NÉMI ELŐZETES A CIKK TÉMÁJÁHOZ, innen a balrad.hu – RÓL:

(ÉS…MINEZEK TETEJÉBE – MÁR A HUSZONNEGYEDIK NAPJÁNÁL TART AZ IDEI ÉVRE ÖSSZERÖFFENTETT FUTBALL VB, AMI MÁR AZ EGYENES KIESÉSES SZAKASZÁBAN TART! (Amely már a 23. a sorban!) NEM KIS SZERENCSÉNKRE – NEKÜNK MAGYAROKNAK! – KEVÉS IZGALMAT OKOZ! (Mivelhogy a mi nemmzetthy 11 -ünk nincs jelen! Az oka ismert: EGYSZERŰEN NEM JUTOTTUNK KI!) PEDIG HÁÁÁT…-PÍZ AZ LETT BELEÖLVE! (Mármint a fociba!) NEM IS KEVÉS! A dologról HAMAROSAN egy TERJEDELMES CIKKBEN FOG „MEGEMLÉKEZNI” A balrad.hu!

ELŐSZÖR IS…-TISZTÁZZUK MÁR AZT, HOGY MI IS AZ A TAO:

1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról ^* 

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotta meg: (Forrás: net.jogtar.hu) 

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § (1) ^*  Magyarországon a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek – a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel – e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) ^*  Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

(3) ^*  Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

(4) ^*  A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állásfoglalása az irányadó.

(5) ^*  E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

(6) ^*  Az (5) bekezdéstől eltérően a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózó e törvényt az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha e törvény valamely rendelkezése ezen adózók vonatkozásában kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény valamely rendelkezésének alkalmazására. Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

A társasági adó alanya ^* 

2. § (1) ^*  A társasági adó alanya a (2)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a) ^*  a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

b) ^*  a szövetkezet,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) ^*  az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),

f) ^*  a vízitársulat,

g) ^*  az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

h) ^*  a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,

i) ^*  az európai területi társulás,

j) ^*  az egyéni cég,

k) ^*  az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),

l) ^*  a vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

m) ^*  a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN).

(3) ^*  Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

(4) ^*  Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha

a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);

b) ^*  belföldön sportfióktelepen keresztül végez tevékenységet;

c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).

(5) ^*  Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.

(6) ^*  Belföldi illetőségű adózónak minősül a kezelt vagyon.

(7) ^*  A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)–(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)

a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

és az a)–c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.

(8) ^*  Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.

Csoportos társasági adóalany ^* 

2/A. § ^*  (1) Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, a (2) bekezdésben meghatározott személy által létrehozott csoportos társasági adóalany.

(2) ^*  A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.

(3) ^*  A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy

b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

(4) Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.

(5) ^*  Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(6) ^*  A (3) bekezdés alkalmazásában a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.

Teljes körű és korlátozott adókötelezettség

3. § (1) ^*  A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

(2) ^*  A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Fogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

1. ^*  azonos vagy hasonló tevékenység: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység;

1/a. ^*  adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

2. ^*  adózó: a 2. § (2)–(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;

2a. ^*  alternatív beruházás, felújítás: a 22/E. § alkalmazásában az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely

a) megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,

b) az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,

c) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy

d) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás;

3. ^*  azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR–08) szerint azonosnak minősülő munkakör;

3a. ^*  állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) szerinti állami támogatás;

4. árbevétel:

a) ^*  a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

b) ^*  hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, ^* 

c) ^*  biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, ^* 

d) ^*  befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, ^* 

e) ^*  az a) alpontban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, növelve az e törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,

f) ^*  a b)–d) alpontokban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel;

4/a. ^*  behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;

5. ^*  bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel vagy határokon átnyúló átalakulás következtében belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját, illetve a cégbírósági bejegyzés napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;

5a. ^*  bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;

6. ^*  belföld: Magyarország területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is;

7. ^*  belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;

8. ^*  biológiai sokféleség: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;

8a. ^*  helyreállítás: az állapotromlás forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedés;

8b. ^*  ökoszisztéma: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;

8c. ^*  rehabilitáció: olyan környezetgazdálkodási intézkedés, amelynek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területen, amely esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatás megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;

8d. ^*  természetalapú megoldás: a természetes vagy módosított szárazföldi vagy édesvízi ökoszisztéma védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat orvosolja és egyidejűleg javítja az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat;

8e. ^*  visszaállítás: az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma ellenálló képességének – különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének – növelése, azzal, hogy az ökoszisztéma visszaállítása magában foglalja különösen az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztéma újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;

9. ^*  bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszonyt szabályozó szerződés és egyoldalú jognyilatkozat;

9/a. ^*  beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;

10. ^* 

10/a. ^*  bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is;

10/b. ^*  elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;

10c. ^*  elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére;

11. ^*  ellenőrzött külföldi társaság:

a) ^*  a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az adóévében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet az illetősége szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által ténylegesen megfizetett, társasági adónak megfelelő adót,

valamint

b) ^*  a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol,

d) a c) pont alkalmazásában egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata akkor nem valódi, ha

da) elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és

db) a külföldi személynél vagy a külföldi telephelynél nem lennének a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok, ha egy belföldi illetőségű adózó nem látná el mindazokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek az említett eszközök és kockázatok szempontjából lényegesek, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy vagy a külföldi telephely jövedelemszerzéséhez,

e) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,

ea) ^*  amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 24.395.250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy

eb) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát,

f) az e) pont ea) alpontja alkalmazásában nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek minősül

fa) a kamat,

fb) a pénzügyi eszközből származó jövedelem,

fc) a szellemi alkotások jogából származó jövedelem,

fd) a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,

fe) a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

ff) a biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,

fg) az a jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, kapcsolt vállalkozásoktól történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy ahhoz kapcsolódva nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,

g) az e) pont eb) pontja alkalmazásában a működési költségek nem foglalják magukban a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti ország határain kívül értékesített áruk bekerülési értékét, valamint a kapcsolt vállalkozások részére teljesített kifizetések alapján elszámolt költséget, ráfordítást,

h) ^*  az a) pont alkalmazásában nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles,

i) ^*  a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;

11a. ^*  energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;

12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;

12a. ^*  élőzenei szolgáltatás: a FEOR–08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével – rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján – nyújtott zeneszolgáltatás;

13. ^*  bizalmi vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében vagyont vagyonkezelésre ad át;

14. ^*  kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon;

15. ^*  építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;

16. ^*  építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;

16/a. ^*  foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;

16/b. ^*  foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény;

16/c. ^*  felsőoktatási támogatási megállapodás: alapítóval vagy fenntartóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább három évre szóló megállapodás;

17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselő viseli;

17/a. ^*  induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;

18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

18/a. ^*  ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben

1. ^*  a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és

2. ^*  tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását

azzal, hogy

a) beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-éig rendelkezésre álló beszámolót kell érteni,

b) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat hiányában a 2. pontban szereplő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,

c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását,

d) e rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,

e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben;

18/b. ^*  termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;

18/c. ^*  termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az a külterületi ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megelőzően került sor;

19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton „ipari park” minősítést kap; ^* 

20. ^*  jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint

c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;

22. ^* 

23. ^*  kapcsolt vállalkozás:

a) ^*  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) ^*  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) ^*  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) ^*  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) ^*  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) ^*  az a)–c) alpontban foglaltakat kiegészítve akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

ga) ^*  a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, vagy ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,

gb) ^*  a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

23/a. ^*  kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,

feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;

23/b. ^*  kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, továbbá a leválás, feltéve, hogy a jogügyletet, leválást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;

23/c. ^*  kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;

23/d. ^*  kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásokat megillető támogatás;

23/e. ^*  kutatás-fejlesztési megállapodás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás;

23/f. ^*  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;

23/g. ^*  kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;

23/h. ^*  alapkutatás: a 22/G. § alkalmazásában kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;

23/i. ^*  alkalmazott (ipari) kutatás: a 22/G. § alkalmazásában tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges);

23/j. ^*  kísérleti fejlesztés: a 22/G. § alkalmazásában a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek);

24. ^*  mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;

24/a. ^*  munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja;

25. ^*  munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely vármegyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik;

25a. ^* 

26. ^*  nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;

27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;

28. ^*  önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti célt szolgál;

28/a. ^*  országos érdek-képviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző vármegyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;

28/b. ^*  osztalék: az a bevétel, amelynek összegét az annak fizetésére (juttatására) kötelezett nem számolja el adózás előtti eredménye terhére ráfordításként és

a) a számvitelről szóló törvény szerint kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel,

b) a kezelt vagyon kedvezményezettjeként a kezelt vagyonból történő vagyonkiadás vagy hozamkiadás következtében megszerzett bevétel, vagy

c) az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az a) és b) alpont szerinti bevételnek megfeleltethető összeg;

28/c. ^*  önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;

29. ^*  összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és pénzügyi műveletek bevételei, továbbá az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is;

29a. ^*  primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

30. ^*  korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel a nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak és azon túlmenően

a) ^*  a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt,

b) a korai fázisú vállalkozás nem minősül a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének adóéveiben;

30/a. ^*  szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;

30/b. ^*  szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott projekttársaság;

30/c. ^*  szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;

30/d. ^*  saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;

31. ^*  szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;

31/a. ^*  számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;

31/b. ^*  személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;

31/c. ^*  személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;

31/d. ^*  szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;

31/e. ^*  szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;

32. ^*  saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;

32/a. ^*  társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

33. telephely:

a) ^*  olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,

b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye – ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is – abban az esetben, ha időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek,

c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén,

d) ^*  a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, nyugdíjalapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,

e) ^*  a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi – azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,

f) ^*  telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást,

g) nem minősül telephelynek:

1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,

2. ^*  a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése,

3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása,

4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása,

5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el,

h) ^*  a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet,

i) ^*  a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,

j) ^*  a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;

33a. ^*  tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás: olyan beruházás, amelynek célja gyártási kapacitás létrehozása

a) az Európai Bizottságnak az „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából” című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleménye (a továbbiakban: CISAF Közlemény) II. mellékletében felsorolt végtermékek és főbb egyedi alkotóelemek előállításához, ideértve a másodlagos nyersanyag igénybevételével történő előállítást is,

b) olyan új vagy hasznosított kritikus fontosságú nyersanyag előállításához, amely az a) alpontban említett végtermékek vagy főbb egyedi alkotóelemek előállításához szükséges;

34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;

34/a. ^*  üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

34b. ^*  uniós szabvány:

a) ^*  olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem, vagy

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;

35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;

35a. ^* 

36. ^* 

37. ^*  vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapján vagyonkezelő alapítványként vagy közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;

38. ^*  villamosenergia-tároló: a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-tároló;

39. ^* 

40. ^*  egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) által egyéni cégként meghatározott jogalany;

40a. ^*  hivatásos sportoló: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (4) bekezdésében meghatározott, a látvány-csapatsportnak minősülő sportágban foglalkoztatott sportoló azzal, hogy az általa jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásként folytatott sporttevékenység hivatásos sporttevékenységnek minősül, amennyiben a részére sporttevékenységével összefüggésben az érintett támogatási időszakban nyújtott pénzbeli juttatás – a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási költségek és szállásköltségek kivételével – meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének legalább 50 százalékát teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportszervezet kötött-e egymással munkaszerződést;

40b. ^*  korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan sportlétesítmény, amely nem áll látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet használatában, és amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát;

41. ^*  látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, valamint a röplabda sportág;

42. ^*  látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;

43. ^*  látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:

a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában – a veterán korosztályokra kiírt versenyrendszer kivételével – részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet, vagy

b) alsóbb bajnoki osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.

Több látvány-csapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén az e törvényben a hivatásos sportszervezetekre előírt rendelkezéseket csak arra a jogi személy szervezeti egységre (szakosztályra) kell alkalmazni, amelyik az a)–b) pont szerinti versenyrendszerek bajnoki osztályaiban részt vesz;

43/a. ^*  látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány: a látvány-csapatsportban működő, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § t) pontjában meghatározott szervezet;

44. ^*  látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;

44/a. ^*  képzés: a 22/C. § alkalmazásában olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben beöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken és – a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti támogatásból valósul meg;

44/b. ^* 

45. ^*  termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;

46. ^*  sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják;

47. ^*  sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei: az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, ideértve különösen a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltségeket, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek;

47a. ^*  sportakadémia: a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján ekként meghatározott szervezet;

47b. ^* 

47c. ^*  kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan: az olyan sportcélú ingatlan, amely esetén igazolható, hogy korlátozott vonzáskörzettel rendelkezik, látogatóinak jelentős részét az adott államon belülről vonzza és támogatása marginális hatással van a határon átnyúló beruházásokra és letelepedésekre;

48. ^* 

49. ^*  vendéglátóhely: olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince, amelynek adóévi árbevételéből legalább 75 százalék a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik;

50. ^*  finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentésként elszámolt összeget is, de ide nem értve az olyan finanszírozási költséget, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve, hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel;

51. ^*  nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján növelésként elszámolt összeget is;

52. ^*  hosszú távú állami infrastrukturális beruházás: olyan, a társadalom egészének közös érdekét szolgáló tevékenység, amely jelenértéken legalább 100 millió eurónak megfelelő értékű tárgyi eszköz létrehozására, fejlesztésére, működtetésére vagy karbantartására vonatkozik;

53. ^*  adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;

54. ^*  összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: olyan gazdálkodó szervezetekből álló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;

55. ^*  kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény: a 6. § (1)–(4) bekezdései szerinti adóalapnak a nettó finanszírozási költséggel, az e törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként elszámolt összegével és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeggel növelt, továbbá a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján adóalap-növelő tételként elszámolt összeggel csökkentett összege, azzal, hogy nem vehető figyelembe a hosszú távú állami infrastrukturális beruházásából származó jövedelem és az olyan jövedelem, amelyet társasági adókötelezettség nem terhel;

56. ^*  kamatlevonási kapacitás: az adóévi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege;

57. ^*  ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek:

a) ha olyan finanszírozás biztosítására vagy részesedésszerzés után járó hozam kifizetésére kerül sor, amely a hitel- vagy tulajdonviszonyt megtestesítő vagy származtatott eszközökre vonatkozó szabályok alapján kerülne adóztatásra, ha a jogi minősítésbeli eltérés miatt a kifizetést a kifizetést teljesítő személy az adómegállapítási időszakának végét követő legkésőbb 12 hónapon belül kezdődő adómegállapítási időszakban a társasági adóalapja vagy az annak megfeleltethető adóalapja terhére veszi figyelembe, ugyanakkor a kedvezményezett a kifizetést nem veszi figyelembe a társasági adóalapja vagy annak megfeleltethető adóalapja javára vagy feltételezhető, hogy a kifizetést a kedvezményezett jogrendszerében egy későbbi adómegállapítási időszakban nem fogják a társasági adóalap vagy az annak megfeleltethető adóalap javára figyelembe venni,

b) ha hibrid gazdálkodó szervezet részére olyan kifizetés történik, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre olyan mértékig, amilyen mértékéig az adóztatási betudhatóság eltérő megítélése miatt a kifizetés nem kerül figyelembevételre sem a hibrid gazdálkodó szervezet, sem bármely, az abban részesedéssel rendelkező személy társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában,

c) ha külföldi telephellyel (telephelyekkel) rendelkező személy részére harmadik személy teljesít kifizetést, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre olyan mértékig, amilyen mértékéig a kifizetést a jövedelem-felosztásra vonatkozó eltérő szabályok miatt a székhely, a telephely nem veszi figyelembe a társasági adóalapjában vagy annak megfeleltethető adóalapjában,

d) ha önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely részére olyan kifizetés történik, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre, olyan mértékig, amilyen mértékéig a kifizetés nem kerül figyelembevételre a telephely vagy azon személy, amelyhez a telephely tartozik társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában,

e) ha hibrid gazdálkodó szervezet olyan kifizetést teljesít, amelyet a hibrid gazdálkodó szervezet társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) vett figyelembe, olyan mértékig, amilyen mértékig a kedvezményezett a kifizetést nem veszi figyelembe a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában, mivel a kedvezményezettre vonatkozó társasági adózási jogszabályok a kifizetést figyelmen kívül hagyják,

f) ha a székhely és a telephely, illetve két vagy több telephely közötti névleges, társasági adóalapban vagy az annak megfeleltethető adóalapban költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) érvényesített kifizetés nem kerül figyelembevételre a kedvezményezett társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában azért, mivel a kedvezményezettre vonatkozó társasági adózási jogszabályok a kifizetést figyelmen kívül hagyják, vagy

g) ha az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) a társasági adóalapban vagy az annak megfeleltethető adóalapban,

azzal, hogy

h) nem minősül az a) pont szerinti különbségnek, hogy ha a kifizetést teljesítő fél pénzügyi eszközök kereskedelmét üzletszerűen végzi és az átruházott pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezeli, mintha az a jogügyletben részes felek közül egyidejűleg többhöz tartozna az adókötelezettség megállapítása szempontjából, feltéve, hogy a rá vonatkozó adójogszabályok kötelezik arra, hogy a pénzügyi eszköz átruházásával kapcsolatos minden kapott összeget jövedelemként beszámítson,

i) nem áll fenn az e), f) vagy g) pont szerinti különbség, addig a mértékig, ameddig van olyan, az érintett különbséghez kapcsolódó bevétel, amely az e), f) vagy g) pont szerinti államok mindegyikének társasági adóra vagy az annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevételként elszámolásra kerül,

j) az a)–g) pont szerinti különbség csak akkor tekinthető ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségnek, ha az alapul szolgáló ügyletre kapcsolt vállalkozások között vagy strukturált jogügylet keretében kerül sor;

58. ^*  strukturált jogügylet: az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbséggel járó megállapodás, amely esetében ez a különbség a megállapodás árazásának részét vagy a megállapodás célját képezte, kivéve, ha ezen tényt a megállapodásban részes fél nem ismerte vagy az elvárható gondosság mellett nem kellett ismernie és nem részesedett az abból származó adómegtakarítás értékéből;

59. ^*  hibrid gazdálkodó szervezet: olyan szervezet vagy struktúra, amely egy adott adójogrendszer értelmében adózó gazdálkodó szervezetnek minősül, és amelynek jövedelmét vagy költségeit, ráfordításait egy másik adójogrendszer egy vagy több másik személy jövedelmeként vagy költségeiként, ráfordításaiként kezeli;

60. ^*  önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely: olyan tevékenység, amelyet annak az államnak az adójogrendszere szerint, ahol az adózó belföldi illetőségűnek minősül, úgy vesznek figyelembe, mint amely külföldi állandó telephelyet keletkeztet, de az érintett külföldi adójogrendszer szabályai értelmében nem minősül állandó telephelynek;

61. ^*  sportfióktelep: a sportról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet…”

-ÉS ÍGY TOVÁBB!

Közben pedig hang.hu – n megjelent publicisztika szerint:

„Döbrögi annyit ért a focihoz, mint Németh Balázs a Micimackóhoz

Torzonborz a nagy király, leges-leges-okosabb! Leg-leg-leg-legerősebb! Leg-leg-leghatalmasabb, Torzonborz a csupa leg, mindenből a leglegebb! – énekli Torzonborz a Süsü, a sárkány egyik főgonosza, aki saját hübriszétől elvakítva támadásba lendül, csak épp a híres egyfejűvel nem számol.

Ismerős epizód, és nemcsak a gyermekkori élmények miatt: tizenhat évig éltünk Torzonborz világában. Bő másfél évtizedig csodálatos volt magyarnak lenni, mi voltunk a legokosabbak, a legszebbek, a legerősebbek, mindenből a leg-leg-leg, csak aztán véget ért az aktuális epizód, és kiderült, hogy Torzonborz csak egy szerencsétlen hülye, akinek egyetlen értelmezhető képessége volt csupán, millióknak tudta hitelesen előadni a gőgből és gyűlöletből szőtt meséjét.

Június 11-én elindult a labdarúgó-világbajnokság, immár tizedik alkalommal Magyarország nélkül. Utoljára az 1986-os mexikói vb-n szerepelt a válogatott, és az akkori tornának köszönhetően negyven éve cipeljük magunkban a Szovjetuniótól elszenvedett 6-0 emlékét. Orbán Viktor országlása alatt valószínűleg sokan kötöttek magukban paktumot a nagy mesélővel: lerohasztja ugyan az országot, ellop minden mozdíthatót, de legalább a magyar foci újra szép lesz, méltó régi… Aztán persze ebből sem lett semmi. A világbajnokság álom maradt. És ebbe mintha fanyar mosollyal bele is törődtünk volna.

A Tisza Párt tisztességes elszámoltatást ígért, de vajon a hamis ígéretek és az elbizakodottságból eredő károkozásért ki fog felelősséget vállalni? Hiába szotyizott össze több tonna maghéjat különféle stadionokban, Orbán Viktor annyit ért a focihoz, mint Németh Balázs a Micimackóhoz, és a tudatlanságára épp olyan büszke. Csakhogy amíg az előbbi a butaságával legfeljebb megnevetteti a közönséget, a bukott kormányfő inkompetenciája jóvátehetetlen károkat okozott a sportágnak. Felépített egy hűbérúri rendszert a kertje végében, ahol a szakmaiságot törvényszerűen felülírta a lojalitás. Valós teljesítményértékelés nélkül toltak ezermilliárdokat a fociba, mégsem sikerült életképes struktúrát építeniük, csak egy lyukas légvárat, amelybe folyamatosan pumpálniuk kellett a közpénzt, nehogy összeomoljon a látványosan hibás konstrukció. Persze hogy összeomlott.

Felbecsülhetetlen méretű vagyont loptak el, hogy Torzonborz eleve kudarcos szórakoztatását biztosítsák. Megbocsáthatatlan bűn, hogy tizenhat év alatt sem sikerült összerakni egy válogatottat, amelynek legalább esélye lett volna kijutni a világbajnokságra. Miközben 2010 óta a tágabban értelmezett régiónk minden országa legalább egyszer kvalifikálta magát, nálunk a korlátlan közpénzforrás sem volt elég a sikerhez. Meglopták az országot és tönkretették a focit, ezért ki fogja elszámoltatni a NER-t?

Torzonborz végül kegyelemért könyörögve adja meg magát Süsünek, reszket, mint a nyárfalevél, majd hadifogolyként készségesen énekli a Seprű dalt, és a megidézett szerszámmal a kezében takarítja a megtámadott város főterét.

TAORZÓ

8 éve hever elhagyatottan egy stadion az országban, milliárdokat szórtak el rá

Két lelátó 1700 székkel, műfüves pálya, hatalmas parkoló – regionális utánpótlásközpont álmodtak Szigetszentmiklósra, a magyarfutball.hu-n azóta is láthatók a látványtervek, mint ahogy a tervekről közzétett közlemény is olvasható:

„A sportlétesítményben három nagy- és egy kispályát alakítunk ki, a centerpálya egyik oldalán lelátóval, a másik hosszabb felén pedig lelátóval és főépülettel. A centerpálya alkalmas lesz esti, villanyfényes mérkőzések lebonyolítására is, emellett a füves talajt megfelelő öntözőrendszer és pályafűtés is gondozza majd.”

A grandiózus elképzelésekből azonban semmi nem lett, ugyanis a 2016-ban indított építkezés két évvel később félbemaradt, a félkész stadion pedig ma már a város szégyenfoltjaként van számon tartva.

A projektre 1,5 milliárd közpénz ment el, és további 2,7 milliárdos tartozás is maradt utána. A stadion ügyével Hadházy Ákos is többször foglalkozott, és több videó is készült a helyszínről.

A mostanra teljesen elhagyatott félkész komplexumot régen nem őrzik, minden mozdíthatót elvittek. Tervben volt a stadion elárverezése, ám ez sem valósult meg.

2018-ban a csapatot is felszámolták, ám később újjáalakult, még ha nem is sikerült megvalósítani az utánpótlás kapcsán szőtt terveket. Néhány éve így nézett ki a stadiontorzó és a környéke:

(naphire.hu)

„Az állam olyan sporteseményre és beruházásra nem fog forrást adni, aminek nincs értelme”

A Tisza-kormány frissen kinevezett sportért felelős államtitkára, Kálnoki-Kiss Attila, a 24.hu korábbi főmunkatársa a volt lapjának adta első nagyinterjúját.

A honlapra feltöltött videóból többek között kiderült, hogy

• 2026-ban nem tudják egy gombnyomással lehívni, hogy melyik szövetség hogyan áll,
• egy cég a hat taós sportágnak a hátterét biztosítja az elszámoláshoz,
• vagy éppen, hogy szeretnének a nemzeti úszóprogramhoz (amely 46 ezer gyereket tanít évente úszni) hasonló programokat létrehozni.

A bő egy hónapja hivatalba lépő szakember átfogó átvilágítást tervez, és beszélt a taorendszerről is.

Kapcsolódó

Nem akárki lett a sportállamtitkár: irányítása alatt nyert utoljára bajnokságot az Újpest

Sokszoros világbajnok, olimpikon.

„Nem mindenki rossz ember, aki az elmúlt 16 évben a sportban dolgozott, de kétségtelen tény, hogy vannak olyan félrecsúszások, amin mindenképpen változtatni kell” – vélekedett Kálnoki-Kiss Attila.

A kormányváltás után véleménye szerint megindult egy „spontán tisztítótűz” a sporton belül, több politikai vezető is távozott az elnöki pozícióból, vagy léptek hátrébb.

Csak olyan beruházásra és eseményszervezésre adnak forrást, aminek van értelme

Az első egy év célrendszerével kapcsolatban hozzátette, az első négy hete az államtitkárság működésének áttekintésével telt, és korainak véli még a pontos célok meghatározását, hiszen még a költségvetést is tisztázni kell előtte.

Hangsúlyozta, a sport az elmúlt 16 évben kiemelt stratégiai ágazatként működött Magyarországon, de azt is hozzátette, hogy a Tisza-kormány álláspontja szerint a sport továbbra is fontos területe marad a magyar közéletnek.

Ugyanakkor a finanszírozás átláthatóbb, észszerűbb, jövőbe mutatóbb kell hogy legyen.

Igyekezett gyorsan leszögezni, hogy nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy olyan beruházásra, eseményszervezésre adjanak forrást, aminek nem látják értelmét és megtérülését:

A kiemelt versenyek vagy a nagy állami versenyek és sportberuházások is sokkal észszerűbben kell hogy történjenek, mint korábban. Olyan versenyeket fog támogatni a kormány és az államtitkárság, amelyek racionálisabb költségvetéssel készülnek, és amelynek a piaci alapú bevételi oldala is egyre markánsabban megjelenik

– mondta videóinterjújában az államtitkár.

Ezzel kapcsolatban kiemelte

„a MotoGP magyarországi megrendezését, amely 16 milliárd forintba került a magyar államnak, 500 millió forint bevétel mellett, 6000 nézővel. Ezt mindenképpen át kell vizsgálni”.

NAV-zárolás, ellehetetlenülés fenyegette a hazai sporteseményeket

Az első négy hetében sorban jöttek a hazai rendezésű események, a férfi labdarúgók Bajnokok Ligája-döntője után a magyarországi MotoGP-verseny, női kézilabda BL négyes döntő és öttusa-világkupa váltotta egymást.

„A Lounge-csoport ellehetetlenülése miatt ezek lebonyolítása a belügyminisztérium számos jogászának igen erős munkájába került, hogy ezeket a versenyeket jogilag és anyagilag rendbe tegyék, hiszen megkötött élő szerződések voltak, kihelyezett forrásokkal, amelyeket a NAV zárolt.”

Hozzátette, hasonló (500 millió forint feletti) eseményeket rendelte a Nemzeti Rendezvény Ügynökség hatáskörébe, és szerinte már az egy nagy siker, hogy az NRÜ felmondta a Lounge-csoporttal kötött szerződéseit, miután „az elmúlt x évben minden egyes alkalommal egyetlen szereplő, vagy annak az alternatívája, a cégcsoport valamely tagjának jogába kerültek ezek az események”.

Arról is beszélt, hogy átvilágítják az államtitkárság munkáját, és az államtitkárság háttérintézményeit és szerződéseit is.

Aktív magyarok, tao, MLSZ, Fradiváros, olimpia

Kálnoki-Kiss legfőbb céljai között található a magyarok aktivizálása is.

„Ebben nagyon le vagyunk maradva Európához képest. A magyar emberek durván húsz százaléka él aktív életmódot – ebbe már az is beletartozik, hogy valaki gyalog vagy kerékpárral jár a munkahelyére, ez egy átlagos európai országban negyven százalék környékén van. A fejlettebb országokban pedig még inkább efölött. Ha pár éven belül ezen sikerül mérethető javulást elérni, az egy fontos siker lesz számunkra.”

Követendő példaként hozta a nemzeti úszóprogramot, amely 46 ezer gyereket tanít évente úszni, és ami európai szinten is kiemelkedő kezdeményezés.

Az interjúból az is kiderült, hogy Szántó Dávid mellett lesz még egy kinevezett helyettes államtitkár is.

Kapcsolódó

Szántó Dávid hivatalosan is helyettes államtitkár lett

Kálnoki Kis Attila sportért felelős államtitkár pénteken jelentette be.

Kálnoki-Kiss a taóval kapcsolatban leszögezte, hogy közpénzről van szó, alapvetően jó kezdeményezésnek tartja, aminek sokat köszönhet a magyar sport, elsősorban infrastrukturális téren, és megszűntek az üzemeltetési anomáliák is.

„Ugyanakkor például a közvetítőcégek bevonásával 10-15 százalék elmegy a magyar sportból ilyen célra, ami azt jelenti, hogy az évi 126 milliárdos taokeretből ha csak a tíz százalékot tekintjük, az mintegy 12,5 milliárd forint. Ez egy szemmel látható tétel, nem csodálom, hogy erre vállalkozások alapultak. Erre egy iparág épült.”

A Magyar Labdarúgó-szövetség tájékoztatása szerint az utolsó lezárt taoelszámolása 2014-ben volt.

„Ha a jövőbeli feladatokat nézzük, erre nagyon sürgősen megoldást kell találnunk. Az senkinek sem jó, sem a szövetségnek, sem az egyesületeknek, sem az államtitkárságnak és az államháztartásnak, ha ilyen hosszú ideje lezáratlan támogatási évek vannak. Jelenleg is nyomozzuk, ez hogyan lehetséges.”

A Fradivárossal kapcsolatban folyamatban lévő ügyként nem tudott mélyen beszélni, de összegezte a felek között fennálló vita alapját.

„A Ferencvárosnak folyamatban lévő ügye van, van alaptámogatás és van a médiában csak Fradivárosként elhíresült támogatási tétel. Az utóbbi folyamatban van, előbbi lezárásközeli állapotban van. Mélyen nem tudok róluk beszélni, mert folyamatban lévő ügyek, de annyit el tudok mondani, hogy ebből nagy valószínűséggel jogászok hada fog dönteni, hogy megfelelő-e az az elszámolás, amit a Ferencváros jogalapként biztosított, hiszen a Ferencvárosnak 2016-ban és 2017-ben volt 14 és 11 milliárdos állami támogatása az úgynevezett Fradiváros-projektre, amiből egyébként el is indultak a megvalósítások, de messze nem olyan mértékben, mert elmondások szerint egyszer ez, egyszer pedig a Covid húzta át a kivitelezés megindulását és az engedélyezési tervek megvalósulását. Majd 2022-ben jött egy kormányrendelet, ami azt mondta ki, hogy nemcsak a Fradivárosra és beruházásra, hanem működésre is felhasználhatja a Ferencváros ezt az összeget, ennélfogva a vitaalapot az jelenti, hogy mit tekintünk működésnek.”

A budapesti olimpiarendezéssel kapcsolatban zárásként elmondta, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság részt vesz egy párbeszédben a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal.

A kormánynak az az álláspontja, hogy ha és amennyiben elérkezik az a mérföldkő, amikor ebben neki szerepe lehet, akkor meg fogja vizsgálni azt a lehetőséget, hogy ebben lesz-e szerep, vagy nem. Én azt gondolom, hogy miután a NOB is megköveteli azt a fajta transzparenciát, hogy szavazás vagy legalábbis pontos statisztikák álljanak rendelkezésre a támogatottságról vagy nem támogatottságról, ez kihagyhatatlan ebben a kérdésben. Ha és amennyiben odáig ér ez a folyamat. Jelen pillanatban a kormánynak ezzel nincsen dolga, maximum informálódik a párbeszéd állásáról

– zárta Kálnoki-Kiss, aki szerint Franciaország vagy Spanyolország nyeri meg a futball-világbajnokságot.

A teljes videót itt nézheti meg.                                                                                                (index)

 

„Nem alamizsnát, ajándékot, 13. és 14. havi nyugdíjat kérnek az idősek, csak azt, ami jár nekik”

A nyugdíjasok nem tudják, kinek higgyenek. Pedig a nyugdíj nem az állam vagy a politikai hatalom ajándéka

Megígértek ezek mindent, összevissza hazudoztak meg mocskolódtak a kampányban, hogy megtévesszék az embereket, s lássa, sikerült is – tört ki egy szuszra Somogyudvarhelyen Ilonka néniből, akivel két éve ősszel már beszélgettünk a nyugdíjhelyzetről: akkor éppen a kutyáját akarta ránk uszítani, mert nem hitte el, hogy elmarad a szokásos, novemberi nyugdíj-kompenzáció. Az idős asszony azóta is a Fidesz, illetve kifejezetten Orbán Viktor híve, s láthatóan megviselte az április 12-i parlamenti választási eredménye.

Bár a voksolás óta eltelt egy hónapban megannyi csontváz dőlt ki a leköszönő hatalom szekrényeiből, Ilonka néni rendíthetetlen maradt. A nyugdíja 107 ezer forint, vagyis az új kormány nyugdíjkorrekciós ígéretei alapján minimum 13 ezerrel nőhet a járandósága már az idén.

Meg akarják venni az idősek szavazatait, le akarják kenyerezni őket, mert tudja a Magyar Péter, hogy az öregeket nem lehet olyan könnyen átverni, mint a fiatalokat, akiknek az a lényeg, hogy bulizni lehessen a parlamentnél, meg fotózkodjanak a tiszásokkal – folytatta Ilonka néni, akinek hiába magyaráztuk, hogyha valóban megkapja az ígért emelést, akkor 12 százalékkal nő a nyugdíja, amihez az eddigi gyakorlat alapján cirka három évre lenne szüksége, hogy elérje.

Vízváron az iskola előtt két idős asszonyt és egy korukbeli férfit szólítunk meg, előbbiek közül az egyik ugyanúgy gondolkodott és érvelt, mint somogyudvarhelyi sors- és kortársa, helyettünk azonban társai próbálták elmagyarázni nekik: ha minden jól megy, valamivel jobbra fordul a helyzete.

– Amit az Orbán Viktor miniszterelnök úr megígért, mindig megkaptuk, így neki hinni lehetett – hárított Marika néni. – Magyar Péter eddig mindig, mindenben hazudott, miért pont most mondana igazat? – Ne beszélj már hülyeséget, ha Orbán Viktor nem változtatja meg a nyugdíjemelést, kétszer ennyi lenne a pénzed! – torkolta le Lajos bácsi.

– Tíz-tizenötezerrel kapsz majd többet, miért nem tudsz örülni neki? Nekem nem fog emelni, de látod, mégis elismerem. Hallottam a tévében – fordult aztán felénk –, hogy 350 ezer kisnyugdíjasnak adnak emelést, mert szégyen, hogy 120 ezer alatti nyugdíjak vannak, s ezt nem engedik. Végre valaki törődik a legszegényebbekkel! – tért vissza Marika nénihez. – Ha meg annyira nem tetszik, ne fogadd el, dobd a templomban a perselybe!

A cigányok lakta babócsai utcákban élőkre az utolsó pillanatig számíthatott a Fidesz, a másfél ezres somogyi település mindkét szavazókörében az akkor még kormánypárti Kelei Zita győzött, aki amúgy elbukta a választókerületet – a már említett Somogyudvarhelyen néhány vokssal, Vízváron több, mint 25 százalékkal nyert a tiszás Benke József.

– Orbán Viktor szerette a cigányokat, fontosak voltunk neki, mindig csak adott, persze, hogy rá szavaztunk – magyarázták többen. A Tisza nyugdíjemeléséről viszont nem hallottak, ahogyan a családi pótlék tervezett emeléséről sem.

– Ha ez tényleg így lesz, akkor elismerjük, fain csávó, de nem hiszem, hogy Magyar Péter csak úgy ad pénzt, biztosan kérni fog valamit.

Gyors, rögtönzött közvélemény-kutatás során kiderült, a telepi idősek jelentős része várhat emelést, ugyanis sokuknak nemhogy a 120 ezret, de a százezret sem éri el a nyugdíja.

– Nem hiszem el, hogy 120 ezerre felemelik a pénzem – ingatta a fejét Orsós Jánosné, majd próbálta kiszámolni, mennyivel nőne a járandósága. Össznépi segítséggel kiderült, 42 ezerrel kapna többet, amire megint csak csóválta a fejét: – Dehogy adnak nekem ennyit, ha lehetett volna, már megadta volna az Orbán Viktor is, de nem volt rá pénz. Most honnan lenne? De tudja mit, ha tényleg így lesz, esküszöm, legközelebb a Tiszára szavazok, és mindenkit ráveszek az utcában, hogy ők is oda ikszeljenek.

– Fidesz-szavazóként évek óta próbálok jelezni mindenféle módon, személyes megkeresésekkel, képviselőkhöz, kormányzati oldalakhoz, nyugdíjas érdekvédelmi szervekhez írott levelekkel, hogy a magyarországi nyugdíjhelyzet teljes felülvizsgálatra szorul. Sajnos erőfeszítésem hiábavaló volt. Közösségi oldalakon is számtalanszor kiáltottam, hogy több mint egymillió nyugdíjas járandóságát felül kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy azok, akik még a 2010 körül egységesen felemelt minimálbér, azaz kétszázezer forint megállapítása előtt mentek nyugdíjba, és megvan a szükséges munkában eltöltött idejük is, aránytalanul kis nyugdíjakból kell megéljenek. Ez a mai rohamos áremelkedések miatt tarthatatlan, és mélyszegénységhez vezet – fogalmazott F. Molnár Gabriella, egri nyugdíjas közművelődési szakember.

Szerinte roppant igazságtalan, hogy aki ugyanabban a szakmában 25-30 évet ledolgozott, a régi fizetések, és kis szorzók alapján jelenleg 120-140 ezer forintos nyugdíjat kap, aki pedig a minimálbér-emelkedés óta magasabb fizetést kapott, ugyanannyi év után már jóval magasabb juttatással vonul nyugdíjba.

 – Sajnos az Orbán-kormány nem végezte el a korrekciót, hanem a 13.-14. havi nyugdíjak mindenhatóságát sulykolta. Ez tartós segítséget nem adott, hiszen aki kis jövedelemből kellett kínlódjon 11 hónapon keresztül, adósságot halmozott föl, így maximum ezek rendezésére volt elég a plusz-juttatás. Azt várja el tehát sok százezer nyugdíjas, hogy ezt vizsgálja felül az új kormány, és emelje föl arányosan a megfelelő szakmai végzettségű és megfelelő munkában eltöltött idővel rendelkező időseknél a havi járandóságot, és ne inflációkövető, hanem minimálbér-követőek legyenek a nyugdíjak – érvelt. A másik megfontolandó kérdés szerinte, hogy vajon kell-e 13. és 14. havi nyugdíjat kapniuk azoknak, akiknek 800 ezer vagy még ennél magasabb járandóságuk van.

– A nyugdíj nem az állam, nem a társadalom, és legfőképpen nem a fennálló politikai hatalom ajándéka. A 19. század vége óta az állam arra kötelezi a munkavállalók különböző csoportjait: takarékoskodjanak idős korukra, hogy meg tudjanak élni. A munkáltatónak – aki használja, elhasználja a munkavállaló munkaerejét-, is kötelező hozzájárulni az időskori előtakarékossághoz. Tehát a nyugdíj az előtakarékosságunk visszafizetése: ki mennyi fizetett, hány éven keresztül, azt kapja vissza. Ennek tudatosítása rendkívül fontos – mondta lapunknak Farkas Zsuzsanna nyugdíjas szociológus, a hátrányos helyzetűeket támogató egri SZETA Egyesület alapítója, aki férjével közösen fogalmazta meg gondolatait. Szerintük a nyugdíj célja a munkavállaló korábbi életszínvonalának megőrzése, ezért szükséges annak évi korrekciója a fogyasztói árak és az átlagbérek emelkedéséhez viszonyítva. Ők egyöntetűen azt szeretnék, ha a nyugdíjakat a svájci indexálás módszerével folyamatosan korrigálnák, s az új kormány visszaállítaná a nyugdíjbiztosítás azon rendszerét, ahol érvényesül az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselete is.

– Ma egy hatéves munkaviszonnyal rendelkező fiatal munkavállaló bére ugyanannyi, mint hasonló iskolai végzettséggel, hasonló munkakörben 45 évet ledolgozó nyugdíjasé

– mondták. Hozzátették: nem kérnek alamizsnát, ajándékot, sem 13. és 14. havi nyugdíjat, sem SZÉP kártyát, sem áfa-visszatérítést. Csak azt kérik, ami jár: előtakarékosságuk visszafizetését, tisztességes indexálással.

Fűnyíró-elv helyett árnyaltabb intézkedések

– Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer olyan nyugdíjas él, aki havi 140 ezer forint alatti járandósággal rendelkezik, és sokuk jövedelme nem éri el a 120 ezer forintot. A Tisza programja őket fogja érzékelhetően nagyobb jövedelemhez juttatni. Nem mindegy azonban, hogy ez egyfajta fűnyíróelv-szerűen működik majd, vagy egyéb szempontokat is figyelembe vesznek – mondta lapunknak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Szerinte mérlegelni kellene azt is, kinek mennyi az összevont jövedelme. – Van egy egyetemi oktató, aki Németországban ment nyugdíjba, s ott kap kétezer euró nyugdíjat, ugyanakkor 40 ezer forintnyi nyugdíja Magyarországról is érkezik, mert időnként vendégelőadóként itt dolgozott. Az ő itthoni járandóságát például nem kellene 120 ezer forintra felemelni. Vagy itt volt egy hölgy példája, aki felhívott, hogy az egész életét végigdolgozza, és nem éri el a 130 ezret a nyugdíja, később viszont kiderült: Romániából 150 ezer forintot kap havonta, mert zömmel ott dolgozott aktív korában. Akik azért kapnak kevés nyugdíjat, mert esetleg még 15 évet sem dolgoztak, azoknak nem a nyugdíjkasszából, hanem a szociális ellátórendszerből kellene valamilyen módon segítséget adni, mert a nyugdíjrendszer nem tudja az időskori szegénység összes problémáját kezelni – fogalmazott a szakértő.                        (Népszava)

Bal -Rad komm: EZENKÖZBEN a 24.hu – n megjelent cikk szerint:

Mikor mennyit lehet letiltani a nyugdíjból? A nyugdíjszakértő válaszol

Válaszolt a minisztérium, miért kapott 54 millió forint támogatást Ragály Tonyó szülőfaluja

Miután kiderült, hogy Rogán Antal szülőfaluja 54 millió forint támogatást kapott a kormánytól, megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, mivel indokolják a döntést.

Megkeresésünkre az illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) adott választ. „2025. évben összesen 35 önkormányzat részesült egyedi támogatásban. Ez történt most is, más szempont fel sem merült. Szakonyfalu egy Vas vármegyei kistelepülés, amely korlátozott helyi adóbevétellel rendelkezik. Magyarország egyik legnyugatibb sarkában található, anyagi forrásai emiatt korlátozottak. Az önkormányzat a feladatait állami támogatásból, a fejlesztéseket pedig általában pályázati forrásból biztosítja. A Kormánynak a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék” – írta a KTM a Telexnek.

A kormány a legutóbbi ülésén összesen közel 119 millió forintot csoportosított át arra, hogy biztosítani tudják három önkormányzat működőképességét. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ebből 54 millió 250 ezer forintot Szakonyfalu, 54 millió 600 ezer forintot Tatárszentgyörgy, 10 millió forintot pedig Varsány önkormányzata kapott.

Szakonyfalu a tartozásai rendezésére fordíthatja az összeget. A 310 fős Vas vármegyei település arról híres, hogy ott nőtt fel Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A miniszter máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít.

A megítélt támogatás azt jelenti, hogy lakosonként 175 ezer forint támogatást kapott a település. Az év elején számoltunk be arról, hogy a kormány több településnek is rendkívüli támogatást osztott:

Nemesbük például 10 450, míg Abasár 26 277 forintot kapott – nem lakosonként, hanem összesen.                                                                                (telex)

Bal-Rad komm: A Tonyó „…máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít…”

A „magyar” qrmánynak pedig a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék…”

Áprilisban minden eldől? Itt a 2026-os év legfontosabb táblázata Döbrögisztán számára

A 2025-ös évet megúsztuk leminősítés nélkül

Egy évvel ezelőtt nem fenyegette Magyarországot közvetlenül a bóvli kategóriába sorolás, azonban áprilisban az S&P negatívra rontotta a BBB mínusz besorolásunk kilátását, ezzel pedig egyetlen lépésre kerültünk a fájdalmas döntéstől, hiszen

az ez alatti BB plusz osztályzat már nem lenne befektetésre ajánlott.

Az S&P elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy nőtt a magyar gazdaságban a stagfláció kockázata, a 2026-os parlamenti választás előtti további költekezés pedig növeli a költségvetési kockázatokat és rontja az egyébként is magas adósságráta kilátásait.

Ezt követően először október közepén dönthetett volna úgy a hitelminősítő, hogy a bóvliba sorolja a magyar adósosztályzatot, de akkor megúsztuk ezt.

A Moody’s felülvizsgálataiban látszólag eseménytelenül telt el a 2025-ös év, hiszen utoljára 2024 novemberében változtatott a cég, amikor a Baa2 besorolás kilátását negatívra rontotta. Ez a besorolás egyébként egy fokozattal magasabb, mint az S&P esetében.

A Fitch Ratings 2024 végén meglepetésre stabilra javította a Baa2-nek megfelelő BBB osztályzat kilátását, majd egy évre rá újra negatív kilátást adott annak, így most ugyanott állunk náluk, mint a Moody’s-nál.

Kivárnak a választás előtt a hitelminősítők

Vagyis most úgy futunk neki a 2026-os évnek, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél negatív Magyarország kilátása, az S&P esetében egy fokozattal alacsonyabban. A kilátásnak azért van jelentősége, mert ilyen esetben a cégeknek 24 hónapon belül valamilyen döntést kell hozniuk. A negatív kilátás mellett ez lehet leminősítés vagy a kilátás visszajavítása. A tapasztalatok szerint

az esetek mintegy kétharmadában előbbi következik be, vagyis a negatív kilátás valóban előre jelez egy leminősítést.

December végére a cégek közzétették 2026-os előzetes naptáraikat, melyekben azok az időpontok szerepelnek, amikor tervezik felülvizsgálni a magyar adósbesorolást.

Hitelminősítők tervezett felülvizsgálatai Magyarország esetében 2026-ban
	1. felülvizsgálat	2. felülvizsgálat
Moody’s	május 22.	november 20.
Standard & Poor’s	május 29.	november 27.
Fitch	június 5.	december 4.
Forrás: Portfolio-gyűjtés

Persze ezekben az időpontokban egyáltalán nem muszáj változtatniuk a besoroláson vagy a kilátáson, dönthetnek úgy is, hogy változatlanul hagyják azokat. Ugyanakkor az előzetesen publikált időpontoktól csak rendkívüli esetben térhetnek el, vagyis más időpontban nagyon alacsony a lépés esélye.

A legérdekesebb, hogy

az S&P nagyjából másfél hónappal eltolta első tervezett felülvizsgálatának időpontját.

Eddig ugyanis általában tartották a hathónapos intervallumokat, ami alapján az október közepén publikált vélemény után legközelebb áprilisban lenne aktuális a felülvizsgálat. Akkor azonban a parlamenti választások miatt bizonytalan lehet a gazdaságpolitikai jövőkép, vélhetően ezért döntött úgy a cég, hogy május végére halasztja az első vélemény publikálását. Addigra ugyanis ismert lesz a választás eredménye, és az új kormány gazdaságpolitikai elképzelései, melyek nélkülözhetetlenek a helyzet értékeléséhez.

Ráadásul éppen az S&P esetében tarthatunk leginkább egy leminősítéstől, hiszen annak fájdalmas következményei lehetnének. A bóvli kategóriába csúszással ugyanis lennének olyan intézményi szereplők, akiknek automatikusan el kellene adniuk magyar eszközeiket, hiszen ők csak befektetésre ajánlott eszközöket tarthatnak. Ez pedig vélhetően a magyar állampapírhozamok emelkedésével járna, hiszen a kieső finanszírozást más forrásból kellene pótolni, azok a befektetők pedig megkérnék az árát ennek.

Ráadásul május végére már eltelik majd több mint egy év a negatív kilátás után az S&P esetében, így egyre inkább sürgetheti őket az idő is, vélhetően legkésőbb ősszel, november végén valamit változtatniuk kellene. Ugyanez mondható el a Moody’s esetében is, ahol az első 2026-os felülvizsgálat már másfél évvel a negatív kilátás után történne. A Fitch 2025 végén rontotta a kilátást, vagyis őket egyelőre nem sürgeti ennyire az idő.

Mit nézhetnek elsősorban a hitelminősítők?

A 2026-os év azért is rendkívüli lehet, mert a választások akár komoly gazdaságpolitikai változást is hozhatnak. Vagyis indokolt lehet a hitelminősítők óvatossága április előtt. A Tisza Párt kampányában jelentős hangsúlyt kapott az uniós forrásokhoz való hozzáférés javítása, illetve az uniós viták lezárása, melyek érdemben befolyásolhatják a magyar gazdaság kilátásait.

Emellett az ellenzéki párt nyíltban a zászlajára tűzte az utóbbi hónapokban az euróbevezetés szükségességét, ígéretük szerint választási győzelmük esetén egy hihető tervet tehet le az új kormány az asztalra azzal kapcsolatban, mikor vezetheti be Magyarország a közös európai fizetőeszközt. Ez pedig komoly változás az elmúlt évekhez képest, amikor a regnáló kormány nem szívesen beszélt a témáról, sőt néhány hónappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte, hogy „amíg én itt vagyok, addig nem lesz magyar euró”.

A fenti témák pedig a hitelminősítők döntéseit is befolyásolhatják. Emellett fontos téma lehet a gazdaság növekedési kilátása, hiszen immár három éve nem tud érdemi GDP-növekedést felmutatni Magyarország. Közben abban szinte mindenki egyetért, hogy a választások után költségvetési kiigazításra lesz szükség, függetlenül attól, ki győz. Ennek oka részben éppen az, hogy elkerüljük a bóvli kategóriába csúszást, hiszen egy magasan ragadó költségvetési deficit mellett az adósságpálya csökkenése is bizonytalanná válhat. Vagyis vélhetően ezek lesznek a kulcskérdések a 2026-os hitelminősítői felülvizsgálatok során.                                                                                  (portfolio.hu)

A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!

Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra  kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter  2747 Törtel,  Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a  „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk!  balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!

Bal-Rad komm: „…A fenti témák pedig a hitelminősítők döntéseit is befolyásolhatják…”

SAJNOS!