A munka szerinti elosztás
A szocializmus jellemzője a kommunista kollektív forma, ahol a termelőeszközök kollektív tulajdonban vannak és működnek valamint a szocialista demokrácia, ami a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia és a munka szerinti az elosztás, ezeket a kapitalizmusban lehetetlen megvalósítani. A kapitalizmus nem is akarja a szocializmust megvalósítani, mert ezen az alapon nem lehet kizsákmányolni, élősködni, nem lehet bér-rabszolgasággal az emberi jogokat megsérteni és nem lehet valódi demokrácia sem. A szocializmus megvalósításához azonban elkerülhetetlen a termelőerők magas színvonala, a tudományos világnézet uralma és a kollektivizmus, ami lehetővé teszi a munka szerinti elosztást és a valódi demokráciát.
A munka szerinti elosztás feltétele a termelőeszközök olyan magas színvonala, hogy a létfeltételek a társadalom minden tagja számára munkával biztosítható legyen, csak így szűnik, csak így szüntethető meg a létfeltételekért a kíméletlen (élet-halál) harc. A szocializmusban a létfeltételek kollektív formában termeléssel jönnek létre, de az elosztása még nem mindenki számára a szükségletnek megfelelő mértékben valósítható meg, mert ehhez a termelőerők nem eléggé fejlettek és nem egyforma az emberek által végzett munka társadalmi értéke, de az alapellátás már mindenki számára megvalósítható. A szocializmus átmenet a gondolkodó állatból a gondolkodó emberi formára.
A tudományos világnézettel és e szerinti tudatos cselekedettel, a gondolkodó embernek megfelelő akarattal, a társadalom és az egyéni érdek figyelembevételével, mindenkinek a képességeinek megfelelő munkájával, a termelőerők magas színvonalán a munka szerinti elosztás megvalósítható. Ehhez a társadalmat úgy kell szervezni, hogy mindenki a képességei szerinti munkavégzéssel dolgozzon és ez a munkája társadalmi hasznosságának megfelelő elosztással javadalmazzon.
A szocializmus értékei a szocialista demokrácia és az emberi jogok megvalósítása valamint a tudományos világnézet szerinti cselekedet, de ezek nem valósulhatnak meg a kapitalizmusban. A kapitalizmusban csak az valósulhat meg, ami a tőkéseknek, a kapitalizmusnak is kedvező, ami lehet egy felismerés, egy politikai előny vagy valami, ami valójában a tőkének végül is semmibe sem kerül, mert egy jól megtérülő befektetés.
A kommunizmus jellemzője a szükséglet szerinti elosztás, ami a fejlett kapitalizmusban is kezd kibontakozni, ilyen például az egészségügyi alapellátás, az alapvető iskolatámogatás, stb. de ez kedvező a kapitalizmusnak is, mert megfelelő, sok profitot termelő, jó minőségű beszélőszerszámokra van szüksége, ami azonban csak tőkebefektetés, nem az emberiesség a motiválója. A jó minőségű beszélőszerszámra a befektetés olyan, mint a szerszámra, ami a gazdának a profittal megtérül.
A szocializmusban a kizsákmányolás bűncselekmény (a kapitalizmusban ez törvényes jog), ezért ennek megakadályozására kollektív tulajdonformában működteti a termelőeszközöket és az elvégzett munka társadalmi értéke az alapja a dolgozók jövedelmének. A szocializmus megszünteti a kizsákmányolást és a társadalom az emberiség megosztottságát kizsákmányolókra és élősködőkre. A szocializmusban a dolgozó már nem proletár, nem munkaerő áru, mert a termelőeszközöket a társadalom kollektív formában tervgazdálkodással üzemelteti. A dolgozóknak a munkájuk társadalmi hasznossága szerinti a jövedelmük, az értéktöbblet az egész társadalom javát szolgálja.
„szocializmus: a kapitalizmust szükségszerűen felváltó, a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló, kizsákmányolástól mentes társadalmi-gazdasági alakulat, a kommunizmus alsó foka. Megvalósításának döntő feltétele a szocialista forradalom, a munkásosztály politikai hatalmának kivívása, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele … amelynek célja a kapitalizmus és minden kizsákmányolás, elnyomás, társadalmi igazságtalanság elleni küzdelem“ – Politikai kisszótár
SaLa
