Ez az OLAF-ot is érdekelheti, pár óra alatt lezavarták a 12 milliárd forintos tendert

 

Miközben az ország nagy része az első tavaszi hétvégére készült pénteken, furcsa közbeszerzési eljárást hirdetett meg az állam. Összesen 12 milliárd forintra pályázhattak azok a mikro- illetve kis- és közepes vállalatok, amelyek értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (KKV energiahitel) újraindításáról.

A közbeszerzési kiírás megismerésére, a szükséges dokumentumok beszerzésére, és az egész pályázat megírására kevesebb, mint egy napjuk volt a vállalkozóknak. Normális esetben egy ilyen pályázatra való felkészülés hónapokat vesz igénybe.

Ha valaki azt gondolná, hogy senki sem indult a tenderen, csalódnia kell. A kis és közepes magyar cégek olyan felkészült menedzsmenttel rendelkeznek, hogy felfedezték a pályázati kiírást, elvégezték a hónapokig tartó munkát, és beszerezték a szükséges igazolásokat, mindezt néhány óra alatt. A péntek délután meghirdetett 12 milliárd forintos keretösszegre annyian pályáztak, hogy szombat reggelre túl is igényelték a rendelkezésre álló keretet és az állam felfüggesztette az uniós pályázatot.

Az uniós támogatásokra szakosodott tanácsadó cégek azt mondták nekünk, hogy még a magyar korrupciós viszonyokhoz szokott szakembereket is meglepte a csöndben meghirdetett, majd villámgyorsan befejeződött közbeszerzési eljárás.

„A magyar kormányzat még a látszatra sem adott, olyan gyorsan osztottak ki 12 milliárd forintot, hogy csak azok tudtak részt venni a pályázaton, akik előre értesültek a tenderről”,

– mondta egy forrásunk. Szerinte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak az ellenőrzését aligha állná ki ez a projekt. Úgy tudjuk, hogy még egyes bankok sem tudtak, arról, hogy megnyitják a pályázatot. Konkrétabban: az uniós pályázatban résztvevő konzorcium négy tagja, a Takarékbank, a B3 Takarékszövetkezet, az FHB Bank és a Budapest Bank közül kettőnek fogalma sem volt arról, hogy egy napra ismét meghirdetik a programot. Ezzel szemben valakik nagyon jól értesülhettek lehettek.

A kis és közepes cégeknek meghirdetett, megújuló energiás beruházásokat támogató hitelprogramot a magyar állam a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretén belül hirdette meg. A tenderen 1 millió és 1 milliárd forint közötti hitelösszegre lehetett pályázni.

A tender 2016 decemberében indult, eredetileg 30 milliárd forintos keretösszeggel. Azóta többször módosítottak a pályázat feltételein. Fél évvel később, 2017 júliusában felfüggesztették a programot, mert a vállalkozók túligényelték a pályázati forrást. Még abban a hónapban módosította a kormány a hitelprogram dokumentációját és az eljárási rendjét. Tavaly novemberben a termékdokumentáció, decemberben az eljárási rend, majd még abban a hónapban a termékdokumentáció még egyszer módosult. A kabinet idén februárban még egyszer hozzányúlt a hitelprogramhoz, majd március 9-én meghirdette és kevesebb mint 20 óra múlva, március 10-én ismét felfüggesztette pályázatot.

Beszédes, hogy tavaly fél év kellett ahhoz, hogy a 30 milliárdos keretösszeget túligényeljék a cégek, most azonban egy nap alatt sikerült a titokzatos magyar vállalkozóknak túligényelni a 12 milliárd forint forrást. Amikor nyilvános lesz az eredmény, beszámolunk a nyertes cégekről is.
(g7)

Bal-Rad komm: Alapból rossz az a megközelítés, hogy az OLAF…! Bár vélhetőleg ez esetben is bűncselekményről van szó.

MORÁLIS ÉS POLITIKAI KÉRDÉS EZ!

Az EU – ugyanis a közbeszédbéli megfogalmazások szerint a fölzárkóztatási alapból fizeti Döbrögisztán fejlesztését, ez HAZUGSÁG!

AZ EU JÚDÁSPÉNZT FOLYÓSÍT A GYARMATI TERÜLETEI SZÁMADÓI ÉS ÜGYINTÉZŐI FELADATOKAT ELLÁTÓ POLITUSBŰNÖZŐI KÖRNEK!

Esetünkbem a Magyar Népköztársaság elhappolt vagyonáért! Elegánsabb kifejezéssel: közepes futamidejű lízingszerződés keretében, 2020 – ig lízingdíjat fizet. Ennek letelte után pedig TELJES JOGÚ TULAJDONOSÁVÁ VÁLIK a területnek, amit a politikai bűnözői kör a lízingelő elvárásai szerint CSINOSÍTGAT!

Ezt a júdáspénz áramlatot (ami a teljes futamidő alatt az eredetileg megszerzett érték nagyjából 10-25 százalékának a valós ára TOTÁLIS ELADÓSÍTÁS MELLETT!) terelgeti el a döbrögista horda, hogy abból zsákmányigényét kielégítse! Így cselekedne MINDEN MÁS qemánynak nevezett rablóbanda is. Ezért van a júdáspénzek lenyúlása szóvá téve!

Konharc ez a javából! A szocialista múltban megtermelt értékekért járó júdáspénzeket ellopva egyúttal a MAGYAR NÉP JÖVŐJÉT habzsolják fel!

Ehhez az OLAF – nak amúgy köze nincs! Az OLAF csak jelzi: a marakodók valamelyike a másik kárára kaparint meg dolgokat!

Mi pedig szurkolunk valamelyik marakodónak!

 

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide vagy ide kattintva megnézheti!

 

 

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

Az államtitkár szerint komolytalan az ellene folyó OLAF-vizsgálat

Komolytalannak tartja a Csalás Elleni Európai Hivatal ellene indult vizsgálatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Homolya Róbert azt mondta: szerinte a magyar ügyészség feladata, hogy egy ügyben felelősöket nevezzen meg.

A vizsgálat azért indult, mert az uniós hivatal összeférhetetlennek tartja, hogy miközben 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként Homolya részt vett az uniós pénzeket koordináló szervezet munkájában, addig közbeszerzési tanácsadó cége EU-támogatásokból megvalósuló beruházásokban vett részt.

– Ellenem van egy OLAF-vizsgálat 2010 óta a korábbi ügyeimmel kapcsolatban, de egyébként az OLAF lezárta ezt a vizsgálatot.
– És azt lehet már tudni, hogy milyen eredménnyel?
– Szerintem önök gyorsabban meg fogják tudni, hogy milyen eredménnyel. Ezek, úgy gondolom, nagyon bagatell ügyek.

(hirtv)

Bal-Rad komm: Whytézz Homolya miatt csak 3,3 milliárd a visszafizetendő összeg. Ez valóban bagatell ügy a Símacska által (?) visszafizetendőhöz képest!

Bár whytézz Homolya ügyében még ez sem biztos! Na nem azért mert… Hanem mert majd a Poltpeti eldönti, hogy whytézz Homolya – derék jó döbrögistaként – egyáltalán ártott – e!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

Tiborcz-botrány: a kormány Brüsszelre mutogat

A kormány hivatalosan az Európai Bizottsággal áll kapcsolatban, így megvárják a bizottság álláspontját, arra kívánnak reagálni – idézi az MTI Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár vasárnapi megjegyzését.

Tuzson annak kapcsán mondta ezt, hogy sajtótájékoztatóján újságírók emlékeztették rá: a uniós csalás elleni hivatal, az OLAF szerint csalhattak az Elios Zrt. vidéki közvilágítási tenderein. A 35 vizsgált pályázatból 17 esetében sablonszerűen nyerte a pályázatokat a vállalat 2013 és 2015 között, amikor még Tiborcz István érdekeltségében állt a cég.

Az államtitkár többször is megismételte sajtótájékoztatóján, hogy meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját az ügyben.

„Azokat az ügyeket, amiket egyszer már megvizsgáltak, meg lehet vizsgálni még egyszer, természetesen állunk elébe, kampány van, de a törvényességhez természetesen nem férhet kétség” – fogalmazott Tuzson Bence. Tény, hogy a rendőrség 2016-ban már valóban nyomozott Elios-ügyben, de meglepő módon semmi gyanúsat nem találtak ott, ahol az OLAF üzemszerű visszaéléseket fedezett fel.

A Brüsszelre való mutogatás azért is érdekes, mert a kormánypárti kommunikáció máskor fenntartások nélkül állítja, hogy az Európai Bizottság az ENSZ-hez hasonlóan a Soros-tervet követi, Brüsszel pedig a magyarországi választásokba is beleszólna – most mégis az ősellenség álláspontjára kíváncsiak.
(mno)

Bal-Rad komm: Nyilvánvaló, hogy a Nemmzetth Első Vejkójának Saját Lábra Állása körüli botrány zavart okozott a NER fanatikusok körében. Aligha véletlen, hogy alig két hónappal a “válasaztások” lőtt ÉRKEZETT Brüsszelből az OLAF – jelentés, és KEZDENEK BELŐLE SZIVÁROGNI részletek. A vajdára nézvést kellemetlen részletek.

Tuzson Nyalonc terelő dumájában, miszerint “…meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját az ügyben…” – benne van: DÖBRÖGI MEGPRÓBÁLJA ELKENNI BRÜSSZELBEN A DOLGOT, AKÁR KVÓTAENGEDMÉNY ÁRÁN IS!
De legalább a “választásokig” kell valahogyan közömbösíteni a dolgot. Utána már egy minőségileg úgyis új helyzet fog előállni, új lehetőségekkel!

Kérdés csupán az, hogy MILYEN ÚJ RÉSZLETEK KERÜLNEK még a köz elé, illetve BORUL-E MÉG VALAMI!

Az biztos, hogy a horda izgalma fokozódik! Önnyen előfordulhat, hogy csak egy egyszerű győzelem lesz a “választásokon” az eredmény, ami viszont számukra tragikus folytatással érhet véget!

A Nemmzetth Első Vejkója Saját Lábra Állítása megfektetheti a NER-t! Döbrögi deresedő feje fölött a politikai halál suhintotta meg a kaszáját! OLAF-mód!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

 

Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését

A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt.tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.

Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége volt 2014 és 2015 áprilisa között.

(Előzőleg a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben.)

Nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyannyira, hogy mint lapunk elsőként megírta: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet.

A csalás elleni hivatal nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. Némelykor összeférhetetlen szerepkörben.

Az OLAF komplett jelentést készített a visszaélésekről, amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt. A cég ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. A kormány nem akarta a mostani OLAF-vizsgálatot nyilvánosságra hozni – szemben azzal, amit a négyes metró beruházásáról készített a hivatal.

A 24.hu viszont megszerezte a jelentést. 

Cikksorozatunk első részében azt dolgozzuk fel, milyen pályázati visszaélések fordultak elő, milyen módszereket alkalmaztak, illetve milyen csalási mintákat térképezett fel az OLAF.

Módszer

Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy

szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A szóban forgó, 2012-es csomagba tartozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. A hasonló közvilágítási projekteknél többnyire csak annyira szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek 2012-ben volt már nagyobb LED-es tapasztalata, még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből.

A pályázatoknál visszatérő „rendszertelenségek” jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.

Ott van például az, ahogy 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázatot kiíró cég megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.

Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.

A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ezért a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.

Maximális haszon

Több helyen is szakértőkkel auditáltatták azt, hogy a lámpák valóban képesek-e százezer órán át világítani. Már csak azért is, mert a százezres felső határt nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem ez a felső határ, amit a magyar hatóságok engedélyeztek. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén jóval alacsonyabb, 60 ezer és 80 ezer közötti számokról ír. Mivel az auditáló szakértők egy része elfogadta az Elios százezres adatát, másik része nem, a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nincs konszenzus az élettartamban.

Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.

Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Aztán a saját ajánlatukhoz képest szerezték be a független indikatív ajánlatokat. Sőt, a pályázat beadásáig nem is fáradtak azzal, hogy ilyen ajánlatokkal támasszák alá a saját árazásukat. Ezeket kizárólag a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be.

De ezek sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva.

A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.

A feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, hanem inkább a tanácsadók. Erre jutott a csalás elleni hivatal a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között fellelhető kapcsolatok alapján.

• Például, hogy a két jó barát, Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is.
• Valamint hogy Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.
• Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja.
• Sőt, az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.

A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Miféle költségvetési csalás? Miféle szervezett bűnözés?

A KRITÉRIUMOKAT DÖBRÖGISZTÁN TÖRVÉNYHOZÁSA ÁLLAPÍTJA MEG! HA KELL – AKÁR VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL!

Polték meg alkalmazzák!

El Qro, meg a Libás, meg a Símacska pedig jó ha félnek! Űk vaútak azok…!

Különben meg ez az egész csak a reménytelen helyzetben vergődő ellenzék kétségbeesett vagdalkozása!

Amúgy meg: ki az? – mi az az OLAF? Valami betegség?

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!