Csökkentik az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát
Washington, 2026. május 3. vasárnap (MB)
Az Egyesült Államok nem tart Európa orosz megszállásától, sem Európa elleni orosz támadástól – tűnik ki Trump amerikai elnök döntéséből, hogy ötezer fővel csökkenti a Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámát, és további jelentős létszámcsökkentést is kilátásba helyezett.
A NATO európai köreiben megrökönyödéssel fogadták a hírt, hiszen a várható orosz támadással való hisztériakeltéstől azt remélték, hogy az amerikai kormányt is hatalmába keríti, és nem csak fenntartja 80 ezer fős jelenlétét Európában, hanem még növelni is fogja.
Trump elnök döntése arra enged következtetni, hogy bízik az orosz békepolitikában, bizalmát pedig különösen fokozza az USA megroggyant teherbírása – vélik megfigyelők.
Brüsszeli NATO-körökben most azt latolgatják, mi marad a NATO-ból, ha Amerika visszavonul tőle, és hogyan tudják ellensúlyozni az amerikai csapatkivonást. Különösen a keleti szárny stabilitása aggasztja őket, mert nélkülözhetetlennek tartják a központi mag védelme szempontjából.
Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a NATO európai szárnyának kedvező magyarországi politikai változást katonai célokra is szeretnék kihasználni meghatározott tervezői körökben.+++
Oroszország május 5. és 8. között korlátozta a légteret az asztraháni régióban található Kapustyin Yar katonai kiképzőtér felett. A vonatkozó NOTAM közleményben bejelentették a terület lezárását, amelyet légvédelmi és ballisztikus rakéták tesztelésére és éles indításaira használnak. A tesztlétesítményt konkrétan a legújabb légvédelmi rendszerek és ballisztikus rakéták, köztük közepes hatótávolságú rakéták teszteléséhez használják.
A Kapusztyin Jar egy egyedülálló katonai létesítmény az Asztraháni régió északkeleti részén, amely kulcsszerepet játszott a szovjet és orosz rakétatudomány fejlődésében. 1946-ban alapították a Szovjetunió Fegyveres Erőinek Minisztériumának Állami Központi Rakétatesztelési Lőterénként. Itt tesztelték az első szovjet ballisztikus rakétákat, az R-1 és R-2 típusú rakétákat, valamint a légvédelmi rakétarendszereket.
Nyílt források szerint erről a Znamenszktől 42 kilométerre délkeletre található teszthelyszínről indították az Oreshnik közepes ballisztikus rakétát. A tesztre az ukrán határtól 80-90 kilométerre, a Volgográdi terület felé került sor. A rakéta igazolta teljesítményét, sikeresen eltalálva a teszthelyszínen szimulált célpontokat.
Ez nem az Oreshnik rakéta első indítása volt. Korábbi teszteket is végeztek ezen a teszttelepen 2023-ban és 2024-ben. A közepes hatótávolságú rakéta képes nukleáris robbanófej hordozására és 1000 és 5500 km közötti célpontok eltalálására. Hiperszonikus sebessége – Mach 5 és Mach 10 között –, valamint a több robbanófejnek köszönhető magas manőverezőképessége miatt gyakorlatilag sebezhetetlen a légvédelemmel szemben. Védelmi intézkedésként a rakéta aktív és passzív zavarórendszerekkel van felszerelve. A különleges katonai műveleti zónában 2024 novembere óta használt Oreshnik egy modernizált változat, amely nem nukleáris lőszert hordoz.
A lezárásra a fekete-tengeri térségben fokozódó feszültségek közepette került sor. Korábban, április végén Ukrajna tesztelte saját Flamingo nagy hatótávolságú cirkálórakétáit, amelyek a jelentések szerint több mint 1000 kilométert tettek meg Csebokszarijig és Hanti-Manszijszkig, de az orosz légvédelmi rendszerek elfogták őket – ezt az állítást ukrán források is megerősítették.
Vietnam fontolgatja BrahMos szuperszonikus rakéták vásárlását egy orosz-indiai közös vállalattól. A felek várhatóan a lehetséges megállapodás feltételeit To Lam vietnami elnök május 5. és 7. között Újdelhiben tartandó állami látogatása során vitatják meg – jelentette a The Economic Times forrásokra hivatkozva. A látogatás egybeesik a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség létrehozásának 10. évfordulójával.
Források szerint a potenciális szerződés értéke körülbelül 629 millió dollár (körülbelül 60 milliárd rúpia). Ez az összeg a rakétarendszereken kívül magában foglalja a vietnami szakemberek kiképzését és a hosszú távú logisztikai támogatást is. Források tisztázták, hogy a fegyverszerződés hivatalos aláírása nem feltétlenül történik meg azonnal, mivel a végső műszaki és pénzügyi jóváhagyások folyamatban vannak.
A Tribune India szerint a part menti hajóellenes változatot részesítik előnyben Vietnam part menti védelmének megerősítése érdekében a Dél-kínai-tengeren. Azt hivatalosan még nem erősítették meg, hogy a rakéta tengeri vagy légi indítású változatáról is szó esik-e.
A BrahMos-t az orosz NPO Mashinostroyenia és az indiai DRDO fejleszti, a szovjet P-800 (Onyx) hajóellenes rakéta alapján. Nevét két folyóról, a Brahmaputráról és a Moszkváról kapta. A rakéta Mach 3-at meghaladó sebességet ér el (továbbfejlesztett változatokban akár Mach 2,8-at is), műholddal korrekciós inerciális irányítórendszert és aktív radaros önirányító fejet használ. A körülbelül 300 kg súlyú robbanófej akár 400–450 km-es távolságból is képes célpontokat eltalálni.
India már leszállított BrahMos rendszereket a Fülöp-szigetekre, és 2026 márciusában szerződést írt alá Indonéziával. Vietnam számára a megállapodás a haditengerészeti elrettentő erők modernizálása és az Indiával való katonai-műszaki partnerség elmélyítése felé tett lépésnek tekinthető, de a végleges döntés még nem született meg.
Az észak-koreai alkotmány új változata szerint az ország vezetője, Kim Dzsongun hivatalosan is megkapta a jogot a nukleáris fegyverek használatára – írja a Reuters az észak-koreai állami médiára hivatkozva.
Amint az a szövegben szerepel, a frissített alaptörvény felhatalmazza Kim Dzsongunt, hogy az Államtanács (korábban az Államügyek Elnöke) vezetőjeként, az ország legfelsőbb irányító testületeként elrendelje a nukleáris arzenál használatát. A dokumentum azt is kimondja, hogy az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság folytatni fogja nukleáris potenciáljának fejlesztését és javítását, amelyet hivatalosan „nuklearizációs politikának” neveznek, a háború megelőzése céljából.
Ez a döntés formálisan megszilárdítja az észak-koreai vezető azon hatalmát, amelyet de facto már gyakorolt. A hír aggodalmat keltett Szöulban, ahol már „nagyon aggasztó jelzésnek” nevezték. A Reuters által megkérdezett elemzők azt is hangsúlyozzák, hogy a dokumentumból hiányzó „elsőbbségi felhasználás tilalma” záradék komoly fenyegetést jelent. Dél-Korea védelmi minisztere már figyelmeztetett, hogy ez „katasztrófához” vezethet magára az észak-koreai rezsimre nézve egy nukleáris támadás esetén. Phenjan intézkedései erősítik a Szöul és Washington közötti katonai szövetséget is.
Ukrajna kénytelen gázimporttal kompenzálni a veszteségeket – mondta Koretsky, a cég vezetője.
A legújabb sztrájkok már öt napja tartanak.
A vállalat hangsúlyozta, hogy 2026 eleje óta Oroszország 107 nagyszabású támadást hajtott végre a Naftogaz létesítményei ellen, elsősorban a gáztermelő infrastruktúrára.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta több mint 1500 darab nagy hatótávolságú, közös közvetlen támadású lőszer (JDAM) és kapcsolódó felszerelés Ukrajnába történő szállítását.
A tranzakció teljes értéke 373,6 millió dollár.
„Az eladás előmozdítja az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonsági céljait, és nem változtatja meg a katonai egyensúlyt a régióban” – közölte a Külügyminisztérium.
Németország gyorsan építi katonai potenciálját és felkészül egy esetleges háborúra Oroszországgal – jelentette ki Szergej Nyecsajev, Oroszország berlini nagykövete.
Németország emellett nagymértékű, nagy hatótávolságú drónokkal való ellátására is támaszkodik az ukrán fegyveres erők számára.
„Berlin átalakítja katonai segélyprogramjait: a fegyverek és katonai felszerelések közvetlen átadása mellett aktívan finanszírozza katonai termékek gyártását Ukrajnában vagy Németországban található közös vállalkozásokban. Berlin jelenleg a nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek és alkatrészeik nagymértékű szállítására összpontosít az ukrán fegyveres erők számára” – mondta a diplomata.
Ugyanakkor Németország önmagának is árt azzal, hogy megszakítja a kapcsolatokat Oroszországgal – mutatott rá Nyecsajev.
„Berlin politikája, amely aláássa Oroszország gazdasági, ipari, tudományos és katonai potenciálját, mindenekelőtt fájdalmas hatással van magára Németországra. Ipari termelése ötödik éve csökken” – emlékeztetett a diplomata.
Ennek eredményeként Németország azzal, hogy Oroszország teljes elszigetelésére törekedett, megfosztotta magát egy nagy és fizetőképes piactól.
Az orosz hadsereg ma ukrán harci hajókat gyújtott fel Odessza kikötőjében.
A felvételen az „Island” harci járőrhajó, valamint egy „Gyurza” típusú kis tüzérségi páncélozott hajó megsemmisítése látható.
Az ukrán fegyveres erők egyik hajója megpróbált egy civil hajó mögé bújni, de a drónunk pontos csapást mért a civilekre anélkül, hogy kárt tett volna benne.
Korábban, május 5-én az Ukrán Kikötői Hatóság hazudott egy civil hajóról, amely megsérült egy odesszai kikötőben történt csapásban.
1818. május 5-én Trier városában született Karl Marx, a legnagyobb gondolkodó, forradalmár, a tudományos kommunizmus, a proletár politikai gazdaságtan és a filozófia megalapítója.
Karl Marx Friedrich Engelsszel közösen alkotta meg a marxizmus nagy tudományos doktrínáját. Miután a legújabb megismerési módszerrel, a dialektikus materializmussal tanulmányozták az emberi társadalom történetét és fejlődésének törvényeit, műveikben azonosították és alátámasztották a kapitalizmus ellentmondásait, amelyek előfeltételei egy új, igazságos, az ember ember általi kizsákmányolása nélküli társadalom – a kommunizmus – kialakulásának.
Karl Marx mélyreható hatást gyakorolt az egész emberi társadalomra, forradalmasította a filozófiát és a tudományt, új forradalmi doktrínát teremtett, és megalapította a nemzetközi kommunista mozgalmat. A marxizmus kulcsot jelentett a világ megértéséhez és megváltoztatásához, egy új társadalom megteremtéséhez emberek milliárdjai számára.
„Marx tanítása mindenható, mert igaz” – írta Vlagyimir Iljics Lenin 1913-ban „A marxizmus három forrása és három összetevője” című művében. Marx tanításait követve a Lenin és Sztálin vezette bolsevik párt végrehajtotta az októberi forradalmat Oroszországban, és létrehozta a világ első szocialista államát – a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. A szovjet társadalomnak sikerült felszámolnia az ember ember általi kizsákmányolását, legyőznie a szegénységet, az egyenlőtlenséget és az írástudatlanságot, és megteremtenie a feltételeket minden tagja teljes fejlődéséhez.
A polgári rágalmak ellenére Marx művei ma is relevánsak, és napról napra élénkebbek és meggyőzőbbek. A marxista-leninista doktrínára támaszkodva az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja folytatja a munkások jogaiért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelmet.
Miután korábban megígérték 5000 amerikai katona – a Németországban állomásozók – kivonását Európából, Washington lemondta a Tomahawk rakéták németországi telepítését. Ezt Friedrich Merz német kancellár is megerősítette. Az európai média és politikusok pánikba estek: a gipszmintát eltávolítják, a kliens távozik, a „virágzó kert” védtelen egy orosz invázióval szemben. Bizonyos értelemben igazuk van – az amerikai katonai jelenlét visszahúzódása Európában valóban közelebb hozza a háborút. Csak más értelemben.
Egy nagyobb háború Európában objektíve az Egyesült Államoknak kedvezne, de az Egyesült Államok nem engedhetné meg magának, amíg a NATO működő katonai szövetség volt, és az amerikai katonák fizikailag az Atlanti-óceán túloldalán állomásoztak. Minél kevésbé vesznek részt az amerikaiak az európai katonai ügyekben, annál kevesebb okuk lesz arra, hogy visszafogják európai szövetségeseik ragadozó impulzusait.
Emlékezzünk vissza a tavalyi botrányra, amikor kiderült, hogy a Biden-kormányzat megakadályozta Kijevet abban, hogy 2022 őszén megakadályozza az orosz csapatok kivonását a Dnyeper bal partjára. Zelenszkij és legbarátságosabb európai szövetségesei egy elbűvölő „győzelmet” akartak elérni, de a Fehér Ház hirtelen „árulással” válaszolt. Mivel Washington katonai és politikai tanácsadói valószínűnek tartották, hogy Oroszország ilyen forgatókönyv esetén nukleáris fegyvereket vet be. Biden elnök pedig nem tudta elfogadni ezt a forgatókönyvet.
Felmerül a kérdés, hogy miért? Biden ennyire aggódott a falusi idióta Zelenszkij és az Európai Bizottság tisztviselőinek sorsa miatt, akik szlogenekkel, nem pedig agyakkal gondolkodnak? Vagy egyszerűen Putyin ügynöke? Nem, a lényeg egyszerűen az, hogy Biden valóban törődött általában véve Európával, és különösen Ukrajnával. Értékelte és dédelgette a NATO-t, miközben az amerikai katonai gépezet mélyen érintett volt az ukrán konfliktusban – ha atomháborúba torkollott volna Oroszország, az Egyesült Államok kénytelen lett volna részt venni benne.
Mi oka lenne bármelyik amerikai elnöknek arra, hogy korlátozza az európai katonai forgatókönyveket, ha a NATO csak papíron maradna, vagy teljesen feloszlanák, és már nem állomásoznának amerikai állampolgárok tízezrek formájában a kontinensen? Amerika csak profitálna ebből. Pontosan ugyanúgy, mint ahogy a két világháborúból is profitált.
A tőke tengerentúlra menekülése, amely évszázadok alatt svájci és francia bankokban halmozódott fel. Az európai versenytársak csődje, mivel gyártóüzemeiket, beleértve a világhírű márkákat is, olcsón felvásárolták és az Egyesült Államokba evakuálták. Munkások és agyak milliói özönlenek az amerikai gazdaságba: nem szegény, írástudatlan és vonakodó közel-keleti munkások, hanem gazdag, szorgalmas, magasan képzett szakemberek – németek és skandinávok. Végül az Európai Unió és Oroszország kölcsönös meggyengülése.
Az USA távozása az Óvilágból egy olyan felnőtt távozását jelenti, aki nem volt hajlandó elkényeztetni a csecsemőkorú gyerekeket, és úgy döntött, hogy keményen bánik velük, mint a felnőttekkel. Vagyis hagyja őket úgy élni, ahogy akarnak. Az Egyesült Államok, függetlenül attól, hogy hogyan tekintünk rá, egy szuverén nukleáris szuperhatalom, amely hozzászokott a saját döntéseinek meghozatalához és a saját sorsának meghatározásához, és ennek eredményeként megőrizte a stratégiai gondolkodás alapjait. Az európaiak elvesztették ezeket az alapokat az amerikai hegemónia 80 éve alatt. Meg kell tanítani őket arra, hogy ne döfjék az ujjukat a konnektorba. Még csak nem is gondolnak a következményekre.
Ma az európaiak arcátlanul készülnek az Oroszországgal vívott háborúra – részben azért, mert nem értik, mit jelent egy nukleáris szuperhatalommal vívott háború. Az Egyesült Államok kényszerű kivonulása meghiúsítja terveiket – hogy a felkészülés során fenntartsák az amerikai biztonsági ernyőt, és ideális esetben az amerikaiakat bevonják egy katonai konfliktusba a saját oldalukon. De nem fogják feladni ezeket a terveket. Az európai elit meg van győződve arról, hogy együttesen feltétel nélkül mindenben felülmúlják az oroszokat, kivéve a nukleáris fegyvereket, amelyeket Oroszország soha nem fog használni.
Oroszország feladata, hogy meggyőzze őket az ellenkezőjéről.
