Orbán Viktor próbálja átkeretezni év elején tett meggondolatlan ígéretét. Januári Facebook-videójában azt mondta, hogy „2025: itt a repülőrajt. Nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”. Később arról beszélt, hogy „2025 egy fantasztikus év lesz. Egy nagy lendületet adunk a magyar gazdaságnak. Lesz nagy csodálkozás, amikor az első negyedéves gazdasági számok majd kijönnek”.
Lett is, hiszen a gazdaság kitörése helyett jött a hideg zuhany, 0,4 százalékos visszaesés az első negyedévben. Május elején szokásos péntek reggeli rádiós megszólalásainak egyikében ezt a német és osztrák gazdaság gyenge teljesítményére, illetve Brüsszelre mutogatva magyarázta, amely szerinte 20 milliárd eurót vett el hazánktól, hogy Ukrajnának adja. Május 30-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén viszont azt mondta: „Nem magyarázkodunk, nem panaszkodunk, nem mutogatunk másra, nem sopánkodunk se a háború, se a szankciók miatt.” A június végi uniós csúcson pedig, amikor szembesítették a repülőrajttal kapcsolatos ígéretével, azzal magyarázta a sikertelenséget, hogy „hosszú a kifutópálya, 10 millióan vagyunk a gépen, kis türelmet, menni fog”.
A kormányfő az Economix podcastjában a következőkkel igyekezett bizonyítani a tévedhetetlenségéről szóló mítoszokat. „A július elsejével megindított programjaink áttörést hoznak a gazdaságban, és valódi repülőrajtot jelentenek.” Majd nevesítette, hogy mire is gondol. Szerinte repülőrajt a családi adókedvezmény ötvenszázalékos emelése, a háromgyermekes anyák, valamint a csed meg a gyed adómentessége, a háromszázalékos lakáshitel és a háromszázalékos vállalkozói hitel. Majd magyarázkodásba kezdett, hogy „ha valamit elkalibráltam, akkor az nem maga a helyzet meg nem az intézkedések, hanem az időpont”. Azaz január helyett július a gazdasági kitörés dátuma. Majd bizonyításként hozzáteszi, ezek a programok – függetlenül a makrogazdasági számok kedvezőtlen mivoltától – áttörést jelentenek.
De hogy ő maga sem gondolta komolyan a híveknek ígért repülőrajtot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már tavaly tisztában volt azzal, esély sincs arra. A brüsszeli kérésre újraírt, és tavaly december 20-án az Európai Bizottság által elfogadott módosított középtávú költségvetési terv szerint ugyanis az Orbán-kormány az eredetileg jelzett 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel szemben idén már csak 1,2 százalékos GDP-bővülésre számított.
A gazdasági elemzők azonban még ezt is túlzónak találják, és többségük már az egyszázalékos növekedést is valószínűtlennek tartja. A részletek sem adnak okot különösebb derűre. A legfrissebb, augusztusi ipari adatok például azt mutatják, az ágazat teljesítménye egy év alatt 7,3 százalékkal esett, az utolsó „békeév”, 2021 adatától 8,2 százalékkal marad el. Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági szakértőjének elemzése szerint a hosszabb távú folyamatok azt mutatják, az ipar teljesítménye trendszerűen csökken, és a korábbi remény, hogy végre alacsony szinten ugyan, de stabilizálódik az ipari kibocsátás, szertefoszlott. Ráadásul a kedvezőtlen német ipari rendelési adatok sem adnak sok reményt a trend megfordulására. És miután a katasztrofális ipari adatok mellett a kiskereskedelmi forgalom is csak mérsékelten nőtt az év nyolcadik hónapjában, komoly növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy az első félév 0,1 százalékos visszaesését követően legalább az év második felében egy százalék fölé erősödjön a gazdasági növekedés.
A bajt a Költségvetési Tanács (KT) is érzékeli, amely múlt csütörtökön megjelent elemzésében közölte, a korábban jelzett kockázatok bekövetkeztek. Vagyis a választási osztogatás miatt jelentősen magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a törvényben rögzített érték, miközben a gazdaság növekedése várhatóan az egy százalékot sem éri majd el. A baj nagyságát jelzi, hogy a Fidesz szája íze szerint összeállított KT (Horváth Gábor, Varga Mihály, Windisch László) idén már második alkalommal fogalmazott meg szokatlanul erős kritikát. És még hol van az év vége. (hang.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogass a a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb sarkában látható piktogrammra felső felső Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…a választási osztogatás miatt jelentősen magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a törvényben rögzített érték, miközben a gazdaság növekedése várhatóan az egy százalékot sem éri majd el…”
Nnnaosztakkómivan?
Hiszen ez itt Döbrögisztán vajdaság! Ahol a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk MONDJA KI A WERDICHTET! Márpedig ha ő azt mondja, hogy NEKÜNK – PÓRI MAGYAROKNAK! – IGENIS JÓL MEGY A SORUNK, akkor az bizony úgy is van! Lásd a legutóbbi birkameneten megnyilatkozók hangulatát!
Márpedig ő BEÍGÉRTE NEKÜNK AZ ÉV ELEJÉN A SZÁRNYALÁST! ÉS LŐNE: ÚGY IS LETT! Arról pedig ő nem igazán tehet, hogy az általa ígért dolgot ő „északalföldijes” – IGAZI JÓ „JÁSZIS” – tájszólásban közölte velünk!
Merthát mi is lehet más a magyarázata annak, hogy ilyen durván FÉREÉRTETTÜK AZ ő JÓSLATÁT!
Hiszen ő ELEVE A SZARNYALÁST ígérte meg! – NEKÜNK! Arról pedig ő NEM TEHET, hogy MI – A PÓRI MAGYAROK! – ROSSZUL ÉRTELMEZTÜK az ő szavait!
A mini-Dubaj korábbi arab befektetője vette meg a Belügyminisztérium épületét
Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online. Ebből kiderül, hogy a Belügyminisztérium épületét az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg. Ez Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő vállalkozása, amit a főváros ellenállása miatt kudarcba fulladt Rákos-Dubaj projektre alapított – írja a Válasz Online.
A lap felidézte, hogy a Széchenyi téri épület az egyik legfontosabb a választások előtt piacra dobott önkormányzati ingatlanok között. A három műemlék házból álló hatalmas tömb a szeptember 17-i árverésen körülbelül 50,8 milliárdért kelt el, és csak egy jelentkező volt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. A most közzétett szerződésből kiderül, hogy a Belügyminisztérium épületét az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg.
A Válasz Online szerint a vállalkozó így nem távozik Budapestről, csak Rákosrendező helyett a belvárosban folytatja: valószínűleg luxusszállodává alakítja a Gresham-palota melletti minisztériumi ingatlant.
A portál arról is ír, hogy a szerződést a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette, ami Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bátyjának, Nagy Szilárdnak az egykori ügyvédi irodája.
A lap megjegyzi azt is, hogy júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar.
„Orbánék kifosztják és szétzabrálják a nemzeti vagyont. Rákosrendező után most Budapest legértékesebb épületét, a Belügyminisztériumot akarják átjátszani a Mini-Dubajt tervező, Tiborczcal, Orbán Ráhellel és Lázár Jánossal ügyeskedő arab befektetői csoportnak” – reagált a Facebookon Magyar Péter az épület eladására.
A Tisza Párt elnöke jelezte a befektetőnek és az eladásban résztvevőknek, hogy „a TISZA-kormány alatt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felülvizsgálja az eladást és bármilyen szabálytalanság esetén visszaszerzi az épületet és az ügyletben résztvevőket felelősségre vonja az igazságszolgáltatás.” (klubrádió)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: MERTHÁT UGYE – MINDENNEK ÁRA VAN! Még a szellemi „honvédelemnek” is! MERTHÁT UGYE A SZELLEMI „HONVÉDŐK” IS PÉNZÉRT TUDJÁK CSAK MEGVÁSÁROLNI A MINDENNAPI BETEVŐT! És mivelhogy NEMZETGAZDASÁG – mint olyan – MÁR ELÉG RÉGÓTA NINCS, hát a „honvédek” apanázsát már CSAK A NEMMZETTHY VAGYON PIACRA DOBÁSÁBÓL tudja fedeznia nemmzetthy qrmány!
ÉS MIVELHOGY A NEMMZETTHY VAGYON tudjuk jól, hogy kinek a tulajdonában van, apellátának helye nincs is ezügyben! A LÉNYEG: A SZELLEMI HONVÉDEGYLET TELJES ERŐBEDOBÁSSAL TUDJON KÜZDENI A
Németország veszíthet, Lengyelország pedig nyerhet az EU legújabb energiapolitikai lépésével
Lengyelország szerepe abban, hogy több amerikai LNG-t szállít Közép- és Kelet-Európába, várhatóan aláássa Németország befolyását ebben a régióban, és felgyorsítja Lengyelország elvesztett nagyhatalmi státuszának visszaszerzését.
Mindazonáltal az EU tervei, miszerint fokozatosan kivonja Oroszországból származó gázimportjának fennmaradó egyötödét, tovább gyengítik a gazdaságát, mivel drágább amerikai LNG-vel helyettesítik azt, ami előreláthatóan a költségek fogyasztókra hárulását eredményezi. Ez is teljesen előre látható volt, mivel az EU beleegyezett, hogy 2028-ig 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát a tavaly nyári, aránytalan kereskedelmi megállapodásuk feltételei szerint, amelyet itt úgy értékeltek, hogy az EU-t az Egyesült Államok valaha volt legnagyobb vazallusállamává tette.
Németország várhatóan belpolitikai és geostratégiai szempontból a legdrámaibb hatással lesz erre a fejleményre. Ami az elsőt illeti, az életszínvonal nagyobb mértékű csökkenése, amelyet a drágább amerikai LNG fogyasztókra hárítása okoz, felgyorsíthatja az AfD felemelkedését , ami jelentős politikai változásokhoz vezethet, ha valaha is sikerül kormányt alakítaniuk. Még ha távol is tartják őket a hatalomtól, az elit ilyen nyilvánvaló beavatkozása súlyosbíthatja a politikai polarizációt és a kapcsolódó feszültségeket.
Magyarország is tag, és Lengyelországon vagy Horvátország krki terminálján keresztül is elláthatják amerikai LNG-vel. Ennek bővítése a 2015-ben Lengyelország és Horvátország által közösen alapított, de jelenleg Varsó által vezetett „ Három Tenger Kezdeményezés ” (3SI) egyik kiemelt projektje . Míg Németország sokkal nagyobb befolyással bír Közép-Kelet-Európában, mivel az EU tényleges vezetője és legnagyobb gazdaságával büszkélkedhet, Lengyelország befolyása egyre növekszik az amerikai LNG-ellátásban betöltött jövőbeli szerepe révén, ami egy napon elránthatja őket Berlintől.
Az energia geopolitikája jelentős szerepet játszik a geostratégiában, ezért a fent említett trend hatását nem szabad alábecsülni, ha továbbra is kibontakozik. Ebben az esetben az átfogó trend valószínűleg a német befolyás csökkenése lenne Közép-Kelet-Európában, amit nagymértékben elősegített Németország önkéntes részvétele az Egyesült Államok oroszellenes szankciós rendszerében, majd az Északi Áramlat terrortámadása , amely a visszafordíthatatlan ponton túlra sodorta az országot. Visszatekintve ezek egy új regionális rend kezdetének tekinthetők Közép-Kelet-Európában.
Míg Németország azt gondolta, hogy stratégiai vereséget mér Oroszországra, az Egyesült Államok végül stratégiai vereséget mért Németországra azzal, hogy olyan körülményeket teremtett, amelyek következtében egyetlen nyugati versenytársának gazdasága hanyatlásnak indult . Lengyelországgal együtt, amelynek angol-amerikai támogatású nagyhatalmi státuszának újjáélesztése kényelmesen regionális éket teremt Németország és Oroszország között, az Egyesült Államok geostratégiailag Németország kárára tervezi át Európát, hogy megkönnyítse Oroszország ukrajnai megfékezését. (korybko.substack.com)
Miközben a magyar háztartások a sor végére kerültek, „államunk” csendben rekorder lett egy fogyasztási mutatóban
Szerző: Oblath Gábor a Kopint-Tárki tudományos főtanácsadója
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján Magyarország az EU sereghajtójává vált az Eurostat adatai szerint – ezek azok a mutatószámok, amelyek alapján a hazai sajtó rendre arról számol be, hogy a magyarok élnek a legrosszabbul az Unióban.
Érdekes ellentét, hogy ugyanebből az adatbázisból az is kiderül: a kormányzat úgynevezett közösségi fogyasztási kiadásainak (például közigazgatás, rend- és honvédelem) egy főre vetített szintje 2024-ben közel 30 százalékkal múlta felül az EU-átlagát.
Ezzel sikerült megőrizni országunk vezető helyét az európai rangsorban, miután 2022-ben élre kerültünk.
Ráadásul abban is az Unió élén állunk, hogy nálunk haladják meg a legnagyobb mértékben a kormány vásárlóerő-paritáson (PPP) mért „közösségi” fogyasztási kiadásai az „egyéni” fogyasztási kiadásokat, vagyis a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat (például oktatás, egészségügy).
Bár írásom ezeket a furcsaságokat – technikai magyarázatokkal kiegészítve – elsősorban dokumentálni kívánja, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, amelyeket a kormány jórészt önmagára, illetve saját preferált céljaira fordít. Utóbbiak nem feltétlenül járulnak hozzá a közösség egészének jólétéhez, ám az ilyen típusú kiadások is emelik a GDP szintjét.
Mit mutatnak egyáltalán az összehasonlítások?
A következőkben tárgyalandó mutatószámok mértékegysége az Eurostat által számított sajátos vásárlóerő-paritás, a PPS (Purchasing Power Parity Standard). Először azt a témánk szempontjából lényeges részletet járom körül, hogyan érdemes olvasni az ebben a formában, vagyis vásárlóerő-paritáson megadott mutatókat, ezután térek rá a cikk fő állításaira – aki rögtön a lényegbe kezdene bele, az ugorjon a következő közcímhez. Akit pedig csak a legfontosabb következtetések érdekelnek, annak itt egy rövid összefoglaló.
A PPS-ben mért mutatók évenként egységes európai árszinten mutatják az országok GDP-jének, valamint a belföldi felhasználás egyes tételeinek értékét. A PPS-ben történő mérés lényege, hogy az árszintkülönbségek kiszűrésével teszi összemérhetővé az egyes országok gazdasági mutatóit.
A KSH például 2021. évi átlagáron közli a hazai GDP és egyes összetevőinek negyedéves idősorait, amelyek lehetővé teszik az időbeli volumen- (más szóval: reál-) összehasonlításokat. Az Eurostat évenként és országonként az EU átlagárain közli a GDP és fő összetevőinek PPS-ben mért szintjét, ez pedig azt teszi lehetővé, hogy egyes években országok között végezhessünk keresztmetszeti összehasonlításokat. Az időbeli volumenindex azt mutatja meg, mennyit változik az árszintváltozástól megtisztított érték a bázisidőszakhoz viszonyítva, a keresztmetszeti volumenindex pedig azt, hogyan áll egy ország a bázisnak választott másik országhoz (vagy térséghez) képest az árszintkülönbségek kiszűrésével. Az Eurostat által közölt keresztmetszeti volumenindexek bázisa az EU-térség átlaga, vagyis az látszik belőle, mennyiben térnek el egy adott ország gazdasági mutatói reálértéken az uniós átlagtól.
Először az egy főre jutó GDP példáján mutatom be, hogyan állnak elő az országok közötti reál-összehasonlításokat biztosítani hivatott, PPS-ben mért mutatók. A kiindulópontot az euróban kifejezett (nominális) összehasonlítás jelenti, amelyet az 1. ábra a 2023. és a 2024. évi adatokkal illusztrál.
Az országokat az euróban kifejezett GDP/fő szintje alapján rendeztük sorba (Írország és Luxemburg az extrém GDP/fő értékek miatt a fenti ábrán, és a továbbiakon sem szerepel). Magyarország alulról a harmadik, de szintje nagyon közel áll az előtte álló néhány országéhoz, ellenben egyértelműen magasabban áll az őt követő Románia és Bulgária szintjénél.
A fenti összehasonlítás teljesen korrekt mindaddig, amíg csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy euróban – folyó árakon és árfolyamon – mérve hol állnak egymáshoz viszonyítva a GDP/fő alapján az egyes országok. Ezzel a méréssel azonban van egy komoly gond: az euróban mért szintek két különböző összetevő, nevezetesen az ár- és a volumenszintek együttes hatását fejezik ki. Az EU átlagához viszonyított árszintindex (PLI, price level index, a PPS és az árfolyam hányadosa) teszi lehetővé a nominális szint felbontását ár- és volumen-összetevőre (2/a ábra).
A 2/a ábrán látható, hogy a GDP árszintjét tekintve Magyarország ugyanott áll a nemzetközi rangsorban, mint a nominális GDP/fő vonatkozásában, a 2/b-n pedig az, hogy az EU-tagországok körében általában is rendkívül szoros pozitív összefüggés mutatkozik a relatív árszint (mennyire olcsó, illetve drága az adott ország) és az euróban mért fejlettségi szint között (ezt a közgazdászok „Balassa–Samuelson-hatásnak” is szokták nevezni).
A PPS-ben kifejezett, vagyis volumen-összehasonlításra alkalmas szinteket úgy kapjuk meg, hogy az egyes országok nominális (euróban mért) szintjeit (1. ábra) elosztjuk az árszintindexszel (2/a ábra). A 2/b ábrán látható mintázat pedig már előre jelzi, hogy nagyjából mire számíthatunk a PPS-ben mért szinteket illetően. Egyrészt arra, hogy jelentősen szűkülnek az országok közötti különbségek: a gazdag országok magas és a szegényebb országok alacsony árszintje miatt csökkennek a PPS-ben mért távolságok. Másrészt arra, hogy miközben általában véve nem nagyon változik az országok rangsora (erre utal a szoros pozitív összefüggés), egyes jövedelmi sávokban változhatnak a pozíciók (lásd a keresztmetszeti trendtől való ellentétes eltéréseket például Románia és Görögország esetében).
A 3/a ábra a PPS-ben kifejezett GDP/fő szinteket mutatja. Az 1. ábrán jelzett nominális szintekhez viszonyítva valóban „összepréselődnek” a reálszintek (a maximális és a minimális érték közötti tartomány 66–16-ról 54–26-ra szűkül), és ezzel együtt a szintkülönbségek is mérséklődnek. Bár ugyanazok az országok maradnak a rangsor elején és a végén, a széleken a sorrendek is változnak; például feltűnő, hogy Románia – a nominális fejlettségéhez viszonyított rendkívül alacsony árszintje miatt – Magyarország elé, Görögország viszont, éppen ellenkezőleg, viszonylag magas árszintje miatt, mögénk kerül.
Ha azonban nem csak a sorrendekre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy mit fejeznek ki a PPS-ben mért mutatók, akkor a 3/b grafikont érdemes nézni, amely azt mutatja, hogy az EU átlagához viszonyítva milyen szinten állt az egy főre jutó GDP volumene az egyes tagországokban 2023-ban és 2024-ben. Magyarország mindkét évben az EU-átlag 77 százalékán állt; nagyjából ugyanott, mint Horvátország és Románia, és jóval magasabban, mint a sor végén lévő Bulgária és Görögország (65-70 százalék). Az elmúlt két évben az alulról 5-7. helyen osztoztunk Horvátországgal és Romániával.
Kimagasló szinten költ közösségi fogyasztásra a magyar állam
A következő kérdés az, hogy az ország általános fejlettségi szintjét kifejezni hivatott GDP/főhöz képest milyen szinten, illetve a nemzetközi rangsorban hol állunk a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó fogyasztásban és annak egyes összetevőiben. (A továbbiakban a vásárlóerő-paritás és a PPS fogalmát azonos értelemben használom.)
Ehhez először azt kell tisztázni, hogy mely makrogazdasági tételek különbségeként, illetve milyen tételek összegeként határozható meg az összes hazai végső fogyasztás folyó áron (például euróban vagy forintban) mérve. Arra már itt felhívom a figyelmet, hogy a közösségi fogyasztási kiadások reálértéke alapvetően a ráfordítás volumenét mutatja, amely – különösen nemzetközi összehasonlításban – nem feltétlenül arányos az állam által nyújtott szolgáltatások mennyiségével, illetve minőségével.
Tehát elképzelhető, hogy egy állam relatíve sokat költ, de az állampolgárok mégsem azt érzékelik, hogy kimagasló színvonalon működnek a nagy állami rendszerek.
Statisztikai értelemben az összes fogyasztás a GDP azon részének felel meg, amelyet az ország nem fordít reáleszközök felhalmozására (belföldi állóeszköz- és készletfelhalmozásra), illetve külkereskedelmi többletre. Az összetevők alapján pedig a fogyasztás tényleges egyéni és kormányzati közösségi fogyasztásra bontható.
A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások fogyasztási kiadásaiból, valamint a nonprofit szervezetek és a kormányzat által nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokból áll. Az állam fogyasztási kiadásainak egyik csoportját az AIC részét képező természetbeni juttatások jelentik (például oktatás, egészségügyi vagy a szociális ellátások), amelyeket a háztartások jellemzően egyénileg, saját beleegyezésükkel, illetve aktív részvételükkel vesznek igénybe.
A másik kategória az úgynevezett közösségi fogyasztás, cikkünk egyik központi témája, amelynek jellege ettől merőben eltér: olyan kormányzati szolgáltatások tartoznak ide, amelyekhez nincs szükség az emberek egyéni hozzájárulására.
Ezért is merülhetnek fel kételyek a közösségi fogyasztás egyes összetevőinek társadalmi hasznosságával kapcsolatban. Természetesen vannak olyan közösségi szolgáltatások (például honvédelem, rendvédelem, környezetvédelem), amelyek esetében nincs alapos ok az ilyen kételyekre. A közösségi fogyasztásnak azonban vannak olyan – Magyarországon különösen jelentős súlyú – tételei is, amelyekkel kapcsolatban okkal merül fel a kérdés, hogy azok egésze a közösség jólétét szolgálja-e.
A kérdés különösen a közigazgatásra elköltött összegeket érinti, amelyeket a kormányzat alapvetően önmagára fordít.
Utóbbi kiadások révén a közösségi fogyasztás annál inkább nő (és vele együtt a nominális GDP), minél magasabbra emelik a miniszterek fizetését, és minél több pénzt szórnak el – a közösség egészének érdekeit semmilyen módon sem szolgáló, indulatokat keltő, illetve kormányzati önfényezést tartalmazó – plakátokra, „nemzeti konzultációkra”, „voksolásokra” és egyéb, alapvetően a kormány, nem pedig a társadalom hasznát szolgáló propagandára. Ezért a nemzetközi összehasonlításokban igyekszem a közösségi fogyasztáson belül különbséget tenni a közigazgatási és az egyéb célú kiadások között.
A következő ábrák az egy főre jutó összes végső fogyasztás, a háztartási fogyasztási kiadás és a kormányzati közösségi fogyasztás reálértékét mutatják európai összehasonlításban 2023–2024-ben; az összehasonlítás bázisa mindhárom mutatónál az EU27 átlaga.
Az összes fogyasztás egy főre jutó szintjében az EU-átlaghoz viszonyítva pontosan ugyanott állunk, mint az egy főre jutó GDP tekintetében (77 százalék), a rangsorban kicsit hátrébb, az eltérés azonban nem számottevő.
Ha viszont külön nézzük egyfelől a háztartási fogyasztási kiadást, másfelől a közösségi fogyasztást, meghökkentő kontrasztot tapasztalhatunk, amelyet az 5/a és az 5/b grafikon illusztrál.
Az 5/a ábra azt mutatja, hogy egységes európai árakon, vagyis volumenben mérve, az egy főre jutó háztartási fogyasztási kiadás szintjét tekintve a legutolsó helyen álltunk az EU-rangsorban mind 2023-ban, mind 2024-ben. A hazai szint az EU-átlag 67, illetve 69 százalékán állt, ami jóval alacsonyabb a GDP/fő és az összes fogyasztás 77 százalékos szintjénél. (A Hüttl Antóniával írt cikkünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy európai összehasonlításban a hazai háztartások fogyasztási kiadása a rendelkezésükre álló jövedelemtől is jelentősen elmarad.)
Az 5/b ábra pedig azt jelzi, hogy európai átlagárakon mérve, az egy főre jutó közösségi fogyasztásban Magyarország 2023-ban és 2024-ben az EU átlagához viszonyított 135, illetve 130 százalékos egy főre jutó reálszintjével az összehasonlított országok rangsorának élén állt.
Vásárlóerő-paritáson mérve 2024-ben a hazai háztartások egy főre vetített fogyasztási kiadásainak az EU átlagához viszonyított szintje 10 százalékkal maradt el az egy főre jutó GDP relatív szintjétől (0,69 ÷ 0,77 = 0,9).
Utóbbinál viszont mintegy 70 százalékkal volt magasabb az egy főre jutó hazai közösségi fogyasztás viszonylagos szintje (1,29 ÷ 0,77 = 1,68).
A PPS-ben mért egy főre jutó háztartási fogyasztási kiadás az egy főre jutó GDP-hez viszonyított aránya európai összehasonlításban nálunk viszonylag alacsony, de távolról sem a legalacsonyabb (hasonló arányok jellemzik például Észtországot és Svédországot; alacsonyabbak jellemzik például Csehországot, Dániát és Hollandiát). Ezzel szemben a PPS-ben mért egy főre jutó közösségi fogyasztásnak az egy főre jutó GDP-hez – csakúgy, mint az egy főre jutó háztartási fogyasztási kiadáshoz – viszonyított arányát tekintve valamennyi EU-tagországot messze megelőzzük. Ezen a ponton érdemes megnézni, hogy mely tételek állnak Magyarország egy főre jutó közösségi fogyasztásának kimagasló szintje mögött.
De mire megy el ennyi közpénz?
Palócz Éva a kormányzati kiadások szerkezetét vizsgáló tanulmányában kimutatta, hogy a GDP arányában a magyar állam európai összehasonlításban a legtöbbet költ közigazgatásra, gazdasági ügyekre, sportra és egyházakra, ellenben viszonylag keveset fordít egészségügyre, szociális ellátásra – és az arányok eltolódása 2010 óta következett be.
Ezek a megállapítások a költségvetés összes kiadására vonatkoznak, amelyek a kormányzat fogyasztási kiadásain kívül tartalmazzák például a pénzbeli támogatásokat és a beruházási ráfordításokat is. Hüttl Antónia írása pedig a kormányzat beruházási kiadásainak ágazati szerkezetét vizsgálva, arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2022 között a magyar kormány összes beruházásának aránytalanul nagy része, több mint a fele jutott a közigazgatás és védelem ágazatra.
Minket most a kormányzatnak nem az összes, illetve beruházási kiadása, hanem közösségi fogyasztási kiadása, ráadásul annak sem a szerkezete, hanem a PPS-ben mért egy főre jutó szintje érdekel. A hivatkozott írások mégis támpontokat kínálnak annak tisztázásához, hogy mely tételek okozhatják a közösségi fogyasztás szintjének a gazdaság fejlettségét messze meghaladó mértékét. (Hüttl Antónia arra is rámutatott, hogy a közigazgatás magas beruházási kiadásai az amortizáción keresztül jelentősen növelik a közigazgatás fogyasztási kiadásait.)
Az Eurostat adatbázisában a közösségi fogyasztás egyes kiadási funkciók (COFOG) szerint csoportosított tételei 2023-ig állnak rendelkezésre, és az EU három jelentős tagországára nincsenek adatok, így EU-átlagokat sem közölnek. Ezért az alábbi összehasonlításban az EU10 (az EU volt szocialista országai mínusz Magyarország) számtani átlagához viszonyítom a hazai mutatókat; az EU10 átlagát zárójelben jelzem.
2023-ban a GDP arányában Magyarországon a kormányzat összes kiadása 49,5 (43,5), fogyasztási kiadása 20,5 (19,2), egyéni fogyasztási kiadása (természetbeni juttatás) 9 (10,6), a közösségi fogyasztás pedig 11,5 (8,6) százalék volt. Az ebben a cikkben tárgyalt közösségi fogyasztás az összes kormányzati kiadásnak mintegy 23 (20) százaléka, tehát a Palócz Éva hivatkozott tanulmányában vizsgáltnál lényegesen szűkebb kategória.
Mihez köthető, hogy 2023-ban a GDP-arányos hazai közösségi fogyasztás 2,9 százalékponttal volt magasabb az EU10 átlagánál? Két ilyen jelentős tételt azonosíthatunk, amelyek a különbségből 2,5 százalékpontért felelnek: az „Általános közszolgáltatásokon” belül a közigazgatást, valamint a „Gazdasági ügyeken” belül a szállítást. Ezek a tételek (az EU10 átlagát továbbra is zárójelben jelezve) a GDP arányában rendre 2,7 (1,3), illetve 2,5 (1,4) százalékot, a közösségi fogyasztás arányában pedig 23,5 (14), illetve 22 (15) százalékot tettek ki.
A szállítással nem foglalkozom, mert e tétel egyes összetevői esetében nem nyilvánvaló, hogy a szokásos értelemben vett közösségi szolgáltatást jelentenek-e (a helyi és a távolsági személyi közlekedés kormányzati támogatásáról van szó). Ezt a szolgáltatást a háztartások nem kollektív, hanem egyéni módon veszik igénybe (ahogyan az oktatást és az egészségügyet is), ezért e tétel besorolása legalábbis vitatható. Ellenben az állam közigazgatási kiadásai vitathatatlanul közösségi fogyasztást jelentenek, és erről a tételről egyértelműen állítható, hogy az jórészt a kormányzat önmagára és saját kiemelt céljaira elköltött összeget tartalmazza.
Ez a tétel 2023-ban Magyarországon 23,5 százalékkal részesedett az összes közösségi fogyasztásban, amely a vonatkozó adatot közlő EU-tagországok között a legmagasabb arány.
(Ez az arányszám Portugáliában is 23 százalék körül van, de ott e tétel GDP-hez viszonyított aránya 1,6, szemben a hazai 2,7 százalékkal, mely utóbbi úgyszintén EU-rekord.)
Mivel az Eurostat nyilvános adatbázisában csak a közösségi fogyasztás egészére érhetők el vásárlóerő-paritáson mért adatok, magam becsültem meg az egy főre jutó közigazgatási kiadások PPS-ben mért szintjét. (A tétel folyó áron mért részesedését a közösségi fogyasztásban megszoroztam a PPS-ben, vagyis vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó közösségi fogyasztással. Ez a becslés feltételezi, hogy a közigazgatásra vonatkozó PPS nem különbözik a közösségi fogyasztás egészétől – egyéb információ híján, nehéz lenne ennél alkalmasabb feltevéssel élni.)
Becslésem szerint az egy főre jutó közigazgatási kiadások PPS-ben mért hazai szintje brutális mértékben múlja felül az összehasonlított országokét.
Az EU10 átlagát 120, szűkebb régiónk átlagát (EU4: visegrádi hármak + Románia) pedig 80 százalékkal haladja meg e kiadások hazai fajlagos reálértéke.
Erre a becslésre támaszkodva azt is érdemes megnézni, hogy hol állunk a közigazgatási kiadások nélkül számított egy főre jutó, PPS-ben mért közösségi fogyasztási szintjében (lásd a piros oszlopokat a következő ábrán). A 6/b grafikonon látható, hogy Magyarország így is viszonylag elöl helyezkedik el, de szintje távolról sem olyan kirívó, mint az összes közösségi szolgáltatásban (lásd a kék oszlopokat).
Az ábra jelzi, hogy a közigazgatási kiadások kimagasló szintjének meghatározó szerepe van abban, hogy Magyarországon messze a legmagasabb az úgynevezett közösségi fogyasztás PPS-ben mért fajlagos szintje az összehasonlított országok körében.
A magyar állam nem a természetbeni juttatásokban bőkezű
Amint korábban szó volt róla, a tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások fogyasztási kiadása (5/a grafikon) mellett két további tételt tartalmaz: a kormányzat, valamint a nonprofit szervezetek által nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat.
Az Eurostat–OECD PPP-kézikönyve az USA és a nyugat-európai országok adatainak összehasonlítása alapján mutatja be, hogy jóléti mutatóként miért alkalmasabb a tényleges egyéni fogyasztás a háztartási fogyasztási kiadásnál (54. oldal). Az Egyesült Államokban számos olyan szolgáltatás (oktatás, egészségügy) jórészt egyéni fogyasztási kiadás, amely Nyugat-Európában jórészt természetbeni juttatás. Ezért az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban Nyugat-Európa lemaradása lényegesen kisebb, mint a háztartási fogyasztási kiadásban.
Magyarország esetében azonban a természetbeni társadalmi juttatások figyelembevétele nem változtat érdemben az ország egy főre jutó egyéni fogyasztásának sem az EU átlagához viszonyított szintjén, sem pedig a tagországok közötti rangsorán.
Amint a 7/a ábrán látható, a tényleges egyéni fogyasztás relatív szintjét tekintve 2023-ban, illetve 2024-ben (70, illetve 71 százalék) éppúgy az EU-rangsor utolsó helyén álltunk, mint a háztartási fogyasztási kiadásban (67, illetve 69 százalék). Ennek, amint azt a 7/b ábra jelzi, az a fő magyarázata, hogy a hazai kormányzat lényegesen kevésbé nagyvonalú a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat illetően (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), mint a fent részletezett közösségi fogyasztási kiadásokban.
Érdemes megjegyezni, hogy szemben Magyarországgal, Csehországra nézve például érvényes az, hogy a viszonylag alacsony háztartási fogyasztási kiadási szint az EU átlagát meghaladó szintű kormányzati természetbeni társadalmi juttatásokkal társul. Így a tényleges egyéni fogyasztást tekintve lényegesen kedvezőbb az ország viszonylagos szintje és pozíciója.
A 7/a és 7/b ábrákhoz érdemes egy-egy hazai vonatkozású kiegészítést fűzni. A 7/b ábrán látható állami természetbeni juttatások hazai relatív szintjét (az EU-átlag 74, illetve 72 százaléka) azzal az információval kell kiegészíteni, hogy
nálunk e tételnek 10 százalékkal alacsonyabb a PPS-ben mért szintje, mint a közösségi fogyasztásé, ez pedig szélsőséges módon tér el az EU-tagországokat jellemző mintától (8. ábra).
Az EU lényegében valamennyi tagországában jóval magasabb a kormányzat PPS-ben mért egyéni fogyasztásának (oktatási, egészségügyi szolgáltatásainak) szintje, mint a közösségi fogyasztásé, egyedül Szlovákiát és (még inkább) Magyarországot jellemzik fordított arányok.
Az ábrán látható, hogy összehasonlítható árakon mérve, 2024-ben az EU átlagában 60, Csehországban 85, az élen álló Franciaországban és Dániában pedig 130 százalékkal több kormányzati forrás jutott természetbeni juttatásokra, mint közösségi fogyasztásra. Érdemes megismételni: Magyarországon erre a célra 10 százalékkal kevesebb (európai átlagárakon mért) kormányzati kiadás jutott. Ezek az arányok önmagukért beszélnek, de nem árt megfogalmazni: az EU-tagországokhoz viszonyítva, nálunk az állam aránytalanul keveset fordít oktatásra, egészségügyre és egyéb természetbeni társadalmi juttatásokra.
Végül térjünk vissza a 7/a grafikonra, amely a tényleges egyéni fogyasztás egy főre jutó PPS-ben mért relatív szintjét mutatja! A sor végi hazai pozíció ugyanis egy további magyar sajátossággal egészíthető ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények (nonprofit institutions serving households, NPISH; a továbbiakban: NP-szektor) szolgáltatásai az EU átlagát tekintve csekély súllyal részesednek a tényleges egyéni fogyasztásban (2 százalék), illetve az összes természetbeni társadalmi juttatásban (10 százalék), Magyarországon azonban mindkét összehasonlításban lényegesen nagyobb, mintegy kétszeres a részesedésük.
A szinteket illetően óvatos fogalmazás indokolt, mivel az Eurostat nem közöl PPS-ben mért adatokat az NP-szektorról, de úgy becsülöm, hogy ennek a szektornak a hazai egy főre jutó kiadása az EU-tagországok között a legmagasabbak közé tartozik. Az összehasonlításnak ez a meglepő eredménye további értelmezésre szorul, már csak azért is, mert e szektor autonóm részének tevékenységét a hazai kormányzat számos eszközzel nehezíteni igyekszik. Az eredményt talán érthetőbbé teszi, hogy az egyházi fenntartású intézmények fogyasztási kiadásait is jórészt itt számolják el.
Röviden a lényeg
Foglaljuk össze Magyarország egy főre jutó, 2024. (részben 2023.) évi, vásárlóerő-paritáson (PPS-ben) mért, illetve becsült mutatóinak az EU-tagországokhoz viszonyított jellegzetességeit!
A gazdaság általános fejlettségi szintjét kifejezni hivatott GDP/főt tekintve a 27 ország sorrendjében a 23. helyen állunk.
A háztartási fogyasztási kiadás (a vásárolt fogyasztás) szintjében az EU-sorrend legutolsó helyen állunk.
A tényleges egyéni fogyasztás szintjében – amely az előbbi tételen kívül tartalmazza a háztartások részére a kormányzat, valamint a nonprofit szervezetek által nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat is – úgyszintén a legutolsó helyen állunk.
Ellenben az állami közösségi fogyasztás szintjében messze a legelső helyen állunk.
A közösségi fogyasztás összetevőit illetően nem állnak rendelkezésre PPS-ben mért adatok, és nem minden ország közöl e tétel belső szerkezetére vonatkozó információt, becslésem szerint azonban Magyarország kimagasló közösségi fogyasztási szintje alapvetően a közigazgatásra fordított, kirívó mértékű kiadásokhoz köthető.
E tételt leszámítva, Magyarország közösségi fogyasztási szintje viszonylag magas marad, de nem kiugró mértékű.
A kormányzati természetbeni társadalmi juttatások (például iskolákra, óvodákra, kórházakra fordított kormányzati kiadások) szintjét tekintve távolról sem állunk az élen.
A kormányzati természetbeni juttatásoknak a közösségi fogyasztáshoz viszonyított arányát tekintve viszont az EU-sorrend legvégén állunk.
Becslésem szerint a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztási kiadásainak szintjét tekintve az EU élén állunk. Ez a meglepő eredmény értelmezésre szorul.
A fentiekben összefoglalt – európai átlagárakon (PPS-ben) mért – különös hazai mintázat azt mutatja, hogy miközben európai összehasonlításban a magyar háztartások fogyasztása szélsőségesen alacsony, a hazai kormányzat közösségi (különösen közigazgatási) fogyasztása szélsőségesen magas.
Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ez a furcsa mintázat mennyiben köthető egyfelől a hazai gazdaság felhasználási szerkezetének sajátosságaihoz – és az azokban megnyilvánuló kormányzati preferenciákhoz –, másfelől az EU átlagáraihoz viszonyított áraránykülönbségekhez (árszerkezeti eltéréséhez). Egy későbbi írásban ezeket a kérdéseket is vizsgálom majd. (telex.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…A fentiekben összefoglalt – európai átlagárakon (PPS-ben) mért – különös hazai mintázat azt mutatja, hogy miközben európai összehasonlításban a magyar háztartások fogyasztása szélsőségesen alacsony, a hazai kormányzat közösségi (különösen közigazgatási) fogyasztása szélsőségesen magas…”
Hááát… – Drága Felejim! A fenti cikk szerzője méltán pályázhatna valamiféle „NYELVÚJÍTÁSI” NÍVÓDÍJRA!
Hiszen egy ország SZÉJJELLOPÁSÁT – legalábbis énszerintem, és itt balrad.hu admint kéretik érteni – ELEDDIG MÉG SOHA – SEHOL NEM NEVEZTÉK ÍGY:
„a hazai kormányzat közösségi (különösen közigazgatási) fogyasztása szélsőségesen magas”
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az előző év azonos időszakához mérten 7,3, az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal visszaesett itthon az ipari termelés. Mutatjuk, hogyan reagált a kormány a friss adatsorra.
2025 augusztusában az ipari termelés volumene 7,3, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,3 százalékkal kisebb volt a 2025. júliusinál – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.
A feldolgozóipari alágakban – egy kivételével – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban jelentősen visszaesett a kibocsátás, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült.
Az év első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt az ipari termelés, mint 2024 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal csökkent – közölte a KSH.
„A kormány mindent megtesz a hazai kkv-k támogatása és az ipar fellendítése érdekében. Ezért a 100 új gyár programot 150-re bővítettük, a Demján Sándor Program révén pedig több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatjuk a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését” – írta a legfrisseb iparstatisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény szerint a kormány itt nem állt meg, 2025. október 6-ától a Széchenyi Kártya Programban hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozások számára. „Ezáltal tovább folytatjuk a munkát a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzése, beruházásaik támogatása és versenyképességük növelése érdekében” (haszon.hu)
Kiugró költségvetési hiány jött össze szeptemberben
Minden idők második legmagasabb szeptemberi hiányát termelte meg a költségvetés – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes gyorstájékoztatójából. A központi alrendszer 303 milliárd forintos mínusszal zárt a kilencedik hónapban, ezzel az éves kumulált deficit elérte a 3328 milliárd forintot.
Kimagasló deficit jött össze szeptemberben, a 203 milliárd forintos hiány a harmadik legmagasabb szeptemberi mínusz. Ennél nagyobb kilencedik havi deficitet csak 2021-ben láttunk.
Az NGM a szeptemberi hiány kapcsán egy tényezőt emelt ki a tájékoztatásában. Szeptemberben, egy hónap alatt, a központi alrendszer 303,2 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 234,2 milliárd forintos többlettel. Az eltérés leginkább a közüzemi szolgáltatások támogatása előirányzat magasabb kifizetéseiből adódik, amelyen belül a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatásokat a tavalyi évtől eltérő ütemben fizették ki…
Kimutatta az MNB, mennyi lenne az árrésstop nélküli infláció
A szerdán közölt 4,3%-os inflációs adat megfelelt a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének – derül ki az MNB értékeléséből. A jegybank most először azt is kimutatta, mennyi lenne az infláció az árrésstopok hatása nélkül, ezzel újabb üzenetet küldve a piacnak azzal kapcsolatban, hogy nem terveznek változtatni a kamatkondíciókon.
A KSH szerda reggel jelentette be, hogy szeptemberben az előző havival megegyező mértékben, 4,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez kicsivel alacsonyabb volt az előzetes várakozásoknál, a szakértők minimális emelkedést vártak.
A bejövő adat megfelelt a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének
– olvasható az MNB értékelésében.
A jegybank elemzése azért is különösen fontos most, mert kedden Nagy Márton a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy eljött a kamatcsökkentés ideje. A fenti mondattal azonban a jegybank egyértelművé tette, hogy nem változott a képük szeptember végéhez képest, így meglátásuk szerint nincs oka felvetni a kamatcsökkentés lehetőségét. Ezt kommunikálta kedden Kurali Zoltán, az MNB alelnöke is a konferencia panelbeszélgetésében.
Az MNB értékelése szerint az ár- és árréskorlátozó intézkedések
változatlanul mintegy 1,5 százalékpontos inflációmérséklő hatással bírtak.
A legnagyobb hatás az élelmiszerek árréskorlátozásához köthető. Emellett a banki- és telekommunikációs vállalatok önkéntes árkorlátozása, valamint a háztartási cikkek árréskorlátozása is visszafogja az inflációt.
Ezzel kapcsolatban egy új alapmutatót is bevezetett a jegybank, az elemzés szerint az iparcikkek és piaci szolgáltatások együttes, árkorlátozások nélkül számított inflációja 5,2 százalék volt, ami emelkedést jelentett augusztushoz képest.
Az elmúlt hónapokban még egy kulcsfontosságú mutató volt, amit figyelt az MNB, ez pedig a lakossági inflációs várakozások. A mostani elemzésben azt hangsúlyozták, hogy ezek továbbra is magasan alakulnak.
(portfolio.hu)A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Pedig hát…- a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk az év elején – ZÖMMEL! – NEM ILYESMIKET ÍGÉRT, MINT AMIK LETTEK!
Ő EGYENESEN SZÁRNYALÁST VIZIONÁLT! AMI „be is következett” CSAK VALAMIVEL KÉSŐBB! – őszerinte!
„…Kimagasló deficit jött össze szeptemberben, a 203 milliárd forintos hiány a harmadik legmagasabb szeptemberi mínusz. Ennél nagyobb kilencedik havi deficitet csak 2021-ben láttunk…”-„a háztartási cikkek árréskorlátozása is visszafogja az inflációt….” – „…az elemzés szerint az iparcikkek és piaci szolgáltatások együttes, árkorlátozások nélkül számított inflációja 5,2 százalék volt, ami emelkedést jelentett augusztushoz képest…”
Az elmúlt három évben drámaian nőtt a bolti lopások száma Magyarországon: a kisebb értékű esetek több mint kétszeresére emelkedtek, Zala vármegye pedig a negatív rekorder.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adati azt mutatják: a Covid-járványt követő 2021-es újranyitás óta eltelt három évben
78 százalékkal nőtt országos szinten az 50 ezer forint feletti értékre elkövetett bolti lopások száma; a kis értékű, azaz 50 ezer forint alatti lopások száma pedig egyenesen kilőtt az égbe, több mint 120 százalékos emelkedést mutat, vagyis alig három év alatt több mint a kétszeresére nőtt.
Az adatokat kikérő Blikk arra volt kíváncsi, hogyan változott a bolti lopások száma, amióta a járványt követően kilőtt az infláció Magyarországon. A KSH adatai szerint az árak 2020-hoz képest közel 60 százalékkal növekedtek, az élelmiszerek esetében pedig még ennél is meredekebb a drágulás.
50 ezer forint feletti lopások (bűntettnek minősülő esetek)
Zala vármegye esetében az 50 ezer forint feletti lopások száma ötszörösére nőtt, 82-ről 424-re.
Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém vármegyékben kétszeresére emelkedett az ilyen esetek száma.
Budapesten tavaly 2002 ilyen eljárás indult.
Pest megyében tavaly 808 esetet regisztráltak.
50 ezer forint alatti lopások (kis értékű esetek)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az esetek száma 356-ról 1153-ra nőtt, ami közel háromszoros emelkedést jelent.
Fejér vármegyében 249-ről 712-re nőtt a kis értékű lopások száma.
Hajdú-Biharban az esetek száma 313-ról 872-re emelkedett.
Heves vármegyében 312-ről 849-re nőtt a számuk.
Nógrádban az esetek 140-ről 564-re emelkedtek.
Zala vármegyében a kis értékű lopások száma 153-ról 398-ra nőtt.
Budapesten tavaly 3074 kis értékű lopást regisztráltak.
Pest megyében tavaly 1231 ilyen eset történt.
Borsod-Abaúj-Zemplénben a tavalyi kis értékű lopások száma 1501 volt.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke elmondta: nem csak a rászorulók lopnak, a tolvajok általában olyan termékekre teszik rá a kezüket, amelyek könnyen eladhatóak.
Akik nagy mennyiségben lopnak, azok nem a nehéz megélhetésért teszik azt. A tolvajok előszeretettel utaznak a minőségi szeszes italokra, például márkás whiskykre, vagy élelmiszerek esetében a drága szalámikra és sajtokra, amelyeket aztán töredékáron értékesítenek
– közölte a szakértő.
Sík Endre szociológus úgy vélekedett: magas infláció esetén, nehezebb gazdasági helyzetben emelkedik a vagyon elleni bűncselekmények száma. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője szerint a nehezebb gazdasági helyzet, a magas infláció gyakorol hatást mindenekelőtt a vagyon elleni jogsértésekre. Téves lenne a vagyon elleni bűnözés okát csupán a szükséglet szülte bűnözésben látni, mivel nagyon fontos tényező az emberek értékrendje – tette hozzá. (economx)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Akik nagy mennyiségben lopnak, azok nem a nehéz megélhetésért teszik azt…”
-Nos hát EZZEL A MEGÁLLAPÍTÁSSAL NEM IS LEHET VITATKOZNI! Erre a legeklatánsabb példa a „magyar” polythykay elyth!
Még mindig száguldanak az élelmiszeripari árak – itt vannak a friss adatok
Az ipari termelői árak 2025. augusztusában átlagosan 0,8 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest és 2,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A tendencia ugyanakkor emelkedő: idén januártól augusztusig az ipari termelői árak összességében 6,4 százalékkal növekedtek a tavaly ilyenkorihoz képest.
2025. augusztusában az ipari termelői árak átlagosan 2,3 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés árai 0,9, az exportértékesítésé 3,0 százalékkal emelkedtek az előző év augusztusi értékekhez képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5, az exportértékesítési árak 1,0 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak összességében 0,8 százalékkal csökkentek – tette közzé a legfrissebb adatokat gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.
2025. augusztusban a 2024. augusztusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai átlagosan 0,9 százalékkal nőttek, ezen belül a 62,7 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,9 százalékkal magasabbak, míg a 35,4 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,1 százalékkal alacsonyabbak voltak.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 0,5 százalékkal visszaestek, a beruházási javakat gyártókban 2,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 5,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 3,0 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 91,8 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban2,4 százalékkal növekedtek, a 8,0 százalékos súlyú energiaiparban 3,8 százalékkal csökkentek az árak.
2025. január–augusztusban a 2024. január–augusztusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai 3,7, az exportértékesítéséi 7,7 százalékkal magasabbak voltak, így az ipari termelői árak összességében 6,4 százalékkal emelkedtek. (economx)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Dejszen ez EGY IGAZÁN REMEK HÍR Döbrögisztán vajdaság qrmánya számára! Hiszen dől a lé a büdzsébe az általunk befizetett ÁFA -formájában!
Így aztán VOLT/VAN/LESZ miből finanszírozni a „magyar” qrmánynak a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk által FOLYAMTOSAN – és NAGY GARRAL – REKLÁMOZOTT magyarságvédelmi AKCIÓINAK SIKERESSÉGÉT!
Amire pedig – ÍGY KIMONDOTTAN A „VÁLASZTÁSOK” ELŐTT! – ÓRIÁSI NAGY SZÜKSÉG VAN!
HA MÁR A BOLTOKBAN NEM IS ÉREZZÜK – MI MGYAROK! – A vajdaqrmány magyarságvédelmi AKCIÓINAK SIKERESSÉGÉT, hát legalább a közpénzekből futtatott lihenchad NAPI DIJDALJELENTÉSEIBŐL ERRŐL ÉRTESÜLHETÜNK!
MEGLÁSSÁTOK RÁGA FELEJIM: A HATÁS NEM IS FOG ELMARADNI!
Zsecso Sztankov bolgár energiaügyi miniszter kedden bejelentette, hogy Bulgária 2028-tól nem vásárol többé gázt Oroszországtól, és nem is továbbít többé orosz gázt a Török Áramlaton keresztül Magyarországnak és Szlovákiának.
A brüsszeli Politiconak adott nyilatkozatában Sztankov kijelentette: „Az EU tagállamaként Bulgária összehangolja intézkedéseit az európai jogszabályokkal és politikákkal, beleértve az orosz energiaforrások javasolt fokozatos kivonását 2027 végére. 2028. január 1-re az orosz gázfogyasztás egész Európában várhatóan teljesen megszűnik. Magyarország és Szlovákia várhatóan nem szembesül energiabiztonsági kihívásokkal, mert alternatív útvonalakat tudnak majd találni a gázvásárlásra”.
Alig öt nappal ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Sztankov megerősítette neki, Bulgária továbbra is megbízható tranzitpartnere lesz Magyarországnak.
Sztankov szerint az érintett országok energiaellátását amerikai cseppfolyós gázzal válthatnák ki, és erre vonatkozó hosszú lejáratú szerződésekről tárgyalnak. Az átállás akár jövőre is megtörténhet – tudatta a Politicoval.
Az orosz gázcsap tervezett bolgár elzárása nyugtalanító fejlemény, és súlyos gondok elé állíthatja a Török Áramlat többi országát, köztük Magyarországot. A magyar kormány még nem reagált a váratlan bejelentésre.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A térképen a Török Áramlat (Déli Áramlat) gázvezeték nyomvonala.
Vajon hol zuhant a legnagyobbat az Európai Unióban a foglalkoztatás?
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon esett vissza legdrasztikusabban a foglalkoztatottsági ráta az idei második negyedévben. Míg uniós szinten javult a munkaerőpiac teljesítménye, hazánkban több tízezer dolgozó tűnt el rövid idő alatt a statisztikákból – számolt be az Economx.hu.
Uniós szinten javult a foglalkoztatottság
Az Eurostat legfrissebb összesítése szerint 2025 második negyedévében a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája az Európai Unióban 76,2 százalék volt, ami enyhe emelkedést jelent az év első negyedévi 76,1 százalékhoz képest.
Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci pangás – vagyis azok aránya, akiknek kielégítetlen foglalkoztatási igényük van, beleértve a munkanélkülieket is – stabilan 10,9 százalékon maradt. Ez arra utal, hogy az uniós szinten mérsékelt növekedés ellenére a munkaerő-tartalék továbbra is jelentős – írja az Economx.hu.
Magyarország az utolsó helyen
Ezzel szemben Magyarországon az Eurostat adatai szerint 0,5 százalékpontos negyedéves visszaesést mértek a foglalkoztatási rátában – ez volt a legnagyobb csökkenés az EU-ban. Éves összehasonlításban is mínuszt hozott a magyar munkaerőpiac: a 20–64 éves dolgozók aránya 0,2 százalékponttal zsugorodott.
Európai összevetésben egyetlen más tagállamban sem volt ilyen drasztikus rövid távú esés. Negyedéves alapon Olaszország (-0,3 százalékpont) és Szlovénia (-0,2 százalékpont) követték hazánkat a sereghajtók között.
Kik teljesítettek a legjobban?
Pozitív példákból ugyanakkor nincs hiány. Egy év távlatában Görögország (+1,7 százalékpont), Ciprus (+1,6 százalékpont) és Málta (+1,1 százalékpont) értek el látványos javulást a foglalkoztatottságban. Negyedéves szinten pedig Lettország (+1,3 százalékpont), Észtország (+0,8 százalékpont) és Belgium (+0,7 százalékpont) emelkedtek ki a mezőnyből.
A tendencia jól mutatja: miközben a déli, mediterrán országok érdemben erősödtek, addig több északi és kelet-közép-európai tagállam – köztük Magyarország – visszaesést könyvelt el.
it mutatnak a hazai statisztikák?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon 2025 júliusában4 millió 712 ezer fő volt foglalkoztatva, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot tett ki. A foglalkoztatási ráta 75,3 százalék volt, a munkanélküliek száma pedig elérte a 211 ezret.
Érdekesség, hogy a férfiak körében csökkent a foglalkoztatottak száma – mintegy 24 ezer fővel –, míg a nőknél érdemi változás nem történt.
Történelmi kitekintés
A pandémia idején, 2020 második negyedévében érte el mélypontját a magyar foglalkoztatottság: ekkor alig több mint 4,5 millió ember dolgozott az országban. Bár a következő években fokozatosan helyreállt a munkaerőpiac, a mostani visszaesés figyelmeztető jel lehet – különösen annak fényében, hogy bár az Eurostat a 20–64 éves korosztályt, a KSH pedig a 15–74 éveseket vizsgálja, a különbségek ellenére mindkét forrás hasonló tendenciát jelez. (HRportal)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…az Eurostat a 20–64 éves korosztályt, a KSH pedig a 15–74 éveseket vizsgálja, a különbségek ellenére mindkét forrás hasonló tendenciát jelez…”
Ami persze IGAZ IS! – csakhát van egy EGÉSZEN APRÓCSKA ELTÉRÉS a két statisztikai gyakorlat között! A „magyar” qrmánvetítölde – értsd: KSH – 15 évvel bővebb „terítéket” FIGYEL! EZ PEDIG – legalábbis MI SZERINTÜNK! – REMEK MÓDSZER A NÉPHÜLYÍTÉSRE! Hiszen azt ők sem gondo(hat)ják komolyan, hogy a 15 – és alaphangon IS a 18 éves – TEHÁT TANULÓ KORÚ FIATALOKAT, valamint az ELVBEN MÁR LEGALÁBB 10 ÉVE „NYÖGDÍJBA” VONULTAKAT – A MUNKANÉLKÜLISÉGI STATISZTIKÁJUKBAN SZEREPELTETIK!
A 3 százalékos hitel remek kiút lett volna, de sajnos megtörtént, amitől sokan tartottak.
Az egyik legnépszerűbb ingatlanos portálon, az ingatlan.com-on a vevők nyomon követhetik, ha egy ingatlan ára változott, ám míg korábban néhány millió engedmény reményében nézték meg újra és újra az ingatlant, most ennek az ellenkezője történik: a hitel bejelentése után pár nappal durva milliókkal ugrottak meg az árak, hiszen egyik tulajdonos sem akar rosszabbul járni, a maximálisan elkérhető összeget szeretné kapni az egykori otthonáért.
Egy bizonyos KOLLÁR Tünde pedig – aki SZERINTÜNK legalábbis! – NEM „AZ A” Kollár Tünde, ELKEZDETT MATEKOZNI! A 3 % – os, „kedvező kamatozású” LAKÁSVÁSÁRLÁSI HITELT vette CÉLBA! AMi a vajda és az ő bandájának a HÍRESZTELÉSE szerint EGYENESEN MEGVÁLTÁSKÉNT FOG HATNI A MAGYAR FIATALOKRA!
Bár „EZ A” Kollár Tünde eléggé el nem ítélhető módon, EGY KEZDŐ FIATAL MAGYAR SZAKMUNKÁST VETT ALAPUL – ami ugyebár eléggé érthetetlen, hiszen tudvalévő dolog, hogy a MAGYAR FIATALOK – mint ennek a „kedvező kamatozású SAJÁT OTTHONHOZ JUTTATÓ HITELNEK A CÉLKÖZÖNSÉGE” – TÖBBSÉGE NEM SZAKMUNKÁSKÉNT KEZDI A PÁLYAFUTÁSÁT Döbrögisztán vajdaság MUNKAERŐPIACÁN, hanem a Kedves Szülők jóvoltából MÁR SAJÁT LÁBUKRA ÁLLÍTOTTAKKÉNT, MINT ÉRTELMISÉGIEK!
A piac változása egy ilyen nagyfokú beavatkozásnál normális, ennek ellenére szomorú is: hiszen így sok fiatal cseberből vederbe esik: egy korábban 50 milliót érő ingatlanért nem tudnak 70 milliót kifizetni. A már-már pofátlannak nevezhető drágulásról és az ingatlanok drágulásáról a TikTok új, feltörekvő sztárja készített videót, az a Macsadusz felhasználó nevet viselő srác, aki a „magyar” qrmánypárt(ok) egyik legnagyobb kritikusa.
Az általa készített videó alapján pedig mintha Ő MAGA IS HASONLÓ „EREDMÉNYRE” JUTOTT VOLNA, MINT „AZ A” BIZONYOS KOLLÁR TÜNDE, akiről már tudható, hogy NEM „AZ A” Kollár Tünde!
DE PERSZE EBBEN AZ ESETBEN – mármint a 3 százalékos kedvező kamatozású, HOSSZÚ FUTAMIDEJŰ, A MAGYAR FIATALOKAT LAKÁSHOZ JUTTATÓ – LAKÁSVÁSÁRLÁSI HITEL ESETÉBEN, LESZNEK A DOLOGNAK NYERTESEI IS!
ITT PEDIG ELSŐSORBAN IS A VÉGREHAJTÓ CÉGEKRE KELL GONDOLNI!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra felső felső Pay-Pal-on 
(
