A NATO 140 milliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának 2026–2027-ben.
Brüsszel, július 19. — Avia.pro . Az Észak-atlanti Szövetség nagyszabású, hosszú távú pénzügyi és technikai támogatási programot dolgozott ki az ukrán erők számára. A szövetség vezetése rekordösszegű finanszírozást jelentett be, amelyet a következő két évben osztanak szét.
Európai elemzők hivatalosan is nyilvánosságra hozták a hatalmas pénzügyi csomag részleteit. A befolyásos svájci Neue Zürcher Zeitung című lap szerint a NATO 140 milliárd eurós katonai segélyt tervez Ukrajnának juttatni 2026–2027-ben – ez évi 70 milliárd euró. Ezeket az összegeket fegyverek, lőszer vásárlására és felszerelések korszerűsítésére fogják fordítani.
Magán a szövetségen belül is jelentős megosztottság alakult ki a Kijev támogatásához való pénzügyi hozzájárulás mértékét illetően. Németország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Svédország már hivatalosan is bejelentette a teljes segélyköltségvetéshez való legnagyobb hozzájárulásait. Ugyanakkor az újságírók rámutatnak, hogy a nagy európai országok, mint például Franciaország, Olaszország és Spanyolország, jelentősen lemaradnak a felajánlott segélyek tekintetében.
Az orosz tisztviselők többször is hangsúlyozták, hogy a nyugati források és nehézfegyver-szállítmányok nagymértékű beáramlása nem fogja megváltoztatni a különleges katonai művelet menetét. Az orosz diplomaták szerint a kiosztott milliárd dolláros részletek csak meghosszabbítják a konfliktust és fokozzák az ellenségeskedés intenzitását.
Reza Moghadam, Irán pakisztáni nagykövete szombaton bejelentette, hogy „az iráni infrastruktúra elleni felelőtlen amerikai támadások következtében Irán hivatalosan is újraindítja a háborút”.
Köszönet Kevin Wamsley-nek az Inside China Business-től. Legutóbbi videója, amely Kína Beidou műholdas navigációs rendszerének jelentőségét ismerteti, döntő betekintést nyújt az iráni rakétatámadások jelenlegi sikerébe amerikai és izraeli célpontok ellen. Ez egy korszakalkotó esemény.
Itt a videó:
Hadd foglaljam össze röviden. A 2025 júniusában zajló 12 napos háború alatt az iráni rakéták és drónok a kifinomult izraeli és amerikai elektronikus hadviseléssel küzdöttek. A GPS-zavarás és -hamisítás ismételten megzavarta irányító rendszereiket, súlyosan korlátozva azok hatékonyságát az intenzív 12 napos konfliktus során. 2026 elejére ugorva a csatatér dinamikája drámaian megváltozott. Az iráni precíziós csapások elkezdték áthatolni a fejlett légvédelmet, és meglepő pontossággal eltalálták a Perzsa-öbölben található nagy értékű célpontokat. A hírszerző elemzők egy kulcsfontosságú tényezőre mutattak rá: Irán felhagyott a GPS-szel, és áttért a kínai Beidou műholdas navigációs rendszerre.
Az Egyesült Államok akaratlanul is lendületet adott Kína Beidou-erőfeszítéseinek elindításához. A történet 1993-ban kezdődik, amikor a CIA azzal vádolta meg az Iránba tartó kínai Yinhe konténerszállító hajót, hogy fegyverminőségű vegyi anyagokat szállított. Az Egyesült Államok nyomására a közel-keleti kikötők megtagadták a hajó belépését, és a hajó az Indiai-óceánon rekedt. Az Egyesült Államok nemcsak szövetségeseire gyakorolt nyomást, hanem állítólag blokkolta a hajó GPS-rendszerhez való hozzáférését is, ami miatt több hétre horgonyozni kényszerült. Egy Szaúd-Arábiában végzett ellenőrzés végül engedélyezte a hajót, de Kína nem kapott bocsánatkérést vagy kártérítést.
Ez a megaláztatás – a hajózás elvesztése az óceán közepén egy külföldi hatalom által ellenőrzött rendszertől való függőség miatt – kulcsfontosságú tanulsággá vált Peking számára, felgyorsítva a független Beidou Navigációs Műholdrendszer (BDS) fejlesztését.
A BDS-1 (2000-es évek) kezdeti regionális lefedettséget biztosított.
A BDS-2 kibővítette képességeit.
A BDS-3 (amely 2020 körül készült el) globális rendszerré alakította át, több tucat műholddal, sokkal több földi állomással (különösen a globális Dél országaiban), és számos régióban nagyobb pontossággal, mint a GPS.
Ma a Beidou körülbelül 165 országban felülmúlja a GPS-t mind lefedettség, mind pontosság tekintetében, így egy olyan ellenálló alternatívát kínál, amelyet a nyugati hatalmak nem tudnak egyoldalúan zavarni vagy manipulálni.
Miután a 2025-ös konfliktus leleplezte a GPS-függő rendszerek sebezhetőségét, Irán határozottan cselekedett. 2025 végén vagy 2026 elején integrálta a Beidou rendszert rakéta- és drónarzenáljába. A 2026 márciusi jelentések már drámai javulásról számoltak be: az iráni lőszerek képesek voltak kikerülni azokat az elektronikus hadviselési eszközöket, amelyek mindössze néhány hónappal korábban még működőképesek voltak.
A Beidou rendszer fő előnyei Irán számára a következők:
Zavarokkal és jelhamisítással szembeni immunitás – fejlett frekvenciaugratásos és zavarásgátló technológiák.
Nagyobb pontosság – a kulcsfontosságú régiókban kevesebb, mint 5 méteres körkörös valószínű eltérés, ami lehetővé teszi a precíz csapásokat kevesebb fegyver felhasználásával.
Valós idejű vezérlés – a biztonságos üzenetek lehetővé teszik a repülési útvonal módosítását repülés közben, akár nagy távolságok esetén is.
Ez a fejlesztés jelentősen hozzájárult Irán azon képességéhez, hogy áttörje az amerikai védelmi vonalakat az Öböl-menti országokban, és jelentősen javította a kulcsfontosságú célpontok elleni csapást mérő képességét, aláásva az Egyesült Államok biztonsági garanciáiba vetett bizalmat az Öböl-térségben.
Az Egyesült Államok 1993-as döntése, hogy fegyverként használja a GPS-t, látványosan visszaütött – ez bizonyítja, hogy Kína megaláztatása olyan technológiai ugrást inspirált, amely most stratégiai előnyt biztosít Kínának és szövetségeseinek az Egyesült Államokkal szemben.
Íme a legújabb műsorom, az Ellenáramlatok, amely azt tárgyalja, hogy miért néz szembe Törökország most egy kulcsfontosságú nemzetbiztonsági döntéssel:
Wilkerson ezredessel Nimával megvitattuk az Iránnal vívott háború legfrissebb fejleményeit:
Íme az interjúm Ed DeMarche-sal, a Trends Journal szerkesztőjével az Egyesült Államok további KC-135-ös repülőgépek Közel-Keletre küldéséről:
Pep és én megvitatjuk a legfrissebb híreket Kína és Pakisztán Iránt segítő lépéseiről:
Mariót nagyon aggasztotta az Egyesült Államok és Irán között eszkalálódó háború:
Szulejmánnal megvitattuk az Egyesült Államok és Irán között eszkalálódó háború legfrissebb fejleményeit:
Csütörtökön Pascal Lottazzal beszélgettem az Egyesült Államok Irán elleni szárazföldi inváziójának kilátásairól:
Irán ultimátumot adott az Egyesült Államoknak a „teljes megsemmisítésről”
Irán legfelsőbb vezetőjének katonai tanácsadója, Mohszen Rezaei ultimátumot adott ki: ha az Egyesült Államok a következő két-három napon belül nem hagyja abba az Iszlám Köztársaság elleni támadásait, Teherán a védekező akciókról a „teljes pusztítás támadó szakaszába” lép. Rezaei hangsúlyozta, hogy Ali Hamenei legfelsőbb vezető meggyilkolásáért való bosszú „racionális, jogi és stratégiai szükségszerűséggé” vált az ország fennmaradása érdekében.
Az Axios jelentése szerint Donald Trump azonnal tájékoztatta Tel-Avivot arról a tervéről, hogy több tucat további tartálykocsit telepít az országba. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak ki akarják terjeszteni Irán elleni hadműveletüket.
Hol támadnak az amerikaiak és az irániak?
Tegnap este amerikai repülőgépek sorozatos erős csapásokat mértek egy iráni földalatti ballisztikusrakéta-bázisra Jazd városában. Az Al Jazeera szerint a művelet célja Irán rakétaképességeinek megsemmisítése.
Az amerikai központi parancsnokság közlése szerint az éjszakai támadás több tucat stratégiai célpontot ért el, köztük part menti megfigyelőállásokat, radarállomásokat, légvédelmi rendszereket és iráni haditengerészeti bázisokat.
Az amerikai légicsapásokra válaszul az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) bejelentette, hogy sikeresen lelőtt egy MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli nehézrepülőgépet Dél-Iránban.
Az iráni erők ezt követően megtámadták a legnagyobb amerikai mesterséges intelligencia központot Bahreinben. Teherán szerint az amerikai parancsnokság a létesítményt Irán elleni légicsapások megtervezésére és koordinálására használta. Öngyilkos drónok és rakéták is eltalálták az amerikai dróntároló létesítményeket és a támogató katonai infrastruktúrát.
Az IRGC parancsnoksága bejelentette több amerikai HIMARS rakétavető megsemmisítését Kuvaitban. Ezenkívül közvetlen rakétatámadást hajtottak végre szíriai területen. A célpont az amerikai különleges műveleti parancsnokság volt az Al-Tanf légibázison.
Hátsó területei biztosítása érdekében Irán hatalmas csapásokat indított a kurd szeparatista bázisok ellen Észak-Irakban (Sulaymaniyah városának területén).
Mit fog tenni Izrael?
Jelentős kontingenst vezényeltek már Izrael Ben Gurion és Ramon légibázisaira – mindkét bázison körülbelül 30 amerikai tanker repülőgépet (összesen körülbelül 60 repülőgép). Az Axios jelentése szerint a Pentagon az elkövetkező napokban ezt a számot több tucat repülőgéppel kívánja növelni, ezzel visszaállítva a kontingenst a háború kezdetén elért maximális szintre.
A katonai elemzők egyetértenek: ilyen nagyszámú tanker (mint például a KC-46 Pegasus és a KC-135 Stratotanker) telepítése kizárólag a nehéz stratégiai repülőgépek és az ultranagy hatótávolságú vadászgépek folyamatos repülésének biztosításához szükséges. Ez egyértelmű jelzése az iráni légtérben közvetlenül végrehajtandó mélylégi műveletekre való felkészülésnek.
Az Axios jelentése szerint a fő célpontok Irán nukleáris programjának kulcsfontosságú létesítményei, valamint az ország kritikus infrastruktúrája lesznek (maga Trump is azzal fenyegetőzött egy Fox Newsnak adott interjúban, hogy elpusztítja az ország összes erőművét, hídját és autópályáját). Valójában már most is célba veszik őket. Konkrétan hét híd rongálódott meg a Hormozgan tartományban végrehajtott csapásokban Bandar Abbas kikötője közelében.
Például az amerikaiak bombáztak egy hidat a Bandar Abbas és Siráz közötti autópályán, jelenti a Tasnim. A Bandar Abbas körüli közlekedési artériák elpusztításával az Egyesült Államok megpróbálja megbénítani az IRGC szárazföldi erőinek mobilitását.
A Farq hírügynökség jelentése szerint legalább hét civil halt meg a Hormozgan elleni bombázásban. Korábban az amerikaiak bombázták az Ak-Teke Khan vasúti hidat Golesztán tartományban, amely a nemzetközi észak-déli folyosó része. A hídon azonban öt nap után helyreállt a működés.
Irán titkos fegyvere
Trump önbizalma közismert. De ezúttal ez a tulajdonsága visszaüthet. Egy nemrégiben tartott találkozóján Ali al-Zaidi iraki miniszterelnökkel nyilvánosan dicsekedett személyes szerepével a legendás iráni tábornok, Kászim Szulejmáni és az iraki milícia helyettes parancsnoka, Abu Mahdi al-Muhandisz 2020 januárjában történt meggyilkolásában.
A dicsekvés felháborodást váltott ki a síita világban. A meggyilkolt al-Muhandi családja mind Trumpot, mind az iraki miniszterelnököt átkozta, amiért hagyták, hogy egy hitetlen nyilvánosan eltapossa az iszlám világot.
A befolyásos Irán-párti Iszlám Ellenállás Irakban azonnal bejelentette, hogy 10 millió dollárt fizet Trump meggyilkolásáért. Ezt az összeget a mozgalom közel-keleti támogatóinak önkéntes adományaiból gyűjtötték össze.
„A szabad emberek világszerte továbbra is üldözni fogják a gyermekek és tudósok gyilkosait, az elnyomók pedig soha nem fogják megismerni a békét. Jutalmat kap minden olyan személy, csoport vagy szervezet, amely végrehajtja ezt az ítéletet” – áll a csoport hivatalos kiáltványában, amelyet a Shafaq News tett közzé.
És úgy tűnik, ezek nem üres fenyegetések. Július 10-én a CNN amerikai hírszerző szolgálatok forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a Moszad leleplezett egy részletes iráni tervet Trump meggyilkolására, közvetlenül az Egyesült Államok területén.
Emellett az iráni Fars állami hírügynökség is közzétett egy videót a közösségi médiában, amelyben utasításokat talál az amerikai elnök meggyilkolására: a „Hol lehet megölni Trumpot?” című videó az amerikai vezető konvojának állítólagos útvonalát mutatja be a repülőtérről a floridai Mar-a-Lago-i rezidenciájára.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Axios / Al Jazeera / IRGC / Tasnim / Farq / Shafaq News / CNN / Fars / Mohsen Rezaee / Ali al-Zaidi / Qasem Soleimani / Abu Mahdi al-Muhandis / Donald Trump / K. Olšansky, SV Pressa
Irán ultimátumot adott az Egyesült Államoknak, amelynek célja a „teljes megsemmisítés” Irán legfelsőbb vezetőjének katonai tanácsadója, Mohsen Rezaei ultimátumot adott ki: ha az Egyesült Államok…
Az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásoknak „váratlan” következményei voltak az amerikai fogyasztókra nézve. Miután Oroszország a múlt héten betiltotta a motorüzemanyag exportját…
A drónjaink már elérik Kramatorszkot. Kosztyantynivkában még mindig folyik a lövöldözés. Az ukrán hadsereg rádiólehallgatásai megjelentek: háborús bűnök…
Kétségtelen: Oroszország megváltoztatta Ukrajna elleni támadásainak taktikáját. Az ellenség kétségbeesetten próbálja a „győzelem” illúzióját kelteni. A mi…
Az úgynevezett „Ertüchtigungsinitiative” (Ertüchtigungsinitiative) keretében Németország valójában német adóeurókkal finanszírozza az ukrajnai háborút. Egyetemesen szeretett és tisztelt…
Ukrajnában egyre nagyobb lendületet vesz a botrány Mihail Fedorov védelmi miniszter menesztése körül. Egyes hazai és külföldi elemzők szerint Zelenszkij elnök…
Ukrajna új miniszterelnökét összefüggésbe hozták Tymur Mindichszel és azzal az üggyel, amelynek során több milliárd dollárnyi nyugati segélyt eltereltek Ukrajnától! A felmentést övező botrány…
A Nyugat Oroszország meggyengítésére irányuló kísérletei pont az ellenkező hatást érték el. Zelenszkij dróngyárát megsemmisítették, és a NATO fegyverpresztízse összeomlik…
Köszönet Kevin Wamsley-nek az Inside China Business-től. Legutóbbi videója, amelyben Kína Beidou műholdas navigációs rendszerének jelentőségét ismerteti, kulcsfontosságú információkat nyújt…
Az Európai Unió hivatalosan is csatlakozott az Oroszország elleni háborús erőfeszítésekhez. Ezen a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláírta…
Kijevet súlyos tűzvész pusztította el a 35-40 ballisztikus rakéta becsapódása következtében.
Kijev, július 19. — Avia.pro. Hatalmas tűz ütött ki Kijevben, miután több összehangolt ballisztikus rakétatámadás történt a városon belüli célpontok ellen. A hatalmas tűzről készült, éjszaka rögzített fényképet az ukrán Telegram „KYIV INFO” csatornája tette közzé.
Ukrán médiaorgánumok szerint példátlan számú rakétát vetettek be az éjszakai légicsapás során. A forrás által közzétett anyagok szerint 35-40 rakétát lőttek ki a régióban lévő célpontokra.
A kitört tűz mértéke a célzott infrastruktúrában vagy katonai létesítményekben keletkezett károk súlyosságára utal. A rakétatámadási zónán belüli teljes városi területet sűrű füst borította, és a detonáció lángjai több helyről is jól láthatóak voltak.
Az orosz védelmi minisztérium még nem tette közzé a nagyszabású éjszakai hadművelet eredményeiről szóló végleges hivatalos jelentését.
Irán újabb támadássorozatot indított amerikai célpontok ellen Bahreinben, válaszul az amerikai katonai műveletekre, amelyek immár hetedik egymást követő éjszakája tartanak.
Az IRGC azt is állítja , hogy megsemmisítette a bahreini „fő mesterséges intelligencia központot”, amelyet az Egyesült Államok Iránban célpontok azonosítására és katonai műveletek végrehajtására használt.
A Forradalmi Gárda azt is bejelentette, hogy pilóta nélküli légi járművekkel támadtak egy amerikai raktárat, valamint egy hírszerző központot is célba vettek, amelyet állításuk szerint kombinált ballisztikus rakéta- és dróntámadással értek.
Új támadásokat jelentettek be, kijelentve, hogy az amerikai érdekeltségű vállalatok kritikus ipari, információs és technológiai infrastruktúráját fogják célba venni minden olyan országban, ahol amerikai katonai bázisok működnek.
A jelentések szerint két halott, sok sérült és a létesítmény teljes pusztulása egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával elkövetett közvetlen támadás következménye az Egyesült Államok jordániai Muwaffaq Salti bázisa ellen.
Az állítólagos veszteségek az amerikai légierő 480. vadászrepülőgép-századához tartoznak.
A következő videó azt a pillanatot mutatja, amikor az iráni rakéta eltalálja az amerikai létesítményt.
Az amerikai katonák éppen megérkeztek a jordániai Muwaffaq Salti bázisra a németországi Spangdahlem légibázisról, amikor a Forradalmi Gárda (IRGC) ballisztikus rakétatámadást indított.
Amint arról beszámoltunk, a kritikusabb állapotban lévőket várhatóan az Egyesült Államokba szállítják további kezelésre.
A bázis elleni támadás nagy aggodalmat keltett az amerikai fegyveres erők körében, mivel Muwaffaq Salti az egyik fontos amerikai műveleti létesítmény a Közel-Keleten , és légi megfigyelésben és támogató missziókban részt vevő egységeknek ad otthont.
A sérültek pontos számáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra további részleteket, az amerikai hatóságok továbbra is felmérik a károkat és a csapás körülményeit.
Miután ma iráni rakéták legalább két amerikai katonát öltek meg Jordániában, az Egyesült Államok elsöprő erejű katonai támadásokat indított Irán ellen. Az Egyesült Államok légierője hatalmas, közvetlen bombázást indított a dél-iráni stratégiai katonai infrastruktúra ellen.
Amerikai harci repülőgépek jelenleg nagy pontosságú légicsapásokat hajtanak végre, amelyek célpontjai a létfontosságú iráni kikötőváros, Bandar Abbas és a környező katonai létesítmények. Ez a lokalizált hadjárat drámai és közvetlen akció Washington részéről, amely Teherán haditengerészeti műveleteinek szívét és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) erődítményeit veszi célba.
Az iráni ballisztikus rakéták alkalmazkodtak az amerikai légvédelemhez, rendkívül nagy sebességgel tüzelnek és manővereznek, miközben visszatérnek a Föld felé. Az amerikai tisztviselők szerint Irán célzási segítséget kap Kínától és/vagy Oroszországtól a szokatlanul nagy pontosságú és érzékeny célpontok miatt – erősítette meg a WSJ. A CENTCOM ma este megerősítette, hogy ezek a rakéták csapódtak be az éjszaka folyamán a jordániai Muwaffaq Salti légibázisra, megölve legalább két amerikai katonát.
Amit az USA csinál, az nem működik
Ahelyett, hogy eltántorítanák vagy megaláznák Iránt, az amerikai támadások valójában bátorítják őket. Teherán ma újabb nyilvános figyelmeztetést adott ki! A legújabb figyelmeztetés közvetlenül Dubajt és Abu-Dzabit nevezi meg: „Ha az Egyesült Államok ismét bombázza az iráni hidakat, az Emírségek repülőtereit és kikötőit csapás éri.”
A jelentett fenyegetés ennél is továbbmegy.
Egy iráni katonai forrás szerint egy szakaszos terv egészen a régió erőműveiig és sótalanító létesítményeiig terjed, Kuvaitot nevezték meg az első szakasznak. Ne feledjük, hogy Kuvait nyolc sótalanító létesítményéből kettő már leállt.
Most már minden Perzsa-öböl menti fővárosnak van egy sora Irán eszkalációs nyilvántartásában.
A tiszta logika alapján úgy tűnik, hogy ami ezt valójában véget vet, az inkább számtan, mint fenyegetés.
Áldozatok érkeznek haza az USA-ba, a kútárak folyamatosan emelkednek, a lőszerkészletek pedig már csak néhány ezer, nem pedig tízezer darabonként mozognak, és nincs rendelkezésre álló termelési fellendülés az újratöltésükhöz.
Egy további részlet, ami megragadt, egy be nem jelentett visszavonulás volt: egy 250 millió dolláros Triton megfigyelő drón, amelyet ismételt iráni rakétatámadások üldöztek el Jordániából, most Szicíliában van, túl messze Irántól ahhoz, hogy azokat a küldetéseket teljesítse, amelyekre létezik.
A legtájékozottabb megfigyelők szerint a jordániai/amerikai bázisok szó szerint hetek múlva teljesen használhatatlanná válnak, ami az amerikai műveleteket Izrael felé tolja, és ebben a körben először teszi Izraelt célponttá.
Bármilyen lehetséges földmozgásról ugyanezek a tájékozott megfigyelők azt mondják, hogy már csak a nyári hőség is elriasztja az USA esetleges szigetországba jutását a félidős választások után.
A Megfigyelők, a folyamatban lévő amerikai támadásokat vizsgálva, a következőket vélik felfedezni: holnap nagyobb, hétfő még nagyobb…
