Mi történt a benyújtás óta eltelt több mint egy évben?
Válaszolt a gazságügyi minisztérium.
Több, mint egy évvel ezelőtt – 2023. januárjában – a Sárgapólósok is benyújtották a kegyelmi beadványaikat. Tettük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy ha Budaházyék kaphattak kegyelmet, és többek számára már eljárási szakaszban megszűnhetett az eljárás, akkor a sokkal kisebb súlyú bűnök miatt a Sárgapólósok ellen folyó eljárásoknak is meg kell szűnnie. Már csak az egyenlő bánásmód elve miatt is.
Eleinte jól haladtak a dolgok. Viszonylag hamar megtörténtek a környezettanulmányok. Ezeken is elmondtuk, hogy nem a súlyos helyzetünk miatt jelentkeztünk be a kegyelemre, hanem azért, mert ha Budaházyék kaphattak, akkor az nekünk is jár.
A bíróságok már 2023. márciusában és júniusában jelezték, hogy az iratokat felterjesztették a minisztériumba.
Mivel azóta nem történt semmi, 2024. februárjában érdeklődtünk a Sándor-palotában és a gazságügyi minisztériumban is, hogy mi van már. Erről itt írtunk: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02vKe2D9DCV8Wxih31pjPXhyA87HRwmhzs8HUmyfHUyksm996BwA52853Go6RTrfu3l
Már megszoktuk, hogy sok esetben nem kapunk válaszokat addig, amíg nem érdeklődünk kicsit határozottabban. Így volt ez most is. két hónap múlva, 2024. április 18-án hajnalban ismét érdeklődtünk. Erről itt írtunk: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02avSuB4BDVfuTozuPM3rzBNW74ezhq7cBiWTG7NWdKSCazPfybFPgqGVRBBBEZYuwl
Ez úgy tűnik, hogy hatásos volt. Április 18-i dátummal – és április 19-i feladással – már meg is kaptuk a most, a képek között mellékelt tájékoztatást.
Ebből megtudtuk, hogy a háromból két ügy a köztársasági elnök előtt van.
A lent olvasható beadványban kikértük az eddig keletkezett iratokat, érdeklődtünk a harmadik ügyről és tettünk néhány megjegyzést is.
Kíváncsian várjuk, hogy mit dönt a köztársasági elnök.
Az alábbi hivatkozáson a képek között megtalálható az eredeti beadványunkat is a most kapott tájékoztatás mellett: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid0q2DNX6AtQ3SzeG838Q8Ty6xC5MEGeV3qRX5ddTHNugWt5xN5aZyJzXasXwayoftXl
Íme a mostani beadványunk:
„Tárgy: Kérdések és észrevételek a KEGY/1198-1201. számú ügyekben
Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!
Tisztelt Köztársasági Elnöki Hivatal!
Alulírott Póka László és Póka Anita köszönettel megkaptuk a tájékoztatást, hogy a KEGY /1198, 1199, 2000, és 2001/2024. számú ügyekben az iratok felterjesztése megtörtént a köztársasági elnökhöz.
További kérdéseink és észrevételeink vannak az alábbiak szerint. Kérjük ezeket a felterjesztett ügyekben és a még felterjesztés előtt álló ügyben is figyelembe venni szíveskedjenek.
- kövér házmester büntető ügye
Artról nem kaptunk tájékoztatást érdeklődésünk ellenére sem, hogy ez az ügy hol tart. Másodfokon a Budapest Környéki Törvényszéken folyt az eljárás, Bf.777/2022. számon. A 2024.03.20. napi ülésen hatályon kívül helyezték az elsőfokú, elmarasztaló döntést és az eljárást megszüntették. Mivel az ügyészség fellebbezett, így az eljárás folyik tovább. A kegyelmi beadványokat a másik két ügyhöz hasonló időben benyújtottuk. A környezettanulmányok megtörténtek.
- Milyen megjegyzéssel küldték tovább az iratokat?
A korábbi, sok vihart kavart kegyelmi ügyekről kiszivárgott hírek szerint az igazságügyi miniszter véleményezi az eljárást és javaslatot tesz a kegyelem megadása ügyében.
Kérjük szíveskedjenek megválaszolni, hogy a mi ügyeinkben mi volt a miniszter hozzáfűzése.
- Iratok kikérése
Mint korábbi érdeklődéseinkben is jeleztük, – mint ahogyan minden eljárásunkban – a kegyelmi ügyekben is a teljes átláthatóságot tartjuk fontosnak. Mi nem szeretnénk mutyizni és kétes lobby tevékenységekben részt venni.
Szeretnénk pontosan megismerni és az ügy iránt érdeklődő közvéleménnyel is megismertetni az ügy minden részletét. Mint ahogyan tettük eddig is a kegyelmi ügyekben is. Minden beadványunkat nyilvánosan elérhetővé tettük, mint ahogyan jelen beadványunkkal együtt a legutóbbi, tájékoztató válaszukat is megjelenítjük közösségi felületeinken.
Saját kíváncsiságunk és a minket követő érdeklődők észszerű kíváncsiságának kielégítése érdekében kérjük, hogy az ügyben keletkezett valamennyi iratot szíveskedjenek részünkre megküldeni.
A mindenbe beleértjük – nem kizárólagosan – az ügyben folytatott levelezéseket, környezettanulmányokat, rendőrségi állásfoglalásokat, felterjesztésekkel kapcsolatos iratokat, stb…
- Mi történt az ügyben 2023. márciusa és 2024. áprilisa között?
Az eljáró bíróságok, kegyelmi beadványokkal kapcsolatos tájékoztatása szerint az iratok 2023. márciusa és 2023. májusa közötti időszakban továbbításra kerültek a minisztérium felé az alábbiak szerint:
BKKB B.1148/2017. – az elsőszámú uzsorás büntető ügye
- tárgylás: 2023.04.19. – 497. számú jegyzőkönyv – 6.oldal„Bíró: Még arról adunk tájékoztatást a vádlottaknak, hogy a kegyelmi kérelmet benyújtott vádlottak vonatkozásában a bíróság elrendelte a környezettanulmányok elkészítését.”
- tárgylás: 2023.06.08. 528. számú jegyzőkönyv– Amikor az ügyész bejelentette a vád módosítását, mikor már az iratismertetés következett volna, és emiatt halasztásra került sor.„Bíró tájékoztatja a jelenlévőket, hogy valamennyi olyan vádlott esetében, akik kegyelmi kérelemmel fordultak a Köztársasági Elnökhöz, a bíróság résziratokat küldött meg az Igazságügyi Minisztériumnak 2023. május 24. napján.”
- tárgyalás: 2023.08.25. 550. számú jegyzőkönyv – 2. oldal„az 540. sorszám alól az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának az átirata, amelyben Veres István kapcsán kérte a bíróságot, hogy szerezze be a vádlott sajátkezűleg aláírt kegyelmi kérvényét, ez megtörtént, az iratokat a bíróság beküldte az Igazságügyi Minisztériumhoz.”
Budapesti XX., XXI., XXIII. Kerületi Bíróság B.1254/2019. – rezsi szilárd és bóna zoltán képviselők büntető ügye
- 03.10. napi tárgyalás, 256. számú jegyzőkönyv – 2. oldal„Eljáró bíró tájékoztatja a vádlottakat az előterjesztett eljárási kegyelmi kérelmükkel kapcsolatban, hogy azok a bíróságra megérkeztek, a szükséges intézkedéseket a bíróság megtette. Környezettanulmány elkészítése szükséges a kegyelmi kérelem felterjesztéséhez, mai napig Póka Anita környezettanulmánya érkezett meg a bíróságra.”
A fenti jegyzőkönyv-részletekből is látszik, hogy az iratokat 2023.05.24. napján (BKKB B.1148/2017) és valamivel korábban a rezsi-bónás ügyben is a bíróságok megküldték a minisztérium részére.
Ehhez képest 2024-es ügyszámuk van.
Vagy a posta volt nagyon lassú, hogy legalább hét hónap kellett, hogy a minisztériumba érjenek az iratok, vagy a Sárgapólósokat tisztelték meg azzal, hogy a legjobb alkalmat várták a felterjesztésre.
Mi történt ezekkel az ügyekkel 2023-ban a minisztériumban?
- Bírósági döntések hitelessége és az eljárások tisztességessége?
Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy már Budaházyék kegyelmi eljárását követően, de még erősebben Kónya Endrével kapcsolatban sokan – különösen ellenzéki politikusok és az ellenzékhez köthető sajtó – arról beszéltek, hogy a bíróságok döntéseit nem illik kétségbe vonni.
Budaházyék ügyében egyesek még a kegyelmi döntés visszavonását is kilátásba helyezték.
Álláspontunk és tapasztalataink szerint ez egy teljességgel téves kiindulási alap.
Némileg beleláttunk Budaházyék eljárásaiba. Leginkább azért, mert nagy része a nyilvánosság előtt zajlott és mi azt érdeklődéssel figyeltük. Megismertük Kónya Endre közleményét is a saját eljárásáról.
Ezen információkat összehasonlítva a saját ügyeinkben tapasztaltakkal meg kell állapítani, hogy sajnos a bírósági döntések sok esetben sem az igazságosságnak sem a törvényességnek, sem a tisztességes eljárás elvárásainak nem felelnek meg. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy ha egy – akár több szintű – bírósági eljárásban valakit bűnösnek találnak, akkor az illető valóban bűnös.
Saját ügyeinkben is többször tapasztaltunk a törvényekkel és a józan ésszel is ellentétes döntéseket és eljárásokat.
Az egyik leginkább izgalmas példa Póka László terrorcselekmény bűntettében történő elmarasztalása.
Az eljárás terrorcselkeménnyel fenyegetés miatt indult. Előbb hat különböző tanács – a legtöbb esetben három tagú tanácsként eljárva – évekig tartó eljárásokban mondta ki, hogy Póka Laci nem követte el a sem a terrorcselekménnyel fenyegetést, sem más bűncselekményeket, illetve ezek alapos gyanúja sem áll fenn.
A végleges döntést követően, a hat hónapos határidő lejártát megelőző néhány napban az ügyészség a kúriához fordult. A kúria – inkább egy spirituális eseményhez, mint bírósági ítélethirdetéshez hasonló aktus alkalmával – azt találta mondani, hogy Póka Lacit mindenképpen meg kell büntetni, mert már a gondolatai is bűnösek.
Ezt követően előbb egy egytagú tanács igyekezett megfelelni a kúria döntésének és közveszéllyel fenyegetés miatt hozott egy döntést és egy enyhe elmarasztalást.
Majd az ügyészség fellebbezése miatt az ítélőtábla az elvárásoknak sokkal jobban megfelelő döntésben kimonda, hogy Póka Laci bizony terrorista. Elkövette a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettét. Erre azóta az eljárásokban sorra terrorcselekmény bűntette fordulattal hivatkoznak, és többek között emiatt is tartják már több mint hét éve kényszerintézkedés alatt, kitiltva Budapest területéről. Mert szerintük Póka Laci egy veszélyes bűnöző, és csak a Budapestről történő kitiltásával lehet Magyarország békéjét és biztonságát fenntartani.
Valójában arról van szó, hogy az orbáni bűnbandának akarnak megfelelni a bíróságok azzal, hogy Póka Laci a békés, de kétségtelenül izgalmas és sokszor újszerű véleménynyilvánításaival ne buzdítson másokat arra, hogy éljenek az alapvető jogaikkal.
Ebben a megfelelési kényszerükben akár arra is képesek, hogy kimondják, hogy az előző hat tanács alkalmatlan egy olyan súlyos ügyben, mint a terrorcselekmény, helyes döntést hozni.
Azt is meg kell állapítani, hogy a megismételt eljárásban semmilyen új adat, tény vagy körülmény nem merült fel. Legfeljebb a politikai helyzet változott meg, és észlelték, hogy Póka Laci és lelkes társai, a Sárgapólósok egyre nagyobb hatással vannak arra, hogy az emberek békés eszközökkel kinyilvánítsák a véleményüket.
Ez az a fenti eset, ami velünk esett meg, – ha mással történt volna talán el sem hinnénk – is azt bizonyítja, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy a bíróságok jó és-vagy helyes döntéseket hoznak. Láthatjuk, hogy maguk a bíróságok sem hisznek ebben, sőt képesek az ellenkezőjét bizonyítani.
Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni a mostani, kegyelmi eljárásokkal is érintett ügyekben elkövetett eljárási szabályok megsértéseit, iratellenes megállapításokra alapozott döntéseket és az eljáró bírók, feletteseik általi mentegetését.
Most csupán néhány esetet említünk meg éppen érintve a jogsértések lényegét. Részletesen, az ügyekben benyújtott jogorvoslatokból és panaszokból tudnak tájékozódni.
Nem álltak rendelkezésre magánindítványok a nyomozások megkezdésekor.
A nyomozás meghosszabbítása a nyomozás határidejének lejárta után történt, ami az eljárás, és így Póka Laci kényszerintézkedésének automatikus megszűnését eredményezte volna, ha betartják a vonatkozó törvényeket.
A kényszerintézkedések fenntartásában sorozatosan nem tartották be a vonatkozó eljárási szabályokat, jelentősen késtek az elbírálásokkal.
A kényszerintézkedést – budapesti kitiltást – iratellenesen megállapított tényekre alapozták.
A kényszerintézkedés megszegése miatti rendbírság tekintetében valótlant állított eljáró bíró, amikor azt állította, hogy látott valamit egy bizonyos videóban. Ilyen videó nem létezett, csupán az ügyészség valótlan állítását írta le úgy, mintha azt maga látta volna. A fellebbezésnél ezt a törvénysértést nem is vizsgálták – vagy nem beszéltek róla – hanem inkább új tényt állapítottak meg, amire már nem lehetett védekezni fellebbezés és rendkívüli felülvizsgálat lehetőségének törvényben meghatározott hiánya miatt.
Olyan esetben is rendbírságot állapított meg eljáró bíró, – ráadásul eltúlzóan nagy mértékű, 700 000 Ft-ot – amikor Póka Laci Pest-megye rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettesével találkozott a fogadóóráján. De a rendbírság be nem fizetett részének elzárását már nem engedték végrehajtani és többszöri kérés ellenére sem jelölték meg ennek jogszabályi alapját.
Más esetben – rezsi-bónás ügy – olyan eljárási cselkeményre rendelt el elővezetést eljáró bíró, amire nem küldött idézést. Itt is mind a sikeres, mind a sikertelen elővezetések költsége a vádlottak terhén maradt.
Az ülés időpontjának megismerhetőségét azzal is korlátozta, hogy azon jegyzőkönyvet sem küldte meg a vádlottak részére, amelyből értesülhettek volna a korábban, távollétükben megtartott ülésről.
Az eljárási szabályok súlyos megsértését eredményezte az is, hogy az uzsorás büntető ügyében a vádmódosítást követően eljáró bíró megtiltotta, hogy a vádlottak szóban észrevételeket tegyenek az új vádiratra és ezzel kiegészítsék a vallomásukat. Ezzel eljáró bíró gyakorlatilag az eljárási törvény több pontját is megszegte a védekezéshez való jog megvonásával.
Ezt az előzte meg, hogy két egymás utáni tárgyaláson eljáró bíró összesen 247 alkalommal szakította félbe Póka Lacit, – gyakorlatilag percenként közbeszólt – miközben Póka Laci előadta védekezését. A vonatkozó törvények szerint ilyen megszakításokat egyszer sem tehetett volna. Érdekes módon ezen törvénysértő tevékenységéről sem gondolta a panaszunk alapján a bíróság vezetője, hogy lenne bármilyen tennivalója.
A fent említett bírói döntések ellen vagy kizárt a jogorvoslat, vagy a további jogorvoslat kimerítése esetén nincs lehetőség sem alkotmányjogi panaszra, sem kúria felülvizsgálatra. Sorra azzal utasították el az ilyen irányú rendkívüli jogorvoslatainkat, hogy nem az ügy érdemében születtek a döntések.
Ez nyilván sántít annyiban, hogy – bár igaz, hogy nem az alapügy érdemében születtek a döntések – de az adott ügyet ezekkel a döntésekkel véglegesen lezárták. Legyen szó akár a kényszerintézkedésben, elővezetésekben, bírók által az eljárási szabályok megszegésében született döntésekről.
Az egyetlen lehetőség ezen döntésekkel kapcsolatban a panasz intézménye, mellyel sok esetben éltünk is.
Ezeket sorra azzal intézték el a bírósági vezetők, hogy a bíró nem utasítható, így nincs lehetőségük beavatkozni.
De milyen lehetőségek vannak akkor, amikor a bírók egyértelműen törvényt sértenek? És ezen törvénysértések által születnek, és csak ezek által születhetnek a vádlottak számára hátrányos döntések?
A gyakorlat azt mutatja, hogy egyéltalán nem biztos, hogy a bíróságok törvényeknek megfelelő döntéseket hoznak.
Bizonyítja ezt az is, hogy a több mint húsz birtokvédelmi eljárásunk nagyjából felében a Sárgapólósoknak adtak igazat, a másik felében az elsőszámú uzsorás bankjának. Holott a tényállás azonos volt mindegyik esetben.
Ugyan ez a helyzet áll fenn a szabálysértési eljárásaink esetében is. Legutóbb egy bírósági titkár a PKKB-n azt találta mondani, hogy rá nem vonatkozik, így nem is kell alkalmaznia a kúria elvi döntését.
- Mentő tanúk meghallgatásának elutasítása
Több esetben találkoztunk azzal, – a kegyelmi eljárásokban is – hogy az ügyeinkben a védelem által indítványozott mentő tanúk meghallgatását elutasították a bíróságok. Voltak olyan esetek is, hogy nem is hoztak erről végzést, csak nem hallgattuk meg őket.
Mi másra engedhet ez következtetni, mint arra, hogy a mentő tanúk meghallgatása által már nem lehetne meghozni az elvárt elmarasztaló döntést? Emiatt inkább nem hallgatják meg őket.
Ilyen volt például kövér házmester büntető ügyében kövér házmester meghallgatásának megtagadása annak ellenére, hogy még az ügyészség is úgy írta le, hogy vádlotti megnyilvánulások kizárólag kövér házmester irányába történtek.
Mindhárom ügyben – kövéres, rezsi-bónás és uzsorás – indítványoztuk mentő tanúk minőségében meghallgatni a:
– korábbi kancellária minisztert, Lázár Jánost, aki 2015-ben, hivatalos minőségében azt mondta, hogy a devizahitelesek menjenek a bankárok házai elé tüntetni.
– korábbi igazságügyi minisztert Trócsányi Lászlót és államtitkárát, Völner Pált, valamint Gulyás Gergely akkori fidesz frakcióvezetőt, akik Gaudi -Nagy Tamás közvetítésével megrendeltek a Sárgapólósoktól és más devizakárosult érdekvédőktől tüntetéseket Gyurcsány Ferenc és más baloldali politikusok, valamint bankárok – de nem lehetett az első számú uzsorás – házai elé. Az ezzel kapcsolatos levelezéseket becsatoltuk, és ezek alapján kértük a fent említett személyek meghallgatását. Nyilvánvaló mentő körülmény, hogy az ügyészség által felrótt cselekményekkel azonos cselekményekre bíztattak és konkrétan felkértek jogász végzettségű, fontos kormányzati pozícióban lévő személyek, akik közül többen az Alaptörvény és más jogszabályok megalkotásában is jelentős szerepet vállaltak. Ezek az emberek csak tudják, hogy amire bíztattak vagy felkértek, az bűncselekmény-e.
Nyilván mindenki tudja, hogy a kegyelmi eljárásokkal érintett cselekmények nem bűncselekmények. Mégis az eljárások már 2016. óta folynak, Póka Lacit több mint hét éve – 2017. február 22. napja óta – kitiltva tartják Budapestről és számos más kényszerintézkedés is volt az eljárásokban.
Az elsőszámú uzsorás büntető ügyében a következő, 2024.05.30. napi tárgyalás már a 22. lesz elsőfokon.
- Értesítés a döntésről
Azt írták a tájékoztatásban, hogy a kegyelmi döntést a bíróság útján fogják kézbesíteni.
Kiindulva a Budaházyék ügyéből nem elfogadható, hogy majd a bíróságokon keresztül értesítsenek az elbírálás eredményéről.
Mi nem érdemeljük meg, hogy közleményt adjon ki róla a Sándor-palota? Ez csak Budaházyéknak jár? Politikailag mi nem vagyunk olyan fontosak?
És mi lesz a szabadítással? Mint Budaházyék esetében.
Igaz, hogy Póka Laci nem börtönben van, de mégis csak fogvatartással egyenértékű kényszerintézkedés alatt áll. Lásd Bv. törvény.
Elvárjuk, hogy kedvező döntés esetén – mi más lehetne – siessenek tudatni, hogy most már Budapesten is szabadon lengetheti a „MAGYARORSZÁG DIKTATÚRA” és „O1G” feliratú, 3,5 m-es zászlóját.
Azt is kérjük, hogy amennyiben Budaházy Gyurinak a lovat, amivel a börtönből kilovagolt, az állam biztosította, akkor Póka Lacinak is küldjenek egyet Budapest határába. Mennyivel jobban nézne ki lovon lengetni az imént említett véleményt.
Már csak az egyenlő bánásmód elvének biztosítása érdekében is így lenne helyes.
Azt is kérjük, hogy a Sándor-palota magáról az ügyről is hasonló hírverést csapjon, mint Budaházyék ügyéről.
Itt lenne az ideje, hogy a késlekedésről megnyilatkozzanak, illetve akár jelen beadványról is.
Mint ahogyan tették akkor, amikor Budaházyék ügyében első alkalommal adtak ki közleményt, vagy amikor arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy az egyik sértett a köztársasági elnöknél járt a kegyelmi ügyben lobbyzni.
Például az alábbihoz hasonlóan:
„Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.”
Az utóbb idézett közleményrészleten elgondolkodva, talán meg sem kell említeni, hogy a nekünk felrótt bűnökért nagyon súlyos esetben is maximum egy év börtönt lehetne kapni. Ezzel szemben már több mint nyolc éve – 2016. januárja óta – állunk büntető eljárás alatt, Póka Laci több mint hét éve kényszerintézkedés alatt, és többen, több alkalommal voltak szintén kényszerintézkedések alatt az ügyekben.
Vajon az eljárások további elhúzódása a mi esetünkben nem jelentene-e aránytalan sérelmet?
Tököl, 2024.05.12
A mielőbbi pozitív döntésben bízva és várva a válaszokat és iratokat;
Tisztelettel:
Póka László Póka Anita”
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Bal-Rad komm: