„Nem alamizsnát, ajándékot, 13. és 14. havi nyugdíjat kérnek az idősek, csak azt, ami jár nekik”
A nyugdíjasok nem tudják, kinek higgyenek. Pedig a nyugdíj nem az állam vagy a politikai hatalom ajándéka
Megígértek ezek mindent, összevissza hazudoztak meg mocskolódtak a kampányban, hogy megtévesszék az embereket, s lássa, sikerült is – tört ki egy szuszra Somogyudvarhelyen Ilonka néniből, akivel két éve ősszel már beszélgettünk a nyugdíjhelyzetről: akkor éppen a kutyáját akarta ránk uszítani, mert nem hitte el, hogy elmarad a szokásos, novemberi nyugdíj-kompenzáció. Az idős asszony azóta is a Fidesz, illetve kifejezetten Orbán Viktor híve, s láthatóan megviselte az április 12-i parlamenti választási eredménye.
Meg akarják venni az idősek szavazatait, le akarják kenyerezni őket, mert tudja a Magyar Péter, hogy az öregeket nem lehet olyan könnyen átverni, mint a fiatalokat, akiknek az a lényeg, hogy bulizni lehessen a parlamentnél, meg fotózkodjanak a tiszásokkal – folytatta Ilonka néni, akinek hiába magyaráztuk, hogyha valóban megkapja az ígért emelést, akkor 12 százalékkal nő a nyugdíja, amihez az eddigi gyakorlat alapján cirka három évre lenne szüksége, hogy elérje.
Vízváron az iskola előtt két idős asszonyt és egy korukbeli férfit szólítunk meg, előbbiek közül az egyik ugyanúgy gondolkodott és érvelt, mint somogyudvarhelyi sors- és kortársa, helyettünk azonban társai próbálták elmagyarázni nekik: ha minden jól megy, valamivel jobbra fordul a helyzete.
– Amit az Orbán Viktor miniszterelnök úr megígért, mindig megkaptuk, így neki hinni lehetett – hárított Marika néni. – Magyar Péter eddig mindig, mindenben hazudott, miért pont most mondana igazat? – Ne beszélj már hülyeséget, ha Orbán Viktor nem változtatja meg a nyugdíjemelést, kétszer ennyi lenne a pénzed! – torkolta le Lajos bácsi.
– Tíz-tizenötezerrel kapsz majd többet, miért nem tudsz örülni neki? Nekem nem fog emelni, de látod, mégis elismerem. Hallottam a tévében – fordult aztán felénk –, hogy 350 ezer kisnyugdíjasnak adnak emelést, mert szégyen, hogy 120 ezer alatti nyugdíjak vannak, s ezt nem engedik. Végre valaki törődik a legszegényebbekkel! – tért vissza Marika nénihez. – Ha meg annyira nem tetszik, ne fogadd el, dobd a templomban a perselybe!
A cigányok lakta babócsai utcákban élőkre az utolsó pillanatig számíthatott a Fidesz, a másfél ezres somogyi település mindkét szavazókörében az akkor még kormánypárti Kelei Zita győzött, aki amúgy elbukta a választókerületet – a már említett Somogyudvarhelyen néhány vokssal, Vízváron több, mint 25 százalékkal nyert a tiszás Benke József.
– Orbán Viktor szerette a cigányokat, fontosak voltunk neki, mindig csak adott, persze, hogy rá szavaztunk – magyarázták többen. A Tisza nyugdíjemeléséről viszont nem hallottak, ahogyan a családi pótlék tervezett emeléséről sem.
– Ha ez tényleg így lesz, akkor elismerjük, fain csávó, de nem hiszem, hogy Magyar Péter csak úgy ad pénzt, biztosan kérni fog valamit.
Gyors, rögtönzött közvélemény-kutatás során kiderült, a telepi idősek jelentős része várhat emelést, ugyanis sokuknak nemhogy a 120 ezret, de a százezret sem éri el a nyugdíja.
– Nem hiszem el, hogy 120 ezerre felemelik a pénzem – ingatta a fejét Orsós Jánosné, majd próbálta kiszámolni, mennyivel nőne a járandósága. Össznépi segítséggel kiderült, 42 ezerrel kapna többet, amire megint csak csóválta a fejét: – Dehogy adnak nekem ennyit, ha lehetett volna, már megadta volna az Orbán Viktor is, de nem volt rá pénz. Most honnan lenne? De tudja mit, ha tényleg így lesz, esküszöm, legközelebb a Tiszára szavazok, és mindenkit ráveszek az utcában, hogy ők is oda ikszeljenek.
– Fidesz-szavazóként évek óta próbálok jelezni mindenféle módon, személyes megkeresésekkel, képviselőkhöz, kormányzati oldalakhoz, nyugdíjas érdekvédelmi szervekhez írott levelekkel, hogy a magyarországi nyugdíjhelyzet teljes felülvizsgálatra szorul. Sajnos erőfeszítésem hiábavaló volt. Közösségi oldalakon is számtalanszor kiáltottam, hogy több mint egymillió nyugdíjas járandóságát felül kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy azok, akik még a 2010 körül egységesen felemelt minimálbér, azaz kétszázezer forint megállapítása előtt mentek nyugdíjba, és megvan a szükséges munkában eltöltött idejük is, aránytalanul kis nyugdíjakból kell megéljenek. Ez a mai rohamos áremelkedések miatt tarthatatlan, és mélyszegénységhez vezet – fogalmazott F. Molnár Gabriella, egri nyugdíjas közművelődési szakember.
Szerinte roppant igazságtalan, hogy aki ugyanabban a szakmában 25-30 évet ledolgozott, a régi fizetések, és kis szorzók alapján jelenleg 120-140 ezer forintos nyugdíjat kap, aki pedig a minimálbér-emelkedés óta magasabb fizetést kapott, ugyanannyi év után már jóval magasabb juttatással vonul nyugdíjba.
– Sajnos az Orbán-kormány nem végezte el a korrekciót, hanem a 13.-14. havi nyugdíjak mindenhatóságát sulykolta. Ez tartós segítséget nem adott, hiszen aki kis jövedelemből kellett kínlódjon 11 hónapon keresztül, adósságot halmozott föl, így maximum ezek rendezésére volt elég a plusz-juttatás. Azt várja el tehát sok százezer nyugdíjas, hogy ezt vizsgálja felül az új kormány, és emelje föl arányosan a megfelelő szakmai végzettségű és megfelelő munkában eltöltött idővel rendelkező időseknél a havi járandóságot, és ne inflációkövető, hanem minimálbér-követőek legyenek a nyugdíjak – érvelt. A másik megfontolandó kérdés szerinte, hogy vajon kell-e 13. és 14. havi nyugdíjat kapniuk azoknak, akiknek 800 ezer vagy még ennél magasabb járandóságuk van.
– A nyugdíj nem az állam, nem a társadalom, és legfőképpen nem a fennálló politikai hatalom ajándéka. A 19. század vége óta az állam arra kötelezi a munkavállalók különböző csoportjait: takarékoskodjanak idős korukra, hogy meg tudjanak élni. A munkáltatónak – aki használja, elhasználja a munkavállaló munkaerejét-, is kötelező hozzájárulni az időskori előtakarékossághoz. Tehát a nyugdíj az előtakarékosságunk visszafizetése: ki mennyi fizetett, hány éven keresztül, azt kapja vissza. Ennek tudatosítása rendkívül fontos – mondta lapunknak Farkas Zsuzsanna nyugdíjas szociológus, a hátrányos helyzetűeket támogató egri SZETA Egyesület alapítója, aki férjével közösen fogalmazta meg gondolatait. Szerintük a nyugdíj célja a munkavállaló korábbi életszínvonalának megőrzése, ezért szükséges annak évi korrekciója a fogyasztói árak és az átlagbérek emelkedéséhez viszonyítva. Ők egyöntetűen azt szeretnék, ha a nyugdíjakat a svájci indexálás módszerével folyamatosan korrigálnák, s az új kormány visszaállítaná a nyugdíjbiztosítás azon rendszerét, ahol érvényesül az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselete is.
– Ma egy hatéves munkaviszonnyal rendelkező fiatal munkavállaló bére ugyanannyi, mint hasonló iskolai végzettséggel, hasonló munkakörben 45 évet ledolgozó nyugdíjasé
– mondták. Hozzátették: nem kérnek alamizsnát, ajándékot, sem 13. és 14. havi nyugdíjat, sem SZÉP kártyát, sem áfa-visszatérítést. Csak azt kérik, ami jár: előtakarékosságuk visszafizetését, tisztességes indexálással.
Fűnyíró-elv helyett árnyaltabb intézkedések
– Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer olyan nyugdíjas él, aki havi 140 ezer forint alatti járandósággal rendelkezik, és sokuk jövedelme nem éri el a 120 ezer forintot. A Tisza programja őket fogja érzékelhetően nagyobb jövedelemhez juttatni. Nem mindegy azonban, hogy ez egyfajta fűnyíróelv-szerűen működik majd, vagy egyéb szempontokat is figyelembe vesznek – mondta lapunknak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Szerinte mérlegelni kellene azt is, kinek mennyi az összevont jövedelme. – Van egy egyetemi oktató, aki Németországban ment nyugdíjba, s ott kap kétezer euró nyugdíjat, ugyanakkor 40 ezer forintnyi nyugdíja Magyarországról is érkezik, mert időnként vendégelőadóként itt dolgozott. Az ő itthoni járandóságát például nem kellene 120 ezer forintra felemelni. Vagy itt volt egy hölgy példája, aki felhívott, hogy az egész életét végigdolgozza, és nem éri el a 130 ezret a nyugdíja, később viszont kiderült: Romániából 150 ezer forintot kap havonta, mert zömmel ott dolgozott aktív korában. Akik azért kapnak kevés nyugdíjat, mert esetleg még 15 évet sem dolgoztak, azoknak nem a nyugdíjkasszából, hanem a szociális ellátórendszerből kellene valamilyen módon segítséget adni, mert a nyugdíjrendszer nem tudja az időskori szegénység összes problémáját kezelni – fogalmazott a szakértő. (Népszava)
Bal -Rad komm: EZENKÖZBEN a 24.hu – n megjelent cikk szerint:
Mikor mennyit lehet letiltani a nyugdíjból? A nyugdíjszakértő válaszol
Farkas András nyugdíjszakértő – mivel sok kérdés érkezett hozzá a témában – összefoglalta, mikor lehet, és mikor nem lehet a nyugdíj összegéből végrehajtással letiltani.
Nyugdíjösszeg, ami mentes a letiltástól
A szabály az, hogy a nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg (kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal – ideértve a szüléssel járó költséget is – kapcsolatos).
2026-ban 322 800 forint a bruttó minimálbér, ennek nettója 214 662 forint. A nettó minimálbér 60 százaléka tehát 128 797 forint. ÍgyEnnél nagyobb nyugdíjak esetén pedig azzal kell számolni, hogy
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint levonással érintett ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a levonást érintő változásról (csökkenés vagy megszűnés) minden esetben tájékoztatást küld az ellátásban részesülő ügyfeleinek, illetve a végrehajtási ügy más szereplőinek (végrehajtó, végrehajtást kérő). Az értesítés tartalmazza azt is, hogy az intézkedést milyen okból és melyik hónaptól hajtja végre a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – tette hozzá Farkas András.
Hogyan tilthatnak le a nyugdíjból?
Amikor a nyugdíjból letiltanak, akkor a levonásra vonatkozó általános rendelkezéseket is alkalmazni kell (a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján), melyek a következők.
- Tartozás esetén alapesetben legfeljebb a nyugdíj összegének 33 százaléka vonható le.
- A nyugdíj összegének 50 százaléka vonható le akkor, ha több letiltás van érvényben a nyugdíjassal szemben, vagy gyermektartásdíjról, vagy jogalap nélkül felvett nyugdíjról van szó.
- Ha e két főszabály szerint alkalmazott levonás után a fennmaradó összeg több, mint 200 ezer forint, akkor a 200 ezer forint feletti rész korlátlanul levonható.Figyelem, így a nyugdíj összegének több mint 50 százalékát is levonhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság – emelte ki a nyugdíjszakértő.
- A nyugdíj összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg, kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal (ideértve a szüléssel járó költséget) kapcsolatos.
Levonás nem rendszeres nyugdíjas juttatásokból
A nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből – egyebek között a 13. és a 14. havi nyugdíjból, valamint a nyugdíjprémiumból – kizárólag a gyermektartásdíj-követelés, vagy polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.
A társadalombiztosítási nyugellátás mellett ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, táncművészeti életjáradékra és átmeneti bányászjáradékra.
Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – kizárólag a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj-tartozás, illetőleg jogalap nélkül felvett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás esetén, valamint több letiltás esetén.
Ellátások, amelyek mentesek a letiltás alól
A letiltás alól mentes egyebek között:
- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
- az időskorúak járadéka,
- a bányászok egészségkárosodási járadéka,
- a fogyatékossági támogatás.
Nyugdíj és végrehajtás témájában ajánljuk még alábbi cikkünket.
Megdöbbent egyik olvasónk a januári nyugdíja láttán – utánajártunk, mi történt
Devizahitelek: Ez a legnagyobb baj a TISZA törvényjavaslatával a szakértő szerint
A Bal-Rad komm: FOLYTATÁSA: „A nyugdíjasok nem tudják, kinek higgyenek.” – állítja a Népszava! És hát be kell látnia mindenkinek az állítás IGAZSÁGÁT!
MERTHOGY magyar nyugdíjastársadalom többségében ma már a „Ratkó gyerekekből” áll össze! Ez a társulás pedig a Kádár – korszakban KEZDTE AZ AKTÍV MUNKVÁLLALÓI IDŐSZAKÁT. EGY OLYAN KORSZAKBAN, AMELY GARANTÁLTA A MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVTIZEDEK MEGBECSÜLÉSÉT!
AZTÁN JÖTT A RENDSZERVÁLTÁSNAK NEVEZETT BŰNTETT!
Amit követően a plythykay rablóhordák a BE NEM TARTOTT IGÉRETEIVEL SZÉDÍTETTE A KORÁBBAN A MEGBECSÜLTEK KÖRÉBE TARTOZÓKAT!
Akik ma már „…nem tudják, kinek higgyenek.” KIKBEN ÉS MIBEN BÍZHATNAK?
SAJNOS! Merthogy a fene nagy demokráciában a magyar nyugdíjasok tömegei is CSAK MINT SZAVAZÓPOLGÁROKKÉNT SZÁMÍTANAK a polythykay bűnbandák számára! Akiket A BE NEM TARTANDÓ HAMIS IGÉRETEIKKEL SZEDNEK RÁ TÖBB – KEVESEBB SIKERREL a velük való szimpatizálásra.
Csakhát a folyamatos népámítás és a hazudozás a nyudíjasok berkeiben is kezdi immáron éreztetni a hatását. Akik ma már „…nem tudják, kinek higgyenek.” KIKBEN ÉS MIBEN BÍZHATNAK?
SZERINTÜNK „EZEK” MINDEGYIKÉBEN CSAK CSALÓDNI FOGNAK!
NADE AKKOR HÁT MI A MEGOLDÁS? (Már ha létezik egyáltalán MEGOLDÁS!)
A MI VÁLASZUNK: A MEGOLDÁS A SZOCIALIZMUS!