A qrmányvetítölde mai (2021 09. 21.) előadásából AZT TUDHATJUK MEG, hogy Döbrögisztánban előző nap éjfélig: “A beoltottak száma 5 862 458, közülük 5 579 231 fő már a második oltását is megkapta, 626 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. 289 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 818 520 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 5 beteg, így az elhunytak száma 30 141 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 780 740 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7639 főre emelkedett. 401 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 45-en vannak lélegeztetőgépen…”

Az alábbi írást meg a portfolio.hu – n leltük: (Még meleg, annyira friss!)

“Kiszámoltuk: itt a nagy magyar koronavírus-rejtély megoldása

Hetek óta az tartja lázban a magyarországi koronavírus-helyzetet követőket, hogy a viszonylag kevés napi új fertőzötthöz miért társul sok kórházi ápolt és lélegeztetett, hiszen a magas átoltottság alapvetően más járványügyi számokat indokolna. A pontos választ senki sem tudja a kérdésre, azonban az igazsághoz az lehet a legközelebb, hogy a megfertőződött oltottak egy jelentős része nem kerül be a fertőzötti statisztikába. Az oltottságból fakadó védelmet is figyelembe véve adódik a következtetés: a koronavírus most erőteljesebben van jelen az országban, mint tavaly ilyenkor.

Nagyokat bólogathatnánk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira, aki a Kormányinfón azt mondta, hogy a fertőzések számának ugrásszerű növekedését az oltásnak hála nem fogja követni a súlyos megbetegedések és az elhunytak számának hasonló növekedése, mégsem tehetjük. A tudományos várakozás is azt feltételezi, amit a miniszter mondott, azonban az elmúlt néhány hét magyarországi adatai ennek gyökeresen ellentmondanak. A regisztrált fertőzések száma ugyanis nem növekedett túl gyorsan, miközben a kórházi ápoltak, a lélegeztetettek és az elhunytak száma kedvezőtlenül alakul. Vagyis miközben a fertőzöttek száma alapján visszafogottnak látszik a járvány, kisebbnek, mint tavaly, addig a többi adat alapján legalább olyan súlyosnak néz ki. Másképpen fogalmazva: sokkal gyorsabban emelkedik a kórházban ápoltak és lélegeztetettek száma Magyarországon az elmúlt időszakban, mint ahogy azt a járványgörbe indokolná egy érdemben átoltott populációban.

Lássuk a számokat!

Miközben tavaly ilyenkor, a járvány 2. hullámában már 800 fő felett volt a napi új fertőzöttek 7 napos mozgótálaga, most nem éri el a 400-at sem. Ebből az látszik, hogy a járvány sokkal kisebb most, mint tavaly.

Csakhogy a kórházban ápoltak száma ezt nem igazolja. Ugyanannyian vannak kórházban most, mint tavaly.

A betegség lefolyása súlyos azoknál, akik kórházba kerülnek, hiszen többen kerülnek lélegeztetőgépre, mint tavaly ilyenkor.

A járvány legstabilabb mutatója, a halálos áldozatok száma is legalább olyan súlyos járvány képét mutatja, mint amit a 2. hullám elején láttunk.

A 2. és a 4. hullám elejének összehasonlítása során természetesen alacsonyak a nominális számok, vagyis még a járványhullám elején járunk, ami a következtetések levonását illetően óvatosságra int. Mégis magyarázatra szorul, hogy nem jobb most a járványhelyzet, pedig akkor senki sem volt beoltva, miközben most 60% feletti az átoltottság. Nemzetközi adatok alapján tudjunk, hogy a koronavírus elleni oltás jól véd a halálos kimenetel és a kórházba kerülés ellen, de a delta variáns esetében a megbetegedést nem tudja túl hatékonyan megelőzni. Ennek alapján sok fertőzöttnek és kevés halottnak kellene lennie – ahogy Gulyás Gergely is várná. Azt azonban sajnos nem tudjuk, hogy mennyi oltott betegszik meg, kerül kórházba, lélegeztetőgépre, és mennyi hal meg, mert a napi koronavírus-jelentésekben nem szerepelnek külön az oltottak és az oltatlanok adatai. Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy ezek az adatok hogyan alakulnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Az adathiány kapcsán lásd keretes írásunkat.) Pedig a mostani anomáliára a legfontosabb magyarázó tényező megdöbbentő módon maga az oltás lehet:

A VAKCINA UGYANIS HATÉKONYAN, DE NEM 100%-BAN VÉD A KÓRHÁZBA KERÜLÉS ÉS A VÍRUS HALÁLOS KIMENETELE ELLEN, MIKÖZBEN NEM IGAZÁN VÉD A FERTŐZŐDÉS ELLEN A DELTA VARIÁNS ESETÉBEN ÉS/VAGY KB. FÉL ÉVVEL AZ OLTÁS UTÁN.

Miután hazai adatok nincsenek, így nem is lehet célunk pontos járványdinamikát felrajzolni, csupán rá tudunk mutatni arra, hogy mi lehet az adatok közötti anomália megoldása. Jelenleg a kórházban fekvő betegek nagy többsége oltatlan lehet a szivárgó hazai információk alapján (ez beleillik az európai trendbe), nemzetközi tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltatlanok tízszer, tizenegyszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint az oltottak a vírus következtében.

VAGYIS A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÁS A VAKCINÁT FELVETTEK KÖRÉBEN LEGALÁBB AZ INFLUENZA SZINTJÉRE CSÖKKENTI A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁNAK SÚLYOSSÁGÁT: AMÍG OLTÁS NÉLKÜL 1%-OS A HALÁLOZÁSI RÁTÁJA A KORONAVÍRUSNAK, ADDIG OLTÁSSAL EZ 0,1%-RA CSÖKKEN.

Az oltottak pedig vélhetően nem kerülnek be a fertőzöttségi adatokba, ha enyhe a lefolyás. Aki oltottként fertőződik meg, és náthás tüneteket produkál, belázasodik vagy köhögni kezd, egyből arra gondol, hogy megfázott, influenzás lett, ezért van rá esély, hogy fel sem hívja a háziorvosát, csak lemegy a patikába recept nélküli gyógyszerekért, amit náthára szokott venni. Ha mégis koronavírusra gyanakszik az ember, és felhívja a háziorvost, akkor az orvos megkérdezi, hogy felvette-e mindkét oltást, és ha igen a válasz, akkor mérséklődik a gyanúja a koronavírus kapcsán – egyből más megbetegedés felé terelődhetnek a gondolatai. Ha súlyosbodnak a tünetek, akkor 2-3 nap múlva tesztet kér az orvos, azonban oltottak körében jellemzően nem súlyosbodnak, hanem enyhülnek a tünetek. Persze vannak kivételek (az oltottak alacsony százaléka), akik kórházba is kerülnek. Így az oltott koronavírusosok körében valószínűleg nagyon-nagyon alacsony a teszteltek aránya, ezért az oltottak nagy része – akik elkapják a koronavírust, és viszonylag enyhe tünetekkel átvészelik – bizonyára nem kerül be a hivatalos adatközlésbe, mert nem is tesztelik őket.

Oltással és oltás nélkül

Most tételezzük fel, hogy senki sincs beoltva a társadalomban, és a 4. hulláma halálozási számainak alakulásából számoljuk vissza a járványgörbét. Az egyszerű „favágó módszerrel” nem kell mást tenni, mint 100-zal szorozni (1%-os halálozási ráta), és visszaszámolni kb. három hetet, ugyanis ennyi idő a betegség lefolyása. Természetesen a halálozás függ az egyes korcsoportok fertőzöttségétől, azonban ha nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor ezzel nem lehet korrigálni az adatokat. Az egyszerű módszerrel meg is van a napi fertőzésszámunk a halálozásokból visszaszámolva:

Most viszont próbáljunk meg felvázolni a jelenlegi magyar helyzethez jobban illeszkedő példát, amikor a társadalom többsége be van oltva, de még sokan vannak azok is, akik nem vették fel a védőoltást, így mind az oltottak, mint az oltatlanok körében tud terjedni a kór. Tételezzük fel, hogy a kórházi kezeltek 90%-a oltatlan, 10%-a oltott, és használjuk fel a halálozások feltételezett esélyeit (tízszeres különbség) az oltottakra és a nem oltottakra vonatkozóan. A feltevés szerint a koronavírusban elhunytak 90%-a oltatlan, náluk 1%-os a halálos a kimenetel, míg az elhunytak 10%-a oltott, a vakcinát felvett fertőzötteknél pedig 0,1%-os a halálos kimenetel (influenza szintűre redukálódott).

Tehát a járvány korábbi hullámaiban, amikor nem volt oltás, napi 10 elhunyt azt jelentette, hogy 3 héttel korábban 1000 fő fertőzött volt. Most 10 elhunyt a fenti modellben – amikor be van oltva a társadalom nagyobb része – azt jelenti, hogy 3 hete 1900 új fertőzött volt. Vagyis azonos halálozási számok mellett, azonos időpontban csaknem kétszer nagyobb a járvány az elhunytak számából kiindulva, ha egy felig-meddig immunis populációban terjed a vírus, mintha egy teljesen oltatlanban fertőz. Ezt a nagy különbséget az okozza, hogy az oltatlanok körében most is 1%-os halálozási rátával kell számolni, viszont a vakcinát felvettek körében csak 0,1%-ossal. Ha a kórházakban valamiért magasabb az oltottak aránya, mint 10%, akkor természetesen még nagyobb lehet a járvány.

Az új járványgörbénk – amiben számolunk az oltás kedvező hatásával is – tehát sokkal magasabban húzódik. Hogy ezt miért nem sikerül reprodukálni a hivatalos statisztikákban, annak objektív oka az átoltottságból fakadó sok rejtve maradó fertőzött. Ahhoz, hogy jobban rálássunk a valós járványhelyzetre, nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni a valóság megismerésére. Erre a korábbi járványhullámokban sem volt erős törekvés, mostanra pedig a kormányzat teljesen magáévá tette azt a felfogást, hogy a járvány ellen csak az oltás a megoldás, ehhez pedig nem kell, hogy a más típusú védelmi lépésekhez szükséges adatok előállítására erőfeszítéseket tegyünk.

Fő limitációk
Megkérdeztük az NNK-t, hogy a koronavírus-járvány 4. hullámában, vagyis augusztus eleje óta az elhunytak között hogyan oszlik meg az oltottak és a nem oltottak aránya. Megkérdeztük azt is, hogy a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek esetében ugyanez az arány hogyan alakul. Ezeket az adatokat szerettük volna felhasználni a számításainkhoz, azonban hat nap alatt nem kaptunk választ. Miután az NNK nem adott ki adatokat arról, hogy miképp alakul az oltottak és az oltaltlanok halálozása, ezért nem magyar adatokra, hanem nemzetközi kutatásokra tudtunk ebben a tekintetben támaszkodni. Az NNK nem közölt adatokat arról sem, hogy a kórházi ápoltak mekkora aránya oltott, így csak különböző nemzetközi tapasztalatokból tudtunk kiindulni. Nem ismerjük a Magyarországon használt oltások hatékonyságát, de abból indultunk ki, hogy nem tér el érdemben a többi országétól, miközben könnyen lehet, hogy eltér (Magyarországon Szputnyik V-t és Sinopharmot is használtak). A cikkben nem használtunk korspecifikus hospitalizációs rátákat sem, hiszen ilyen adatok sem érhetők el.

Miután a kormányzat azon az állásponton van, hogy nem kellenek korlátozások, mert az oltás működik, így világos, hogy azok döntő többsége át fog esni a betegségen, akik nem oltatták be magukat. A kérdés már csak az, hogy az egészségügyi rendszer elbír-e egy akkora koronavírus-járványhullámot a télen, amely az oltatlanok körében a korábbiakhoz hasonló hospitalizációval jár, míg az oltottaknál az influenzajárványhoz mérhető a koronavírus kórházi ellátásának szükségessége. A Covidosok mellett idén már értelmezhető méretű kórházi kapacitást és személyzetet kell majd elkülöníteni az influenzás betegek kezelésére is. Tavaly a korlátozások miatt nem volt influenza-járvány, de ha idén nincsenek járványügyi korlátozások, akkor lesz influenza is, akiknek a kezelésére is érdemi kórházi csapat szükséges.

Hacsak nem alakul ki olyan jelentős immunitási szint az országban, hogy az önmagában megfékezze a koronavírus terjedését a következő egy-két hónapban (ezt nem tudjuk, mert ezt sem mérjük: újabb Huncover kellene hozzá), akkor a koronavírus és az influenza egyszerre terheli majd télen az egészségügyet. Az egyik érvelés szerint tehát most lenne szükség csak igazán a tesztelésre, maszkhordásra, iskolai védekezésre, és a védettségi igazolványok újbóli bevezetésére, hiszen úgy tűnik, hogy a koronavírus sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy a hivatalos adatok mutatják, és sokkal gyorsabban, mint tavaly. A terjedés gyorsaságát pedig érdemes fékezni, hogy ne kelljen újra leállítani az országot. Vagy elő kell húzni a kalapból a másik megoldást: a kötelező oltást a munkahelyeken (néhány kivétellel), amivel magas közösségi immunitást elérve lefékeződik a vírus terjedése. Ezzel megvédenénk azokat, akik valamilyen egészségügyi okból nem tudták beoltatni magukat, megvédenénk azokat, akik beoltatták magukat, és megvédenénk azokat is, akik bár megtehették volna, nem vették fel a vakcinát. Miért is szenvedjenek továbbra is azok, akik helyes döntést hozva felvették az oltást, miért korlátozzuk az életüket a felelős embereknek, és miért kockáztassunk meg egy újabb lezárási/kényelmetlenségi időszakot, ami végső soron az egész társadalom és a gazdaság számára veszteséget jelent?”

A balrad.ru a következtetések levonásának jogáról ezúttal lemond – A NYÁJAS OLVASÓK JAVÁRA!

Kérjük, anyagilag támogasd  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!