Egyre többen hagyják itt Döbrögisztánt, akiknek a jövő Magyarországát kellene építeni

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák. Ennek ellenére érdemes foglalkozni a témával, ezért ennek szenteltük cikksorozatunk negyedik részét.

– Az eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mintegy 600 ezer magyar élhet az Európai Unióban.

– Az ország szempontjából a legtermékenyebb korosztály vándorol el, hiszen egyrészt ők vállalnak gyermeket, másrészt az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak és fizetnek adót.

– Egyes munkakörökben komoly hiányt okoznak az elvándoroltak.

– Most arra világítunk rá, hogy egyre többen mennek tanulni is külföldre, néhány év alatt több mint a duplájára emelkedett a számuk.

– Sokan már eleve külföldön kezdik el az iskolát.

– Valószínűleg minél fiatalabb korban elvándorol valaki, annál nagyobb az esélye, hogy soha nem is tér vissza.

A sorozat első három részét az alábbi linkekre kattintva lehet elérni:

Első rész: Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk

Második rész: Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak
Harmadik rész: Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok

Egyre több magyar diák lép le

A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.

Elsőként annak próbáltunk utánajárni, hogy a tanköteles magyar diákok közül hányan tanulnak jelenleg külföldön. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt (OH) kerestük meg elsősorban, az ő adataikból állítottuk össze az alábbi grafikon:

Sajnos ez a statisztika sem teljes körű, a hivatal tájékoztatása szerint ugyanis ha egy magyar állampolgár külföldön kezdi el a tanulmányait, akkor a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie. Ezekről a bejelentésekről nincs statisztika. ha viszont egy diák valamelyik hazai oktatási intézmény tanulója, és külföldön folytatja tanulmányait, akkor azt az iskola igazgatójának kell bejelentenie, ebben az esetben a hazai tanulói jogviszonya szünetel. Ezekről tudott adatot adni az OH, ahogy a fenti grafikonon láthatjuk.

Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.

Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.

A németeknél lehetnek a legtöbben

Sajnos az Oktatási Hivatal arról nem vezet statisztikát, hogy a nem itthon tanuló magyar diákok melyik országot választják, ezért ezen a téren a korábbi módszerhez kellett folyamodnunk. Egyrészt megkérdeztük az uniós tagállamokat a náluk tanuló magyarok számáról, de ez nagyon hiányos adatbázist eredményezett, hiszen nem mindenhol van erre vonatkozó adat, vagy nem küldték azt el számunkra. Másrészt viszont a cikksorozat második részében bemutatott korfákból is lehet következtetéseket levonni, hiszen az életkor alapján behatárolható a tanulók száma.

“Szokás szerint” Nagy-Britannia esetében nem tudtak kérdésünkre részletes statisztikával szolgálni, az ottani oktatási hivatal nem mondta el, hány magyar tanul az országban. A másik nagy felvevőpiacnak számító Németország viszont szerencsénkre megint elég részletes adatokkal tudott szolgálni. A korábbi cikkben idézett korfa szerint majdnem 19 ezer olyan magyar él az országban, akik 14 év alattiak, az 5-14 éves kategória pedig mintegy 12 ezer embert jelent, ők lehetnek elsősorban az országban tanuló diákok.

A német statisztikai hivatal (Destat) azonban még részletesebb adatokkal is rendelkezik, melyekből kiderül, hogy összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván az országban. Ez az alábbiakból jön össze:

Németország mellett a nagy fogadó országok közül Ausztriából küldtek még részletes adatokat. Náluk 2015-ben 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, emellett még majdnem 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a nyugati szomszédunknál.

Népszerű az Erasmus is

Egy másik módon is szerezhetünk információt a külföldön tanuló magyarok számára: az Európai Unió Ersamus-programjának keretében bármelyik tagállamban el lehet tölteni hosszabb-rövidebb időt szakképzésben vagy felsőoktatásban. A program évente kiad statisztikákat a részt vevők számáról országok szerint. A legfrissebb, 2015-ös jelentés szerint 2014-ben a szakképzésben majdnem háromezren, a felsőoktatásban pedig több mint 4400-an vettek részt Magyarországról.

Az nem meglepő, hogy itt is Németország a legnagyobb fogadója a magyar diákoknak, ahogy a spanyol második hely sem különösebben megdöbbentő, főleg akkor, ha tudjuk, hogy az erasmusosok körében legnépszerűbb tíz európai egyetem közül hat spanyol. Ezen a listán egyébként a legelőkelőbb helyen az ELTE szerepel Magyarországról a maga hatvanadik helyezésével.

Persze az Erasmus azért más kategória, mert az ösztöndíjként működik, gyakorlatilag egy hazai felsőoktatási intézmény tanulója marad a diák, csak eltölt néhány hónapot valahol Európában. Ez pedig nem egyenértékű a kivándorlással, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik.

Egyre többen vissza is jönnek

Azért baj, hogy sokan már tanulni elmennek az országból, mert ezeknek a diákoknak egy része jó eséllyel már nem is tér vissza Magyarországra. Főleg a felsőoktatásban lehet jellemző az, hogy ha a főiskola vagy egyetem után kap egy jó állásajánlatot a diák, akkor kint is ragad legalább átmenetileg az adott országban.

Éppen emiatt lehet érdekes, hogy a külföldön megszerzett diplomások közül hányan akarnak később itthon boldogulni. A Magyarországon honosított diplomák számát kérdésünkre elküldte az Oktatási Hivatal, ebből látszik, hogy néhány év alatt ezek száma is megduplázódott, de még mindig töredéke a külföldön tanulókénak.

Természetesen a külföldön tanulásnak vannak fontos előnyei is, hiszen ezek a diákok a megszerzett tapasztalatot és tudást később itthon is hasznosíthatják. éppen ezért lenne fontos, hogy közülük minél többen térjenek majd vissza Magyarországra. Azonban ha valaki már általános- vagy középiskolás korban külföldre megy, az könnyen lehet, hogy sokkal nehezebben csalogatható haza, hiszen a bérkülönbség miatt vonzó lehet számára munkát is vállalni az adott országban.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Egyetértve a portfolio.hu szerkesztőségi véleményével, a balrad.ru sarkosabban fogalmazza meg a saját gondolatait.

Szerintünk a magyar nép CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK A LECSONKOLÁSA a folyamat. Nyilvánvaló, hogy AMIKOR ELJŐ AZ IDŐ, ÚJRA KELL(ene) ÉPÍTENI AZ ORSZÁGOT!

Az is nyilvánvaló, hogy a LEGINKÁBB SZÁMBA VEHETŐ GENERÁCIÓK MENEKÜLNEK/MENEKÜLTEK EL! – hátrahagyva egy MAGYAR VONATKOZÁSBAN többségében már színvonaltalan, lusta, deviáns, vagy kivénhedt masszát, amely A FELADAT-ra alkalmatlan.

De hogy a dolgok még nehezebbek legyenek, a VISSZATÉRŐK között szép számmal vannak a “SAJÁT LÁBON ÁLLÓK”, akik külföldi “tanulmányaikat” sokkal inkább “kapcsolatépítő csoporttréningként” végzik, SAJÁT SZEBB JÖVŐJÜK ALAKÍTÁSA reményében.

EBBEN A REMÉNYBEN MAGYARORSZÁG MINT OLYAN! – NEM SZEREPEL!

Ők megtanulják a csapattréningeken, hogy MAGYARORSZÁG MÁR NINCS! – CSAK A KÁRPÁT – MEDENCEI KOLÓNIA VAN! Persze azt is elsajátítják, hogy egy JÖVŐBENI MAGYARORSZÁG NEM KÍVÁNATOS!

Amíg az itthonmaradottak-itthonlévők nem fogják fel, hogy az “Ő REMÉNYEIK” CSAK KATASZTRÓFÁT IDÉZNEK ELŐ, tehetséges és a Magyarország újbóli felépítése során a derékhadként szóba jöhetők mind el fognak innen menekülni!

A RENDSZER ENNEK ÉRDEKÉBEN MINDENT MEG IS TESZ!

Az idő pedig halad! És vészesen fogy! Ezt kellene fölfognia a dalolászó Rózsika néninek, a mogorva “hajjommeg” dunaújvárosi mogorva Józsi bácsinak, a Laciknak, Julcsiknak! Minél több magyarnak! Minél előbb!

Akik pedig már elmenekültek, rájuk a MAGYAR NÉP – sajnos – már nem számíthat!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

Ennyi fizetés üti egy magyar szobalány markát Ausztriában

Lasszóval kell fogni a takarítókat. Budapesten, Pest megyében, és a Dunántúlon alig lehet már képzett takarítót találni, de a képzettség nélküli, betanított takarítók is egyre kevesebben vannak. Könnyen megérthetjük, miért is van ez így: külföldön tapasztalat nélkül a sokszorosát kereshetik meg, mint amennyit Magyarországon kapnának. Ráadásul van előrelépési lehetőség. Cintia 3 hónap után lett szobalányból Housekeeping Supervisor, vagyis most már ő felügyeli a többi szobalány munkáját. Brigitta pedig most már a tulajdonos jobbkezeként dolgozik.

“Soha nem gondoltam, hogy hotelban fogok dolgozni” – kezdi a 25 éves Cintia, aki négy éve él Nagy-Britanniában. Érettségi után úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Először Hollandiába ment, ahol két éven át dolgozott takarítónőként, ezalatt az idő alatt jól megtanulta az angol nyelvet. “Nem szerettem Hollandiát, gondoltam kipróbálom Londont.

Kijöttem és másnap már dolgoztam” – meséli a Pénzcentrumnak. Ő egy ügynökséghez ment be az önéletrajzával, rövid elbeszélgetés után pedig már meg is kapta a címét a hotelnak, ahol másnap kezdhetett.

Hasonlóan szerezte meg első londoni munkáját György is. Ő már alapból jól beszélt angolul és németül, korábban néhány hónapot dolgozott egy hamburgi fagyizóban. Egy fórumon látott egy hirdetést, hogy lakótársat keresnek London belvárosába. Lecsapott a lehetőségre, kiment. 320 font volt a szállás havonta, gyorsan munkát kellett találnia, hogy ki tudja fizetni. Kinyomtatta az önéletrajzát, és sétált egyet a környéken. Beadta az összes hotelba, hostelba, és már a második napon csörgött a telefonja: felvették a lakástól néhány perc sétára található butikhotelba recepciósnak. “Nettó 1100 fontot kerestem, gyakorolhattam a nyelvet, de félév bőven elég volt” – meséli. Végül azért mondott fel, mert Norvégiában kapott egy jobb álláslehetőséget.

Nyelvtudás nélkül nem megy

Óriási a munkaerőhiány, ha valaki dolgozni akar, azonnal el tud helyezkedni tényleg, de minimális angol nyelvtudás elengedhetetlen – mondja Cintia. Ő egyébként 4 év alatt 5 hotelban dolgozott, most épp Hertfordshire megyében, Hemel Hempsteadben lakik és egy kis hotelban koordinálja és ellenőrzi a szobalányok munkáját. Azt mondja, van előrelépési lehetőség, de ahhoz jól kell dolgozni és ki kell állnia magáért az embernek. Ő minél rövidebb idő alatt minél nagyobb tapasztalatra szeretne szert tenni, ezért időről időre jelzi az ügynökségnek, hogy váltani szeretne. “Mindig egyre nagyobb hotelekbe mentem, és mindig egyre nagyobb felelősségű munkát kaptam, egyre több pénzért” – jegyzi meg.

“Soha nem merült fel, hogy hazaköltözzünk. Egyszer general manager, vagyis hoteligazgató szeretnék lenni. Ehhez persze folyamatosan képeznem kell magam, már elvégeztem kint egy hotel menedzsment-tanfolyamot, és szeretnék a közeljövőben megint váltani, luxushotelekbe elszegődni. Mivel külföldi vagyok, dupla annyit kell dolgoznom mindenért, de megéri: megbecsülik a munkát” – mondja. Azért az élet nem könnyű. Egészen mostanáig egy szobát tudtak csak bérelni az élettársával, összesen hatan laktak együtt a lakásban.

Most végre összejött annyi, hogy ki tudjunk venni egy garzont, de ezért havonta 900 fontot, vagyis több mint 300 ezer forintot fizetünk, plusz ehhez jön még a rezsi. De a közeljövőben veszünk saját lakást – amennyi a bérleti díj, azt hiteltörlesztőre is fordíthatjuk – mondja. Ő most évente 22 ezer fontot, vagyis közel 7 és fél millió forintot keres. Azt mondja, szobalányként kb. 15 ezer fontot lehet keresni évente, vagyis úgy 5 millió forintot. A Holiday Inn Expressbe, ahol ő is dolgozik, most is keresnek egyébként szobalányt, óránként 7 és fél fontos, vagyis 2500 forintos fizetésért. Viszonyításképp: Magyarországon találtunk olyan szállodát, ahol havi nettó 175-180 ezer forintért keresnek szobalányt, de van, ahol bruttó 180 ezret kínálnak napi 8 órás, bejelentett munkáért.

2014 óta mélyrepülésbe kezdtek a takarítással foglakozó hazai vállalkozások és egyelőre nincs jele a kilábalásnak – nyilatkozza alig másfél hónappal ezelőtt Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. A helyzet javítására a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke idén januárban szakmai ajánlásában tett javaslatot az idei és a 2018-as nettó takarítási óradíjakra. Ez alapján a kormányzat által bevezetett minimálbér- és garantált bérminimum emelés hatásaira tekintettel 2017-ben a nettó takarítási óradíjra 2012 forint/óra, 2018-ra 2214 forint/óra költségre tett ajánlást.

“Nincs jövőkép Magyarországon”

2012. decembere óta vállal szezonális munkákat Ausztriában a 37 éves Brigitta. “Találtam egy hirdetést, elküldtem az önéletrajzomat, felhívtak, beszéltünk egy keveset és fel is vettek” – mondja. Ő egy kis panzióban dolgozik, most már a tulajdonos jobbkezeként. Szobalányként kezdte, most ő a mindenes: ha kell, a recepción van, van, hogy besegít a szobalányoknak, reggeliztet is. Ő egyébként Karintia tartományban, Villach településen él október óta.

Az előző munkahelyeimen mindig biztosították a szállást, tehát a fizetésből arra nem kellett költeni – mondja. Most egyébként az élettársával bérelnek egy lakást.”

Folyékonyan beszélek németül, de még így is nehéz volt a tél. A közelünkben itt a Wörthi-tó, itt nyáron mindig keresnek embert, de az a hely, ahol én is dolgozom, télre például bezár – mondja, ott sem könnyű azért az élet. Viszont rengeteg a részmunkaidős állás azon a részen is, ahol ő lakik: kisgyermekes anyukák, nyugdíjasok is könnyen el tudnak helyezkedni, ha szeretnének. Hogy pontosan havonta mennyit keres, nem szeretné elárulni. Annyit mond, átlagosnak tekinthető, amit kap, minimum megkeres 1100 eurót, vagyis kicsivel több, mint háromszázharminc ezer forintot keres, de ez a túlórák számától függően változhat. “Kemény nagyon: 2-3 hónapig rengeteg a munka, szabadnap van, de mondjuk egy hetes szabadságra lehetetlenség elmenni” – mondja.

Nem látok jövőképet Magyarországon. Folyékonyan beszélek németül és angolul is meg tudom értetni magam, mégsem tudom, hogyan tudnék elhelyezkedni, és ha mégis sikerülne, hogy jönnék ki a fizetésemből – jegyzi meg. Ráadásul Ausztriában nincs feketézés: mindenkit bejelentenek, fizetik a munkavállalók után a járulékot. ” Hallani horrorsztorikat, hogy borzalmasan sok a munka, és hogy nem jól bánnak a szobalányokkal, de nekem ez idáig szerencsém volt. Mindig jó helyre kerültem, a túlórákat kifizették, és nem hajtottak agyon” – jegyzi meg. Most leginkább annak örülne, ha találna egy hosszú távú munkát, de ha nem így lesz, akkor sem jön vissza.

(Forrás: penzcentrum)

Bal-Rad komm: “…de ha nem így lesz, akkor sem jön vissza…Nincs jövőkép Magyarországon…”

– Bizony-bizony! KULCSSZAVAK, KULCSMONDATOK!

El Qro kimondta, Döbrögi megvalósítja! “HA NEM TETSZIK, EL LEHET INNEN MENNI!”

Tulajdonképpen a rendszerváltás lényege van ebben! ÉS A DOLOG MŰKÖDIK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Találtunk 39 ezer gyereket – már negyedmillió magyar él Németországban?

Egy új statisztikából kiderül, mennyi magyar gyermek élhet Németországban, tízezrekről van szó, ami fájdalmas az itthoni gyermektelenség közepette. A már állampolgárságot szerzett vagy vegyes házasságból származó személyekkel együtt negyedmillió a magyarok száma. Tavaly már több mint ezer magyar kapott állampolgárságot, a szám évről évre nő – többségük hölgy.

A 2016-os úgynevezett mikrocenzus (kis népszámlálás) alapján a német statisztikai hivatal (Destatis) folyamatosan tesz közzé új adatokat, amelyek számunkra is érdekesek. Ennek alapján ugyanis nemcsak arról emlékeznek meg, hogy hány magyar állampolgár él ott, hanem a származás is kiderül. Például olyanok esetében, akik magyar szülőtől kint születtek, vagy már megkapták az állampolgárságot.

Így a Magyarországról származó, „magyar migrációs háttérrel rendelkező” személyek száma 2016-ban 246 ezer fő volt. Van még egy kategória, a „saját migrációs tapasztalattal” rendelkezők, ők lehetnek azok, akik még Magyarországon születtek, maguk vándoroltak ki, ők 207 ezren voltak.

Vegyes házasságokkal együtt

A két kategória közötti fő különbség a kint született gyermekek számában lehet, ezek szerint ők 39 ezren lehetnek. A statisztikában azonban csak legalább az egyik szülőnek kell magyarnak lenni, tehát ebben a vegyes házasságok is benne lehetnek.

Ami a többi statisztikát illeti, nemrég beszámoltunk arról, hogy a Németországban dolgozó magyar állampolgárok száma meghaladta a százezret, Ausztriában pedig megközelítette a 88 ezret. Mivel a dolgozók mellett sok eltartott, gyermek, nyugdíjas, házastárs is lehet (ráadásul különösen az Ausztriába ingázók között sok lehet a feketemunkás), biztos, hogy itt is bőven százezer feletti létszámú magyar él Ausztriában, vagy legalábbis osztrák munkából.

Németekkel házasodnak?

Egy másik statisztikából kiderül, hogy míg 2009 környékén évente csak mintegy 650 magyar kapott német állampolgárságot, addig tavaly már 1030. Érdekes módon a kétharmaduk rendszeresen nő. Egy lehetséges magyarázat erre, hogy divat Németországban férjhez menni, miközben a magyar férjek kevésbé kapósak a német nők körében.

A magyar állampolgárságú németországi lakosság a Destatis szerint 2009-ben 61 417 fő volt, 2016-ban pedig már 192 340 személy – írja egy megint másik jelentés. Érdekes módon itt viszont csak 40,7 százalék a nők aránya. Valószínűleg azok között, akik dolgozni mennek ki, jóval több a férfi.

Apró kis magyarok

Az öt éven alattiak száma ebből 6685, az 5-10 éveseké 6510, a 10-15 éveseké 5630, a 15-20 éveseké 5090 fő. Ez 23 915 fő összesen, magyar állampolgárságú gyerekek és fiatalok, akik hivatalosan kint élnek. Akik már megkapták a német állampolgárságot, vagy eleve azzal születtek, azok ebben logikus módon nincsenek benne.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “…Az öt éven alattiak száma ebből…”

– Jól látható a trend! CSAK Germániában közel negyedszáz-ezer MAGYAR SZÜLETETT az utóbbi húsz évben. Korosztályonként egyre több!

ORSZÁGUNK népessége az utolsó “békeévhez” (1988) képest (“akkor” kb. 10,5 millió volt) közel háromnegyed-millióval csökkent! Ami “természetes” fogyás. MINDEZ EGY HÁBORÚMENTES IDŐSZAKBAN! Miközben a genetikai átrendeződés még súlyosabb problémát okoz.

De hibáztathatók-e azok a magyar nők (vagy férfiak) akik elhagyták az országot.

NEM HIBÁZTATHATÓK! ŐK CSAK ANYAGI-SZOCIÁLIS-BIZTONSÁGRA VÁGYTAK! Amit ITT NEM találtak meg.

A rendszerváltás óta eltelt 27 esztendő minden kártétele benne van ezekben a statisztikákban! Egy kiürülő, elsatnyuló, szétlopott ország riasztó statisztikái.

(Az már csak fintora a történetnek, hogy FEHÉR, KERESZTÉNY, HOSSZÚ IDEJE DÖBRÖGISZTÁNBAN ÉLŐ FIATAL ÁLLAMPOLGÁRSÁGI KÉRELMÉT-INDOKLÁS NÉLKÜL ELUTASÍTJA DÖBRÖGISZTÁN ALOMFŐJE!) 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Betelt a pohár: ezek a fiatalok inkább itthagynák Döbrögisztánt

Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást, utoljára két éve volt ilyen magas a külföldre vágyók aránya.

A nyugati országrészben élőkközül pedig a fiatalok több mint fele számol ezzel a lehetőséggel, és itt érzik a legtöbben úgy, hogy könnyen találnának új állást – derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön. 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.

Sok fiatal számol azzal, hogy a jövőben külföldön próbál meg munkát vállalni. A már dolgozó 19-29 éveseknek országos átlagban a 35 százaléka próbálna külföldön állást találni, ez az arány utoljára két évvel ezelőtt, 2015 első negyedévében volt ennél magasabb (36 százalék).

Nagyok a különbségek

Az országon belül azonban a különbségek jelentősek: a keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervezi ezt, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.

Ennek ellenére az állásban lévő fiatalok közel fele – 49 százaléka – azt mondta, olyan munkája van, amely tényleg érdekli és szereti is csinálni. A munkájukat szerető fiatalok aránya évek óta 50 százalék közelében van. Ugyanakkor ennél jóval kevesebben, 38 százalék érzi magát megbecsültnek a munkahelyén. Hasonlóan kevesen, mindössze 36 százalék lát fejlődési és előrelépési lehetőséget maga előtt. Ez az arány azonban így is jelentős javulás az előző negyedévben mért 26 százalékhoz képest. A felmérés szerint a férfiak sokkal jobbnak látják a helyzetüket: több mint kétszer annyi férfi lát előrelépési lehetőséget, mint nő (48 százalék vs. 22 százalék).

Könnyen jöhet az új állás

A diákok (nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók) könnyebben vágnának bele egy külföldi kalandba: 46 százalékuk tervezi a külföldi munkavállalást, azonban a külföldön való tanulást már lényegesen kevesebben, mindössze 25 százalék fontolgatja. 62 százalékuk úgy érzi, hogy azt tanulja, ami érdekli, és szívesen foglalkozik vele.

A fiatalok 23 százaléka szerint könnyen találnának új állást, főleg a nyugati országrészben bizakodóak, és innen is mennének a legtöbben külföldre dolgozni. A diákok még pozitívabbak: 44 százalékuk szerint könnyedén megy majd az állásvadászat, mindössze 29 százalékuk tart attól, hogy nehéz lesz a munkába állás.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: Hatalommegszerzés-technikailag a lehető legkedvezőbb dolog ez a döbrögista hordának. Nem véletlen, hogy a falkaforradalom diadala óta a vajda tábora kalandozó magyarokról trillázik. Szavazni szavazhatnak külföldön is!-csak éppen MEGNEHEZÍTETT VISZONYOK között. Tehát nem fognak szavazni senkire.

Viszont az itthonmaradt vénekről gondoskodnak a hazaküldött pénzekkel. Amivel pedig Mekkmesterék sáfárkodnak!

Úgyhogy a hordának MINDEN TÁVOZÓ MAGYAR DUPLA HASZON!

És látszólag mindenki jól jár!

Döbrögiék pontosan úgy szervezik a magyarok kivándorlását, mint Soros a migráncsok betelepítését!

Nem lennénk meglepődve,ha kiderülne: még kooperálnak is egymással.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Történelmi csúcson a magyarok száma – éhbért fizetnek Ausztriában az idénymunkásoknak?

A magyar munkaerő kivándorlása a jelek szerint nem lassul, júniusban több mint 3500 fővel többen dolgoztak Ausztriában, mint előtte bármikor. Egy év és egy hónap alatt egyaránt a magyar dolgozók száma nőtt legjobban, bár románok is sokan jöttek. Lehet, hogy Ázsia felzárkózik, a dolgozók száma innét is gyorsuló ütemben növekszik.

Magyarország: 87 816 fő. Ennyi magyar állampolgárságú munkavállalót tartott nyilván az osztrák társadalombiztosítási szervezet (Hauptverband) június végén, ami jóval több, mint az eddigi, januári rekord, 84 258 fő. Közel 3600 fővel dőlt meg tehát az akkori csúcs. A nyári és téli csúcsot főleg a turizmus munkaerő-igénye okozza, bár nyáron a mezőgazdaságnak is lehet szerepe.

Egy hónap alatt a magyarok száma 5059 fővel nőtt, ez sokkal több, mint bármely más ország esetében. A második helyezett Szlovákia is csak 2150 fővel többet adott az osztrák munkaerőpiacra. Egy év alatt, júniustól júniusig a magyarok száma 7600 fővel nőtt, a román állampolgároké 6200, a németeké 3700 fővel.

Az utóbbi egy évben, júniustól júniusig Ausztriában 67 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből nem egészen 46 ezer külföldi volt.

Munkába állnak a menekültek?

Ami még feljövőben van, az az ázsiai származású munkaerő. Ez a kimutatásokban így összevonva szerepel, valójában nagyon sokféle országot takar, Szíriától Kínáig, Vietnamtól Indiáig, Afganisztántól Indonéziáig. Részletek híján csak valószínűsíthető, hogy egyre több menekült talál munkát. Ez azért is logikus, mert egy nyelv elsajátítása beletelhet egy-két évbe.

Lehet, hogy csak most kezdenek elhelyezkedni azok a menekültek, akik a 2015-ös hullámmal érkeztek? Az ázsiai foglalkoztatottak száma mindenesetre még csak 36,6 ezer, míg az európai vendégmunkások mindösszesen 652 ezren vannak, 18-szor annyian.

A minimum töredékét fizetik

A Kleine Zeitung című lap arról írt kedden, hogy a mezőgazdasági idénymunkások Stájerországban éhbérért vagy dömping-bérért dolgoznak – legalábbis az ausztriai fogalmak szerint. A Pro Ge szakszervezet azt állítja, a kollektív szerződésekben szereplő 7,5 eurós (mintegy 2300 forintos) bérminimum töredékét fizetik a gazdák a főleg kelet-európai vendégmunkásoknak. (Ausztriában nincs minimálbér, de a szakszervezetek által kialkudott, a kollektív szerződésekben szereplő bérminimum sokszor betölti ezt a szerepet.)

Hallgatnak és nyelnek

A közszolgálati televízió riportjára hivatkozva azt írják, a szakszervezet 2,5 és 4,5 euró (765 és 1380 forint) közötti órabérekről is tud. Valamint arról, hogy a kialkudottnál többet vonnak le a munkásoktól szállásra, és a túlórákat is alig fizetik ki. A Magyarországról, Romániából és Bulgáriából érkező vendégmunkások ezt csendben tudomásul veszik, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.

A szakszervezet a külföldi munkavállalókat plakátokon akarja informálni jogaikról. Figyelemre méltó az a megjegyzésük, mely szerint mindez független a választási kampánytól. Ősszel ugyanis Ausztriában választások várhatók, ilyenkor sokféle szervezet és politikus aktivitása megnő, ahogy azt a menekültkérdésben is láthattuk.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “…Hallgatnak és nyelnek…” – és dolgoznak! Ottani éhbérért! Mert még mindig TÖBB MARAD NEKIK, mint Döbrögisztánban!

Amelynek qrmány föltalálta VOLNA a spanyolviaszt! Az importmunkaerővel. Ugyancsak a portfolio.hi cikke foglalkozik a témával:

“Ezrével jönnek az ukránok Magyarországra dolgozni – vannak bajok!”

Merthogy “sokan azonnal tovább is állnak Nyugatra.”

“…az engedély kiállítását, majd a munka felvételét követően az ideérkezett munkavállalók továbbmentek valamelyik nyugat-európai országba. Ez a lehetőség törvényes, ugyanis az itthon kiállított engedély az egész unió területére érvényes, a lelépett munkavállalók száma meghaladhatja a több ezer főt…”

-Az érkezett mintegy tízezerből!

Aki teheti, menekül Döbrögiék karmai közül!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Tényleg kiürül Döbrögisztán

A fiatalok nagyjából harmada elköltözne annak érdekében, hogy jobb munkát találjon, és ezen a körön belül nagyon magas azok aránya, akik külföldön is szerencsét próbálnának.

A 15-19 éves korosztály tagjainak több mint negyede (25,8 százaléka), a 20-24 évesek közel fele (46,5 százaléka elköltözne jelenlegi lakhelyéről, ha máshol jó munkát találna – idézi a KSH adatait a Világgazdaság. Jelentős részük az országot is elhagyná.

A felmérésből kiderül, hogy azok körében, akik hajlandóak lennének költözni, a 15-19 éves korosztályban 40,1 százalék azok aránya, akik külföldön is szerencsét próbálnának. A 20-24 évesek több mint fele, 50,1 százaléka nyilatkozta ugyanezt.

A 15-34 évesek majdnem 32 százaléka költözne a jobb munka reményében és a körükben 46,4 százalék azok aránya, akik a külföldi munkavállalás iránt is érdeklődnek.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: A trend a MARADÓK MIATT AGGASZTÓ! Öregek, betegek, cigányok!

Persze a betelepülők SEM MAGYARORSZÁG újjáépítésében érdekeltek! Csak a territórium modernizálásában.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Kivándorlás: Több mint egymillióan hagynák el Magyarországot

Döbrögi miatt lépnek le – Súlyosbodik a helyzet

Alulbecsüli a kormány a külföldön dolgozó magyarok számát, akiknek kivándorlásáért – az itthon maradottak szerint – elsődlegesen a fizetések okolhatóak, másodsorban pedig Orbán Viktor és a kormány a hibás. Ez derül ki egy friss, reprezentatív kutatásból, amelyet a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített.

A kutatás adatai alapján a lap úgy számol: jelenleg mintegy 600 ezer magyar dolgozhat külföldön, és bár a kivándorlás még a szocialista kabinetek alatt kezdődött meg, a válaszadók csupán 7 százaléka gondolja, hogy a baloldal felelős érte.

Jóval többen okolják az Orbán-kabinetet a megállíthatatlannak tűnő folyamatért. A vizsgálat részletesen foglalkozik a kivándorlás nyomán fellépő munkaerő-hiánnyal, amelyet most már az emberek 58 százaléka érez a bőrén – a Vasárnapi Hírekben az is elolvasható, hogy mely területeken. A helyzet további súlyosbodását prognosztizálja az adat, amely szerint a munkaképes korúak 15 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát a jövőben.

(nepszava)

Bal-Rad komm: Kétségtelen tény, hogy Döbrögi alaposan hozzájárul a magyarok menekülési hajlandóságának növekedéséhez, de igazságtalanság lenne CSAKIS és kizárólag a vajda és hordája nyakába varrni a bajokat, még ha erre nagy is az ingerencia.

Az életben maradás ösztöne vezérli a menekülőket. A gyarmat tehetséges, még valamennyire öntudatos népsége él az uniós csatlakozás ÓTA ezzel az eséllyel! Mert ez így lett kicsinálva. Minden a tervek szerint működik-alakul.

A rendszerváltás ótai politikai bűnszövetségek mind-mind lelkesen pusztították le, tették élhetetlenné Magyarországot, lopták el a az emberhez méltó élet lehetőségeit. Döbrögi CSAK EGY a bűnelkövetők sorában, bár kétség kívül a spiccen van. Ám ne feledjük: a vajda élretörése a vetélytársak ténykedésének köszönhető!

A MAGYAROK A RENDSZER VESZTESEI!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A kivándorolt magyarok jelentős része átvert devizahiteles. Sokak fejében a tudatosan félrevezető magyarországi média miatt ez egy megoldott régi problémaként dereng. Ezzel szemben jelenleg is fennálló és nemzetgazdasági szinten is komoly károkat okozó jelenség!

Hogy miért?

Ne rohanjunk annyira előre, nézzük meg, hogy milyen egy talpra állt és sikeres a devizahitellel földönfutóvá tett ember élete. A talpara állni nem tudott öngyilkosságba menekült és a még mindig fizető rabszolgasorsra ítélteket most hagyjuk. A szerencsétlenekre a közönyre nevelés miatt úgyse kíváncsi senki sem.

Nevezzük hősünket Balek Bélának továbbiakban csak BB-nek!

Tehát emberünk, BB miután a devizahitelét nem tudta fizetni, a számláját letiltotta a bank. Az ingatlanra 15 millió forint hitelt vett fel. Az ingatlan értéke pedig 20 millió forint.

Eddig már kifizetett kb. 4 millió forint tőkét, tehát gondolta, hogy már csak 11 millió van hátra. A bank viszont több mint a háromszorosát azaz 36 milliót kér! Igen a számok valósak!

A hitelfelvételt természetesen elbírálás előzte meg, ahol is kifizetett 80.000 forintot, hogy a bank szakértői megállapítsák, a ház elegendő a hitel fedezetéül! Ennek ellenére a házát elkobozták és további 15 millió forintot követelnek rajta. Ezt az összeget BB már nem akarja és nem is fogja kifizetni!

Elhangzott olyan is a magyar médiában, hogy sokan tudnák fizetni a devizahitelüket jövedelmük alapján. Igen, ez igaz! BB is tudná, de kurvára nem akarja! (Most márt OB-nek hívják, mert okos és óvatos.)

Több politikus is mondta, hogy a kivándorolt emberek (mint pl. OB) majd hazajönnek, és az újonnan szerzett tapasztalatuknak köszönhetően felvirágzik Magyarország!

Nem, nem így lesz! Miért?

Mert ha pl. BB erre rá is szánná magát azt totálisan ellehetetlenítette a jelenlegi regnáló hatalom és az általa hozott, bankokat segítő törvény! Sajnos ez idáig nem látszik komoly szándék ennek megváltoztatására!

Mit nem tehet meg hősünk BB?

– Nem nyithat hazai pénzintézetben bankszámlát, mert letiltanák.

– Nem helyezkedhet el dolgozni, mert azonnal letiltanak az egyébként is kevés fizetéséből.

– Nem vásárolhat a saját nevére autót és semmilyen egyéb más járművet.

– Nem vásárolhat ingatlant.

– Nem lehet vállalkozása, mert amint sikeres lenne és vagyonnal rendelkezne, lefoglalnák.

Mit veszít Magyarország azzal, hogy BB nem jön haza?

– A talpraállási folyamat közben is komoly adót fizetett be, csak hát nem Magyarországnak.

– A fogyasztásából sem folyt be adó (ÁFA) sem, azzal nem erősítette a hazai gazdaságot.

– BB újonnan szerzett tudásától sem lesz jobb majd Magyarországnak annak ellenére, hogy szívesen hazahozná azt, de a fent említett okok miatt ez lehetetlen.

– Talán hazajön majd látogatóba egy külföldi autóval, ami után szintén egy másik országban adózik.

– Megtakarított pénzét BB többé már nem teszi magyar bankba, hanem az új, megbízhatónak vélt hazájában, ahová a Magyarországon lévő jogfosztó bank keze már nem ér el.

Hogyan vélekednek a devizahitellel kapcsolatban BB közvetlen ismerősei, családtagjai és barátai?

– Közvetlen környezete számára már unalmas ez a téma, annak ellenére, hogy BB ezt sosem hozza fel, de ha szóba kerül, akkor nem tud a hülyeségek és hazugságok hallatán csendbe maradni.

– Fideszes ismerősei szerint minden rendben van, mert ezt már megoldották és nem akarják hallani, hogy nem így van!

– Nem egyszer megkapta már BB, hogy ő tehet róla hiszen maga választotta ezt a hitelt, sőt, ahol többen is adósok vagy kezesek, azokat maga BB szándékosan hozott ilyen helyzetbe.

– Saját szülei sincsenek tisztába ezzel a helyzettel. Talán az életkoruknak vagy az agymosásnak köszönhetően. Egyszer BB elmondta ezt az apukájának, aki kezdte érteni, hogy miről is van szó és megkérdezte, hogy ez a helyzet meddig fog még fennállni? BB azt mondta, hogy egy életen át vagy esetleg még tovább az utódok is örökölhetik talán.

Mi a helyzet most BB-vel?

Az anyagi talpraállás után próbál koncentrálni a lelki békéjének megtalálására. Reméli, hogy az elmúlt évek stresszes helyzetéből kifolyólag megszerzett fizikai és lelki betegségeit ki fogja heverni és talán majd egyszer egy megértő közegben fog élni.

A teljes megnyugvást az jelentené számára, ha amennyire csak lehet, az elszenvedett károkért legalább erkölcsi kárpótlást kapna üldöztetés helyett. Valamint, ha mások nem is, de legalább a családja bele tudná élni magát a helyzetébe és tudatosan ellen tudnának állni az agymosásnak.

Tudja valaki, hogy mennyi a Balek Bélák azaz a BB-k száma? Mekkora a nekik okozott anyagi kár és ezáltal kiesett állami bevétel? Vajon lesz ez ügyben változás?

BB úgy érzi, hogy Magyarország cserben hagyta őt!”
(hataratkelo)

Bal-Rad komm: Az az egészben a legszomorúbb, hogy BB története nagyon is valós!

De ami a legrettenetesebb az az, hogy nagyon sok BB-nek-aki elmenekült-meg nagyon sok még itthon lévőnek, meg sok-sok sehová menekülni nem képesnek ITTHON semmi szívderítót nem lehet igérni!

Egy RENDSZERVÁLTÁS UTÁN LEGFELJEBB “…az elszenvedett károkért legalább erkölcsi kárpótlást kapna üldöztetés helyett…”

-Ami azért-VALLJUK MEG ŐSZINTÉN-KEVÉS!

Ugyanis azt látni kell, hogy egy RENDSZERVÁLTÁS UTÁN-ORSZÁGOT KELL(ene) KEZDENI ÉPÍTENI!

Ami nem kevés időt, és rengeteg munkát-lemondást jelent! A MAGYARSÁG MEGMARADÁSA ÉRDEKÉBEN!

Namármost. AKI EDDIG ELMENEKÜLT, annak aligha vonzó az a perspektíva, hogy az unokájának, vagy a dédunokájának már talán könnyebb lesz!

A valódi gond az, hogy akik a szebb jövővel hitegetik a magyarokat, vagy nem látják a nehézségeket, vagy ha látják, eltitkolják. Azaz hazudnak!

Őszinteségre lenne szükség, és objektivitásra!

De ha ezt meghallja BB!-az itthonmaradottait is kimenti!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Pár éven belül 370 ezer ember hagyhatja el Döbrögisztánt

Miközben évek óta komoly gondot okoz a magyar gazdaságnak az elvándorlás, a külföldi munkavállalás családokat szakít szét, egy most publikált nagyszabású kutatás szerint a folyamat nem ért véget. A fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot. Összevetésképpen: ennyien laknak a Budapest utáni két legnagyobb városban, Debrecenben és Szegeden.

Még ennél is ijesztőbb azoknak a száma, akik álmodoznak a költözésről: a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) tudományos főmunkatársa által most publikált elemzésből. Gödri Irén a közel 1500 fős reprezentatív felmérés adatait értékelte, azt vizsgálva, kik és miért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Lényeges tehát, hogy nem a külföldön élők motivációit vizsgálta, hanem azokét, akik még itthon vannak, de elégedetlenek, ezért menni szeretnének.

Pedig már most is sokan élnek külföldön: a Magyar Nemzet által a brit és a német statisztikai hivataltól kikért adatok szerint csak ebben a két országban 170 ezer magyart tartottak nyilván három évvel ezelőtt, a szám pedig azóta is csak nő. Az eddigi legalaposabb – igencsak óvatos – becslést készítő NKI négy évvel ezelőtt 335 ezerre tette a külföldre költözött magyarok számát, ami akkor a 18–49-es korosztály 7,4 százalékát tette ki. Abban az évben még ennél is ijesztőbb adatot dobott be a köztudatba az akkori nemzetgazdasági miniszter: Matolcsy György félmillióra becsülte a külföldre költözöttek számát. Márpedig a szaktárcának vannak a legmegbízhatóbb információi: tisztában van a hazautalt jövedelmek nagyságával, ami 2015-ben ezermilliárd forint fölé emelkedett. A legfrissebb közlés, az Eurostat úgynevezett tükörstatisztikája szerint 2016 januárjában 410 ezren éltek külföldön, ám ebben nincs is benne néhány állam, például Franciaország és Spanyolország.

Mi sem mutatja jobban, milyen erős trendről van szó, mint az, hogy Gödri kutatása szerint a 18–40-es generáció mindössze egyötöde mondta azt, hogy eszébe sem jutna külföldre menni.

Még azok harmada sem zárta ki a lehetőséget, akik eddig egyébként még nem játszottak el az elvándorlás gondolatával. A migráción gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk pedig azt mondta, hogy már meg is hozta a döntést.

Ráadásul a terveit komolyan vevő 370 ezres csoport 48 százaléka mindenképpen menni akar, 52 százalékuk pedig már jelentkezett is valamilyen állásra. 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről. 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását. Sokan annyira elszántak, hogy pénzt is ölnek a „projektbe”: képzik magukat, nyelveket tanulnak. A tanulmány megjegyzi: a 18–40 évesek körében 11 százalékra tehető azok aránya, akik nagy valószínűséggel meg fogják valósítani migrációs terveiket.

Természetesen nem arról van szó, hogy a külföldi életet tervezgetők végleg el akarják hagyni szülőhazájukat: 27 százalékuk pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százalékuk 3–5 évre települne ki. Viszont a megkérdezettek hat százaléka azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.

A már most is munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságra újabb csapást hozhat, hogy a magas piaci értékű, egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez azért is komoly probléma, mert az országban működő multik, illetve a hazai kis- és középvállalkozók évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak képzett és tapasztalt munkaerőt, ezért kénytelenek visszafogni a fejlesztést. Ha valaki például lakásfelújítást tervez, sokszor hónapokat vár arra, hogy a munkával megbízott gázszerelő, festő ráérjen.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tavaly kidolgozott egy javaslatot, amely a lengyel példát alapul véve felvetette 250 ezer külföldi vendégmunkás Magyarországra telepítését. Az MGYOSZ szerint az egyik legfőbb baj, hogy a munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a képzett fiatalok külföldre mennek. Kisebb botrányt okozott, hogy a bevándorlást ellenző, a migránsok ellen kampányoló kormány egyik tagja, Varga Mihály bejelentette: neki tetszik a gyáriparosok ötlete, a „kulturálisan beilleszthető” vendégmunkások behozatala az EU-n kívüli országokból. Aki esetleg arra számít, hogy hazai segédmunkásokkal, átképzésekkel pótolható a hiányzó munkaerő, annak figyelembe kell vennie azt is, hogy az NKI tanulmánya szerint körükben az egyik legmagasabb a külföldi életet tervezők aránya: 32,6 százalék. A munkanélküliek körében pedig 42 százalék ez az arány.

A legijesztőbb adat a fiatalabbakra vonatkozik: a 18–24 évesek közel fele mondta azt, hogy nyakába venné a világot, a még tanulók 53 százaléka pedig azt fontolgatja, hogy az iskola befejezése után külföldre megy. Ez annyiban nem különös, hogy a fiataloknak még nincsenek kötöttségeik, nem élnek párkapcsolatban, nincs gyerekük. Ám a fiatalok elvándorlása azért is aggasztó lehet, mert ők várhatóan külföldön vállalnak gyermeket, a családalapítás pedig fékezi a mobilitást, tehát nem biztos, hogy később hazatérnek. Az LMP által márciusban kikért adatok szerint 2010 óta 78 ezer gyerek született külföldre vándorolt, illetve állampolgárságot kapott szülőtől (összehasonlításképpen: tavaly 91 ezer baba jött világra idehaza). Ráadásul a határokon kívül megtelepedett nők szívesen vállalnak akár két gyereket is: egy 2011-es brit felmérés szerint az Angliában és Walesben élő magyarok termékenységi arányszáma jóval magasabb (1,63) volt, mint az itthoni (1,3).

A most publikált tanulmány szerint a migráció motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek jelentős része arra panaszkodott, hogy munkájával, illetve szakmai előremenetelével elégedetlen. A migrációt tervezők 43 százaléka mondta azt, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte. „A negatív változást észlelők nyilvánvalóan elégedetlenek a mindennapi életüket meghatározó társadalmi, gazdasági körülményekkel, és ez migrációs terveikben is tükröződik. Azok körében, akik úgy vélték, hogy Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál” – jegyzi meg a tanulmány.

A kormány egyébként előszeretettel hivatkozik arra, hogy segít a hazaköltözésben. Csakhogy ezek a programok rendszerint kudarcba fulladnak. Az NGM és az Országos Foglalkoztatási Kft. Gyere haza, fiatal! nevű projektje alig 150 embert tudott hazacsábítani egy év alatt. A 444.hu pedig a múlt héten számolt be arról, hogy a Vállalkozz itthon, fiatal! programban részt vevők hoppon maradtak, miután hónapokig késett a kormány által beígért támogatás.
(mno)

Bal-Rad komm: A rendszerváltás óta az ország népessége HATSZÁZEZER fővel fogyatkozott meg “természetes módon”! (Ezzel együtt zajlik a “genetikai átrendeződés”, ami pedig a MAGYAROK amúgy sem derűs közérzetét csak tovább rombolja!)

Nagyjából HATSZÁZEZREN MÁR ELMENEKÜLTEK a mostanra már csak Döbrögisztán vajdasággá degradálódott germán gyarmatról.

A folyamat-ÉS AZ OKOK-megállíthatatlannak tűnik!

“…akik még itthon vannak, de elégedetlenek, ezért menni szeretnének…”

-Tulajdonképpen EZ A DÖBRÖGISTA HORDA, DE ÁLTALÁBAN IS A RENDSZER SZERENCSÉJE!

Annak a hordának, és annak a rendszernek a szerencséje, amely önös érdektől hajszolva nem hogy nem tesz semmit a migráció megállítására, hanem még rá is játszik! Hiszen az öntudatos tömegek hagyjákel az országot! Azok, akik fölfogták: ŐK ITT NEM SZÁMÍTHATNAK SEMMI JÓRA! Maradnak-maradni kénytelenek!-az öregek, a betegek, az alulképzettek, a beletörődők, és a cigányok.

A RENDSZER ÉS ÜZEMELTETŐI pedig kizárólag munkaerőhiányként hajlandó csak kezelni ezt az állapotot, és A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA DOLGOZ KI TERVEKET!

VALÓDI, EDDIG SOHA NEM LÁTOTT NEMZETTRAGÉDIA AMIT ELŐIDÉZÜNK MAGUNKNAK!

Mert ezt mi magunk szabadítottuk a fejünkre!

Tízezrek vonulnak utcára a Soros-komisszárképző védelmében, pedig éppen az ott képzett “magyar” tanítványoknak és követőiknek köszönhetjük kifosztottságunkat!

Pedig…! Pedig lett szólva!

Kádár János beszél az alábbi hangfelvételen egy 1988. február 9-én lezajlott – az ellenzéki mozgalmakat, különösen az MDF megalapítását tárgyaló – politikai bizottsági ülésen, a Soros-féle kártételről:

“…És csinálni is kellene, ha valaki evvel foglalkozna!…”

BIZONY MÁR CSINÁLNI KÉNE VALAMIT! MAJD HARMINC ÉVVEL AZ INTELEM ELHANGZÁSA UTÁN! 27 ESZTENDŐ KÁRTÉTELE UTÁN!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!