Mi történt a benyújtás óta eltelt több mint egy évben?

Válaszolt a gazságügyi minisztérium.

Több, mint egy évvel ezelőtt – 2023. januárjában – a Sárgapólósok is benyújtották a kegyelmi beadványaikat. Tettük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy ha Budaházyék kaphattak kegyelmet, és többek számára már eljárási szakaszban megszűnhetett az eljárás, akkor a sokkal kisebb súlyú bűnök miatt a Sárgapólósok ellen folyó eljárásoknak is meg kell szűnnie. Már csak az egyenlő bánásmód elve miatt is.

Eleinte jól haladtak a dolgok. Viszonylag hamar megtörténtek a környezettanulmányok. Ezeken is elmondtuk, hogy nem a súlyos helyzetünk miatt jelentkeztünk be a kegyelemre, hanem azért, mert ha Budaházyék kaphattak, akkor az nekünk is jár.

A bíróságok már 2023. márciusában és júniusában jelezték, hogy az iratokat felterjesztették a minisztériumba.

Mivel azóta nem történt semmi, 2024. februárjában érdeklődtünk a Sándor-palotában és a gazságügyi minisztériumban is, hogy mi van már. Erről itt írtunk: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02vKe2D9DCV8Wxih31pjPXhyA87HRwmhzs8HUmyfHUyksm996BwA52853Go6RTrfu3l

Már megszoktuk, hogy sok esetben nem kapunk válaszokat addig, amíg nem érdeklődünk kicsit határozottabban. Így volt ez most is. két hónap múlva, 2024. április 18-án hajnalban ismét érdeklődtünk. Erről itt írtunk: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02avSuB4BDVfuTozuPM3rzBNW74ezhq7cBiWTG7NWdKSCazPfybFPgqGVRBBBEZYuwl

Ez úgy tűnik, hogy hatásos volt. Április 18-i dátummal – és április 19-i feladással – már meg is kaptuk a most, a képek között mellékelt tájékoztatást.

Ebből megtudtuk, hogy a háromból két ügy a köztársasági elnök előtt van.

A lent olvasható beadványban kikértük az eddig keletkezett iratokat, érdeklődtünk a harmadik ügyről és tettünk néhány megjegyzést is.

Kíváncsian várjuk, hogy mit dönt a köztársasági elnök.

Az alábbi hivatkozáson a képek között megtalálható  az eredeti beadványunkat is a most kapott tájékoztatás mellett: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid0q2DNX6AtQ3SzeG838Q8Ty6xC5MEGeV3qRX5ddTHNugWt5xN5aZyJzXasXwayoftXl

Íme a mostani beadványunk:

„Tárgy: Kérdések és észrevételek a KEGY/1198-1201. számú ügyekben

Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!

Tisztelt Köztársasági Elnöki Hivatal!

Alulírott Póka László és Póka Anita köszönettel megkaptuk a tájékoztatást, hogy a KEGY /1198, 1199, 2000, és 2001/2024. számú ügyekben az iratok felterjesztése megtörtént a köztársasági elnökhöz.

További kérdéseink és észrevételeink vannak az alábbiak szerint. Kérjük ezeket a felterjesztett ügyekben és a még felterjesztés előtt álló ügyben is figyelembe venni szíveskedjenek.

1. kövér házmester büntető ügye

Artról nem kaptunk tájékoztatást érdeklődésünk ellenére sem, hogy ez az ügy hol tart.  Másodfokon a Budapest Környéki Törvényszéken folyt az eljárás, Bf.777/2022. számon. A 2024.03.20. napi ülésen hatályon kívül helyezték az elsőfokú, elmarasztaló döntést és az eljárást megszüntették. Mivel az ügyészség fellebbezett, így az eljárás folyik tovább. A kegyelmi beadványokat a másik két ügyhöz hasonló időben benyújtottuk. A környezettanulmányok megtörténtek.

2. Milyen megjegyzéssel küldték tovább az iratokat?

A korábbi, sok vihart kavart kegyelmi ügyekről kiszivárgott hírek szerint az igazságügyi miniszter véleményezi az eljárást és javaslatot tesz a kegyelem megadása ügyében.

Kérjük szíveskedjenek megválaszolni, hogy a mi ügyeinkben mi volt a miniszter hozzáfűzése.

3. Iratok kikérése

Mint korábbi érdeklődéseinkben is jeleztük, – mint ahogyan minden eljárásunkban – a kegyelmi ügyekben is a teljes átláthatóságot tartjuk fontosnak. Mi nem szeretnénk mutyizni és kétes lobby tevékenységekben részt venni.

Szeretnénk pontosan megismerni és az ügy iránt érdeklődő közvéleménnyel is megismertetni az ügy minden részletét. Mint ahogyan tettük eddig is a kegyelmi ügyekben is. Minden beadványunkat nyilvánosan elérhetővé tettük, mint ahogyan jelen beadványunkkal együtt a legutóbbi, tájékoztató válaszukat is megjelenítjük közösségi felületeinken.

Saját kíváncsiságunk és a minket követő érdeklődők észszerű kíváncsiságának kielégítése érdekében kérjük, hogy az ügyben keletkezett valamennyi iratot szíveskedjenek részünkre megküldeni.

A mindenbe beleértjük – nem kizárólagosan – az ügyben folytatott levelezéseket, környezettanulmányokat, rendőrségi állásfoglalásokat, felterjesztésekkel kapcsolatos iratokat, stb…

4. Mi történt az ügyben 2023. márciusa és 2024. áprilisa között?

Az eljáró bíróságok, kegyelmi beadványokkal kapcsolatos tájékoztatása szerint az iratok 2023. márciusa és 2023. májusa közötti időszakban továbbításra kerültek a minisztérium felé az alábbiak szerint:

BKKB B.1148/2017. – az elsőszámú uzsorás büntető ügye

16. tárgylás: 2023.04.19. – 497. számú jegyzőkönyv – 6.oldal„Bíró: Még arról adunk tájékoztatást a vádlottaknak, hogy a kegyelmi kérelmet benyújtott vádlottak vonatkozásában a bíróság elrendelte a környezettanulmányok elkészítését.”
17. tárgylás: 2023.06.08. 528. számú jegyzőkönyv– Amikor az ügyész bejelentette a vád módosítását, mikor már az iratismertetés következett volna, és emiatt halasztásra került sor.„Bíró tájékoztatja a jelenlévőket, hogy valamennyi olyan vádlott esetében, akik kegyelmi kérelemmel fordultak a Köztársasági Elnökhöz, a bíróság résziratokat küldött meg az Igazságügyi Minisztériumnak 2023. május 24. napján.”
18. tárgyalás: 2023.08.25. 550. számú jegyzőkönyv – 2. oldal„az 540. sorszám alól az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának az átirata, amelyben Veres István kapcsán kérte a bíróságot, hogy szerezze be a vádlott sajátkezűleg aláírt kegyelmi kérvényét, ez megtörtént, az iratokat a bíróság beküldte az Igazságügyi Minisztériumhoz.”

Budapesti XX., XXI., XXIII. Kerületi Bíróság B.1254/2019. – rezsi szilárd és bóna zoltán képviselők büntető ügye

2023. 03.10. napi tárgyalás, 256. számú jegyzőkönyv – 2. oldal„Eljáró bíró tájékoztatja a vádlottakat az előterjesztett eljárási kegyelmi kérelmükkel kapcsolatban, hogy azok a bíróságra megérkeztek, a szükséges intézkedéseket a bíróság megtette. Környezettanulmány elkészítése szükséges a kegyelmi kérelem felterjesztéséhez, mai napig Póka Anita környezettanulmánya érkezett meg a bíróságra.”

A fenti jegyzőkönyv-részletekből is látszik, hogy az iratokat 2023.05.24. napján (BKKB B.1148/2017) és valamivel korábban a rezsi-bónás ügyben is a bíróságok megküldték a minisztérium részére.

Ehhez képest 2024-es ügyszámuk van.

Vagy a posta volt nagyon lassú, hogy legalább hét hónap kellett, hogy a minisztériumba érjenek az iratok, vagy a Sárgapólósokat tisztelték meg azzal, hogy a legjobb alkalmat várták a felterjesztésre.

Mi történt ezekkel az ügyekkel 2023-ban a minisztériumban?

5. Bírósági döntések hitelessége és az eljárások tisztességessége?

Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy már Budaházyék kegyelmi eljárását követően, de még erősebben Kónya Endrével kapcsolatban sokan – különösen ellenzéki politikusok és az ellenzékhez köthető sajtó – arról beszéltek, hogy a bíróságok döntéseit nem illik kétségbe vonni.

Budaházyék ügyében egyesek még a kegyelmi döntés visszavonását is kilátásba helyezték.

Álláspontunk és tapasztalataink szerint ez egy teljességgel téves kiindulási alap.

Némileg beleláttunk Budaházyék eljárásaiba. Leginkább azért, mert nagy része a nyilvánosság előtt zajlott és mi azt érdeklődéssel figyeltük. Megismertük Kónya Endre közleményét is a saját eljárásáról.

Ezen információkat összehasonlítva a saját ügyeinkben tapasztaltakkal meg kell állapítani, hogy sajnos a bírósági döntések sok esetben sem az igazságosságnak sem a törvényességnek, sem a tisztességes eljárás elvárásainak nem felelnek meg. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy ha egy – akár több szintű – bírósági eljárásban valakit bűnösnek találnak, akkor az illető valóban bűnös.

Saját ügyeinkben is többször tapasztaltunk a törvényekkel és a józan ésszel is ellentétes döntéseket és eljárásokat.

Az egyik leginkább izgalmas példa Póka László terrorcselekmény bűntettében történő elmarasztalása.

Az eljárás terrorcselkeménnyel fenyegetés miatt indult. Előbb hat különböző tanács – a legtöbb esetben három tagú tanácsként eljárva – évekig tartó eljárásokban mondta ki, hogy Póka Laci nem követte el a sem a terrorcselekménnyel fenyegetést, sem más bűncselekményeket, illetve ezek alapos gyanúja sem áll fenn.

A végleges döntést követően, a hat hónapos határidő lejártát megelőző néhány napban az ügyészség a kúriához fordult. A kúria – inkább egy spirituális eseményhez, mint bírósági ítélethirdetéshez hasonló aktus alkalmával – azt találta mondani, hogy Póka Lacit mindenképpen meg kell büntetni, mert már a gondolatai is bűnösek.

Ezt követően előbb egy egytagú tanács igyekezett megfelelni a kúria döntésének és közveszéllyel fenyegetés miatt hozott egy döntést és egy enyhe elmarasztalást.

Majd az ügyészség fellebbezése miatt az ítélőtábla az elvárásoknak sokkal jobban megfelelő döntésben kimonda, hogy Póka Laci bizony terrorista. Elkövette a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettét. Erre azóta az eljárásokban sorra terrorcselekmény bűntette fordulattal hivatkoznak, és többek között emiatt is tartják már több mint hét éve kényszerintézkedés alatt, kitiltva Budapest területéről. Mert szerintük Póka Laci egy veszélyes bűnöző, és csak a Budapestről történő kitiltásával lehet Magyarország békéjét és biztonságát fenntartani.

Valójában arról van szó, hogy az orbáni bűnbandának akarnak megfelelni a bíróságok azzal, hogy Póka Laci a békés, de kétségtelenül izgalmas és sokszor újszerű véleménynyilvánításaival ne buzdítson másokat arra, hogy éljenek az alapvető jogaikkal.

Ebben a megfelelési kényszerükben akár arra is képesek, hogy kimondják, hogy az előző hat tanács alkalmatlan egy olyan súlyos ügyben, mint a terrorcselekmény, helyes döntést hozni.

Azt is meg kell állapítani, hogy a megismételt eljárásban semmilyen új adat, tény vagy körülmény nem merült fel. Legfeljebb a politikai helyzet változott meg, és észlelték, hogy Póka Laci és lelkes társai, a Sárgapólósok egyre nagyobb hatással vannak arra, hogy az emberek békés eszközökkel kinyilvánítsák a véleményüket.

Ez az a fenti eset, ami velünk esett meg, – ha mással történt volna talán el sem hinnénk – is azt bizonyítja, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy a bíróságok jó és-vagy helyes döntéseket hoznak. Láthatjuk, hogy maguk a bíróságok sem hisznek ebben, sőt képesek az ellenkezőjét bizonyítani.

Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni a mostani, kegyelmi eljárásokkal is érintett ügyekben elkövetett eljárási szabályok megsértéseit, iratellenes megállapításokra alapozott döntéseket és az eljáró bírók, feletteseik általi mentegetését.

Most csupán néhány esetet említünk meg éppen érintve a jogsértések lényegét. Részletesen, az ügyekben benyújtott jogorvoslatokból és panaszokból tudnak tájékozódni.

Nem álltak rendelkezésre magánindítványok a nyomozások megkezdésekor.

A nyomozás meghosszabbítása a nyomozás határidejének lejárta után történt, ami az eljárás, és így Póka Laci kényszerintézkedésének automatikus megszűnését eredményezte volna, ha betartják a vonatkozó törvényeket.

A kényszerintézkedések fenntartásában sorozatosan nem tartották be a vonatkozó eljárási szabályokat, jelentősen késtek az elbírálásokkal.

A kényszerintézkedést – budapesti kitiltást – iratellenesen megállapított tényekre alapozták.

A kényszerintézkedés megszegése miatti rendbírság tekintetében valótlant állított eljáró bíró, amikor azt állította, hogy látott valamit egy bizonyos videóban. Ilyen videó nem létezett, csupán az ügyészség valótlan állítását írta le úgy, mintha azt maga látta volna. A fellebbezésnél ezt a törvénysértést nem is vizsgálták – vagy nem beszéltek róla – hanem inkább új tényt állapítottak meg, amire már nem lehetett védekezni fellebbezés és rendkívüli felülvizsgálat lehetőségének törvényben meghatározott hiánya miatt.

Olyan esetben is rendbírságot állapított meg eljáró bíró, – ráadásul eltúlzóan nagy mértékű, 700 000 Ft-ot – amikor Póka Laci Pest-megye rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettesével találkozott a fogadóóráján. De a rendbírság be nem fizetett részének elzárását már nem engedték végrehajtani és többszöri kérés ellenére sem  jelölték meg ennek jogszabályi alapját.

Más esetben – rezsi-bónás ügy – olyan eljárási cselkeményre rendelt el elővezetést eljáró bíró, amire nem küldött idézést. Itt is mind a sikeres, mind a sikertelen elővezetések költsége a vádlottak terhén maradt.

Az ülés időpontjának megismerhetőségét azzal is korlátozta, hogy azon jegyzőkönyvet sem küldte meg a vádlottak részére, amelyből értesülhettek volna a korábban, távollétükben megtartott ülésről.

Az eljárási szabályok súlyos megsértését eredményezte az is, hogy az uzsorás büntető ügyében a vádmódosítást követően eljáró bíró megtiltotta, hogy a vádlottak szóban észrevételeket tegyenek az új vádiratra és ezzel kiegészítsék a vallomásukat. Ezzel eljáró bíró gyakorlatilag az eljárási törvény több pontját is megszegte a védekezéshez való jog megvonásával.

Ezt az előzte meg, hogy két egymás utáni tárgyaláson eljáró bíró összesen 247 alkalommal szakította félbe Póka Lacit, – gyakorlatilag percenként közbeszólt – miközben Póka Laci előadta védekezését. A vonatkozó törvények szerint ilyen megszakításokat egyszer sem tehetett volna. Érdekes módon ezen törvénysértő tevékenységéről sem gondolta a panaszunk alapján a bíróság vezetője, hogy lenne bármilyen tennivalója.

A fent említett bírói döntések ellen vagy kizárt a jogorvoslat, vagy a további jogorvoslat kimerítése esetén nincs lehetőség sem alkotmányjogi panaszra, sem kúria felülvizsgálatra. Sorra azzal utasították el az ilyen irányú rendkívüli jogorvoslatainkat, hogy nem az ügy érdemében születtek a döntések.

Ez nyilván sántít annyiban, hogy – bár igaz, hogy nem az alapügy érdemében születtek a döntések – de az adott ügyet ezekkel a döntésekkel véglegesen lezárták. Legyen szó akár a kényszerintézkedésben, elővezetésekben, bírók által az eljárási szabályok megszegésében született döntésekről.

Az egyetlen lehetőség ezen döntésekkel kapcsolatban a panasz intézménye, mellyel sok esetben éltünk is.

Ezeket sorra azzal intézték el a bírósági vezetők, hogy a bíró nem utasítható, így nincs lehetőségük beavatkozni.

De milyen lehetőségek vannak akkor, amikor a bírók egyértelműen törvényt sértenek? És ezen törvénysértések által születnek, és csak ezek által születhetnek a vádlottak számára hátrányos döntések?

A gyakorlat azt mutatja, hogy egyéltalán nem biztos, hogy a bíróságok törvényeknek megfelelő döntéseket hoznak.

Bizonyítja ezt az is, hogy a több mint húsz birtokvédelmi eljárásunk nagyjából felében a Sárgapólósoknak adtak igazat, a másik felében az elsőszámú uzsorás bankjának. Holott a tényállás azonos volt mindegyik esetben.

Ugyan ez a helyzet áll fenn a szabálysértési eljárásaink esetében is. Legutóbb egy bírósági titkár a PKKB-n azt találta mondani, hogy rá nem vonatkozik, így nem is kell alkalmaznia a kúria elvi döntését.

6. Mentő tanúk meghallgatásának elutasítása

Több esetben találkoztunk azzal, – a kegyelmi eljárásokban is – hogy az ügyeinkben a védelem által indítványozott mentő tanúk meghallgatását elutasították a bíróságok. Voltak olyan esetek is, hogy nem is hoztak erről végzést, csak nem hallgattuk meg őket.

Mi másra engedhet ez következtetni, mint arra, hogy a mentő tanúk meghallgatása által már nem lehetne meghozni az elvárt elmarasztaló döntést? Emiatt inkább nem hallgatják meg őket.

Ilyen volt például kövér házmester büntető ügyében kövér házmester meghallgatásának megtagadása annak ellenére, hogy még az ügyészség is úgy írta le, hogy vádlotti megnyilvánulások kizárólag kövér házmester irányába történtek.

Mindhárom ügyben – kövéres, rezsi-bónás és uzsorás – indítványoztuk mentő tanúk minőségében meghallgatni a:

–           korábbi kancellária minisztert, Lázár Jánost, aki 2015-ben, hivatalos minőségében azt mondta, hogy a devizahitelesek menjenek a bankárok házai elé tüntetni.

–          korábbi igazságügyi minisztert Trócsányi Lászlót és államtitkárát, Völner Pált, valamint Gulyás Gergely akkori fidesz frakcióvezetőt, akik Gaudi -Nagy Tamás közvetítésével megrendeltek a Sárgapólósoktól és más devizakárosult érdekvédőktől tüntetéseket Gyurcsány Ferenc és más baloldali politikusok, valamint bankárok – de nem lehetett az első számú uzsorás – házai elé. Az ezzel kapcsolatos levelezéseket becsatoltuk, és ezek alapján kértük a fent említett személyek meghallgatását. Nyilvánvaló mentő körülmény, hogy az ügyészség által felrótt cselekményekkel azonos cselekményekre bíztattak és konkrétan felkértek jogász végzettségű, fontos kormányzati pozícióban lévő személyek, akik közül többen az Alaptörvény és más jogszabályok megalkotásában is jelentős szerepet vállaltak. Ezek az emberek csak tudják, hogy amire bíztattak vagy felkértek, az bűncselekmény-e.

Nyilván mindenki tudja, hogy a kegyelmi eljárásokkal érintett cselekmények nem bűncselekmények. Mégis az eljárások már 2016. óta folynak, Póka Lacit több mint hét éve – 2017. február 22. napja óta – kitiltva tartják Budapestről és számos más kényszerintézkedés is volt az eljárásokban.

Az elsőszámú uzsorás büntető ügyében a következő, 2024.05.30. napi tárgyalás már a 22. lesz elsőfokon.

7. Értesítés a döntésről

Azt írták a tájékoztatásban, hogy a kegyelmi döntést a bíróság útján fogják kézbesíteni.

Kiindulva a Budaházyék ügyéből nem elfogadható, hogy majd a bíróságokon keresztül értesítsenek az elbírálás eredményéről.

Mi nem érdemeljük meg, hogy közleményt adjon ki róla a Sándor-palota? Ez csak Budaházyéknak jár? Politikailag mi nem vagyunk olyan fontosak?

És mi lesz a szabadítással? Mint Budaházyék esetében.

Igaz, hogy Póka Laci nem börtönben van, de mégis csak fogvatartással egyenértékű kényszerintézkedés alatt áll. Lásd Bv. törvény.

Elvárjuk, hogy kedvező döntés esetén – mi más lehetne – siessenek tudatni, hogy most már Budapesten is szabadon lengetheti a „MAGYARORSZÁG DIKTATÚRA” és „O1G” feliratú, 3,5 m-es zászlóját.

Azt is kérjük, hogy amennyiben Budaházy Gyurinak a lovat, amivel a börtönből kilovagolt, az állam biztosította, akkor Póka Lacinak is küldjenek egyet Budapest határába. Mennyivel jobban nézne ki lovon lengetni az imént említett véleményt.

Már csak az egyenlő bánásmód elvének biztosítása érdekében is így lenne helyes.

Azt is kérjük, hogy a Sándor-palota magáról az ügyről is hasonló hírverést csapjon, mint Budaházyék ügyéről.

Itt lenne az ideje, hogy a késlekedésről megnyilatkozzanak, illetve akár jelen beadványról is.

Mint ahogyan tették akkor, amikor Budaházyék ügyében első alkalommal adtak ki közleményt, vagy amikor arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy az egyik sértett a köztársasági elnöknél járt a kegyelmi ügyben lobbyzni.

Például az alábbihoz hasonlóan:

„Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.”

Az utóbb idézett közleményrészleten elgondolkodva, talán meg sem kell említeni, hogy a nekünk felrótt bűnökért nagyon súlyos esetben is maximum egy év börtönt lehetne kapni. Ezzel szemben már több mint nyolc éve – 2016. januárja óta – állunk büntető eljárás alatt, Póka Laci több mint hét éve kényszerintézkedés alatt, és többen, több alkalommal voltak szintén kényszerintézkedések alatt az ügyekben.

Vajon az eljárások további elhúzódása a mi esetünkben nem jelentene-e aránytalan sérelmet?

Tököl, 2024.05.12

A mielőbbi pozitív döntésben bízva és várva a válaszokat és iratokat;

Tisztelettel:

Póka László                                                                           Póka Anita”

Tisztelettel: Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

Bal-Rad komm:

LÁTOD – LÁTOD PÓKA LACI?! Így jár az a galád egyén Döbrögisztánban, aki OTTHONVÉDELEMRE ADJA A FEJÉT! AZ ILYEN ELVÁSOTT SZEMÉLY NEM IS REMÉNYKEDHET ELNÖKI KEGYELEMBEN!

Arra csakis polythykussbűnözők és/vagy MEGRONTÓK SZÁMÍTHATNAK!

HA TE IS SZEXRAGADOZÁSRA ADTAD VOLNA A FEJED, és nem a vajdarenszer elleni izgatásra, MÁR RÉGÓTA KEGYELEMBEN LENNE RÉSZED! ELNÖKIBEN!

Percenként megszakította a bíró Póka Laci vallomását az uzsorás büntető ügyében.

Az utóbbi két tárgyláson a bíró összesen 247 alkalommal szólt közbe a vallomástételbe. Nagyon nem akarja az igazságot és nem akarja hallani a vádlottak védekezését.

A második tárgyláson – ami ebben az eljárásban első fokon már a 19. volt – másfél óráig bírta. Ezt követően elrendelte, hogy ezután minden vádlott csak írásban nyilatkozhat és majd ő felolvassa a nyilatkozatokból, amit jónak lát.

Természetesen ezt nem fogadjuk el. Panaszt tettünk és megmutattuk a beadványban az eljárás ezen elvtelenségeit.

Az történt, hogy az uzsorás büntető ügyében a 17. tárgyláson – öt és fél évvel a kezdés után – az ügyész vádmódosítást nyújtott be. Azon a tárgyláson, ahol a kezdtük volna az iratismertetést.

Természetesen erre a módosításra joguk van a vádlottaknak nyilatkozni. De ezt nem nagyon akarta a bíró.

A 18. tárgyláson Póka Laci kb. 3 órán keresztül beszélt a vád elvtelenségeiről. Ekkor a bíró 125 alkalommal szólt közbe.

Az ügyész a végén fel is rótta, hogy micsoda dolog, hogy bíráljuk az ügyészség munkáját.

A 19. tárgyaláson másfél óra után bezárt a bulit a bíró, miután 122 alkalommal beleszólt a vallomásba.

Itt lentebb a panaszunkat olvashatjátok. Ezen a hivatkozáson: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02cQ512ZbAVS123SnJsVw1dM7JALqFpbpZ3NLEoctrogtVxk25YGLMR4VxWZQmSQTLl a képek között a két tárgyalás jegyzőkönyvét érhetitek el az uzsorás háza előtti közterületen megvalósított akciók képei mellett.

A következő tárgyalás 2023.12.14-én 9 órakor lesz a BKKB-n a Budakeszi úton.

„Tárgy: Nyilatkozat és panasz „Ki állítja meg gebe bíró ámokfutását?” címmel a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.B.1148/2017. számú ügyben

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Póka László és Póka Anita jelen beadványunkkal nyilatkozunk a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.B.1148/2017. számú ügyben, az 560. számú jegyzőkönyv 30. oldalán olvasható tájékoztatás kapcsán és az eljáró bíró ezen intézkedése ellen panasszal élünk az alábbiak szerint.

Nem fogadjuk el eljáró bíró azon intézkedését, hogy a vádiratra tett nyilatkozatunkat és vallomásunkat írásban terjesszük be. Ilyen intézkedés meghozatalára semmilyen törvényi felhatalmazása nincs eljáró bírónak.

Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy észrevételeinket, és korábbi vallomásunk kiegészítését szóban adhassuk elő.

Ennek megfelelően nem nyújtunk be írásbeli észrevételeket, ellenben a következő tárgyaláson ragaszkodunk ahhoz, hogy Póka László és Póka Anita – és nyilván a többi vádlott is – meghallgatásra kerüljön.

Továbbá ragaszkodunk ahhoz, – és kifejezetten kérjük, hogy eljáró bíró tartsa be a Be. ide vonatkozó rendelkezéseit – hogy a továbbiakban a vádiratra történő észrevételeinket és vallomásunkat, a vallomásaink kiegészítését, és a védekezésünket összefüggően adhassuk elő.

Legfeljebb a feltétlen szükséges – és ott szükséges, az ügyben azonnal tisztázást igénylő – kérdések feltétele megengedett a vádlottak hozzájárulásával.

A Be. az alábbiak szerint támasztja alá a fentieket:

„183. §

(2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.”

A vallomástétel nem korlátozható a bíró kények kedve szerint. És ha a vádlott ki szeretné egészíteni a vallomását, akkor erre korlátozás nélkül lehetősége van.

„186. §

(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.”

A fentiek alapján nem lehet a vádlottat megszakítani. Különösen úgy nem, mint ahogyan az 550. és az 560. számú jegyzőkönyvekben tetten érhető.

550: 125 alkalommal

560: 122 alkalommal

Az eljáró bíró általi félbeszakítások több alkalommal zavaróak, vitatkozóak, és értelmetlenek voltak.

Több esetben olyan tényekre vonatkoztak a bíró kérdései, amiket a tárgyalás korábbi szakaszában a mostani vallomással egyezően adott már elő Póka László.

Több esetben sértette meg eljáró bíró a Be. 186. § 3. bekezdés a. és c. pontjait.

„(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

1. a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
2. c) valótlan tény állítását foglalja magában.”

Az sem helyénvaló, hogy eljáró bíró több esetben azért szólt közbe, mert szerinte Póka László csupán az új vádiratra nyilatkozhatott volna és aközben nem tehetett volna vallomást, nem adhatta volna elő részletes védekezését. Ezt a Be. így támasztja alá:

„522. §

(3) A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő.”

A Be. nem ad lehetőséget eljáró bírónak arra, hogy a vallomás közben a bíró szerint nem oda illő tények és adatok közlését megtiltsa.

Nem is tudhatja előre, hogy mit kíván a vádlott az előadottakkal alátámasztani, bizonyítani, vagy adott esetben az előadottak mely bizonyítási indítványok előterjesztésére adnak majd okot.

A fentiek és a lentebb részletezettek alapján kifejezetten kérjük, hogy panaszunk elbírálásánál – vagy eljáró bíró saját döntésének felülbírálásánál – vegyék figyelembe az ügyben eljáró ügyész azon gondolatát – 550. számú jegyzőkönyv 41. oldal – hogy a büntető eljárás méltóságát – amennyire ebben az eljárásban még lehetséges – őrizzük meg.

Bizonyára észreveszik, de ha mégsem, akkor jelezzük, hogy jelen panaszunk nem az ügy elhúzódása elleni panasz. Legfeljebb a bíró intézkedésének ez lett és lehet még nagyobb mértékben az eredménye.

Az is fontos, hogy nem a korábbi panaszunk megismétlése. Már csak azért sem, mert most kifejezetten és kizárólagosan az 560. számú jegyzőkönyv 30. oldalán olvasható bírói tájékoztatást panaszoljuk.

Amennyiben azt írnák, hogy a bíró nem utasítható, és független, és azt csinál, amit akar, jusson eszükbe, hogy mindennek van egy határa.

A büntető eljárás és általában az igazságszolgáltatás méltóságát súlyosan veszélyezteti az, ha egy bíró az említett két tárgyaláson tanúsított magatartást tanúsít, különösen, ha ezzel az eljárási törvényeket is súlyosan megsérti, korlátozza a terheltek jogait és így megsérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Ha nem is utasíthatják, de azért csak szólhatnak neki, hogy:

bíró úr, – Zolikám, vagy Zozi, vagy ki tudja milyen viszonyban vannak – ne csináljon már hülyét a bíróságokból. Valóban ezekkel a nem jogvégzettekkel áll le kekeckedni? Néhányuknak – így ennek a Póka Lászlónak – még diplomája sincs. Nem érzi, hogy nem méltó ez? Ha az eljárás eddigi adatai alapján már eldöntötte, hogy elkaszálja őket, akkor legalább a látszatát hagyja meg nekik, hogy védekezhettek. De még az is lehet, hogy meggyőzik az ártatlanságukról. Ha meg azt látja, hogy felmenti őket, akkor meg hagyja meg nekik, hogy ennek a felmentésnek a részesei lehessenek. Ennek az ügynek így lassan hat éve és a huszadik tárgyaláson túl már nem mindegy, hogy lesz-e még két vagy három tárgyalás? Ráadásul – bár sokszor teljes baromságokat beszélnek – de most azért lehet, hogy van némi igazuk abban, hogy nem volt teljesen törvényes ez az intézkedés. Szóval inkább folytassa Póka László és a többiek is. Bármennyire teátrálisak és esetleg némelyikük még  idegesítő is.

Amennyiben az eddigiek nem győzték meg akár eljáró bírót, akár a panaszt elbírálókat, akkor nézzük meg részletesen, hogy mi is történt és mit tartunk aggályosnak. És azt is, hogy miért.

Mielőtt még a részletekre térünk, nézzük meg eljáró bíró viszonyát egy példán keresztül – sok ilyen példát hozhatnánk fel, de most csak a legutóbbit nézzük – jelen ügy vádlottjaival és különösen Póka Lászlóval.

Eljáró bíró korábban a kaleta ügyben – sajtóhírek szerint – azt mondta az ítélthirdetéskor, hogy egyetértve az ügyészséggel ő maga is úgy gondolja, hogy kaletának nem kell börtönbe vonulnia. – Ha valaki nem ismerné az esetet a hírek szerit Húszezer pedofil képet találtak a számítógépén, amikért fizetett –

Ezzel szemben Póka Lászlóra korábban az eljáró bíró által meglehetősen kétes alapon és körülmények között kiszabott 700 000 Ft rendbírságot a napokban változtatta át eljáró bíró 100 nap elzárásra. Pedig csak annyi volt a bűne, hogy találkozott Pest megye rendőr főkapitányának bűnügyi helyettesével és a találkozó nem idézés volt, hanem fogadóórán történő részvétel. Ebben az esetben egyetlen gyermek lelke és teste sem sérült. És aligha állapítható meg a cselekmény társadalomra veszélyessége, vagy annak kaleta tettéhez mérhető súlyossága. Mégis 100 nap elzárás.

Azt se felejtsük el, hogy az ügyben többek között eljáró bíró közreműködésével és sorozatos eljárási szabálysértésekkel Póka László már lassan hét éve ki van tiltva Budapest területéről.

És ha ránézünk jelen ügyre, még érdemes három dolgot mérlegelni.

1. Az igazság. Azért, mert néhányszor néhány ember más véleménynyilvánítások mellett olyan közterületen is kinyilvánította a véleményét, ami nem tetszett az ország leggazdagabb emberének, már lassan 8 éve folyik az eljárás. Bíróságon lassan hat éve.
2. Ha Budaházyék szabadulhattak sokkal súlyosabb vádak és elítélések miatt, akkor a békés véleménynyilvánítás hogyan üldözhető?
3. Ha Bede Zsolt pedofideszes provokátort minden vád alól fel tudták menteni abban az ügyben, amikor békés tüntetők kezéből kitépte a plakátokat és testi sérülést okozott, akkor ez az ügy egyéltalán hogyan létezhet?

A vádlottak közül tudomásunk szerint eddig csupán Szabó Mária tett nyilatkozatot a bíró intézkedésével kapcsolatban.

A panaszával teljes mértékben egyetértünk. Nem lehet elvárni, hogy írásban ugyan olyan hatásosan elő lehessen adni a védekezést, mint szóban. Kivéve a Be. által is nevesített fogyatékkal élők esetét, illetve azokét, akik szívesebben írnak, vagy kevésbé szeretnek megszólalni mások előtt.

Minden más esetben a közvetlenség elve sérül és jelentős korlátozást szenved a védekezéshez való jog.

Ez akkor is úgy van, – mint ahogyan Szabó Mária is levezette – hogy ez egy egyszerű ügy. Semmilyen tényt vagy adatot nem szolgáltatott az ügyészség arra vonatkozóan, hogy bármelyik vádlottnak célja lett volna beavatkozni bármelyik sértett magánéletében. A cél minden esetben a vélemény kinyilvánítása volt egy közéleti kérdésben, egy súlyos társadalmi probléma körében.

Ez normális jogállamban elegendő is kellene, hogy legyen a teljes felmentéshez. De a tapasztalataink és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiánya, a bíróságokon látható feszültség, a jogbiztonság hiánya és a bírók közismert politikai befolyásolása miatt nem elégedhetünk meg ennyivel.

Ha elég lenne, hogy nincs semmilyen tény vagy adat a törvényi tényállás kimerítésére, akkor ez az ügy már nem is létezne.

Mivel létezik, és az ügyész konokul ragaszkodik a megbüntetésünkhöz, illetve nem tudjuk, hogy mi alapján látja megvalósulni a bűncselekményt, ezért átfogóan kell védekeznünk.

A fent már érintett, Bede Zsolt ügyében hozott elsőfokú és másodfokú ítélet szerint célzatos bűncselekménynél a vádlott eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka eshetőleges vagy egyenes volt.

A bírónál az verte ki a biztosítékot, hogy Póka László ezen érzelmi viszonyulást mutatta be. Mármint azt, hogy a beavatkozáshoz, mint eredményhez való érzelmi viszonyulásunk egyenlő a nullával és vélemény kinyilvánításához való érzelmi viszonyulásunk volt teljes és az egyetlen motiváció.

Ennek a bemutatását szakította félbe eljáró bíró az első tárgyaláson 125 alkalommal, a második tárgyaláson 122 alkalommal, majd véglegesen. Tette ezt úgy, hogy Póka László közel nem ért a mondandója végre.

Eljáró bíró többször azzal érvelt, hogy Póka László ismétlésekbe bocsátkozik.

Ezzel szemben eljáró bíró több olyan fontos és már megbeszélt – esetleg többször érintett – tényekre és adatokra sem emlékezett, ami korábbi tárgyalásokon már részletesen szóba került.

Ez alátámasztja, hogy érdemes ugyan azon felmentést eredményező tényeket újból előadni.

Ilyen volt az 560. jegyzőkönyv 16. oldalán feltett bírói kérdés azzal kapcsolatban, hogy Póka László korábban valóban közvetített-e hiteleket.

Ezt már megbeszéltük a 2019. 04.10. napi tárgyaláson a 122. jegyzőkönyv 25. oldalán olvashatók szerint. Akkor is eljáró bíró tette fel szinte ugyan azt a kérdést, mint most. Persze akkor sem és most sem értjük, hogy jön ez az ügyhöz. De ha a bíró és az elsőszámú uzsorás elkalandozhatnak, akkor szerintünk mi is megvilágíthatjuk az aktuális társadalmi környezetet és motivációinkat.

Így nézett ki párbeszéd a 122. jegyzőkönyv szerint:

„Bíró: Azt tudták-e, hogy Csányi Sándornak van egy családja.

1. r. vádlott: Az iratokból igen, egyébként nem jártunk ennek utána, amióta vannak iratok ezzel

kapcsolatban azóta tudjuk.

Bíró: Azt követően is jártak-e oda, hogy tudták, hogy a családja is ott lakik.

1. r. vádlott: Hát persze.

Bíró: Az igaz-e a tanúvallomásában, hogy Ön az OTP ügynökeként deviza hiteleket közvetített.

1. r. vádlott: Igen.

Bíró: Erről tájékoztatta-e a vádlott társait?

1. r. vádlott: Igen, ez egy közismert dolog.”

Az 560. jegyzőkönyvben így nézett ez ki:

„I. r. vádlott: A sajtószervre igen, persze, de hát azt nem kell. Ha az Európa Tanács és a

magyar Kúria is kimondja, hogy a sajtószerv lényegtelen, hogy van-e, lényegtelen, hogy vane

valakinek a sajtóhoz bekötött igazolványa, teljesen mindegy, attól ezt sajtósnak kell

tekinteni. Tehát ha ott volt legalább egy kamera, de volt, amikor sok kamera volt, akkor

bizony ez egy sajtótájékoztató volt, de egyébként teljesen mindegy, ha nem sajtótájékoztató

volt, és ezt csak azért hívtuk így, mert így jópofa, meg jól hangzik, meg akkor erre ráugrik az

ügyészség farankón, akkor véleménynyilvánítás volt. Nem mindegy, hogy

véleménynyilvánítás vagy sajtótájékoztató? Tökétesen ugyanúgy …

Bíró: Abból a szempontból nem, már elnézést, hogy a saját logikáját fordítom ön ellen, hogy

ön részben arra hivatkozik, hogy sajtótájékoztató volt, most meg eldobja, hogyha nem

sajtótájékoztató, akkor ez.

1. r. vádlott: Na jó, de én nem mondtam, hogy …

Bíró: Egyébként, ha már ott tartunk, mert említette, hogy milyen hitelkihelyezések voltak. A

Csányi Sándornak volt egy olyan megjegyzése, amivel kapcsolatban eddig elfelejtettem önt

megkérdezni, hogy kíván-e arra reagálni, hogy a Csányi Sándor azt mondta itt a tárgyaláson,

talán szó szerin, hogy „a tárgyalóteremben egyetlen egy ember van, aki foglalkozott OTP-s

hitelkihelyezéssel, az ön volt”. Ez így van?

1. r. vádlott: Igen. Ha már itt vagyunk, akkor nagyon fontos, hogy ezt ne intézzük el ennyivel,

szintén feldobtam a Kúriának a lehetőséget, hogy én nagyon szívesen elmondom, hogy mi

hangzott el a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban az OTP oktatásokon, vagy a Budapest Bankos

oktatásokon, vagy a többi oktatáson. Milyen érdekes, hogy ez nem érdekelte a Kúriát.

Ugyanis pontosan ugyanúgy tudom, mint ahogy a hitelügyintézők is tudják, hogy semmilyen

kockázati tájékoztató nem volt. Arról beszéltek, és mindig ez volt a lényege neki, hogy

mennyi lesz a jutalékod, hogyha kihelyezel egy ilyen hitelt, arról beszéltek, hogy milliónként

5000-6000, amelyik bank éhesebb volt 8000 forint a törlesztőrészlet, és ezt mond el az

ügyfélnek, aztán küld be a bankba, és akkor majd az ügyintéző ugyanezt még egyszer

elmondja, a közjegyző ezt gyorsan leírja, és akkor mehet is már a kölcsön. Jöttek, amikor már

nem mentek annyira ki ezek a kölcsönök, akkor jött az, hogy na jó, de hát ha nincs elég

jövedelme, akkor vélelmezzük, mert Magyarországon ez úgy van, hogy ha valaki keres a

családban 200.000 forintot, akkor tudjuk, hogy van azoknak 300 is, tehát akkor biztos, hogy

…”

Tehát a bíró is ismétel és a bíró nem emlékszik minden tényre.

Ezen kívül a bíró is bőven hoz az adott témához nem illő és az ügyben lényegtelen tényeket.

Az elsőszámú így kalandozott el a témától a 2019.05.22. napi tárgyaláson a 129. jegyzőkönyv 27-28. oldal és eljáró bíró rá nem szólt, sőt kifejezetten megengedte számára:

„I. r. vádlott: Ott jártunk, bocsánat csak akkor, hogy egységes legyen, tehát Ön azt mondata,

hogy hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősség, most nem olyan régen mondta, és

akkor az a kérdésem, hogy akkor ezek kapcsán, ha egy banki tevékenységgel és az Ön

pénzügyi szerepével véleményt nyilvánítok, akkor ez nem jogos, Ön mondhat ilyet, én nem

mondhatok ilyet?

Tanú: Tehetek egy megjegyzést erre. Nem feltétlenül válasz.

Bíró: Persze.

Tanú: Azt gondolom, hogy a deviza hiteles ügyben mindenki szenvedett el kárt, a hitelt

felvevők, a bankok és az állam is. Egy szereplője nem szenvedett el kárt ennek a

devizahitelezésnek, az a szereplő, ami Ön is volt, az ügynök. Akik felvették a pénzüket,

zsebre tették a jutalékot, sokszor olyan embereket beszéltek rá hitelre, akiknek nem is kellett

volna hitel, csak meggyőzték őket, hogy ha hitelt felvesznek alacsony kamattal, befektetik

akkor jól járnak. Nem tudom, hogy Póka úr visszafizette-e azt az ötvenvalahány

hitelközvetítéséért kapott díjat.

Bíró: Ezt én sem tudom. Az üggyel kapcsolatban Póka úrnak van-e kérdése?

1. r. vádlott: Ugye bíró úr, akkor rám sem fog szólni ezentúl, ha elkalandozunk a sevizás

ügyben.

Bíró: De, Önre is rá fogok szólni.

1. r. vádlott: Akkor Csányi Sándorra miért nem szólt rá?

Bíró: Menjünk tovább, én nem szeretnék ebből további fegyelmezést. Kérdés?

1. r. vádlott: Csak akkor hadd válaszoljak erre, ezt Önöknél tanultam az oktatáson.

Bíró: Jó, válaszolt rá, üggyel kapcsolatban kérdés van-e?

1. r. vádlott: Igen, természetesen van. Nem a tanú nem válaszolt a kérdésemre. Tehát az volt a

kérdés, hogy ha Csányi Sándor mondhat ilyet, hogy hiba volt a devizahitelezés és a bankok is

felelősek, akkor vajon én miért nem mondhatnék ugyan ilyet. Én ugyanezt mondtam.

Bíró: Jó. Nem tudom, hogy van-e ezzel kapcsolatban eltérő véleménye a Csányi Sándornak,

hogy mondhat-e ilyet a vádlott, vagy nem mondhat ilyet.

Tanú: Szerintem nem mondhat, mert OTP volt az aki leginkább…, az OTP-nek nem volt

érdeke a deviza hitel, mert nekünk volt forint forrásunk, az össze külföldi bank volt az, az aki…”

Az ismétlés fontosságával kapcsolatban az előzőeknél is jobban látszik, hogy vádlottaknak alapvető érdeke, hogy a védekezésük szempontjából fontos dolgokat több megvilágításban is előtárják, hiszen nem biztos, hogy egyszeri előadásnál megmarad eljáró bíró fejében.

Erre remek példa, hogy amikor a 2023.09.22. napi tárgyaláson 560. jegyzőkönyv 16 -19 – 20 oldalon Póka László egy friss Kúria döntés elemzésével támasztotta alá a védekezését, eljáró bíró úgy kérdezett vissza többször provokálóan, mintha sohasem hallott volna erről a témáról.

Ezzel szemben 2019.02.07. napi tárgyaláson a 112. jegyzőkönyv 17. oldalán olvashatók szerint ezt a témát Póka László már részletesen felvázolta az alábbiak szerint:

„Uhrim Imre felvetésével kapcsolatban a fényképezés nála domborodik ki, de hát azért Vess István is érintve van a vádiratban, én is érintve vagyok a fényképezés és videó felvétellel kapcsolatban, azért azt ne felejtsük el, hogy a nem hivatásos újságírókat is ugyanolyan védelem illeti meg az Európa Tanács szerint, mint újságíró, mint blogger, mint a hivatásos újságírókat, tehát hogy ha ők valahol valamit filmeznek, akkor pont ugyanaz vonatkozik rá és ugyanúgy kell figyelembe venni és egyébként nagyon jó és örvendetes, hogy most már kezdi a rendőrség is ezt figyelembe venni. Most kiadtak egy közleményt, egy szórólapot, hogy a tüntetéseken egész nyugodtan intézkedés közben mindenki filmezheti a rendőrséget, tehát végre eljutottunk ide, akkor is ha ő nem hivatásos újságíró. Mi azért ezzel nagyon sokat küzdöttünk 2013 óta, hogy ezt végre a rendőrség elfogadja, tehát ebben az ügyben sincs egyáltalán felróni, hogy valaki közterületen egy közéleti eseményről fényképfelvételt készített.”

Ugyan ez hangzott el még részletesebben a 2023.04.19. napi tárgyaláson – ez ugye nem olyan régen volt – 497. jegyzőkönyv 5. oldalán, ráadásul hivatkozott Póka László, hogy az említett irányelvet korábban be is nyújtották az ügyben.

„Bíró: Többször hivatkoztak arra, hogy ezek sajtótájékoztatók voltak. Melyik sajtószerv jelent

meg ezeken a sajtótájékoztatókon.?

1. r. vádlott: Az Európa Tanács 2014-es irányelve alapján, amit korábban az ügyben

benyújtottunk nem kell, hogy hivatásos sajtó szerv legyen valaki, aki a sajtó munkatársának

tekinthető. Az Európa Tanács azt mondta, hogy ahogy fejlődik a világ, fejlődjön vele a jog is,

ha valakinek kamera van a kezében és azzal készít egy közéleti eseményről egy felvételt és

ezt valamilyen közösségi felületen megjeleníti, akkor ő pont ugyan olyan védelemben

részesíthető, sőt részesíteni kell, mint egy hivatásos újságírót. Ugye Magyarországon ahhoz,

hogy valaki sajtó szerv legyen, ahogy a bíró úr mondta, ahhoz olyan tevékenységet kell

folytatnia, hogy pénzt keres a sajtós tevékenységével valamilyen módon, a sárga pólósok nem

tesznek ilyet, a Yellow Press hírügynökség tudósítója mindig ott volt, ha a Vincze Krisztián

ott volt, akkor a Hír Aréna is ott volt, ha én kameráztam, akkor én is a Hír Arénának is

egyébként a képviselője vagyok. Ha a Szabó Feri volt, akkor pedig az International Press volt

jelen, de más videóknál említettük az Uhrin Imrét, aki egyébként egy blogger és rengeteg

videófelvétele és képfelvétele jelenik meg különböző felületeken, tehát abszolút annak

tekinthető. Akkor csak az Uhrin Imrét emelték ki, hogy ott volt a sajtó és akkor ő ezt csinálta,

meg azt csinálta, de hát, amikor a 168 óra tudósítója több alkalommal ott volt, akkor az

érdekes az ügyészségnek nem tűnt fel és meg se kérdezte, hogy ő miért van ott. De egyébként

igen, más esetekben a 168 óra tudósítója és amiket itt felsoroltam, tehát ezen a felületeken és ezeknél a sajtóorgánumoknál tudósítottunk egy olyan közéleti eseményről, ami szerintem egy

egészen fontos dolog, jelen esetben például egy bankban történő véleménynyilvánítás miatt

garázdaság miatt indított szabálysértési eljárást nyertünk meg, nem az elsőt és utána is volt

még ilyen.

Bíró: Akkor ön szerint az Európai Unió Tanácsának 9647/2014-es számú állásfoglalása,

miszerint az önmagáról felvételt készítő, a véleménynyilvánítás szabadságával élő személy,

ha önmagáról felvételt készít az ugyanazt jelenti, mint egy sajtótájékoztató?

1. r. vádlott: Tökéletesen, igen, tehát pont ugyanoda tekinthető a dolog.”

Ezzel szemben az 560. jegyzőkönyv szerint bíró több oldalon keresztül úgy állt a kérdéshez, mintha erről még soha nem hallott volna. Mit írna az ítéletben erről, ha már most sem emlékszik rá, hogy a vádlottak ezzel védekeztek?

Ilyen előzmények után – hogy eljáró bíró fontos hivatkozásokra nem emlékszik, agresszíven sürgeti a vádlottakat, rávezető kérdéseket tesz fel, ha nem tetszik neki a válasz, akkor vitatkozik, törvényellenesen korlátozza a védekezéshez való jogot, amikor megdönthetetlenül érvelnek vádlottak a felmentésük mellett, akkor a büntető eljárás méltóságát sértve félbeszakítja a vádlottakat és megtiltja számukra a szóbeli védekezést, vagy az adott témában történő érvelést – meg kell vizsgálni, hogy eljáró bíró alkalmas-e ilyen nagy horderejű, sok szereplős és befolyásos embereket érintő ügyben a bíráskodásra.

Úgy tűnik, hogy eljáró bíró fel sem fogja vagy nem ért egyet az alapvető szabadságjogokkal, így a véleménynyilvánításhoz fűződő jogokkal a közéleti tevékenységek és közéleti szereplők bírálhatóságának a jogával – lásd például az első tárgyaláson a tárgyalás megkezdését közvetlenül megelőző megnyilvánulása, amikor Póka László az ügyész munkája kapcsán kinyilvánította a véleményét -.

Azt vetette fel a végén, hogy Póka László legalább azt nézze, hogy az ügyész, nő.

Miért?

–          Ha nő az ügyész, akkor más elbírálás alá esik a munkája tekintetében, mintha férfi lenne?

–          Úgy is fogalmazhatnánk, hogy eljáró bíró azt gondolja, hogy ha nő az ügyész, akkor lehet hülye?

Az ügyésszel kapcsolatos bírói elfogultság abban is tetten érhető, hogy a 2023.09.22. napi tárgyaláson azt követően veszítette el az önuralmát, hogy Póka László megdönthetetlen érveinek hatására az ügyész elsírta magát. Pedig róla ekkor egy szó sem esett.

Nyilván nem könnyű ilyen hatalmi nyomás alatt dolgozni.

Amikor a politikai elit a véleménynyilvánítók vérét – de legalább súlyos megbüntetését – akarja.

A bírósági vezető az ügy mielőbbi befejezését várja el.

A bírósági előmenetel meg attól függ, hogy az előbbi kettőnek hogyan felel meg.

És ott van a másik oldalon a vádlottak megdönthetetlen érveik az ártatlanságuk mellett, az igazság és a jog.

Nem könnyű, de meg kell csinálni.

Mi nem adjuk könnyen magunkat. Mint fentebb is írtuk ragaszkodunk a megszakításoktól mentes szóbeli észrevételekhez és vallomások kiegészítéséhez már csak az új vádirat – vádmódosítás – okán is.

Azért is fontos ez, mert a nyilatkozat végén további bizonyítási indítványaink is vannak a vádmódosítás miatt.

Ha még nem fáradtak el, nézzük részletesen, hogy a korábbi tárgyalások bűntető eljárás méltóságát sértő bírói megnyilvánulások hogyan alakultak át a legutóbbi két tárgyaláson egyfajta jogi ámokfutássá.

Eljáró bíró úgy tett, mintha a bírói munkát aszerint mérnék, hogy milyen sokszor tud félbeszakítani egy vádlottat.

Ahogyan föntebb is írtuk eljáró bíró a 2023.08.25. napi tárgyaláson (550) 125 alkalommal, míg a 2023.09.22. napi tárgyaláson (560) 122 alkalommal szakította félbe Póka Lászlót.

Az 550. számú jegyzőkönyvben lévő vádlotti nyilatkozat az ügyész elmondásával ellentétben nem négy, hanem csak maximum háromórás volt. Ne felejtsük el a késést, és a szünetet sem.

A 3 óra alatt történt 125 közbeszólás, óránként 41 alkalom, ami azt jelneti, hogy másfél percenként történt ilyen.

Az 560. számú jegyzőkönyvben Póka László nagyjából 1 óra 30 percen keresztül nyilatkozott. 9:20-kor kezdte és 10:56-kor szakította véglegesen félbe eljáró bíró.

Összesen 122 alkalommal szólt közbe. Volt, hogy egy mondatot többször megszakított.

Ez azt jelenti, hogy óránként 81 alkalommal szakította meg Póka László nyilatkozatát, felsőbírói joggyakorlat elemzését eljáró bíró. Minden percre jutott 1,3 alaklom, amikor közbeszólt.

Ezek a közbeszólások nem csak, hogy Póka Lászlót kizökkentették a mondanivalójából, de minden alkalommal magyarázkodásra késztette, ami rengeteg plusz idő volt a bírói megnyilvánulásokat is figyelembe véve.

Ha eljáró bírónál nem szakad el a cérna és a két tárgyaláson nem szól ennyiszer közbe, akkor minden bizonnyal Póka László a 2023.09.22. napi tárgyaláson befejezte volna az új vádirat okán a vallomást, előadta volna a bizonyítási indítványait és folytathattuk volna a többi vádlott nyilatkozatával.

Nem kellett volna ilyen hosszú határidőt tűzni a következő tárgyalásig és akár 2023-ban be is lehetett volna fejezni az ügyet.

Ebből is látszik, hogy az ügy elhúzódásáért most egyértelműen eljáró bírót terheli a felelősség. Korábban az ügyészt.

Vádlottak csupán védekeznek és ezzel kapcsolatban minden érvüket elő kívánják adni.

Sokszor eljáró bíró meg sem várta, hogy Póka László egy-egy mondatából mi fog kijönni, mire kíván hivatkozni, közbeszólt a saját véleményét tartalmazó kérdésekkel, sürgetésekkel.

Eljáró bíró nyilván berágott az ügyészre, – mivel a befejezést illetően sürgetve érezte magát, többek között legalább kettő ítélőtáblai végzésben is – mert az a 17. tárgyaláson terjesztette be a vádmódosítást, amikor kezdtük volna az iratismertetést.

Ezt az ügyész korábban is megtehette volna, hiszen az új sértettek már a nyomozati vallomásaikban és bírósági kihallgatásuk során is, évekkel ezelőtt is kinyilatkoztatták, hogy magánindítvánnyal élnek.

Még az is lehet, hogy eljáró bírónak ezen az ügyészi húzáson úszott el egy kinevezése, előléptetése.

Mivel eljáró bíró az ügyészt – a fent már említett módon – nem merte bírálni, így ezt a dühét a vádlottakon próbálta levezetni.

Eljáró bíró nem akarta volna egyáltalán, hogy vádlottak nyilatkozzanak a vádmódosításra.

Ez kitűnik, ha összehasonlítjuk az 528. számú jegyzőkönyv végét és az 550. számú jegyzőkönyv elejét.

528: „Bíró: A vádmódosításra tudnak majd augusztus 25-én reagálni, iratismertetés fog történni és az idő függvényében az ügyészi perbeszédre fog sor kerülni.”

550: „Bíró: Iratismertetés lesz a mai nap.

1. r. vádlott: A vádiratra reagálnék. Az ügyvédek szeretnének, hogy nehogy megelőzzem

őket?

1. r. vádlott védője: Majd utána.”

Ilyen előzmények után idegesen, sürgetően a fent részletezett módon próbálta ellehetetleníteni a vádlotti védekezést.

Az eljárás hangulatát jól mutatja, hogy amikor az ügyész az 550. számú jegyzőkönyvben Póka László kényszerintézkedéséről nyilatkozott, akkor úgy érvelt, mintha egy elvakult perverz, Budapest lakosságára – de csak Budapest lakosságára – veszélyes tömeggyilkos ügyében kellett volna érvelnie.

Kicsit olyan ez, mintha az ügyész a bíróval szimbiózisban cukkolnák egymást.

Az említett jegyzőkönyvekben vannak olyan oldalak, ahol 7-8 alkalommal is félbeszakítja Póka Lászlót eljáró bíró.

Ha bíró korábbi és az említett jegyzőkönyvekben is olvasható álláspontját fegyelembe vesszük, a beleszólásai nagy része olyan jellegű vitatkozások voltak, amikkel kapcsolatban az ítéletben kellett volna megnyilvánulnia.

Persze mi hiszünk abban, hogy helye van a kontradiktórius eljárásnak. De akkor legyen ebben következetes eljáró bíró és tegye ezt meg a vádirattal kapcsolatban is még a tárgyalási szakaszban.

Ebből az következik, hogy bíró egyértelműen elfogult.

Vádlottak nyilatkozatait, azok tartalmát már a tárgyaláson bírálja, míg a vádat nem hajlandó.

Eljáró bíró más típusú megnyilvánulásai mind sürgetések, és a szerinte megismételt gondolatok miatti felháborodások voltak. Ezek körében már fentebb kifejtettük álláspontunkat.

Eljáró bíró többször meghasonlott a közbeszólásokban. Sokszor elmondta, hogy nem tehet semmit a nyilatkozat miatt, többször bírsággal fenyegetve próbálta elérni, hogy abbahagyjam a védekezésemet. Több alkalommal elmondta, hogy végig fog hallgatni, de 15 percenkét fog figyelmeztetni. Ehhez képest percenkét vagy még sűrűbben közbeszólt.

Most is el kell mondani, hogy az ügyvédek meg ültek kukán mindvégig.

Nyilván teljesen mindegy számukra, hogy mi lesz az ügy eredménye. Tartották magukat ahhoz, amit korábban egy másik ügyvéd mondott Póka Lászlónak: „Lacikám, neked ez az egy ügyed van ezzel a bíróval. De én még máskor is kerülhetek hozzá.”

Ez a probléma ezzel az országgal: A megalkuvás akkor is, amikor nyilvánvaló elvtelenségek és jogtalanságok történnek.

Javasoljuk, hogy olvassák végig a két tárgyalás jegyzőkönyvét, és ítéljék meg, hogy az ott látottak bíróhoz méltó magatartásokat tükröznek-e.

Amennyiben kétségük van, úgy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy szóban, lehetőleg közbeszólások nélkül, összefüggően előadhassuk a védekezésünket.

Legfeljebb az ügy érdemére kiható értelmes kérdéseket tegyen fel a bíró, az ügyész és a védők.

Eljáró bíró azon elvtelen húzásával, hogy az összes vádlottat megfosztotta attól, hogy az új vádiratra szóban előadjuk az észrevételeinket és ezzel kiegészítsük a korábbi vallomásainkat, az ügy további jelentős elhúzódását idézte elő az alábbiak szerint:

Mint fent is írtuk, Póka László minden bizonnyal a 2023.09.22. napi tárgyaláson befejezte volna a vádiratra történő észrevételeit, a korábbi vallomása kiegészítését és az új vádiratra tekintettel általa szükségesnek tartott bizonyítási eljárások indítványozását.

A következő tárgyalási napon, az eddigi felszólalások hosszából és részletességéből eljáró bíró számára is kitűnhetett volna, – ami számunkra egyértelmű – hogy a többi vádlott észrevételeinek a végére érhettünk volna, és esetlegesen bizonyítási eljárással vagy az iratismertetéssel folytathattuk volna.

Így akár már 2023. novemberében megtörténhettek volna a perbeszédek. És decemberben ítélethirdetés is lehetett volna. Így néhány hónappal azelőtt befejezhettük volna az eljárást elsőfokon, hogy elértük volna a hatéves időtartamot.

Ezzel szemben eljáró bíró 2023. decemberére halasztotta a tárgyalást amiatt, hogy megvonta a szóbeli védekezés lehetőségét. És nagylelkűen hosszabb határidőt biztosított az írásbeli nyilatkozatok megtételére.

Decemberben legfeljebb azzal tudunk haladni, hogy az írásbeli beadványokat ismerteti – ha lesz ilyen – és az újabb bizonyítási eljárásokat végezzük el, melyek az új vádirati tényállások miatt válnak szükségessé, esetleg belekezdünk az iratismertetésbe. A nagyszámú nyomozati irat és az azok közül jelentős számban részletes ismertetésre indítványozott iratok miatt kétséges, hogy decemberben sor kerülhet-e az ügyészi perbeszédre, mellyel kapcsolatban az ügyész jelezte, hogy nagyobb terjedelmű lesz.

Megjegyezzük, hogy az ügyész előre jelzett terjedelmes felszólalását, a 17. tárgyaláson benyújtott új vádiratnak az ügyelhúzásra alkalmas voltát – mivel az új sértettek már a nyomozás során is jelezték, hogy magánindítvánnyal élnek, így már korábban ki lehetett volna rájuk terjeszteni a vádat – nem bírálta eljáró bíró.

De a vádlottakat az eljárás során rendszeresen szakította félbe azzal, hogy megkérdőjelezte a mondandójuk ügyhöz tartozását és rendszeresen magyarázkodásra késztette őket.

Az is aggályos, hogy azon vádlottakat, akik bíró által is elismerten a szóbeli előadásban jobbak, mint írásban, – bíró szavaival élve: teátrálisak – jelnetős hátrány éri a védekezésükben akkor, amikor számukra előírják, hogy kizárólag írásban tehetik meg az észrevételeiket. Ezzel jelentős hátrányt okoznak számukra.

Különösen igaz ez, amikor az eredményhez való érzelmi viszonyulás alapvető kérdése a törvényi tényállás kimerítésének megítélésében.

A félbeszakításkor azt rótta fel eljáró bíró, hogy Póka László nagy beleéléssel, láthatóan lelkesen beszélt arról, hogy a véleménynyilvánításhoz, mint eredményhez milyen érzelmi viszonya van.

Vitathatatlan, hogy ezt szóban előadni sokkal előnyösebb, mint leírni, hogy volt ilyen. – Még az ügyészre is nagy hatással volt. –

Az is egyértelmű, hogy az eredmény, mármint a vélemény hatásos kifejezésével kapcsolatos részletes élménybeszámoló jobban tudja ellensúlyozni a sértetti oldal által készített videókon látható tényeket annál, mintha csupán számadatokkal alátámasztottan leírva, vagy csupán száraz tények és adatok szintjén történt volna hivatkozás azokra.

A vádirat írásbeli észrevételezésének és a vallomásuk kiegészítésének írásbeli benyújtásának előírása arra kényszeríti a vádlottakat, hogy a legtöbb gondolatukat majd az utolsó szó jogán tett felszólalásukban mondják el. Így természetesen semmilyen időt nem nyert az ügy. Az, a fentieken túli további elhúzódást eredményez.

Márpedig ami az ügyhöz tartozik, azt el kell mondani.

Milyen érdekes, hogy az orbáni bűnbanda köreihez tartozó, a pedifideszes bűnbandát nem bíráló Budaházyék, – akik aztán kegyelmet is kaptak – személyenként napokig tehettek vallomást és szólalhattak fel.

Mi, aki rendszeresen bíráljuk az orbáni bűnbandát és a seggüket nyaló bírókat, mi néhány óra után teljes tiltást szenvedünk el a szóbeli nyilatkozatokkal kapcsolatban.

Lehet, – mint ahogyan fent is utaltunk rá – hogy eljáró bíró attól félt, hogy a végén még meggyőzzük az igazunkról?

Ezzel a fentieken túl azon lehetőségtől is megfosztja az eljárást és így az ügy tényleges és részletes kibontását eljáró bíró intézkedése, ami a legutóbbi, 2023.09.22. napi tárgyaláson részben kialakulóban volt. Történt, hogy Póka László mondandóját nem csak elhúzásra alkalmas – értelmetlen – megjegyzésekkel szakította félbe eljáró bíró, hanem oda illő kérdésekkel is. Ezek – különösen, ha folytatódtak volna – a vádlottak céljának, az eredményhez való érzelmi viszonyának a felderítéséhez is vezettek vagy vezethettek volna. Ez – a kérdések feltevése – már a perbeszédek közben nem történhetett volna meg.

Igaz a vádlottak eredményhez való érzelmi viszonyának a felderítése a vádlottak felmentéséhez vezetne egyenes úton. Ez volt az a rész, ahol eljáró bíró Póka Lászlót félbeszakította és az összes vádlott tekintetében elrendelte a további észrevételek írásbeli megtételét.

Álláspontunk szerint ennek csak az lehetett az oka, hogy eljáró bíró már eleve eldöntötte, hogy az ügyészség álláspontját osztja, és minden további vádlotti érdemi megnyilatkozás ezt a kialakult képét döntené romba. És így nem tudna megfelelni az orbáni bűnbanda és a pedofideszes bírósági vezetés elvárásainak.

Bizonyára észlelik, – ha eddig eljutottak – hogy jelen beadvány megírásában igen sok munka van.

Gondolhatnák, hogy akár ennyiből le is írhattuk volna az észrevételeinket, és akkor meg lett volna a bíró öröme.

Két okból nem tettük:

1. Leírva nem olyan hatásos, mint elmondva.
2. Kiállunk az igazunkért és a törvényes eljáráshoz való jogainkért.

Ide másoljuk a két – 550. és 560. – jegyzőkönyvből készített jegyzetünket.

Ebből jól látszanak a fent írtak és még sok olyan részlet is, amire ki sem tértünk jelen beadványban, mert leginkább majd az utolsó szó jogán történő felszólalásban lesz helye.

2023.08.25. 550.

Ügyészi álláspont a kényszerintézkedésről. – Valami elvakult perverz tömeggyilkos

Nem csak a vádiratra reagáltam, hanem kiegészítettem a korábbi vallomásomat is…

Felsőbb bírói döntéseket értelmeztem…

Bíró elkezdte volna az iratismertetést, holott 2023.06.08… Bíró: A vádmódosításra tudnak majd augusztus 25-én reagálni, iratismertetés fog történni és

az idő függvényében az ügyészi perbeszédre fog sor kerülni.

42 oldal….

3. oldalon félbeszakít – magyarázkodni kényszerültem…
4. oldal bíró félbeszakít…. Pedig felsőbb bírósági hasonló elveken alapuló döntést értelmeztem jelen ügyre.
5. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
6. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
7. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
8. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
9. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.

6X az 5. oldalon.

6. oldal megmagyarázza, hogy a vádmódosítás jó, a mi észrevételeink nem jók…
7. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
8. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
9. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
10. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
11. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
12. oldal
13. oldal. két oldalon keresztül azt világítottam meg, hogy azért nem halad az ügy, mert az ügyészség nem írta le, hogy hogyan függ össze a felrótt cselkevés a törvényi tényállással. Így mindenre kell védekeznünk…
14. oldal…
15. oldal
16. oldal
17. oldal
18. oldal elaludt…
19. a kényszermunkába kötött bele.

10 büntetés kiszabása

10. Vádmódosítást és az ügyészt védi
11. Beleköt
12. Korábbi ügyész minősítését kérdezi
13. Korábbi ügyész
14. Ismétlésre hivatkozik

Eddig 2- szer szakított félbe…

13. Bíró szerint miért nem kell részletesen reagálnunk a vádiratra. – Ügyésznek miért nem mondta ezt?
14. Vádirat ugyanaz vagy alig változott…
15. Vádlott társak

14. Engem okol a vádirat módosítása miatt.
15. fél oldal a bíró érvelése arra, hogy  nem kell védekeznünk. És arra, hogy nem tudja megakadályozni, hogy védekezzünk.

Én védekezni kell, mert tapasztaltabbak lettünk…

14. Bíró

15 Sokszor elhangzott. – De most más megvilágításban…

15. Ismétlés
16. 1 ó 15 perc Semmit nem mondott… Sajnálom, hogy nem látja a bíró, hogy mennyire fontosak az ügy szempontjából az eddigiek.
17. nem fog többször megszakítani. Talány csak néhányszor… Ez volt a 36. alkalom…

15 Félbeszakít

16. Félbeszakít. Betalált ez is…
17. Figyelmeztetés

16 Belekötős kérdés még mielőtt kiderülne a válasz

17. Cél kifejtése már megvolt…

17 vádirat ugyanaz

17. Helyettem elmondja…

17 Ebben miről beszélhetünk… De hát ez egy célzatos bűncselekmény… A célt kell kideríteni és az eredményhez való érzelmi viszonyulást.

17. Vádiratról kérdezi a véleményemet…

Eddig 45 alkalom

18. A mozgalom létrejötte, céljai nem tartoznak a tárgyhoz… Ügyészség is? … Innen vezethető le a célzat…. Miért jött létre, mit teszünk…. Csak ez a felmentésünkhöz vezet… Jól tudja a bíró is…
19. Miért nem figyelmeztette erre az ügyészséget…

18… Magyarázkodik, sürget

18. A vádiratot mentegeti, hogy nem azért írta az ügyész, mert felrótta nekünk.

18 Önök vitatják? – Nem teljesen úgy van, ahogyan a vádiratban le van írva… Bele kell helyezni a teljes társadalmi és személyi környezetbe. Nem lehet önkényesen kiragadni részleteket…

18 Mennyi lesz a felszólalás?

Eddig 51

19 Ki húzza el az eljárást. védekezés és a vádirati tényállás pontosítása nem elhúzás

19 Az elhúzódás miatti perre céloz

19 Bírós szerint nem mondtam még semmit. – Na ezért kell ismételni, mert nem maradt meg semmi…

19. Bíró nem arról beszél, amiről én…

19 ismétlésre hivatkozik

19 Akár érthetnénk úgy is, hogy nem ért egyet a vádirattal, de fordítva is. Nem kockáztathatunk…

19 ismétlés… – Mégsem emlékszik pontosan…

Eddig 58

20. Ismétlés, elhúzódás – Nem mi fogunk az ügyészség és a bíróság mulasztásai miatt lemondani a védekezés jogáról
21. Noszogatás – Neki elég egyszer elmondani. –Hát ez nem látszik

20 belekötés

20. Beleköt
21. Beleköt
22. Beleköt

20 Mi a zaklatás… De akkor minek vagyunk itt?

20 Mit nem kellene elmondani

Eddig 66

21. Műsornak tartja… Mert benne van a felmentésünk… Ezt nem lehet leírva jól visszaadni…
22. Ismétlés

22. Elhangzottak… De mégis leírta ugyanazt a baromságot az ügyész… Hát újból el kell mondani. Csak most teátrálisabban… – Ahogy a bíró jellemez
23. a vádirat nem új
24. egységes vádirat

22 Egységes szerkezet Bíró is ismétli magát…

23. Mit gondol az ügyész…
24. Nem gyakorolja a kontardiktórius eljárást.
25. Az ismétlést rója fel
26. Csak az ítéletben nyilatkozik. Tehát még kell védekezni – utána már késő lesz.
27. Teátrális
28. Nem segít a teátrális…
29. nem jól gondolom. – De máris előrébb kerültünk. Az eszmecsere miatt nem kellett valamit elmondanom.

Eddig 79

24. Megkérdeztem a tárgyaláson. – Félre próbálja magyarázni a tettünket. – A bíróságon feltett kérdést próbálja rávetíteni a több évvel korábbi érzelmi viszonyulásra és célzatra.

25. tárgyalás kérdés
26. Pontosít
27. Válaszol
28. Keveri, hogy mikor érdekelt minket az uzsorás családja és az érzéseik. A tárgyaláson, vagy előtte évekkel az elkövetési időben.– Ha nem akarja érteni, nehéz megmagyarázni – Perbeszéd!!!

Eddig 84

27. Nem közöltem új infókat. – Hol a tökben volt a bíró? Mi ez, ha nem új infó, hogy mennyi hétvége és mennyi ünnep és mennyi este és mennyi máshol? Rendszeresség, gyakoriság… Ügyészségi álláspont… Szomorú, ha nem látja, Talán nem félbeszakítani kellene, hanem figyelni.

29. Az üggyel kapcsolatban… – célzat… Sztorizgatás… Ez mutatja meg az eredmény, mint a vélemény kinyilvánításához való érzelmi viszonyulást…

29 tárgyalás rendje

29 2018 Székesfehérvár

29 vádlott társak

29 vitatkozik

29 fenyeget.

Eddig 91

31. nem teszik a stílus – Talán azért nem, mert darabokra szedtem a vádirat állításait, és megvilágítottam, hogy miért kellett ennyit beszélni korábban, hogy eljussunk oda, hogy az ügyből hiányzik a passzív alany?
32. Nem tetszenek az idevágó idézetek.
33. Nem becsületsértés… – De benne van a vádiratban…
34. Nem a vádról beszélek. De igen…
35. Meg akarja, mondani, hogy a vádiratot hogyan és mennyire véleményezhetem meg.
36. Nem becsületsértés.
37. Több idő ment el a belekötéssel, mintha hagyta volna végig mondani.

Eddig 98

33. Elhúzódás – magáról és az ügyészről akarja elterelni a felelősséget az elhúzódás miatt.
34. Korábbi vádiratokra utal…
35. Elhúzódás
36. Elhúzódás – nem korlátozhatja, csak figyelmeztetni fog rendszeresen

eddig 102

34. Védekezés lehetősége és visszaélés nem tizenvalahányszor, hanem eddig 103- szor szakított félbe.
35. feltételezi a szándékos elhúzást
36. Szerinte össze lehetne foglalni…. Igen, ha az ügyészség olyan vádiratot írt volna. Befejezi a figyelmeztetéseket…

35. Nem teszik, hogy felhívtam a figyelmet, hogy a félbeszakításai viszik el az időt.
36. megjósolja, hogy mit akarok mondani. Rosszul.
37. Sürgetés…
38. A mozgalom céljai… Megint megtudtuk, hogy mi nem baj… És ez előre visz
39. Nem jogellenesség miatt hozta fel az ügyész. De akkor miért?
40. nem érti, hogy miért. Lehet, hogy már rég túljutottunk volna rajta.
41. Nem érti.

Eddig 112.

36. Nem érti, de legalább tisztáztuk
37. Félbeszakít jelentéktelen kérdéssel

36 Fenyeget. Meg akarja mondani, hogy a bírósági tapasztalatimat felhozhatom-e, holott ő kérdezgetett, hogy hogyan tartozik ide a gondolat.

39. fontos és pontosító kiegészítés
40. Tanúk szavahihetőségének megkérdőjelezésére bizonyíték. Nem idevaló?
41. Keveri, hogy mikor érdekelt minket a vendég. A felrótt eseményeknél, vagy a tárgyaláson. Több év különbség. Még a végén kiderült volna, hogy a legfőbb ügyész és a BRFK vezetője az uzsorás jóbarátja.
42. Tisztázta a vendég kérdését
43. Bíró nyugtázta, hogy nem érdekelt a vendég
44. Az ügyész álláspontját magyarázza.

Eddig 121

40. Még mindig a vendég

41. Megint félbeszakít
42. Elhúzódás
43. még 28 oldal

Összesen 125 félbeszakítás a kb. 3 óra alatt. Óránként 41 alkalom, ami azt jelneti, hogy másfél percenként történt ilyen.

Ügyész: Ügyész túloz az időben, túloz a terjedelemben, meg akarja mondani, hogy hogyan védekezzünk. Nem tetszik neki, hogy ilyen részletes. Mert így kitűnik, hogy szar munkát végzett.

2023.09.22

3. Sürgetés
4. sürgetés
5. Magyarázkodik

4. Sürgetés
5. Sürgetés
6. Előzőekben már elmondtam.
7. Lényegtelen kérdés
8. Lényegtelen kérdés
9. Lényegtelen kérdés
10. közbevág, meg sem várja, hogy mit akarok mondani

5. közbevág
6. megjegyzést tesz, úgy, hogy nem is tudja, mit akarok
7. közbevág
8. közbevág
9. közbevág, engedélyezi, de figyelmeztet az alhúzódásra.

Eddig 15

6. provokáló kérdés
7. Nyugtázta
8. provokáló kérdés
9. provokál
10. Sürget
11. sürget
12. Beleszól
13. Kérdés

Eddig 23

7. pontosít
8. Kérdés
9. Pontosít
10. beleszól

7, Provokál

7. Provokál
8. provokál

Eddig 30

8. Lényegtelen tájékoztatás
9. pontosít
10. sürget

10. Kérdés
11. Kérdés provokáló
12. provokáló kérdés
13. provokáló kérdés

11. bírói észrevétel
12. Tiltakozik, hogy részletesen védekezzünk
13. beleszól
14. Beleszól

Eddig 41

12. figyelmeztetés
13. Vitázik
14. magyarázat

13. oldal figyelmeztetés, hogy már elhangzott – Nem alapos
14. közbeszólt.

15. Kérdés

16. Sajtó
17. beleköt
18. hitelközvetítés… Hogy jön ide?  2019.05.22. 129. jegyzőkönyv 27-28. oldal…

17. Beleszól
18. megerősíti, hogy fontos
19. már nem akarja a részleteket.
20. nem tartja szükségesnek

17 szabadkozik

17 uzsorást mentegeti

17. nem akarja a további részleteket.

Eddig 57

18. Megjegyzés
19. Kúria döntésről
20. Kúria még egyszer
21. EU tanács döntés.

Eddig 61

19. Mást kérdez
20. Beleköt, mert nem hallgatta meg a teljes érvelést.
21. Beleköt
22. Belekérdez
23. Kártya
24. Újságíró-e
25. Nem hagyja, hogy az egész anyagot elé tárjam, belekérdez
26. Megint belekérdez…

Eddig 69

20. Megint belekérdez. Belekötve
21. újságíró lesz-e
22. Éltünk, vagy visszaéltünk?
23. Szabad világ…  Ez teszi alkalmatlanná ennek az ügynek az eldöntésére… Különösen, ha nem így gondolja.
24. Még mindig nem érti.

21. Amikor már végre megvilágítottam, – már sokadszorra – akkor témát akart váltani.

22. Nem tetszik, hogy megvilágítom az eredményhez való érzelmi viszonyulásunkat.
23. véleménynyilvánítás vagy tüntetés?
24. kerüljük a tüntetés szót.
25. válaszol
26. Tudatos-e a tüntetés helyett a véleménynyilvánítás?

23. Nem érdekli. Mi az, hogy nem érdekli. Pont ez a lényege. Milyen az érzelmi viszonyulásunk az eredményhez?

Eddig 81.

24. Végre megértette. Jó, hogy ennyit beszéltünk, de kár, hogy ennyit kellett beszélnünk.
25. belevág.
26. megint beleköt.
27. Összefoglalást sürget…
28. Beleszól

25. Aki a házából kamerázza az utcát, az nem újságíró?
26. Biztonsági őrök kamerázása…
27. Ha megosztaná, akkor újságíró lenne?

26. Nem tetszik neki, hogy a vádirat észrevételeket az érzelmi viszonyulásunkkal kapcsolatos vallomással egészítettük ki.
27. nem érdekli, hogy hogyan viszonyulunk érzelmileg a véleménynyilvánításokhoz…
28. Megint beleszól…

Eddig 92

27. Beleszól
28. Ismétlésre céloz
29. Vitatkozik
30. Ismét sürget, hogy csak a vádról beszélhetek.
31. Beleszól
32. Beleszól
33. El akarja dönteni, hogy mire van szükség
34. Sürget.

Eddig 100

28. Ismét azt akarja, hogy arról beszéljünk, amit ő szeretne
29. Bírsággal fenyeget, ha bemutatom, hogy mi volt a célunk a véleménynyilvánításokkal
30. Nem érti, hogy a vádról beszélek, az ellen védekezek.
31. Megint bírsággal fenyeget
32. Megint bírsággal fenyeget.

Eddig 105

29. Szerinte nem a vádiratra reagálás
30. Szerinte röviden össze lehetne foglalni. – De én nem akarom. A vádat is össze lehetett volna foglalni.
31. Szerinte nem tartoznak ide
32. Ismétlésre hivatkozik, de a belekötései miatt vannak ezek
33. Ismét bírsággal fenyeget
34. Zavarja, hogy rámutatok, hogy miatta húzódik az ügy és nem haladunk a vallomásommal.
35. Megint meg a karja szabni, hogy hogyan védekezzek
36. Már kiborul
37. Utasítgat
38. Megint nem hagyja végig mondani

Eddig 115

30. Szerinte visszaélek a védekezés jogával
31. Vitatkozik

30.Vitatkozik

30. Utasít

30.Utasít

30. Utasít
31. Szüntet rendel el és a védőt utasítja.

Összesen 122

9:20-10:56 – 1:30 perc…

Óránként 81 közbeszólás –

Percenként több mint 1, 1,3 közbeszólás

Volt. hogy egy mondatba többször…

Kérjük, hogy az eljárás méltóságának további rombolása érdekében eljáró bíróval szemben tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy szóban, lehetőleg közbeszólások nélkül, összefüggően előadhassuk a védekezésünket.

Legfeljebb az ügy érdemére kiható értelmes kérdéseket tegyen fel a bíró, az ügyész és a védők.

Tököl, 2023.11.03

Tisztelettel:

Póka László                                                                           Póka Anita”

Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

! O1G !

Sárgapólósok büntetései és eljárási költségei:

Az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

Öt évnyi kitartó véleménynyilvánítást követően bebizonyosodott, hogy mi értelmeztük helyesen az új Gytv-t.

Bárki bejelentés és rendőrségi egyeztetés nélkül tüntethet közterületen akár többedmagával is, ha a tüntetést nem hirdetik meg és nem toboroznak résztvevőket a tüntetésre, illetve ahhoz nem csatlakozhat bárki szabadon.

Szinte napra pontosan öt évvel az új Gytv. tervezetének megjelenése után a Kúria megerősítette, hogy egy gyűlés csak akkor nyilvános, ha a csatlakozás lehetőségére felhívás történik. Egyéb esetben még akkor sem tekinthető nyilvánosnak, ha az nyilvános helyen valósul meg.

Nem volt egyszerű játék ezt elérni.

Sok eljárásban bizonygattuk, hogy attól, hogy valaki egyedül vagy többedmagával kinyilvánítja a véleményét, az nem jelenti azt, hogy ahhoz a véleménynyilvánításhoz bárki más is szabadon csatlakozhat.

Több esetben látszott az eljárásokban, hogy tudják, hogy igazunk van, de a bevett – de téves – gyakorlatot nem merték felrúgni. Inkább bizonyítottság hiányában mentettek fel minket. Mondván, nem lehet megállapítani, hogy ki a szervező.

Mi nem így akartunk győzni. Nem megúszni akartuk, hanem bebizonyítani, hogy csak akkor lehet szabadon csatlakozni egy véleménynyilvánításhoz, – legyen annak bármennyi résztvevője – ha a résztvevők vagy a szervezők a csatlakozás lehetőségét egyértelműen kifejezték. Például nyilvános felhívást tettek a csatlakozásra vagy meghirdették azt.

Találkoztunk több esetben olyan rendőrökkel és bírósági titkárokkal, akik egyetlen véleménynyilvánítót is gyülekezéssel marasztaltak el amiatt, mert az Ő véleménynyilvánítását egy vagy több sajtós közvetítette vagy rögzítette.

Volt olyan bíróvá válni akaró titkár is, aki egyészen addig elment, hogy szerinte azért lehet nyilvános rendezvényről beszélni, mert a Facebook élő közvetítésében csatlakoztak a nézők és hozzászólásokat is írtak.

Úgy tűnik, hogy egy kis seggnyalásért némelyeknek bármi ráfér az arcára.

A sok eljárás azért indult a Sárgapólósok ellen, mert amikor 2018. nyarán nyilvánosságra hozták trócsányi gazságügyi miniszter egyik utolsó ténykedéseként megalkotott úgy gyülekezési törvényt, egyetlen véleménynyilvánítást sem jelentettünk be. Így tiltakoztunk a véleménynyilvánítás szabadságát nyíltan korlátozó törvény ellen.

Sokáig jól elvoltunk azzal, hogy nem tudták bizonyítani, hogy ki volt a szervezője az egymáshoz közeli – gyakran egymás melletti – véleménynyilvánításoknak. Leginkább azért nem tudták bizonyítani, mert nem is volt szervezője. A Sárgapólósok tették a dolgukat egyénileg.

Ilyenkor sokszor belekötöttek abba, hogy a különböző véleménynyilvánítók és a sajtósok is hasonló öltözékben voltak, illetve, hogy ismerik egymást és azt is felrótták, hogy egy mozgalomhoz tartoznak; közösen a céljaik.

Egész jól álltuk a támadásokat, és sok eljárást megnyertünk.

Aztán az orbáni bűnbandának elborult az agya. Ki akartak csinálni minket, de végül jól tökön szúrták magukat.

A járvány idején hosszú időre minden gyűlést megtiltottak, ráadásul már nem csak a szervezőt büntették, aki nem jelentette be, hanem a résztvevőket is.

A résztvevőket szabálysértési eljárás alá vonták, az általuk szervezőnek tartott személyek ellen közigazgatási bírságot róttak ki.

Ez utóbbiakat ráadásul mindenféle eljárás, meghallgatás és védekezési lehetőség nélkül, egy azonnal végrehajtható határozatban. Csak úgy röpködtek a százezres bírságok.

Marikának és Ferdinándnak ilyenekből több mint másfélmilliónyi bírság jött össze.

Az ilyen közigazgatási eljárásokban csak úgy lehetett ellent mondani, – szerintük – hogy pert kellett indítani annak, akit az említett eljárásokban elmarasztaltak.

Lehetett volna másként is, tettük is, de azokat az egyszerűbb utakat sorra figyelmen kívül hagyták.

Egyébként ilyen közigazgatási pert közel sem olyan egyszerű elindítani, mint például egy szabálysértési eljárásban egy kifogást benyújtani, ami által bíróságra kerül az ügy.

Természetesen ezt is kitanultuk. Végül Marika és Ferdinánd összesen hét közigazgatási pert indított.

Annyira fura eljárások voltak ezek, hogy a hétből hat esetben előbb a Fővárosi Törvényszék egyesbírói tanácsokban bírálta el ezeket.

Mindegyikben vagy a Sárgapólósoknak adtak igazat, vagy visszadobták az ügyeket a rendőrségnek azzal, hogy tessék normális eljárásokat lefolytatni, és mellőzzék az orbáni bűnbanda seggnyalását. Különösen ez utóbbi felhívás a BRFK kisköcsög jogászának szólt, aki látszólag az életét tette fel arra, hogy a Sárgapólósokat elkaszálja.

A hírek szerint az egyik általunk nyert tárgyalás után magából kikelve a folyosón hangosan megismételte többször, hogy most egy doboz nyugtatót kell bevennie.

Közben beszállt az eljárásokba a Kúria is, és megállapította, hogy ezeket az ügyeket háromtagú tanácsokban kell elbírálni.

Így a felülvizsgált ügyet újból, most már háromtagú tanácsban bírálták el és a folyamatban lévő többi ügyet is áttették háromtagú tanácsokba.

Mindegyeik eljárásban végül megtörtént az, amit fentebb már kifejtettem. – A GYtv. helyes értelmezése.

Ezen törvényszéki döntések közül az egyiket erősítette meg a Kúria a Kfv.IV.37.234/2023/8. ítéletével.

Így már teljesen egyértelmű, hogy (részletek a Kúria a törvényszéki ítéletekből)

–          Attól nem lesz egy véleménynyilvánítás Gytv. szerinti gyűlés, hogy az nyilvános helyen történik még akkor sem, ha ezt többen teszik.

–          Ahhoz, hogy egy véleménynyilvánítás gyűlés legyen, szükséges, hogy a szabad csatlakozás lehetősége fennálljon.

–          A gyűlésen történő részvétel nem puszta formalitás, a részvétel nem a jelenlét szinonimája.

–          Kizárólag az absztrakt cél fennállása alapján az azonos helyen tartózkodókat gyűlés résztvevőinek nem lehet tekinteni.

–          Csak akkor lesz nyilvános egy gyűlés, ha a gyűlésen való részvételre irányuló felhívás nyilvánosan elérhető.

–          A ruha színe nem gyűlésképző tényező.

–          A legtöbb eljárásban idézték az EJEB Tatár- Fáber ügyben hozott magyar vonatkozású döntését.

Izgalmas és használható megállapításokat találunk a Kúria ítéletben az ügyazonosság megítélése tekintetében is.

A döntés elvi tartalma:

Két személy közterületen megvalósuló, közügyekben történő véleménynyilvánítása nem minősíthető gyűléssé: Ahhoz az is kell, hogy a résztvevőket összekösse a vélemény közös, gyűlésen való kinyilvánításának a szándéka. Önmagában az a körülmény, hogy nincs jogszabályi akadálya a közterületi rendezvényhez csatlakozásnak, nem jelenti azt, hogy az nyilvános összejövetel volna.

Fontos kiemelni, hogy a kitartásunkat erősítette az a sok jó döntés és előremutató hozzáállás, amit az út során tapasztaltunk többek között a:

–          Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság,

–          Esztergomi Rendőrkapitányság,

–          Zalaegerszegi Járásbíróság,

–          PKKB több bírója

–          a fent említett Fővárosi Törvényszék közigazgatási tanácsai és végül a Kúria által.

Miközben sorra születtek a helyes döntések, – amik egyébként összecsengenek az EJEB és a Kúria mostani döntésével – egyre kevesebb eljárás indult ellenük ugyan olyan cselekmények miatt, mint amik miatt korábban eljárásokat indítottak és büntetéseket szabtak ki. Egy esetben, a meg nem fizetett jogerős pénzbírság átváltoztatását is mellőzték.

Azóta már több eljárásban, különböző bíróságok is hivatkoztak a Kúria döntésére és az eljárás alá vontak számára kedvező döntéseket hoztak.

Az új Gytv. miatt a legtöbb eljárás a fent már említett Golcs Ferdinándné Marika és Golcs Ferdinánd, valamint Póka Anita, Sándor László és Póka László ellen indult. Ezek nagyobb részében győztünk.

Összesen ebben az időszakban 22 ügyet nyertünk meg. – hét közigazgatási eljárást és tizenöt szabálysértési eljárást.

Négy szabálysértési eljárás végződött kifizetett pénzbírsággal vagy ledolgozott kényszermunkával.

A Kúria döntést követően egy szabálysértési eljárás nem került átváltoztatásra, az új eljárásban pedig rendőrség felmentő határozatot hozott ugyan arra a tényállásra amire korábban elmarasztalt a PKKB egyik seggnyaló bírósági titkárának a segítségével.

Szintén a Kúria döntést követően egy korábbi elmarasztalással végződött eljárás átváltoztatás előtt felfüggesztésre került.

Még érdemes megjegyezni, hogy a Gytv. téves értelmezésében élen jártak a BRFK V. és XII. kerületi rendőrei, a BRFK – magát nagy embernek tekintő – központi jogásza mellett.

A zalaegerszegi és siófoki rendőrök szintén beálltak orbánsegget nyalni.

Fontos még látni, hogy a fenti eredményeket ügyvédek nélkül, észszerű jogi érvelésekkel és főleg a következetes és kitartó cselekvéseink által értük el.

Természetesen megyünk tovább a többi, még folyamatban lévő ügyeinkben is. Hasonló kitartásra és elszántságra lesz szükségünk.

Különösen azért, mert ezek most leginkább azok a büntetőeljárások, ahol néhány politikus és az elsőszámú uzsorás hisztiznek, – mint a fürdős kurvák – hogy úgy nyilvánítottuk ki néhányszor a véleményünket, hogy a vélemény eljutott hozzájuk. Gyakorlatilag a házuk közelében lévő közterületen.

Ezt akarják seggnyaló rendőrök, ügyészek és bírók bűncselekménynek beállítani.

–          A kövér házmester büntetőügyében úgy született elsőfokú döntés, hogy a bíró elfelejtett indokolni. Ezt még az ügyészség is szóvá tette a fellebbezésében és leírta, hogy hogyan kellett volna indokolnia a bírónak. Ebben az ügyben másodfokú nyilvános ülés a Budapestkörnyéki Törvényszéken a Thököly úton lesz 2023.12.06. napján 9:30-kor a 401-es tárgyalóban.

–          A rezsiszilárd és bóna képviselő összevont ügyében szintén született elsőfokú elmarasztalás. Itt a bíró arra alapította az érvelését, hogy az volt a bűncselekmény, hogy az adott közterületen nyilvánítottuk ki a véleményünket. -Ennek is beszorult a nyelve orbán és bűntársai seggébe.

–          Az elsőszámú uzsorás büntetőügyében elsőfokon – közel hat évvel az első tárgyalás után a 20. tárgyalás lesz 2023.12.14. napján 9 órakor a BKKB-n, a 3. emeleten. Itt annyira nem akarja az igazságot és a védelem érveit meghallani a bíró, hogy megtiltotta a vallomások és észrevételek szóbeli megtételét. Tette ezt azt követően, hogy a 17. tárgyaláson egy új vádiratot nyújtott be az ügyész.

Ezekben az ügyekben sem hagyjuk magunkat.

Ez utóbbi ügy az, amelyikben én (Póka Laci) már több mint hat és fél éve ki vagyok tiltva Budapestről.

A képek között a Kúria ítéletet olvashatjátok és néhány képet láthattok a kriminalizált akciókról ezen a hivatkozáson: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid027n4MZNPhrQLqmvdCCoaAHNmAJxPk5yAMaF6kdvc4p8nfZjn9JQXH8v6LyePkNmATl

Most is bebizonyosodott, hogy érdemes bátran élni és sokat remélni. De az eredményhez sokat kell cselekedni is.

Miután vélhetően a pedofideszes bűnbandához tartozó számítógépes bűnözők a „Nem adom a házamat” nevű facebook oldalunkat megtámadták és törölték, a Sárgapólósok a Yellow PRESS – A Sárgapólós Hírügynökség” nevű Facebook oldalon követhetők.

Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

! O1G !

Sárgapólósok büntetései és eljárási költségei:

Az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

Több mint hatezer ingatlant árvereztek el a kilakoltatási moratórium kezdetéig

Naponta átlagosan több mint 40 ingatlant árvereztek el azóta, hogy június 15-től feloldották a kényszerértékesítések tiltását – tudta meg az rtl.hu. Az első öt hónapban – azaz a téli kilakoltatási moratórium november 15-i életbelépéséig – több mint 6300 ingatlanra érkezett érvényes árajánlat, összesen csaknem 64 milliárd forint értékben. Információink szerint ezek a végrehajtások még a régi ügyek következményei, többnyire a járvány előtti időszakból ragadtak be.

– Ha ez mindenkinek jár, akkor a Sárgapólósok ezennel élnek a lehetőséggel.

Ma ez a levél elment a Sándor-palotába.

Tárgy: Más is kaphat kegyelmet, vagy csak az orbáni bűnbandát éltetők? – Ha ez mindenkinek jár, akkor a Sárgapólósok ezennel élnek a lehetőséggel.

Hallihó mindannyiónk Katalinja!

Mivel nem vagyunk biztosak abban, hogy a beadványunk tárgyán, vagy a megszólításon lepődött meg jobban, ezért röviden előbb elmagyarázzuk a megszólítást, majd hosszabban a tárgyat, ami egyébként beadványunk tartalma is.

Megszólítás

Természetesen szándékosan hiányzik belőle a szokásos „tisztelt” és maga a titulus is.

Sárgapólósként nem lennénk hitelesek azok után, hogy az orbáni bűnbanda bábjaként működő elődjét, aki egyébként a köztársasági elnöki intézmény megítélését is mély mocsárba süllyesztette, korábban többször bíráltuk.

Többek között tettei és tétlenségei miatt az alábbi jelzőkkel illettük a Sándor-palotánál tartott akcióink során:

–          Gyáva

–          Majom, mint orbán és bűntársai idomított majma

–          fidesz bábja

A „bajszos szar” kifejezést mi kövér házmester esetében használtuk. Az sem zavart, hogy az nem kapott akkora nyilvánosságot, mint amikor a tüntetők az elődjével kapcsolatban alkalmazták ugyan azt.

De turistáknak kétségkívül az alábbi sorok tetszettek a legjobban: (főleg, mert ezt értették)

A chicken president dwells here,

who is the puppet of the ruling party.

A fentiek alapján bizonyára érthető, – különösen, hogy Öntől sem láttunk az elődjétől lényegesen eltérő, a demokráciát támogató megnyilvánulásokat – hogy nem kockáztatnánk meg azt, hogy egy cukiskodó és nyálasan tiszteletteljes levéllel kérjük azt, ami a legutóbb nagy nyilvánosságot kapott intézkedéséből adódóan nekünk is jár. Még azt gondolhatnák az emberek, hogy mi is benyalunk az orbáni bűnbandának csupán azért, hogy kedvező elbírálásban részesüljünk. Esetleg kedvezőbben, mint ami másoknak jár.

Na, mi nem ilyenek vagyunk.

Egész egyszerűen láttuk, hogy van most az a lehetőség, hogy akiknek az ügyei elhúzódnak, vagy az ügyükben eljáró rendőrök, ügyészek, bírók, részrehajlóan, törvénytelenül, társadalmi igazságérzettel össze nem egyeztethetően járnak el, vagy más körülmény indokolja, azoknál lezárják az eljárásokat ilyen kegyelmi döntésekkel.

Szóval, mi most élünk a kegyelmi lehetőséggel minden folyamatban lévő ügyünkben

Már csak azért is nem kérjük, meg könyörgünk, meg ilyenek, hanem élünk vele, mert egy demokrácia egyik legfontosabb alapelve az egyenlő bánásmód.

Ennek értelmében nem lehet megkülönböztetni valakit a más véleménye, vagy más közösséghez tartozása miatt.

Gyakorlatilag nem kegyelmet kérünk, hanem teszteljük az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását az igazságszolgáltatás ezen, különleges szintjén.

Az igazságszolgáltatás rendőrségi, ügyészségi, bírósági szintjein már megtapasztaltuk oly sokszor, hogy az egyenlő bánásmód elvét vagy nem ismerik, vagy olyan mélyen benne van egyes hivatalnokok nyelve az orbáni bűnbanda seggében, hogy képesek hivatásuk jogi és etikai szabályaival is szembe menni.

Ezekről külön sok oldalakat tudnánk írni akár ügyenként is. Most csak érinteni fogjuk ezeket. Bízva abba, hogy ezzel a kegyelmi intézménnyel minden korábbi hibát ki lehet majd küszöbölni.

Itt van a helye és ideje – az egész beadványra vonatkozóan – hogy amikor rendőrök, ügyészek, bírók tevékenységét bíráljuk, akkor megemlítsük a tiszteletreméltó kivételeket. Azokat, akik nem álltak be a hatalmat kiszolgálók sorába. Azokat, akik a törvényeknek és a társadalmi igazságosságnak megfelelően, az egyenlő bánásmódot és a tisztességes eljáráshoz való jogot szem előtt tartva végzik a munkájukat. Ha ezt az utat többen járnák, akkor erre a beadványra sem lenne szükség.

Mivel sokakat a hatalomnak való megfelelés vezérel, ezért most be kell mutatnunk, hogy mért is gondoljuk, hogy a folyamatban lévő ügyeinkben – amiket a beadvány végén felsorolunk – ugyan azon döntést kell meghozni, mint a közelmúltban hét ember esetében megítélt – és minden bizonnyal a másik tíz esetében is megítélendő – kegyelem.

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy nem Budaházyéktól sajnáljuk a kedvező döntést.

A saját ügyeinkből tudjuk, hogy a vádakban, és akár a bírósági döntésekben leírt cselekvések sok esetben nagyon távol vannak a valóságtól.

Azt is tapasztaltuk sokszor, hogy a megvalósult, vagy csak leírt cselekvések minősítése sem a törvényektől függ, hanem sokszor a független – törvényektől és igazságosságtól független – bíróktól, ügyészektől, rendőröktől. Olyanoktól, akik hatalmi elvásárok, és politikai érdekek alapján vádolnak meg, vagy ítélnek el valakit.

Ezek alapján nem foglalunk állást abban, hogy Budaházyék bűnösök-e, elkövették-e, amit felróttak nekik, vagy hogy a kegyelmi döntés politikai indíttatású-e.

Azt látjuk, hogy egy ronda és aljas politikai játszma részesei, amit velünk is meg akartak csinálni.

Mi időben kiszálltunk és amikor belenéztünk, akkor is csak annyira, amennyire a bennünk bízó, kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak az érdeke ezt megkívánta. Erről később még olvashat pikáns részleteket.

Azt viszont látjuk   Budaházyék ügyében és a mi ügyeinkben megfogalmazott vádak és bírósági döntések alapján, hogy a mi ügyeinkben a felrótt cselekvések társadalmi veszélyessége meg sem közelíti a most kegyelmet kapottaknak felrótt tetteket.

Talán Ön sem tud vitatkozni a fentiekkel, amikor összehasonlítjuk a vádakat vagy a bíróság által megfogalmazott tényállásokat. Például:

–          a molotov koktél dobálását a véleményt tartalmazó plakát elhelyezésével,

–          a lövést azzal, hogy valaki – akár covid idején is – a Kossuth téren kifeszíti a „MAGYARORSZÁG DIKTATÚRA!” vagy „O1G” feliratot,

–          a testi sértést azzal, hogy azt mondjuk, hogy valaki lopott, diktatúrát épít, vagy, hogy orbán idomított majma…

De ha nem csak a Sárgapólósok ügyeit nézzük, akkor a Sárgapólósok tettei mellett meg kell állapítani, – és kérjük, hogy állapítsa is meg – hogy a dudálósok dudálása, a Ligetvédők ligetvédése és még számtalan olyan tett esetében is meg kell adni a kegyelmet, amik bőven alatta maradnak a kegyelmet kapottak terhére rótt tettek súlyának.

Ez egybecseng azzal, ahogyan a rövid indoklásban – vagy inkább magyarázatban – fogalmazott: „…illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg”

Szóval a kegyelmet kapottak ügye és a Sárgapólósok ügyei között mindössze annyi a különbség, hogy a mi ügyeink még csekélyebb súlyúak. Még a csekélyebb súlyúaknál is.

Illetve van még néhány apró különbség. De az már nem az ügyekben, hanem a kegyelmi eljárásban lelhető fel.

Mi nem fogunk Önnek karácsonyfadíszt vinni.

Minden bizonnyal nem is fognak értünk bizottságok alakulni ismert közéleti emberekből.

Mi nem tudunk igazolni melegellenes, zsidóellenes vagy cigányellenes fellépéseket.

És mi nem fogjuk éltetni a führert sem a döntés előtt, sem utána. Mi azok vagyunk, akikről Arany János azt írta volna, hogy:

„De egy se bírta mondani

Hogy: éljen Eduárd.”

Nézzük a hasonlóságokat

Már csak azért is, mert az egyenlő bánásmód akkor alkalmazható, ha összehasonlítható csoportról van szó.

–          A mi folyamatban lévő ügyeink is régóta húzódnak. Van olyan, amelyikben 2014-es iratok is vannak. A folyamatban lévő ügyeinkben az első kihallgatások 2016. januárjában voltak. Az első tárgyalás 2018. februárjában volt. A következő az egyik ügyben a 15. tárgyalás lesz. És ez még csak az első eljárás első foka. Az egyik ügyben Póka Laci már 2017. februárja óta kényszerintézkedés alatt áll. Ki van tiltva Budapestről. Na, ez vajon mennyire arányos a kiszabható büntetéshez képest?

–          Az egyik ügyben 16-an vagyunk vádlottak. Illetve már csak 14-en. Mert ketten közben elhunytak. Többször javasoltuk az ügyésznek, hogy legalább az időseket és a betegeket vegyék ki az ügyből. De ez vérügyész. Vért akar. Vagy inkább előléptetést. Azt is tudni kell, hogy ez az ügyész volt az egyik, aki ugyan ezen feljelentő korábbi feljelentéseit remek indoklással elutasította. Csak találgatni tudunk, hogy utána mi történhetett. Új jogot tanult? A politikusok jogát?

–          Nekünk is vannak családjaink, akik nehezen viselik az elhúzódó eljárásokat. Van olyan vádlott társunk, aki szívesebben lenne a dédunokájával, mint ülne a tárgyalásokon. A vádlottaknak összesen legalább harminc unokája van.

–          A mi ügyeinkkel kapcsolatban is megnyilatkoztak politikusok. És hasonlóan, mint a Budaházy ügyben. Például gulyás gergely gyakorlatilag nálunk is kifejtette – mint a Budaházy ügyben is – hogy szerinte az eljáró bírók hülyék, alkalmatlanok…

Ez utóbbit kicsit részletezzük

Mivel nálunk nem lehetett belekötni az erőszakosságba, mert még a vád szerint sem dobáltunk molotovkoktélokat, nem lövöldöztünk és nem vertünk meg senkit, így jobb híján az a vádak lényege, hogy úgy mondjuk el a véleményünket, hogy a véleményünk eljusson oda, ahova a kritikát szánjuk.

Mint a kiskakas a mesében. Mi is szeretjük a meséket. És hisszük is az igazságukat.

Először lázár jános, miniszterelnökséget vezető miniszter, 2015-ben monda ki már előre, hogy gyakorlatilag azok a bírók, ügyészek, rendőrök hülyék, akik ellünk emiatt eljárásokat indítanak. Idézzük: „nem a kormány ellen helyes tüntetniük a hiteleseknek, hanem a bankárok ellen kellene demonstrálni azok házánál.”

2017-ben trócsányi lászló, gulyás gergely, völner pál voltak azok, akik úgy gondolták, hogy sem bankárok házainál, sem politikusok házainál nem gáz tüntetni. Gaudi-Nagy Tamás közvetítésével megrendeltek tőlünk egy tüntetéssorozatot gyurcsány és több bankvezér háza előtti területre. De nem lehetett az elsőszámú uzsorás háza előtti terület. Ekkor már folytak a büntető ügyek is a bankárok és politikusok házai közelében megvalósított békés tüntetések ügyeiben.

Mi kipróbáltuk ezt egy tüntetéssel. Már csak azért is, mert eddig is ezt csináltuk pont úgy gyurcsány háza előtt, mint orbán háza előtt, illetve bankárok házai előtt is. Másrészt ez bizonyította, hogy nem jogellenes, amit teszünk. Gondoltuk, hogy a völner csak nem csinál jogelleneset. De ha ezen nevetnek, akkor egy trócsányi (alkotmányjogász) vagy gulyás, aki ma is osztja az észt a bíróságokkal kapcsolatban, csak tudja, mi a jogszerű. Vagy nem?

Ne feledkezzünk meg a führerről sem, aki nem csak a Sárgapólósok ügyeiben, de minden békés véleménynyilvánítók ügyében is kinyilatkoztatta, hogy tévúton járnak azok a bíróságok, ügyészségek, rendőrségek, akik arra vetemednek, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek egyet az orbáni bűnbandával.

Szóval van hátszelünk bőven nekünk is, nem csak Budaházyéknak. Csak tudni kell értelmezni a mondottakat.

Összegzés

A fentiek alapján meg kell állapítani, – és meg is állapítjuk – hogy az ügyek közötti különbségek a mi javunkra értékelhetők.

A hasonlóságok megalapozzák, hogy pont ugyan úgy megszűnjenek az eljárásaink és a terheléseink, mint a Budaházi ügy kegyelmet kapott és minden bizonnyal a későbbiekben kegyelemben részesülő vádlottjainak.

Eljárás menete

Mivel mi nem készültünk kegyelmet kérni, ezért nem is jártunk utána annak, hogy hogyan megy ez. Csupán élünk a lehetőséggel, és bízunk abban, hogy ez különösebb macera nélkül fog menni ezután mindenkinek, aki kinyilvánítja a véleményét.

Leginkább úgy, hogy jelzik az illetékesek felé, hogy most már nem kell csesztetni azokat, akik más véleményen vannak.

Ha mégis megtörténne a csesztetés, arra az esetre javasoljuk, hogy hozzanak létre a Sándor-palotában egy csoportot, ahova azt be lehet jelenteni, és mindannyiónk Katalinja lóhalálában alá is írja a papírokat.

Amíg ez a csoport nem alakul meg, addig kérjük szíves tájékoztatását, hogy a mi esetünkben működhet-e az eljárások megszüntetése.

Ha nem, kérjük szíveskedjen megindokolni, hogy miért nem.

Amennyiben mehet – például nem kizáró ok a sárga póló, és a nem felététlenül orbánbarát megnyilvánulások – akkor kérjük szíveskedjen jelezni, hogy van-e valami más tennivalónk az ügyekben.  Például:

–          a lent sorolt ügyekben eljárás alá vontakra automatikusan megszületik-e a döntés, vagy nekik maguknak is be kell-e jelenteni az igényüket az azonos elbánásra?

–          írjuk-e az eljáró bíróságoknak, rendőrségeknek erről az eljárásról, vagy Önök értesítik őket, és javasolják az eljárás felfüggesztését a döntés kihirdetéséig?

Azt még jelezzük, hogy nincs ügyvédünk. Nincs is rá pénzünk.

Kirendelt ügyvédekkel általában nem túl jó a tapasztalatunk. Nagyrészük csak ül kukán az eljárási cselekményeknél és csak akkor szólalnak meg, amikor be kell jelenteni, hogy minnyi a díjuk arra az aktusra.

Amikor nagyritkán találtunk lelkes kirendelt ügyvédet, akkor többnyire hatalmas csalódás volt számukra az, hogy a mi esetünkben nem tudtak ugyanazokkal az érvekkel eredményt elérni, ami másik száz ügyükben tökéletesen működött. Ekkor éretették csak meg, hogy a mi ügyeinkben politikai megrendelésre születnek a döntések.

A folyamatban lévő ügyeink:

–          Budai Központi Kerületi Bíróság: 14.B.XII.1148/2017.

–          Budapest Környéki Törvényszék: 1.Bf.777/2022 Előzmény: Szigetszentmiklósi Járásbíróság 3.B.172/2020.

–          Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság: 10.B.XXI.1254/2019.

–          Fővárosi Törvényszék: 48.K.702.684/2022.

–          Fővárosi Törvényszék: 11.K.703.496/2021.

–          Fővárosi Törvényszék: 49.K.704.038/2022.

–          Fővárosi Törvényszék: 48.K.702.690/2022.

–          Fővárosi Törvényszék: 48.K.704.347/2021.

–          Fővárosi Törvényszék: 20.K.702.979/2022.

–          Fővárosi Törvényszék: 37.K.704.325/2021.

–          Budapest V. Kerületi Rendőrkapitányság: 01805/1019/2022.szabs.

–          Pesti Központi Kerületi Bíróság: 16.B.31.061/2021.

–          Pesti Központi Kerületi Bíróság: 26.Szpá.28.377/2022.

–          Pesti Központi Kerületi Bíróság: 9.Szk.10.232/2022.

Az összes ügyünk (65 db) a mellékelt táblázatban található, amik nem tartalmazzák azt a 25 birtokvédelmi ügyet, amit az elsőszámú uzsorás indított ellenünk.

Kedvező elbírálásban és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásában bízunk.

Egyetértünk abban, hogy nem a csüggedés, hanem az összekapaszkodás időszaka jött el.

Mivel megsokszorozzuk erőfeszítéseinket, és nem a menekülést választjuk, így hisszük azt, hogy talpon maradunk.

Hajrá!                          Póka László                Póka Anita

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

November 29-én várnak a tököli Bv-be.

Természetesen ez is egy koncepciós ügy és koncepciós ítélet volt. De eljárási hibát tudtak még az átváltoztatási részben is véteni.

Természetesen meg is panaszoltam ezeket. Lentebb olvashatjátok sorjában.

A napokban megkaptam a mellékelt behívót. Hozzá egy kitöltetlen csekket is.

Előbb az tűnt fel, hogy akár el is évülhetett már.

Maga a felrótt akció 2013. decemberében történt. közel tíz éve.

A három ítélet 2017-ben született.

Elsőfokon 300 óra kényszermunkára ítéltek Ráckevén.

Másodfokon remek ítélettel állapította meg a törvényszék, hogy amit tettünk az nem közveszéllyel fenyegetés, hanem véleménynyilvánítás volt.

Harmadfokon az ítélőtábla úgy gondolta, hogy a téglának létszó fahasáb elhelyezése bankfiókok ATM terében, bizony azt sugallja, hogy nagyon hamar közveszéllyel járó esemény fog bekövetkezni.

150 000 Ft vagy 75 nap elzárásra változtatta a korábbi döntéseket.

Ezzel szemben most azzal utasította el a rendőrség a bombás plakátok miatti feljelentésemet, hogy az élethű bomba megjelenítése nem sugallja, hogy közveszéllyel járó esemény fog bekövetkezni.

Kilenc év telt el az akció óta, és több mint öt év az utolsó ítélet óta. Ennyi idő alatt egy gyilkosság is el tud már évülni.

A másik hiba, ami feltűnt, hogy miután nem fizettem be a pénzbüntetést, azonnal a behívót küldték.

Nem kaptam értesítést az átváltoztatásról. Ez szerintem mindenképpen súlyos eljárási hiba.

Felmerül a kérdés, hogy miért volt e nagy sietség öt évvel az utolsó ítélet után.

Eddig a korábbi beadványaimra nem érkezett válasz. Most írtam a Bv-nek és az ügyészségnek is.

Természetesen fel vagyok készülve arra is, hogy nem osztják a hatóságok az észrevételeimet. Ez esetben marad a bevonulás. Még ha nem is 75 napra, de mégis legalább bemenni és kijönni.

Már csak azért is, mert továbbra is hiszem, hogy az orbáni bűnbanda diktatúrája – és bármilyen diktatúra – csak úgy takarítható el, hogy a hatalom börtönei békés véleménynyilvánítókkal lesznek tele, akiket koncepciós eljárásokban ítéltek el.

Majd 29-én látjuk, hogy mi történt.

A mellékletben a behívót olvashatjátok. És természetesen képet láthattok a szörnyen közveszélyesnek látszó fahasábokról.

A képek között még a BV honlapjáról kimásolt képen a börtön és a honlapon fölötte álló szöveg. Érdemes a szövegen is legondolkozni. https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/pfbid02Dn3cye9WhyDfqqxqcQWVz11wnQHnTf2byQ3seU8rqfUPbo5q66DYxXv42aDkVhhHl

Az akció videósorozatát itt nézhetitek meg: https://www.youtube.com/watch?v=Ky1wJQZMqO0&list=PLCDYK9UTFzj5wEEikwoYP558zDz7KRziA

Itt pedig sorban a behívóval kapcsolatos beadványaimat olvashatjátok. Az utolsót a BV-nek írtam.

Tárgy: Elévülés bejelentés és tájékoztatás kérése a 4.Szv.2560/2022. ügyben

Tisztelt Törvényszék!

Alulírott Póka László jelzem, hogy a 3. számú végzésben érintett büntetés álláspontom szerint már elévült. Így átváltoztatásnak vagy a büntetés végrehajtásának nincs helye.

Indoklás

A Budapest Környéki Törvényszék korábbi értesítései alapján (mellékelem) az ítélet 2017.06.27. napján emelkedett jogerőre.

Ebből következően az elévülés 2022.06.27. napján bekövetkezett.

Amennyiben a harmadfokú bíróság ítéletét vesszük alapul, – ami 2017.11.28. napján született – akkor a bevonulás napja már elévülési időn túl lesz.

Kérem szíves visszajelzésüket, a fentiekkel kapcsolatban.

Leginkább, hogy ezek alapján be kell-e vonulnom, vagy nem.

Az idő rövidsége miatt kérem, hogy elektronikus kapcsolattartással vagy ímélben szíveskedjenek értesíteni.

Email címem: pokacsakanyoslaszlo@gmail.com

Telefon: 0630-931-9802

Tököl, 2022.11.16

Tisztelettel:

Póka László

Mellékletek

–          Budapest Környéki Törvényszék korábbi értesítései

Tárgy: Panasz a 4.Szv.2560/2022. – előzmény 2.Bf.195/2017. ügyben

Tisztelt Törvényszék!

Alulírott Póka László jelzem, az ügyben a korábban írt elévülésen kívül más törvénysértés is kizárja, hogy a 3. számú értesítés alapján jogszerű lenne a bevonulásra felhívás.

Emlékeim és irataim szerint az ügyben nem történt meg az átváltoztatás.

Nem kaptam végzést az átváltoztatásról.

Nem csak végzést nem kaptam, de semmilyen értesítést arról, hogy lesz átváltoztatás, hogy erre tehetek észrevételt, illetve, hogy kérem-e meghallgatás, ülés vagy tárgyalás tartását az átváltoztatás miatt.

Így elmaradt azon garanciális elv gyakorlása, hogy a szabadságvesztés elrendelése előtt felülvizsgálatra kerüljön az alaplejárás a törvényesség tekintetében.

A fentiek alapján is úgy gondolom, hogy a bevonulásra felhívás törvénytelen.

Kérem szíves visszajelzésüket, a fentiekkel kapcsolatban.

Leginkább, hogy ezek alapján be kell-e vonulnom, vagy nem.

Az idő rövidsége miatt kérem, hogy elektronikus kapcsolattartással vagy ímélben szíveskedjenek értesíteni.

Email címem: pokacsakanyoslaszlo@gmail.com

Telefon: 0630-931-9802

Tököl, 2022.11.22.

Tisztelettel:

Póka László

Tárgy: Panasz a Budapest Környéki Törvényszék 4.Szv.2560/2022/3. számú meghívójával kapcsolatban

Tisztelt Ügyészség!

Alulírott Póka László jelzem, hogy a fenti számú meghívó az eljárási szabályok megsértésével került kiállításra. Ezért panasszal élek.

A szabadságvesztés megkezdésére történő felhívásban is írt „átváltoztatás” nem történt meg, vagy erről a döntést részemre nem kézbesítették.

A Bv. tv. több helyen is utal arra, illetve a törvény szövegéből levezethető, hogy az átváltoztatásról szóló döntést meg kellett volna kapnom, arra esetleg észrevételeket tehettem volna. Ilyen pl. a 49.§ 2. bekezdés vagy a 66. § is.

Mivel ez a jogi aktus nem történt meg, így a bevonulásra történő felhívás idő előtti.

A Bv. tv. 6. §-a arról rendelkezik, hogy a büntetések felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

Kérem ennek keretében a panaszom megvizsgálását és amennyiben szükséges, kérem a panaszom továbbítását és az elbírálásáig a büntetés megkezdésének felfüggesztését szíveskedjenek elrendelni

Az idő rövidsége miatt kérem, hogy szíveskedjenek rövid úton jelezni, amennyiben mégse vonuljak be 2022.11.29. napján.

0630-931-9802

pokacsakanyoslaszlo@gmail.com

Amennyiben nem kapok a felfüggesztésről értesítést, úgy megyek.

Már csak azért is megyek, mert egy törvénytelen eljárásban kiszabott büntetés miatti későbbi kártérítés és az orbáni bűnbanda megítélése miatt sokkal nagyobb a súlya, ha nem egyszerűen befizetünk egy pénzbüntetést, hanem azt vagy annak egy részét leüljük.

Tököl, 2022.11.27.

Tisztelettel:     Póka László

Tárgy: Panasz a Budapest Környéki Törvényszék 4.Szv.2560/2022/3. számú meghívójával kapcsolatban és egyéb észrevételek.

Tisztelt TÖKÖLI ORSZÁGOS BV. INTÉZET!

Alulírott Póka László jelzem, hogy a fenti számú meghívó az eljárási szabályok megsértésével került kiállításra. Ezért panasszal élek.

A szabadságvesztés megkezdésére történő felhívásban is írt „átváltoztatás” nem történt meg, vagy erről a döntést részemre nem kézbesítették.

A Bv. tv. több helyen is utal arra, illetve a törvény szövegéből levezethető, hogy az átváltoztatásról szóló döntést meg kellett volna kapnom, arra esetleg észrevételeket tehettem volna. Ilyen pl. a 49.§ 2. bekezdés vagy a 66. § is.

Mivel ez a jogi aktus nem történt meg, így a bevonulásra történő felhívás idő előtti.

Amennyiben van lehetőségük a fent írt panaszom továbbítására és az elbírálásáig kezdeményezni a büntetés megkezdésének felfüggesztését, kérem, tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

A fent írtak miatt kérem, hogy szíveskedjenek rövid úton jelezni, amennyiben mégse vonuljak be 2022.11.29. napján.

0630-931-9802

pokacsakanyoslaszlo@gmail.com

Amennyiben nem kapok erről értesítést, úgy jövök.

Már csak azért is jövök, mert egy törvénytelen eljárásban kiszabott büntetés miatti későbbi kártérítés és az orbáni bűnbanda megítélése miatt sokkal nagyobb a súlya, ha nem egyszerűen befizetünk egy pénzbüntetést, hanem azt vagy annak egy részét leüljük.

Már az előző mondatomból kiolvasható – mit a Bv. törvényből, hogy az eljárás törvény megsértésével folyt – hogy nem kívánok túl sokáig Önöknél maradni.

Az a legvalószínűbb, hogy két napot maradok.

Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben érdemes-e már 9 órára odamennem, vagy mindenkinek egyszerűbb lenne, ha csak este vagy délután érkeznék. Különösen, hogy másnap szabadítani fognak.

Mert ugye nem vagyok teljesen egyszerű eset.

Mindjárt a kajában megnyilvánul ez. Vegetáriánus vagyok. Ez mondjuk korábban Baracskán nem okozott gondot. De volt már olyan előállításom, ahol ez hatalmas feladat elé állította a vendéglátóimat.

Amennyiben az érkezési idővel kapcsolatban van észrevételük, kérem ezt is szíveskedjenek a fenti elérhetőségeimen jelezni.

Egyébként, különösen nincs ellenemre a 9 órai érkezés. Ebben az esetben a reggeli csúcsforgalomban fogok túrázni a „MAGYARORSZÁG DIKITATÚRA!” és „O1G” feliratú zászlómmal kb 15 20 km-t.

Míg, ha estére mennék csak, akkor már alig lennének az utakon autók.

Jól kiszúrt velem a bv bíró, hogy például nem Baracskára hívott. Úgy nagyobb túrát nyomtam volna előtte.

Nem tudom, hogy van-e lehetőség arra, hogy amikor adnak formaruhát, akkor az izzadt cuccaimat meg tudjam szárítani, hogy a hazafelé útra, ha nem is friss és illatos állapotban, de legalább szárazon tudjam felvenni. Különösen, hogy az előrejelzések szerint az évszaknak megfelelően egészen hűvös idő várható.

A reggeli érkezés mellett szól a részletes és alapos orvosi vizsgálat lehetősége. Úgysincs időm általában elmenni minden aprósággal valamilyen rendelőbe.

Pedig kellene, mert a napokban észrevettem egy enyhébb duzzanatot a jobb térdem alatt, illetve „úszóváll” kialakulására utaló jelek is észlelhetők nálam.

Ezek természetesen lehetnek a „DIKTA-TÚRA” sorozat miatti megerőltetések miatt is.

De ha már lesz orvosi vizsgálat, szívesen venném, ha ezeket is megnéznék.

A túra miatt a vérnyomásom és a pulzusom majd mutathat némi rendellenességet. De ez szerintem nem kóros.

Egyébként a 2016-os, 15 napos baracskai vendégeskedésemmel kapcsolatban többnyire kellemes emlékeim vannak. Remélem így lesz ez most is Tökölön.

Ha minden jól alakul, akkor szerdán már arról számolhatok be a hazafelé úton élő közvetítésben, hogy igazolódni látszik az az elméletem, hogy az orbáni bűnbanda diktatúráját – és bármilyen diktatúrát – úgy lehet eltakarítani, ha a hatalom börtönei békés véleménynyilvánítókkal lesznek tele. Olyanokkal, akiket koncepciós eljárásokban a más véleményük miatt és a véleményük kifejezése miatt ítéltek el.

Tököl, 2022.11.27.

Tisztelettel:

Póka László”

Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

! O1G !

Sárgapólósok büntetései és eljárási költségei:

Az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

 Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

3,2 milliós kölcsönből 3,2 milliót visszafizettek, a házukat elvesztették, és még tartoznak hatmillióval

3,2 millió forintos devizahitelük miatt elárverezték egy nagybánhegyesi házaspár házát, de még így is maradt 6 millió forint tartozásuk. Békéscsabai ismerősük fogadta be ideiglenesen a leszázalékolt férfit és az őt ápoló feleségét. Egyik napról a másikra élnek, de egyszer szeretnének még visszaköltözni a falujukba.

Két virág, és ez a szekrény a könyvekkel. Ez maradt az életünkből – mutatja Kovács Tiborné.

A Békés megyei Nagybánhegyesen lévő családi házukat augusztus elején elárverezték. Devizahitelt vettek fel, de egy idő után nem bírták fizetni a százezres részletet.

Hárommillió-kettőt vettünk fel, nagy családi házra. Amelyből visszafizettünk hárommillió-kettőt. De mivel nem tudtuk már a megemelt törlesztőket fizetni, fennmaradt még hétmillió forint. Ezért elárverezték a családi házunkat. Sajnos mindenünk odalett.

Az utolsó felszólítás arról szólt, hogy egy összegben fizessék ki a hétmillió forintot, akkor nem lesz árverés. Az elektronikus liciten augusztus elején végül egymillió forintért kelt el a házuk. Így még mindig maradt 6 millió forint tartozásuk, és költözniük kellett.

A szívünk szakad meg, mert hát ott hagytunk mindenünket. És próbáltunk az árverezővel… vagy, aki megvette, a vevővel egyezkedni, hogy nem maradhatnánk-e albérletben. De azt mondták, hogy nem. Pestiek vették meg – mondja az asszony.

A helyi önkormányzat is szegény, ők sem tudtak segíteni. Egy ismerős fogadta be őket a negyven kilométerre lévő Békéscsabán, egy ideig szívességből lakhatnak a lakásában.

„Összeroppantunk. Férjem depressziós is, még jobban depressziós lett. Munkát nem tudok az ápolási mellett vállalni, mert itthon kell, hogy legyek vele” – magyarázza Kovács Tiborné.

A férjét ugyanis leszázalékolták, az asszony ápolja, a nyugdíj és a segély összesen százharmincezer forint. Ebből élnek, csak gyógyszerre harmincötezret költenek havonta. Ennek ellenére még bíznak benne, hogy egyszer valahogy visszaköltözhetnek a falujukba.                                                        (RTL.hu)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm:  “…Két virág, és ez a szekrény a könyvekkel. Ez maradt az életünkből…”

ÉS AZ ÖSSZEROPPANÁS, MEG A DEPRESSZIÓ! Na meg a MOST hatmilliós tartozás! Ami jövő ilyenkor már min. 7 millió lesz! És így tovább! 

“…még bíznak benne, hogy egyszer valahogy visszaköltözhetnek a falujukba…”

Amennyiben a nagybánhegyesi temetőben már megváltották a sírhelyüket…- van rá esélyük! DE KÜLÖNBEN EBBEN A RENDSZERBEN… – NINCS!

A lovak közé dobott gyeplő

RAJTUK IS CSAK EGY VALÓDI VISSZA – RENDSZERVÁLTÁS SEGÍTHETNE! MINT OLY SOK MAGYAR EMBEREN! EGY ÚJ SZOCIALIZMUS!