HURRRÁÁÁH VAN!

A “magyar gazdaság” olyan sikert ért el az inflációval, amelyre az eurózóna évek óta képtelen

Három év kihagyás után, 2024-ben az éves infláció visszatért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kívánatosnak tartott 2-4 százalékos célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7 százalékkal emelkedett – írta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandiner cikkében.

Szalai Piroska emlékeztetett, az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3 százalékot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék.

A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2-4 százalékos infláció Magyarországon – mutatott rá.

Szalai Piroska szerint ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelni, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták – még 4-6 százalékos éves inflációt vetített előre 2024-re. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6 százalékkal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növeléséről – írta.

A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: jelenleg még csak a január-októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi “bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt – magyarázta.

Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot, 9 százalék fölött lesz.

Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3 százalék volt, a második 2017-ben 10,3 százalék – írta. Szalai Piroska kiemelte: ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a “polikrízises” időszak ellenére is ötödével, azaz 20 százalékkal nőttek reálértékben, és ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti “utolsó békeévben”. A cikk szerint a decemberi inflációs adat ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottak, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók. Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3-4,1 százalékos inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik – írta. Szalai Piroska rámutatott arra is, hogy az eurozóna 2024-ben 2,4 százalékos inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2 százalék alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába – írta. (origo)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: MI MÁR TEGNAP SEJTETTÜK, HOGY A FRISSEN KÖZÖLT INFLÁCIÓS HÍR AZ CSUPÁNCSAK EGY ROSSZ VICC LEHETETT!

Ez csupáncsak egy rossz vicc lehet!

Mára – MINT AZ KIDERÜLT – JÓL SEJTETTÜK!

Sőt! Amint az az Origo nevű – EGYÉBIRÁNT KIMONDOTTAN OBJEKTÍV – portálon megjelent helyretévő szándékkal íródott cikkből a napnál is világosabban kiolvasható, a Mi Bölcs vajdánk Hőtanácsadója – Szalai Piroska – azt tudatja velünk -MAGYAROKKAL! – hogy: – “…A legtöbb élelmiszer 2024-ben érdemben nem drágult, sőt, nem volt ritka az árcsökkenés sem. Az infláció egy darabig biztos nem tér vissza, ellenben a fizetések emelése új lendületet vehet…”

Márpedig Ő CSAK TUDJA!

Úgyhogy: HURRRÁÁÁH VAN!

(Persze azért akad egy – két károgó is! De hát az “ILYESMIKNEK” IS HELYT ÁD a Világ Legkiterjedtebb Demokráciája! – A NER! Amely amúgy NAGY ÍVBEN LESZ@RJA A KÁROGÓKAT!)

Hjaaajj! – SZEGÉNY GERMÁNOK!

Most jön a feketeleves: olyan leépítések lesznek, hogy teljesen berogyhat a munkaerőpiac

A német gazdaság válsága egyre komolyabb hullámokat vet – ezt erősítik meg a decemberi jelentések és az iparkamara év eleji figyelmeztetése, ami a következő években munkahelyek tömeges megszűnéséről, a recesszió végzetes következményeiről szól.

Az elhúzódó gazdasági gyengeség miatt már látványosan nő a munkanélküliség legnagyobb nyugati partnerünknél, ahol megélhetési válság alakul, mivel a vállalatok – ezres nagyságrendben – további leépítéseket terveznek.

Megírtuk: decemberben gyászos képet mutatott a foglalkoztatás Németországban, a munkanélküliségi ráta ismét emelkedett – nemcsak az előző hónaphoz képest, hanem éves összevetésben is.

Az utóbbi időben szinte naponta kerülnek nyilvánosságra a leépítési tervek és ez csak folytatódik. A szorongás beköltözött a munkahelyekre, különösen az iparban – hívta fel a figyelmet a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK).

A szakképzetteket is kénytelenek lesznek elküldeni

Már több mint 2,8 millió embernek nincs munkája a németeknél – az állástalanok száma az év végén 170 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 33 ezerrel nőtt a tábor.

Szakértők szerint viszont a 6 százalékos munkanélküliséggel küzdő foglalkoztatás még csak most tart a mélypont felé Németországban.

A leépítések folytatódnak. Sőt, a képzett munkaerő hiánya miatt a cégek eddig visszatartották a szakképzetteket, de egyre kevésbé tarthatók az eddigi struktúrák – jelezte Grimm Veronika közgazdász a Berliner Morgenpostnak.

A szakszervezetek szerint nincs biztonság az országban

A kamara úgy számol, hogy különösen az ipari munkahelyek megszűnése folytatódik, mert egyre több cég látja nehéznek a helyzetet a magas energiaköltségek, a bürokratikus terhek, a tervezési biztonság hiánya és a politikai kétségek nyomása alatt.

Év elején a Német Szakszervezetek Szövetsége (DGB) is vészharangot kongatott: szerintük most már olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszú távon biztosítják a munkahelyeket az országban. Ez alatt például új beruházásokat vagy a villamosenergia-hálózati díjak központi csökkentését értik.

A drasztikus megtakarítási tervek ugyanis már olyan nagyvállalatok alkalmazottait is érintik, mint a BASF, a Thyssenkrupp és a SAP, de például az állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn is várhatóan 30 ezer munkahelyet épít le.

Tízezrek megélhetése bizonytalan, de az olcsó bázisok maradnak

Az igazi földrengésre az autóiparban számítanak, ahol például a Volkswagen – több mint 60 százalékos profitcsökkenés után – 35 ezer munkahelyet akar megszüntetni, ez pedig a beszállítói kört is megrázza.

A Continental, a Schaeffler és a ZF már közölte, hogy hasonló lépésre készülnek, míg januárban a VW közvetlen partnerei hívták fel a figyelmet a brutális következményekre Kelet-Németországban.

Mivel az évente 360 ezer autót gyártó zwickaui üzemben is jelentős vágások lesznek, Szászországban 20 ezer munkahely van veszélyben, de a megszorítások Türingiát és Brandenburgot is érintik – jelezte legújabban a régiós beszállítók szövetsége (AMZ), kiemelve, hogy a leépítési hullám 2027-ig lesz látványos.

A Berliner Zeitung rámutat: a német autóipari beszállítók Európa szerte számos telephellyel rendelkeznek, például hazánkban is. A hatalmas költségnyomás miatt pedig az alkatrészek egyre inkább az olcsó kelet-európai bázisokról érkeznek majd, míg a németországi telephelyek leépülnek.

Előbb-utóbb minden olyan cég áttelepül, amelyek az anyaországban már nem tudnak versenyképesen termelni – jegyzik meg.

Csődhullám tizedeli a cégeket

Tavaly csúcsokat döntött a csődök száma Európa legnagyobb gazdaságában, mostanra megközelíti a 2009-es pénzügyi válság szintjét – közölte Steffen Müller fizetésképtelenséggel foglalkozó kutató. Akkoriban havonta körülbelül 1400 fizetésképtelen társaságot jegyeztek, amely tendencia most is jellemző: tavaly több mint tíz százalékkal nőtt az arányuk 2023-hoz képest. A csődök egy része felzárkózási hatásokra vezethető vissza a koronajárvány és az emelkedő kamatok után, és még gazdasági fellendülés esetén is folytatódhat a hullám, ha a cégeknek a lemaradást addig nem sikerül felszámolni – írja a Spiegel. (economx)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: Hááát…- NINCSENEK IRIGYLÉSRE MÉLTÓ HELYZETBEN A GERMÁNOK! – emmá csak igaz!

“…Előbb-utóbb minden olyan cég áttelepül, amelyek az anyaországban már nem tudnak versenyképesen termelni…”

AIGHANEM JOGOS A KÉRDÉS: MI LESZ VELÜK? (OTT!)

AZ PEDIG, HOGY: MI LESZ VELÜNK? – A MAGYAR RABSZOLGAHADDAL -(ITT!) – AZ MÁR RÉGES – RÉGEN NEM KÉRDÉS!

ITT! – É(hen)lned, s HALNOD KELL! – TE MAGYAR BIOROBOT!

NEM INGYÉ’…

Szörnyű adattal büszkélkedett Zseléagyú a közgazdász szerint

A külgazdasági miniszter szerint 2024 a második legjobb év volt a beruházás ösztönzés szempontjából, mivel 4000 milliárd forintnyi beruházásra kötött szerződést a magyar kormány. Az ATV-nek nyilatkozó közgazdász szerint ez szörnyű hír.

Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter szerint új gazdaságpolitikára van szükség. Orbán Viktor szerint 2025 egy fantasztikus év lesz. Közben a forint euro árfolyam hetek óta a 415-ös szint körül mozog, a napokban pedig három friss gazdasági adat is napvilágot látott:

Szijjártó Péter szerint 2024 a második legjobb év volt a beruházás ösztönzés szempontjából, 4000 milliárd forintnyi beruházásra kötött szerződést a magyar kormány.
Az ipari termelés novemberben 4,2 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest.
A kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal nőtt novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

Az ATV Start című műsorában Ilyés Márton közgazdásszal arról beszélgettünk arról, hogy a fenti három adat alapján gazdasági szempontból mit vár 2025-től.

„Idén várható valamilyen szintű korrekció. A magyar gazdaságban elsősorban a fogyasztás felpörgetése a tipikus eszköz, ám ez nagyon hamar az infláció erősödésében szokott megmutatkozni, és ebből a szempontból érdekes az első két adat: Szijjártó Péter szerint a történelem második legjobb éve volt a tavalyi a beruházás ösztönzés szempontjából. Ez egy szörnyű hír. Ezek a beruházásösztönző programok óriási költségvetési terhet róttak a magyar államra, rengeteg pénzzel kellett kipótolni ezeket a beruházásokat, és ez a pénz nagyon hiányzik a valódi beruházásokból. Mert bár 2024 volt a második legjobb év, közben a beruházások összessége 15 százalékkal csökkent Magyarországon. Az államilag támogatott beruházások nagyok, piaci kis beruházások viszont zuhannak, mint a kő. És ez az igazi probléma a magyar gazdaságban, hogy átcsoportosítás történik. A magyar vállalkozások hatalmas adóterheket és hatalmas energiaárakat kapnak a nyakukba, ebből viszont jól támogatott, jellemzően távol-keleti beruházások épülnek”, kezdte az elemzést Ilyés Márton

A kimutatások szerint a Szijjártó által említett 4000 milliárd forintnyi beruházás felét 7 kínai vállalat valósítja meg, és a másik felét is jellemzően ázsiai cégek.

„Ennyit a semlegességről, a kiegyensúlyozottságról. Ezek a beruházások nagyon alacsony hozzáadott értékkel járulnak hozzá a magyar gazdasághoz, és ebből fakad, hogy a magyar gazdaság szerkezete rossz. Nincs verseny, egyes szereplők túl vannak támogatva, más szereplők viszont túl vannak adóztatva, és emiatt nem tud a gazdaság növekedési pályára állni”, mondta a műsorban a közgazdász.

Régi és vitatott kérdés, hogy a külföldi cégek itteni tevékenysége összességében hoz vagy visz? Mert igaz, hogy munkahelyeket teremtenek, de ahhoz sok pénzt ad a magyar kormány is. Nyereségesen termelnek, de állítólag kiviszik a nyereséget.

Ilyés Márton az utóbbi időszakban megjelenő nagyberuházók „inkább visznek. Munkahelyenként 50 millió forintos állami támogatást kapnak a magyar adófizetők pénzéből, de ennyi pénzből bárki képes lenne munkahelyet teremteni. Amikor ennyi állam támogatással teremt munkahelyet egy külföldi beruházó, majd minimális adófizetést követően hazaviszi a nyereségét, miközben a támogatott munkahelyeken külföldi vendégmunkások dolgoznak, ez csak bajt hoz a magyar gazdaságnak”, összegezte Ilyés Márton, hozzátéve, hogy természetesen vannak olyan beruházások, „a múltban sok ilyen beruházás volt”, melyek stabilan hozzájárultak a magyar gazdasághoz is. A jelenlegi irány azonban nem jó, ám a kormány „megpróbálja még erősebben nyomni a gázt”.

Tíz nap múlva beiktatják Donald Trumpot, ami korszakhatárt is jelenthet. Komoly védővámokat jelentette be, ami az USA-ban is áremelkedést hozhat, válaszul az erősödő inflációra a FED kamatot emel, ettől a dollár erősödni fog, a forint viszont tovább gyengül.

„Ez nem jó hír, a magyar gazdaság számára az egyik kulcskérdés, hogy a külpiacok elérhetőek legyenek, és ez a vámháború, amire válaszként mások is emelik a vámokat, a magyar gazdaság számára nagyon rossz hír. A magyar közbeszédben rettenetesen összekeveredik a külpolitika és a gazdaság. Ezek távolról nem ennyire összehuzalozott dolgok. Önmagában az egy hatalmas probléma, hogy Szijjártó Péter foglalkozik a magyar gazdaság szerkezetével, ő tárgyalja le, hogy mely iparágak, mely szereplők határozzák meg a magyar gazdaságot”, mondta a műsorban Ilyés Márton. (atv)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…Munkahelyenként 50 millió forintos állami támogatást kapnak a magyar adófizetők pénzéből, de ennyi pénzből bárki képes lenne munkahelyet teremteni. Amikor ennyi állami támogatással teremt munkahelyet egy külföldi beruházó, majd minimális adófizetést követően hazaviszi a nyereségét, miközben a támogatott munkahelyeken külföldi vendégmunkások dolgoznak, ez csak bajt hoz a magyar gazdaságnak…”

“…Önmagában az egy hatalmas probléma, hogy Szijjártó Péter foglalkozik a magyar gazdaság szerkezetével, ő tárgyalja le, hogy mely iparágak, mely szereplők határozzák meg a magyar gazdaságot…”

-MINDEZEKKEL A MEGÁLLAPÍTÁSOKKAL CSAKIS EGYET TUDUNK ÉRTENI!

Egyetlen dologban viszont NEM! Ez pedig az a téma, miszerint MINDEN SZA(K)GÉRTŐ “MAGYAR GAZDASÁGOT” EMLEGET! Egy olyan fogalmat, ami pedig már jó ideje nem is létezik!

A MAGYAR GARÁZDASÁG VISZONT – MINT OLYAN – SOKKAL INKÁBB JELLEMZŐ LEHETNE!

Így aztán EGYBŐL ÉRTHETŐVÉ VÁLNA, HOGY MIÉRT Zseléagyú az, aki “…foglalkozik a magyar gazdaság szerkezetével, ő tárgyalja le, hogy mely iparágak, mely szereplők határozzák meg a magyar gazdaságot…”

Hozzátéve még azt a KIEGÉSZÍTÉST, MISZERINT A DÖNTÉSEK AZOK TERMÉSZETESEN NEM Zseléagyú kezében vannak! Hiszen ő CSAK EGY AZ AZON “KOMPETENSEK” KÖZÖTT, AKIK SZOLGAI HŰSÉGGEL HAJTJÁK VÉGRE A MAGYAR GARÁZDASÁG SIKERES MŰKÖDTETÉSÉBŐL RÁJUK RÓTT FELADATOKAT! (Természetesen NEM INGYÉ’!)

Ugyanakkor – HA NEM IS OLYAN MÉRTÉKBEN, MINT A FELADAT VÉGREHAJTÓK – DE FELELŐSSÉGGEL TARTOZNAK A MAGYAR TÁRSADALOM FELÉ MINDAZOK AZ ILYEN – OLYAN POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI SZAGÉRTŐK IS – AKIK (vélhetően ugyancsak NEM INGYÉ’!), DE A TELJES IGAZSÁG KIMONDÁSA HELYETT – MISZERINT: MAGYAR GAZDASÁG NINCS! – SŐT MAGYARORSZÁG SINCS! – CSAK MANTRÁZZÁK A MINDENKORI “magyar” qrmányok parasztvakító, ÖNCÉLÚ DÖLYFÖLÉSEIT!

A “PANNON PUMÁTÓL” KEZDVE NAPJAINKIG! (Bár az időbeni felsorolásban sokkal inkább helyénvaló lenne a visszatekintés a RENDSZERVÁLTÁS – A HONVESZTÉS – SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK AZ ILYEN – OLYAN POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI SZAGÉRTŐKNEK A PARASZTVAKÍTÓ HANGOZTATÁSIG! Akik pedig tették azt ugyancsak NEM INGYÉ’!)

A LÉNYEG, HOGY A “MAGYAR GAZDASÁG” SOUVENIRITÁSA MEGMARADJON!

Németország és Trump átrajzolhat mindent a “magyar” qrmány várakozásaiban

2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ráadásul a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékal kisebb volt az októberinél. A Nemzetgadzasági Minisztérium az adatokkal kapcsolatban kiemelte: a kormány azon dolgozik, hogy megerősítse a hazai ipart, melyet a német gazdaság válságos állapota fékez.

2024 novemberében a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. Az ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.

novemberében az ipari termelés volumene 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és Az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal csökkent.

A szeptemberi visszaesés után októberben javult az összkép a magyar iparban, de ahogy korábban Virovácz Péter az ING elemzője felhívta erre a figyelmet, egy fecske még nem csinál nyarat. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság elsősorban az európai, azon belül is a német termelési láncoknak van leginkább kiszolgáltatva, itt már kevesebb a jó hír.

Korábban a német ipari adatok komoly negatív meglepetéseket okoztak. Ráadásul az elmúlt időszak autóipari és beszállítói gyárbezárási és elbocsátási hulláma sem kecsegtet pozitív jövőképpel rövid távon.

Mindezek alapján előre tekintve a külső keresletben jelenlévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak, az ING vezető elemzője korábban azt is kiemelte, hogy részben az új Trump elnökség világkereskedelemre gyakorolt várható negatív hatása miatt is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a hazai ipar teljesítményét külső tényezők húzzák vissza: a magyar gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válságának – elsősorben az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásásaitól.

Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy egyre többen szorgalmazzák az elektromos autózás Uniós szintű támogatását, köztük Olaf Scholz német kancellár, és Markus Söder bajor miniszterelnök.

Nagy Mártonék szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és jól teljesítenek: 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett.

Több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek és dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom. Mindezek mellett tavaly a hazai turizmus is egyre kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott. 2024 első 11 hónapjában 10,7 százalékkal több vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, mint 2023 azonos időszakában, míg a vendégéjszakák száma 5,6 százalékkal nőtt – összegezte a gazdasági minisztérium. (index)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a hazai ipar teljesítményét külső tényezők húzzák vissza: a magyar gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válságának – elsősorben az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásásaitól…”

-MIJAFFENE! Hát ezek szerint csak parasztvakítás a “magyar gazdaság szuverenitásáról” oly fennen hangoztatott qrmányzati propaganda?

SZERENCSÉKRE viszont a “magyar gazdaság” VALÓBAN SOUVENIR ÁGAZATA “…a hazai turizmus is egyre kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott. 2024 első 11 hónapjában 10,7 százalékkal több vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, mint 2023 azonos időszakában, míg a vendégéjszakák száma 5,6 százalékkal nőtt…”

-Azaz: KIVÁLÓAN TEJELT a Rasi hercegnő által gardírozott IDEGENFORGALMI ÁGAZAT! A “saját lábára állított kiccsálád” – HÁLA A Nemmzetth Elsőszámú Vejkója – a Tiborcz Pista – igazán komoly rátermettségről, hozzáértésről és kitartó szorgalmáról tanúskodó verejtékes munkájának – TALÁN NEM SZENVED HIÁNYT! (Legalábbis anyagi téren! ERKÖLCSRŐL meg AMÚGY SEM SZÓL A vajdaság gazdasági élete!)

Az viszont MINDANNYIUNKAT MEGYNYUGTATHAT, hogy a qrmány “…azon dolgozik, hogy megerősítse a hazai ipart, melyet a német gazdaság válságos állapota fékez…”

Lásd:

Végre! Zseléagyú EGY NEKIK FONTOS DIJADALHÍRT KÖZÖLT!

Vagy ittegy másik hír a “magyar gazdaság” qrmány általi megerősítésének SZÁNDÉKÁRÓL:

Erről NEM JELENT MEG DIJADALHÍR!

Így műxik a döbrögista számvarázs!

369 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona – ezt reagálta a kormány a cikkünkre

„A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest” – többek között ezt válaszolta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője, amikor arról érdeklődtünk, hogy egyes adatok szerint a háztartások anyagi jóléte az utolsó előtti az Európai Unióban.

A tárca szerint Magyarország gazdasága alapvetően export- és beruházásorientált, ami jól láthatóan a háztartások számára is jelentős vagyonosodást eredményezett.

A háztartások anyagi jóléte Luxemburgban 36 százalékkal az uniós átlag feletti volt, Magyarországon és Bulgáriában pedig 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradt – olvasható Euronews Business összeállításában. Így az Európai Unió alsó határán Lettország, Észtország, Horvátország és Szlovákia található Bulgária és Magyarország előtt. A hírről külön az Index is beszámolt, azonban kérdéseket is küldtünk a témával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

Az adatok szerint a háztartások anyagi jóléte Luxemburgban 36 százalékkal az uniós átlag feletti volt, Magyarországon és Bulgáriában pedig 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradt. Ám kilenc országban az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag feletti volt. Luxemburgon kívül ezek közé tartozott Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Svédország és Finnország. A területi eloszlás szerint a skandináv és a nyugat-európai országokban az anyagi jólétet tükröző egy főre jutó AIC jelentősen magasabb, a közép- és kelet-európai országok, valamint az EU-tagjelölt országok általában alacsonyabb egy főre jutó AIC-ről számolnak be.

Itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza

Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexnek most azt emelte ki, hogy a statisztika, amely alapján azt állítják, Magyarországon az egyik legrosszabb a háztartások anyagi életszínvonala, az a nemzeti számlákban mért háztartások tényleges fogyasztása egy főre vetítve, vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve.

Ez nagyon összetett mutató, a fogyasztás alatt például a háztartások által fizetett fogyasztás mellett a kormányzat által nyújtott természetbeni juttatásokat (oktatás, egészségügy, stb.) is beleértjük többek között. Majd az így vett fogyasztást váltjuk át egy képzeletbeli valutára az azonos vásárlóerő-paritás érdekében, és vetítjük rá az adott ország népességére

– Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője aki azt is kiemelte, hogy ennek a fogyasztásnak nem része a háztartások beruházásai (lakásépítés), valamint a pénzügyi megtakarításai sem. Márpedig Magyarországon volt a legmagasabb a háztartások bruttó megtakarítási rátája az EU-ban 2023-ban, amely mutatóban benne vannak a háztartások pénzügyi megtakarítása és beruházásai is a rendelkezésre álló jövedelmük arányában.

Számos portál külön hangsúlyozta, hogy Romániában is magasabb a háztartások fogyasztása, mint Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint azonban a román adatok és a legfrissebb hírek is rámutatnak már arra a fenntarthatatlan gazdasági folyamatra, amikor az erőltetett, főleg a költségvetési szféra béremelésein keresztül elért fogyasztásbővülés a költségvetési hiány együttes növekedésével jár.

Miközben a növekvő fogyasztás jelentős része az importot is emeli, amely a külkereskedelmi mérleget is kilyukasztotta, így összességében a belső fogyasztás erőltetett növelése súlyos gazdasági károkhoz, ikerdeficithez vezetett.

Magyarország gazdasága alapvetően export- és beruházásorientált, ami jól láthatóan a háztartások számára is jelentős vagyonosodást eredményezett. Tehát a magyar gazdaság struktúrájából ered, hogy nem a belső fogyasztás a meghatározó része a magyar GDP-nek, hanem az export és a beruházások.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az érme másik oldala viszont, hogy a háztartások megtakarításának szintje magas, valamint ennek az egyik legnagyobb ütemű bővülését is Magyarországon láthatjuk az EU-ban: 2010 óta GDP-arányosan 70,3 százalékról 113,5 százalékra bővült a háztartások nettó pénzügyi vagyona. A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. GDP-arányosan 43 százalékpont a növekedés 2010-hez képest.

A tárca adatai szerint Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban a háztartások tulajdonában lévő államadósság (21,9 százalék) a legfrissebb, 2023-as adatok alapján, ami azt jelenti, hogy a magyar állampapírok után fizetett kamatok például nem a külföldi befektetők, hanem a magyar háztartások számára lesznek kifizetve, miközben egyfajta stabilitást is ad nemcsak a háztartásoknak, de az ország számára is.

A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. GDP-arányosan 42,9 százalékpont a növekedés 2010-hez képest. A legfrissebb, 2024. II. negyedévi adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan az EU-ban a 13., a közép-kelet-európai tagországok között a 2. legmagasabb.

A magyar kormány adatai mást mutatnak

Arra kérdésünkre, hogy mit tervez kezdeni a kormány a háztartások relatíve alacsony fogyasztási rátájával, a szóvivő kiemelte, a fogyasztás növekedéséhez elsősorban reálbér-emelkedésre van szükség: a 2024-es év pedig rámutatott arra, hogy számos kívülről érkező válságot követő óvatossági motívum ellenére Magyarországon 4,1 százalékkal, azaz a 7. legnagyobb ütemben bővült a háztartások fogyasztása 2024 harmadik negyedévében az EU-ban, miközben a reálbérek 10 százalék környékén nőttek.

„A fogyasztás növekedése mellett az is látható, hogy a pénzügyi megtakarításaikat is növelni tudták a háztartások: Magyarországon 15,9 százalékkal emelkedett a háztartások pénzügyi megtakarításának az értéke éves alapon, ami a második legmagasabb növekedési ütem az EU-ban a legfrissebb, 2024. második negyedévi adatok szerint” – összegezte a Nemzetgazdasági Minisztérium szakembere.

Végezetül érdemes azt kiemelni, hogy a bruttó átlagkereset a 2010-es 202 500 forintról 2024 első tíz hónapjára 213 százalékkal, 633 900 forintra emelkedett. Éves alapon a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal, a bruttó átlagkereset reálértéke 9,7 százalékkal emelkedett 2024 első 10 hónapjában. A tárca adatai szerint a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelmének reálértéke 21,4 százalékkal emelkedett Magyarországon 2019 vége és 2024 második negyedéve között, ami a legnagyobb mértékű bővülés az OECD tagországai között.

A minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt több mint három és félszeresére nőtt az elmúlt tizennégy évben. A minimálbér a 2010-es 73 500 forintról 2024-re 266 800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 89 500 forintról 326 000 forintra. Az effektív minimálbér (a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga) 764 euró volt 2024-ben Magyarországon, ami a 17. legmagasabb érték az EU-ban. A magyar effektív minimálbérnél a cseh (755 euró), a szlovák (750 euró), a román (743 euró), a lett (700 euró) és a bolgár (477 euró) is alacsonyabb 2024-ben. (index)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: A döbrögista számvarázslat ARRA NEM TÉR KI, hogy a vajdasági fizetéseket MEKKORA ÉS HÁNYFÉLE ADÓK TERHELIK!

Mint ahogyan arról is mélyen kussolnak, hogy a SZABADON ELKÖLTHETŐ

jövedelmeikből a magyarok a világ legmagasabb ÁFA – tartalmát kénytelenek fizetni!

“…Ez nagyon összetett mutató, a fogyasztás alatt például a háztartások által fizetett fogyasztás mellett a kormányzat által nyújtott természetbeni

juttatásokat (oktatás, egészségügy, stb.) is beleértjük többek között.

Majd az így vett fogyasztást váltjuk át egy képzeletbeli valutára az azonos vásárlóerő-paritás érdekében, és vetítjük rá az adott ország népességére…”

Hááát… – IGEN! ÍGY MŰXIK A döbrögisztáni QRMÁNYVETÍTÖLDE, AMELYRŐL NYUGODTAN KIJELENHETJÜK:

EURÓPA LEGHATÉKONYABB PARASZTVAKÍTOLDÁJA!

Nesztek nektek MAGYAR vízművesek!

Pénzre számítottak, de csak egy alaposan fölturbózott – a vajdát ábrázoló képeslapot kaptak a vízügyesek

Ezt az üdvözlőlapot kapták a vízügyesek e-mailben

A pénz szerepelt a bérjegyzékben, aztán eltűnt.

A Telex szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársai az év végén Orbán Viktor arcképével ellátott karácsonyi üdvözlőlapot kaptak e-mailben, miközben inkább a korábban beígért év végi prémiumukról szerettek volna tájékoztatást kapni.

A lap információi szerint az év végi bérjegyzékben még szereplő összeget később eltüntették a dokumentumokból, magyarázat nélkül.

Az OVF országos szinten irányítja a vízgazdálkodási feladatokat, a szervezetet Pintér Sándor belügyminiszter felügyeli. Egy ott dolgozó elmondása szerint a hivatalban mérnökök, geológusok és más szakemberek dolgoznak alacsony, bruttó 350-400 ezer forintos fizetésért.

A vízügyesek munkája leginkább akkor kerül reflektorfénybe, amikor például árvízvédekezés zajlik. 2023 őszén egy ilyen esemény során a kormány és Orbán Viktor is kiemelten foglalkozott a védekezésben résztvevőkkel: október 23-án állami ünnepségre hívták őket, ahol ünnepi programmal és ebéddel várták a dolgozókat. Emellett a védekezésben közvetlenül résztvevők egyszeri nettó 200 ezer forintos elismerést kaptak.

A Telex szerint azonban a hivatal 7-8 ezres létszámából sokan kimaradtak ebből a jutalomból, így például az irodai dolgozók is.

Az év végére olyan információk kezdtek terjedni, hogy minden dolgozó bruttó 350 ezer forintos prémiumot kap. A december 13-i bérjegyzékben ez az összeg valóban szerepelt, de pár nappal később nyoma veszett.

Az ügyben az OVF-et is megkérdezték, de konkrét választ nem kaptak. Ugyanakkor az OVF válaszában hangsúlyozta, hogy 2025-ben átlagosan 30 százalékkal nő a dolgozók bértömege, 2026-tól pedig további 12, majd 2027-től újabb 10 százalékos béremelést terveznek.

A vízügyesek egy része csalódott, mivel ígéretet kaptak a juttatásra, amely végül elmaradt, és bizakodnak, hogy legalább a tervezett béremelést megkapják. (mfor.hu)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…A vízügyesek egy része csalódott, mivel ígéretet kaptak a juttatásra, amely végül elmaradt, és bizakodnak, hogy…”

-A vajda ALAPOSAN “FÖLJAVÍTOTT” képének a felmutatása majd KÖNNYEKIG MEGHATJA a bolti pénztárosokat! Ami persze ELŐFERDÜLHET, de a fénykép felmutatása – LEGALÁBBIS SZERINTÜNK! – NEM FOGJA HELYETTESÍTENI A BANKKÁRTYÁT!

Mindazonáltal – NEKÜNK! – van egy EGÉSZEN KITŰNŐ(nek) TŰNŐ ÖTLETÜNK A vajda KÉPMÁSÁNAK HASZNOSÍTÁSÁRA! Mivelhogy a fotót e-mailben kapták, föltételezzük, hogy azt ki kell hogy nyomtassák! Föltételezzük, hogy a MEGAJÁNDÉKOZOTTAK (többsége) CSAK “SIMA” NYOMTATÓPAPÍRRA fogja kinyomtatni a Nemmzetth Bölcsének képmását!

Azt is FÖLTÉTELEZZÜK, hogy a MEGAJÁNDÉKOZOTTAK (többsége) EGYSZERŰ MAGYAR EMBER, az egyszerű emberekre ÁLTALÁBAN JELLEMZŐ SZOKÁSOKKAL (gyakorlattal)!

Értjük ez alatt a WC SZÜSÉGSZERŰ HASZNÁLATÁT!

A mi EGÉSZEN KITŰNŐ(nek) TŰNŐ ÖTLETÜNKNEK A TOVÁBBVITELÉT a vajda KÉPMÁSÁNAK HASZNOSÍTÁSÁRA, innentől fogva – MI A Nyájas Olvasók mocskos fatáziájára bíznánk!

Mi van „a melós fiatal csávókkal”

Vajdánk nem akarja a lustákat támogatni, elindult az új intézkedés, de kilőtt a diákhitel kamata

2025-től jóval magasabb kamattal vehetnek fel szabad felhasználású diákhitelt az egyetemre, főiskolára járók. A tovább nem tanuló fiatalok számára azonban éppen most nyílt meg a kamatmentes munkáshitel lehetősége. A 2025-ben felvett új Diákhitel1-nek ezzel szemben már 9,65 százalék az induló kamata.

Január első napján már van elérhető munkáshitel-ajánlat a bankoknál. A kormány a munkáshitel 2025-ös bevezetését azzal indokolta: igazságtalan a tovább nem tanuló fiatalokkal szemben, hogy ők nem jutnak kedvezményes hitelhez, miközben a főiskolán, egyetemen tanulók diákhitelt kaphatnak – hívta fel erre a figyelmet a Bank360.

Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a dolgozó fiatalokat is „meg tudja támasztani” – mondta a miniszterelnök még november elején a Kossuth rádióban. A kormányfő kiemelte, hogy a munkáshitellel teljes életkép rajzolódik a fiatalok elé. Orbán Viktor jelezte: régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt egy hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat, de „mi van a többiekkel”, mi van „a melós fiatal csávókkal”.

A kormány nem akarja a lustákat támogatni

Emlékezetes, hogy azt is kiemelte, hogy „ez nem egyszerű történet”, mert a hitelt munkához is kell kötni, hiszen „nyilván nem akarjuk a lustákat támogatni”.

„A többség azonban dolgozni akar, szakmát tanul, és a szakmáját használni akarja. A fiatalokat lakhatási nehézségek gyötrik, a párkapcsolatok is mintha később jönnének létre, és később születnek a gyerekek. Nehéz önálló életet elkezdeni, a munkáshitel ezért arra szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok egy egyszeri életkezdési lehetőséghez jussanak” – közölte Orbán Viktor.

A Bank360 most arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól viszont már a diákhitelre jogosultak érezhetik úgy, hogy ők vannak hátrányban a többi fiatallal szemben. Míg ugyanis azok 26 éves korukig kamatmentesen kaphatnak azonnal 4 millió forintot, addig

a diákhitelt 2025-ben igénylők számára a tanulmányi félévenként maximum 750 ezer forintos, és eddig sem kamatmentes szabad felhasználású kölcsön kamata még meg is emelkedett csaknem két százalékkal.

Az elemzésük szerint a kormány az elmúlt években a változó kamatozású jelzálogkölcsönökhöz hasonlóan a szabad felhasználású Diákhitel1-re is kamatstopot alkalmazott. Ez alapján 2023 januárjától előbb 4,99, majd júliustól 7,99 százalék volt a kamat. Ezt az értéket hosszabbították meg egészen 2024 végéig.

A december 23-án megjelent kormányrendelet azonban már csak részlegesen engedi tovább a kamatstopot 2025. június 30-ig. A jogszabály alapján ugyanis a 7,99 százalékos kamat csak azokra a diákhitelekre érvényes erre a hat hónapra, amelyeket 2024. december 31-ig megkötöttek. A 2025-ben felvett új Diákhitel1-nek ezzel szemben már 9,65 százalék az induló kamata a kölcsönt nyújtó Diákhitel Központ közzététele alapján. A Bank360.hu szerint ez már csaknem annyi, mint a jelenleg elérhető legolcsóbb személyi kölcsönöké, így egyre kevésbé tekinthető kedvezményesnek.

Külön aláhúzták, hogy már a 7,99 százalék sem számít alacsony kamatnak az államilag támogatott egyéb hitelekéhez képest. Ennél a vállalkozások is olcsóbban kapnak támogatott Széchenyi Hitelt, az ingatlanfedezet nélküli babaváró kölcsön nulla százalékáról nem is beszélve. Érdemes azonban kiemelni, hogy a nem szabad felhasználású Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentes marad.

Minden a munkáshitelről szól majd?

Ugyanakkor ahogy azt korábban megírtuk, nem túlzás azt állítani, hogy 2025 a munkáshitelről fog szólni – igaz ez még akkor is, ha december utolsó napjáig kellett várni, míg az első bank meghirdette saját konstrukciójának feltételeit –, ahogy azt a BiztosDöntés.hu kiszúrta, a CIB és az Erste Bank honlapján már megjelent a munkáshitel a termékkínálatban, majd január első munkanapjának reggelére feliratkozott hozzájuk a Gránit, a K&H, az MBH és az OTP Bank is.

A kormány döntése értelmében a 17–25 év közötti, tanulói, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal vagy diplomával nem rendelkező fiatalok maximum 4 millió forintos kamatmentes szabad felhasználású hitelt igényelhetnek, amelyet maximum 10 év alatt kell törleszteniük. Ugyanakkor különösen nagy különbséget érezhetnek mostantól a Diákhitel1-re újonnan szerződő továbbtanulók azokhoz a fiatalokhoz képest, akik velük szemben januártól már jogosultak az új munkáshitelre, amihez kamatmentesen juthatnak hozzá.

A Bank360.hu számítása szerint ha a munkáshitelnek is 9,65 százalék lenne a kamata, akkor a 10 éves futamidejű, 4 milliós kölcsönt után havi 52 ezer forintot fizethetnének az adósok, míg most a 0,5 százalékos kezességvállalási díjat is figyelembe véve csupán 35 ezer forint a törlesztőrészlet. Arról már nem is beszélve, hogy a 4 millió forintot ők rögtön a szerződéskötés után megkapják teljes összegben, szemben a diákhitelesekkel, akik félévente maximum 750 ezer forinthoz juthatnak.

A munkáshitelt igénylőknek meg kell felelniük a bankok hitelbírálatán, amihez meghatározott rendszeres havi jövedelemre van szükségük. Ilyen a diákoknak még érthetően nincs, ezért nem is várják el tőlük, ahogyan törleszteniük is csak később kell, szemben a munkáshitelesekkel, akik rögtön elkezdhetik fizetni a részleteket. A két konstrukció abban hasonló, hogy gyermekvállalás esetén kedvezményeket ad a nőknek. (index)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…mi van „a melós fiatal csávókkal…”

-Hát az van a munkáshitelesekkel, hogy azok “…rögtön elkezdhetik fizetni a részleteket…” Merthogy Döbrögisztán vajdaságban MÉG A “MELÓS” FIATAL CSÁVÓKNAK SINCS ÁM INGYENEBÉD!

(LEGALÁBBIS EGYELŐRE NINCS!)

A papír – AZ MINDENT ELBÍR!

Papíron minden háztartásnak 26 milliós vagyona van

Valójában azonban nem élünk olyan jól, ahogy azt az MNB adatai mutatják.

Soha még ilyen jelentős pénzügyi vagyonnal nem bírtak a háztartások, mint manapság a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ám a BiztosDöntés.hu elemzése szerint érdemes kritikával szemlélni a jegybank friss kimutatásait.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 III. negyedévének végén a háztartások hiteleit és a velük szemben fennálló követeléseket is leszámítva már több, mint 90 000 milliárd forint pénzügyi vagyonnal bírt a lakosság.

A háztartások pénzügyi eszközei is csúcsra jutottak: meghaladták a 106 ezer milliárd forintot – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

Ami rendkívül szembetűnő: a kimutatás szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben is 14 százalékos volt a növekedés – ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.

Egy háztartásra 26 milliónyi vagyon jut

Gergely Péter azonban felhívja a figyelmet, hogy hihetetlen mértékű vagyonkoncentráció jellemzi a világot és így Magyarországot is. A jegybank elemzés szerint is Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van.

Gergely Péter szerint a másik komoly tételt az a módszertani különbség okozza, hogy a pénzügyi vagyonba az MNB nem számítja bele az ingatlanok értékét, ugyanakkor a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészt igen – noha egy-egy vállalkozás értékesíthetősége általában messze rosszabb kondíciókkal bír és időigényesebb, mint egy házeladás.

A nem pénzügyi vállalatokban lévő háztartási részesedések a háztartások pénzügyi vagyonának immár stabilan 30 százalékot meghaladó részét képezik. Ha az MNB vagyonkoncentrációra vonatkozó kitételeit és a fenti torzítást kivesszük a rendszerből, akkor azt láthatjuk, hogy a háztartások 90 százaléka 24 251 ezer milliárd forint megtakarítás jellegű vagyonnal bír csak – hívja fel a figyelmet BiztosDöntés.hu szakértője. Gergely Péter szerint még ez is 6,6 milliós átlagos vagyont jelent – de a koncentráció természetesen a 90 százalékon belül is jelentős.

Sokaknak semmilyen vagyunk nincs

Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérésében a válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy semmilyen megtakarítása nincs, 23 százalékának pedig a mindennapi kiadások menedzselése is nehézséget okoz.

A CIB Bank felmérésében a válaszolók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuk pedig 1 millió forint alatti megtakarítással bír. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen.

A fentiek fényében tehát korai még győzelmi fanfárokat fújni a lakosság jobb anyagi helyzete kapcsán. Ám Gergely Péter szerint egyéb adatok – például a lakosság felfutó hiteligénye – már azért azt jelzi, hogy az inflációs idők elmúltával már biztosabb lábon állnak a családok.

Egyre többen mernek elmaradt, de szükséges beruházásba kezdeni, és a megtakarítási kedv a jegybanki statisztikákból azért visszaköszönő erősödését is fontos értékelni.

A megtakarítási képesség erősödését jelzi vissza az Erste Bank felmérése is, amely szerint a megtakarítani tudó magyarok 2024-ben átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta, ami több mint a duplája a 2019-es szintnek, amikor még csak 21 970 forintot tudtak átlagosan megtakarítani az emberek – jelezte a pénzügyi szakértő. (klubrádio)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…a kimutatás szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben is 14 százalékos volt a növekedés – ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.

Egy háztartásra 26 milliónyi vagyon jut…”

-A KIMUTATÁS SZERINT…! – EZ MÁR A vajda ÁLTAL BEÍGÉRT “FANTASZTIKUS 2025 – ÖS ÉV”! (És még csak az esztendő kezdetét írjuk!)

Meglássuk Drága Felejim: AZ ÉV VÉGÉN KI FOG DERÜLNI, HOGY Döbrögisztán vajdaság MAGA A TEJJEL – MÉZZEL FOLYÓ KÁNAÁN!

AZ ÉVVÉGI KIMUTATÁS SZERINT!

Hiába no!

A PAPÍR AZ MINDENT ELBÍR!

HOL VAN MÁR A TAVALYI HÓ?

Kellemetlen adatokat közöltek a “magyar gazdaság” fontos mutatójáról

A statisztikai hivatal friss adatai szerint 2024 novemberében a termék-külkereskedelmi egyenleg 742 millió euró (304 milliárd forint) volt. Az export kifejezetten gyengén teljesített.

Az export euróban számított értéke 2024. novemberben 3,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, míg az importé 2,3 százalékkal meghaladta azt, az egyenleg 716 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 2,7, az importoldalon 0,4 százalékkal mérséklődött az előző havihoz mérten – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken első becslése alapján.

A tájékoztatás szerint 2024. novemberben

a kivitel értéke 12,6 milliárd eurót (5154 milliárd forintot),
a behozatalé 11,8 milliárd eurót (4850 milliárd forintot) tett ki,
a termék-külkereskedelmi egyenleg 742 millió euró (304 milliárd forint) volt.

2024. novemberben az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal csökkent, az importé 2,3 százalékkal nőtt. (economx)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: IZGALOMRA VAGY AGGODALOMRA SEMMI OKUNK! Hiszen a qrmányvetítölde (KSH) A “MAGYAR GAZDASÁG” kifejezést használta!

MÁRPEDIG AMINT AZ KÖZTUDOTT – OLYAN, HOGY “MAGYAR GAZDASÁG” – NINCS IS! (Volt ILYENÜNK – valamikor régen! – MÉG A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT, IGAZ AKKOR ORSZÁGUNK IS VOLT! – de hát ki emléxik már arra?!)

Meg különben is: a qrmányvetítölde EBBEN A LEGFRISSEBB JELENTÉSÉBEN A TAVALY NOVEMBERI ADATOKAT EMLÍTI!

Hát hol vagyunk mi már attól? HOL VAN MÁR A TAVALYI HÓ?

HISZEN MÁR A “FANTASZTIKUS 2025 – BEN JÁRUNK!”

“Megugrott a munkanélküliség, erről is lesz plakátkampány?

Egyre több magyar dolgozik külföldön.

2024 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 33 ezer fővel, 4 millió 679 ezer főre mérséklődött. 2024 novemberében a munkanélküliek száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Foglalkoztatottság, 2024. szeptember–november

A 2024. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 691 ezer főre csökkent. Míg a férfi foglalkoztatottak száma 23 ezer fővel, 2 millió 488 ezer főre, addig a nőké kismértékben, 2 millió 203 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 39 ezer fővel, 4 millió 517 ezer főre csökkent. A közfoglalkozatottak és a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, előbbi 63 ezer, utóbbi 111 ezer fő volt.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1 százalékos volt. A ráta a férfiak esetében 0,5 százalékponttal kisebb lett (78,7 százalék), a nőknél nem változott (71,4 százalék) az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Munkanélküliség, 2024. szeptember–november

A 2024. szeptember–novemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A nőknél a munkanélküliek száma 111 ezer főt tett ki, rátájuk 4,8 százalék volt, 0,5 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszakában mért értéket.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,6 hónap volt. Az összes munkanélküli 49,0 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 3,5 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 33,1 százalékát tették ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerit a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. november végén 0,5 százalékkal, 225 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.” – olvasható az mfor.hu cikkében a szintén a qmányvetítölde által a tavaly novemberi adatokat ismertető jelentéséről!

EBBEN VISZONT VAN EGY – a vajda ÉS AZ Ő FANFORDÁJA SZÁMÁRA – ÖRVENDETES MEGÁLLAPÍTÁS! Ez pedig a következő:

Egyre több MAGYAR dolgozik külföldön.

Márpedig ez a hír az ÖRÖKÖS vajdaURALOMBAN BIZAKODÓK SZÁMÁRA EGYENESEN ÖRÖMHÍR LEHET! Hiszen az ő reményeik szerint ezek a MAGYAROK Döbrögisztán vajdaságtól JÓ MESSZIRE VÁLLALNAK MUNKÁT!

Olyan messze, hogy a “választás” napjára NEM IS ÉRI MEG NEKIK A “HAZA” UTAZÁS!

Az “OTT” megkeresett eurót meg könnyen át tudják utalni az “ITT” rekedtek “megsegítésére”!

A MI JAVASLATUNK…

Elsőkből az utolsók közé küzdötte le magát Magyarország az EU-tagság húsz éve alatt, az igazán nagy bűnöket a vajda qrmányai követték el

Kudarcként értékelhető a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt húsz évben. A magyar mutatók önmagunkhoz képest ugyan szépek, de közben még a később csatlakozó Bulgária és Románia lehagyott minket. Hibákat többen vétettek, de igazán nagy bűnöket az egymást követő Orbán-kormányok követtek el. Nem csupán a pártpolitikában, hanem a gazdaságpolitikában is új rendszerváltásra van szükség. Az ország számára egyetlen járható út létezik, az uniós csatlakozás megújítása.

Idén ünnepelte Magyarország uniós csatlakozásának húszéves évfordulóját, pontosabban ünnepelte volna, mert a megemlékezések, az egyenlegvonás elmaradt. Talán nem véletlen, hiszen 20 évvel ezelőtt egy, a régióban viszonylag fejlett ország azzal a reménnyel lépett be az EU-ba, hogy fejlettségét tekintve húsz év alatt megközelíti a vágyott nyugati életszínvonalat. 2004 május elsején 10 új tagállam csatlakozott az EU-hoz Máltától a Baltikumig, és ezen országok közül a többség gazdasági fejlettségét, jólétéi mutatóit tekintve mára gyakorlatilag felzárkózott az uniós átlaghoz – ide sorolható, Málta, Csehország, Litvánia, Szlovénia, vagy épp Ciprus. Magyarország felzárkózása a leglassabb volt, a jóval fejletlenebb országok több mutatóban is leelőztek bennünket, annak ellenére, hogy mind a nemzeti jövedelem, mind a háztartások jövedelme és fogyasztása nőtt a 2004-es állapotokhoz képest, de éppenséggel ez a természetes. Van, amikor célszerű egy ország előrehaladását a múltbeli teljesítményéhez mérni, de általában a versenytársakhoz érdemes viszonyítani, s ezen a területen az elmúlt húsz évben nem teljesített jól a magyar gazdaság, a gazdaságpolitika, és végső soron a politikai vezetés sem.

Az egyik legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék (GDP) egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) értéke itthon 2004–23 között 2,2-szeresére nőtt. Ennek ellenére romlott hazánk relatív pozíciója: a lengyelek és a románok is megelőztek minket 2023-ra – állapította meg GKI Gazdaságkutató Zrt., amely a 20 éves magyar uniós tagság apropóján elemezte hazánk helyzetét. Míg 2004-ben a 27 EU-s ország közül a 19. helyen álltunk, 2023-ra már csak a 22. helyen voltunk. A jelentős (bár a versenytársakétól elmaradó) GDP/fő növekedés egyik fő mozgatórugója a munkaerőpiaci aktivitás nagymértékű javulása volt. Míg uniós csatlakozásunkkor a 15-64 év közti magyarok majd’ 57 százaléka volt foglalkoztatott, 2022-re ez a mutató már 74,4 százalékon állt. E tekintetben tehát a régióban megelőztük a szlovákokat, és uniós viszonylatban is az élmezőnyhöz tartozunk.

A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 között. E mutató alapján Szlovákia mögénk került, így már harmadik helyen állunk versenytársaink sorában. Ezzel párhuzamosan uniós viszonylatban a 23. helyről a 22.-re jöttünk fel. A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban. Bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyvesztésünk egyértelmű: az eltelt 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19.-ről a 23. helyre csúsztunk vissza 2021-re az EU-ban. A keresetek és a nyugdíjak emelkedése magával hozta a (vásárlóerő-paritáson számított) fogyasztás javulását is: ez a mutató 86 százalékkal nőtt 2004 és 2022 között. Ennek ellenére míg 2004-ben ezüstérmesek voltunk a versenytársaink közt, 2022-re már az utolsó helyen zártuk a sort: mára már többet fogyasztanak a lengyelek, a románok és a szlovákok is. Míg uniós csatlakozásunkkor a 19. helyen álltunk az EU-ban, 2022-re a 26., utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza, s már csak Bulgária állt mögöttünk a fogyasztás tekintetében, de 2023-ban már Bulgária is beelőzött minket – írták a GKI Gazdaságkutató Zrt elemzői.

Összegezve: húsz év alatt ugyan minden területen javult a teljesítményünk, ám szinte minden más versenytársunk jobb eredményt ért el, ez okozza a magyar felzárkózás lassúságát. Magyarországon az elmúlt húsz év alatt négy kormányfő is váltotta egymást, utólag visszanézve majd mindegyik követett el gazdaságpolitikai hibákat.

Már 2010 előtt is

A 2004-es csatlakozáskor és az azt követő hat évben MSZP-SZDSZ-koalíció kormányzott. Az első években még nem nyíltak meg teljes mértékben a csatlakozó országok számára az uniós támogatások, az akkor hatalmon lévő Medgyessy-, majd még inkább a Gyurcsány-kormányok ezért a jövőbeni uniós pénzek reményében laza költségvetési politikát folytattak. Ebben az időszakban születtek meg azok az infrastrukturális beruházások – leginkább az autópálya-hálózat –, amelyet a térség legjobbjának értékeltek a befektetők és ennek, valamint az olcsó, ám jól képzett munkaerőnek köszönhetően ekkor települtek az országba a jelentősebb feldolgozói cégek, többek között a nagy autógyárak is, amelyek megalapozták 2010-es évek gazdasági növekedését. Az erőltetett beruházás magas költségvetési hiányt, és – a fejlettségi szinthez és a környező országokhoz képest is – magas államadósságot eredményezett.

Amikor 2008-ban összeomlott az amerikai jelzálogpiac, majd ezt követően a teljes kötvény- és hitelpiac, Magyarország egyik pillanatról a másikra a fizetésképtelenség határára került, végül az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dobott mentőövet egy 20 milliárd eurós hitelkeret formájában az országnak. A 2008–13 közötti időszak a válságkezelésre ment el, ugyanis minden 2008-ig elért eredményt lenullázott a világválság. Nem segített a növekedés beindulásában a 2010 után hatalomra került Orbán-kormány által követett unortodox, piacellenes gazdaságpolitika, amely még két évvel megtoldotta válságot. Ezt követően 2013-tól állt növekedési pályára magyar gazdaság, ami egészen 2020-ig tartott, aminek a Covid-lezárások, majd az ukrajnai háború, valamint az energiaválság vetett végett.

Hibák, tévedések, bűnök

Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök szerint a 2010–20 közötti időszak volt a magyar gazdaság aranyévtizede, vagy másként fogalmazva ekkor nyújtotta a legjobb teljesítményét az elmúlt száz évben. Ez valójában erős túlzás, ugyanis 2010–19 közötti tíz évben a magyar gazdaság átlagosan évi 2,8 százalékkal bővült, ami egyáltalán nem kiemelkedő ütem, ám ha mégis ez az elmúlt száz év legjobb évtizedes átlaga, az azt jelenti, hogy többi még ennél is gyengébb volt. Ráadásul az Orbán-kormányok – a jegybank aktív közreműködésével – 2017 után már mesterségesen gerjesztették a növekedést, ez volt a magas nyomású gazdaságpolitika időszaka, amikor is a költségvetés és a jegybank is öntötte a pénzt a gazdaságba, sokszor ingyen hitelek formájában, ráadásul emellett a bérpolitika is túlzóan támogató volt. Ennek eredménye lett az emelkedő infláció, ami már 2020-ban is érzékelhető volt, de a 2022-es energiaválság robbantott fel.

A 2010 óta követett gazdaságpolitika másik hibája, hogy nem vett tudomást a munkaerő-tartalékok kimerüléséről és továbbra is az ipari termelésre épülő gazdasági növekedési pályát választotta, a magasabb hozzáadott értéket teremtő innovatív ágazatok, tevékenységek támogatása helyett. Ennek eredménye lett a távol-keleti akkumulátorgyárak betelepítése, ami eddig – a világpiaci dekonjunktúra miatt – kudarcnak számít, de ha a külső környezet támogatóvá is válik, ezen gyárak termelésének beindulásával sem esik át azon a technológia-minőségi váltáson a magyar gazdaság, amit megléptek a régió más országaiban. A magyar gazdaság a 2020-as években a közepes fejlettségű országok növekedési csapdájába esett, és nem látni, hogy át tud-e lépni a fejlett országok csoportjába. Ezt a váltást megnehezíti, hogy az Orbán-kormány 2010 után visszaszorította a szabad versenyt, helyzetbe hozva a haveri cégeket, a korrupció révén pedig több ezer milliárd forintot vont ki a gazdaságból. Tovább tetézi a károkat, hogy az intézményesült kormányzati korrupció és a jogállami garanciák hiánya miatt az EU évek óta nem folyósít egyes Magyarországnak járó uniós támogatásokat, ami további több ezer milliárd forintban mérhető kárt okoz az országnak.

Merre tovább?

2024 fordulóján már tapintható az Orbán-kormánnyal, annak korrupciós gazdaságpolitikájával szembeni elégedetlenség. Nem csupán politikai téren fogalmazódik meg a kormány- és rendszerváltás igénye, de a gazdaság szeplői is egyre elégedetlenebbek a regnáló kormány gazdaságpolitikájával. Az amerikai és német befektetők már hosszú évek óta nem hoznak friss tőkét az országba, az itt megtermelt profit egy részét is inkább kiviszik. Ezen cégek nem látnak megfelelő befektetési lehetőséget a magyar gazdaságban, illetve a jogbizonytalanság miatt nem érzik teljes biztonságban magukat. Új jelenség – ami az elmúlt egy évben ütötte fel a fejét –, hogy a magyar cégek vezetői, tulajdonosai közül egyre többen elégedetlenségét fogalmazza meg a gazdaságirányítással szemben. Az okok hasonlóak, mint a külföldi befektetők esetében. Ha döglött lovon ülsz és ezt észreveszed, azonnal szállj le róla – mondta Matolcsy György a szeptemberi közgazdász vándorgyűlésen a kormány gazdaságpolitikáját bírálva. (A bon mot eredetileg Orbán Viktor „dakota” közmondása volt.)

Világos, hogy a magyar gazdaság nem tud működni egy kínai vagy orosz típusú rezsimben, ennek támogatottsága a magyar társadalomban elutasított, így újra vissza kell térni a szabad versenyhez, a (szociál)liberális gazdaságpolitikához. Ugyan a szélsőjobbra tolódott Fidesz ideológusai szerint az EU-n kívül is van élet, ám ilyen kis nyitott gazdaság számra, mint a magyar, nincs. Azonfelül 14 év következetes propaganda-kampánya ellenére a magyarok túlnyomó többségben az Unión belül látják a magyar jövőt.

A megoldás egyszerre egyszerű és bonyolult. Ennek egyik eszköze az EU-hoz való csatlakozás megerősítése a jogállami követelmények helyreállításával. Továbbá szigorú költségvetési és inflációs politikával elérhető, hogy a kamatok csökkenjenek, s így növekedési pályára álljon a magyar gazdaság. A szükséges környezetvédelmi, társadalmi reformok végrehajtásához meg kell szerezni az uniós támogatásokat, az évtized végére pedig teljesíteni kell az euró bevezetéshez szükséges összes feltételt. Az euróbevezetés kitűzése horgonya lehet egy új kormány gazdaságpolitikájának, amire ha hitelesen törekszik, akkor fenntartható növekedési pályára állíthatja a gazdaságot. Ezzel megindulhat a felzárkózás, előbb a román és a szlovák szintre, majd egyszer az uniós átlaghoz is. (Népszava)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Bal-Rad komm: “…Világos, hogy a magyar gazdaság nem tud működni egy kínai vagy orosz típusú rezsimben, ennek támogatottsága a magyar társadalomban elutasított, így újra vissza kell térni a szabad versenyhez, a (szociál)liberális gazdaságpolitikához. Ugyan a szélsőjobbra tolódott Fidesz ideológusai szerint az EU-n kívül is van élet, ám ilyen kis nyitott gazdaság számra, mint a magyar, nincs. Azonfelül 14 év következetes propaganda-kampánya ellenére a magyarok túlnyomó többségben az Unión belül látják a magyar jövőt…” – szól imigyen a werdicht a RÉSZÜNKRE KIJELÖLT ÚTRÓL!

-MI – legalábbis néhányan!- MÁSKÉPP LÁTJUK, ÍTÉLJÜK MEG A DOLGOKAT!

Egyetértve azokkal a megállapításokkal EGYÜTT IS, hogy “…az igazán nagy bűnöket a vajda által KÉZIVEZÉRELT qrmányok követték el…” – és hogy “…a szélsőjobbra tolódott…”- döbrögista rablóhorda -“…ideológusai szerint az EU-n kívül is van élet…”

HÁÁÁT… – BIZONY VAN IS! – MEG NINCS IS! Legalábbis NEKÜNK – MAGYAROKNAK!

Merthogy túlságosan kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy CSAK EGYEDÜL VÁLTOZTATNI TUDJUNK AZ uniós ALÁVETETTSÉGÜNKÖN! Deee… – HA MONDJUK…- LENNE NÉMI KÜLSŐ SEGÍTSÉGÜNK! – AKKOR LENNE JÓ ESÉLYÜNK! Mondjuk arra, hogy:

-KIUGORVA A JELENLEGI TOTÁLIS ELKÖTELEZETTSÉGÜNKBŐL, “CSAK” EGYFAJTA LAZA TÁRSULÁSI SZERZŐDÉSES FORMÁBAN MARADJUNK! ITT TARTVA A BETELEPÍTETT ÖSSZESZERELDÉKET, ÁM AZOKAT PIACI ALAPON MŰKÖDTETVE, MINT A LEENDŐ MAGYAR IPAR ALAPJÁT KÉPEZVE! (Aztán ez a szerződés időnként fölül lenne vizsgálva, és a kor szellemének megfelelően átdolgozgatva.)

EZZEL EGYIDEJŰLEG KÖVETELNI A MAGYAR NÉPNEK OKOZOTT KÁROK TELJES MEGTÉRÍTÉSÉT, ÉS A BŰNÖZŐK ÁLTAL ELZSÁKMÁNYOLT ANYAGIAKNAK A NYUGAT ÁLTAL (IS) GARANTÁLT FELDERÍTÉSÉT, ÉS VISSZASZOLGÁLTATÁSÁT!

A SCHENGENI – ZÓNÁBÓL PEDIG AZONNAL TÁVOZNI! – ÉS A LEHETŐ LEGSZIGORÚBB (KÖRKÖRÖS ÉS ODA-VISSZA ALAPON MŰKÖDŐ) VÍZUMKÉNYSZERT KELL(ene) BEVEZETNÜNK! Ezzel aztán DÖNTŐ MÓDON elejét lehetne venni a határokon átnyúló BŰNÖZÉSNEK, ÉS KÁBÍTÓSZER KERESKEDELEMNEK!

Végül pedig – DE NEM UTOLSÓSORBAN! – KI KELL LÉPNÜNK A NATO – MARTALÓCSZÖVETSÉGBŐL!

Persze lenne ötletünk még a felsoroltakon kívül “dögivel”, deee… – AHHOZ, HOGY EZEK KÖZÜL BÁRMI IS MEGVALÓSULHASSON, ALAPVETŐEN SZÜKSÉGES LENNE EGY A VÁLTOZÁSOKAT AKARÓ, AZOKAT MINDENKÉPPEN A MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLJAI KÖZÉ SOROLÓ, A MAGYAR NÉPI ÉS NEMZETI ÉRDEKEKET SZEM ELŐTT TARTÓ POLITIKAI ERŐRE!

Márpedig ahhoz, hogy egy ilyen politikai erő EGYÁLTALÁN MEGJELENHESSEN, AHHOZ ELENGEDHETETLENÜL NAGY SZÜKSÉG – LENNE! – A NÉP AKARATÁRA!

A NÉP AKARATA NÉLKÜL UGYANIS MARADUNK EBBEN A JELENLEGI – A BIZTOS PUSZTULÁSUNKAT JELENTŐ! – DÁGVÁNYBAN!

Még ha LENNE IS SZÁNDÉK A KÜLSŐ EGÍTSÉG NYÚJTÁSÁRA IS!

A “magyar gazdaság” olyan sikert ért el az inflációval, amelyre az eurózóna évek óta képtelen

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

Mára – MINT AZ KIDERÜLT – JÓL SEJTETTÜK!

Márpedig Ő CSAK TUDJA!

Úgyhogy: HURRRÁÁÁH VAN!

Most jön a feketeleves: olyan leépítések lesznek, hogy teljesen berogyhat a munkaerőpiac

A szakképzetteket is kénytelenek lesznek elküldeni

A szakszervezetek szerint nincs biztonság az országban

Tízezrek megélhetése bizonytalan, de az olcsó bázisok maradnak

Csődhullám tizedeli a cégeket

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

ITT! – É(hen)lned, s HALNOD KELL! – TE MAGYAR BIOROBOT!

Szörnyű adattal büszkélkedett Zseléagyú a közgazdász szerint

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

-MINDEZEKKEL A MEGÁLLAPÍTÁSOKKAL CSAKIS EGYET TUDUNK ÉRTENI!

A MAGYAR GARÁZDASÁG VISZONT – MINT OLYAN – SOKKAL INKÁBB JELLEMZŐ LEHETNE!

Németország és Trump átrajzolhat mindent a “magyar” qrmány várakozásaiban

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

“Németország és Trump átrajzolhat mindent…”

A LÉNYEG, HOGY A “MAGYAR GAZDASÁG” SOUVENIRITÁSA MEGMARADJON!

369 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona – ezt reagálta a kormány a cikkünkre

A magyar kormány adatai mást mutatnak

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

juttatásokat (oktatás, egészségügy, stb.) is beleértjük többek között.

EURÓPA LEGHATÉKONYABB PARASZTVAKÍTOLDÁJA!

Pénzre számítottak, de csak egy alaposan fölturbózott – a vajdát ábrázoló képeslapot kaptak a vízügyesek

A pénz szerepelt a bérjegyzékben, aztán eltűnt.

A lap információi szerint az év végi bérjegyzékben még szereplő összeget később eltüntették a dokumentumokból, magyarázat nélkül.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

Vajdánk nem akarja a lustákat támogatni, elindult az új intézkedés, de kilőtt a diákhitel kamata

A kormány nem akarja a lustákat támogatni

Minden a munkáshitelről szól majd?

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

(LEGALÁBBIS EGYELŐRE NINCS!)

Papíron minden háztartásnak 26 milliós vagyona van

Valójában azonban nem élünk olyan jól, ahogy azt az MNB adatai mutatják.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A PAPÍR AZ MINDENT ELBÍR!

Kellemetlen adatokat közöltek a “magyar gazdaság” fontos mutatójáról

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

HISZEN MÁR A “FANTASZTIKUS 2025 – BEN JÁRUNK!”

“Megugrott a munkanélküliség, erről is lesz plakátkampány?

Egyre több magyar dolgozik külföldön.

Egyre több MAGYAR dolgozik külföldön.

Olyan messze, hogy a “választás” napjára NEM IS ÉRI MEG NEKIK A “HAZA” UTAZÁS!

Elsőkből az utolsók közé küzdötte le magát Magyarország az EU-tagság húsz éve alatt, az igazán nagy bűnöket a vajda qrmányai követték el

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

HÁÁÁT… – BIZONY VAN IS! – MEG NINCS IS! Legalábbis NEKÜNK – MAGYAROKNAK!

A NÉP AKARATA NÉLKÜL UGYANIS MARADUNK EBBEN A JELENLEGI – A BIZTOS PUSZTULÁSUNKAT JELENTŐ! – DÁGVÁNYBAN!