Szép csendben megszüntették a nyomozást Farkas Flórián botrányos roma programja ügyében
Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben.
Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába programjának ügyében – értesült a 24.hu.
A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban
az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. De később ezt is megúszta az ORÖ, az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
ILLYÉS TIBOR / MTIMakai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Vajda László, a Lungo Drom országos alelnöke és Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője sajtótájékoztató tart az önkormányzat közgyűlésének határozatlanképtelenség miatt elmaradt rendkívüli ülése után az az Országos Roma Önkormányzat székházában, 2015. február 9-én. Az ülést a Híd a munka világába programmal kapcsolatban tett, visszaélésekről szóló állítások miatt kezdeményeztek képviselők.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben maga a minisztérium állapított meg a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”. A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke.
Ennek ellenére – mint megírtuk –, a korábban 800 oldalasra hízott nyomozati anyag tanúsága szerint a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki a fideszes politikust, miközben pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is. Farkas egyébként az idén tavasszal húsz év után távozni kényszerült a parlamentből, miután helyét a Fidesz-KDNP országos listáján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vette át.
Érdekes az is, hogy bizonyítottság hiányában szüntette meg a NAV az eljárást, mert az OLAF is alaposan dokumentálta a történteket. A 24.hu által korábban ismertetett OLAF-jelentés megállította, hogy
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Azt is leírták, hogy az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az uniós csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
A NAV egyébként kérdésünkre azt közölte, hogy az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ. A nyomozóhatóságot felügyelő Fővárosi Főügyészség árulta el végül, hogy a nyomozás megszűnt. A határozat ellen panasz egyelőre nem érkezett az ügyészségre. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…Bár Farkas Flórián most elkerülte a büntetőeljárást (nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt)…”
Hát igen! Az még a szocializmus idején volt, amikor a Magyar Népköztársaság törvényei még büntették az elkövetett bűncselekményeket!
„…Sosem tudjuk már meg, kezelt-e hűtlenül pénzt a Lungo Drom cigány szervezet, egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke, megsértették-e a számviteli fegyelmet az általa vezetett alapítványoknál: Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott…kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését…Sajnos harminc évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen nyomós okai voltak a miniszternek Farkas Flórián eljárás alóli mentesítésére. Az IM főosztályvezetője a titkosítást a személyiségi jogokkal magyarázta, a zárlat harminc évét pedig az adatvédelmi törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó fejezetére hivatkozva: a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános…” – írta ezt 1998 március 19 – én az akkor még hithű döbrögista magyarnarancs.hu, az akkor még a Maszop maffiát erősítő Flóri AKKORI VISELT DOLGAI KAPCSÁN! Az akkori K.e. pedig Göncz Árpád volt!
De hát változnak az idők, és vátoznak a polythykay maffia (párt) szimpátiák. Flóri a vajdabandába igazolva vette ki részét a NER – megalapozásából. Megtartva – DE MOSTMÁR CSAKIS A ROSSZINDULATÚ FELTÉTELEZÉSEK SZERINTI, ÁM A NYOMOZATI SZERVEK HATÁROZATA ALAPJÁN EGYÁLTALÁN NEM BIZONYÍTHATÓ – egykori rossz szokását! A rábízott pénzek elsíbolása iránti olthtatlan vágyakozását!
Demokratikus jogrendünk pedig már akkorát fejlődött a NER – tákolmányosítása óta, hogy már elnöki kegyelemre sincs szükség a VÉLT BŰNÖZŐKNEK AHHOZ, hogy abszolút módon ártatlannak nyilvánítsák őket!
Elegendő csupán egy NYOMOZÁST LEZÁRÓ HATÁROZAT: NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ KÉREM! TÁGULJANAK!
MÁRPEDIG EZT A DÖBRÖGISZTÁNI GYAKORLATOT A JELEK SZERINT A TEGNAPI ALKUAL AZ EURÓPAI UNIÓ IS SZENTESÍTETTE!
Mindenben kiegyezett a cseh EU-elnökség a vajdával
Hétfőn este megszületett a megegyezés a magyar kormány és a cseh soros uniós elnökség között. A megállapodás mind a négy vitás ügyet érinti, a Helyreállítási Alaptól a kondicionalitási (jogállamisági) eljáráson át a két vétóig, amelyekkel a magyar kormány fenyegetett.
Jóváhagyták a Magyarországnak a Helyreállítási Alapból járó pénzeket (2400 milliárd forintról van szó és még egy ennél is nagyobb hitel lehetőségéről), ezek folyósításának azonban változatlanul komoly jogállamisági feltételei vannak.
Döntöttek arról, hogy az Európai Bizottság által javasolt 3000 milliárd forintnál kevesebb felzárkóztatási támogatást fagyasztanak be a Magyarországnak a hétéves költségvetésből járó pénzek közül. Az eddig tervezettnél nagyjából 500 milliárd forinttal kevesebb lesz a befagyasztott forrás, körülbelül 2500 milliárd forint (6,3 milliárd euró), ez három operatív program 55 százaléka. A jogállamisági mechanizmus ügyében kiadott uniós közlemény szerint a Magyarország által eddig elfogadott korrekciós intézkedések hiányosak, ebből adódóan az uniós költségvetést érintő korrupciós kockázatok továbbra is fennállnak. A kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések száma és jelentősége miatt azonban csökkentették a támogatások felfüggesztésének mértékét.
Magyarország pedig mindkét olyan ügyben engedett, amelyekben eddig vétóval fenyegetett. Az egyik ilyen ügy az Ukrajnának adandó 18 milliárd eurós gyorssegély volt, amellyel kapcsolatban az Orbán-kormány a közös uniós hitelfelvételt ellenezte (és kétoldalú megállapodásokkal biztosította volna a pénzt), a másik pedig a 15 százalékos globális minimumadó. Az utóbbiról még nem jelentek meg hivatalos részletek, de a kormánypárti Világgazdaság már este arról írt, hogy az egyezség alapján Magyarországon nem kell megemelni a társasági adó 9 százalékos kulcsát, mivel az iparűzési adót is beszámíthatják a hazai adóterhek megállapításánál.
Részleteket még nem tudni, de úgy néz ki, hogy a jogállami mechanizmus és a Helyreállítási Alap kérdésében már az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek sem kell szavazniuk, megoldotta a dolgot a nagykövetek tanácsa. Az Ukrajnának adott segélyt pedig már kedden megszavazhatja az Európai Parlament.
Nagyjából az történt, amiről szombaton írtunk: a magyar kormány a vétókat felhasználva kiharcolta, hogy kevesebb kohéziós támogatást fagyasszanak be, és a globális minimumadó kérdésében is valamiféle kivételt kaphattunk. A hét második felében tartandó uniós csúcstalálkozót meg sem várták ezzel, találtak olyan megoldást, amellyel az ügyek nagy részét már most le tudták zárni. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: HURRRÁÁÁH! DIJADALMASKODTUNK!
Ezt jelentette a hír kapcsán Újhelyi maszopos uniós parlamenter, és a vajdabanda parasztvakítolda – gépezete EGYARÁNT!
Újhelyi szerint azért FERGETEGES DIJADALJA EZ a döbrögisztáni álellenzéknek, mert – igaz ugyan, hogy az általuk reméltnél kevesebb júdáspénz kifizetését fagyasztja be az EU mint azt ők remélték – az Unió meghallgatta az ő panaszaikat, és bünteti a vajdát! Aki a kevesebb júdáspénzért cserébe vállalta: NEM FOG EZUTÁN MEGFÚRNI SEMMIFÉLE UNIÓS SZANKCIÓT VAGY OROSZORSZÁG ELLENI ÁRMÁNYT!
A vajdabanda pedig azért rikolt FERGETEGES DIJADALT, mert az Unió MÉGISCSAK FIZET VALAMENNYI JÚDÁSPÉNZT, tehát – szerintük -Döbrögisztánban az EU szerint sincs RENDSZERSZINTŰ KORRUPCIÓ!
Pedig csak Döbrögi jövendölése jött be:
„Elmegyünk a falig, ott aztán összeölelkezünk, és szent a béke!”
A „kieső összeget” pedig pótolják! Mivelhogy az EU a globális minimumadó bevezetése alól – kompenzáció gyanánt – fölmentette amagyarok élőhelyén az ügyeket gardírozó Gyarmati Intéző Bizottságot (Döbrögisztán qrmányát), így aztán az összeszereldéket működtető multicégek „további adókkal való megsarcolása” már NEM ENYEGETI a vajdasági Gy.I.B. büdzséjének bevételi elképzeléseit! ÁM A MINDIG TÖBB PÉNZ KELL! – elvét valló qrmányunknak csak egyetlen lehetősége marad az egyre csak fokozódó pénzszomja enyhítésére! Ez pedig a magyarok élőhelyén foglalkoztatott biorobotok „MÉG VERSENYKÉPESEBB” HELYZETBE HOZÁSA!
AKÁR A MIGRÁNCSMUNKAERŐ – BESZERZÉS FÖLPÖRGETÉSÉVEL! Amit a „rabszolgatörvény” EDDIG KI NEM HASZNÁLT LEHETŐSÉGEIVEL még föl is lehet turbózni!
DE AMÚGY…- SZÉP AZ ÉLET, JÓ AZ ÉLET MÁTÓL DÖBRÖGISZTÁNBAN!
Merthogy ritka az olyan alkalom mint a mostani! Amikor qrmány és ellenzéke EGYARÁNT A SAJÁT FERGETEGES DIJADALJÁT LÁTJA (LÁTTATJA) A GAZDA DÖNTÉSE KAPCSÁN!
Örüljünk hát AZ Ő ÖRÖMÜKNEK! Ha pedig ők látják, hogy mi örülünk az ő örömüknek,- SZERINTÜK MÁR MEGÉRTE…
De hát tulajdonképpen ez a lényege az uniós tagságunknak! Aligha véletlen, hogy az „Örömóda” az EU himnusza!
Riasztó hírt tett közzé a magyarok életszínvonaláról az egyik nagybank
Egyre nehezebb az életszínvonal fenntartása a magyar lakosság közel fele szerint. A CIB Bank kutatása szerint jelentősen megváltoztak a megtakarítási szokások is.
Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek erre korlátozottak vagy nincsenek meg a lehetőségei, az legszívesebben még mindig otthon őrzi – ez az egyik fontos tanulsága a CIB Bank megbízásából készült, az aktív korú hazai lakosság pénzügyi tudatosságát és attitűdjeit vizsgáló kutatásnak.
Mint az adatokból kitűnik, azoknak a honfitársainknak, akik tényleges megtakarítási pozícióban vannak, csupán az egynegyede bízik az asztalfiókban vagy a párnacihában, ha az anyagiakról van szó, miközben a nem rendszeres megtakarítók közében az otthon tartott készpénz a legnépszerűbb tartalékolási megoldás, ami jól mutatja, hogy bőven szükség van még pénzügyi edukációra.
A kutatásban az aktív korú népesség mintegy egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete 2020 óta, ami némi bizakodásra adhat okot és a kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tudatosabb pénzügyi döntésekből következhet.
Háromból két magyarnak romlott az anyagi helyzete
Ez egyben azt is jelenti, hogy kétharmadnyian viszont nehezebb helyzetről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40 százalékának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52 százalék), vagyontárgyak eladásával (34 százalék), vagy éppen korábbi megtakarításaik felélésével (28 százalék) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat. A negatív változás szignifikánsan erősebb a nők körében: 61 százalékuk nyilatkozott erről a férfiak 46 százalékával szemben.
A gazdasági környezet borúsabbá válásának hatására a megkérdezettek 36 százaléka változtatott a megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító: magasan képzett fővárosi férfi, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel.
Legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada rendelkezik. Ha a pénzügyi termékek alapján vizsgáljuk, ennél kedvezőbb a kép: valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29 százaléka, valamilyen megtakarítási termékkel viszont a 39 százalékuk rendelkezik. A pénzügyi tudatosság szempontjából örvendetes fejlemény, hogy azok közül, akik módosították a megtakarítási stratégiájukat, a relatív többség (44 százalék) ehhez banki vagy biztosítási szakember segítségét is igénybe vette.
A megtakarítók körében a devizaszámla is az egyik preferált opció, ezt a megkérdezettek 44 százaléka említette. Érezhetően megnőtt a reáliák (ingatlan, arany) vonzereje is – ezek a tapasztalatok mind összecsengenek azzal, hogy a válaszadók a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.
A külső körülmények negatív változására a többség a vásárlási szokásainak átalakításával és spórolással reagál
Az adatok tanúsága szerint az élelmiszer-vásárlásban: 95 százaléknyian, az egyéb rendszeres kiadások terén 85 százaléknyian, a rezsivel kapcsolatban 81 százaléknyian változtattak. Az árváltozás miatt üzletet egyelőre viszonylag kevesen (18 százalék) váltottak – főként a 18-29 évesekre volt jellemző –; a megkérdezettek zöme (60 százalék) az akciók intenzívebb figyelésével, leértékelt áruk választásával reagált az élelmiszerár növekedésre. 46 százalék lemondott valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44 százalék tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni, 37 százalék pedig a korábban megszokottnál kisebb mennyiséget vásárol.
A fogyasztási szokások átalakulását pontosan mutatják a számok: sokan élnek olyan megoldással, mint amilyen rezsi-témában az alacsonyabb hőfokra történő felfűtés vagy a kevesebb elektromos fogyasztó használata.
Hosszabb távra szóló beruházással – hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtési mód megváltoztatásával – csak kevesebb mint 10 százaléknyian terveznek; általánosságban is elmondható, hogy a legjellemzőbb magatartások közé tartozik a nagyobb beruházások elhalasztása (53 százalék).
Spórolnak a ruhán, szórakozáson, utazáson
A megszokott kiadások közül a ruházkodást (52 százalék), a pihenést, szórakozást (48 százalék) és az utazást (47 százalék) fogják vissza a leginkább az emberek, de a sportolásra és hobbikra (33 százalék), valamint egészségre (25 százalék) fordított kiadásokat is sokan visszavették.
Ez utóbbi a felsőfokú végzettségűek esetén 10 százalékkal alacsonyabb arányú, ami megerősítheti, hogy a gazdasági helyzet alakulása egyenlőtlenül érinti a társadalmat és azokat kényszeríti a legnehezebb döntésekre, akik amúgy is több kihívással szembesülnek a mindennapokban.
„A különféle élethelyzetű, más-más társadalmi csoporthoz tartozó embereket nagyon sokféleképpen érinti a válság, ezért fontos, hogy személyre szabott, az egyéni körülményeikhez illeszkedő megoldásokkal tudjunk a segítségükre lenni – fogalmazta meg Vasas Norbert a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője. Ezt többek között az teszi lehetővég, hogy az ESG szempontokat stratégiai szintre emeltük, mely alapvetően meghatározza az olyan üzleti döntéseinket, mint például a termékfejlesztés. A CIB Bank erősségei közé tartozik továbbá a társadalmi ügyek felkarolása is, mely során abban hiszünk, hogy először mi magunk teszünk erőfeszítéseket, majd bevonjuk munkatársainkat és ügyfeleinket is. Ennek szép példája a most aktuálisan zajló Koronázatlan hősök kampányunk is.
A pénzügyi tudatosság tekintetében, minél magasabban képzett, illetve minél magasabb társadalmi státuszú valaki, annál egyértelműbb, hogy a pénzintézetek tanácsait és szolgáltatásait veszi igénybe, amikor a megtakarítási stratégiájának módosítására van szükség. „A kutatási adatok azt mutatják, hogy még mindig viszonylag magas a saját megérzéseikben bízók aránya, egyértelmű tapasztalat ugyanakkor, hogy amikor a külső kockázatok megnövekednek, felértékelődik a szakértelem, illetve a bankok által nyújtott intézményes biztonság szerepe. Azok esetében, akiknél változás állt be annak tekintetében, hogy mi alapján dönt a megtakarításairól, 23 százalék számára lett fontosabb a befektetési szakértők véleménye, mint 2 éve. Világosan látszik tehát az is, hogy létezik, és valamelyest erősödik is Magyarországon egy olyan, kiemelt pénzügyi tudatossággal rendelkező réteg, amelynek tagjai a váratlan gazdasági visszaesések kockázatait is tervezéssel, hosszú távra szóló megoldásokkal csökkentik.” – hangsúlyozta Vasas Norbert. (napi.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Hiába nah! A „VERSENYKÉPESSÉGÜNKNEK” EZ AZ ÁRA!
DE „…létezik, és valamelyest erősödik is Magyarországon egy olyan, kiemelt pénzügyi tudatossággal rendelkező réteg…”
Ez pedig nagy örömre ad okot AZOKNAK A MAGYAROKNAK IS, akik nem tartoznak a fentebb említett rétegbe! Akik NEM magasan képzett fővárosi férfiak, és NEM 500 ezer forint feletti a havi jövedelemük.
ŐK „…kétharmadnyian viszont nehezebb helyzetről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40 százalékának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni…”
Qatargate: Az EU történetének egyik legnagyobb botránya alakul
A december 9-én kirobbant Qatargate-botránnyal kapcsolatban már csak az kérdéses, hogy ez lesz az Európai Parlament eddigi történetének legnagyobb botránya, vagy csak egy lesz a strasbourgi intézményt rendre megrázó korrupciós ügyek közül.
Az viszont már biztos, hogy a Qatargate a széles nyilvánosságnak is bemutatta, milyen súlyos gondot jelent a különböző távoli diktatúrák lobbitevékenysége Európában.
És jó időre elegendő munícióval látta el az EU belső és külső kritikusait.
Eva Kaili
A botrány azzal kezdődött, hogy pénteken legalább 16 különböző helyszínen akciózott a belga rendőrség. Hogy hol, miért és kik ellen, arról csak részleteket tudni, hiszen egy folyamatban lévő nyomozásról van szó.
Ami biztos:
A belga hatóságok gyanúja szerint bűnszervezetben elkövetett korrupció és pénzmosás történhetett.
Megszállták az Európa Parlament három képviselőjének irodáját. Ketten, Marie Arena és Marc Tarrabella belgák, míg Eva Kaili görög. Hármuk közül csak a legnagyobb halat, az EP alelnökét, Kailit tartóztatták le.
Letartóztatták Kaili asszisztensét és egyben élettársát is, az olasz Francesco Giorgit.
A szintén olasz Luca Visentini, a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC) főtitkára is a letartóztatottak közt van, akárcsak a korábban EP-képviselő, ma egy NGO-t vezető Pier-Antonio Panzeri és egy másik NGO-vezető, Niccolò Figà-Talamanca is.
600 000 eurónyi készpénzt, valamint különböző elektronikai eszközöket foglaltak le.
Hogy ki korrumpálta a most letartóztatottakat, a belga nyomozóhatóságok nem hozták nyilvánosságra. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy a vád szerint a letartóztatottak jelentős összegeket fogadtak el „a Perzsa-öböl egyik országától”. De hiába a titkolózás, mindenki kész tényként kezeli, hogy a meg nem nevezett ország a most éppen labdarúgó-világbajnokságot rendező Katar. Bár a katariak vasárnapi közleményükben tagadták, hogy róluk lenne szó, az európai sajtó már elnevezte az ügyet Qatargate-nek.
Kaili és a katari szál
Arról, hogy a gyanú gyorsan Katarra terelődött, a görög Eva Kaili tehet. A ma 44 éves Kaili karrierjét tévébemondóként kezdte, de nagyon fiatalon átnyergelt a politikára. Előbb hazájában volt a baloldal parlamenti képviselője, majd 2014-ben átült az Európai Parlamentbe, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció tagja lett. Karrierje szépen ívelt felfelé, 2022 januárjában választották be az EP 14 alelnöke közé.
Kaili idén novemberben járt Katarban, látogatása után pedig arról beszélt Strasbourgban, hogy a közel-keleti ország reformjai révén „a munkavállalók jogainak bajnoka” lett. Kijelentésein több EP-képviselő is felháborodott, nyilván azért is, mert a katari vébérendezés kapcsán különösen sok szó esett a világban arról, hogy a futballtornához szükséges létesítményeket jelentős részben olyan jogfosztott vendégmunkások építették, akiknek a munkakörülményei sok szempontból a rabszolgaságra emlékeztettek.
A belga lapok szerint Kaili brüsszeli otthonában több zsáknyi készpénzt is találtak, az apjánál pedig egy pénzzel teletömött bőröndöt. A letartóztatás hírére az S&D felfüggesztette az alelnök tagságát, és Kailit görög pártja is kizárta a tagjai közül.
Bár Marc Tarrabella szabadlábon van, és azt nyilatkozta, hogy semmit nem követett el, fontos megemlíteni, hogy a belga EP-képviselő is olyan ügyekben aktív, amik Katar szempontjából különösen fontosak. Az EP sportügyi és az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolataiban is fontos pozíciója van.
A két olasz NGO-vezető, Figà-Talamanca és az egykor EP-képviselő Panzeri egyaránt olyan jól hangzó ügyekkel foglalkoztak, mint a határokon átívelő igazságszolgáltatás, az emberi jogok és a demokrácia népszerűsítése. Szervezeteik támogatói közt olyan nagy nevek bukkantak fel, mint az EU egykori külügyi képviselője, a szintén olasz Federica Mogherini. A botrány kirobbanása óta Mogherini, akárcsak a többi ilyen-olyan támogató minden, a gyanúba keveredett szervezetekkel kapcsolatos pozíciójáról lemondott.
Lobbiügyek
A Qatargate-ről a leglesújtóbb véleményt eddig Michiel van Hulten, a Transparency International európai elnöke mondta:
„Bár ez lehet az állítólagos korrupció legkirívóbb esete az Európai Parlamentben az utóbbi években, ez nem elszigetelt eset. Az EP hosszú évtizedek alatt lehetővé tette a büntetlenség kultúrájának kialakulását, laza pénzügyi szabályokkal és ellenőrzésekkel, valamint a független (vagy egyáltalán bármilyen) etikai felügyelet teljes hiányával. Sok szempontból kívül helyezték magukat a törvényeken. Az elszámoltathatóság javítására irányuló minden komoly kísérletet a Parlament kormányzó Elnöksége blokkol, a képviselők többségének beleegyezésével. Az Elnökség által a közelmúltban jóváhagyott háttérmegállapodás az EP új főtitkárának kinevezéséről egy olyan intézmény jelképe, amely szerint az etikai és feddhetetlenségi szabályok csak másokra vonatkozhatnak.”
Van Hulten cseppet sem túloz azzal, hogy itt nem elszigetelt esetről van szó. Az utóbbi években többször is felszínre kerültek olyan ügyek, amelyekben házkutatásokra és letartóztatásokra ugyan nem került sor, de nyilvánvaló volt, hogy különböző országok nagyon aktívan lobbiznak EU-s és európai intézményekben. Bár ezekben az esetekben törvénytelenségekre nem derült fény, etikailag megkérdőjelezhető ügyekre bőven.
2017-ben éppen EP-képviselők követeltek vizsgálatot arról, hogy Azerbajdzsán hogyan próbál számára kedvező módon befolyásolni európai döntéshozókat.
2021-ben az Európai Parlament elnöke kezdeményezett vizsgálatot arról, hogy a hivatalosan egyébként nem is létező EU-Kína Barátság Csoport tagjai pontosan mit csinálnak. A csoport egyik prominens tagja az akkor még MSZP-s, ma már független EP-képviselő Ujhelyi István, aki rendszeresen véteti magát észre feltűnően Kína-barát nyilatkozatokkal és akciókkal.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán ismét sok szó esett arról, hogy milyen befolyással bír Moszkva egyes európai döntéshozók felett. Ahogy az ebből az összeállításból is kiderül, Vlagyimir Putyin barátai leginkább a strasbourgi szélsőbaloldali és szélsőjobboldali képviselők közül kerülnek ki.
Az, hogy különböző érdekcsoportok, magáncégek vagy akár országok igyekeznek politikusokat a saját ügyük mellé állítani, nem újdonság. Demokratikus országokban az ilyen lobbitevékenységeket igyekeznek minél átlátszóbbá tenni és törvényes keretek közé szorítani, de ez persze a legjobb szándékkal sem sikerül mindig.
Az Európai Parlamentben azonban, ahogy a Politico fogalmaz, az egyes országok lobbitevékenysége különösen problémás. Szemben a magáncégek képviselőivel, a különböző nemzetiségű diplomatáknak nem kell jelenteniük és regisztrálniuk kapcsolataikat az EU tisztségviselőivel.
Az egyes országok lobbitevékenyége és a nyilvánvaló korrupció közt ráadásul nehezebb különbséget tenni, mint amikor magáncégek környékeznek meg politikusokat. Kaili katari útjával, tárgyalásaival, tájékozódásával még önmagában nem lett volna probléma, hiszen egy politikusnak többek közt ez is a dolga. A nála talált pénzeszsákok viszont már egyértelműen korrupcióra utalnak. De mi a helyzet az olyan szürkezónás ügyekkel, ha egy strasbourgi küldöttség például elfogad egy meghívást a katari külügyminiszer magánjachtjára? A fent említett kínai ügyben például azon is folyt a szőrszálhasogatás, hogy az érintett EP-képviselők pontosan milyen ajándékokat, vendéglátást fogadtak el kínai partnereikről.
A vesztesek és főleg a győztesek
Hogy a Qatargate-nek pontosan milyen hatása lesz az Európai Parlamentre, az többek közt attól is függ, hogy az eddigi letartóztatásokat követik-e újabbak, és a belga rendőrség mennyire tudja feltárni, pontosan mi történt. Tekintve hogy a katari kormány minden valószínűséggel kevéssé lesz együttműködő, a teljes siker minimum kétséges.
A közel-keleti ország egyébként eleve az egész ügy nagy vesztese. Miközben dollár-százmilliárdokat költenek egy imázsépítésre használt világbajnokságra, ami szintén nem biztos, hogy megtérül, az ország neve éppen összekapcsolódik egy hatalmas európai korrupciós botránnyal. Minél többször írja le a világsajtó, hogy Qatargate, annál erősebb lesz ez a kapocs.
Egyúttal pedig már az is látszik, hogy kik igyekeznek ilyen-olyan hasznot húzni a Qatargate-ből: azok a politikusok, akik eddig is az európai intézmények gyalázására és kijátszására építették a karrierjüket. Az egykori EP-képviselő és Brexit-aktivista Nigel Farage máris felháborodott. Az éppen a Pegasus-botrányhoz hasonló ügybe bonyolódó jobboldali görög kormány pedig Eva Kaili piszkos ügyeivel érvel amellett, hogy tessék, igenis szükség lehet politikusok megfigyelésére.
„Brüsszel” szapulásából természetesen nem maradhatott ki a politikai identitása jelentős részét évek óta erre építő Orbán Viktor sem. A magyar miniszterelnök hétfőn nyilvánvaló gúnnyal tett ki egy képet a Twitterre:
„Jó reggelt az Európai Parlamentnek – És aztán azt mondták, komolyan aggódnak a magyarországi korrupció miatt”. A hazai korrupciós ügyek iránt nem különösebben érdeklődő kormánymédia a kirobbanása óta a Qatargate minden apró részletéről beszámol, folyamatosan hangsúlyozva, hogy a főszereplők baloldali politikusok. Orbán Viktor egyébként a héten éppen Katarba utazik, megnézni néhány meccset. (444)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Vajdánk „…egyébként a héten éppen Katarba utazik, megnézni néhány meccset.”
Persze LEHET, hogy közben néhány TUDÁSBŐVÍTŐ INFORMÁLIS BESZÉLGETÉSEN is részt vesz majd. Hátha tud valami újdonsággal szolgálni vendéglátóinak, s viszonzásul azok is tudnak szolgálni néhány – általa is használható jótanácsal. A JÖVŐRE NÉZVÉST! „…Az viszont már biztos, hogy a Qatargate a széles nyilvánosságnak is bemutatta, milyen súlyos gondot jelent a különböző távoli diktatúrák lobbitevékenysége Európában…”
-Hát nem biztos hogy CSAK A TÁVOLI DIKTATÚRÁK lobbitevékenysége…
Meggyőződéssel vallhatjuk, hogy a PROBLÉMA MAGA AZ EU!
A főváros gazdasági, szociális és kulturális eredményeinek ágazatonkénti ismertetése
1950—1959
Egészségügy
Budapest egészségügyi ellátása az 5 éves tervidőszakban és az azóta eltelt 4 esztendő alatt igen számottevően fejlődött.
1950-ben — Nagy-Budapest kialakításakor — az egészségügyi ellátás feladatai ugrásszerűen megnövekedtek. A peremkerületek Budapesthez csatolása azzal járt, hogy a régi Budapest népességén kívül további félmillió emberről kellett gondoskodni, akiknek az egészségügyi ellátása még sokkal alacsonyabb színvonalon volt, mint az eredeti főváros lakosságáé. A peremterületek elmaradott egészségügyi viszonyaira jellemző volt, hogy 1940-ben Budapest régi területén 41, a peremterületeken viszont csak 8 orvos jutott 10 000 lakosra.
A külső területek lakossága szakorvosi ellátásban alig részesült, s a tüdőbeteggondozásban, valamint az anya- és csecsemővédelemben is sokkal előnytelenebb helyzetben volt, mint Kis-Budapest lakossága. A külterületi lakosság ellátásán kívül külön gondot jelentett az egészségügyi szerveknek, hogy évenként átlag 31 ezer vidéki költözött a fővárosba. A népesség száma — a természetes szaporodásból származó növekedést is figyelembe véve — 1950—1954 között kb. 210 ezerrel, 1956. január 1-ig pedig további mintegy 80 ezerrel gyarapodott.
A betegellátó hálózattal szemben támasztott követelményeket növelte az is, hogy nagymértékben bővült a társadalombiztosításba bekapcsoltak köre és ugyanakkor — az életszínvonal emelkedés természetes velejárójaként — fokozódott az emberek egészségügyi szolgáltatások iránti igénye.
A szélesebb körre kiterjedő és kielégítő színvonalú egészségügyi ellátás megszervezése érdekében megfelelő számú, jól képzett orvosra és nem utolsósorban jelentős összegű anyagi befektetésre volt szükség.
1950-ben 4 287 orvos dolgozott a fővárosban, tehát minden 10 000 lakosra 25 orvos jutott. Az orvosok száma a továbbiakban évről évre a népesség számának növekedésénél nagyobb arányban emelkedett. 1955 végén a 10 000 lakosra jutó orvosok száma már meghaladta a 32-t. Az ellenforradalmi eseményeket követő disszidálások miatt átmenetileg csökkent a főváros területén működő orvosok száma, azonban vidéki orvosok Budapestre költözése, végzett fiatalok munkába állítása és jónéhány külföldre távozott orvos visszatérése következtében számuk rövidesen nemcsak elérte, hanem 1957 végén már meghaladta az 1955. évit. Jelenleg 6 420 orvos gondoskodik a főváros lakosságának egészségügyi ellátásáról, tehát 10 000 lakosra az 1950. évi 25 helyett ma már 34 orvos jut. Ez az arány, az európai nagyvárosok ellátottságát tekintve, kedvezőnek mondható.
Budapest egészségügyi intézményeinek fejlesztésére, a meglevők bővítésére, újak létesítésére az 5 éves terv időszakában 470 millió forintot, 1955—1957. évben további 212 millió forintot fordítottak. A beruházások eredményeként az egészségügyi ellátás színvonalában 9 év alatt — mind a járó-, mind a fekvőbetegellátást tekintve — minőségi javulás következett be.
Járóbetegellátás
A járóbetegek ellátása elsősorban a körzeti orvosi hálózat keretében valósul meg. Alapjait — mint erről szó volt — még 1949-ben, az SZTK létrehozása után rakták le, de kiépítése lényegében az 50-es évek elején történt meg. A főváros területét 1952-ben 675 orvosi körzetre osztották fel. A körzeti rendszer megteremtésének fő célkitűzése lényegében az volt, hogy a kijelölt orvos egész munkaidejében ugyanazon körzet betegeit gyógykezelje, és így mód legyen betegeinek huzamosabb időn keresztül történő megfigyelésére, környezetük megismerésére s a betegség megítélésében, a gyógyító eljárás megválasztásában a tapasztaltak érvényesítésére. Egyes körzetekben azonban a népesség száma rövidesen annyira felduzzadt, hogy az orvosok túlterhelése miatt a betegek ellátásának körülményei romlottak. Az aránytalanságok kiküszöbölésére 1955 és 1958 között további 53 új körzetet szerveztek s ezzel együtt számuk 728-ra emelkedett. A helyzet sok helyen még ma sem kielégítő, néhány orvosra jelenleg is túl sok beteg jut. Megfelelő lélekszámú körzetek kialakítására az 1960. évi népszámlálás alkalmával nyílik majd lehetőség, amikor megtörténik a népesség területi elhelyezkedésének pontos felmérése.
A betegek gyógyításának kulturáltabbá tétele tekintetében fontos lépés volt a körzeti orvosi rendelők létesítése. Régebben a körzeti orvosok rendszerint lakásukon fogadták a betegeket, ami több okból nem bizonyult szerencsés megoldásnak. A gyógykezeléshez szükséges felszerelés sokszor hiányos volt, nem mindenütt állt rendelkezésre megfelelő várakozóhelyiség és gyakran az orvos nyugodt munkakörülményeit sem lehetett biztosítani. A jól felszerelt körzeti rendelők építésével azonban — amire a főváros eddig összesen több mint 15 millió forintot fordított — mind az orvosok, mind a betegek számára megfelelő körülményeket teremtettek. 1958 végéig 163 ilyen rendelő nyílt meg. Egy-egy rendelőben többnyire 3—5 körzeti orvos dolgozik. Jelenleg már alig van olyan körzeti orvos, aki az SZTK betegeket lakásán kénytelen kezelni.
A körzeti orvosi ellátást ezenkívül még számos intézkedéssel javították. Ezek között meg kell említeni például a körzeti gyermekorvosi állások 1957-ben megkezdett szervezését, amellyel a beteg gyermekek kezelésének régóta húzódó problémája sok helyen már megoldást nyert. Új kezdeményezés a házi ápolónői szolgálat létrehozása, mely segíti a körzeti orvost munkájában, és lehetővé teszi az otthonukban fekvő betegek szakszerű gondozását. Ez a szolgálat 1958 folyamán, kísérletképpen, 48 ápolónővel a VIII. és XX. kerületben működött.
A járóbetegellátásban igen nagy a szakosított rendelőintézetek szerepe. Betegforgalmukra jellemző, hogy 1958-ban 19,8 millió vizsgálatot és kezelést végeztek, tehát naponta átlagosan mintegy 60 ezer személyt láttak el. A nagy és állandóan fokozódó igénybevétel miatt népgazdaságunk évről évre igen sokat áldozott a meglevő rendelőintézetek bővítésére, korszerűsítésére, illetve újak építésére. Az 1950-ben megnyitott újpesti és az 1951-ben — 15 millió forintos beruházással — létesített kispesti rendelőintézet a legmagasabb színvonalú ellátást biztosítja a betegek részére és nagymértékben hozzájárul a külső kerületek egészségügyi elmaradottságának felszámolásához. 1952 után néhány kórház (pl. János Kórház, Szabolcs utcai Kórház) ambulanciáját szakosított rendelőintézetté fejlesztették, s a járóbetegek ellátásának szolgálatába állították. 1950 és 1958 között 6 új szakorvosi rendelőintézet létesült. Ez év júliusában nyitotta meg kapuit az óbudai rendelőintézet is, amelynek építésére több mint 17 millió forintot költöttek. A szakorvosi rendelőintézetek teljesítőképessége 8 év alatt kétszeresére növekedett: 1950-ben napi 4 610 orvosi munkaórában történt a betegek gyógyítása, 1958 végén erre már napi 8 965 órát fordítottak. A szakvizsgálatok és kezelések zökkenőmentes lebonyolítása végett a tervek szerint az I., XVI., XX. és XXII. kerületben is épül a következő évek folyamán rendelőintézet.
A szakorvosi ellátás színvonalának emelését az utóbbi években számos újfajta rendelés bevezetése szolgálta. Így például külön ambulancia létesült a cukorbetegek, a gyomorbetegek, valamint a magasvérnyomásban szenvedők részére. Új kezdeményezésként kell megemlíteni a gyermek-psychoterápiás és az allergiás rendelést is. 1958-ban ezekhez az alkoholelvonó szakrendelés járult, amelyet a jövőben — a tervek szerint — lényegesen bővítenek.
A gondozóintézeti hálózat fejlesztésére 1950 óta különösen nagy súlyt fektettek. A gondozóintézetekben a betegellátás legkorszerűbb komplex formája valósul meg: az arra rászoruló betegek rendszeres szakorvosi kezelése, ellenőrzése mellett ugyanis figyelemmel kísérik családi, szociális viszonyaikat és ahol szükséges, munkakörülményeiket is.
A rendszeres gondozás elsősorban a tbc-s betegeknél szükséges. Tbc gondozóintézetek már a felszabadulás előtt is voltak, de munkájuk a gyógykezelési eljárások fejletlensége, a hiányos felszerelés és nem utolsósorban a kapitalista rendszerből fakadó körülmények — a betegek általános rossz szociális helyzete — miatt kevéssé volt eredményes.
Államunk minden lehetséges áldozatot meghoz a tbc leküzdéséért. A gondozóintézeteken keresztül a betegek évenként több millió forint értékű életmentő hatású gyógyszert kapnak teljesen ingyenesen. A tüdőbeteggondozás fejlődésére mutat, hogy a teljesített orvosi munkaórák számát az 1952. évi 153 ezerről 1958-ban 195 ezerre emelték, s ezzel lehetővé tették, hogy egy beteggel hosszabb időn keresztül foglalkozzanak. A tbc elleni küzdelemben különösen jelentős a betegek környezetében élők vizsgálata. Az ilyen természetű vizsgálatok száma 1952-től 1958-ig megkétszereződött.
A tüdőbeteggondozók tevékenysége — a kórházi kezelési eljárások tökéletesebbé válása, nagyobb hatású gyógyszerek alkalmazása mellett — hozzájárult ahhoz, hogy a 10 ezer lakosra jutó tbc halálozások száma az 1950. évi 7,1-ről 1958-ban 3,4-re süllyedt. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a halálozási arány javulása nem járt együtt a megbetegedések számának csökkenésével. A bejelentett új tbc-s betegek száma az utóbbi években csak kevéssé változott és még 1958 folyamán is csaknem 5 900 megbetegedés történt, tehát továbbra is fontos feladat a fertőzés terjedésének megakadályozása.
A nemibeteggondozó intézetek 1950 utáni eredményes tevékenységét bizonyítja a nyilvántartott nemibetegek számának rohamos csökkenése: 1953 végén több mint 32 ezer nemibeteget tartottak nyilván, 1958 utolsó napján pedig már csak mintegy 15 ezret.
Az idegrendszeri megbetegedések elterjedtsége szükségessé tette az idegbeteggondozás kiterjesztését. Budapesten 1950 előtt 5 intézet foglalkozott idegbetegek gondozásával. Azóta négy új intézetet létesítettek, ezenkívül bővítették a meglevőket. Ezzel lehetőség nyílt az orvosi munkaórák számának jelentős növelésére: 1952-ben az idegbetegek gyógykezelésére 12 ezer, 1958-ban pedig több, mint 26 ezer orvosi munkaórát fordítottak.
Az onkológiai gondozás rendszerének kialakítása az 5 éves tervidőszak alatt kezdődött meg, ami fontos lépést jelentett a pusztító rákbetegség elleni küzdelemben. E betegség gyógyítására — a tudomány mai állása szerint — általában akkor van remény, ha korai stádiumában észlelik és a rendszeres kezelést azonnal megkezdik. Az onkológiai gondozók a rákszűrésekkel sok esetben hozzájárulnak a betegség mielőbbi felismeréséhez és lehetővé teszik, hogy a betegek haladéktalanul megfelelő kezelést kapjanak. 1952-ben 6 onkológiai intézet alakult a fővárosban, 1958 végén pedig már 12 működött. Tevékenységük bővülésére jellemző, hogy 1954-ben 38 ezer, 1958-ban több mint 110 ezer személy kereste fel az intézeteket. A gondozók által végzett rákszűrővizsgálatok száma 1958 folyamán közel ötszöröse volt az 1954. évinek.
A beteggondozás különleges formáját valósították meg az üzemi és iskolaorvosi rendelés keretében.
Az iparvállalatok államosítása előtt keveset törődtek az üzemek dolgozóinak egészségügyi ellátásával. A tőkések ilyen célokra nem szívesen áldoztak pénzt. Államunk viszont minden szükséges intézkedést megtett az üzemi egészségvédelem megfelelő színvonalra emelése érdekében. A vonatkozó rendelet előírása szerint 1951 után minden 500-nál több dolgozót foglalkoztató budapesti üzemben megszervezték az üzemorvosi rendeléseket. Az üzemorvosok feladata rendkívül széleskörű. Elsősorban természetesen gondoskodnak a náluk jelentkező betegek, vagy baleseti sérültek ellátásáról, de ők végzik a munkábalépés előtti kötelező vizsgálatokat is. Foglalkoznak az üzemek egészségügyi berendezéseinek ellenőrzésével, a dolgozók egészségügyi felvilágosításával, a munkaártalmak kiküszöbölésével.
A budapesti üzemorvosok által végzett vizsgálatok és kezelések száma 1957-ben már meghaladta a 3 milliót, 1958-ban pedig mintegy 3,5 millió volt. Tevékenységük tehát a dolgozók nagy tömegeire terjedt ki.
Az iskolaorvosi gondozás 1950 után szervezettebbé vált. Ma már a közép-, szak- és általános iskolai tanulók, valamint az óvodások rendszeres egészségügyi ellenőrzés alatt állnak. Ezt bizonyítja, hogy az 1957/58. tanévben 100 beiratkozott közép- és szakiskolai tanulóra 95, 100 általános iskolásra pedig 91 orvosi vizsgálat jutott.
Fekvőbetegellátás
A fővárosi kórházak zsúfoltsága 1950 óta úgyszólván állandó problémája egészségügyi szerveinknek. Jelenleg 26 376 kórházi ágy áll a főváros betegeinek rendelkezésére (5 000-rel több, mint 1951-ben), amelyből 10 000 lakosra — az 1951. évi 124-gyel szemben — 139 jut. A kórházi ágyak számának ilyen mérvű növelése ellenére a betegeknek még ma is sok esetben kell várakozniok üresedésre, számos esetben szükséges pótágyakat igénybe venni.
A zsúfoltság teljes felszámolását megnehezíti, hogy a betegforgalom évről évre rohamosan növekszik. Jellemző, hogy a kórházak 1958-ban 488 ezer beteget láttak el, százezerrel többet, mint 1953-ban. A betegforgalom felduzzadása összefügg a budapesti népesség túlzott gyarapodásával, az ingyenes ápolásra jogosító társadalombiztosítás kiterjesztésével és a lakosság egészségügyi kultúrája tekintetében végbemenő fejlődéssel. A fekvőbetegellátó intézmények zsúfoltságához hozzájárul az is, hogy a budapesti kórházakban, a fővárosi lakosokon kívül, még igen sok vidéki beteget is kezelnek. 1958. I. félévében a vidéki lakóhelyű ápoltak aránya meghaladta a 25 %-ot.
A kórházi hálózat fejlesztésénél természetesen elsősorban a felszabadulás előtt különösen elhanyagolt szakokra kellett tekintettel lenni.
Ilyen volt például a gyermekgyógyászat, amelynek akkori állapotára fényt vet, hogy a legnagyobb társadalombiztosító intézet, az OTI kórházaiban egyáltalán nem működött gyermekosztály. A felszabadulás után a Gyermekvédő Intézetet modern, jól felszerelt, 500 ágyas gyermekkórházzá alakították át, amely jelenleg Heim Pál Gyermekkórház név alatt működik. Ezenkívül új, korszerűen felszerelt csecsemő-gyermek osztályok kezdték meg működésűket a Péterfy Sándor utcai Kórházban, a János Kórházban és az Uzsoki utcai Kórházban is.
Egészen újszerű intézmény az 1954-ben létesült Schöpf-Merei Ágoston Kórház, Európa második, koraszülött csecsemők szakszerű ellátására berendezett kórháza. Megnyitása elősegítette a csecsemőhalálozás csökkentését, mert lehetővé tette olyan koraszülöttek megmentését, akiket egyébként a megfelelő felszerelés hiányában nem lehetett volna életben tartani.
A fekvőbetegellátást ezenkívül még számos újszerű speciális intézet és kórházi osztály létrehozásával tökéletesítették. A járványos májgyulladásos betegek részére 1953-ban megnyitották a Hepatitis Kórházat. Ugyanebben az évben megszervezték az Országos Onkológiai Intézetet, ahol a rákbetegek kapnak műtéti, vagy sugárkezelést. A következő évben kezdte meg működését az Agy- és Idegsebészeti Intézet, majd a Mozgástherápiai Intézet. 1956 óta áll a betegek rendelkezésére a Heine Medin Intézet, ahol a járványos gyermekbénulásban szenvedő gyermekek szakszerű kezelést és utókezelést kaphatnak. A János Kórházban külön osztályt létesítettek a hypertoniás (magas vérnyomásos) betegek részére.
A kórházi ellátás formáinak kiszélesítését jelenti a betegotthonok létrehozása is. Feladatuk, hogy olyan — főként időskorú — betegeket gondozzanak, akiknek szakkezelésre már nincs szükségük, de állandó orvosi felügyeletre és ápolásra szorulnak. A betegotthoni férőhelyek száma 1951 és 1957 között 290-ről 896-ra emelkedett, az igények azonban olyan nagyok, hogy további fejlesztésük szükséges. Hasonló a helyzet a tbc gyógyintézetek esetében is, pedig a kórházba utalt tbc-s betegek elhelyezési lehetőségeinek megjavítására 1950 óta ugyancsak számos beruházást eszközöltek. Például 1950-ben megnyitották a XXII. kerületi Tbc Kórházat, majd 1956-ban a MÁV tüdőgyógyintézetet. Bővítették a Szabadsághegyi Tbc. Szanatóriumot és a Szabadsághegyi Gyermek Tbc. Kórházat is.
A felsorolt számszerű adatok bizonyítják, hogy Budapest kórházi ellátása az utóbbi évek alatt mind a mennyiség, mind a színvonal tekintetében nagy fejlődésen ment keresztül. Mivel azonban a kórházba utalt betegek — a viszonylagos helyhiány miatt — néha még mindig várakozni kénytelenek felvételükre, vagy egyes esetekben csak pótágyon nyerhetnek elhelyezést, szükséges a kórházi ágyak számának további növelése. Új, nagybefogadóképességű kórházak építése mellett a zsúfoltságot enyhítheti a meglevő kórházak bővítése és a betegbeutalási rendszer átszervezése is.
Közegészség- és járványügy
Az új alapokra helyezett egészségügyi szervezet már kezdettől fogva egyik legfőbb feladatának tekintette a betegségek megelőzését, a járványok kiküszöbölését. 1955 elejétől — a Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztályának irányítása mellett — a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás végzi a lakótelepek, munkásszállások, iparvállalatok, iskolák, vendéglők, élelmiszerüzletek stb. egészségügyi és higiéniai szempontból való ellenőrzését. Ezek mellett bakteriológiai, vízbiológiai és parazitológiai vizsgálatokkal járul hozzá a betegségek megelőzéséhez. Feladata a védőoltások megszervezése is. A hagyományos oltások mellett 1957-ben megkezdték a tudomány egyik legújabb vívmánya, a járványos gyermekbénulás elleni oltás (Salk-oltás) alkalmazását.
Az egészségvédelem kiterjesztése, az oltások rendszeresítése, bizonyos fertőző betegségek, például a diftéria, szamárköhögés, trachoma általános visszaszorítását eredményezte. A járványügyi szervek fokozott erőfeszítéseket tesznek azoknak a betegségeknek a leküzdésére is, amelyek az utóbbi években még tömegesen jelentkeztek (járványos májgyulladás, vérhas, kanyaró stb.).
Anya- és csecsemővédelem
Közismertek azok az intézkedések, melyeket népi demokráciánk az anyák és csecsemők fokozottabb védelme érdekében az elmúlt években foganatosított.
Elsőként kell megemlíteni az egységes anya- és csecsemővédelmi hálózat kiépítését, melyhez 1950 végén 63 intézet tartozott. Azóta több új intézetet létesítettek, úgy, hogy számuk 1958 utolsó napján már 73 volt.
Az anya- és csecsemővédelmi tevékenység fellendülését leginkább a tanácsadások számának növekedése jellemzi. 1958-ban 789 ezren, több mint kétszer annyian látogatták a terhes-, csecsemő- és egyéb tanácsadásokat, mint 1951-ben. Az anya- és csecsemővédelem eredményeihez tartozik, hogy az intézetben történt születések aránya az 1950. évi 90 %-ról 97 %-ra növekedett. Itt is utalni kell a koraszülöttek ápolásának megoldására és a kórházi csecsemő-gyermekosztályok kiépítésére, mely a csecsemővédelemben igen nagy előrelépést jelentett.
Fontos szerepet tölt be a csecsemővédelemben az anyatejgyűjtőállomások tevékenysége is. Jelenleg 27 anyatejgyűjtőállomás működik. Az általuk begyűjtött évi 60—70 ezer liter tej lehetővé teszi, hogy azok a csecsemők is anyatejhez jussanak, akiket anyjuk nem tud táplálni.
A hároméves, de különösen az ötéves terv idején — a gazdasági és társadalmi fejlődésnek megfelelően — nagymértékben növekedett a dolgozó nők — közöttük az anyák — száma. Jellemző, hogy míg 1946-ban a gyermekeknek 15 %-a született valamilyen kereső foglalkozással rendelkező anyától, addig 1957-ben már 68 %-a. Gondoskodni kellett tehát a dolgozó anyák csecsemőinek munkaidő alatti rendszeres ellátásáról. Ezért az ötéves tervben igen nagy súlyt helyeztek a bölcsődei hálózat kiépítésére.
év végén a főváros területén működő bölcsődék már közel 11 ezer gyermek ellátását vállalhatták, csaknem négyszer annyiét, mint 4 évvel korábban. Az elhelyezés iránti igény azonban sokkal nagyobb ütemben nőtt, így ennek maradéktalan kielégítésére nem volt lehetőség.
Ezekben az években, a nők mind nagyobb arányú munkábaállása mellett, súlyosbította a bölcsődei helyzetet a születések számának ugrásszerű megnövekedése is. 1949-ben Nagy-Budapest területén kb. 25 ezer gyermek született, 1953-ban csaknem 38 ezer, 1954-ben pedig 36 ezer születést jelentettek be. Tekintettel arra, hogy a csecsemők bölcsődei elhelyezése általában már 3 hónapos korukban időszerűvé válik, a születések számának rohamos növekedése azonnal éreztette hatását.
1954 után a születések száma erősen csökkent és ezáltal 1957-re a bölcsődék zsúfoltsága már lényegében megszűnt. Jelenleg a bölcsődék anyagi és személyi ellátottságának fejlesztése a főfeladat és az egyes kerületek bölcsődei hálózata között még helyenként fennálló aránytalanságok megszüntetése.
Az anyák és csecsemők érdekében kifejtett széleskörű, sok anyagi áldozatot igénylő tevékenység nem maradt hatástalan. Eredménye elsősorban a csecsemőhalálozás nagyarányú csökkenésén keresztül mérhető le. 1936 és 1939 között 1000 élveszülött közül átlagosan 100 gyermek hált meg 1 éves korának elérése előtt, 1946—50-ben 82, 1958-ban pedig már csak 48.
Mentőszolgálat
A főváros egészségügyi ellátása megkívánta a mentőszolgálat kiterjesztését is. A mentőket 1951 folyamán 156 ezer esetben, 1958 folyamán pedig már 247 ezer esetben hívták ki betegszállítás, szülés, baleset, vagy egyéb ok miatt. A kivonulások száma tehát 1951 óta 58 %-kal emelkedett.
A növekvő feladatokra való tekintettel modernizálták és kiegészítették a mentőautóállományt: a hordággyal ellátott gépkocsik számát az 1951. évi 56-ról 70-re növelték.
Fontos kezdeményezések történtek ezenkívül a mentők munkájának hatékonyabbá tétele érdekében. Ezek közül főként az ún. rohamkocsi szolgálat 1954-ben történt bevezetése érdemel említést, ami az egész világon az első ilyen irányú kezdeményezésnek tekinthető. A szolgálat feladata a különlegesen súlyos és azonnali beavatkozást igénylő baleseti sérültek ellátása. A rohamkocsi lényegében kicsinyített kórházi ambulanciát visz ki a baleset színhelyére, ahol a sérülteket a szokásos elsősegélynyújtáson túlmenő ellátásban részesíthetik. A rohamkocsiszolgálatnál vezették be először az ultrarövidhullámú rádióberendezés használatát. Rádión keresztül a mentőautó állandóan érintkezést tarthat fenn a központtal, ami lehetővé teszi a mentési munka jobb megszervezését, a gyorsabb segélynyújtást, a gépkocsik tökéletesebb kihasználását.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Szent Lúcia (Luca) szicíliai vértanú emléknapja a katolikus egyházban, melyhez számos népszokás kapcsolódik
a Nobel-ünnepségek zárónapja és az új Nobel-díjasok köszöntése (gyertyás koronával)
a köztársaság napja Máltán (a köztársaság 1974-es kikiáltásának évfordulóján)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
A Kreml bejelentette, hogy Oroszország kiáll a koszovói szerbek jogainak biztosítása mellett a Szerbia és a magáta független Koszovónak kikiáltott köztársaság között kialakuló konfliktusban.
„Természetesen kiállunk amellett, hogy biztosítsák a koszovói szerbek minden jogát, és a felek minden kötelezettségét teljesítsék.
Számunkra a legfontosabb a szerbek érdekeinek biztosítása. Mi pedig azért vagyunk, hogy a felek békés természetű erőfeszítéseket tegyenek. Nagyra értékeljük a szerbekkel fenntartott testvéri kapcsolatainkat” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője.
A Kreml fősajtósa hozzátette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nem Vlagyimir Putyinhoz fordult segítségért, hanem a NATO – hoz.
Korábban Vučić elmondta, hogy a Koszovóban történések az egész eddigi politikai karrierje legkomolyabb kihívását jelentik számára.
„London nem írja elő, hogy Ukrajna milyen feltételekkel köthet békét Oroszországgal, de fontos elkerülni még a látszatát is annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győztesen kerülhet ki az Ukrajna ellen vívott háborúból” – mondta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában James Cleverly brit külügyminiszter.
Szerinte „az ukránok nem kizárólag saját hazájukat védik, hanem az olyan fontos alapelvek érvényesülését is, mint az ENSZ alapokmánya, vagy a nemzetközi emberiességi törvények.
Elvként tűztem ki magam számára, hogy az ukránoknak még közvetve sem szabad előírni a rendezés feltételeit, de egyértelmű annak fontossága, hogy Putyin jól láthatóan sikertelen legyen az Ukrajna elleni háborúban” – vallotta meg a brit külügyér.
Bár a mai nap ünnepnap Oroszországban, hiszen Oroszország alkotmányának napja van ma, hivatalos nevén День Конституции Российской Федерации, azaz az Oroszországi Föderáció Alkotmányának Napja, a népszavazáson elfogadott alaptörvény 1993-as életbelépésének évfordulóján, – és talán ennek köszönhetően az ukrajnai különleges katonai művelet is meglehetősen visszafogott tempóban zajlott idáig a mai napon.
De zajlott, és a történtekről az orosz Honvédelmi Minisztérium ma délben kiadott jelentése szerint:
Kupjanszk és Krasznyij Limanysz irányban az Ukrán Fegyveres Erők élőerő- és haditechnikai koncentrációs területei elleni mai összetett orosz csapások következtében minimum 70 ukrán katona, három páncélozott harcjármű és öt jármű semmisült meg.
Donyeck irányában az orosz csapatok folytatták a támadó hadműveleteket.
Az orosz hadsereg „O” csoportjának tüzérei „Malkából” lőnek az Ukrán Fegyveres Erők megerősített állásaira.
A 203 mm-es kaliberű lövedékek szó szerint széttépik az ellenség erődítményeit, így nem hagynak esélyt a menekülésre egy tüzérségi támadás során.
Az orosz erők állásai ellen támadni akaró ukrán csapatokra mért megelőző tűzcsapások eredményeként az ellenség minden kísérlete kudarcot vallott. Az ukrán fél vesztesége 30 ukrán katona, két gyalogsági harcjármű és három pickup teherautó volt.
Az orosz légieő hadműveleti-taktikai repülőgépei, a rakétaerők és tüzérség 156 körzetben sújtotta az Ukrán Fegyveres Erők élőerő és haditechnikai „felhalmozási” helyeit, valamint 83 tüzérségi alakulatát.
Ezek során megsemmisült az Ukrán Fegyveres Erők 102. Területvédelmi Dandárának lőszerraktára a zaporozzsjei régióban fekvő Guljajpolje községben.
A Harkov régióban található Ziljonij Gaj faluba belőtt az ukánok egyik „Szmercs” rakétavetője. A Donyecki Népköztársasághoz tartozó Krasznyij Limanyt pedig „Grad” rakéta sorozatvetővel lőtte az ukrán tüzérség.
Az orosz légvédelmi rendszerek a levegőben megsemmisítették az ukrán légierő két MiG-29-es repülőgépét a DNR-es Rogyinszkoje és Pavlovka légterekben
Emellett két ukrán Mi-8-as helikoptert is lelőttek a Donyecki Népköztársaság Kurahovo és Konsztantyinovka települései fölött.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Jelentősen csökkent Ukrajna háborús támogatottsága számos európai országban – derült ki egy nemrég végzett közvélemény-kutatásból.
A Mercator Forum on Migration and Democracy (MIDEM) nevű közvélemény-kutató szervezet tíz európai uniós országban kérdezett meg összesen 20 400 embert arról, miként látják a háborút és az ukrán menekültek helyzetét. A felmérést még szeptemberben és októberben végezték.
A Der Spiegel által ismertetett vizsgálatból az derült ki, hogy
CSAK A VÁLASZADÓK 40 SZÁZALÉKA GONDOLJA ÚGY, HOGY AZ ORSZÁGÁNAK MINDENKÉPP FOLYTATNIA KELLENE UKRAJNA TÁMOGATÁSÁT, AZ EZZEL JÁRÓ NEGATÍV GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK ELLENÉRE IS.
A kutatásból az derült ki, hogy szinte az összes vizsgált országban támogatnák azt, hogy a kormányzat korlátozza a menekültek számát (még a hagyományosan befogadó szellemiségű Svédországban is).
A Der Spiegel szerint a kutatásból az is kiderült, hogy leginkább Közép-Európában csökkent Ukrajna támogatottsága a lakosság körében,
EZEN BELÜL IS MAGYARORSZÁGON ÉS CSEHORSZÁGBAN ELLENEZTÉK A LEGINKÁBB UKRAJNA FELTÉTELEK NÉLKÜLI TÁMOGATÁSÁT.
A lap azt írta, hogy a háború elején még a régióban is magas volt Ukrajna támogatottsága, de mostanra jól láthatóan zsugorodni kezdett a szolidaritás. De ugyanez igaz Németországban is, ahol (42 százalékkal) már szintén relatív többségben vannak azok, akik nem támogatnák Ukrajnát bármi áron. Hasonló eredményeket mértek Franciaországban és Olaszországban is.
A télen még jobban visszaeshet a támogatás
Hans Vorländer, a MIDEM igazgatója úgy kommentálta a kutatást, hogy az eredmények fényében „az Ukrajnával való szolidaritás egy új stressztesztje” várható, mivel az előrejelzések szerint arra lehet számítani, hogy a hideg időszakban egy újabb menekülthullám indulhat el nyugat felé.
A Caritas katolikus jótékonysági szervezet német részlege mindeközben úgy nyilatkozott: pozitívnak tartják, hogy még mindig sokan segítik a menekülteket, de intő jel lehet, hogy az energiaválság és a növekvő költségek miatt sokaknak csökkenhet az elkötelezettsége a bajban lévők iránt. „Ebben a nehéz helyzetben egyértelmű politikai jelzésekre, állásfoglalásra van szükség” – mondták. (index)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…mostanra jól láthatóan zsugorodni kezdett a szolidaritás. De ugyanez igaz Németországban is…”
Ez a zsugorodás pedig köszönhető az egyre szélesebb körű felismerésnek: KIJEVBEN EGY NEONÁCI – CIONFASISZTA REZSIM TOMBOL!
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül azon vélekedések mellett sem, hogy EGYRE TÖBB ORSZÁG POLGÁRAI A SAJÁT HAZUG QRMÁNYAIK IRÁNTI ELLENÉRZÉSEI IS közrejátszanak az Ukrajna – ellenes érzések elhatalmasodásában.
Hiszen MOSTMÁR JÓL ÉRZÉKELHETŐEN KEZDENEK RÁDÖBBENNI AZ EMBEREK, hogy a NATO – latorszövetség szószegő módon cselekszik Oroszországgal szemben, és qrmányaik is ÁLNOK MÓDON AZ ÍRÁSOS SZERZŐDÉSEK BE NEM TARTÁSÁRA ÖSZTÖKÉLTÉK/ÖSZTÖKÉLIK A kijevi banderista juntát!
PONTOSAN ÚGY, MINT AHOGYAN A SAJÁT VÁLASZTÓIKKAL SZEMBEN AZT MÁR MEGSZOKTÁK!
Komoly hiány fenyegeti az egészségügyet: veszélyben a magyarok egészsége
A háziorvosok száma Magyarországon 2010 óta folyamatosan csökken, már a körzetek tíz százaléka betöltetlen – jelentette ki az InfoRádióban Bíró Anikó, a témáról tanulmányt készítő KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
„A betöltetlen praxisok aránya folyamatosan nő. A probléma 2010 óta jelentkezik és azóta megállás nélkül növekszik, 2022 végén a háziorvosi körzeteknek már több mint tíz százaléka betöltetlen. Mivel hatezer háziorvosi körzet van Magyarországon, tehát már 600 fölötti a betöltetlen körzetek száma” – árulta el az InfoRádiónak Bíró Anikó, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa
Az ország minden részén vannak betöltetlen körzetek, de súlyosabb a probléma Kelet-Magyarországon és azon belül a kisebb településeken, a megyeközponttól távolabbra eső településeken. A tartósan betöltetlen praxisok számára 2014 óta létezik támogatás, ami akkor 6-10 millió forint közötti összeget jelentett. Ez a 2017-es pályázattól duplájára emelkedett, azóta 12-20 millió forint közötti a támogatás.
A támogatás viszont önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az erősen növekvő betöltetlenségi trendet megszakítsa. Végeztek egy felmérést a háziorvosok körében, amiből kiderült: többféle szempont közrejátszhat abban, hogy miért nem vállalnak itt körzeteket. A háziorvosok által adott válaszok alapján azt látják, hogy a legnagyobb probléma a körzetek elhelyezkedése. Van, hogy távol, eldugott helyen van a megyeközponttól, emiatt oda nem mennek a háziorvosok. A másik fő probléma a betegek összetétele, a társadalmi és gazdasági helyzete. Az orvosok számára nem annyira vonzó, ha sok az idős beteg. (pénzcentrum)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…A háziorvosok száma Magyarországon 2010 óta folyamatosan csökken…”
-Ez a tény pedig alighanem összefüggésben áll(hat) az alábbi „örömhírrel”, miszerint: „2011. május 1-jén nem csak a munkát és édesanyáinkat ünnepeljük, de Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának hetedik évfordulóját is. A csatlakozás óta eltelt hetedik év vége egyúttal a Magyarország és további hét 2004-ben csatlakozott tagország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia) állampolgárai számára azt is jelenti, hogy ezentúl az Európai Unió valamennyi tagállamában szabadon, mindenféle korlátozás nélkül vállalhatnak munkát, tehát a munkaerőpiacukat utoljára megnyitó Ausztriában és Németországban sem lesz már szükség munkavállalási engedélyre az ottani munkavállaláshoz…” (Forrás: errolugatok.blog.hu)
A méltán világhírű – és ráadásul a magyar fiatalok számára ingyenes – orvosképzés, ami egészen „ADDIG” a magyarok egészségét hivatott szolgálni, 2011 májusától a GAZDASÁGILAG JÓVAL FEJLETTEBB ÉS ERŐSEBB UNIÓS „MAGORSZÁGOK” ölébe hullajtott ajándékká vált. A Nyugat- Európában csak méregdrágán elvégezhető orvosegyetemek által kibocsájtott orvoslétszám „OTT” már nem bizonyult elégségesnek! Így aztán az uniós „magországokban” munkát vállaló, kiválóan képzett magyar orvosok(kal is) tuták gyógyítani az ottani egészségügyek akuttá válni kezdő bajait! Ráadásul olyan orvosokkal, akiknek a képzése egy fillérjükbe sem került az arrafelé élőnek! Számukra egycsapásra megoldódott egy hatalmas probléma! Az ELVÁNDOROLT MAGYAR ORVOSOK IS JÓL JÁRTAK a hazainál jóval magasabb bérek miatt!
Az egyenlet három komponense közül kettő tehát jól járt!
De a HARMADIK ÖSSZETEVŐ – A MAGYAR LAKOSSÁG – közülük is leginkább a vidéken kistelepülésen élők – nyugodtan kijelenthejük: RÁFARAGOTT!
„…Van, hogy távol, eldugott helyen van a megyeközponttól, emiatt oda nem mennek a háziorvosok. A másik fő probléma a betegek összetétele, a társadalmi és gazdasági helyzete. Az orvosok számára nem annyira vonzó, ha sok az idős beteg.”
Márpedig a magyarok élőhelyének születési statisztikáit elnézve, a sok idős, nyomorúságos helyzetben tengődő beteg magyar száma csak növekedni fog! (Hacsak valami újfajta ragály nem hoz üdvös változást ezen a téren IS!)
A nyugati szövetségeseknek az volt a céljuk az Ukrajnáról szóló minszki és a Koszovóról szóló brüsszeli nemzetközi megállapodás megkötésével, hogy időt nyerjenek Ukrajna Oroszországgal szembeni, és Koszovó Szerbiával szembeni megerősítéséhez. Előre tudták, hogy nem fogják végrehajtani a szerződéseket, hanem eszközként használják őket pozíciószerzésre a volt szovjetköztársaságban, és a Balkánon – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap Angela Merkel volt német kancellár leleplező nyilatkozata, és Aleksandar Vučić szerb elnök belőle levont következtetésére hivatkozva.
A Zeitban december 7-én megjelent interjújában Merkel elismerte, hogy Porosenko volt ukrán elnöknek kezdettől fogva nem állt szándékában végrehajtani a minszki egyezményeket, melyek alapján különleges jogállást kellett volna biztosítani a Donbásznak. A szerződés végrehajtását garantáló nyugati hatalmak, nevezetesen a németek és a franciák azért bírták rá Porosenkót, hogy mégis írja alá a két minszki megállapodást, mert időt akartak nyerni a nyugati befolyás alá került Ukrajna megerősítéséhez.
Merkel nyilatkozatát Szerbia szempontjából „történelmi jelentőségűnek” minősítette a szerb elnök. „Merkelnek ez a kijelentése gyökeresen megváltoztatja a helyzetet minden értelemben, mindenekelőtt politikai értelemben, és számomra egyértelmű jelzés, hogy kiben nem bízhatok” – mondta Aleksandar Vučić a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásáról 2013. április 19-én kötött brüsszeli megállapodásra utalva. A brüsszeli egyezmény értelmében Koszovóban létre kellett volna hozni a Szerb Önkormányzatok Közösségét, az el nem ismert köztársaságban élő szerbek önkormányzatát. Míg a szerbek teljesítették a brüsszeli megállapodások rájuk eső részét, a koszovóiak csak elkezdték kidolgozni a Szerb Önkormányzatok Közössége chartáját, majd abba is hagyták, és leállították a folyamatot.
A Belgrád és Pristina között utóbbi hetekben megnövekedett feszültség sok hasonlóságot mutat Kijev és a Donbász konfliktusához 2014-2022 között. A Nyugat mindkét esetben szemet hunyt a nemzeti kisebbségi jogok lábbal tiprása fölött. Megengedte Kijevnek, hogy háborút folytasson a Donbászban élő oroszok ellen, Koszovóban pedig elnyomják és üldözzék a szerbeket. Céljait, nevezetesen az oroszokkal és a szerbekkel való szembefordítást, mindkét esetben olyan szerződéssel igyekezett elérni, amelyről előre tudta, hogy nem fogja tiszteletben tartani, hanem csak időt akart nyerni az oroszellenes és a szerbellenes politikai és katonai szereplők megerősítéséhez.
A minszki megállapodások végrehajtása helyett a NATO felfegyverezte Ukrajnát, Pristinában pedig Belgrádot sakkban tartó rendszert támogat. A kialakult helyzetben a szerb elnök arra kérte a NATO-t, hogy engedélyezze ezerfős szerb békefenntartó kontingens küldését Koszovóba. Vučić megvallotta, nem ringatja magát abban az illúzióban, hogy kérését a NATO teljesítené.
Európában, Ukrajnán kívül a koszovói helyzet alakulása fenyeget fegyveres konfliktussal – írta tudósítónk, majd emlékeztetett: Koszovó elszakítását Szerbiától, és függetlenné nyilvánítását sem Oroszország, sem Kína nem ismerte el.+++
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
