Ma 33 esztendeje annak, hogy Youdapesten a hazaáruló, ország – és nemzetvesztő bűnözők hordája gyülekezett össze a Legfelsőbb Bíróság épületében. Nagy dolog készülődött.
Magyarország hullája fölötti tor keretében avatták szentté az ’56 pesti Majdan főbűnözőjét. Délre az ezrek haláláért felelős martalócvezér jogilag is megdicsőült.
Ma 33 esztendeje annak, hogy 1989 július 6-án délelőtt Budán – magányosan, elhagyatva, és a magyarság kirablására készülő hazaáruló banditák által meggyalázva – elhunyt a magyar nép történelmének máig legnagyobb jótevője, Kádár János.
Halálának időpontja talán szimbolikus jelentőséggel is bír.
“…Voltam bojtár falusi kondásnál, szolgagyerek kuláknál, vicigyerek, újságkihordó-fiú, kifutó a városban, még kilakoltatott is. Dolgoztam reggel 5-től, míg a tanítás nem kezdődött az iskolában, majd délután újra, késő estig. Azután jöttek az akkori inas élet „gyönyörűségei”. S amikor segéd lettem – 1929-ben – a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség. Így élt abban az időben az egész ifjúmunkás nemzedék…” – Beszélgetés Kádár Jánossal 1956. szeptember 2-án.
Neve ma is ijedelemmel és rettegéssel tölti el a rendszerváltás óta az országot szétdúló, kifosztó, a magyar népet gyarmati sorba és kilátástalanságba taszító bűnözőket.
Kádár János neve és személye a kort megértek számára a szociális biztonságot, a fejlődést, a haladást jelenti. Az emberhez méltó életet!
Ma 33 éve, 1989 július 6-án hunyt el Kádár János!
“Ott voltam, ahol lennem kellett. Azt tettem, amit tennem kellett.”
KÖSZÖNJÜK!
EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT!
EMLÉKEZZÜNK KÁDÁR JÁNOSRA, A SZOCIALIZMUSRA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGRA!
Ma 110 esztendeje, 1912 május 26-án született Kádár János.
Írhatnánk róla ezeroldalnyi pátoszos megemlékezést. Nem tesszük. Akik megérték – megélték – végigélték – átélték a nevével fémjelzett korszakot, azok megértik miért nem.
A Kádár – korszak – a magyarországi létezett szocializmus Kádár János nevéhez kötődő időszaka – a “kismagyarok”, az egyszerű emberek milliói számára biztosított a magyarság történelmében példátlan fölemelkedést, emberi létet.
“KÁDÁR JÁNOS MAGYAORSZÁG TÖRTÉNELMI SZERENCSÉJE!”
– hangzott el anno a Szabad Európa Rádióban.
Kell ennél, lehet ennél frappánsabb méltatás, mint az ellenség elismerő szavai?
A balrad.ru a lehető legnagyobb tisztelettel emlékezik ma Kádár Jánosra,
A LEGNAGYOBB MAGYARRA 110. születésnapján. Egy tőle vett idézettel:
“Ott voltam ahol lennem kellett, megtettem amit tennem kellett!”
1989 július 14. Már a levegőben lógott a rendszerváltás! A vén Bush előző napon nagy megelégedéssel távozott magyarországi szemleútjáról. Az ország széjjelmarcangolására már fölálltak a politikai zsiványhordák.
KÁDÁR JÁNOS EKKOR MÁR TÖBB MINT EGY HETE HALOTT VOLT!
A zsákmányvizitet tartó Bush magyar újságíróknak udvariasan és elismerően nyilatkozott Kádár Jánosról.
“Értesültem Kádár úr elhunytáról. Vegyes érzelmekkel ítélték őt meg ebben az országban, az amerikai magyarok közösségében. Ha most tevékenységét a maga teljességében szemléljük, látjuk hol tértek el nézeteink, ugyanakkor el kell ismernünk a változásokat, amelyeket meg tudott valósítani. A mi politikai jobbszárnyunkon, vagy a baloldalon sokféle véleményt hallhatnánk Kádár úrról, de én olyan embernek látom öt, aki szolgálta az országát. Valamennyien tudjuk, volt egy időszak, az ötvenes évek közepén, amikor viszonyunk rossz, kudarcokkal teli volt, nincs ezt miért titkolni. Ám most, Kádár János halálakor, ismerjük el mindazt, amit ez az ember elért.”
Az emlékezők hosszú sorokban vonultak fel az 1989. július 13 – án Kádár Jánosnak az MSZMP KB székházában felállított ravatala előtt. Magyarok százezrei az ország minden részéből.
SENKI NEM KÖTELEZTE ŐKET ERRE! A SZÍVÜKRE HALLGATVA ÉRKEZTEK! VÉGSŐ BÚCSÚT VENNI KÁDÁR JÁNOSTÓL!
Az eredeti tervek szerint a Széchenyi rakparti épületben csak július 13-án délutánig jelenhettek volna meg a ravatal előtt azok, akik végső búcsút akartak venni a magyarok jótevőjétől. Már beesteledett, de még mindig nem tudták bezárni az épület kapuit. Másnap – a temetés napján is – folytatódott a tömeg hihetetlen hömpölygése.
A temetőig vezető valamivel hosszabb mint hat kilométeres út mentén végig magyarok százezrei várták néma megrendüléssel a Kádár János koporsóját szállító konvojt.
SENKI NEM PARANCSOLTA ŐKET ODA! A SZÍVÜKRE, A TUDATUKRA HALLGATVA TISZTELEGTEK A HALOTT KÁDÁR JÁNOS UTOLSÓ ÚTJA MENTÉN!
Az utolsó hivatalos szereplésükön, Kádár János temetésén részt vevő munkásőröket is meglepte a hatalmas tömeg. A Fiumei úti temetőben akadtak gondok. Egyesek mindenáron meg akarták érinteni még utoljára a koporsót. A Munkásőrség kénytelen volt ék alakban előrenyomulva teremteni elég helyet Kádár János koporsója számára.
MA HARMINCKÉT ÉVE, 1989 JÚLIUS 14 – ÉN A MAGYAR NÉP TEMETTE NAGY HALOTTJÁT, KÁDÁR JÁNOST!
Közvéleménykutatások szerint Kádár János máig a legnépszerűbb 20. századi magyar politikus.
1912 május 26 – án Fiuméban Czermanik Borbála, egy magyar cselédlány megszülte fiúgyermekét, Czermanik János Józsefet, melyet a fiú később Csermanek Jánosként használt.
Később a MAGYAROK ÉS A VILÁG KÁDÁR JÁNOS néven ismerte meg.
MA 109 ESZTENDEJE SZÜLETETT MEG EGY LEGENDÁS KORSZAK – A MAGYAR KISEMBEREK ARANYKORA, A KÁDÁR – KORSZAK “NÉVADÓJA” – KÁDÁR JÁNOS.
A SZER (Szabad Európa Rádió) állította róla: “…KÁDÁR JÁNOS MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMI SZERENCSÉJE!”
MA MINDEN IGAZ MAGYAR EMBER JÓ SZÍVVEL EMLÉKEZIK KÁDÁR JÁNOSRA A SZÜLETÉSE NAPJÁN!
1989 július 14. Már a levegőben lógott a rendszerváltás! A vén Bush előző napon nagy megelégedéssel távozott magyarországi szemleútjáról. Az ország széjjelmarcangolására már fölálltak a politikai zsiványhordák.
KÁDÁR JÁNOS EKKOR MÁR TÖBB MINT EGY HETE HALOTT VOLT!
Az emlékezők hosszú sorokban vonultak fel az 1989. július 13 – án Kádár Jánosnak az MSZMP KB székházában felállított ravatala előtt. Magyarok százezrei az ország minden részéből.
SENKI NEM KÖTELEZTE ŐKET ERRE! A SZÍVÜKRE HALLGATVA ÉRKEZTEK! VÉGSŐ BÚCSÚT VENNI KÁDÁR JÁNOSTÓL!
Az eredeti tervek szerint a Széchenyi rakparti épületben csak július 13-án délutánig jelenhettek volna meg a ravatal előtt azok, akik végső búcsút akartak venni a magyarok jótevőjétől. Már beesteledett, de még mindig nem tudták bezárni az épület kapuit. Másnap – a temetés napján is – folytatódott a tömeg hihetetlen hömpölygése.
A temetőig vezető valamivel hosszabb mint hat kilométeres út mentén végig magyarok százezrei várták néma megrendüléssel a Kádár János koporsóját szállító konvojt.
SENKI NEM PARANCSOLTA ŐKET ODA! A SZÍVÜKRE, A TUDATUKRA HALLGATVA TISZTELEGTEK A HALOTT KÁDÁR JÁNOS UTOLSÓ ÚTJA MENTÉN!
Az utolsó hivatalos szereplésükön, Kádár János temetésén részt vevő munkásőröket is meglepte a hatalmas tömeg. A Fiumei úti temetőben akadtak gondok. Egyesek mindenáron meg akarták érinteni még utoljára a koporsót. A Munkásőrség kénytelen volt ék alakban előrenyomulva teremteni elég helyet Kádár János koporsója számára.
MA HARMINC ÉVE, 1989 JÚLIUS 14 – ÉN A MAGYAR NÉP TEMETTE NAGY HALOTTJÁT, KÁDÁR JÁNOST!
Közvéleménykutatások szerint Kádár János máig a legnépszerűbb 20. századi magyar politikus.
EMLÉKEZZ MAGYAR!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma 30 esztendeje annak, hogy Youdapesten a hazaáruló, ország – és nemzetvesztő bűnözők hordája gyülekezett össze a Legfelsőbb Bíróság épületébe. Nagy dolog készülődött.
Magyarország hullája fölötti tor keretében avatták szentté az ’56 pesti Majdan főbűnözőjét. Délre az ezrek haláláért felelős martalócvezér jogilag is megdicsőült.
Ma 30 esztendeje annak, hogy 1989 július 6-án délelőtt Budán – magányosan, elhagyatva, és a magyarság kirablására készülő hazaáruló banditák által meggyalázva – elhunyt a magyar nép történelmének máig legnagyobb jótevője, Kádár János.
Halálának időpontja talán szimbolikus jelentőséggel is bír.
“…Voltam bojtár falusi kondásnál, szolgagyerek kuláknál, vicigyerek, újságkihordó-fiú, kifutó a városban, még kilakoltatott is. Dolgoztam reggel 5-től, míg a tanítás nem kezdődött az iskolában, majd délután újra, késő estig. Azután jöttek az akkori inas élet „gyönyörűségei”. S amikor segéd lettem – 1929-ben – a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség. Így élt abban az időben az egész ifjúmunkás nemzedék…” – Beszélgetés Kádár Jánossal 1956. szeptember 2-án.
Neve ma is ijedelemmel és rettegéssel tölti el a rendszerváltás óta az országot szétdúló, kifosztó, a magyar népet gyarmati sorba és kilátástalanságba taszító bűnözőket.
Kádár János neve és személye a kort megértek számára a szociális biztonságot, a fejlődést, a haladást jelenti. Az emberhez méltó életet!
Ma 30 éve, 1989 július 6-án hunyt el Kádár János!
“Ott voltam, ahol lennem kellett. Azt tettem, amit tennem kellett.” – KÖSZÖNJÜK!
EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT!
EMLÉKEZZÜNK KÁDÁR JÁNOSRA, A SZOCIALIZMUSRA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGRA!
EMLÉKEZZÜNK A SZÉP MÚLTRA!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Kádár János sírja ma is százakat vonz: gyülekezik a szélsőbal
Kádár sírja kultikus hely a magyar kommunisták számára is. Számos szélsőbaloldali szervezet tart gyűléseket az év során a Fiuemi Úti Nemzeti Sírkertben található emlékhelynél Az Európai Baloldal, a Népi Front és a Hagyományőrző Munkásőr Társaság idén is gondolta úgy, hogy megemlékezést tartanak Kádár János születésének 107. évfordulóján. Utána jártunk a Kádár-megemlékezések történetének.
Kádár János sírja kultikus hely a magyar kommunisták számára. A rendszerváltás óta minden évben koszorúzással egybekötött politikai gyűlést tartanak a különböző szélsőbaloldali szervezetek. Különös, de egykoron a Kádár-megemlékezés a magyar baloldal egyik legtöbb embert megmozgató politikai rendezvénye volt. 1993-ban például több, mint 20.000 ember vett rajta részt.
Ahogy teltek az évek, a résztvevők létszáma fokozatosan csökkent. Nem tett jót a már hagyománnyá vált Kádár-megemlékezésnek az sem, hogy a Munkáspárt 2005-ben kettészakadt. Innentől fogva ugyanis megindult a testvérharc Kádár sírja körül. A Munkáspártból kiszakadt Európai Baloldal épp úgy jogot formált a Kádár-megemlékezés megtartására, mint Thürmer Gyula hívei, de mivel sosem tudtak egymással megegyezni az időpontot illetően, így a nagy pártszakadás után mindig két megemlékezés volt Kádár sírjánál. Egyik a Thürmer-féle Munkáspárté, a másik pedig az Európai Baloldalé.
KÁDÁR SZERETIK, EGYMÁST NEM
Jó magyar szokás szerint tehát a szélsőbaloldalra is jellemző a megosztottság. Még a kerek évfordulón , az egykori pártfőtitkár születésének 100. évfordulóján sem tudta Kádár sírja egységbe forrasztani a szocialista rendszer híveit. A Munkáspárt bojkottálta a kerek évforduló alkalmából tartott rendezvényt, Thürmer Gyula még civilként sem jelent meg. Ott voltak viszont a szocializmus egykori nagy befolyással rendelkező politikusai, az idős Berecz János és Biszku Béla.
A megemlékezést szervező Kádár János Baráti Kör egy különös ajándékkal is készült a jeles évfordulóra: egy Kádár-szoborral. Igaz, hogy a műalkotás felállítására nem kaptak engedélyt, de a megemlékezés idejére bemutatták azt az összegyűlt körülbelül 300 kommunista szimpatizánsnak.
És ki más is leplezhette volna le e szobrot, mint a Kádár-kultusz legaktívabb ápolója, Moldova György, aki ünnepi beszédében “proletár szentnek” nevezte Kádárt. Ez volt a Kádár-megemlékezések történetének fénypontja. A szobrot azóta egy titkos helyen őrzik, a Kádár János Baráti Kör pedig feloszlatta magát, mert egy fideszes törvény kimondja, hogy civil szervezetek nem viselhetik kommunista diktátorok nevét.
VITA KÁDÁR SÍRJÁNÁL
Nem csak a Vajnai-féle Munkáspártnak gyűlt meg a baja Thürmerékkel a Kádár-megemlékezések miatt. 2014-ben az ex-munkáspártiakból alakult új kommunista csoport, a Népi Front is összetűzésbe került a Munkáspárttal. A konfliktus forrása az volt, hogy a Népi Front saját megemlékezést jelentett be délelőtt 10:00 órára, de Thürmerék ezt nem nézték jó szemmel, így a HVG beszámolója szerint nemes egyszerűséggel rászerveztek a Népi Front rendezvényére.
A kommunista csoport tiltakozott a thürmeri erőpolitika ellen, ezért “a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, valamint Kádár méltóságának megóvása érdekében”- így a Népi Front ; egy órával előrébb hozták rendezvényüket. Innentől fogva azonban új hagyomány kezdett el kibontakozni.
SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLIK
A 2014-es eset után először a Népi Front döntött úgy, hogy a továbbiakban nem júliusban, Kádár halálának évfordulóján tartanak gyűlést, hanem helyette május 26-án, az egykori pártfőtitkár születésnapján emlékeznek meg a kádári életműről. Hasonlóan vélekedett a Vajnai-féle Európai Baloldal is, így végül e két szervezet, valamint a Hagyományőrző Munkásőr Társaság rátalált egymásra és közös megemlékezés szervezésében állapodtak meg. És lőn világosság, egyesültek a világ proletárjai! Legalábbis részben. Thürmer Gyulát azóta sem szerették meg.
JOGOS NOSZTALGIA?
30 évvel a rendszerváltás után még mindig van félszáz kommunista az országban, akik virágot visznek Kádár sírjához. Hogy mindez csupán nosztalgia-e egy letűnt korszak után, nem jelenthető ki 100% bizonyossággal. Az idősebb korosztály körében egyértelműen többen vannak azok, akik visszasírják a szocializmus létbiztonságát. A fiatalok már szkeptikusabbnak állnak a kérdéshez, bár soraikban is meglepően magas azok aránya, akik inkább pozitívan viszonyulnak a kádári korszakhoz.
Egy azonban biztos: nem valósultak meg azok az álmok, amit 1989-ben a rendszerváltó elit ígért a társadalomnak. Sokan joggal érezhetik úgy, hogy Kádár idején igazságosabb és élhetőbb világ volt. Hiszen bár a szocializmus évtizedeiben sem ment minden rendben, az a rendszer mégis képes volt olyan gazdasági-társadalmi és szociális feltételeket teremteni, amely lehetőséget adott egy nyugodt, békés és kiszámítható életre. Mindenki számára. (kadar-janos-sirja-ma-is-szazakat-vonz)
1912 május 26 – án Fiuméban Czermanik Borbála, egy magyar cselédlány megszülte fiúgyermekét, Czermanik János Józsefet, melyet a fiú később Csermanek Jánosként használt.
Később a MAGYAROK ÉS A VILÁG KÁDÁR JÁNOS néven ismerte meg.
MA 107 ESZTENDEJE SZÜLETETT MEG EGY LEGENDÁS KORSZAK – A MAGYAR KISEMBEREK ARANYKORA, A KÁDÁR – KORSZAK “NÉVADÓJA” – KÁDÁR JÁNOS.
MA MINDEN IGAZ MAGYAR EMBER JÓ SZÍVVEL EMLÉKEZIK MEG KÁDÁR JÁNOSRA A SZÜLETÉSE NAPJÁN!
Ma 29 esztendeje annak, hogy Youdapesten a hazaáruló, ország – és nemzetvesztő bűnözők hordája gyülekezett össze a Legfelsőbb Bíróság épületébe. Nagy dolog készülődött.
Magyarország hullája fölötti tor keretében avatták szentté az ’56 pesti Majdan főbűnözőjét. Délre az ezrek haláláért felelős martalócvezér jogilag is megdicsőült.
Ma 29 esztendeje annak, hogy 1989 július 6-án délelőtt Budán – magányosan, elhagyatva, és a magyarság kirablására készülő hazaáruló banditák által meggyalázva – elhunyt a magyar nép történelmének máig legnagyobb jótevője, Kádár János.
Halálának időpontja talán szimbolikus jelentőséggel bír.
“…Voltam bojtár falusi kondásnál, szolgagyerek kuláknál, vicigyerek, újságkihordó-fiú, kifutó a városban, még kilakoltatott is. Dolgoztam reggel 5-től, míg a tanítás nem kezdődött az iskolában, majd délután újra, késő estig. Azután jöttek az akkori inas élet „gyönyörűségei”. S amikor segéd lettem – 1929-ben – a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség. Így élt abban az időben az egész ifjúmunkás nemzedék…” – Beszélgetés Kádár Jánossal 1956. szeptember 2-án.
Neve ma is ijedelemmel és rettegéssel tölti el a rendszerváltás óta az országot szétdúló, kifosztó, a magyar népet gyarmati sorba és kilátástalanságba taszító bűnözőket.
Kádár János neve és személye a kort megértek számára a szociális biztonságot, a fejlődést, a haladást jelenti. Az emberhez méltó életet!
Ma 29 éve, 1989 július 6-án hunyt el Kádár János!
“Ott voltam, ahol lennem kellett. Azt tettem, amit tennem kellett.” – KÖSZÖNJÜK!
EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT!
A Munkáspárt Kádár Jánosra emlékezik július 08-án, szombaton.
A XX. század legnagyobb magyar politikusára emlékezünk 2018 július 07-én, szombaton, Budapesten.
A Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete 2018. július 08-án /vasárnap/ 11:00 órakkor megemlékezést tart Kádár János halálának 29. évfordulója alkalmából a Fiumei úti temetőben Kádár János sírjánál.
Megemlékező beszédet mond: Semegi Richárd, a MIKSZ elnöke.
A megemlékezésre mindenkit szeretettel várunk egy szál virággal, aki tisztelettel adózik Kádár János életműve, politikai munkássága előtt!