Egyre többen hagyják itt Döbrögisztánt, akiknek a jövő Magyarországát kellene építeni

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák. Ennek ellenére érdemes foglalkozni a témával, ezért ennek szenteltük cikksorozatunk negyedik részét.

– Az eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mintegy 600 ezer magyar élhet az Európai Unióban.

– Az ország szempontjából a legtermékenyebb korosztály vándorol el, hiszen egyrészt ők vállalnak gyermeket, másrészt az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak és fizetnek adót.

– Egyes munkakörökben komoly hiányt okoznak az elvándoroltak.

– Most arra világítunk rá, hogy egyre többen mennek tanulni is külföldre, néhány év alatt több mint a duplájára emelkedett a számuk.

– Sokan már eleve külföldön kezdik el az iskolát.

– Valószínűleg minél fiatalabb korban elvándorol valaki, annál nagyobb az esélye, hogy soha nem is tér vissza.

A sorozat első három részét az alábbi linkekre kattintva lehet elérni:

Első rész: Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk

Második rész: Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak
Harmadik rész: Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok

Egyre több magyar diák lép le

A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.

Elsőként annak próbáltunk utánajárni, hogy a tanköteles magyar diákok közül hányan tanulnak jelenleg külföldön. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt (OH) kerestük meg elsősorban, az ő adataikból állítottuk össze az alábbi grafikon:

Sajnos ez a statisztika sem teljes körű, a hivatal tájékoztatása szerint ugyanis ha egy magyar állampolgár külföldön kezdi el a tanulmányait, akkor a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie. Ezekről a bejelentésekről nincs statisztika. ha viszont egy diák valamelyik hazai oktatási intézmény tanulója, és külföldön folytatja tanulmányait, akkor azt az iskola igazgatójának kell bejelentenie, ebben az esetben a hazai tanulói jogviszonya szünetel. Ezekről tudott adatot adni az OH, ahogy a fenti grafikonon láthatjuk.

Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.

Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.

A németeknél lehetnek a legtöbben

Sajnos az Oktatási Hivatal arról nem vezet statisztikát, hogy a nem itthon tanuló magyar diákok melyik országot választják, ezért ezen a téren a korábbi módszerhez kellett folyamodnunk. Egyrészt megkérdeztük az uniós tagállamokat a náluk tanuló magyarok számáról, de ez nagyon hiányos adatbázist eredményezett, hiszen nem mindenhol van erre vonatkozó adat, vagy nem küldték azt el számunkra. Másrészt viszont a cikksorozat második részében bemutatott korfákból is lehet következtetéseket levonni, hiszen az életkor alapján behatárolható a tanulók száma.

“Szokás szerint” Nagy-Britannia esetében nem tudtak kérdésünkre részletes statisztikával szolgálni, az ottani oktatási hivatal nem mondta el, hány magyar tanul az országban. A másik nagy felvevőpiacnak számító Németország viszont szerencsénkre megint elég részletes adatokkal tudott szolgálni. A korábbi cikkben idézett korfa szerint majdnem 19 ezer olyan magyar él az országban, akik 14 év alattiak, az 5-14 éves kategória pedig mintegy 12 ezer embert jelent, ők lehetnek elsősorban az országban tanuló diákok.

A német statisztikai hivatal (Destat) azonban még részletesebb adatokkal is rendelkezik, melyekből kiderül, hogy összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván az országban. Ez az alábbiakból jön össze:

Németország mellett a nagy fogadó országok közül Ausztriából küldtek még részletes adatokat. Náluk 2015-ben 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, emellett még majdnem 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a nyugati szomszédunknál.

Népszerű az Erasmus is

Egy másik módon is szerezhetünk információt a külföldön tanuló magyarok számára: az Európai Unió Ersamus-programjának keretében bármelyik tagállamban el lehet tölteni hosszabb-rövidebb időt szakképzésben vagy felsőoktatásban. A program évente kiad statisztikákat a részt vevők számáról országok szerint. A legfrissebb, 2015-ös jelentés szerint 2014-ben a szakképzésben majdnem háromezren, a felsőoktatásban pedig több mint 4400-an vettek részt Magyarországról.

Az nem meglepő, hogy itt is Németország a legnagyobb fogadója a magyar diákoknak, ahogy a spanyol második hely sem különösebben megdöbbentő, főleg akkor, ha tudjuk, hogy az erasmusosok körében legnépszerűbb tíz európai egyetem közül hat spanyol. Ezen a listán egyébként a legelőkelőbb helyen az ELTE szerepel Magyarországról a maga hatvanadik helyezésével.

Persze az Erasmus azért más kategória, mert az ösztöndíjként működik, gyakorlatilag egy hazai felsőoktatási intézmény tanulója marad a diák, csak eltölt néhány hónapot valahol Európában. Ez pedig nem egyenértékű a kivándorlással, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik.

Egyre többen vissza is jönnek

Azért baj, hogy sokan már tanulni elmennek az országból, mert ezeknek a diákoknak egy része jó eséllyel már nem is tér vissza Magyarországra. Főleg a felsőoktatásban lehet jellemző az, hogy ha a főiskola vagy egyetem után kap egy jó állásajánlatot a diák, akkor kint is ragad legalább átmenetileg az adott országban.

Éppen emiatt lehet érdekes, hogy a külföldön megszerzett diplomások közül hányan akarnak később itthon boldogulni. A Magyarországon honosított diplomák számát kérdésünkre elküldte az Oktatási Hivatal, ebből látszik, hogy néhány év alatt ezek száma is megduplázódott, de még mindig töredéke a külföldön tanulókénak.

Természetesen a külföldön tanulásnak vannak fontos előnyei is, hiszen ezek a diákok a megszerzett tapasztalatot és tudást később itthon is hasznosíthatják. éppen ezért lenne fontos, hogy közülük minél többen térjenek majd vissza Magyarországra. Azonban ha valaki már általános- vagy középiskolás korban külföldre megy, az könnyen lehet, hogy sokkal nehezebben csalogatható haza, hiszen a bérkülönbség miatt vonzó lehet számára munkát is vállalni az adott országban.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Egyetértve a portfolio.hu szerkesztőségi véleményével, a balrad.ru sarkosabban fogalmazza meg a saját gondolatait.

Szerintünk a magyar nép CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK A LECSONKOLÁSA a folyamat. Nyilvánvaló, hogy AMIKOR ELJŐ AZ IDŐ, ÚJRA KELL(ene) ÉPÍTENI AZ ORSZÁGOT!

Az is nyilvánvaló, hogy a LEGINKÁBB SZÁMBA VEHETŐ GENERÁCIÓK MENEKÜLNEK/MENEKÜLTEK EL! – hátrahagyva egy MAGYAR VONATKOZÁSBAN többségében már színvonaltalan, lusta, deviáns, vagy kivénhedt masszát, amely A FELADAT-ra alkalmatlan.

De hogy a dolgok még nehezebbek legyenek, a VISSZATÉRŐK között szép számmal vannak a “SAJÁT LÁBON ÁLLÓK”, akik külföldi “tanulmányaikat” sokkal inkább “kapcsolatépítő csoporttréningként” végzik, SAJÁT SZEBB JÖVŐJÜK ALAKÍTÁSA reményében.

EBBEN A REMÉNYBEN MAGYARORSZÁG MINT OLYAN! – NEM SZEREPEL!

Ők megtanulják a csapattréningeken, hogy MAGYARORSZÁG MÁR NINCS! – CSAK A KÁRPÁT – MEDENCEI KOLÓNIA VAN! Persze azt is elsajátítják, hogy egy JÖVŐBENI MAGYARORSZÁG NEM KÍVÁNATOS!

Amíg az itthonmaradottak-itthonlévők nem fogják fel, hogy az “Ő REMÉNYEIK” CSAK KATASZTRÓFÁT IDÉZNEK ELŐ, tehetséges és a Magyarország újbóli felépítése során a derékhadként szóba jöhetők mind el fognak innen menekülni!

A RENDSZER ENNEK ÉRDEKÉBEN MINDENT MEG IS TESZ!

Az idő pedig halad! És vészesen fogy! Ezt kellene fölfognia a dalolászó Rózsika néninek, a mogorva “hajjommeg” dunaújvárosi mogorva Józsi bácsinak, a Laciknak, Julcsiknak! Minél több magyarnak! Minél előbb!

Akik pedig már elmenekültek, rájuk a MAGYAR NÉP – sajnos – már nem számíthat!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!