Ennyi fizetés üti egy magyar szobalány markát Ausztriában
Lasszóval kell fogni a takarítókat. Budapesten, Pest megyében, és a Dunántúlon alig lehet már képzett takarítót találni, de a képzettség nélküli, betanított takarítók is egyre kevesebben vannak. Könnyen megérthetjük, miért is van ez így: külföldön tapasztalat nélkül a sokszorosát kereshetik meg, mint amennyit Magyarországon kapnának. Ráadásul van előrelépési lehetőség. Cintia 3 hónap után lett szobalányból Housekeeping Supervisor, vagyis most már ő felügyeli a többi szobalány munkáját. Brigitta pedig most már a tulajdonos jobbkezeként dolgozik.
“Soha nem gondoltam, hogy hotelban fogok dolgozni” – kezdi a 25 éves Cintia, aki négy éve él Nagy-Britanniában. Érettségi után úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Először Hollandiába ment, ahol két éven át dolgozott takarítónőként, ezalatt az idő alatt jól megtanulta az angol nyelvet. “Nem szerettem Hollandiát, gondoltam kipróbálom Londont.
Kijöttem és másnap már dolgoztam” – meséli a Pénzcentrumnak. Ő egy ügynökséghez ment be az önéletrajzával, rövid elbeszélgetés után pedig már meg is kapta a címét a hotelnak, ahol másnap kezdhetett.
Hasonlóan szerezte meg első londoni munkáját György is. Ő már alapból jól beszélt angolul és németül, korábban néhány hónapot dolgozott egy hamburgi fagyizóban. Egy fórumon látott egy hirdetést, hogy lakótársat keresnek London belvárosába. Lecsapott a lehetőségre, kiment. 320 font volt a szállás havonta, gyorsan munkát kellett találnia, hogy ki tudja fizetni. Kinyomtatta az önéletrajzát, és sétált egyet a környéken. Beadta az összes hotelba, hostelba, és már a második napon csörgött a telefonja: felvették a lakástól néhány perc sétára található butikhotelba recepciósnak. “Nettó 1100 fontot kerestem, gyakorolhattam a nyelvet, de félév bőven elég volt” – meséli. Végül azért mondott fel, mert Norvégiában kapott egy jobb álláslehetőséget.
Nyelvtudás nélkül nem megy
Óriási a munkaerőhiány, ha valaki dolgozni akar, azonnal el tud helyezkedni tényleg, de minimális angol nyelvtudás elengedhetetlen – mondja Cintia. Ő egyébként 4 év alatt 5 hotelban dolgozott, most épp Hertfordshire megyében, Hemel Hempsteadben lakik és egy kis hotelban koordinálja és ellenőrzi a szobalányok munkáját. Azt mondja, van előrelépési lehetőség, de ahhoz jól kell dolgozni és ki kell állnia magáért az embernek. Ő minél rövidebb idő alatt minél nagyobb tapasztalatra szeretne szert tenni, ezért időről időre jelzi az ügynökségnek, hogy váltani szeretne. “Mindig egyre nagyobb hotelekbe mentem, és mindig egyre nagyobb felelősségű munkát kaptam, egyre több pénzért” – jegyzi meg.
“Soha nem merült fel, hogy hazaköltözzünk. Egyszer general manager, vagyis hoteligazgató szeretnék lenni. Ehhez persze folyamatosan képeznem kell magam, már elvégeztem kint egy hotel menedzsment-tanfolyamot, és szeretnék a közeljövőben megint váltani, luxushotelekbe elszegődni. Mivel külföldi vagyok, dupla annyit kell dolgoznom mindenért, de megéri: megbecsülik a munkát” – mondja. Azért az élet nem könnyű. Egészen mostanáig egy szobát tudtak csak bérelni az élettársával, összesen hatan laktak együtt a lakásban.
Most végre összejött annyi, hogy ki tudjunk venni egy garzont, de ezért havonta 900 fontot, vagyis több mint 300 ezer forintot fizetünk, plusz ehhez jön még a rezsi. De a közeljövőben veszünk saját lakást – amennyi a bérleti díj, azt hiteltörlesztőre is fordíthatjuk – mondja. Ő most évente 22 ezer fontot, vagyis közel 7 és fél millió forintot keres. Azt mondja, szobalányként kb. 15 ezer fontot lehet keresni évente, vagyis úgy 5 millió forintot. A Holiday Inn Expressbe, ahol ő is dolgozik, most is keresnek egyébként szobalányt, óránként 7 és fél fontos, vagyis 2500 forintos fizetésért. Viszonyításképp: Magyarországon találtunk olyan szállodát, ahol havi nettó 175-180 ezer forintért keresnek szobalányt, de van, ahol bruttó 180 ezret kínálnak napi 8 órás, bejelentett munkáért.
2014 óta mélyrepülésbe kezdtek a takarítással foglakozó hazai vállalkozások és egyelőre nincs jele a kilábalásnak – nyilatkozza alig másfél hónappal ezelőtt Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. A helyzet javítására a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke idén januárban szakmai ajánlásában tett javaslatot az idei és a 2018-as nettó takarítási óradíjakra. Ez alapján a kormányzat által bevezetett minimálbér- és garantált bérminimum emelés hatásaira tekintettel 2017-ben a nettó takarítási óradíjra 2012 forint/óra, 2018-ra 2214 forint/óra költségre tett ajánlást.
“Nincs jövőkép Magyarországon”
2012. decembere óta vállal szezonális munkákat Ausztriában a 37 éves Brigitta. “Találtam egy hirdetést, elküldtem az önéletrajzomat, felhívtak, beszéltünk egy keveset és fel is vettek” – mondja. Ő egy kis panzióban dolgozik, most már a tulajdonos jobbkezeként. Szobalányként kezdte, most ő a mindenes: ha kell, a recepción van, van, hogy besegít a szobalányoknak, reggeliztet is. Ő egyébként Karintia tartományban, Villach településen él október óta.
Az előző munkahelyeimen mindig biztosították a szállást, tehát a fizetésből arra nem kellett költeni – mondja. Most egyébként az élettársával bérelnek egy lakást.”
Folyékonyan beszélek németül, de még így is nehéz volt a tél. A közelünkben itt a Wörthi-tó, itt nyáron mindig keresnek embert, de az a hely, ahol én is dolgozom, télre például bezár – mondja, ott sem könnyű azért az élet. Viszont rengeteg a részmunkaidős állás azon a részen is, ahol ő lakik: kisgyermekes anyukák, nyugdíjasok is könnyen el tudnak helyezkedni, ha szeretnének. Hogy pontosan havonta mennyit keres, nem szeretné elárulni. Annyit mond, átlagosnak tekinthető, amit kap, minimum megkeres 1100 eurót, vagyis kicsivel több, mint háromszázharminc ezer forintot keres, de ez a túlórák számától függően változhat. “Kemény nagyon: 2-3 hónapig rengeteg a munka, szabadnap van, de mondjuk egy hetes szabadságra lehetetlenség elmenni” – mondja.
Nem látok jövőképet Magyarországon. Folyékonyan beszélek németül és angolul is meg tudom értetni magam, mégsem tudom, hogyan tudnék elhelyezkedni, és ha mégis sikerülne, hogy jönnék ki a fizetésemből – jegyzi meg. Ráadásul Ausztriában nincs feketézés: mindenkit bejelentenek, fizetik a munkavállalók után a járulékot. ” Hallani horrorsztorikat, hogy borzalmasan sok a munka, és hogy nem jól bánnak a szobalányokkal, de nekem ez idáig szerencsém volt. Mindig jó helyre kerültem, a túlórákat kifizették, és nem hajtottak agyon” – jegyzi meg. Most leginkább annak örülne, ha találna egy hosszú távú munkát, de ha nem így lesz, akkor sem jön vissza.
(Forrás: penzcentrum)
Bal-Rad komm: “…de ha nem így lesz, akkor sem jön vissza…Nincs jövőkép Magyarországon…”
– Bizony-bizony! KULCSSZAVAK, KULCSMONDATOK!
El Qro kimondta, Döbrögi megvalósítja! “HA NEM TETSZIK, EL LEHET INNEN MENNI!”
Tulajdonképpen a rendszerváltás lényege van ebben! ÉS A DOLOG MŰKÖDIK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Mi ebben az újság. Pontosan ez az én tragédiám is. A cégem 20 éves én 50 gondoltam ennyi idő alatt felépítem annyira, hogy “vénségemre” már csak munkát kelljen szervezni, a céget irányítani. Erre milyen lesz a helyzet? Nincs munkavállaló. Persze nehéz munka a miénk az építőiparhoz tartozik, a fiatalok nem jönnek, az öregek lassan kihalnak. A betanítás nagyjából egy év lenne. Csak az a baj, hogy éppen betanul, rájön a fiatal, hogy bármelyik nyugati országban megkapja a 2000 Eurót. Persze, hogy lelép. Belefáradtam a betanításokba. Maradtam másodmagammal. Kiváncsi vagyok, hogy ki lesz az utolsó szakmunkás a munka frontján. Neki biztos, hogy szobrot fognak állítani.
Nincs jövőkép Magyarországon.
Ki a fenét érdekel, hogy Magyarországon van jövőkép vagy sincs?
Egyéni Jövőképek vannak. Egyének vagyunk.
Nem pedig én vagyok a Magyarország . És juj de szarul érzem magamat, ha valaki elmegy másfelé. Mindenkinek meg van a saját lehetősége, hogy önmagán változtasson . Az elszámolásnál nem az lesz a mérvadó, hogy tök szarul éreztem magamat, mert Magyarországnak nem volt jövőképe.
Mindenki előtt ott hever az a sokféle kincs amit Atyánk eléje tett. Csak hát azt fel kéne venni és magába építeni annak az embernek , aki még mindig embernek hiszi magát.
Sok dolog van még ezzel kapcsolatban amiért elmennek.
De az nem ide való, mert kiverné a biztosítékot.
És mivel Itt nem volt jövőkepe a villanyszerelőnek.és külföldre ment. így kétséges lenne a biztosíték csere.
Ahogy a Nyolckerben szokták mondani.
Ha lehúzod a bugyidat, akkor ne várj nyugdíjemelést.
További szép napot mindenkinek.
Még valami. Állami vállalatnál voltam ipari tanuló. 1986-ban a “segéd urak” 1500-2000Ft-t vittek haza. 1988-ban mint “turista” kimentem Nyugat Németországba feketén dolgozni. A legegyszerűbb munkákat bízták rám a maszeknál. A hónap végén megkaptam az 1500 Márkát az akkor 60000Ft volt. Megkaptam a behívómat, hazajöttem. Lehet, hogy rosszul tettem? Csak az a Szózat ne lett volna az osztálytermem falán!
Egyébként az a véleményem, hogy lehet kint dolgozni, de haza kell jönni, miután ez ember összeszedte magát! Rongy ember, aki véglegesen elhagyja a hazáját!
Én kint dolgoztam a feleségemmel angliában is meg amerikában is… Hazajöttem mert angliában a megélhetés pokoli drága, a feleségemmel nem tehettük meg hogy lakást béreljünk, csak egy szobát, a közlekedés is megfizethetetlen, az árak azóta emelkedtek, a font értéke meg jelentősen csökkent a Brexit óta, az embereket üzemszerűen húzzák le arrafelé, legyen ember a talpán aki ott kint megél. Már csak azok vannak kint akik már kint vannak isten tudja hány éve…. Régebben jobb volt de ma már… és a jövő is kilátástalan.
Amerikában meg megkaptam a pennsylvaniai minimálbért a 8 dollárt… nem kell mondanom hogy kinyalhattam a seggemet vele, bár az életminőség jobb volt olyan szempontból hogy kulturáltabb helyen lakhattunk, nem egy lukban mint angliában, viszont itt meg az étel megfizethetetlenül drága, meg elengedhetetlen hogy autót vegyél azonnal stb. sorolhatnám.
Hazajöttünk, itthon van saját kecó így egyetlen magyar fizetésből is jobban megélünk mint amerikában és angliában együttvéve.
Ha itthon a lakhatásért nem kell fizetni bizony jól lehet élni.
Egy fizetést meg azért mondom mert 1 éve keresek a közelben a páromnak munkát de nem sikerült, ennyit arról hogy itthon munkaerőhiány van….
Jól van, ébrednek már az “urak”!
Volt egy (szerintem) tanulságos esemény a helyi “munkanélküli hivatalban” (a Nép akkoriban így nevezte a munkaügyi hivatalt, közelebb állt a valósághoz). Az volt a helyzet, hogy elmentem érdeklődni, hogy nincs-e “véletlenül” egy villanyszerelői állás. Helyből úgy néztek rám, mint agy marslakóra, nem értették, hogyan gondolhattam ezt komolyan, hogy ugyan már, villanyszerelővel amúgy is patakot lehet rekeszteni, és amúgyis szóval érted..Hozzá még kiokosítottak, hogy úgymond: rossz a szakmán! Csak így, egy-egyben, minden teketória nélkül a szemembe vágták, mintha azt mondanák, hogy sittes vagyok! Ez volt az akkori közfelfogás – 1999-et írtunk, konkrétan tudom -, és hozzátették atyai jótanácsként: tanuljak életképesebb szakmát, mert a tudásom elavult!
Na ez kellett nekem. Vettem egy mély levegőt, és mondtam bizonyos B . Ákos nevű kirendeltség-vezető Atytaistennek a következőket: mondjon egyetlen olyan munkahelyet, ahová nem kell villany! Csak egyet mondjon, de most és azonnal! Szerintem egész aznap tátotta a száját, mert míg ott voltam, nem szólalt meg többet, lehet megakadtak nála a fogaskerekek (már ha vannak neki). Aztán ecseteltem, hogy amúgy mit változott a villany az elmúlt 20 évben, amíg az én tudásom úgymond elavult? Fogjon megy két szöget, és dugja be a konnektorba, mint én gyermekkoromban, fogadjunk, ugyanakkorát fog ugrani, mint én akkor! NA most, ha az áram nem változott, és én se változtam, akkor mi a baj? HOzzáfűztem még a szokásos saját agymenésemet: eljön még az idő, amikor kötéllel fogják a fehér embert – erre több tanúm van, osztálytársam ott dolgozik most is, azóta is többször felidéztem az esetet.
Most is azt olvasom: lasszóval fogják a szakembereket.
Ezek a mindenható úri osztály, akiknek legfőbb támasza az irigy nyárspolgár, a helyi nagyemberek, az övtáskával, jogginggal, feltolt napszemcsivel, és osztják az észt (meg a litvánt), hogy “a magyar szaki lusta, és nem akar dolgozni” – hoppá, közben meg simán elfogyott! 10 éve még azt mondták: nem tetszik valami, van helyetted másik 100, ugrásra készen – hát tessék vállalkozó urak és elvtársak, szóljatok basszátok meg a 99-nek (én már voltam a századik), és próbálkozzatok!
Ez a mai helyzet a TI MŰVETEK, nem pedig a lusta öreg villanyszerelő és lakatos szakiké, akikkel ott és akkor úgy bántatok, mint egy kutyával sem bánnak!
Basszátok meg most már, 2000 forint egy órabér, és PÉNZÉRT SINCS SZAKI, azért nincs, mert elfogytunk!
Zeronak: Magad uram, ha szolgád nincsen!
Bizony, ez a rohadt liberális ateista kapitalista ellenhierarchia!
És ezért, ha simán a józan eszünkre hagyatkoznánk, azt kellene mondanunk, hogy a legjobb államforma a Tanácsköztársaság, ahol a munkásosztály élcsapata gyakorolja a hatalmat. *
Azonban ez csak ideig óráig működhet. Én hívő ember vagyok, hiszek abban, hogy a természetfelettire alapított rend mindenkinek a legjobb, a katolikus keresztény hivatásrendi társadalom.**
*(Mert tudjuk, hogy az alapszakmák mindig is kelleni fognak, de a különböző speciális anyagok, műszerek és alkatrészek gyártásához is képeznénk külön szakembereket, valamint megoldanánk az átképzéseket is, de nem kontár módokon.)
** Ha az egész világon a klasszikus katolicizmus uralkodna, akkor valószínűleg nem is volna szükség a hipermodern technokrata vívmányokra, mert nem lenne ekkora verseny, és valami hasonló társadalomban élhetnénk, mint az Amishok.
Bárhogy is van: gyermekeink, és unokáink a rohadt liberális nyugatra menekülnek a döbrögi seggét nyaldosó nyugger korosztály választási terrorja elől, mert a sok vén g.ci a saját utódját is beáldozza egy új mosogatógépért meg egy kábeltévéért! És utána hangosan dicsekszik a pénztárban, hogy az ő unokája Svájcban tanul “már” – azt sem tudják, mit beszélnek, de annyi eszük (még) van, hogy a gyermeke által feltöltött kártyát húzassa le a pénztárban!
Ez egy ilyen tróger ország lett, pont mint AZ a korosztály, amely ilyenné tette, és amikor a gyermekeink válaszként lelépnek innen, akkor megyen a hülye nyugger, és megszorongatja a szerencsétlen tüntető fiatal nyakát, aki nem akar (!!!!) külföldre menni, pár száz vagy ezred magával együtt…
Falra borsó.
És itt adok igazat, ha még nem adtam, annak az igazságnak, hogy ez Kádár miatt van, mert szociáldemokrata kispolgári társadalmat csinált(ami melegágya a kapitalista ellenforradalomnak), ahogyan és amivel megvádolta Rákosi, és ebben teljesen igaza volt. Semmi forradalmi, semmi leninista, semmi sztálinista, de még csak semmi munkástanácsos sem volt a rendszerében, ráadásul átadta azt is a Fekete János féléknek, aztán persze csak nézett és csodálkozott, amikor a dögszagra megérkezett Soros is, mint jó dögkeselyű. Nem munkásvezetőket neveltek ki, hanem pártértelmiséget, pártelitet, új burzsoáziát, mely el is adta az Országot a Nyugatnak.
Nyugatra is csak addig menekülhetnek gazdasági-pénzügyi okokból, míg a közbiztonsági tényezők ezt megengedik és lehetővé teszik számukra, lásd iszlám terrorista veszély.
+++++++++++++++++++++++++++++++++……………………….
A +. at V kutyának szántam . Idehaza csak a spekulánsok és a gagyizók érvényesűlnek !
A munka tiszteletét kiölték a társadalomból . Ha meglátnak poros munkásruhában bárhol, úgy néznek rá az embberre mint egy kapca rongyra. Bezzeg az öltönyös bűnözőknek még a valagát is kinyalják ! Súlyos értékválságban van a társadalom nagy része .
Budapesten több luxusautót láttam mint Párizsban vagy Frankfurtban. És a társadalom minimálbéres rétege nem képes az orránál tovább látni. Hogyan és miből ez a nagy luxus? A budai milliárdos villák, a Balatoni 10 milliókat érő vitorlás hajók, A dunai luxus jachtok . Hallottam már olyan hülyeséget is hogy a luxus pörgeti a gazdaságot . De hol is kinek ? Idehaza a dekadencia legsötétebb bugyrában tobzódik ez a magukat sikeresnek kikiáltott réteg. Nyakam rá 2-3 év és összedől az elefántcsonttorony amit épitettek maguknak.
Igen. Ez a nyakkendős kurvák országa.