Megkérdezték Döbrögit: tart-e attól, hogy bíróság elé kerül az elszámoltatás során
Rövid, kitérő válaszokat adott Orbán Viktor a riportereknek Felcsúton, miután a Tisza benyújtotta az Alaptörvény módosítását, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát – akár visszamenőlegesen is.
Felcsúton Orbán Viktorral, akit a riporter arról kérdezett, szeretne-e még miniszterelnök lenni. Orbán erre úgy reagált:
Nem aktuális éppen, úgy látom.
Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy ő vagy valamely családtagja bíróság elé kerülhet egy esetleges elszámoltatás során, a volt kormányfő úgy válaszolt: nincs oka aggodalomra.
A törvényeket betartom és betartatom, én erre tettem esküt, minden eskümet betartottam
mondta.
A megszólalás előzménye, hogy a Tisza Párt benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény módosítására vonatkozó első javaslatát. A párt korábban többször jelezte: kormányra kerülve két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot, és ezt a szabályt visszamenőlegesen is alkalmazná. Ez azt jelentené, hogy Orbán a jövőben nem lehetne újra kormányfő. (24.hu)
Bal-Rad komm: „…A törvényeket betartom és betartatom, én erre tettem esküt, minden eskümet betartottam…” – BÜSZKÉLKEDETT Döbrögi! ÉS EZÚTTAL NEM IS HAZUDOTT!
Hiszen ő azt nem mondta ki SOHASEM, hogy az ő vajdálkodása ideje alatt meghozott törvények sokasága valójában CSAKIS EGYETLENEGY CÉLT VOLTAK HIVATOTTAK SZOLGÁLNI: AZ ő URALMÁNAK AZ IDŐK VÉGEZTÉIG VALÓ GARANTÁLÁSÁT – BÁRMILYEN ÁRON ÉS ESZKÖZZEL!
Az pedig, hogy tart – e egy BÍRÓSÁG ÁLTALI FELELŐSSÉGRE VONÁSTÓL, hááát… – az őt nem izgatja!
Alakulgat a döbrögista tákolmány átfarigcsálása: mégsem kap vissza mindent az állam a sokat vitatott alapítványoktól
Az alaptörvény 16. módosításának szövegéből a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyonát nemzeti vagyonként meghatározó részt törölték, az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé bekerült szöveg pedig tartalmazza, hogy az államra a kekvák megszűnésekor csak az államtól kapott vagyon száll vissza – számolt be az MTI.
Átírta a törvényalkotási bizottság az Alaptörvény 16. módosításának kekvákra vonatkozó részét. A kedden elfogadott módosító indítványból kikerült az a szabály, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonát nemzeti vagyonként határozta volna meg.
A bizottság 13 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a változtatást.
Az új szöveg alapján az állam nem minden vagyont kapna vissza a kekvák megszűnésekor, hanem csak azt, amit eredetileg maga adott az alapítványoknak. Ide tartozna az államtól kapott vagyon, annak hozama, illetve az ezek helyébe lépett vagyon.
A magánalapítók által bevitt vagyonelemek tehát nem szállnának vissza automatikusan az államra.
A módosítás megtartja azt az irányt, hogy az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és az alapítványokat megszüntetheti. A részletszabályokat külön törvény rendezné, vagyis a konkrét vagyonjogi kérdéseket nem az Alaptörvényben, hanem későbbi jogszabályokban és egyedi esetekben kezelnék.
A vitában Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arra kérdezett rá, mi történik azokkal az esetekkel, amikor állami pénzből újítottak fel korábban is egyetemi tulajdonban lévő vagyont. Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője szerint ezeket nem alkotmányos szinten, hanem a kekvák megszüntetésekor, esetenként kell rendezni. A módosítás lényege így az, hogy a kekva-rendszer kivezetését alkotmányos keretbe tennék, de a vagyon visszavételét szűkebben határoznák meg. (portfolio)
Bal-Rad komm: A DOLGOK LÉNYEGÉRE Guly Gery, a döbrögista bűnszervezet frakcióvezérének az ideges kérdése világít csak rá igazán! „…mi történik azokkal az esetekkel, amikor
állami pénzből újítottak fel korábban is egyetemi tulajdonban lévő vagyont…”
„…Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője szerint
ezeket nem alkotmányos szinten, hanem a kekvák megszüntetésekor, esetenként kell rendezni.
A módosítás lényege így az, hogy a kekva-rendszer kivezetését alkotmányos keretbe tennék,
de a vagyon visszavételét szűkebben határoznák meg…”
Ergo: ha tehát Guly Gery NETÁN IZGULT VOLNA EZIDÁIG az állami -értsd: KÖZPÉNZMILLIÁRDOKBÓL FELÚJÍTOTT EGYTEMI TULAJDONBAN LÉVŐ, DE MAGÁNTULAJDONNÁ KISZERVEZETT VAGYON(OK) MIATT, HÁT A VÁLASZ HALLATÁN MEGNYUGODHAT!
A KISZERVEZETT VAGYONOK „VISSZAVÉTELÉT” TÁKOLMÁNYOSAN SZŰKEBB KÖRRE FOGJA A „MAGYAR” QRMÁNY ÉRVÉNYESÍTENI! AZAZ: A MI VÉLEKEDÉSÜNK SZERINT – a LEGFŐBB – és leghűségesebb döbrögista haszonlesőket nem is fogja érinteni a vagyonvisszaszolgáltatási procedúra!
Egyszóval Guly Gery MEGNYUGODHAT: MÉGSEM ESZI OLYAN FORRÓN A KÁSÁT AZ ÚJ HATALOM, MINT AHOGYAN AZT OLY SOKAN ELVÁRTÁK!
„Nem alamizsnát, ajándékot, 13. és 14. havi nyugdíjat kérnek az idősek, csak azt, ami jár nekik”
A nyugdíjasok nem tudják, kinek higgyenek. Pedig a nyugdíj nem az állam vagy a politikai hatalom ajándéka
Évi kétszázezer forintos SZÉP-kártya, a minimum nyugdíj 120 ezer forintra történő emelése, új modern férőhely megteremtése szociális otthonokban és nyugdíjasházakban, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége – íme néhány, a Tisza-kormány nyugdíjasoknak szóló ígéretei közül. Az érintettek értékálló nyugdíjat szeretnének.
Megígértek ezek mindent, összevissza hazudoztak meg mocskolódtak a kampányban, hogy megtévesszék az embereket, s lássa, sikerült is – tört ki egy szuszra Somogyudvarhelyen Ilonka néniből, akivel két éve ősszel már beszélgettünk a nyugdíjhelyzetről: akkor éppen a kutyáját akarta ránk uszítani, mert nem hitte el, hogy elmarad a szokásos, novemberi nyugdíj-kompenzáció. Az idős asszony azóta is a Fidesz, illetve kifejezetten Orbán Viktor híve, s láthatóan megviselte az április 12-i parlamenti választási eredménye.
Bár a voksolás óta eltelt egy hónapban megannyi csontváz dőlt ki a leköszönő hatalom szekrényeiből, Ilonka néni rendíthetetlen maradt. A nyugdíja 107 ezer forint, vagyis az új kormány nyugdíjkorrekciós ígéretei alapján minimum 13 ezerrel nőhet a járandósága már az idén.
Meg akarják venni az idősek szavazatait, le akarják kenyerezni őket, mert tudja a Magyar Péter, hogy az öregeket nem lehet olyan könnyen átverni, mint a fiatalokat, akiknek az a lényeg, hogy bulizni lehessen a parlamentnél, meg fotózkodjanak a tiszásokkal – folytatta Ilonka néni, akinek hiába magyaráztuk, hogyha valóban megkapja az ígért emelést, akkor 12 százalékkal nő a nyugdíja, amihez az eddigi gyakorlat alapján cirka három évre lenne szüksége, hogy elérje.
Vízváron az iskola előtt két idős asszonyt és egy korukbeli férfit szólítunk meg, előbbiek közül az egyik ugyanúgy gondolkodott és érvelt, mint somogyudvarhelyi sors- és kortársa, helyettünk azonban társai próbálták elmagyarázni nekik: ha minden jól megy, valamivel jobbra fordul a helyzete.
– Amit az Orbán Viktor miniszterelnök úr megígért, mindig megkaptuk, így neki hinni lehetett – hárított Marika néni. – Magyar Péter eddig mindig, mindenben hazudott, miért pont most mondana igazat? – Ne beszélj már hülyeséget, ha Orbán Viktor nem változtatja meg a nyugdíjemelést, kétszer ennyi lenne a pénzed! – torkolta le Lajos bácsi.
– Tíz-tizenötezerrel kapsz majd többet, miért nem tudsz örülni neki? Nekem nem fog emelni, de látod, mégis elismerem. Hallottam a tévében – fordult aztán felénk –, hogy 350 ezer kisnyugdíjasnak adnak emelést, mert szégyen, hogy 120 ezer alatti nyugdíjak vannak, s ezt nem engedik. Végre valaki törődik a legszegényebbekkel! – tért vissza Marika nénihez. – Ha meg annyira nem tetszik, ne fogadd el, dobd a templomban a perselybe!
A cigányok lakta babócsai utcákban élőkre az utolsó pillanatig számíthatott a Fidesz, a másfél ezres somogyi település mindkét szavazókörében az akkor még kormánypárti Kelei Zita győzött, aki amúgy elbukta a választókerületet – a már említett Somogyudvarhelyen néhány vokssal, Vízváron több, mint 25 százalékkal nyert a tiszás Benke József.
– Orbán Viktor szerette a cigányokat, fontosak voltunk neki, mindig csak adott, persze, hogy rá szavaztunk – magyarázták többen. A Tisza nyugdíjemeléséről viszont nem hallottak, ahogyan a családi pótlék tervezett emeléséről sem.
– Ha ez tényleg így lesz, akkor elismerjük, fain csávó, de nem hiszem, hogy Magyar Péter csak úgy ad pénzt, biztosan kérni fog valamit.
Gyors, rögtönzött közvélemény-kutatás során kiderült, a telepi idősek jelentős része várhat emelést, ugyanis sokuknak nemhogy a 120 ezret, de a százezret sem éri el a nyugdíja.
– Nem hiszem el, hogy 120 ezerre felemelik a pénzem – ingatta a fejét Orsós Jánosné, majd próbálta kiszámolni, mennyivel nőne a járandósága. Össznépi segítséggel kiderült, 42 ezerrel kapna többet, amire megint csak csóválta a fejét: – Dehogy adnak nekem ennyit, ha lehetett volna, már megadta volna az Orbán Viktor is, de nem volt rá pénz. Most honnan lenne? De tudja mit, ha tényleg így lesz, esküszöm, legközelebb a Tiszára szavazok, és mindenkit ráveszek az utcában, hogy ők is oda ikszeljenek.
– Fidesz-szavazóként évek óta próbálok jelezni mindenféle módon, személyes megkeresésekkel, képviselőkhöz, kormányzati oldalakhoz, nyugdíjas érdekvédelmi szervekhez írott levelekkel, hogy a magyarországi nyugdíjhelyzet teljes felülvizsgálatra szorul. Sajnos erőfeszítésem hiábavaló volt. Közösségi oldalakon is számtalanszor kiáltottam, hogy több mint egymillió nyugdíjas járandóságát felül kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy azok, akik még a 2010 körül egységesen felemelt minimálbér, azaz kétszázezer forint megállapítása előtt mentek nyugdíjba, és megvan a szükséges munkában eltöltött idejük is, aránytalanul kis nyugdíjakból kell megéljenek. Ez a mai rohamos áremelkedések miatt tarthatatlan, és mélyszegénységhez vezet – fogalmazott F. Molnár Gabriella, egri nyugdíjas közművelődési szakember.
Szerinte roppant igazságtalan, hogy aki ugyanabban a szakmában 25-30 évet ledolgozott, a régi fizetések, és kis szorzók alapján jelenleg 120-140 ezer forintos nyugdíjat kap, aki pedig a minimálbér-emelkedés óta magasabb fizetést kapott, ugyanannyi év után már jóval magasabb juttatással vonul nyugdíjba.
– Sajnos az Orbán-kormány nem végezte el a korrekciót, hanem a 13.-14. havi nyugdíjak mindenhatóságát sulykolta. Ez tartós segítséget nem adott, hiszen aki kis jövedelemből kellett kínlódjon 11 hónapon keresztül, adósságot halmozott föl, így maximum ezek rendezésére volt elég a plusz-juttatás. Azt várja el tehát sok százezer nyugdíjas, hogy ezt vizsgálja felül az új kormány, és emelje föl arányosan a megfelelő szakmai végzettségű és megfelelő munkában eltöltött idővel rendelkező időseknél a havi járandóságot, és ne inflációkövető, hanem minimálbér-követőek legyenek a nyugdíjak – érvelt. A másik megfontolandó kérdés szerinte, hogy vajon kell-e 13. és 14. havi nyugdíjat kapniuk azoknak, akiknek 800 ezer vagy még ennél magasabb járandóságuk van.
– A nyugdíj nem az állam, nem a társadalom, és legfőképpen nem a fennálló politikai hatalom ajándéka. A 19. század vége óta az állam arra kötelezi a munkavállalók különböző csoportjait: takarékoskodjanak idős korukra, hogy meg tudjanak élni. A munkáltatónak – aki használja, elhasználja a munkavállaló munkaerejét-, is kötelező hozzájárulni az időskori előtakarékossághoz. Tehát a nyugdíj az előtakarékosságunk visszafizetése: ki mennyi fizetett, hány éven keresztül, azt kapja vissza. Ennek tudatosítása rendkívül fontos – mondta lapunknak Farkas Zsuzsanna nyugdíjas szociológus, a hátrányos helyzetűeket támogató egri SZETA Egyesület alapítója, aki férjével közösen fogalmazta meg gondolatait. Szerintük a nyugdíj célja a munkavállaló korábbi életszínvonalának megőrzése, ezért szükséges annak évi korrekciója a fogyasztói árak és az átlagbérek emelkedéséhez viszonyítva. Ők egyöntetűen azt szeretnék, ha a nyugdíjakat a svájci indexálás módszerével folyamatosan korrigálnák, s az új kormány visszaállítaná a nyugdíjbiztosítás azon rendszerét, ahol érvényesül az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselete is.
– Ma egy hatéves munkaviszonnyal rendelkező fiatal munkavállaló bére ugyanannyi, mint hasonló iskolai végzettséggel, hasonló munkakörben 45 évet ledolgozó nyugdíjasé
– mondták. Hozzátették: nem kérnek alamizsnát, ajándékot, sem 13. és 14. havi nyugdíjat, sem SZÉP kártyát, sem áfa-visszatérítést. Csak azt kérik, ami jár: előtakarékosságuk visszafizetését, tisztességes indexálással.
Fűnyíró-elv helyett árnyaltabb intézkedések
– Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer olyan nyugdíjas él, aki havi 140 ezer forint alatti járandósággal rendelkezik, és sokuk jövedelme nem éri el a 120 ezer forintot. A Tisza programja őket fogja érzékelhetően nagyobb jövedelemhez juttatni. Nem mindegy azonban, hogy ez egyfajta fűnyíróelv-szerűen működik majd, vagy egyéb szempontokat is figyelembe vesznek – mondta lapunknak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Szerinte mérlegelni kellene azt is, kinek mennyi az összevont jövedelme. – Van egy egyetemi oktató, aki Németországban ment nyugdíjba, s ott kap kétezer euró nyugdíjat, ugyanakkor 40 ezer forintnyi nyugdíja Magyarországról is érkezik, mert időnként vendégelőadóként itt dolgozott. Az ő itthoni járandóságát például nem kellene 120 ezer forintra felemelni. Vagy itt volt egy hölgy példája, aki felhívott, hogy az egész életét végigdolgozza, és nem éri el a 130 ezret a nyugdíja, később viszont kiderült: Romániából 150 ezer forintot kap havonta, mert zömmel ott dolgozott aktív korában. Akik azért kapnak kevés nyugdíjat, mert esetleg még 15 évet sem dolgoztak, azoknak nem a nyugdíjkasszából, hanem a szociális ellátórendszerből kellene valamilyen módon segítséget adni, mert a nyugdíjrendszer nem tudja az időskori szegénység összes problémáját kezelni – fogalmazott a szakértő. (Népszava)
Bal -Rad komm: EZENKÖZBEN a 24.hu – n megjelent cikk szerint:
Mikor mennyit lehet letiltani a nyugdíjból? A nyugdíjszakértő válaszol
Több szabály vonatkozik arra, mikor mennyit lehet letiltani a nyugdíjból, végrehajtás útján.
Farkas András nyugdíjszakértő – mivel sok kérdés érkezett hozzá a témában – összefoglalta, mikor lehet, és mikor nem lehet a nyugdíj összegéből végrehajtással letiltani.
Nyugdíjösszeg, ami mentes a letiltástól
A szabály az, hogy a nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg (kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal – ideértve a szüléssel járó költséget is – kapcsolatos).
2026-ban 322 800 forint a bruttó minimálbér, ennek nettója 214 662 forint. A nettó minimálbér 60 százaléka tehát 128 797 forint. Ígyha a nyugdíj összege (a kerekítés kötelező szabálya szerint) nem haladja meg a 128 800 forintot, akkor 2026. február 1-jétől mentes a letiltás alól (a gyermektartásdíj-tartozás kivételével).Ennél nagyobb nyugdíjak esetén pedig azzal kell számolni, hogya magasabb nyugdíj teljes összegéből 128 800 forintnyi az a rész, amely a végrehajtás alól mentes (a gyermektartásdíj-tartozás kivételével).
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint levonással érintett ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a levonást érintő változásról (csökkenés vagy megszűnés) minden esetben tájékoztatást küld az ellátásban részesülő ügyfeleinek, illetve a végrehajtási ügy más szereplőinek (végrehajtó, végrehajtást kérő). Az értesítés tartalmazza azt is, hogy az intézkedést milyen okból és melyik hónaptól hajtja végre a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – tette hozzá Farkas András.
Hogyan tilthatnak le a nyugdíjból?
Amikor a nyugdíjból letiltanak, akkor a levonásra vonatkozó általános rendelkezéseket is alkalmazni kell (a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján), melyek a következők.
Tartozás esetén alapesetben legfeljebb a nyugdíj összegének 33 százaléka vonható le.
A nyugdíj összegének 50 százaléka vonható le akkor, ha több letiltás van érvényben a nyugdíjassal szemben, vagy gyermektartásdíjról, vagy jogalap nélkül felvett nyugdíjról van szó.
Ha e két főszabály szerint alkalmazott levonás után a fennmaradó összeg több, mint 200 ezer forint, akkor a 200 ezer forint feletti rész korlátlanul levonható.Figyelem, így a nyugdíj összegének több mint 50 százalékát is levonhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – emelte ki a nyugdíjszakértő.
A nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg, kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal (ideértve a szüléssel járó költséget) kapcsolatos.
Levonás nem rendszeres nyugdíjas juttatásokból
A nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből – egyebek között a 13. és a 14. havi nyugdíjból, valamint a nyugdíjprémiumból – kizárólag a gyermektartásdíj-követelés, vagy polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.
A társadalombiztosítási nyugellátás mellett ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, táncművészeti életjáradékra és átmeneti bányászjáradékra.
Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – kizárólag a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj-tartozás, illetőleg jogalap nélkül felvett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás esetén, valamint több letiltás esetén.
Ellátások, amelyek mentesek a letiltás alól
A letiltás alól mentes egyebek között:
a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
az időskorúak járadéka,
a bányászok egészségkárosodási járadéka,
a fogyatékossági támogatás.
Nyugdíj és végrehajtás témájában ajánljuk még alábbi cikkünket.
Devizahitelek: Ez a legnagyobb baj a TISZA törvényjavaslatával a szakértő szerint
A Bal-Rad komm: FOLYTATÁSA: „A nyugdíjasok nem tudják, kinek higgyenek.” – állítja a Népszava! És hát be kell látnia mindenkinek az állítás IGAZSÁGÁT!
MERTHOGY magyar nyugdíjastársadalom többségében ma már a „Ratkó gyerekekből” áll össze! Ez a társulás pedig a Kádár – korszakban KEZDTE AZ AKTÍV MUNKVÁLLALÓI IDŐSZAKÁT. EGY OLYAN KORSZAKBAN, AMELY GARANTÁLTA A MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVTIZEDEK MEGBECSÜLÉSÉT!
AZTÁN JÖTT A RENDSZERVÁLTÁSNAK NEVEZETT BŰNTETT!
Amit követően a plythykay rablóhordák a BE NEM TARTOTT IGÉRETEIVEL SZÉDÍTETTE A KORÁBBAN A MEGBECSÜLTEK KÖRÉBE TARTOZÓKAT!
Akik ma már „…nem tudják, kinek higgyenek.” KIKBEN ÉS MIBEN BÍZHATNAK?
SAJNOS! Merthogy a fene nagy demokráciában a magyar nyugdíjasok tömegei is CSAK MINT SZAVAZÓPOLGÁROKKÉNT SZÁMÍTANAK a polythykay bűnbandák számára! Akiket A BE NEM TARTANDÓ HAMIS IGÉRETEIKKEL SZEDNEK RÁ TÖBB – KEVESEBB SIKERREL a velük való szimpatizálásra.
Csakhát a folyamatos népámítás és a hazudozás a nyudíjasok berkeiben is kezdi immáron éreztetni a hatását. Akik ma már „…nem tudják, kinek higgyenek.” KIKBEN ÉS MIBEN BÍZHATNAK?
SZERINTÜNK „EZEK” MINDEGYIKÉBEN CSAK CSALÓDNI FOGNAK!
NADE AKKOR HÁT MI A MEGOLDÁS? (Már ha létezik egyáltalán MEGOLDÁS!)
Siralmas négy évet zárt a „magyar” gazdaság régiós összevetésben
A 2022 és 2025 közötti négy évben a magyar gazdaság bruttó hozzáadott értéke összesen 1 százalékkal nőtt. Ez a stagnálással felérő teljesítmény messze a leggyengébb a másik három V4-ország valamint két további szomszédunk, Horvátország és Románia hasonló adatával összevetve. Grafikonokon tekintjük át az elmúlt évek tendenciáit.
Az elmúlt négy évben a régiós országok mindegyikének legalább 3%-kal nőtt a gazdasági teljesítménye – a kivételt Magyarország jelenti, mélyen elmaradva ettől az összesen 1%-os növekedésével. 2022 első negyedévétől 2025 utolsó negyedévéig (a 2023 óta eurózóna-tag) Horvátország 13%-kal nőtt, a szlovák és lengyel gazdaság közel 8%-kal, a csehek 5,6%-kal, és még a kiigazítási kényszerbe kerülő románok is 3%-kal feljebb vannak, mint négy éve.
Mostani áttekintésünkben a bruttó hozzáadott érték (BHÉ) statisztikai kategóriát használjuk, ami az ágazatok teljesítményének összevetésére alkalmasabb. A BHÉ a GDP-től abban különbözik, hogy előbbi nem tartalmazza a termékadókat és támogatásokat. A kétféle mutatóból képzett növekedési indexek nem térnek el egymástól lényegesen.
A régió másik öt országa tehát – dacára annak, hogy a földrajzi, geopolitikai, világgazdasági stb. kitettségeik nagyon hasonlók –
érdemben jobb teljesítményt tudott nyújtani, mint a növekedésben teljesen elakadt Magyarország.
Ennek egyik oka, hogy egyik ország exportját sem ütötte meg annyira az európai gazdaságok gyengélkedése, mint a miénket.
A magyar feldolgozóipar 10%-os zsugorodása messze a legrosszabb, és tavaly év végéig az egyetlen, amelyik nem mutatja a magára találás jeleit. A lengyel kivitel 14, a cseh 6%-kal nőtt az európai dekonjunktúra közepette, ami jelzi az exportszerkezetünk sérülékenységét.
A stagnálás mélyre küldte a beruházásokat is, ennek egyik kárvallottja az építőipar. Tulajdonképpen ahhoz képest, milyen mélyrepülést mutattak a vállalati fejlesztések, kapacitásbővítések, az ágazat egész jól megúszta, „csak” 8%-kal múlja alul négy évvel ezelőtti önmagát. Régiós összevetésben azonban ez is gyatra eredmény: a horvát építőipar ugyanezen időszak alatt a másfélszeresére nőtt, de bővült a román és cseh ágazat is.
A magyar gazdasági növekedés sajátossága, hogy a gyenge beruházási és export teljesítmény mellett a háztartások fogyasztása tartja benne a lelket. Ez így is van, ám ez nem jelenti azt, hogy a bővülés minden belső keresletre érzékeny területre egyformán kihat. A kereskedelmi szektor (magában foglalva a kis- és nagykereskedelmet egyaránt) például szintén mélyen a régiós átlag alatt teljesít. Míg a régió sikeresebb országai két számjegyű növekedésre is képesek voltak, addig Magyarországnak itt is a stagnálás maradt.
A másik gyakori megállapítás a mostani „növekedési” szerkezetünkre, hogy a lakossági fogyasztás nem annyira fizikai boltokban bővül, mint inkább az online világban, illetve a szolgáltatásoknál. Ez is igazolható a KSH számaival, ám ennek egy tipikus, és nem kis súlyú területén, a szórakoztatás, művészet ágazatban alig látszik a nyoma. Az elmúlt másfél év halvány növekedése arra volt elég, hogy már alig maradjon el a bruttó termelési érték a 2022-estől. Hasonlóan szerény eredményt csak Szlovákia mutat fel, a másik négy országban lendületes volt a kulturális ipar bővülése.
Vannak olyan területek, ahol a háztartások fogyasztása szép növekedést tudott generálni. Az egyik az információ, kommunikáció ágazat, ahol a nagy régiós szórás mellett átlagos lendületet láthatunk, igaz, inkább a vizsgált időszak elején:
Ennél is jobb relatív teljesítményt látunk a pénzügyi szektorban, ahol a 15% körüli növekedés a jobbak közé tartozik, ráadásul a hitelösztönző állami intézkedések miatt ez a lendület a következő negyedévekben is fennmaradhat.
Összességében tehát a régiós viszonylatban mért gazdasági teljesítményünk kifejezetten szerény volt az elmúlt négy évben. Általánosságban az szokott vigaszul szolgálni, hogy a régió egésze fokozatosan zárkózik fel az unió fejlettebb országaihoz, hiszen velük szemben megvan a növekedési előny, még Magyarországnak is. Figyelmeztető jel, hogy az utóbbi három évben már ez sem volt igaz. (portfolio)
Bal-Rad komm: NYILVÁNVALÓ, hogy EZ CSAKIS EGY A NEMMZETTHY QRMÁNY KIVÁLÓSÁGÁT MEGKÉRDŐJELEZNI SZÁNDÉKOZÓ, KIMONDOTTAN A RÉMHÍR KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ HÍRESZTELÉS!
Nagy Márton: Új gazdasági honfoglalás kell a magyarosítás után
Véleménycikket írt a miniszter.
Szerinte a gazdaságot többnyire már magyarosították.
A kormány régóta hangoztatja, hogy Magyarország Európában az egyik legversenyképesebb gazdasági környezetet kínálja autóipari vállalatoknak. Gyakori érv, hogy azon kevesek közé tartozunk, ahol mindhárom nagy német prémiumgyártó (Audi, BMW, Mercedes) jelen van.
Nagy Márton szerint ugyanakkor Németország mára a kínai elektromosautó-ipar perifériájára került. Orbán Viktor kormányai 16 év alatt Magyarországot stabil találkozási ponttá tették ugyan a globális termelési láncokban, de a világgazdaság átalakul.
Húsbavágó kihívás
A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetben hosszan magyarázza, milyen gondot okoz, hogy az elektromosautózás Európában egyre kevésbé európai irányítással, európai érdekek mentén erősödik. A piac
első ránézésre sikertörténetnek tűnik, valójában egy mélyebb európai iparpolitikai kudarcsorozat tűnik elő. A kereslet növekedéséből ugyanis egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kínai márkák.
Ezt követően hosszan elemzi a siker okait, mígnem a arra jut, hogy Kína a jövőt hozza el az európai piacra, ahol csak a dicső ipari múlt lenyomataként felhalmozott javak fogyasztása, újraosztása zajlik.
Új gazdasági honfoglalás kell
Brüsszel tehet az európai gazdasági és autóipari válságról, ami különösen súlyosan érinti Németországot. Nagy Márton hosszan sorolja a lesújtó német adatokat, amelyek alapján úgy látja, érdemi gazdasági fordulatra kevés az esély, ami Magyarországnak
közvetlen, húsbavágó gazdaságpolitikai kihívás, mert a németek problémáiból hazai nehézségek vannak és lehetnek a jövőben is.
Szerinte egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kell nyitni, minél több tudást, technológiát, fejlesztési kapacitást kell itthon hasznosítani. A miniszter szerint az átalakuló világgazdaság nyertesei azok lesznek, akik képesek saját ipari stratégiát kialakítani.
Emellett új gazdasági honfoglalásra van szükség: a gazdaságot már többnyire magyarosítottuk, most viszont a magyar cégeknek a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kell betörniük.
Újabb kínai gyár érkezését jelentette be Zseléagyú, aki szerint bravúrt bravúrra halmoz a „magyar gazdaság”
400 millió forintot ad a kormány egy 30 munkahelyet biztosító gyár építésére.
Az ipari informatikai megoldások terén piacvezető Kontron Electronics 2 milliárd forintos beruházással Magyarországra hozza a gyártást Kínából, így létrehozva 30 új munkahelyet – jelentette be Szijjártó Péter Pécsen. A külgazdasági és külügyminiszter ennél nagyobb számot is akart mondani, amikor hozzátette, hogy további 300 munkahelyet „biztossá tesz” a döntés.
A beruházáshoz a kormány 400 millió forint támogatást nyújt – vagyis 80 millió forinttal kevesebbet, mint amennyivel szintén Szijjártó mai, pár kilométerrel arrébb megtett bejelentése alapján a Péccsel szomszédos Kozármisleny kilenc éve átadott stadionjának felújítását támogatja.
A miniszter arról is beszélt, hogy „Magyarország bravúrt bravúrra halmozott a gazdaság terén”, például az elmúlt négy év a negatív környezet ellenére is a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt a beruházások szempontjából. „Soha annyi beruházás nem jött Magyarországra, soha annyi gyár nem épült, soha annyi új gépsort nem telepítettek, és soha annyi új munkahely nem jött létre Magyarországon, mint az elmúlt négy év során” – mondta. Amihez azt azért érdemes hozzátenni, hogy bár új beruházások érkeznek, a már itt lévő cégek projektjeivel együtt közel 20 százalékkal állnak a beruházások a 2021-es szint alatt, és a legfrissebb statisztika szerint kevesebben dolgoznak, mint 2021 nyara óta bármikor. (HVG)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: Döbrögisztán „…bravúrt bravúrra halmozott a gazdaság terén”, például az elmúlt négy év a negatív környezet ellenére is a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt a beruházások szempontjából. „Soha annyi beruházás nem jött Magyarországra, soha annyi gyár nem épült, soha annyi új gépsort nem telepítettek, és soha annyi új munkahely nem jött létre Magyarországon, mint az elmúlt négy év során…” – ÖMLENGETT imigyen a vajda külpiaci fölhajtója – a Zseléagyú!
Arról persze SOHA NEM BESZÉL – sem ő, sem pedig a NER – társai közül SENKI! – hogy EZ A „magyar gazdasági csoda” csupán a „CSODATÉVŐ magyar” qrmánynak, és a külföldi „befektetőknek” éri meg!
Döbrögisztán lakossága LEGFELJEBB A MINDENNAPI BETEVŐRE VALÓT KERESHETI MEG ezekben az ide betelepített munkahelyeken, PLUSZ a qrmány számára LÉTFONTOSSÁGÚ, BEFIZETENDŐ ÁFA összegét!
Cefetül nagy baj van: beszakadt Döbrögisztán ipara
A KSH friss adatai szerint az ipari termelés volumene éves összevetésben 5,4 százalékkal, októberhez képest pedig 2 százalékkal csökkent. Ez az idei év legnagyobb havi alapú visszaesése, amely egyes gazdasági szakértők szerint az elhibázott iparpolitika következménye.
Öt éve nem produkált olyan rossz számokat a magyar ipar, mint 2025 novemberében
– értékelte a számokat ING Bank vezető elemzője. A trendek azt mutatják, hogy a gazdaság ezen területe már jó ideje lejtmenetben van: novemberben az éves visszaesés 5,4 százalék volt, miközben az első tizenegy hónap összességében 3,5 százalékos csökkenést hozott 2024 azonos időszakához képest.
Különösen kellemetlen meglepetést jelentett a novemberi adat, mert szeptemberben és októberben havi alapon enyhe növekedés volt tapasztalható – ilyenre hosszú ideje nem akadt példa. A piaci várakozásokban szerepet játszott az is, hogy a BMW debreceni gyárának indulása, illetve a német és európai ipari bizalmi mutatók javulása némi optimizmusra adott okot. Ez a fellendülés azonban nem érkezett meg Magyarországra.
A termelés volumene jelenleg 8,5 százalékkal marad el a 2021-es éves átlagtól
A szakértők szerint a kilábaláshoz nem elég az exportkereslet esetleges javulása: belső tényezők is visszafogják a növekedést. Magas energiaárak, romló versenyképesség, valamint a jármű- és akkumulátorgyártás túlzott súlya jellemzi a magyar ipart, amely most különösen sérülékeny ezekben az ágazatokban tapasztalható kereslethiány miatt.
A friss számokra közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint a gyenge teljesítmény oka elsősorban az európai gazdaság – különösen a német ipar – tartós gyengélkedése. A tárca Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikáját és a háborús kiadások támogatását is felelőssé tette a kedvezőtlen folyamatokért.
Ezzel szemben több közgazdász úgy látja, hogy a problémák gyökere itthon keresendő.
„Egy rendkívül hibás iparpolitika eredménye az, hogy a magyar ipar három éve lejtmenetben van, és nem tud hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez”
– fogalmazott Dávid Ferenc. A DK gazdaságpolitikusa szerint a kormány gazdaságélénkítő programjai nem hoznak valódi struktúraváltást, mivel az állami források döntő része továbbra is az akkumulátor- és járműgyártásba áramlik, miközben a támogatások elosztása is aránytalan.
(atv)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: EGÉSZEN NYILVÁNVALÓ, HOGY AZ A ‘ZÁTKOZOTT BRÜSSZEL MEG BERLIN – NO MEG A HÁBORÚ! – A ‘ZOKA MINDENNEK!
És mégis! MINDEN GOND DACÁRA, A MAGYAR EMBEREK ÉS A MAGYAR CSALÁDOK ÉRDEKEIT MINDENEK ELÉ HELYEZŐ „magyar” qrmány, az EGÉSZ VILÁGBAN CSODÁLATOT ÉS ELISMERÉST KIVÁLTÓ
ÚJ „CSALÁDTÁMOGATÁSI” PROGRAMOKAT JELENT BE!
(Az már mondjuk egy másik kérdés, hogy a KIMONDOTT Szent Cél – a magyar gyermekek minél nagyobb számú világra jövetele – SZINTÚGY ELBUKNI LÁTSZIK, mint a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk MÁR MEGSZOKOTTÁ VÁLT, JANUÁRI ÍGÉRETEI, a Döbrögisztánra váró GAZDASÁGI CSUDÁLLATOSSÁGOKRÓL!)
Azt persze mindannyian tudjuk, hogy CSODÁK AZOK NINCSENEK! És hát persze tisztában vannak ezzel az igazsággal a vajdabanda iránt rajongók seregei is! Éppen ezért CSUDÁLLATOS AZ A TÉNY, HOGY MINDEZEK DACÁRA IS – főként a fiatalok – ELHISZIK A „MAGYAR” IPARRÓL (és úgy ÁLTALÁBAN A „MAGYAR” GAZDASÁGRÓL) SZÓLÓ MESÉKET!
Pedig hát MAGYAR IPAR (és úgy ÁLTALÁBAN MINT MAGYAR GAZDASÁG) MÁR RÉGÓTA NINCS! Egészen pontosan RENDSZERVÁLTÁSNAK NEVEZETT BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSE ÓTA!
Azóta csak kitettségünk van! Germániának és az EU – nak! Arról pedig, hogy ez a kitettségünk TOÁBBRA IS FENNÁLLJON, a NATO nevű latorszövetség GONDOSKODIK!
És ha már itt tartunk, NEM MEHETÜNK EL SZÓ NÉLKÜL AZON TÉNY MELLETT, HOGY A Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk MOSTANSÁG EGYRE SŰRŰBBEN EMLEGETI AZ EU – NATO MARTALÓCSZÖVETSÉG IRÁNTI „magyar” ELKÖTELZETTSÉGÉT!
Megkeresésünkre az illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) adott választ. „2025. évben összesen 35 önkormányzat részesült egyedi támogatásban. Ez történt most is, más szempont fel sem merült. Szakonyfalu egy Vas vármegyei kistelepülés, amely korlátozott helyi adóbevétellel rendelkezik. Magyarország egyik legnyugatibb sarkában található, anyagi forrásai emiatt korlátozottak. Az önkormányzat a feladatait állami támogatásból, a fejlesztéseket pedig általában pályázati forrásból biztosítja. A Kormánynak a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék” – írta a KTM a Telexnek.
A kormány a legutóbbi ülésén összesen közel 119 millió forintot csoportosított át arra, hogy biztosítani tudják három önkormányzat működőképességét. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ebből 54 millió 250 ezer forintot Szakonyfalu, 54 millió 600 ezer forintot Tatárszentgyörgy, 10 millió forintot pedig Varsány önkormányzata kapott.
Szakonyfalu a tartozásai rendezésére fordíthatja az összeget. A 310 fős Vas vármegyei település arról híres, hogy ott nőtt fel Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A miniszter máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít.
Nemesbük például 10 450, míg Abasár 26 277 forintot kapott – nem lakosonként, hanem összesen. (telex)
Bal-Rad komm: A Tonyó „…máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít…”
A „magyar” qrmánynak pedig a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék…”
A Szakonyfalu Faluszépítő Egyesület is kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől.
Mint arról beszámoltunk, az Átlátszó adatkérése nyomán, nyilvánosságra hozta a Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft, hogy kiknek adott támogatást az utóbbi hónapokban. Jól jártak az udvari zenészek és például a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány is, amely arról híres, hogy a Békemenet szervezője.
Most a Hírklikk megtalálta a kedvezményezettek között Rogán Antal propagandaminiszter szülőfalujának egyik civil szervezetét, a Szakonyfalu Faluszépítő Egyesületet is.
„…Nem ez az egyetlen állami támogatás, ami a települési egyesületnek jutott: nemrég a Magyar Falu Program keretében is kiutaltak nekik 6 millió forintot. Így messze ez egyik legmegbecsültebb faluszépítő egyesület, hiszen hasonló támogatásokat nem lehet találni az állami szerencsejáték cég támogatási listáján…”
Áprilisban minden eldől? Itt a 2026-os év legfontosabb táblázata Döbrögisztán számára
A 2025-ös évet két kilátásrontással zárta Magyarország a nagy hitelminősítőknél, így továbbra is a Standard & Poor’s (S&P) esetében fenyeget a leginkább a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába sorolás. Érdekesség, hogy épp az S&P az, amely „eltolta” az első 2026-os felülvizsgálatának időpontját, így majd csak május végén, a parlamenti választások eredményének ismeretében értékelik Magyarországot. A másik két cég, a Fitch Ratings és a Moody’s ehhez képest egy-egy hét különbséggel vizsgálódnak majd.
A 2025-ös évet megúsztuk leminősítés nélkül
Egy évvel ezelőtt nem fenyegette Magyarországot közvetlenül a bóvli kategóriába sorolás, azonban áprilisban az S&P negatívra rontotta a BBB mínusz besorolásunk kilátását, ezzel pedig egyetlen lépésre kerültünk a fájdalmas döntéstől, hiszen
az ez alatti BB plusz osztályzat már nem lenne befektetésre ajánlott.
Az S&P elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy nőtt a magyar gazdaságban a stagfláció kockázata, a 2026-os parlamenti választás előtti további költekezés pedig növeli a költségvetési kockázatokat és rontja az egyébként is magas adósságráta kilátásait.
Ezt követően először október közepén dönthetett volna úgy a hitelminősítő, hogy a bóvliba sorolja a magyar adósosztályzatot, de akkor megúsztuk ezt.
A Moody’s felülvizsgálataiban látszólag eseménytelenül telt el a 2025-ös év, hiszen utoljára 2024 novemberében változtatott a cég, amikor a Baa2 besorolás kilátását negatívra rontotta. Ez a besorolás egyébként egy fokozattal magasabb, mint az S&P esetében.
A Fitch Ratings 2024 végén meglepetésre stabilra javította a Baa2-nek megfelelő BBB osztályzat kilátását, majd egy évre rá újra negatív kilátást adott annak, így most ugyanott állunk náluk, mint a Moody’s-nál.
Kivárnak a választás előtt a hitelminősítők
Vagyis most úgy futunk neki a 2026-os évnek, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél negatív Magyarország kilátása, az S&P esetében egy fokozattal alacsonyabban. A kilátásnak azért van jelentősége, mert ilyen esetben a cégeknek 24 hónapon belül valamilyen döntést kell hozniuk. A negatív kilátás mellett ez lehet leminősítés vagy a kilátás visszajavítása. A tapasztalatok szerint
az esetek mintegy kétharmadában előbbi következik be, vagyis a negatív kilátás valóban előre jelez egy leminősítést.
December végére a cégek közzétették 2026-os előzetes naptáraikat, melyekben azok az időpontok szerepelnek, amikor tervezik felülvizsgálni a magyar adósbesorolást.
Hitelminősítők tervezett felülvizsgálatai Magyarország esetében 2026-ban
1. felülvizsgálat
2. felülvizsgálat
Moody’s
május 22.
november 20.
Standard & Poor’s
május 29.
november 27.
Fitch
június 5.
december 4.
Forrás: Portfolio-gyűjtés
Persze ezekben az időpontokban egyáltalán nem muszáj változtatniuk a besoroláson vagy a kilátáson, dönthetnek úgy is, hogy változatlanul hagyják azokat. Ugyanakkor az előzetesen publikált időpontoktól csak rendkívüli esetben térhetnek el, vagyis más időpontban nagyon alacsony a lépés esélye.
A legérdekesebb, hogy
az S&P nagyjából másfél hónappal eltolta első tervezett felülvizsgálatának időpontját.
Eddig ugyanis általában tartották a hathónapos intervallumokat, ami alapján az október közepén publikált vélemény után legközelebb áprilisban lenne aktuális a felülvizsgálat. Akkor azonban a parlamenti választások miatt bizonytalan lehet a gazdaságpolitikai jövőkép, vélhetően ezért döntött úgy a cég, hogy május végére halasztja az első vélemény publikálását. Addigra ugyanis ismert lesz a választás eredménye, és az új kormány gazdaságpolitikai elképzelései, melyek nélkülözhetetlenek a helyzet értékeléséhez.
Ráadásul éppen az S&P esetében tarthatunk leginkább egy leminősítéstől, hiszen annak fájdalmas következményei lehetnének. A bóvli kategóriába csúszással ugyanis lennének olyan intézményi szereplők, akiknek automatikusan el kellene adniuk magyar eszközeiket, hiszen ők csak befektetésre ajánlott eszközöket tarthatnak. Ez pedig vélhetően a magyar állampapírhozamok emelkedésével járna, hiszen a kieső finanszírozást más forrásból kellene pótolni, azok a befektetők pedig megkérnék az árát ennek.
Ráadásul május végére már eltelik majd több mint egy év a negatív kilátás után az S&P esetében, így egyre inkább sürgetheti őket az idő is, vélhetően legkésőbb ősszel, november végén valamit változtatniuk kellene. Ugyanez mondható el a Moody’s esetében is, ahol az első 2026-os felülvizsgálat már másfél évvel a negatív kilátás után történne. A Fitch 2025 végén rontotta a kilátást, vagyis őket egyelőre nem sürgeti ennyire az idő.
Mit nézhetnek elsősorban a hitelminősítők?
A 2026-os év azért is rendkívüli lehet, mert a választások akár komoly gazdaságpolitikai változást is hozhatnak. Vagyis indokolt lehet a hitelminősítők óvatossága április előtt. A Tisza Párt kampányában jelentős hangsúlyt kapott az uniós forrásokhoz való hozzáférés javítása, illetve az uniós viták lezárása, melyek érdemben befolyásolhatják a magyar gazdaság kilátásait.
Emellett az ellenzéki párt nyíltban a zászlajára tűzte az utóbbi hónapokban az euróbevezetés szükségességét, ígéretük szerint választási győzelmük esetén egy hihető tervet tehet le az új kormány az asztalra azzal kapcsolatban, mikor vezetheti be Magyarország a közös európai fizetőeszközt. Ez pedig komoly változás az elmúlt évekhez képest, amikor a regnáló kormány nem szívesen beszélt a témáról, sőt néhány hónappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte, hogy „amíg én itt vagyok, addig nem lesz magyar euró”.
A fenti témák pedig a hitelminősítők döntéseit is befolyásolhatják. Emellett fontos téma lehet a gazdaság növekedési kilátása, hiszen immár három éve nem tud érdemi GDP-növekedést felmutatni Magyarország. Közben abban szinte mindenki egyetért, hogy a választások után költségvetési kiigazításra lesz szükség, függetlenül attól, ki győz. Ennek oka részben éppen az, hogy elkerüljük a bóvli kategóriába csúszást, hiszen egy magasan ragadó költségvetési deficit mellett az adósságpálya csökkenése is bizonytalanná válhat. Vagyis vélhetően ezek lesznek a kulcskérdések a 2026-os hitelminősítői felülvizsgálatok során. (portfolio.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…A fenti témák pedig a hitelminősítők döntéseit is befolyásolhatják…”
A „magyar” állam felvett hárommilliárd euró új hitelt
Hárommilliárd eurónyi új kötvényt bocsátott ki a magyar állam január 7-én szerdán – írja az Államadósság-kezelő Központ sajtóközleménye. A kötvényekre többszörös túljegyzés volt, azok a kibocsátás után azonnal elfogytak.
A mostani körben kétféle kötvényt adtak ki:
kétmilliárd eurónyi 2033-ban lejáró, 4,25 százalékos éves kamatozású kötvényt;
illetve egymilliárd eurónyi 2038-ban lejáró 4,875 százalékos éves kamatozású kötvényt.
Az ÁKK közleménye szerint a kétmilliárd eurós kötvénykibocsátásból befolyó összeget általános finanszírozási célokra költik, a zöld kötvényből befolyt összeget viszont a központi költségvetés zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogják fordítani.
Az Államadósság-kezelő Központ tavaly év végén közölte, hogy 2026-ban nagyságrendileg 16 ezer milliárd forint értékű új hitelt tervez felvenni. Ebből több mint tízezer milliárd forint idén lejáró hitelek visszafizetésére kell, 5455 milliárd forint pedig az államháztartás tervezett hiányának betömködésére. (telex)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: ÁLLÍTÓLAG „…a kétmilliárd eurós kötvénykibocsátásból befolyó összeget általános finanszírozási célokra költik, a zöld kötvényből befolyt összeget viszont a központi költségvetés zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogják fordítani…”
TERMÉSZETESEN A MAGYAR EMBEREK, ÉS A MAGYAR CSALÁDOK „ÉRDEKVÉDELMÉRE” HIVATKOZÁSSAL!
Minket pedig nem hagy nyugton egy – az imént a blogra feltöltött hír:
