A Munkáspárt 1989-óta minden évben megemlékezik Kádár Jánosról és arról a korszakról, amit szocializmusnak hívtak.
Hívunk, gyere az idei közös emlékezésre velünk.
Találkozzunk Budapesten a Keleti pályaudvar előtti Baross Gábor szobornál 2018. július 7.-én szombaton 8:30 – 9:00 között.
Rövid köszöntő után együtt átsétálunk a Kerepes úti temetőbe, ahol meghallgatjuk Thürmer Gyula a Munkáspárt elnökének megemlékező beszédét. Ezt követően megkoszorúzzuk Kádár János sírját. Utána tárlatvezetéssel egybekötve megtekintjük a Munkásmozgalmi Pantheont. Visszaemlékezünk azokra a hőseinkre kik életüket adták a szocializmus építéséért, megvédéséért. Mindenkit várunk szeretettel.
Emlékezz velünk közösen a XX. század legnagyobb politikusára és egy olyan korszakra, amikor az egyszerű emberek emelt fővel járhattak, mert beleszólásuk volt az ország politikájába, és tudták, hogy életük napról napra jobb lesz.
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ma 106 esztendeje, 1912 május 26-án született Kádár János.
Írhatnánk róla ezeroldalnyi pátoszos megemlékezést. Nem tesszük. Akik megérték – megélték – végigélték – átélték a nevével fémjelzett korszakot, azok megértik miért nem.
A Kádár – korszak – a magyarországi létezett szocializmus Kádár János nevéhez kötődő időszaka – a “kismagyarok”, az egyszerű emberek milliói számára biztosított a magyarság történelmében példátlan fölemelkedést, emberi létet.
“KÁDÁR JÁNOS MAGYAORSZÁG TÖRTÉNELMI SZERENCSÉJE!” – hangzott el anno a Szabad Európa Rádióban.
Kell ennél, lehet ennél frappánsabb méltatás, mint az ellenség elismerő szavai?
A balrad.ru a lehető legnagyobb tisztelettel emlékezik ma Kádár Jánosra,
A LEGNAGYOBB MAGYARRA 106. születésnapján. Egy tőle vett idézettel:
“Ott voltam ahol lennem kellett, megtettem amit tennem kellett!”
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
A melósok életét élte Kádár elvtárs? – városi legenda
Puritán életet visz, tévéje sincs, krumplilevest eszik – Kádár Jánosról már az ő idejében ez volt a kép. Tényleg így volt? Vagy ezt csak ő maga hirdette magáról, és a pártpropaganda meg a népi szájhagyomány ráerősített?
Betemetett medence
A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak! – a szállóigévé vált mondás Kádár hitvallása volt. Tóth Eszter Zsófia történész szerint a szocialista Magyarország első embere nem csak a levegőbe beszélt:
– Azokat az ételeket ette, amiket az átlagember. Nem volt költekező fazon, nem pazarolt. Ami egy ország legnagyobb hatalmú emberének járna státusz szempontjából, azt ő csak minimálisan vette igénybe – mondta a Borsnak a Veritas Intézet főmunkatársa. – Kádár és neje ugyanakkor – ahogy a legfelső politikai elit – egy rózsadombi villában lakott, ahol volt kerti medence is. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára majd főtitkára azonban nem használta azt, sőt betemettette.
Kádár tyúkokat is tartott a Budapest legszebb részén álló villában, ami a száz méterre lakó írót, Illyés Gyulát a fáma szerint rendkívül zavarta. A rendszer névadója azonban nem értette, hogy egy népi író miért nem tud mit kezdeni a baromfiudvar zajaival.
Hőfokszabályozós csap
Az is tény viszont, hogy Kádár az 1970-es években kapott egy balatonaligai nyaralót a pártvezetéstől. A Bauhaus stílusban épült házban, amitől csak pár métert kellett megtenni a vízig, olykor négy hétig is nyaralt. A mára teljesen lepusztult, életveszélyessé vált épületben olyan, a szocialista Magyarországon luxusnak számító körülmények között lehetett, ami nem éppen a puritánság mítoszát támasztja alá. Az épületben nemcsak klíma (!), de hőfokszabályozós csap is volt, utóbbi még ma is ritkaságnak számít. Kádár ráadásul egy saját kis mesterséges horgászszigetet is építtetett a vízre a partja elé, hogy onnan jobban be tudja dobni a horgot.
Ma már bárki beteheti a lábát a kommunista vezető egykori privát birodalmába, de a szigetecskén napozók többségének valószínűleg fogalma sincs arról, miért született a létesítmény.
Nem csajozott
A történész szerint ugyanakkor még a balatoni villának is lehetett egy olyan üzenete „a dolgozó nép” felé, hogy vezetője e luxus ellenére sem különbözik igazából tőle, hiszen nem külföldre, hanem – hozzá hasonlóan – a Balatonra jár nyaralni.
A budai Kádár-villa napjainkban
Tóth Eszter Zsófia szerint az is Kádár visszafogottságát igazolja, hogy az intim élete sem volt kicsapongó:
– Nem nőzött, nem csalta meg a feleségét. Ez persze a szocializmusban nem is került volna nyilvánosságra, de ha tényleg félrelépett volna, mostanra már biztosan akadtunk volna ezzel kapcsolatos információkra.
Ezüstnyíl tusolóval
Kádárnak persze utazáskor is kijárt a kényelem. Noha teljességgel szakított a Rákosi Mátyás-féle személyi kultusszal, az úgynevezett K-vonatot (kormányvonatot) ő is előszeretettel használta. Főleg, hogy utált repülni.
Az Ezüstnyílként is emlegetett vonat volt az első klimatizált jármű a Magyar Államvasutak történetében. Volt rajta telefon is (ne feledjük, hol volt még akkor a mobilkommunikáció!), „tanácskozóterem”, s Kádár fülkéjéhez egy csilivili zuhanyozó is tartozott. A pártvezető egyébként utazás közben általában sakkozott – állítólag korántsem volt olyan jó játékos, mint az a köztudatban él(t) –, szívta egyik Symphoniát a másik után, hallgatta a beépített nagyrádiót.
A szerelvényhez amúgy egy előmozdony is tartozott. Ezt egy főkóstolóhoz lehetne leginkább hasonlítani: a Kádár-vonat előtt járt, tehát ha esetleg ki akarták volna siklatni vagy fel akarták volna robbantani az Ezüstnyilat, nem az repült volna a levegőbe.
Bőg a bika
Rákosi Mátyás is nagy vadász hírében állt, de Kádárnak egyszerűen szenvedélye volt ez az átlagemberekre megint csak nem jellemző időtöltés. „Országgyűlés van, most nem tudok menni. Kádár” – sürgönyözte egyszer egy vadászmesternek.
A rutinos öreg vadász erre bepipult, és táviratban viszontválaszként küldött egy jó tanácsot, amit aztán a jeles vezető meg is fogadott: „A bika most bőg, a Parlament meg egész évben nyitva van. Ha lőni akar, akkor most jöjjön!”
1965. január 31.: Kádár János és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár röptetett fácánvadászatra indul a Fejér megyei Soponyán (bors)
Bal-Rad komm: Nekigyürekezett a döbrögista bulvár, és a Parókás Bandi újságjában jól lehúzták Kádárt! Aki olyan – DE OLYAN BUNKÓ VAÚT…! – hogy még a medencét is betemettette.
De vaút “neki” hőfokszabályzós, meg “saját” vonattya! Klímával meg telefonnal! Meg nagyrádijóval. Meg előmozdonnyal. Meg nyaralója is vaút “neki”. SZIGETTEL! Meg eljárt vadászni. Amikor bőgött a szarvas. Amikor annak volt ideje.
1973 után már hetente kétszer is ellátogatott a pártfőiskola Ajtósi Dürer sori sporttelepének uszodájába.
Kádár János is köztudottan szerette a focit. Fiatal korában maga is focizott. És rendszeresen feltűnt a focimeccseken, és sohasem rejtette véka alá, hogy hű maradt a gyökereihez, és továbbra is egy munkásklubnak, a Vasasnak szurkol.
Bizony! A szerény, visszafogott “átlagember” álarca mögött Kádár messze a hétköznapi ember életszínvonala felett élt.
Csakhát – bár nem igazán jött össze ez a lejáratós – még azt is hozzá kellett volna tenni a cikkben, hogy a fölsorolt javak – AZOK NEM VOLTAK KÁDÁRÉ! Csak használta őket.
Kádár valószínűleg jobban élt mint a melósok. Bár ez nézőpont kérdése. Ma már a melósnak is van mobiltelefonja.
Kádár mégis nincstelenül halt meg! Pedig biztos volt neki magánvagyona. Csak éppen örököse nem. Az – amilye volt – az államra szállt halála után. Az ország vagyonává lett.
Aztán…!
A többi már tudott! Amit örökül hagyott, minden eltűnt szőrin-szálán. ORSZÁGOSTUL!
A melósnak meg megmaradt a mobilszámla.(Meg talán Kádár és a kor – emléke.)
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
A képen: Kádár János a Csepel Autógyárban Borbély Attila 14 éves diákkal beszélget, aki a szünidõben a gyárban dolgozik. MTI Fotó: Manek Attila
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide, ide, ide vagyide kattintva megnézheti!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Kádár János egy diktatúra első embere volt, 1956 után embereket végeztetett ki. Már életében legendák születtek arról, hogy milyen puritán, egyszerű és hogyan próbál a munkások fejével gondolkozni. De vajon tényleg puritán volt? A Heti napló riportja.
Mindennapjairól Majtényi György írt könyvet, a történész a Heti Napló stábjának arról mesélt, hogy az ’50-es években semmi sem különböztette meg Kádárt a Rákosi Mátyás féle pártvezetés többi tagjától. Nagyon hasonlóan élt, mint ők: vadászni járt, Rózsadombi villában lakott, a villa kertjében medencét építtetett.
Kádár felesége korábban azt írta, sok bútort a villába részletre vettek, a történész viszont nem így tudja. Majtényi szerint a párt bútorraktárából iszonyatos összegekért szerzett be bútorokat.
Az aligai nyaraló
A pártvezér általában Balatonaligán pihent. Bozó Zsolt városi felfedező a Heti Naplóban arról mesélt, hogy a víztől 30 méterre fekvő nyaralót Kádár az 1970-es években kapta az akkori pártvezetéstől. Kezdetben nem is igazán tetszett neki, aztán mégiscsak megszokta. Annyira, hogy a megszokott két hetes nyaralását négy hetesre bővítette. A nyaraló közelében sekély a víz, ezért a párttagoktól kért magának egy szigetet, ahonnan már be tudta dobni a horgot a mélyvízbe.
A Kádár Jánoshoz köthető legendák egyike, hogy a pártvezér nem csak szeretett, de tudott is sakkozni, ez volt az egyik legnagyobb szenvedélye.
Még ma is Kádár János aláírása díszíti a főváros egyik nagy csomópontját
A Franciaországot tizenöt éven át vezető Mitterranddal együtt ugyanis ő is aláírta a béke madarának itt felállított szobrát.
A főváros rejtett helyeinek felfedezésében segítő, Ismeretlen Budapest címet viselő sorozatunk (mely már térképes nézetben is elérhető) mai epizódjában ezúttal nem egy épületet, vagy közteret, hanem egy, a város legforgalmasabb pontjainak egyikén álló szobrot mutatunk be.
A VIII. és IX. kerület határán található Nagyvárad tér képe az elmúlt ötven évben változott meg gyökeresen: az egykori Ludovika Akadémia (később Természettudományi Múzeum, ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főépülete) udvaraként működő Orczy-kertben a hatvanas években Asztalos János Ifjúsági Park néven nyílt nyári táborokat, ifjúsági sportolókat, illetve koncertlátogatókat fogadó hely, a tér túlsó oldalán pedig 1976-ban átadták a főváros legmagasabb toronyházát, a Semmelweis Egyetem 89 méter magas elméleti tömbjét.
Az ifjúsági park azóta megszűnt, a Bárka Színháznak is otthont adó épületeket lebontották, a védett közparknak minősülő Orczy-kertben fák egész sorát vágták ki, a tér park felőli sarkán pedig a semmiből hirtelen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épületei jelentek meg.
A tér egyetlen, apró részletéről azonban sokan megfeledkeznek: a SOTE tömbje mellett álló, első pillantásra furának tűnő óriásszoborról.
“Nem tudhatni, mondja a szobrász, hogy e madár épp leszállt-e vagy éppen elszállni készül. Azt a békét jelenti, amely után, mint elérhetetlen cél után szárnyalunk, de talán célba érünk egy szép napon.”
Ez már önmagában érdekessé teheti az egymásra szépen rímelő anyagokból készült alkotást. Az 1983-ban született alkotás jóval több azonban egy legyintéssel elintézhető modern mételynél.
A szobor igazi különlegessége azonban a talapzatába helyezett tábla, melyen a Béke szó, illetve francia megfelelője, a Paix szerepel – előbbi Kádár János, utóbbi pedig a Franciaországot 1981-1995 közt vezető Francois Mitterrand kézírásával, valamint aláírásukkal együtt.
Úgy bizony! A kíváncsi nézelődő most, közel három évtizeddel a rendszerváltás után is felfedezheti rajta Kádár János kőbe vésett aláírását.
“Ez a szobor Székely Péter alkotása, amelyet szülővárosának adományozott.
Az emlékmű Francois Mitterrandnak, a Francia Köztársaság elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának védnökségével készült.
Budapest Főváros Tanácsa, 1983″
(Forrás: 24.hu)
Bal-Rad komm: ŐRÜLET! “…közel három évtizeddel a rendszerváltás után…” – Youdapest egyik legforgalmasabb pontján…! Még mindig ott va a tábla a szobron, KÁDÁR ALÁÍRÁSÁVAL! Emlékeztetheti a szemüket rávetőket a diktatúra korszakára. Akiknek torka elszorul, szívüket a leállás fenyegeti a rémülettől a kézírás láttán!
A “véreskezű diktátor” aláírásával kénytelenek fogvacogva szembenézni! Közel harminc évvel a…!
Botrány ez! Bűnös feledékenység! Megbotránkozást okoz, félelmet, aggodalmat és riadalmat kelt mindazokban akik ránéznek.
Ott, az 1976-ban épült Semmelweis Egyetem 89 méter magas elméleti tömbje tövénél.
Joggal bízhatunk abban, hogy erre a hírre végül felébrednek nemmzetthesseynk! Legalább néhány háromkeresztes ifjonc. Néhány fidelitasos hazaffy. Wittner Mariska! Novák Emőke! Birkamenetesek! Vagy egy-két Döbrögi mancsait nyálazó nyugdíjas fan!
Elő a samuval meg a feszítővassal. Leverni a gyalázatot!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Szomorú évforduló volt a héten. Kádár János halálának 28. évfordulója.
Szégyen és gyalázat, hogy a jelenlegi rendszer működtetői és pillérei egy árva szóval sem emlékeztek a magyarság történelmének egyik legkiemelkedőbb alakjáról.
PEDIG A MAI NAPIG A KÁDÁRI HAGYATÉKBÓL HÍZNAK-LAKMÁROZNAK! MERT BIZONY A KÁDÁRI HAGYATÉKÉRT – A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGÉRT – JÁR AZ EU-S JÚDÁSPÉNZ IS!
De még csak egy szóval sem emlékeztek meg Kádár Jánosról!
A Munkáspárt hagyományosan koszorúzással emlékezett meg a magyar nép jótevőjéről a Fiumei-úti sírkertben Kádár János és felesége nyughelyénél.
Mintegy félezer munkáspárti tag, vagy csak egyszerű tisztelő emlékezett Kádár Jánosra, és a szocializmusra.
A megemlékező beszédeket követően került sor Kádár János és felesége Tamáska Mária sírjának megkoszorúzására. A balrad.ru nevében Nagy József helyezett el koszorút. Külön is köszönjük neki.
Végezetül a NÉP helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait a sírra, és tisztelgett Kádár János emléke előtt.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Ma 28 esztendeje annak, hogy Pesten hazaáruló, ország – és nemzetvesztő bűnözők hordája gyülekezett össze a Legfelsőbb Bíróság épületébe. Nagy dolog készülődött.
Magyarország hullája fölötti tor keretében avatták szentté az ’56 pesti Majdan főbűnözőjét. Délre az ezrek haláláért felelős martalócvezér jogilag is megdicsőült.
Ma 28 esztendeje annak, hogy 1989 július 6-án délelőtt Budán – magányosan, elhagyatva, és a magyarság kirablására készülő hazaáruló banditák által meggyalázva – elhunyt a magyar nép történelmének máig legnagyobb jótevője, Kádár János.
Halálának időpontja talán szimbolikus jelentőséggel bír.
“…Voltam bojtár falusi kondásnál, szolgagyerek kuláknál, vicigyerek, újságkihordó-fiú, kifutó a városban, még kilakoltatott is. Dolgoztam reggel 5-től, míg a tanítás nem kezdődött az iskolában, majd délután újra, késő estig. Azután jöttek az akkori inas élet „gyönyörűségei”. S amikor segéd lettem – 1929-ben – a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség. Így élt abban az időben az egész ifjúmunkás nemzedék…” – Beszélgetés Kádár Jánossal 1956. szeptember 2-án.
Neve ma is ijedelemmel és rettegéssel tölti el a rendszerváltás óta az országot szétdúló, kifosztó, a magyar népet gyarmati sorba és kilátástalanságba taszító bűnözőket.
Kádár János neve és személye a kort megértek számára a szociális biztonságot, a fejlődést, a haladást jelenti. Az emberhez méltó életet!
Ma 28 éve, 1989 július 6-án hunyt el Kádár János!
“Ott voltam, ahol lennem kellett. Azt tettem, amit tennem kellett.” – KÖSZÖNJÜK!
EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT!
A Munkáspárt Kádár Jánosra emlékezik július 08-án, szombaton
A XX. század legnagyobb magyar politikusára emlékezünk 2017 július 08-án, szombaton, Budapesten, Kádár János temetésének 28. évfordulóján. Gyülekező a Keleti pályaudvar előtt, Baross Gábor szobránál reggel 8 óra 30 perckor. Innen közösen vonulunk Kádár János sírjához.
Gyere el, várunk! Hozd el a családodat, hívd el ismerőseidet! Mindenkinek itt a helye, akinek jó volt a szocializmus, aki becsülte Kádár Jánost!