Megtörtént a nagy bejelentés az élelmiszerárakról, egész Döbrögisztán erre az örömhírre várt
Megnyugtató információk érkeztek az élelmiszerár-stoppal kapcsolatban.
Biztosan mindenki érzi már a saját pénztárcáján is az inflációt, hiszen ha bemegyünk a boltba, már közel sem annyi élelmiszert kapunk egy bizonyos összegért, mint mondjuk 6 hónappal ezelőtt. Hogy ez a helyzet miért alakult ki, annak rengeteg oka van, de az biztos, hogy nagyon sok ember került kétségbeejtő helyzetbe az utóbbi időszakban – bár vannak hatalmas segítséget nyújtó enyhítések Magyarországon, például az élelmiszerár-stop.
Eredetileg december 31-ig tartott volna az élelmiszerár-stop, amelynek keretein belül egyes élelmiszerek, termékek ára egy bizonyos szint fölé nem emelkedhet, vagyis azoknál nem kell elképesztő drágulásra számítanunk. Persze ezeket a termékeket általában pillanatok alatt elkapkodják, de a szerencsések valóban kedvezőbb áron juthatnak hozzájuk – ráadásul most kiderült, hogy nem csak idén.
Nagy István agrárminiszter tegnap este bejelentette, amire már nagyon sokan vártak: a kormány meghosszabbítja az élelmiszerár-stopot, ami idén december 31. helyett jövő április végéig fog tartani a jelenlegi tervek szerint – a rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Az ársapka továbbra is a kristálycukorra, búzafinomlisztre (BL 55), finomított napraforgó-étolajra, házi sertéscombra, csirkemellre, csirke far-hátra, csirkehátra, csirkefarra, csirkeszárnyvégre, tyúktojásra, étkezési burgonyára (az újburgonya kivételével), illetve az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntejre érvényes – de persze nincs kizárva, hogy ez a lista a későbbiekben bővítésre kerül a vásárlók igényei alapján.
Tovább drágulnak az élelmiszerek 2023-ban? Minden magyar családot érint az előrejelzés
A 2022-es év a magyar családok számára döntő többségben nem másról szólt, mint a spórolásról.
Mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük idén a heti bevásárlások során Magyarországon, hogy sokkal mélyebbre kellett nyúlni a pénztárcánkba. A végösszeg láttán többször elképedtünk, hazánkban a rezsicsökkentés eltörlésével egyetemben óriási drágulás és infláció érkezett.
Októberben nem kevesebb, mint 40 százalékos volt az élelmiszerár-emelkedés, és egyelőre úgy tűnik, nem áll be fordulat a trendben – szól a Qubit jóslata a KSH adataira alapozva. Érdekesség, hogy az úgynevezett FAO árindex folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború hatása egyre kisebb az áremelkedésekre, világszinten is egyre híznak a készletek, azonban ennek a magyarországi élelmiszerár-index mozgására a jelek szerint egyáltalán nincs hatása.
A Qubit összehasonlította alapvető élelmiszerek jelenlegi árát is a 2021-es értékekkel szemben.
„Magyarországon a tavaly októberi adatokhoz képest a liszt ára 11 százalékkal nőtt, a kenyéré viszont 81 százalékkal, tehát valójában nem az alapanyagok drágulása okozza a brutális élelmiszerár-emelkedést. A marhahús ára a tavalyi év ugyanezen időszakához képest októberben 46,5 százalékkal, a csirkehúsé pedig 46,7 százalékkal emelkedett. Az étolaj ára 4,4 százalékkal, a tejé 47,3 százalékkal, a sajtoké 74,7 százalékkal, a vaj ára 71 százalékkal nőtt”
– szól az összegzés.
Egy korábbi elemzés arról szól, hogy utoljára 2015-ben tudtak ennyire keveset megtakarítani a magyar háztartások, a helyzeten tehát a hatósági áras termékek sem sokat javítottak. Legutóbb egyébként a tojásnak és a krumplinak az árát rögzítette a kormány még november 9-én.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgynyilatkozott pár hete, hogy szerinte a 2023-as évben nem hogy enyhülés, de további drágulások várhatóak, hiszen a befolyásoló tényezők – mint az üzemanyag ára, a gabonaalapú élelmiszerek szállítása vagy az olyan állati eredetű élelmiszerek ára, amelyek esetében takarmányozásra van szükség -, egyelőre nem mutatnak javuló tendenciát.
A szakértő jóslatát teljes egészében meghallgathatod, hiszen pár hete nyilatkozott az RTL-nek.
(promotion)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…az úgynevezett FAO árindex folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború hatása egyre kisebb az áremelkedésekre, világszinten is egyre híznak a készletek, azonban ennek a magyarországi élelmiszerár-index mozgására a jelek szerint egyáltalán nincs hatása…Hogy ez a helyzet miért alakult ki, annak rengeteg oka van, de az biztos, hogy nagyon sok ember került kétségbeejtő helyzetbe az utóbbi időszakban…”
A RENGETEG OK KÖZÜL EGYET BIZTOSAN MEG TUDUNK NEVEZNI: MI VAGYUNK AZ EGYIK LEGFŐBB OK!
Persze a dolgokat akár tovább is gondolhatnánk. Mondjuk a logika mentén. Ami a következőképpen zajl(ÓDHAT)na:
Ha mi vagyunk a a bajaink legfőbb okozói, akkor a megszüntetéséről is mi tehetünk!
Ilyen egyszerű lenne a megoldás? TALÁN IGEN! HA NEM MI VOLNÁNK A „HÍRES – NEVEZETES MAGYAROK”! – akiknek a hátán akár fát is lehetne vágni!
De hát „MI VAGYUNK AZOK A HÍRES – NEVEZETES MAGYAROK!” Akik ÖRÖMMEL, ÉS ÖNKÉNT ÉS DALOLVA lemondtunk a „kommunizmusban” megszokott rántott disznóhúsról, a keleti rablókapitalizmustól kapott, „ársapkás” csirke farhát ígéretéért cserébe! Mert mi imádjuk a meséket!
Inkább leszerelik a hőmérőket több iskolában, hogy ne derüljön ki, milyen hideg van bent
Lezárták a radiátorokat és mindössze 16 fok van egy kőbányai általános iskola folyosóin – erről beszélt Híradónknak az intézmény könyvtárosa. Állítása szerint hétfő reggel a könyvtárban is csak 17 fokot mért, pedig az állami előírás alapján legalább 20 fokra kell felfűteni az általános iskolákat. A PDSZ olyan intézményről is tud, ahol a hőmérőket is leszerelték azért, hogy a tanárok ne mérhessék a hőmérsékletet.
„A sztrájk alapjog” – a tanártüntetések kiemelt követelése feszül a Széchenyi István magyar-német kéttanítási nyelvű általános iskola kerítésén. De az intézményben a sztrájkjog hiányán kívül a hideg is komoly problémát jelent.
17 fokot mért a kőbányai iskolában könyvtárosként dolgozó Simon Edit a hét elején. A hőmérséklet a könyvtárban aznap délutánra ugyan 18-19 fokra emelkedett, de ahogy elmondta, a folyosón ennél hidegebb van.
„A folyosón ma konkrétan 16 fokot mértem. Ott a radiátorok le vannak zárva, nem szabad bekapcsolni, ezért a folyosókon mindenhol hideg van.”
A kormány által szeptemberben kihirdetett energia-veszélyhelyzet alapján az általános iskolákat legalább 20 fokra kell felfűteni. A könyvtáros állítása szerint ez az első és a második emelet termekben teljesül is. A földszinten viszont nem, ráadásul a tanítás után letekerik a fűtést az egész intézményben.
„Délután három órakor áll le a fűtés takaréklángra. Ami tudomásom szerint 14 fok. Ez másnap reggel öt óráig így van. Illetve hétvégén pénteken délután szintén 15 órakor megy takaréklángra a fűtés és hétfő reggel 5 órakor kapcsol vissza.”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is tud olyan iskoláról, ahol éjszaka és hétvégén kevésbé fűtik az iskolákat.
„Nap mint nap rengetegen jelentkeznek ezzel a problémával. Konkrétan azzal, hogy legfeljebb csak egyes szobákat, egyes tantermeket fűtenek. Folyosókat nem, el tudjuk képzelni, hogy összességében milyen lehet a hőmérséklet az intézményekben. Már olyanról is értesítettek, hogy vannak iskolák, ahol leszereltették a hőmérőket, hogy ne tudják a kollégák mérni.”
A Híradó az ügyben levelet küldtünk a Kelet-Pesti Tankerületi Központnak. Azt írták válaszul, hogy a kőbányai iskolában legutóbb december másodikán végeztek helyszíni ellenőrzést és akkor nem mértek kevesebbet az előírtnál, az iskolából pedig azóta sem érkezett panasz a tankerülethez. (RTL.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…A kormány által szeptemberben kihirdetett energia-veszélyhelyzet alapján az általános iskolákat legalább 20 fokra kell felfűteni…”
-HISZEN GARANTÁLNI KELL A MAGYAROK ÉLŐHELYÉN A „VERSENYKÉPESSÉ” TETT BIOROBOTOKNAK MUNKÁT BIZTOSÍTÓ ÖSSZESZERELDÉK SZÁMÁRA AZ ÁLTALUK IGÉNYELT ENERGIAMENNYISÉGET!
Ha ez pedig csak az iskolás nebulók mirelitre fagyasztása árán sikerülhet, hát édes Isten! Akkor ezen az áron! Hadd érezzék ők is a saját bőrükön qrmányunk elszántságát: „MEGVÉDJÜK MAGYAR EMBEREK, A MAGYAR CSALÁDOK ÉRDEKEIT!” (Ha belepusztulNAK – AKKOR IS!) – bömböli AZ EGYÁLTALÁN NEM TAKARÉKLÁNGON MŰKÖDTETETT udvari parasztvakítolda gépezete!
A vajda a focivébén: a honvédség repülője és két OTP-s magángép is landolt kedden Katarban
Az állami gépen azonban nem lehetett ott a kormányfő, aki az elődöntőket és a döntőt fogja megnézni Katarban.
Kedden délelőtt landolt Katarban, a világbajnokság helyszínén a magyar honvédség Falcon 7x típusú repülőgépe, amit az OTP két magánrepülője követett – írja a 24.hu a Flightradar adatai alapján.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Orbán Viktor a héten ezen a héten Katarba utazik, hogy megnézze a világbajnokság elődöntőit és a döntőt. Mindez Katar budapesti nagykövetének egy beszédéből derült ki.
A 24.hu azt írja, hogy a Flightradar szerint kedd reggel három repülő indult Katar fővárosába.
Elsőként a honvédség Falcon 7x típusú repülője landolt a dohai repülőtéren, a gép a kecskeméti repülőtérről szállt fel hajnalban.
Ezen azonban nem lehetett ott Orbán Viktor. A kormányfő ugyanis az induláskor még Budapesten tartózkodott, egy misén vett részt. A 24.hu úgy értesült, hogy az állami repülő viszi majd csütörtökön a miniszterelnököt Brüsszelbe az Európai Tanács ülésére.
A Falcont az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. A bank elnöke, Csányi Sándor egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. A két gép hétfőn érkezett vissza Üzbegisztánból, ahol az OTP az ország ötödik legnagyobb bankját készül megvenni, erről írtak alá egy megállapodást.
Ezek mellett a lap úgy tudja, hogy
kedden dél körül a NER kedvenc magángépe, a Mészáros Lőrinc által gyakran használt Bombardier luxusgép is Katar felé indult Ferihegyről.
A lap megkérdezte Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor melyik géppel utazott, illetve, hogy miért repült Dohába korábban az állami repülőgép is. Egyelőre nem érkezett válasz a megkeresésükre.
A katari vébén az elődöntők december 13-án, illetve 14-én, a döntő pedig december 18-án lesz. (szmo)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: HÁROM REPÜLŐNYI „FUTBALLIMÁDÓ” POLYTHYKUSS SZAGEMBER REPÜLT KI KATARBA!
Le mernénk fogadni, hogy LEGALÁBB EGY REPÜLŐNYI ezek közül „üzleti felderítési” céllal mentek! Most, hogy megbukott az EP görög szoci alelnöke, új lehetőségek tárulhatnak fel az emírségben!
A főváros gazdasági, szociális és kulturális eredményeinek ágazatonkénti ismertetése
1950—1959
Oktatás
1950-ben — ötéves tervünk küszöbén — megnövekedett feladatok álltak az oktatásügyi szervek előtt.
Az anyagi termelés tervezett nagyarányú növeléséhez, a népgazdaság műszaki színvonalának emeléséhez sokkal több jólképzett szakemberre volt szüksége az országnak, mint amennyi ebben az időben rendelkezésre állott. A szakemberhiány mielőbbi megszüntetése mellett meg kellett birkózni a dolgozó nép jövője és kulturális felemelkedése szempontjából alapvetőnek tekinthető feladattal, meg kellett teremteni az új nemzedék magasszínvonalú képzésének feltételeit.
A közoktatás és nevelés új alapokra helyezése már 1945 és 1950 között megtörtént. A régi iskolarendszer megszűnt, az oktatás mai formái kialakultak. A különböző színvonalú, eltérő végzettséget nyújtó alsófokú iskolákat (elemi iskola, polgári iskola, gimnáziumok alsó tagozata), amelyekből a dolgozók gyermekei túlnyomó többségének nem nyílt út a továbbtanulásra, 1949-ig felszámolták s létrehozták a 6—14 éves korú gyermekek oktatására egyedül hivatott, 8 évfolyamos általános iskolai szervezetet. Az iskolarendszer átszervezése a középfokú oktatási intézményekre is kiterjedt. A gimnáziumok mellett technikumok sora létesült, amelyekben a gyakorlati élet számára nevelnek művelt középkádereket. Pártunk és államunk azoknak a felnőtteknek a jogos igényét is figyelembe vette, akik a múlt rendszer bűnei miatt nem szerezhettek magasszínvonalú műveltséget, nem tehettek szert szakismeretekre. Az általános iskoláktól az egyetemekig minden fokon esti és levelező tagozatokat hoztak létre a tanulni vágyó felnőttek részére. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás megfelelő szervezeti formái viszonylag rövid idő alatt kialakultak, az egységes köznevelést azonban 1948-ig nem lehetett megvalósítani. A felszabadulás negyedik esztendejében az alsó- és középfokú iskolák jelentős része még az egyházak fennhatósága alatt működött. A munkásosztálynak és pártjának ideológiája a köznevelésben csak 1948 júniusától kezdődően, az egyházi iskolák államosítása után érvényesülhetett. Ezekkel az intézkedésekkel, valamint a továbbtanulási lehetőség általános kiterjesztésével megtört a kiváltságos osztályok művelődési monopóliuma, a nép széles tömegei előtt megnyílt a kulturális felemelkedés útja.
Az eredményes oktatómunka tárgyi feltételeit azonban még ezután kellett megteremteni. Gondoskodni kellett megfelelő méretű iskolahálózat kiépítéséről, amely valamennyi általános iskolás korú és minden, felsőbbfokú tanulmányokat folytatni akaró tanuló ellátását biztosítja. Gondoskodni kellett továbbá kellő számú, jólképzett pedagógus munkába állításáról is.
A feladat megoldásánál a főváros oktatásügyi szerveinek igen sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Az iskolai hálózat szükségletnek megfelelő fejlesztését rendkívül megnehezítette a múlt rendszer iskolapolitikájának káros öröksége, mely különösen Nagy-Budapest kialakításakor éreztette hatását. A fővároshoz csatolt peremterületeken az oktatási viszonyok a legelemibb követelményeknek sem feleltek meg. A Horthy-rendszer idején az uralkodó osztálynak nem volt érdeke a munkáslakta területek oktatási hálózatának fejlesztése. A megkülönböztetést jól szemléltetik a tanügyi kiadásokról fennmaradt adatok. 1939—40-ben az 1 lakosra jutó tanügyi kiadások összege a belső kerületekben meghaladta a 22 pengőt, ugyanakkor a külső kerületekben 1 főre csak 4,43 pengő jutott. Legrosszabb volt a helyzet Rákoskeresztúron és Rákoscsabán (a mai XVII. kerületben), ahol a tanügyi kiadás összege 1 lakosra számítva 51, illetve 78 fillér volt.
A peremterületek elmaradottsága mellett súlyosbította a helyzetet a már gyakran említett népességfelduzzadás, amely a vidékiek felözönlése miatt következett be. A természetes szaporodás nagyarányú növekedése ezekben az években ugyan még nem éreztette hatását, de árnyékát már előrevetette, s az oktatási hálózat néhány éven belüli fokozott megterhelésével már számolni kellett.
Ilyen körülmények között a főváros oktatási hálózatának kielégítő színvonalra történő fejlesztése igen nagy összegű beruházást igényelt. A Fővárosi Tanács új óvodai, általános- és középiskolai intézmények létesítésére, illetve a meglevők bővítésére 1950—57-ben 135 millió forintot fordított. A látszólag eléggé magas összegű beruházással az oktatás feltételei általában javultak, néhány területen azonban — főként az általános iskolákat tekintve — a helyzetet még ma sem lehet kielégítőnek mondani.
Óvodák
Népi demokráciánkban a gyermekek az óvodai foglalkozások keretében, már 3 éves koruktól kezdve, tudományosan megalapozott oktatásban, nevelésben részesülnek. A felszabadulás előtt az óvodákat csak szociális jellegű intézménynek tekintették, s nevelési szempontból nem tulajdonítottak jelentőséget ezeknek. Az óvodák tevékenysége a felszabadulás után más irányúvá vált és népszerűségük — éppen e változásból következően — nagymértékben megnövekedett. Mind több és több szülő kívánta, hogy gyermekét szakképzett pedagógusok vezetésével közösségi életre, fegyelemre, munkára neveljék, előkészítsék az iskolai évekre.
Az óvodák megkedvelése mellett igénybevételük növekedését eredményezte az is, hogy évről évre több nő kapcsolódott be a termelőmunkába, s az óvodákra várt a feladat, hogy a munkát vállaló édesanyák gyermekeit ellássák.
1951 márciusában már 346 óvoda (223 területi és 123 üzemi) működött a fővárosban 25 385 férőhellyel. Befogadóképességük ekkor — a pillanatnyi igényekhez mérten — bőven elegendő volt, hiszen a beírt gyermekek száma csak alig haladta meg a 22 ezret. 1951 és 1955 között még 84 óvodát létesítettek Budapest területén, s ez 3 600-zal több gyermek elhelyezését tette lehetővé.
A jelentős mértékű fejlesztés ellenére 1955-ben már a zsúfoltság jelei mutatkoztak. További nehézségeket okozott az, hogy az 1956. október-novemberi harci cselekmények során 37 óvoda megsérült s 1957-ben az anyagi eszközök jelentős részét ezek helyreállítására kellett fordítani. Az ellenforradalom utáni két évben újabb 17 óvoda nyitotta meg kapuit s a férőhelyek száma közel 31 ezerre növekedett. A születések 1952—54. évi magas száma miatt azonban, amely ebben az időben az óvodákkal szemben fokozott elhelyezési igényeket támasztott, a fejlesztés ilyen üteme nem bizonyult elegendőnek. 1958 végén az óvodákba beíratott gyermekek száma megközelítette a 36 ezret; tehát a férőhelyek számának 21 %-os emelkedése mellett a gondozott gyermekek száma hét és fél év alatt 61 %-kal növekedett. A zsúfoltság az óvodákban jelenleg igen nagy, a következő években azonban feltehetően fokozatosan csökkenni fog, hiszen az óvodáskorú népesség száma már elérte a várható maximumot.
Kétségtelen eredményként könyvelhető el, hogy a foglalkozás színvonala az óvodák nagyarányú túlterheltsége ellenére évről évre javult. Az óvodai nevelő munkába 1951 óta 1200 új szakképzett óvónő kapcsolódott be. 8 évvel ezelőtt 1 óvónőnek átlag 23 gyermek foglalkoztatásával kellett törődnie. A nevelőmunka ebben az időben természetesen megközelítőleg sem lehetett olyan eredményes, mint ma, amikor 1 óvónőre már csak 16 gyermek oktatása, nevelése hárul.
Általános iskolák
Az 50-es évek elején — amint arról már az előzőkben is említést tettünk — a közoktatásban megoldásra váró feladatok között első helyen állt az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése és az egyetemi végzettségű szakemberekben jelentkező hiány megszüntetése.
Az általános iskolák rendszerének kiépítése és az egyetemi oktatás kiszélesítése egyaránt igen nagy anyagi befektetést igényelt, lényegesen nagyobbat, mint amekkorát a szocializmus építésének kezdetén népgazdaságunk egyidejűleg elbírt. A szakemberhiány akkoriban égetőbben jelentkezett, mint az általános műveltség emelésének szükségessége, s a felső oktatás — gyakorlati követelmények nyomása miatt meggyorsított — fejlesztése helytelenül háttérbe szorította az általános iskolai hálózat bővítését. A közoktatás fejlesztésére fordított beruházásokból túl kevés jutott az általános iskoláknak.
Budapest általános iskolai hálózatának bővítésére az 5 éves tervidőszakban közel 65 millió forintot fordítottak. Ez az összeg — különös tekintettel a peremkerületekben uralkodó elmaradott viszonyokra, s az iskoláskorú népesség számának évenkénti nagyarányú növekedésére — nem volt elegendő ahhoz, hogy az oktatás körülményeiben minden tekintetben kielégítő helyzetet teremtsen.
Az 5 éves terv keretében a fővárosban 23 új iskola létesült, s a tantermek száma az 1950. évi 2 940-ről 1954-re 3 381-re emelkedett. Oktatási szerveink az új iskolák telepítésénél elsősorban a munkáslakta területek elmaradottságának felszámolására törekedtek. A nagyobbszabású iskolaépítkezések közül külön meg kell említeni a XIII. kerületben a Kilián György úton, Jász utcában, Tomori úton, a X. kerületben a Keresztúri úton, a XI. kerületben a Köbölkúti úton, a XVIII. kerületben a Kassai utcában és a XX. kerületben a Mártírok útján létesült iskolákat, amelyek felszereltsége mind az oktatási, mind az egészségügyi szempontokat tekintve minden igényt kielégít. A közel 6,6 millió forintos ráfordítással felépített Köbölkúti út 27. sz. alatti iskola valóságos mintaképe a tökéletes iskolának.
Új iskolák építése, illetve a meglevők bővítése mellett nagy anyagi ráfordítást igényelt az iskolák korszerűsítése. Az 50-es évek elején az iskolák jó része — különösen az újonnan Budapesthez csatolt területeken — nem rendelkezett az eredményes oktató-nevelő munkához szükséges legelemibb felszerelési tárgyakkal, kiegészítő helyiségekkel sem. Az oktatást megkönnyítő szemléltető eszközök beszerzésére, szertárak, tornatermek létesítésére, illetve kiegészítésére úgyszólván minden iskolának sürgős szüksége volt. A felszerelési tárgyakban legégetőbben jelentkező hiányok pótlása révén az oktatás feltételei már kedvezőbbé váltak; az iskolák zsúfoltságának fokozódása azonban mind több és több nehézséget okozott.
1950 és 1954 között a tantermek számának 15 %-os emelkedése mellett az általános iskolai tanulók száma 20 %-kal növekedett. A beruházások elégtelensége miatt az 1954/55-ös tanév elején egy osztályteremre már átlagosan 54 tanuló jutott az 1950/51. évi 52-vel szemben.
Az oktató-nevelő munka eredményességét a tanulócsoportok (ún. osztályok) magas létszáma is akadályozta. Az iskolai oktatás eredményességének feltétele, hogy a nevelő minden rábízott gyermek lelkivilágát, egyéniségét alaposan megismerje, magatartását és nem utolsósorban előrehaladását a tananyag elsajátításában állandóan figyelemmel kísérje. Természetes, hogy a 40—50 főnyi tanulócsoportokban ilyen intenzív foglalkozásról szó sem lehetett. A kedvezőbb körülmények megteremtése csak a nagylétszámú tanulócsoportok megosztása útján vált lehetségessé, ami viszont — megfelelő számú tanterem hiányában — a váltakozó rendszerű oktatás kiterjesztését tette szükségessé. Az 1954/55. tanévben már a tantermek 53 %-ában naponta kétszeri és kis részében pedig háromszori váltással folyt a tanítás. Ahhoz, hogy az iskolákban a „több-műszakos” oktatás megszűnhessen, az osztálytermi építkezéseknek a következő években nagymértékben meg kellett volna gyorsulniok.
1955-ben és 1956 első három negyedévében e tekintetben már mutatkozott is némi előrehaladás. Az ellenforradalmi események azonban — mint minden területen, itt is — lefékezték a fejlődés ütemét. A harci cselekmények következtében megsérült 112 iskola helyreállítása az 1957-ben iskolafejlesztésre előirányzott 38,7 millió forint jelentős részét felemésztette. 1958-ban már épült ugyan 5 új, korszerű iskola a fővárosban, de ezek létesítése néhány — oktatási célra már alkalmatlan — iskola megszüntetése miatt, a tanítás körülményeiben nem eredményezhetett lényeges változást.
Az 5 éves terv befejezése óta eltelt 4 esztendő alatt — az ellenforradalmi események ellenére — végeredményben kismértékben javult az osztálytermi ellátottság. Az 1958/59-es tanév elején a főváros területén használt általános iskolai tantermek száma 6 %-kal magasabb volt, mint 1954 szeptemberében, ugyanakkor a tanulók száma csak 3 %-kal emelkedett. Csökkentették a tanulócsoportok létszámát is. Az 1954/55. tanévben a tanulócsoportoknak még közel 20 %-a 40—50 fő közötti létszámmal dolgozott. Az elmúlt tanévben egy csoportban átlagosan 32 tanulót oktattak és a túlzottan népes csoportok aránya már csak 7 % körül mozgott. A hálózatban történt bővítések eredményeként a tanulócsoportok létszámának csökkentése már nem vonta maga után a váltakozó rendszerű oktatás további kiterjesztését, sőt a 3 váltásos oktatást már sikerült teljesen megszüntetni.
Az általános iskolai osztálytermek elégtelenségéből származó nehézségek nem homályosítják el azokat az eredményeket, amelyeket az általános iskolák az oktatás színvonalának növelésében, az oktatási módszerek fejlesztésében elértek. A nevelők a korszerű, szocialista pedagógiai ismereteket egyre jobban magukévá téve, elsősorban a tanulók önálló gondolkodásának kifejlesztésére törekednek; sokféle oktatási módszer igénybevételével, elsősorban különböző szakköri foglalkozásokkal igyekeznek megkönnyíteni a tananyag elsajátítását.
Az oktatás tartalmában is magasabb színvonalú, mint régebben volt. A minden megfelelő korú gyermek számára kötelező, ingyenes általános iskolai oktatás keretében a tanulók — szaktanárok vezetése mellett — idegen nyelveket tanulhatnak, képességüknek megfelelően zenei ismereteket szerezhetnek.
A tanulmányi színvonal növelése érdekében a főváros oktatásügyi szervei az elmúlt évek során mind több és több jólképzett pedagógust vontak be az oktatómunkába. Jelenleg a fővárosi általános iskolákban 9 226 pedagógus tevékenykedik, 3 026-tal több, mint 1950-ben.
Az általános iskolák a tanítási időn túl is gondoskodnak a dolgozó szülők gyermekeiről. A főváros 294 napközi otthona jelenleg 25 444 tanulót lát el, 93 %-kal többet, mint 1950-ben. A napközi otthonokban a tanulók nemcsak étkeztetésben és felügyeletben részesülnek, hanem szakképzett nevelők irányítása mellett felkészülnek az iskolai órákra is.
Középiskolák
A népi demokratikus rendszerünk nyújtotta széleskörű tanulási lehetőségekkel az elmúlt évek során mind többen és többen kívántak élni. A gyermekek iskoláztatását a szülők nagy része már nem tekinti az általános iskola elvégzésével befejezettnek. A családok anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy a szülők az iskolaköteles koron túl is taníttathassák gyermekeiket, 18 éves, vagy még idősebb korukig gondoskodjanak eltartásukról. A tehetséges gyermekeknek ma már nem kell elkallódniok csak azért, mert a család keresetüket nem tudja nélkülözni.
Az elmúlt tanévben a főváros általános iskoláiban végzett tanulók 73 %-a iratkozott be középiskolába. A középiskolai tanulók száma, a középiskolás korú népesség számbeli gyarapodásának és a továbbtanulási igény állandó fokozódásának eredményeként, évről évre magasabb. Az 1958/59. tanévben számuk meghaladta a 44 ezret, szemben az 1955. évi nem egészen 36 ezerrel.
Budapest középfokú oktatási hálózata az évek során a szükséglettel arányosan bővült. Az osztálytermekkel való ellátottság jelenlegi színvonala általában kielégítőnek mondható.
A középiskolai hálózat bővítésénél az oktatásügyi szervek fokozott gondot fordítottak a munkáslakta peremkerületekre. A Csepelen mintegy3 millió forintos beruházással felépített 18 tantermes általános gimnázium, a 150 ezer forintos költséggel átalakított IV. ker. Dózsa György úti gépipari technikum, a 9 tanteremmel kibővített pestújhelyi közgazdasági technikum a régi rendszer mulasztásait pótolta.
Középiskolai oktatásunk hálózatának általános kiterjesztése mellett oktatásügyi szerveinknek nagy figyelmet kellett fordítani a különböző iskolatípusok helyes arányainak megteremtésére, illetve arányos fejlesztésére. A középiskolák két fő típusa — az általános gimnáziumok és a technikumok — kialakításánál két szempont érvényesült: egyrészt legyenek olyan iskolák, amelyek széleskörű ismereteket nyújtanak, s ezzel megteremtik az alapot az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához; másrészt működjenek az általános műveltség mellett szakképzettséget is nyújtó iskolák, különös tekintettel azokra, akik tanulmányaikat a középiskola befejezése után nem kívánják folytatni.
A helyes arányokat a két iskolatípus fejlesztésénél elég nehéz volt meghatározni. 1951 és 1954 között a tanulók részéről óriási volt az érdeklődés az ipari technikumok iránt és sok esetben csak adminisztratív eszközökkel lehetett megakadályozni az általános gimnáziumok elnéptelenedését. Az ipari technikumok fejlesztésénél mindvégig figyelembe kellett venni az ipar részéről középkáderekben jelentkező igényeket, emellett gondolni kellett arra, hogy az egyetemi, illetve főiskolai tanulmányok folytatásához az általános gimnáziumok nyújtják a legmegfelelőbb alapot. 1954-tól kezdődően az érdeklődés már ismét egyre inkább az általános gimnáziumok felé fordult. Az 1958/59. tanévben már a középiskolai tanulók 65 %-a folytatta tanulmányait általános gimnáziumban, az 1954/55. évi 51 %-kal szemben.
Az oktatómunka színvonala az elmúlt évek során a fővárosi középiskolákban jelentősen emelkedett. Középiskoláink tanulóikat önálló munkára, gondolkodásra nevelik és megfelelően előkészítik az egyetemi tanulmányok folytatására. A tanulók zöme kielégítő eredménnyel folytatja tanulmányait és a kötelező iskolai foglalkozásokon túl különböző szakkörökben is igyekszik ismereteit gyarapítani. Nagy az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. 1958/59. tanévben 9 541 tanuló (a középiskolások 22 %-a) az oroszon kívül más idegen nyelvet is tanult az iskolai oktatás keretében.
További erőfeszítés szükséges azonban — a technikai haladást és a természettudományi ismeretek bővülését szem előtt tartva, — a tanulmányok gyakorlati élettel való kapcsolatának szorosabbá tételében. Ezen túlmenően elő kell segíteni a fizikai munka megbecsülését előtérbe helyező életfelfogás megerősödését.
A főváros középiskolái az 1958159. tanévben megtették az első lépést a politechnikai oktatás bevezetésére: 11 középiskola felvette kötelező tárgyai közé a technikai, valamint technológiai alapismereteket nyújtó gyakorlati foglalkozást, melyek kiterjesztésére a jövőben sor kerül.
A kormány ez év júliusában kiadott rendeletével megoldotta az általános iskolából kikerült középiskolai, illetve szakmai oktatásban nem részesülő, heti 36 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott 14—16 éves korú gyermekek kötelező továbbképzésének problémáját is. Az idei tanévben az általános iskolák mellett megkezdik működésüket a mezőgazdasági, illetőleg ipari jellegű továbbképző iskolák, amelyek a fiatalokat szocialista szellemben nevelik tovább, a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére. Az oktatás keretében mód nyílik az általános műveltség bővítésére, az iskola jellegének megfelelően mezőgazdasági, illetve ipari ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítására, ezen felül a leányok részére háztartási ismeretek megszerzésére.
Egyetemek, főiskolák
A szocializmus építésének kezdeti szakaszában az országnak sokkal több mérnök, orvos, közgazdász, tanár munkájára volt szüksége, mint amennyi ebben az időszakban rendelkezésre állott.
A szakemberhiány felszámolása végett át kellett alakítani az egyetemi képzést, új szakokat kellett létesíteni és lényegesen több hallgató oktatására kellett lehetőséget teremteni. A felsőfokú oktatás kiszélesítése természetesen igen jelentős anyagi ráfordítást igényelt.
A Vámház palota átalakítására — amelyben a Közgazdaságtudományi Egyetem nyert elhelyezést — mintegy 28 millió forintot költöttek. A Műszaki Egyetem bővítésére 1953 végéig beruházott összeg elérte az 50 millió forintot, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem is közel 40 millió forintos beruházást kapott.
1950 és 1953 között az egyetemi hallgatók számának rohamos növekedése már nagyobb volt a szükségesnél. Az 1953/54. tanévben közel 40 600 hallgató iratkozott be az egyetemek és főiskolák nappali, esti, illetve levelező tagozatára, másfélszer annyi, mint az 1950/51. tanévben. A főiskolák aránylag nagyütemű fejlesztése ellenére az oktatás tárgyi feltételeinek bővülése nem tartott lépést a hallgatók létszámának aránytalanul gyors növekedésével. Ez a körülmény nehézségekre vezetett az oktató-nevelő munkában, gátolta az oktatás színvonalának emelését, de a hallgatók túlzottan nagy száma önmagában is minőségi visszaesést eredményezett.
A párt Központi Vezetősége 1953 júniusi határozatában rámutatott a túlhajtott mennyiségi növekedés káros voltára és feladatként az oktatás, valamint a kutatómunka színvonalának emelését jelölte meg. A határozat nyomán az egyetemeken — különösen a Műegyetemen — a túlzott szakosítást rokonszakok összevonása révén fokról-fokra felszámolták, s ezzel az alapképzés színvonalát nagymértékben megjavították. 1953 óta minden évben kevesebb hallgatót vettek fel a főváros egyetemei, illetve főiskolái, mint azt megelőzően. A elmúlt tanévben 20 514 hallgató folytatott egyetemi tanulmányokat, 50 %-kal kevesebb, mint az 1953/54. tanévben. A szakemberek képzése jelenleg a szükségletnek megfelelő ütemben történik, s a végzettek elhelyezése nem ütközik nehézségekbe. Az egyetemekre már a középiskolában legkiválóbb tanulmányi eredményt elért fiatalok közül is csak azok juthatnak be, akik az egyetemi felvételi vizsgákon is kiválóan megállják helyüket.
Az oktatómunka színvonalának további javítása érdekében ebben az évben megszervezték az egyetemi felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat, melyek keretében a régebben érettségizett jelentkezők ezrei frissíthették fel középiskolai tanulmányaik során szerzett ismereteiket.
Szocialista rendszerünk szélesre tárta az egyetemek és főiskolák kapuit a munkások és dolgozó parasztok gyermekei előtt. A fővárosi egyetemek és főiskolák nappali tagozatának hallgatói között az elmúlt tanévben 34 % munkás és 17 % dolgozó paraszt származású volt. Tanulmányaik folytatásához kormányunk minden támogatást megad. Tandíjmentesség, ösztöndíj, szociális segély juttatásával, a menzán olcsó étkezési lehetőség és a diákszállókban nyugodt otthon megteremtésével járul hozzá, hogy valamennyi hallgató viszonylag gond nélkül élhessen, minden idejét és erejét tanulmányainak szentelhesse.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
A hűség napja Magyarországon, amely eldöntötte, hogy Sopron és környéke a trianoni Magyarország része marad
Keresztes Szent János spanyol kármelita pap, egyháztanító emléknapja a katolikus egyházban (a halála napján)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kijev és minden ukránok vezírbohóca – Zelenszkij – „úgy véli, Oroszország ukrajnai háborúja véget ér, ha Vlagyimir Putyin elnök meghal. Amikor a politikai jövőbeli tervekről kérdezték, azt mondta: „Erre most nem is gondolok. Őszinte leszek, nagyon szeretnék a tengerhez menni. Lemenni csak a tengerpartra és inni egy sört.
„…amikor a vezető távozik (értsd: meghal), az intézmények is leállnak. Ez történt a Szovjetunióban” – mondta Zelenszkij kijevi főbolond a David Lettermannek adott interjújában.
Ez alapján úgy gondolja, ha Vlagyimir Putyin meghalna, az ukrajnai háború is véget érne…”
(kyivindependent.com)
MOSZKVA, december 13. – RIA Novosztyi. Az orosz hadsereg fölénye nem hagy esélyt az ukrán fegyveres erőknek a győzelemre, így Vlagyimir Zelenszkij egyetlen üdvössége az lesz, ha Lengyelországba menekül – mondta Douglas McGregor ezredes, a Pentagon vezetőjének egykori tanácsadója, a Judging Freedom YouTube csatornának adott interjúban.
„Zelenszkijnek nincs oka jóra számítani, azon kívül, hogy legalább egy időre Lengyelországba menekülhet, ha a helyzet eszkalálódik különben eléneklik a dalát” – mondta az ezredes.
Szerinte „az ukrán csapatok kolosszális veszteségeket szenvednek, létszámuk rohamosan csökken. A közeljövőben olyan helyzet állhat elő, amelyben nem lesz kiket a harcba küldeni. Emellett Ukrajna hamarosan szembesülni fog az üzemanyag – és lőszerhiány problémájával is” – tette hozzá McGregor.
(ria.ru)
Zelenszkij kijevi vezírbohóc tegnap egy másik interjújában az orosz csapatok év végéig történő kivonását kérte.
Az Orosz Föderáció az év vége előtt semmiképpen sem kívánja kivonni csapatait Ukrajna területéről. Ez szóba sem jöhet! Ezt pedig ma, december 13-án, kedden jelentette ki Dmitrij Peszkov a Kreml sajtószolgálatának vezetője.
„Ez teljességgel kizárt” – válaszolta Peszkov egy újságírói kérdésre.
A Kreml szóvivője megjegyezte, hogy a konfliktus befejezésének fő feltétele az, hogy Kijev elismerje Oroszország részeként azokat az új területeket IS, amelyeket az idén szeptember 23-27-én tartott népszavazás eredményeként csatlakoztak Oroszországhoz.
„Az ukrán félnek figyelembe kell vennie az idők során kialakult valóságot. Ezek a valóságok pedig azt jelzik, hogy az Orosz Föderációnak új területei vannak, amely új területek pedig a szóban forgó területeken lezajlott népszavazások eredményeként jelentek meg” – mondta Peszkov.
Bizakodásának adott hangot afelől, hogy az SzVO céljai maradéktalanul meg fognak valósulni.
December 13-án, kedden (moszkvai idő szerint) 15:50-től Ukrajna minden régiójában légiriadót hirdettek, ami esetleges rakétatámadásra utal.
A légiriadót kezdetben keleten – Harkov, Zaporozzsje és Dnyepropetrovszk régiókban – rendelték csak el.
15:22-től más régiók kezdtek csatlakozni hozzá, 15:43-kor pedig légiriadót rendelek el Ukrajna minden régiójában.
Az orosz hadsereg közben továbbra is a különleges hadművelet végrehajtásával foglalatoskodik Ukrajnában.
Az utóbbi nap történéseiről az orosz Honvédelmi Minisztérium a ma déli tájékoztatóján a következőket jelentette:
Az RF fegyveres erői Kupjanszk irányban megsemmisítették az ellenséget, Donyeck irányába nyomulnak előre, és visszaverik az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadási kísérleteit Krasznyij Limanyszk és Dél-Donyec irányában.
Az orosz légierő hadműveleti-taktikai repülőgépei, a rakétaerők és a tüzérség hét ukrán parancsnoki állásra mért csapásokat a Harkov régióban Kiszlovka, Krahmalnoje, Beresztovoje és Monacsinovka települések térségében, a DNR területén Georgijevka és Vodjanoje környékén, valamint a Zaporozzsje régióban lévő Zseltaja Krucsa településnél.
Emellett 172 körzetben az ukrán hadsereg élőerő soportosítási és haditechnikai bázisait sújtották, valamint 86 tüzérségi ütegre mértek csapásokat.
A Donyecki Népköztársasághoz tartozó Konsztantyinovka falunál megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők lőszerraktárát.
Krasznyij Limanynál (DPR) az orosz légierő támadása következtében az Ukrán Fegyveres Erők egy komplett „Grad” ütege megsemmisült.
A front legforróbb szektorainak hadműveleti helyzetéről:
Kupjanszk irányban az orosz tüzérség tűzcsapást mért az Ukrán Fegyveres Erők, valamint a külföldi zsoldosok csoportosulási helyeire és állásaira.
Több mint 40 ukrán katona és fegyveres, két páncélozott harcjármű és négy jármű semmisült meg.
A front egyik legnehezebb szektorában – a Pervomajszkij régióban, ahol az ellenség folyamatosan ellentámadási kísérleteket tesz – a kubányi orosz tüzérek tűztámogatást nyújtanak a DNR 1. hadseregének.
Krasznyij Limany irányában tüzérségi tűzzel és nehéz rakéta – sorozatvető rendszerekkel elfojtották az Ukrán Fegyveres Erők három rohamcsoportjának ellentámadásait a DNR – es Ternyi és Jampolovka falvak környékén, amiket az ukrán megszállás alatt lévő területekről indítottak volna. Itt több mint 50 ukrán katona meghalt, két gyalogsági harcjármű, egy páncélautó és három teherautó.
Donyeck irányában a támadó hadműveleteiket folytatva az orosz csapatok a nap folyamán három ellenséges ellentámadást vertek vissza. Az orosz tüzérségi csapások következtében több mint 30 ukrán katona, négy páncélozott harcjármű és három kisteherautó semmisült meg.
Dél-Donyec irányban egy összetett orosz tüzérségi csapás eredményeként az Ukrán Fegyveres Erők egyik gépesített gyalogsági századának az ellentámadási kísérlete már a kiindulási területéről való kimozdulása előtt meghiúsult Pavlovka irányába.
Az ellenség vesztesége 50 ukrán katona vesztette életét, három páncélozott harcjármű és három teherautó megsemmisült.
A legfrissebb hírek szerint azArtyemovszk „elővárosának” számító Opitnoje 90 százalékát ma délután már a szövetséges csapatok uralják, és áttörték Ukrán Fegyveres Erők 71. hegyi dandárjának védelmi vonalát.
Marinyka városát (DNR) az orosz hadsereg egységei veszik körül, a harcok pedig már a város központjában folynak.
Ezt jelentette december 13-án délelőtt az LNR Belügyminisztériumának vezetőjének asszisztense, Vitalij Kiszeljov.
„Folytatódik a harc a városért. Az ellenség ellenáll”.
Az RF fegyveres erőit uralják a terepet a város körül már felszabadított területen. A Krasznogorovka felé vezető útvonal, amelyen a VSzU erői utánpótlást szállíthatnának Marinykába, az RF fegyveres erőinek az ellenőrzése alatt áll.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Az ukrajnai népszavazás megszervezésében történt részvétele miatt kivégeztek húsz embert a Herszon térségben fekvő Beriszlávban – tudatta Alexander Malkevics, a herszoni orosz civil kamara képviselője a TASZSZ-al.
A civileket ukrán katonák lőtték agyon bosszúból azért, mert közreműködtek egy olyan népszavazás lebonyolításában, amelynek eredményeként Herszont Oroszországhoz csatolták. A szeptember 23-28. között megtartott referendumon a Herszonban a szavazók 78,96 százaléka voksolt a csatlakozásra, 87,05 százalékos részvétel mellett. Herson, Zaporozsje, Donyeck és Luhánszk a választói akarat eredményeként szeptember 30-án az Orosz Föderáció részévé vált. Az orosz csapatokat november első felében kivonták Herszonból, és a Dnyepr balpartjára telepítették. 115 ezer lakos is elhagyta otthonát, és a folyó túlsó partján vert sátrat. A város az ukrán hadsereg kezére került.
Az orosz haderő jelenleg az egész fronton meghátrálásra kényszeríti az ukrán sereget.
Politikai támadást intézett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellen a kijevi vezetés amiatt, hogy megengedte az orosz és a fehérorosz sportolók részvételét a 2024. évi párizsi olimpián. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal vádolta meg a NOB-ot, hogy döntésével lehetővé tette, hogy Oroszország tisztára mossa háborús bűneit.
Thomas Bach, a NOB elnöke leszögezte: két ország sportolóinak kizárásával kockára tették volna a nemzetközi sport modelljét. Ezt sohasem fogadhatjuk el – mondta, s hozzátette: nem szabad összekeverni a sportolók részvételének kérdését a hazájuk kormánya ellen elrendelt szankciókkal.+++
Életének 88. esztendejében elhunyt Dr. Pintér Sándor.
1934-ben született Debrecenben,
ott szerzett orvosi diplomát. 1960-tól több mint 50 éven át a Szegedi Gyermekklinikán dolgozott. 1991 és 1995 között tanszékvezető professzorként vezette az intézményt, ő alapította az ország első gyermek-intenzív osztályát.
Pintér Sándor a magyarországi koraszülött mentés egyik legjelentősebb alakja, a Magyar Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. A Dél-Magyarországon működő alapítvány több mint húszezer gyerek életét mentette meg. 2017-ben Szeged díszpolgárává választották.
Januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, jelentette be Orbán Viktor egy facebookos videóban.
Azt mondta, a nyugdíjasok méltó életének biztosítása és a nyugdíjak értékének megőrzése a nehéz időszakokon túlmutató cél, amit 2010 óta minden évben sikerült elérni. Szerinte a mostani emelésnek köszönhetően ez 2023-ban is így lesz.
Azt mondta, a nyugdíjasok méltó életének biztosítása és a nyugdíjak értékének megőrzése a nehéz időszakokon túlmutató cél, amit 2010 óta minden évben sikerült elérni. Szerinte a mostani emelésnek köszönhetően ez 2023-ban is így lesz.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…a nyugdíjasok méltó életének biztosítása és a nyugdíjak értékének megőrzése a nehéz időszakokon túlmutató cél…”
-Igaz, hogy az infláció a legutóbbi adatok szerint 22,5 százalékos, az élelmiszerek pedig egy év alatt 44 százalékkal drágultak, de hát a nyögdíjasok HA CSAK A KISEBB SZÁMOT NÉZIK – a 22,5 százalékot – máris kijjebb vannak a…- miből is? AZ NEM SZÁMÍT!
Ennivalóból meg keressék meg a nyögdíjukból megfizethetőt! Idejük van rá! Meg különben is: a korukból fakadóan ők még ismerhetik a csúzlikészítés fotélyait! Veréb is akad még! (Bár az utóbbi időkben egyre kevesebb.) Meg hát belegondolhatnak abba is hogy a madáretetőre madzagos csapóajtót csinálhatnak! Az ilyen nehéz időszakban fölfoghatnák végre azt is, hogy a madárető fordítva is működhet! (No nem arra gondolunk, hogy a nyögdíjasok üljenek bele, várva hogy majd valaki visz nekik egy kis farhát levest! A cinegének is van fara meg háta! Meg szárnya, combja, mellehúsa!)
Aztán meg ott vannak az erdők – mezők! Mind – mind megannyi vitamindús táplálékforrást kínálva! Csak öltözzenek fel jó melegen – rétegesen! – a begyűjtésükre indulók! Jah! És még egy jótanács: EL NE MULASSZÁK AZ ERDŐ VAGY A MEZŐ TULAJÁNAK ÍRÁSOS ENGEDÉLYÉT BESZEREZNI! Nem Farkas Flórik ők! (Ha értik mire gondolunk…!)
Amúgy pedig a MI – nyögdíjasok! – véleményünk szerint a vajda inkább hallgasson, minthogy ilyen kenetteljes hülyeségekkel, mint: „…a nyugdíjasok méltó életének biztosítása és a nyugdíjak értékének megőrzése…” – idegesít bennünket! Bár ha ezzel az a célja, hogy agytolulást váltson ki bennünk, akkor ma IS SIKERT ÉRHET NÉHÁNYUNKNÁL!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
