljajev tábornok északi kötelékeit a szibériai hadsereg többi részétől. Utána a lovascsoport megtámadta a jegorsinói vasútállomást, az egyik fontos vasúti csomópontot.
A vöröslovasok portyázása rémületet keltett a fehérgárdistákban. Amikor a kolcsakisták tudomást szereztek a lovasok közeledtéről, szertefutottak az erdőkben, vagy csoportostul megadták magukat. Július 19-én a szovjet lovasság elfoglalta a jegorsinói vasútállomást, majd felszabadította írbitet, Kamislovot, Dolmatovot és Kurgant. A lovasok portyája és a 2. hadsereg egyidejű sikeres előrenyomulása teljesen dezorganizálta a szibériai hadsereg szétvert egységeinek irányítását. Ezek az egységek elvesztették az összeköttetést egymással, és megállás nélkül özönlöttek vissza a Tobol folyó felé.
Közben a 2. hadsereg egységei már megközelítették Jekatyerinburgot. Július 14-én késő este a 28. hadosztály 247. ezrede elsőnek vonult be a városba. A dolgozók vörös zászlókkal fogadták felszabadítóikat; mindenütt forradalmi dalok zengtek. Az uráli munkások és parasztok a győzelmet ünnepelték. Július 15-én Lenin ezt írta Krupszkajának: „A keleti frontokon ragyogóan állunk. Ma megtudtam, hogy Jekatyerinburgot elfoglaltuk.”27Lenin Művei. 37. köt. Kossuth Könyvkiadó 1959. 479. old.*
Az észak-uráli sikeres hadműveletért és Jekatyerinburg felszabadításáért az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság aranyfegyverrel tüntette ki Sorint, a 2. hadsereg parancsnokát, a régi hadsereg volt tábornokát. Sok vöröskatona és parancsnok kapott értékes ajándékot.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogasd a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
