Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.
Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás szerepel az 500 legnyereségesebb magyarországi cég 2025-ös rangsorában, míg az árbevételi toplistán 37 ilyen társaság található. A lap szerint a különbség azt mutatja, hogy az Orbán-kormányhoz közel állónak tartott üzleti körök nemcsak jelentős megrendelésállományhoz, hanem kiemelkedő nyereséghez is jutottak. A besorolás ugyanakkor nem minden esetben egyértelmű a tulajdonosi kapcsolatok és az állami kedvezmények megítélése miatt.
A LAP 49 KIVÁLASZTOTT VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYEIT VIZSGÁLTA MEG RÉSZLETESEN, AMELYEK ÖSSZESÍTETT ADÓZOTT NYERESÉGE EGY ÉV ALATT 13 SZÁZALÉKKAL, 651 MILLIÁRDRÓL 733 MILLIÁRD FORINTRA EMELKEDETT.
A lap számításai szerint a társaságok meghatározó, NER-hez sorolt tulajdonosainak mintegy 125 milliárd forint osztalékot szavaztak meg, néhány százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az autópályák üzemeltetésénél a lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő 369 milliárd forintos árbevétele mellett kimutatott 1,7 milliárdos nyereség önmagában nem mutatja meg a kapcsolódó cégek teljesítményét. A tucatnyi MKIF nevű társaságból együttesen több mint 22 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok. Emellett a Mészáros M1 Útépítő 35 milliárd, a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalt pedig 51 milliárd forintos profitot ért el. A HVG feltételezése szerint ezek eredményéhez az autópálya-koncesszióhoz kapcsolódó megrendelések és az M1-es bővítése is hozzájárultak.
MINT ISMERT, VITÉZY DÁVID BERUHÁZÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER KEZDEMÉNYEZÉSÉRE JÖVŐRE MÁR NEM AZ MKIF LESZ A KONCESSZOR, AMELYET A CÉG IS ELFOGADOTT.
Garancsi István és kaszinóüzleti társa, Habony Árpád a lap összesítése szerint együttesen mintegy tízmilliárd forinttal több osztalékhoz jutott, mint egy évvel korábban. Más tulajdonosok jelentős nyereség mellett sem vettek fel osztalékot: a táblázatban szereplő Tiborcz István-érdekeltségeknél például nem mutattak ki közvetlenül a fő tulajdonosnak jutó kifizetést.
A VIZSGÁLT 49 VÁLLALKOZÁS ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYTARTALÉKA 268 MILLIÁRD FORINTTAL, MINTEGY 1200 MILLIÁRD FORINTRA NŐTT.
A korábbi évek felhalmozott nyeresége fejlesztések fedezetéül szolgálhat, de megfelelő pénzügyi és jogszabályi feltételek mellett később osztalékot is fizethetnek belőle. Az eredménytartalék ugyanakkor számviteli kategória: összege nem jelenti azt, hogy ugyanennyi szabadon elkölthető készpénz áll a cégek bankszámláin – emlékeztet a lap. (portfolio)
-ÉS EGY MÁSIK – FIGYELEMRE MÉLTÓ ÍRÁS! – UGYANCSAK A portfolio.hu – ról:
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalkozások jövője egyszerre gazdasági, jogi és politikai kérdés. A közbeszédben gyakran egységes csoportként jelennek meg a NER-es cégek, holott a politikai kötődésük mértéke, gazdasági teljesítményük és a közpénzekhez való viszonyuk között óriási különbségek vannak.
- Vannak köztük, amelyek lényegében semmilyen értelmezhető, értékteremtő gazdasági tevékenységet nem végeztek,
- mások valós termelési kapacitásokkal, szakmai tudással láttak el politikai kapcsolatokkal megszerzett megrendeléseket,
- de olyanok is, amelyek piaci megrendeléseket is teljesítettek,
- sőt olyanok is, amelyek kifejezetten a piacról lettek nagyok, és ezután vásárolta be magát hozzájuk egy cég vagy egy magánszemély, amit, vagy akit a közvélemény a NER-hez köt.
Tegyük hozzá mindehhez, hogy politikai kapcsolatokból nemcsak megrendelés révén lehetett hasznot húzni, hanem más módon is, kedvező finanszírozási feltételek, vagy csak egyszerűen hitelhez jutás útján, esetleg versenypolitikai értelemben lejtősre épített pálya révén is.
Az Opten korábbi elemzése 1866 vállalkozást sorolt a politikai kapcsolatok alapján azonosított körbe. Az elemzés szerint e cégek összesített árbevétele 16 év alatt elérte a 12 ezer milliárd forintot, adózott eredményük pedig az 1400 milliárd forintot. A körhöz jelentős uniós támogatások és közbeszerzések is kapcsolódtak. Ezek az adatok a gazdasági súly érzékeltetésére alkalmasak, de önmagukban sem jogsértést, sem egységes gazdasági vagy tulajdonosi érdekkört nem bizonyítanak.
A vagyonvisszaszerzés szempontjából ez azt jelenti, hogy a cégekben megtestesülő – és leginkább a tőzsdén, vagy a 100 leggazdagabb magyar listáján tetten érhető – érték egyszerűen semmivé válik, és – tetszik vagy nem tetszik – örökre kikerül a Nemzeti Vagyonmegőrzési és Vagyonvisszavételi Hivatal látóköréből. Morzsái esetleg visszaszerezhetők a tulajdonosok és cégvezetők személyes vagyonából, nagy része azonban egyszerűen elolvad, megszűnik létezni, ami kiválóan tetten érhető a tőzsdén jegyzett NER-közeliként számon tartott cégek árfolyamának alakulásán.
A NER-hez köthető cégvagyon leértékelődése ugyanakkor megnyit egy másik lehetőséget: az alacsonyabb cégérték felkeltheti ugyanis olyan befektetők figyelmét, akik fantáziát látnak az ilyen cégek részben vagy egészben történő megvásárlásában, reorganizációjában és piaci működtetésében. Ők azt látják, hogy eladó sorba jut egy vállalkozás, amelynek vagyona, eszközei, élő megrendelései, teljesítendő szerződései vannak, és amihez pillanatnyilag nyomott áron hozzá lehet jutni.
Ezen a ponton látszólag elválik egymástól a társadalom vagyonvisszaszerzéshez, illetve a cégek további működéséhez fűződő érdeke. A közvélemény jelentős része szerint a cégek eladása segít az eredeti tulajdonosnak a vagyon kimentésében, hiszen az értük kapott készpénz könnyebben eldugható a hatóság szeme elől, mint a vállalati vagyon, gépek, berendezések, ingatlanok stb.
EBBŐL AZONBAN NEM KÖVETKEZIK, HOGY MINDEN ÉRINTETT VÁLLALKOZÁST FEL KELL SZÁMOLNI, VAGY HOGY A KORÁBBI TULAJDONOSOK ELSZÁMOLTATÁSA CSAK A VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSÉVEL VALÓSÍTHATÓ MEG.
A kérdés tehát az, hogy a politikai kapcsolatokból korábban tőkét kovácsoló vállalatokból melyek azok, amelyek a politikai előnyök elvesztése után is képesek lehetnek piaci alapon működni, milyen feltételekkel érdemes ezt lehetővé tenni, hogy viszonyul mindez a vagyonvisszaszerzési elvárásához és a gazdaság érdekeihez. Figyelembe kell venni például, hogy vannak olyan cégek, amelyek szétesése messzemenő következményekkel jár, mert a bennük felhalmozott tudás, tapasztalat, piacismeret és speciális eszköztár legfeljebb évtizedes távon építhető fel újra.
Fontos leszögezni, hogy a politikai előny elvesztése nem feltétlenül jelenti a vállalkozás teljes gazdasági értékének elvesztését. A leértékelődés mindenképpen megtörténik, de a cégben ott maradnak a működő gépek és berendezések, az ingatlanok, a munkavállalók szaktudása, a szervezeti tapasztalat, az ügyfélkapcsolatok és a piaci alapon is teljesíthető szerződések. Ezek értéke nem feltétlenül tűnik el a politikai kapcsolatok megszűnésével.
Ha egy ilyen vállalatot új tulajdonos vesz át, megfelelő átvilágítás után átszervezheti a működését, megszüntetheti a nem gazdaságos tevékenységeket, és a korábbi politikai megrendelések helyett piaci bevételekre építhet. Ez nem minden vállalatnál lehetséges, és nem minden esetben ez a legjobb megoldás. Ahol azonban megvalósítható, ott a reorganizáció megőrizhet olyan gazdasági értéket, amely részben, vagy egészben elveszne, ha a vállalat a felszámolás sorsára jutna.
A MŰKÖDŐ VÁLLALAT TOVÁBBADÁSA TEHÁT NEM AZONOS A KORÁBBI TULAJDONOS GAZDASÁGI VAGY POLITIKAI SZEREPÉNEK FENNTARTÁSÁVAL. A TULAJDONOSVÁLTÁS ÉPPEN AZT TEHETI LEHETŐVÉ, HOGY A KORÁBBI POLITIKAI FÜGGŐSÉG HELYÉT PIACI MŰKÖDÉS VEGYE ÁT.
A kockázatnak ára van, és az be is árazható
Egy vállalat megvásárlásakor a vevő nemcsak a meglévő eszközöket és a jövőbeli bevételi lehetőségeket mérlegeli. Figyelembe kell vennie a bizonytalan megrendeléseket, a futó szerződések teljesíthetőségét, a finanszírozási nehézségeket, a lehetséges hatósági eljárásokat és a korábbi működésből eredő jogi kockázatokat is.
Ezek a kockázatok a vételárban és a szerződéses feltételekben egyaránt megjelenhetnek. Ha a vevő nem bízik abban, hogy az eladó helytáll a később feltárt kötelezettségekért, alacsonyabb árat kínálhat, további biztosítékokat kérhet, vagy elállhat a vásárlástól. A szerződéses szavatosságok, kártalanítási rendelkezések, felelősségi korlátok és egyéb garanciák megoszthatják a felek között a kockázatokat, és ennek hatása van a kialakuló vételárra.
A piaci mechanizmus azonban nem mindenható. A vevő csak azokat a kockázatokat tudja megfelelően beárazni, amelyeket felismer, felmér és amelyek következményeit a tranzakcióban figyelembe tudja venni. A nem ismert kockázatok egy másik szerződéses pontban jelennek meg, és a felek ennek megosztásában is megállapodhatnak, de annak árazása és a kockázatviselés megosztása az ismert kockázatoknál sokkal problémásabb, hiszen például az állam, a hitelezők és más érintettek érdekei nem feltétlenül jelennek meg teljes egészükben a vevő és az eladó alkujában.
Mindez nem cáfolja a piaci árazás jelentőségét, a kockázat így, vagy úgy beépül az árakba. Ugyanakkor azt meg kell állapítanunk, hogy bár a vételár és a szerződéses kockázatmegosztás a probléma egyik részét rendezi, a közvagyon védelméhez és a jogsértések következményeinek érvényesítéséhez külön eszközökre is szükség van.
A piac nem tud és nem is köteles minden vállalatot megmenteni. Ha egy cég üzleti modellje a politikai megrendelések nélkül fenntarthatatlan, várható bevételei nem nyújtanak fedezetet a vele szemben keletkező kötelezettségekre, vagy a kockázatok miatt nem található megfelelő vevő, akkor a piaci logika szerint megkezdődhet a cég egyes eszközeinek vagy bármilyen értékének értékesítése vagy a felszámolás.
A tulajdonosváltás nem felmentés
A vállalat tovább működtetése és a korábbi jogsértésekért viselt felelősség két külön kérdés. A tulajdonosváltás önmagában nem szünteti meg a cég korábbi működéséből származó kötelezettségeit, a vevő és az eladó közötti szerződéses kockázatmegosztása pedig nem írja felül az állam vagy más harmadik személyek jogait. Egy tulajdonosváltás tehát önmagában nem akadálya annak, hogy a hatóságok a korábbi működésből eredő jogsértéseket feltárják, a jogszabályok alapján eljárjanak, a jogos követeléseket érvényesítsék. Ezek a követelések a még működő céggel szemben fogalmazódnak meg, az eljáró hatóság a követelést a cég vagyonára vagy bevételeire terhelheti, de az az eladó és a vevő közötti megállapodás kérdése, hogy a cég – miután rendezte ezeket – ebből mennyit háríthat át az eredeti tulajdonosra.
Ez a felállás a vagyonvisszaszerzők szempontjából akár kedvezőbb is lehet, mint az eredeti tulajdonosi szerkezet, hiszen előfordulhat, hogy egy tisztességes új tulajdonossal szemben könnyebben megy a követelés érvényesítése, mint az eredeti tulajdonossal szemben, akinek jogkövető magatartása korábban már bizonyítottan kivetnivalókat hagyott maga után, hiszen ebből származik maga a követelés.
Léteznek a tulajdonosváltásnak a vagyonvisszaszerzést kifejezetten nehezítő, károsabb gyakorlatai is, ezek azonban rosszhiszeműséggel párosulva már büntetőjogi felelősséget vonnak maguk után.
- Előfordulhat, hogy a céget olyan új tulajdonos veszi a nevére, akinek irányítása alatt a vállalkozás nem elégíti ki az ilyen és más követeléseket, és aki vállalja annak kockázatát, hogy a hatóságok személyesen rajta próbálják azt behajtani, csakhogy eltűnik, vagy lényegében semmije nincs, amin a követelést végre lehetne hajtani. (A köznyelv ezt elKayázásnak nevezi, utalva a Kaya Ibrahim nevéhez köthető magyarországi fiktív cégátruházási botrányra az 1990-es évekből.)
- Közönségesen csak a cég kiürítésének szoktuk nevezni, amikor a tulajdonosok eladják a cég eszközeit, vagyonelemeit, vagy éppen teljesítés alatt álló megrendeléseit.
Ezek az eljárások azonban büntethetők, mert nem igaz, hogy mindenkinek joga van hülyének lenni. Rosszhiszeműség, az elvárhatótól eltérő döntések esetén ezek az eljárások megvalósíthatják a csalás, a hűtlen kezelés és a tartozás fedezetének elvonása tényállásokat (együtt és külön-külön is), és a Polgári Törvénykönyv is nevesíti a fedezetelvonó szerződés fogalmát.
A cégek felelősségéhez hasonlóan a tulajdonosváltás nem ad felmentést azoknak a természetes személyeknek sem, akiknek a felelőssége valamely korábbi cselekményük alapján megállapítható. Ez a felelősség ugyanakkor nem vezethető le pusztán abból, hogy valaki tulajdonos, vezető, felügyelőbizottsági tag vagy könyvvizsgáló volt. A konkrét magatartást, az alkalmazandó jogalapot és a felelősség egyéb feltételeit minden esetben külön kell vizsgálni. A tulajdonosok személyes felelősségének megállapítása különösen összetett lehet, és semmiképpen nem tekinthető automatikusnak, de ez akkor is fennáll, ha ők maradnak a tulajdonosok.
Az új tulajdonosnak sok esetben saját gazdasági érdeke is a múlt tisztázása. Egy vállalat valós kötelezettségeinek és kockázatainak feltárása nélkül nem lehet megalapozottan megtervezni a reorganizációt. A szabálytalanságok megfelelő kezelése és a jogszerű működés helyreállítása az új vezetés érdeke lehet; hogy az adott ügyben milyen bejelentési vagy együttműködési kötelezettség áll fenn, azt a konkrét jogi helyzet dönti el.
A TULAJDONOSVÁLTÁS TEHÁT NEM TÜNTETI EL A KORÁBBI MŰKÖDÉS NYOMAIT, SŐT OLYKOR ÉPPENSÉGGEL LEHETŐVÉ TESZI, HOGY AZOK A HATÓSÁGOK BIRTOKÁBA JUSSANAK, VAGYIS MEGFELELŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉPPEN LEHETŐSÉGET TEREMTHET A MÚLT FELTÁRÁSÁRA.
Ez természetesen nem garantálja a sikeres elszámoltatást, és nem helyettesíti az állam saját feladatait.
Mennyi gazdasági veszteséget érdemes vállalni?
A politikai kapcsolatok révén felhalmozott vagyon visszaszerzése, a korábbi jogsértések következményeinek érvényesítése és a közpénzek védelme legitim célok. Ezeket azonban nem lehet kizárólag annak alapján értékelni, hogy egy vállalat korábban milyen politikai kapcsolatokkal rendelkezett.
A vállalat eladásából származó vételár valóban olyan vagyon lehet, amelynek későbbi felhasználása vagy visszaszerzése nehézségekbe ütközik. Ezt a kockázatot nem szabad figyelmen kívül hagyni. De ugyanígy számításba kell venni a felszámolás társadalmi költségét is: a munkahelyek elvesztését, a termelési kapacitások leépülését, a beszállítói láncok megszakadását és a hasznosítható szaktudás eltűnését.
A helyes döntés ezért nem vezethető le egyetlen általános szabályból.
- Vannak helyzetek, amikor a vagyon biztosítása, a tranzakció korlátozása vagy a felszámolás szolgálja jobban a közérdeket.
- Más esetekben a piaci áron, megfelelő garanciákkal végrehajtott tulajdonosváltás és reorganizáció lehet a kedvezőbb megoldás, még akkor is, ha a korábbi tulajdonos elszámoltatása vagy a vagyon egy részének visszaszerzése nehezebbé válik.
A GAZDASÁGI MŰKÖDŐKÉPESSÉG ÉS AZ ELSZÁMOLTATÁS KÖZÖTTI KONFLIKTUST NEM KELL MINDEN ESETBEN A VÁLLALAT FELSZÁMOLÁSÁVAL FELOLDANI.
Sokszor érdemes lehet a működő gazdasági érték megőrzését választani, vállalva az elszámoltatásban és a vagyonvisszaszerzésben jelentkező, felmérhető veszteségeket. Ez azonban nem általános felmentés a korábbi tulajdonosoknak, hanem az adott ügy gazdasági és jogi körülményeinek mérlegelését igénylő döntés. Ebben – a jogszabályi keretek között – annak kell a döntéshozókat vezérelnie, hogy a múltbeli visszaélések következményeinek érvényesítése mellett ne vesszen el szükségtelenül az a gazdasági érték, amely megfelelő tulajdonosi és működési feltételek között továbbra is a magyar gazdaságot szolgálhatja. (portfolio)
Bal-Rad komm: „…A LAP 49 KIVÁLASZTOTT VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYEIT VIZSGÁLTA MEG RÉSZLETESEN, AMELYEK ÖSSZESÍTETT ADÓZOTT NYERESÉGE EGY ÉV ALATT 13 SZÁZALÉKKAL, 651 MILLIÁRDRÓL 733 MILLIÁRD FORINTRA EMELKEDETT…”
-MINDEZ PEDIG TÖRVÉNYESEN! TÁKOLMÁNYOSÍTVA!
ÉS AKKOR MÉG EGYETLEN SZÓ SEM ESETT A SESZTÁK – FÉLE, MEG A K(H)ANKÓ – FÉLE ÜGYEKRŐL! AMELYEK SZINTÉN A DÖBRÖGISTA NER – ÁLTAL TÁKOLMÁNYOSÍTVA LETTEK!
ENNÉL FOGVA IGAZAT ÁLLÍT A vajda, amikor azt károgja a képünkbe, hogy az ő miniszterei CSAKIS TISZTESSÉGES – JÓRAVALÓ EMBEREK!
Javasolnánk a Döbrögi kijelentésével vitatkozni merőknek: TALÁN SÍMACSKA LAJJOSSAL KELLENE KEZDENI A SORT! HISZEN Ő MAGA TALÁLTA KI ÉS IRÁNYÍTOTTA a döbrögista bűnbanda GAZDASÁGI TÉNYKEDÉSÉT! Kezdve a horda székházügyletétől és a Soros „alapítvány” magyarországi vezírképviselőjének – az ’56 – os bűnei miatt elítélt – Vásárhelyi István fiának, a dunaújvárosi Acélművek vezető közga(rá)zdája címéig avanzsírozott egykori SzDSz – es pártigazgatónak a Döbrögi vajda papájának a pártszékház „KIMENTÉSÉBŐL” megteremtett, KŐBÁNYÁJÁNAK AZ EGÉSZ VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ GAZDASÁGI „SIKERÉNEK” A KULCSÁTÓL, a SÍMACSKA – RAGÁLY TONYÓ DUETTNEK A NAV ÉLÉN VÉGHEZVITT „HOSSZÚ BÁJTOK ÉJSZAKÁJA” NÉVEN ELHÍRESÜLT AKCIÓJÁT! Márcsak azon oknál fogva is, MERTHOGY AKKOR MÉG NEM ÁLLTAK FENT A TÁKOLMÁNYOSSÁG FELTÉTELEI!
Deee… – KEZDHETNÉK AKÁR A SORT SINTÉR SATYA BÁCSIVAL IS! Akinek viszont KULCSSZEREPE VOLT Döbrögi fölemelkedésében!
PERSZE NAIVITÁS LENNE A RÉSZÜNKRŐL MINDENNEMŰ BIZALOM AZIRÁNT, HOGY A MI JAVASLATAINK KÖZÜL BÁRMELYIKET IS FIGYELEMBE VEGYE A Döbrögi vajda ALTAL KIJELÖLT, ÉPPEN AKTUÁLIS VÉGREHAJTÓ!

Pap Balázs volt vezetöügyészt szemtanu valomása pontossan leirja Magyarország tragédiáját.
Mivel a kazár nem tud államként müködni
JAVALOM a nagyhatalmaknak Jalta 2 novemberi találkozon
Ungarn kis kazária
Ukrajna Gran KAZÁRIA
MÁS ÁLLAMOKHOZ gyámság alá vonását
Miért ölték meg Kadhafit.Hát ezért:
1985-ben, 1986-ban és 1987-ben ott dolgoztam, és megerősíthetem, hogy minden, amit Nikos írt, igaz!
Használt autót vettem — egy hároméves Ladát, amely az Orosz Nagykövetségről származott — 200 dínárért (660 dollárért), miközben naponta 30 és 40 dínár (kb. 100–130 dollár) között kerestem.
Mivel foglalkoztam?
Televíziókat javítottam egy magánműhelyben Tripoliban! „GYILKOLTA AZOK, ÉRTELÜK ÉHEN HALNI
Miért ölték meg Kadafit:
1. Líbiában nem léteztek villanyszámlák; az áram ingyenes volt minden polgára számára.
2. Nem voltak kamatok a kölcsönökön; a bankok az állam tulajdonát képezték, és törvény szerint a polgároknak nyújtott kölcsönök kamatmentesek voltak (0 %).
3. Kádafi megígérte, hogy a saját szülei sem kapnak lakást, amíg Líbia minden más lakója meg nem kapja. Kádafi apja sátrában halt meg az ő uralkodása alatt.
4. Minden líbiai frissen házasodott pár 60 000 dínárt kapott a kormánytól, hogy lakást vásároljanak és családot alapítsanak.
5. Az oktatás és az egészségügy ingyenes volt Líbiában. Kádafi előtt a lakosság csak 25 %-a tudott olvasni és írni; az ő uralkodása alatt ez az arány 83 %-ra nőtt.
6. Ha a líbiaiak farmon akartak élni, nekik adtak házat, felszerelést, magokat és jószágot, mindezt ingyen.
7. Ha Líbiában nem állt rendelkezésre valamilyen orvosi kezelés, a kormány finanszírozta a külföldi kezelést, emellett 2300 dollárt biztosított szállás- és utazási költségekre.
8. Ha egy líbiai polgár autót vásárolt, a kormány állta az ár 50 %-át.
9. A benzin ára 0,14 dollár/liter volt.
10. Líbia nem tartozott külföldi adóssággal, tartalékai pedig 150 000 millió dollárt tettek ki (ezek ma világszerte le vannak fagyasztva).
11. Ha a líbiaiak nem találtak munkát a képzésük befejezése után, az állam kifizette nekik a szakmájuk szerinti átlagfizetést — mintha dolgoztak volna — amíg állást kerestek.
12. A líbiai olajeladásokból származó bevételek egy része közvetlenül minden polgár bankszámlájára került.
13. Egy anya, aki fiút szült, 5000 dollárt kapott.
14. 40 vekni kenyér 0,15 dollárba került.
15. Az összes líbiai 25 %-a rendelkezett egyetemi diplomával. 16. Kádafi megvalósította a világ legnagyobb öntözési projektjét, a „Nagy Mesterséges Folyót”, hogy vizet biztosítson az egész sivatagi nemzet számára.
Ez túl jónak hangzik, hogy igaz legyen? Nem; egyszerűen csak elvesztették látásukat attól, hogy milyen egy társadalom valaki gondoskodása alatt, akinek igazán a SÚLYA érdekeit szolgálja.
Ha ezt „DİKATÚRÁNAK” hívják, akkor el kell gondolkodnom: mi a demokrácia hátulütője?
Nikos Szalikirijakisz
Aki érti, érti…🤔
Köszönöm!🙏💖🌹
https://x.com/LuisMig86192338/status/2122412762710048878
***
Különös oka volt Kadhafi megölésének az iráni elnök szerint:
A nyugati országok támogatták Moammer Kadhafit, amíg érdekükben állt, de bombázni kezdték, amint a líbiai vezető már nem szolgálta céljukat, az észak-afrikai ország olajkincsének elrablását – hangoztatta Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök.
https://hvg.hu/vilag/20111025_kadhafi_gyilkossag_iran
***
A halála körülményei és a felelősök:
Már megint a NATO!!!
• Légitámadás: Kadhafi ki akart törni a körbevett Szurt városából; menekülő konvoját egy francia harci repülőgép és egy amerikai robotrepülőgép támadta meg és kényszerítette megállásra.
A Szirtben az utolsó búvóhelyükre beszorult kadhafisták ellen reggel nyolckor indult a végső támadás, és másfél óra múlva be is fejeződött. A kezdetekor öt teherautó próbált meg elmenekülni a tengerparti főúton, de az ostromlók tüzet nyitottak rájuk, és mintegy húszat megöltek a kadhafisták közül. A NATO !!! harci gépei is megtámadták a konvojt, és megsemmisítettek két gépkocsit, de azt a nápolyi műveleti központban nem tudták megmondani, hogy Kadhafi is ott volt-e ezek közül az egyiken.
Anton_Gorogyeckij P
2017. április 3., 22:38
A Kaddáfi-rezsim minden bűne ellenére sokat tett a lakosság életkörülményeinek javításáért, a szociális háló erősítéséért. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság, így 22 halott jut 1000 élve születettre (1985-ben ez a szám még 84 volt). A szülőágyi halandóság 64 fő 100 000 szülésre számítva. Az ország egészségügyi rendszere – bár jelentős részben külföldi orvosok bevonásával – kielégítően működik. A lakosság komfortjának – és életminőségének – növelésében fontos szerepet játszott a Nagy Ember-alkotta Folyó megépítése, amely tiszta ivóvízhez juttatta az embereket. Az írni-olvasni tudók aránya az 1969-es 10 %-ról napjainkra 90 %-ra emelkedett. A várható élettartam 20 évvel növekedett, 77 évre. Mindezek következtében nem csodálkozhatunk azon, hogy Líbia humán fejlettségi indexe napjainkban a legmagasabb Afrikában, és meghaladja Szaúd-Arábiáét is. Bár Kaddáfi több tízezer honfitársa halálát okozva a végsőkig ragaszkodott hatalmához, és dollár-tízmilliárdokat kezelt saját magánvagyonaként, az olajbevételek hasznából a lakosság is részesült, aminek következtében a líbiai lakosság döntő többségét – legalábbis az életkörülmények és az életmód tekintetében – átvezették a középkorból a modernitásba.
https://moly.hu/enciklopedia/moammer-kadhafi