(idézet: Rákosi Mátyás – Válogatott beszédek és cikkek)

2

Az ipar megindításához óriási tőkére van szükség. A Magyar Kommunista Párt nehezményezi, hogy az ipar megindításához szükséges tőkéket a kormány eddig nem mozgósította. Meglepetéssel — és mondhatom, bosszankodva — láttuk, hogy az új papírpénzt nem a bankokon keresztül a gyárakhoz juttatják, hogy azok kifizethessék a hátralékos munkabért, új anyagokat vásárolhassanak és megindíthassák a gyárak működését, hanem a régi ezerpengősöket váltják fel vele és ezt hónapokig akarják folytatni. A mi nézetünk az, hogy ez helytelen. A magyar iparnak a legközelebbi hónapokban az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb támogatást kell kapnia az állam részéről. A mi véleményünk az, hogy a legközelebbi három hónapban legalább két milliárd pengőt kell juttatni a gyáraknak, hogy teljes erővel megindíthassák a termelést és végre elkezdődjön az iparcikkek gyártása. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy e pénzt valóban a termelésre fordítsák. Gondoskodni kell arról, hogy ezek az összegek ne váljanak afféle „nemzeti ajándékká” és hogy ezeket az összegeket a demokratikus állam később, amikor a termelés már megindult, amikor az ipar megerősödött, áruban vagy más értékben valorizálva kapja vissza. Ezzel egyidejűleg azt is követeljük, hogy a felépítés meggyorsítása céljából kíméletlenül kobozzák el a nyilasok és fasiszták üzemeit (élénk helyeslés és nagy taps) és a befolyó összegeket is elsősorban a felépítés céljaira kell fordítani.

Követeljük, hogy azokat, akik szándékosan hátráltatják az újjáépítés nagy művét, akik szabotálnak, vagy akik arra spekulálnak, hogy a fiatal demokrácia építőmunkáját megzavarják és ezzel gazdaságilag aláássák a magyar demokrácia alapjait, kíméletlenül üldözzék. Ugyanakkor helyesnek tartjuk azt, hogy azok a vállalkozók és gazdasági körök, akik becsületesen és őszintén akarnak segíteni az újjáépítésben és a gazdasági helyreállításban, erőteljes támogatásban részesüljenek. Azért tesszük ezt, mert így is elősegítjük és meggyorsítjuk a felépítés menetét és megrövidítjük a magyar dolgozó nép, a magyar munkásság számára a nélkülözések idejét. Mi, magyar kommunisták, jobban tudjuk, mint bármely párt, hogy mennyit szenved ma a magyar nép, de különösen az ipari munkásság és kötelességünknek tartjuk, hogy szenvedésének, nélkülözésének idejét minden eszközzel lerövidítsük. Ezért támogatunk mindenkit, aki segít a felépítésben. Meg vagyok győződve róla, hogy a Kommunista Pártnak ez a javaslata sok elvtársunknál nemcsak némi meglepetést, hanem talán ellenszenvet is fog kiváltani. Ezeknek az elvtársaknak a figyelmébe ajánlom a következőket:

Nemcsak nálunk fordul elő, hogy időnként munkára serkentették a kapitalistákat. Előfordult ilyesmi a Szovjetunióban is. Aki ismeri a Szovjetunió történetét, az tudja, hogy 1921-ben, szóval a győzelmes proletárforradalom negyedik esztendejében, maga Lenin javasolta az új gazdasági politikát, amelyiknek egy lényeges része az volt, hogy a szocialista tanácsköztársaságon belül visszaadták az üzemek egyrészét a magántőkének. Abban az időben nagyon sok munkás, sőt sok kommunista is elégedetlenkedett emiatt. Azóta persze kiderült, hogy az intézkedés nagyon helyénvaló volt. A mi viszonyaink természetesen egészen mások és ez a példa a magyar helyzetre minden változtatás nélkül egyszerűen nem vihető át. De a hasonlóság kétségkívül fennáll. Mutatja, hogy ezt mi, akik egy magántulajdon alapján álló demokrata országban élünk, szintén alkalmazhatjuk és alkalmazni is fogjuk. Mi nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen állami segítségtől természetesen erősödik a tőke, de ugyanakkor tudjuk, hogy erősödik a demokrácia is és erősödik a demokrácián belül a magyar dolgozó osztály és ezért határoztuk el, hogy az eddigi lassú építési tempó meggyorsítására minden erőnkkel szorgalmazzuk ezt a gazdasági lépést.

Természetesen ezzel összefügg az is, hogy minden erővel gondoskodunk arról, hogy az ipari munkásság, elsősorban a vasutasok, a vasútra dolgozók, az építőmunkások, az építőiparosok és a mezőgazdaságra dolgozó iparok munkássága megkapja a legszükségesebb élelmi és ruházati cikkeket, mégpedig állami áron még abban az esetben is, hogyha ezáltal helyzetük pillanatnyilag jobb is lesz, mint az ipari munkások átlagos színvonala. Feltétlenül meg kell találnunk a módját annak, hogy a termelés a döntő pontokon teljes erővel meginduljon. Ugyanúgy, ahogy a fronton oda irányítják a legtöbb hadianyagot, a legtöbb lőszert, ahol az ütközet döntő része folyik, ugyanígy kell dolgozni a gazdasági életben is. Természetesen ezzel kapcsolatban és ezzel párhuzamosan kíméletlenül gátat kell vetni az árakat felhajtó spekulációnak, mely lehetetlenné teszi, hogy a bérek és az árak között tűrhető arány alakuljon ki. Elsősorban ki kell zárni minden néven nevezendő közellátásból, meg kell vonni minden néven nevezendő élelmiszerjegyet azoktól, akik nem végeznek hasznos munkát. (Helyeslés, taps.) Internálással és közmunkák útján rá kell kényszeríteni a spekulánsokat, az árdrágítókat és a felépítés minden szabotálóját arra, hogy munkájával ő is járuljon hozzá a felépítés nehéz feladatának megvalósításához.

Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a bányák államosítását. (Éljenzés, nagy taps.) Ezt a követelést annakidején már magukévá tették a Magyar Nemzeti Frontban egyesült demokrata pártok is, ezt a követelést egyhangúlag elfogadta a nemrég megtartott bányamunkás kongresszus is. Csak természetes, hogy a Kommunista Párt ezt a követelést teljes erővel támogatja.

A felépítésnek, Elvtársaim, vannak belpolitikai előfeltételei is. Ezekhez az előfeltételekhez tartozik elsősorban, hogy végre igazán meginduljon a harc a fasiszta- és nyilasmaradványok kiküszöbölésére, gyökeres kiirtására. (Úgy van, taps.) Meg kell mondanunk, hogy ami ezen a téren eddig történt, az a kezdet kezdete. Teljesen tűrhetetlen, hogy lanyhán és hanyagul igazoltassák különböző közintézmények és vállalatok régi nyilasszellemű, fasisztaszellemű, reakciós köztisztviselőiket és egyre-másra visszatérjenek a közhivatalokba a régi rendszernek azok a képviselői, akiknek működése tette lehetővé a nyilasuralmat és akiknek a működése következtében érte hazánkat annyi szenvedés. Tűrhetetlen az, hogy a Népbíróságok csak a kisnyilasokat sújtják, az igazi felelősek pedig jelentéktelen büntetésekkel ússzák meg, vagy ügyük és perük érthetetlen okokból nagyon elnyúlik és legtöbbjük mind a mai napig nem került még bíróság elé. A magyar nép csak akkor fogja vállalni a felépítésnek óriási terheit, akkor fogja beleadni minden erejét, ha ugyanakkor látja, hogy az ország demokratizálódása is teljes erővel halad. A demokratizálódásnak egyik alapfeltétele pedig az, hogy az eddiginél sokkal kíméletlenebbül üldözzük a fasisztákat és a nyilasokat. (Élénk helyeslés és taps.)

Az ország felépítése a demokratikus nemzeti erők összefogását követeli meg. A nemzeti erők között az egyik legjelentékenyebb természetesen a Kommunista Párt. Az ilyen nagy feladatok előtt kötelességünk megnézni, hogy is állunk saját erőinkkel. Mik az előnyeink, milyen hibáink vannak, hogy lehet ezeket minél gyorsabban kiküszöbölni, hogy a Párt teljes erejével foghasson az újjáépítés nehéz munkájához. A párttagság száma jelenleg valamivel 150 000-en felül van. Ebben a számban nincs benne még a le nem igazolt tagoknak egy része. A pártszervezetek száma meghaladja az 1500-at. Azt lehet mondani, hogy az ország minden második községében van már kommunista szervezet. Vannak megyék, különösen az ország keleti részén, ahol a Kommunista Párt hamarább kezdte meg működését, ahol a megyék minden községében van Kommunista Párt. A Párt fejlődésének ütemét jellemzi az, hogy három hónappal ezelőtt a párttagság létszáma még csak 30 000 volt. A leggyorsabban növekedett Nagy-Budapest pártszervezete, amely három hónappal ezelőtt 3000 tagot számlált, ma pedig 26 000-en felül van. Ha ezeket a számokat megnézzük, a következő kép tárul elénk:

Pártunk az utolsó hónapokban naponta átlag 1200—1300 új taggal szaporodott és naponta átlag 10—12 új szervezet jött létre. Rendkívül megnövekedett a Párt súlya és az új tagok jelentkezése a május elsejével kapcsolatban. Május elseje megmutatta Budapesten, de szerte az országban is, hogy milyen mély gyökerei vannak Pártunknak nemcsak a munkások és parasztok, de sok helyen a dolgozó intelligencia körében is. Május elseje Pártunknak igen komoly sikere volt, nemcsak azért, mert Budapesten és vidéken százezreket mozgatott meg, hanem azért is, mert mindenki tapasztalhatta, hogy május elseje valóságos népi, nemzeti ünneppé változott. Az előző napokon Budapesten is, de a vidéken is tíz- és tízezer önkéntes munkás dolgozott lelkesedéssel a házak és utcák feldíszítésén és már április 30-án délután ünnepi hangulat uralkodott Budapesten és az egész országban. Mindenki érezte, hogy másnap szabad májust fog ünnepelni a magyar nép.

Természetesen ezzel a nagy fellendüléssel kapcsolatosan gyorsan nőtt a párttagság is. Erre vonatkozólag jellemző, hogy április 20-tól május 9-ig, szóval a május elsejét megelőző és utána következő tíz-tíz napon Nagy-Budapest kommunista szervezeteinek taglétszáma 25%-kal emelkedett. Ez mutatja, hogy a budapesti szervezetek értették a módját annak, hogy a május elsejével kapcsolatban mutatkozó fellendülést és Pártunk megnőtt vonzóerejét szervezetileg is lerögzítsék. Felvették Pártunkba azokat a munkásokat, azokat a szimpatizálókat, akik a május elsejét megelőző vagy az utána következő napokban önzetlen munkájukkal megmutatták, hogy érdemesek arra, hogy a Kommunista Párt soraiban helyet foglaljanak.

Mik a Kommunista Párt hibái? Már maga az a körülmény, hogy Pártunk ilyen gyorsan növekedett, hogy tagságunknak több mint nyolcvan százaléka tulajdonképpen az utolsó három hónapban lépett be, magában véve mutatja, hogy a Párt fiatal és távolról sem ment át azon a nevelésen, mint amelyet az ország vezetésében fontos helyet elfoglaló Kommunista Párt tagságától meg kell követelni. A legnagyobb hibája Pártunknak az, hogy az elvtársak eszmeileg még nincsenek összeforrva, nem ismerik az igazi fegyelmet, az igazi pártfegyelmet. A fegyelmet, mint minden egyebet, tanulni kell. A tanulást és tanítást a pártmunka keretein belül, a pártélet keretein belül kell elvégezni. A mi párttagságunk fiatal, ezt a fegyelmező tanulást még nem tudta elvégezni. A feladatok azonban, elsősorban a felépítés feladatai, nem várnak és ezért a Kommunista Párt minden tagja tartsa kötelességének, hogy a fegyelmet gyorsan magáévá tegye. Minden tekintetben fegyelmezetten és pontosan hajtsa végre azt, amit a Pártvezetőség elhatároz. Ez úgy a Pártnak, mint az ország felépítésének egyik legfontosabb kelléke. A fegyelem megszilárdítása az első követelmény, amit most a felépítés előtti seregszemlén a Kommunista Párt saját tagjaitól megkövetel.

A második követelményünk a tudás. Az természetes, hogy a huszonötéves reakció alatt, amely a felszabadulást megelőzte, a Magyar Kommunista Párt tagjainak nem volt sok alkalma megszerezni azt a marxi, lenini, sztálini tudást és tanítást, ami nélkül nem lehet jól dolgozni egy igazi kommunistának. Ezt a hiányt gyors ütemben most kell pótolni. E téren már vannak kisebb sikereink. Felállítottunk Debrecenben egy pártiskolát, amely igen jól működik s amelyből eddig több mint százhúsz elvtársunk került ki és ahol most is több mint száz elvtárs tanul. Ez azonban lényegében egy csöpp a tengerben. Ha tekintetbe vesszük, hogy Budapesten és egyebütt is folyik oktatás, vannak szemináriumok, még akkor is meg kell mondani, hogy az oktatási munkát a sokszorosára kell fokozni és azért javasoljuk, hogy a debreceni iskola példájára Budapesten is és a Dunántúlon is egy-egy hasonló magasnívójú iskolát hozzunk létre.

A pártsajtót feltétlenül erősíteni kell. A Kommunista Pártnak tulajdonképpen csak három pártlapja van. Ezen felül azonban közvetve vagy közvetlenül befolyása van a vidéken megjelenő legtöbb lapra is. Ennek ellenére különösen a pártlapoknak a nívója, agitációs ereje, vonzóereje még nem olyan, mint ahogy ezt a Kommunista Párt sajtójától megkövetelhetjük. Ezen a téren feltétlenül komoly javításokra van még szükség. Javítani kell az összeköttetést is, mert nagyon sok pártszervezetünk van, amelyik még egyáltalán nem kapott központi pártsajtót. Az összeköttetés Pártunknak egyik legnagyobb gyöngéje. Az ország különböző városai és falvai lényegében mind a mai napig úgyszólván önálló életet élnek, egy-egy kis köztársaságot képeznek. Legtöbbször így van ez a pártszervezetekkel is. Különösen a falusi és vidéki pártszervezetek összeköttetése rendkívül laza és nagyon gyakran egyáltalán nincs meg a központtal. Ezen gyorsan és gyökeresen változtatni kell. Az országos szervezési osztályt kötelezni kell arra, hogy két hónapon belül annyira javítsa meg az összeköttetést a Vezetőség és a vidék között, hogy a legutolsó faluba is gyorsan el tudjuk juttatni mindazt az anyagot, utasítást és határozatot, ami a Párt egységes, jó vezetéséhez feltétlen szükséges.

Ezzel kapcsolatban feltétlenül erősíteni kell a kommunista propagandát, amely kezd alaposan elmaradni mindattól, amire szükség van. Elég csak végignézni a budapesti falakat és látjuk, hogy a kommunista plakátok, a kommunista röpcédulák mennyire elmaradnak a többi pártok hasonló termékei mellett. Ugyanígy van ez vidéken is. Ezen a helyzeten gyorsan és gyökeresen változtatni kell.

Meg vagyok győződve róla, hogy a Párt ezeket a feladatokat: a fegyelmezést, a Párt elméleti színvonalának emelését, az oktatást, a sajtót, a propaganda megjavítását, az összeköttetések megjavítását meg is fogja oldani. Mindez azonban nem segít, Elvtársaim, akkor, ha nem dolgozunk minden erővel azon, hogy párttagságunk megértse a Párt mostani politikai vonalát. És itt őszintén kell beszélni, Elvtársaim: a Párt jelentékeny része, a fővárosban is, de még inkább a vidéken, nem érti meg ezt a vonalat és ha nem érti meg, akkor természetesen nem tudja a gyakorlatba átvinni és ennek megfelelően nem tudja ott a helyszínen végrehajtani a demokratikus nemzeti erők összefogásának a politikáját.

Ebből kétféle baj eredhet: az egyik az, hogy az összefogást úgy értelmezi, hogy a Magyar Kommunista Párt teljesen uszályába kerüljön a többi pártoknak. A megegyezés kedvéért feladja a saját helyes álláspontját, olyan álláspontokat fogadjon el, amelyek lényegében nem segítik elő a demokrácia fejlődését, sőt nem egyszer a reakció malmára hajtják a vizet. Ez az egyik véglet. A másik véglet az, amely a Magyar Kommunista Pártnak a politikáját egyszerű parancsolással és diktatúrával akarja a többi demokratikus szervekre ráerőszakolni és azokat a Párt vonalának elfogadására kényszeríteni.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

A szélsőjobb felemelkedése Európában

(idézet: Rákosi Mátyás – Válogatott beszédek és cikkek)

1

Elvtársak! Első szavam a vértanúknak szól, akik életüket adták a magyar szabadságért, a dolgozók és az egész nemzet ügyéért. Akiknek önfeláldozása nélkül nem tudnók felépíteni ma nagy Pártunkat, azt a pártot, amely olyan jelentős szerepet visz hazánk újjáépítésében. Sohasem feledjük el őket, akik életükkel és vérükkel pecsételték meg a Magyar Kommunista Párt célkitűzéseit, sem azokat az ezreket és tízezreket, akik minden üldözés és börtön dacára huszonöt esztendőn keresztül magasra tartották a Kommunista Párt vörös lobogóját.

Meg kell emlékeznem, Elvtársaim, azokról is, akik leverték a magyar nemzet kezéről a fasiszta bilincseket. A nagy szovjet népről (taps), a dicső Vörös Hadseregről (taps) és erőskezű vezéréről, a magyarság nagy barátjáról, Sztálin elvtársról (éljenzés, taps) Üdvözletünket küldjük Amerika, Anglia és a többi szabadságszerető népeknek is, melyek hozzájárultak a fasiszta barbárság szétzúzásához. Üdvözletünket küldjük elsősorban a hősi Jugoszláviának (éljenzés, taps), az újjászületett demokratikus Romániának (taps), Csehszlovákiának (taps), szomszédainknak. Forró üdvözletünket küldjük az összes kommunista testvérpártoknak (éljenzés, nagy taps), amelyek velünk vállvetve harcolnak a közös, nagy célokért a reakció ellen és az emberi haladásért.

Elvtársaim! A mi sikereinknek egyik döntő összetevője az, hogy harcunkat kezdettől fogva a nemzeti erők összefogásának jegyében vívtuk meg. A Kommunista Párt már tíz esztendő óta, amióta a fasizmus nemzetközi veszélye teljes egészében megmutatkozott, erre a nemzeti összefogásra vette az irányt. Az utolsó tíz esztendő története, de különösen az utolsó hónapok története beigazolta, hogy ez a vonal minden tekintetben helyes volt.

Elsősorban ennek köszönhető, hogy népünk a német megszállás és háborús pusztítás dacára aránylag olyan gyorsan a felemelkedés útjára léphetett, lerakhatta az új demokratikus Magyarország alapjait, létrehozta az Ideiglenes Nemzetgyűlést, az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, megkötötte a fegyverszünetet és útját egyengette annak, hogy hazánk újra visszatérhessen a szabad nemzetek családjába. Ugyancsak ennek a helyes, a nemzet összes demokratikus erejét egyesítő politikának köszönhető, hogy sikerült a fiatal magyar demokráciának megoldani az utolsó századok legvajúdóbb, legfájóbb kérdését, a földnélküli parasztság földhözjuttatását. (Nagy taps.)

A Magyar Kommunista Párt joggal büszke arra, hogy ebben a korszakalkotó munkában az élen járt és el van tökélve, hogy minden erejét összpontosítja arra, hogy a földhözjutottak gyökeret is verjenek és belőlük egészséges, virágzó birtokosok, jómódú, művelt kisgazdák legyenek. (Éljenzés, taps.) A fiatal magyar demokrácia életképességének, fegyelmezettségének nagyszerű bizonyítéka az, ami március 17-e óta, amikor a földreformtörvényt közzétették, mind a mai napig a falvakban történt. Kiderült, hogy azoknak lett igazuk, akik bíztak a magyar földmíves nép fegyelmezettségében és józan eszében. A földreform mindenütt példás rendben folyt le. Sehol komoly rendzavarásra nem került sor és ahol hibák voltak, ezeket a hibákat legtöbbször nem maga a földre igényt tartó egyszerű nép, hanem az a szabotázs okozta, amely itt vagy ott megnyilvánult. Engedjék meg, Elvtársaim, hogy néhány számban ismertessem a földreform eddigi eredményeit.

Földigénylő Bizottságok alakultak az országnak több mint 3000 községében. Ezek a Földigénylő Bizottságok eddig összeírlak 3 600 000 hold földet, amelyre a földnélkülieknek igényük van. Ebből már kiosztottak 3 350 000-et. (Taps.) Földigénylő jelentkezett valamivel 700 000-en alul és ebből már földet kapott 600 000-nél valamivel több földnélküli és kisbirtokos. (Taps.) Tekintettel arra, hogy még körülbelül jó negyedmillió hold nincs kiosztva és hogy a sváb földek kiosztására még csak ezután kerül a sor, előre lehet látni, hogy a földreform során 4 000 000 holdat fognak kiosztani és a földhözjutottak száma 6—700 000 között lesz.

Mit jelent ez, Elvtársaim? Jelenti azt, hogy egy-egy földhözjuttatott átlagban 5—5,5 hold földet kapott. Tekintettel arra, hogy a törpebirtokosok valamivel kevesebbet kaptak, mint a teljesen földnélküliek, fel lehet tételezni, hogy a teljesen földnélküliek átlag 6—7 hold között, szóval olyan földbirtokot kaptak, amelyen nagyban és egészében egy négytagú család már meg tud élni. Ez azt is jelenti, Elvtársaim, hogy eltűnt a faluból a 3 000 000 koldus és helyüket kisbirtokosok, kisgazdák foglalták el. Erre vonatkozólag vannak már érdekes adataink.

Amint az Elvtársak tudják, három héttel ezelőtt volt a Földmunkás Szakszervezetek kongresszusa. Erre a Szakszervezeti Kongresszusra az ország minden részéből 206 kiküldött jelent meg. E kiküldöttek többsége azonban nem volt már földmunkás, 25%-a volt csak földmunkás, 75%-a már kisbirtokos volt, sőt körülbelül egynegyed részének 6—15 holdig terjedő birtoka volt, melyeknek legnagyobb részét már a földreform során kapta. Ezek a számok mutatják, hogy milyen óriási átalakulás történt a földreform következtében a falvakban és hogy mennyire megváltozott ebben a tekintetben a falu szociális összetétele. Ránk, kommunistákra, még külön fontos az a körülmény, hogy ennek a 206 kiküldöttnek, akik lényegében a falu szegénységét és kisbirtokosait képviselték, 80%-a kommunista párttag volt. Ez a körülmény válasz részben azoknak is, akik azt hiszik, hogy a Kommunista Párt csak a városban erős. Ezek a számok mutatják, hogy a földmunkásszervezetbe tömörült falusi földmunkások és kisbirtokosok túlnyomó többsége szintén Pártunk helyes vonalát követi. Ezzel róják le hálájukat azért a vezetőmunkáért, amit Pártunk a földreform folyamán kifejtett.

Elvtársaim! Az utolsó hónapok eseményei és különösen a földreform újra beigazolták, hogy az erős, demokratikus országnak és a nemzeti összefogásnak elengedhetetlen alapfeltétele egy összekovácsolt, fegyelmezett, marxista-leninista elmélettől vezetett Kommunista Párt. (Taps.) Ezt azért tartom most szükségesnek aláhúzni, mert két esztendővel ezelőtt Pártunkat akkori vezetői feloszlatták és helyette Békepárt néven másikat alakítottak. Az utolsó hónapok eseményei bebizonyították, hogy ez a lépés helytelen volt és hogy nemcsak a munkásosztálynak, de az egész nemzetnek elengedhetetlen szüksége van az erős, szervezett, céltudatos Kommunista Pártra. (Taps.) Ez a Kommunista Párt tudja csak jól elősegíteni a nemzeti erők összefogását és én arra kérem az Országos Pártértekezletet, hogy határozatában külön húzza alá, hogy a Kommunista Párt jövendő politikai vonalának alapja továbbra is a nemzeti erők összefogása legyen. (Taps.) Ezen az összefogáson belül elsősorban a legszorosabb kapcsolatot tartsuk a másik nagy munkáspárttal, a Szociáldemokrata Párttal. (Taps.) Ez a szoros kapcsolat természetesen nem zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy a demokrácia többi pártjaival, a Független Kisgazdapárttal és a Nemzeti Parasztpárttal (éljenzés és taps) szoros és baráti együttműködésben maradjunk és együttesen építsük tovább a fiatal, demokratikus magyar államot.

Elvtársak! A magyar demokráciának belső sikerei gyökeresen átalakították nemzetközi helyzetünket is. Ma már Magyarországra egész más szemmel tekintenek, mint a régi Horthy-Magyarországra. Elsősorban a szomszédállamok magatartása mutatja ezt. E tekintetben nagy örömmel hallottuk a fiatal román demokrácia miniszterelnökének, Grozának a magyar-román barátságról szóló nyilatkozatait és innen, erről a helyről jelenthetem ki, hogy a Magyar Kommunista Párt, a magyar dolgozók és a magyar nép nevében örömmel ragadjuk meg ezt a felénk kinyújtott kezet és rajta leszünk, hogy a magyar nép hasonló szavakkal és ami még fontosabb, hasonló tettekkel válaszoljon. (Taps.)

Ugyanilyen jelenségeket látunk a megújhodott, hősi Jugoszláviában (taps). A jugoszláv nép hasonló érzelmeket táplál a magyar nemzettel szemben és semmi kétség, hogy a magyar nemzet ezt a barátságos szellemet hasonlóval viszonozza.

Meg vagyok győződve róla, hogy a csehszlovák köztársaság is ilyen szellemben fogja kezelni az ott élő magyarokat és ezzel elősegíti annak a jóviszonynak a kialakulását, amely mindkét állam számára annyira szükséges.

Elvtársaim! Nekünk most egy új szomszédunk is van: a Szovjetunió. (Éljenzés, nagy taps.) Ha a Magyar Kommunista Párt mindent megtesz arra, hogy a régi szomszédokkal kiépüljön és elmélyüljön az az egészséges, szívélyes jóviszony, ami a nemzetek közötti jó együttműködésnek és együttélésnek alapfeltétele, akkor ez fokozottan áll a Szovjetunióra. A Magyar Kommunista Párt a nemzet becsületügyének tekinti, hogy a fegyverszüneti szerződésben vállalt jóvátételeket pontosan teljesítse és ezzel is erősítse új, nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz való jóviszonyt.

Elvtársaim! A fasiszta barbárság megsemmisítésével és a béke helyreállításával a magyar népre és benne a Magyar Kommunista Pártra új feladat hárul. Ez az újjáépítés feladata. Az újjáépítés lesz a fiatal magyar demokrácia tűzpróbája. Erre kell most összpontosítani a magyar nemzet és a Magyar Kommunista Párt főfigyelmét. A Magyar Kommunista Párt helyesli azt a gazdasági programot, amely az ország ipari termelése újjászervezésének keretében elsősorban a legfontosabb feladatokra összpontosítja a meglevő gazdasági erőket. E feladatok közül a legsürgősebb a vasút és a posta kérdése. (Éljen Gerő elvtárs!) Nem kell magyaráznom, hogy amíg vasút, posta, telefon, távíró nem működik, addig nem tudjuk biztosítani az ország összes gazdasági erőinek mozgósítását. Hogy a Magyar Kommunista Párt ezt a feladatot mennyire komolyan veszi, azt azzal is aláhúzta, hogy megoldására és elősegítésére pártunknak egyik legjobb emberét, Gerő elvtársat küldöttük be a kereskedelmi minisztériumba. (Nagy taps.) Nem volt számunkra könnyű Gerő elvtársról lemondani. Aki ismeri az utolsó hónapok történetét, az tudja, hogy fiatal pártunk építésével és megerősödésével mennyire össze volt forrva Gerő elvtárs működése. Ha tehát ennek ellenére meghoztuk ezt az áldozatot, ezt azért tettük, hogy minden irányban aláhúzzuk, milyen óriási fontosságot tulajdonítunk a vasutak és általában a közlekedés rendbehozásának. Ezen túlmenőleg el vagyunk szánva arra, hogy pártunknak legjobb erőit be fogjuk állítani erre a munkára. Ez az első feltétel a gazdasági élet vérkeringésének megindítására.

A vasúttal természetesen összefügg egy sor iparág, egy csomó gyár, amely a vasútnak különböző ágazatait ellátja. Ezek megindítására is a legnagyobb súlyt kell helyezni.

Emellett a gazdasági élet újjáépítésének másik elengedhetetlen feltétele, hogy a nemzet és a párt figyelmét az építőmunkára, a megrongált házak, a rombadöntött gyárak felépítésének munkájára irányítsa.

Új, nem kevésbbé fontos feladat a mezőgazdasági gépipar helyreállítása. A mezőgazdasági gépipar helyreállításánál elsősorban az a cél vezet bennünket, hogy az új gazdáknak, akik annyi hősiességgel és odaadással, gyakran eke és iga nélkül, a két kezükkel művelték meg a földet, lehetővé tegyük, hogy az aratásra meglegyen a kaszájuk, a kapájuk, az aratógép alkatrészei, egyszóval mindaz, amivel szorgalmas munkájuk gyümölcsét le is tudják aratni. A vasút, az építés és a mezőgazdasági gépipar az a három terület, amelyre az általános felépítés keretén belül a Magyar Kommunista Párt elsősorban súlyt fektet.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!