• A december 9-én kirobbant Qatargate-botránnyal kapcsolatban már csak az kérdéses, hogy ez lesz az Európai Parlament eddigi történetének legnagyobb botránya, vagy csak egy lesz a strasbourgi intézményt rendre megrázó korrupciós ügyek közül.
• Az viszont már biztos, hogy a Qatargate a széles nyilvánosságnak is bemutatta, milyen súlyos gondot jelent a különböző távoli diktatúrák lobbitevékenysége Európában.
• És jó időre elegendő munícióval látta el az EU belső és külső kritikusait.

A botrány azzal kezdődött, hogy pénteken legalább 16 különböző helyszínen akciózott a belga rendőrség. Hogy hol, miért és kik ellen, arról csak részleteket tudni, hiszen egy folyamatban lévő nyomozásról van szó.

Ami biztos:

• A belga hatóságok gyanúja szerint bűnszervezetben elkövetett korrupció és pénzmosás történhetett.
• Megszállták az Európa Parlament három képviselőjének irodáját. Ketten, Marie Arena és Marc Tarrabella belgák, míg Eva Kaili görög. Hármuk közül csak a legnagyobb halat, az EP alelnökét, Kailit tartóztatták le.
• Letartóztatták Kaili asszisztensét és egyben élettársát is, az olasz Francesco Giorgit.
• A szintén olasz Luca Visentini, a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC) főtitkára is a letartóztatottak közt van, akárcsak a korábban EP-képviselő, ma egy NGO-t vezető Pier-Antonio Panzeri és egy másik NGO-vezető, Niccolò Figà-Talamanca is.
• 600 000 eurónyi készpénzt, valamint különböző elektronikai eszközöket foglaltak le.

Hogy ki korrumpálta a most letartóztatottakat, a belga nyomozóhatóságok nem hozták nyilvánosságra. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy a vád szerint a letartóztatottak jelentős összegeket fogadtak el „a Perzsa-öböl egyik országától”. De hiába a titkolózás, mindenki kész tényként kezeli, hogy a meg nem nevezett ország a most éppen labdarúgó-világbajnokságot rendező Katar. Bár a katariak vasárnapi közleményükben tagadták, hogy róluk lenne szó, az európai sajtó már elnevezte az ügyet Qatargate-nek.

Kaili és a katari szál

Arról, hogy a gyanú gyorsan Katarra terelődött, a görög Eva Kaili tehet. A ma 44 éves Kaili karrierjét tévébemondóként kezdte, de nagyon fiatalon átnyergelt a politikára. Előbb hazájában volt a baloldal parlamenti képviselője, majd 2014-ben átült az Európai Parlamentbe, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció tagja lett. Karrierje szépen ívelt felfelé, 2022 januárjában választották be az EP 14 alelnöke közé.

A belga lapok szerint Kaili brüsszeli otthonában több zsáknyi készpénzt is találtak, az apjánál pedig egy pénzzel teletömött bőröndöt. A letartóztatás hírére az S&D felfüggesztette az alelnök tagságát, és Kailit görög pártja is kizárta a tagjai közül.

Bár Marc Tarrabella szabadlábon van, és azt nyilatkozta, hogy semmit nem követett el, fontos megemlíteni, hogy a belga EP-képviselő is olyan ügyekben aktív, amik Katar szempontjából különösen fontosak. Az EP sportügyi és az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolataiban is fontos pozíciója van.

A két olasz NGO-vezető, Figà-Talamanca és az egykor EP-képviselő Panzeri egyaránt olyan jól hangzó ügyekkel foglalkoztak, mint a határokon átívelő igazságszolgáltatás, az emberi jogok és a demokrácia népszerűsítése. Szervezeteik támogatói közt olyan nagy nevek bukkantak fel, mint az EU egykori külügyi képviselője, a szintén olasz Federica Mogherini. A botrány kirobbanása óta Mogherini, akárcsak a többi ilyen-olyan támogató minden, a gyanúba keveredett szervezetekkel kapcsolatos pozíciójáról lemondott.

Lobbiügyek

A Qatargate-ről a leglesújtóbb véleményt eddig Michiel van Hulten, a Transparency International európai elnöke mondta:

„Bár ez lehet az állítólagos korrupció legkirívóbb esete az Európai Parlamentben az utóbbi években, ez nem elszigetelt eset. Az EP hosszú évtizedek alatt lehetővé tette a büntetlenség kultúrájának kialakulását, laza pénzügyi szabályokkal és ellenőrzésekkel, valamint a független (vagy egyáltalán bármilyen) etikai felügyelet teljes hiányával. Sok szempontból kívül helyezték magukat a törvényeken. Az elszámoltathatóság javítására irányuló minden komoly kísérletet a Parlament kormányzó Elnöksége blokkol, a képviselők többségének beleegyezésével. Az Elnökség által a közelmúltban jóváhagyott háttérmegállapodás az EP új főtitkárának kinevezéséről egy olyan intézmény jelképe, amely szerint az etikai és feddhetetlenségi szabályok csak másokra vonatkozhatnak.”

Van Hulten cseppet sem túloz azzal, hogy itt nem elszigetelt esetről van szó. Az utóbbi években többször is felszínre kerültek olyan ügyek, amelyekben házkutatásokra és letartóztatásokra ugyan nem került sor, de nyilvánvaló volt, hogy különböző országok nagyon aktívan lobbiznak EU-s és európai intézményekben. Bár ezekben az esetekben törvénytelenségekre nem derült fény, etikailag megkérdőjelezhető ügyekre bőven.

• 2017-ben éppen EP-képviselők követeltek vizsgálatot arról, hogy Azerbajdzsán hogyan próbál számára kedvező módon befolyásolni európai döntéshozókat.
• 2021-ben az Európai Parlament elnöke kezdeményezett vizsgálatot arról, hogy a hivatalosan egyébként nem is létező EU-Kína Barátság Csoport tagjai pontosan mit csinálnak. A csoport egyik prominens tagja az akkor még MSZP-s, ma már független EP-képviselő Ujhelyi István, aki rendszeresen véteti magát észre feltűnően Kína-barát nyilatkozatokkal és akciókkal.
• Az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán ismét sok szó esett arról, hogy milyen befolyással bír Moszkva egyes európai döntéshozók felett. Ahogy az ebből az összeállításból is kiderül, Vlagyimir Putyin barátai leginkább a strasbourgi szélsőbaloldali és szélsőjobboldali képviselők közül kerülnek ki.

Az, hogy különböző érdekcsoportok, magáncégek vagy akár országok igyekeznek politikusokat a saját ügyük mellé állítani, nem újdonság. Demokratikus országokban az ilyen lobbitevékenységeket igyekeznek minél átlátszóbbá tenni és törvényes keretek közé szorítani, de ez persze a legjobb szándékkal sem sikerül mindig.

Az Európai Parlamentben azonban, ahogy a Politico fogalmaz, az egyes országok lobbitevékenysége különösen problémás. Szemben a magáncégek képviselőivel, a különböző nemzetiségű diplomatáknak nem kell jelenteniük és regisztrálniuk kapcsolataikat az EU tisztségviselőivel.

Az egyes országok lobbitevékenyége és a nyilvánvaló korrupció közt ráadásul nehezebb különbséget tenni, mint amikor magáncégek környékeznek meg politikusokat. Kaili katari útjával, tárgyalásaival, tájékozódásával még önmagában nem lett volna probléma, hiszen egy politikusnak többek közt ez is a dolga. A nála talált pénzeszsákok viszont már egyértelműen korrupcióra utalnak. De mi a helyzet az olyan szürkezónás ügyekkel, ha egy strasbourgi küldöttség például elfogad egy meghívást a katari külügyminiszer magánjachtjára? A fent említett kínai ügyben például azon is folyt a szőrszálhasogatás, hogy az érintett EP-képviselők pontosan milyen ajándékokat, vendéglátást fogadtak el kínai partnereikről.

A vesztesek és főleg a győztesek

Hogy a Qatargate-nek pontosan milyen hatása lesz az Európai Parlamentre, az többek közt attól is függ, hogy az eddigi letartóztatásokat követik-e újabbak, és a belga rendőrség mennyire tudja feltárni, pontosan mi történt. Tekintve hogy a katari kormány minden valószínűséggel kevéssé lesz együttműködő, a teljes siker minimum kétséges.

A közel-keleti ország egyébként eleve az egész ügy nagy vesztese. Miközben dollár-százmilliárdokat költenek egy imázsépítésre használt világbajnokságra, ami szintén nem biztos, hogy megtérül, az ország neve éppen összekapcsolódik egy hatalmas európai korrupciós botránnyal. Minél többször írja le a világsajtó, hogy Qatargate, annál erősebb lesz ez a kapocs.

Egyúttal pedig már az is látszik, hogy kik igyekeznek ilyen-olyan hasznot húzni a Qatargate-ből: azok a politikusok, akik eddig is az európai intézmények gyalázására és kijátszására építették a karrierjüket. Az egykori EP-képviselő és Brexit-aktivista Nigel Farage máris felháborodott. Az éppen a Pegasus-botrányhoz hasonló ügybe bonyolódó jobboldali görög kormány pedig Eva Kaili piszkos ügyeivel érvel amellett, hogy tessék, igenis szükség lehet politikusok megfigyelésére.

„Brüsszel” szapulásából természetesen nem maradhatott ki a politikai identitása jelentős részét évek óta erre építő Orbán Viktor sem. A magyar miniszterelnök hétfőn nyilvánvaló gúnnyal tett ki egy képet a Twitterre:

Good morning to the European Parliament! @Europarl_EN pic.twitter.com/VYXGeSOwul

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) December 12, 2022

„Jó reggelt az Európai Parlamentnek – És aztán azt mondták, komolyan aggódnak a magyarországi korrupció miatt”. A hazai korrupciós ügyek iránt nem különösebben érdeklődő kormánymédia a kirobbanása óta a Qatargate minden apró részletéről beszámol, folyamatosan hangsúlyozva, hogy a főszereplők baloldali politikusok. Orbán Viktor egyébként a héten éppen Katarba utazik, megnézni néhány meccset.                                                                    (444)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: Vajdánk „…egyébként a héten éppen Katarba utazik, megnézni néhány meccset.”

Persze LEHET, hogy közben néhány TUDÁSBŐVÍTŐ INFORMÁLIS BESZÉLGETÉSEN is részt vesz majd. Hátha tud valami újdonsággal szolgálni vendéglátóinak, s viszonzásul azok is tudnak szolgálni néhány – általa is használható jótanácsal. A JÖVŐRE NÉZVÉST!  „…Az viszont már biztos, hogy a Qatargate a széles nyilvánosságnak is bemutatta, milyen súlyos gondot jelent a különböző távoli diktatúrák lobbitevékenysége Európában…”

-Hát nem biztos hogy CSAK A TÁVOLI DIKTATÚRÁK lobbitevékenysége…

Meggyőződéssel vallhatjuk, hogy a PROBLÉMA MAGA AZ EU!