Az EU és a NATO hamarosan hivatalosan is közzétehet egy nyilatkozatot, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyja el Ukrajnát – írja a Politico egy birtokába került dokumentumra hivatkozva.
„A nyilatkozat… több mint egy évig készült, de (közzététele) késett a Törökország és Ciprus közötti súrlódások miatt” – áll az újságban, diplomatákra hivatkozva. Akik szerint a dokumentum végleges változata már a jövő héten vagy 2023 elején benyújtható.
Néhányan azonban szkeptikusak a dokumentum idei közzétételének lehetőségével kapcsolatban – jegyzi meg az újság.
A nyilatkozattervezet szerint az EU és a NATO felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal fejezze be ezt a háborút és vonja ki erőit Ukrajnából”. Egyúttal megerősítik, hogy támogatják Ukrajna függetlenségét.
(ria.ru)
„Csernigov és Ogyessza Oroszországhoz való csatlakozásának kérdése e városok lakóitól függ.” Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője közölte. Így reagált a DNR elnöke, Gyenyisz Pusilin tegnapi nyilatkozatára.
„Minden a polgárok választásán, az emberek döntésén múlik. Az elsődleges feladat az emberek védelme az LNR-ben és a DNR-ben. Nehéz helyzetet látunk most Donbasszban. Hadseregünk ennek a feladatnak a végrehajtására koncentrál” – mondta Peszkov egy újságírókkal folytatott beszélgetés során.
Pusilin Csernyigov és Ogyessza régiók felszabadítására szólított fel az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek ukrajnai különleges hadművelete során.
Korábban a DNR elnöke már kijelentette, hogy szükség van „az oroszok által alapított ukrán városok felszabadítására”.
A Kreml akkor megjegyezte, hogy támogatják Ukrajna felszabadításával kapcsolatos álláspontját.
(ura.news)
Putyin nukleáris csapásokat akar indítani az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen – riogatja a New York Post a Nyugatot
Oroszország nehéz „Jarsz” rakéták bevetésére készül, amelyek képese az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot is eltalálni és elpusztítani – írja az újság.
A „Jarsz” rakétarendszer „12-szer erősebb, mint a Hirosimát elpusztító amerikai atombomba volt” – hangsúlyozza a New York Post (valójában körülbelül 30-szor erősebb).
(rusvesna.su)
Ma reggel hét órakor támadás érte Donyeck városának központját. A mostani tüzérségi csapás a legsúlyosabb 2014 óta – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere a Telegramon, aki háborús bűncselekménynek minősítette az esetet.
Negyven rakétát lőttek ki BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőből a városunkban élő civilekre – tette hozzá.
Aztán – mint később kiderült – a „Sztálin – orgonázás” az „csak előjáték” volt! Utána következett a NATO – szabványok szerinti 155 mm – es tüzérségi gránáteső.
A romok alatt rengeteg ember van. A mentést a helyi katasztrófavédelem már a martalócostrom ideje alatt megkezdte.
Ezidáig a jelentések 9 súlyos sebesültről, és egy halálos áldozatról írnak.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Magyarországon az emberek 87%-a azt gondolja, hogy 2022 rossz év volt az ország szempontjából. Ez a 36 országra kiterjedő Ipsos kutatás legkedvezőtlenebb száma. Pedig a világ sem hiperoptimista: átlagosan a lakosság bő fele (56%) jellemzi rossz évként az ideit a saját országa szempontjából.
A magyarok kirívó pesszimizmusához hasonló a brit eredmény, az ország idei helyzetét tekintve a legderűlátóbb két arab ország és Svájc volt. Tavalyhoz képest a magyarok helyzetértékelése 8 százalékponttal romlott.
2022 rossz év volt az országom számára
Egyébként akkor sem sokkal jobb hazai szempontból a kép, ha nem az ország helyzetére vonatkozik a kérdés, hanem a megkérdezett saját, illetve a családi helyzetére. A magyarok kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy számára a 2022-es év rossz volt, ezzel a hatodikak vagyunk a listán, amelyet a hiperinflációval küzdő Törökország vezet (72%), Thaiföld (71%) és Dél-Korea (67%) előtt.
(Megjegyezzük, hogy az Ipsos hazai állapotokra vonatkozó külön közleménye a fenti két kérdés eredményeit fordítva közli, feltételezzük, hogy a teljes anyagban szerepel ez helyesen, ezért ezt használtuk.)
A magyarok legfőbb gondját a fizetéseknél nagyobb mértékben emelkedő árak jelentik, 86% tart e jelenségtől (szemben a szintén nem alacsony 79%-os globális átlaggal), ami 9 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti méréshez képest. A világ nagy tőzsdéinek összeomlásától azonban a legkevésbé a magyar lakosság fél (33% vs. 50% globálisan), ami bizonyára a megtakarítási helyzettel is erős összefüggésben áll.
Ennél kedvezőbb a hazai hangulatra nézve, hogy a magyarok 69%-a úgy gondolja, hogy 2023 jobb év lesz, mint az idei. Ez egy kicsivel még a világátlagnál (65%) is derűsebb képet sugall. Tavaly egyébként még a világ 77%-a volt e kérdésben optimista.
2023 jobb év lesz számomra, mint 2022 volt
A világ egyébként sok tekintetben pesszimistábbá vált az idén. Hiába enyhült sokat a koronavírus-helyzet, a háború és az energiaválság miatt a gazdasági kilátások romlottak. Az Ipsos felmérése szerint a lakosság domináns része vár magasabb inflációt, kamatokat és munkanélküliséget, és csupán 46% gondolja úgy, hogy a világgazdaság erősebb lesz jövőre, mint az idén volt. (Egy évvel ezelőtt a hasonló kérdésre az arány még 61% volt.) A tavalyi 34% helyett most a megkérdezettek 48%-a gondolja, hogy nagy a valószínűsége nukleáris fegyver bevetésének a világban.
Bizonyára a közösségi média tartalmait olvasva sokan nehezen hiszik el, de a felmérés azt mutatja, hogy a magyarok hisznek legkevésbé az összeesküvés-elmélet szintű eseményekben. Velünk szemben Malajzia, India és Indonézia mutat affinitást az efféle forgatókönyvekre. Az utóbbi országok lakosságának mintegy fele tartja valószínűnek a kozmikus becsapódást, a földönkívüliek eljövetelét vagy például azt, hogy a Skynet-hez hasonló mesterséges intelligencia átveszi az irányítást az emberiség felett az újévben. Ha ezek bejönnek, 2023 sem lesz izgalommentes év.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…a felmérés azt mutatja, hogy a magyarok hisznek legkevésbé az összeesküvés-elmélet szintű eseményekben. Velünk szemben Malajzia, India és Indonézia mutat affinitást az efféle forgatókönyvekre. Az utóbbi országok lakosságának mintegy fele tartja valószínűnek a kozmikus becsapódást, a földönkívüliek eljövetelét vagy például azt, hogy a Skynet-hez hasonló mesterséges intelligencia átveszi az irányítást az emberiség felett az újévben. Ha ezek bejönnek, 2023 sem lesz izgalommentes év…”
Hát kérem! Malajzia, India és Indonézia polgárai már kinőtték a „versenyképességi” kort. Ők – mint az egykori Brit Gyarmatbirodalom erős bástyái – a GYARMATTARTÓ BIRODALOM MEGROGGYANÁSA UTÁN átadhatják fantáziájukat a fantasztikumok világának! Ráadásul berkeik között nincs „háborús” vagy ragályok miatt kihirdetett „vészhelyzeti” qrmányzás! Sőt! Náluk tákolmányos 2/3 sincs!
Bezzeg a magyarok élőhelyén! Itt – Döbrögisztánban – aztán van ok izgalomra! (Csakhát ezt pontosan az itt élő ősakosság nem fogja fel! A magyarok csak azt látják, hogy a rendszerváltás óta a mögöttük hagyott éppen aktuális esztendő volt az addigi legrosszabb!)
Itt – a magyarok élőhelyén – MINDEN ÖSSZETEVŐ ADOTT a 2023 izgalmassá tételére! A Gyarmattartó „parlamentje” (az EP) éppen kezd beleremegni a korrupcióba! Vajdaságunk Európa – rekordot ért el az inflációs versenyben, és kiválóak az esélyek a jövő évi prológra! „Versenyképességünk” már – már behozhatatlan! A 2/3 – os tákolmányosított NER „vészhelyzeti” felhatalmazást adott a vajdánknak, aki azt köszönettel el is fogadta! Él is vele, hiszen már az élőhelyünk kölségvetését is ő maga szabja meg!
És mégis! „…a magyarok 69%-a úgy gondolja, hogy 2023 jobb év lesz, mint az idei. Ez egy kicsivel még a világátlagnál (65%) is derűsebb képet sugall…”
Ezek után alighanem nyugodtan feltehetjük a kérdést: Malajzia, India és Indonézia, vagy pedig Döbrögisztán vajdaság Uniós Gyarmati Területen élő magyarok fantáziája az élénkebb?
A vajda fegyverét fordította Varsó az uniós pénzekről született alku felé?
Az utolsó pillanatban blokkolta a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a hazánknak járó forrásokról született megállapodás elfogadását a lengyel vezetés.
A Népszava értesülései szerint a magyar helyreállítási tervről, a Magyarországnak járó fejlesztési források majdnem egyharmadának a felfüggesztéséről, az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról és a globális társasági minimumadó bevezetéséről szóló megállapodásokat egyben, szerda délután tervezték elfogadni az uniós vezetők, de erre végül nem került sor. Az akadályt Legyelország az adómegállapodással szemben emelt kifogásai jelentették.
Az írásos megállapodás megkötésére ma dél lenne a következő határidő. Ha Varsó továbbra sem áll kötélnek, az viszont az egész megállapodást veszélybe sodorhatja, márpedig a csomag minden eleméről gyorsan, még idén kellene dönteni.
“Az katasztrófa lenne”
– fogalmazott a megállapodás esetleges dugába dőlésének lehetőségéről egy magasrangú uniós diplomata a Népszava szerint.
Korábban az Ukrajnának nyújtandó hitel, illetve a globális minimumadóval kapcsolatban a magyar kormány nem volt hajlandó a közös uniós döntést támogatni, a magyar vétót a másik két ügyben kötött megállapodásért cserébe engedte el az Orbán-kormány. (privatbankar.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: HA EZ A HÍR IGAZ? – AKKOR ITT AZ ÁRULÁS ESETE FOROG FENN! Lengyel testvéreink európaiabbakká váltak volna az Uniónál?
„…Az írásos megállapodás megkötésére ma dél lenne a következő határidő…”
Óóóh! HÁT AKKOR SEMMI VÉSZ! MA DÉLIG MÉG HÁTRA VAN KÉT EGÉSZ ÓRA!
Újabb csúcs: 27 százalékra nőhet az infláció decemberben
Az év eleji béremeléseket felemésztette az infláció
A Kopint-Tárki Zrt. idén a korábbi előrejelzéseinél némiképp nagyobb, 4,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedésre számít – mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója az utolsó idei becslésüket bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Ezzel a jó hírek véget is értek: a magyar gazdaság már a harmadik negyed évben lassul, ami a következő negyed években is folytatódhat. Ez azonban nem lesz túl mély: 2023-ra a Kopint-Tárki elemzői fél százalékos GDP-csökkenést várnak. A gazdaság tehát leginkább szinten marad.
A 2022 novemberi, 22,5 százalékos éves ütemmel a magyar áremelkedés Unió-szerte az első helyre lépett, megelőzve a korábbi éllovas balti országokat is. Mivel az EU-ban lecsengeni, vagy legalábbis megállni látszik az infláció, nálunk viszont még mindig nő, Magyarország elsősége 2023 első felében is fennmaradhat, ami akár az egész évet is jellemezheti. Az idei, 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ban a Kopint-Tárki 19 százalékot vár. Ennek oka jórészt a bázishatás: a háztartási energia egészen 2023 szeptemberéig, az üzemanyag pedig szinte az egész év folyamán, számottevően emeli az éves árindexet. A kereslet csökkenése ugyanakkor korlátot szabhat a termelők és kereskedők áremelési törekvéseinek. Így újabb energiaár-robbanásra sem számítanak.
A 12 havi infláció az üzemanyagár-korlátozás eltörlése miatt már idén decemberben eléri a 26,5-27 százalékot
– mondta Palócz Éva. De közel sem biztos, hogy ezen a ponton tetőzik az árhullám: 2023 hasonlóan magas vagy még magasabb árindexeket hozhat. Január hagyományosan az átárazások, áremelések időszaka. Nagy kérdés, a kereskedők „leszoknak-e” e szokásukról. Ezt megnehezítheti, hogy a kormány meghosszabbította az élelmiszerársapkák hatályát, ami fokozza a kereskedők veszteségeit. További áremelési nyomás az ágazaton a 60 milliárd forintos kiskereskedelmi különadó, ami csak áremelésekből teremthető elő. Mozgásterüket tompíthatja a lakossági fogyasztás visszaesése. E téren 2 százalékos csökkenést várnak, amit valószínűleg nem nagyon érez meg a kereskedelem.
Bár a forint gyengülése több százalékponttal emelte a 2022-es inflációt, e téren némi megnyugvás tapasztalható. Az októberi, 430 forint feletti szintekkel szemben az euró ára egyelőre 410 forint körül állt be. A Kopint-Tárki 2023-ra éves átlagban 410-zel számol. A forintleértékelődés tehát szerintük már nem hajtja tovább az inflációt.
A 19 százalékos éves pénzromlás mellett a bruttó jövedelmek 14 százalékkal emelkedhetnek.
A nettó reálkeresetek tehát jövőre, az idei 2,6 százalékos bővülés után, 4,2 százalékkal csökkenhetnek. Idén ugyan a bruttó bérek 17 százalék felett nőhetnek, az év eleji béremeléseket felemésztette az infláció. Miután 2023-ban a magyar gazdaság stagnálhat, a foglalkoztatottak számának kis mértékű, egy százalékos csökkenésével számolnak az elemzők. A munkanélküliségi mutató az idei 3,6 százalékról 4,1 százalékra emelkedhet. Komolyabb foglalkoztatási visszaeséssel egyelőre nem számolnak. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a gazdaság elhúzódó válságba kerülne, illetve mélyebb lenne a GDP-lassulás.
A magyar gazdaságot idén az egyensúly megbillenése jellemezte. Nem csak az infláció szállt el, de magasan maradt az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya is. Az utóbbiért elsősorban a megugró energiaárak felelősek. A fizetési mérleg hiánya az idén eléri a GDP 7 százalékát, ami jövőre 3,5 százalékra csökken. Ez ugyanakkor még mindig nagyon kedvezőtlen a 2010-2020-as évek több százalékos többleteihez képest. Az államháztartás gazdálkodását segítik az inflációs bevételek. A hiány a GDP 6,1 százalékáról 2023-ban 4 százalékra csökkenhet. A kormány jelenleg is dolgozik a jövő évi költségvetés módosításán. A továbbra is 3,5 százalékos hivatalos hiánycél elérése ugyanakkor még legalább a GDP fél százalékára rúgó, 300-400 milliárd forintos kiigazítást igényel – fejtette ki Csaba Iván, a Kopint-Tárki államháztartási elemzője.
Kevés lesz a 15 százalékos nyugdíjemelés
Mint ismert, a kormány 15 százalékos januári nyugdíjemelésről döntött, ami a Kopint-Tárkinál jóval alacsonyabb áremelkedési várakozásra utal. Más kutatások szintén arra utalnak, hogy a kormány inflációs előrejelzése megvalósíthatatlanul derűs, ami a matematika szabályaival sem hangolható össze. Ez alapján már most borítékolható, hogy 2023-ban is kiegészítő nyugdíjemelésekre lesz szükség.
Az egész világgazdaság lassul
Nem kedvez a hazai folyamatoknak a külső környezet sem – mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. Az OECD előrejelzése szerint a világgazdaság növekedése az idei 3 százalékról két százalékra csökken 2023-ban. A lassulást a magas áremelkedési ütem, az erre adott szigorú monetáris politika, a költségvetési szigorítások, a lakossági fogyasztás csökkenése okozza világszerte, eltérő mértékben. Lassul az USA gazdasága és az eurózóna is. Bár Kína már gyorsul, 4,6 százalékos növekedésük messze elmarad a korábbi évek lendületétől. Az eurózóna idén három százalékos bővülése jövőre 0,3 százalékra fékeződhet. A hazai fejlődés szempontjából kiemelkedően fontos német gazdaság idén is csak 1,4 százalékkal nőtt, ami 2023-ban „mínusz nulla” körüli értékre eshet. (Népszava)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…Az idei, 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ban a Kopint-Tárki 19 százalékot vár…”
-Ezt JÖVENDÖLI jövő esztendőre a Kopint – Tárki! Márpedig ez fölér egy jó adag Istentagadással! Ugyanis bölcs vajdánk már vagy két hónapja is van annak, hogy a szokásos pénteki rádijós igehirdetésén BEJELENTETTE: „Ő MAGA – SZEMÉLYESEN – INTÉZKEDETT A’ TEKINTETBEN, HOGY JÖVŐ ESZTENDŐBEN EGYSZÁMJEGYŰ LEGYEN DÖBRÖGISZTÁN ÉVES INFLÁCIÓJA!
Azok után pedig, hogy azt is elárulta, hogy az Ő AKARATA miként is fog érvényesülni – MEGKÉRTE Mekkmestert mint az MNB elnökét, és UTASÍTOTTA Varga Mikhált mint az Ő főfináncát – hogy MINDEN IGYEKEZETÜKKEL AZ Ő AKARATA BETELJESÜLÉSÉÉRT CSELEKEDJENEK – SENKINEK NEM ÁLL JOGÁBAN KÉTSÉGBE VONNI: vajdaság inflációs mutatója jövőre VALÓBAN CSAK EGYSZÁMJEGYŰ LESZ!
Döbrögisztán „gazdasága” pedig MINDEN EDDIGIT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN FOG SZÁRNYALNI! (Ennek érdekében pedig TOVÁBBI „VERSENYKÉPESSÉG” NÖVELŐ INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉTŐL SEM FOG VISSZARIADNI Bölcs vajdánk.) A világgazdasága összeomolhat…- de Döbrögisztáné az nem! (Hiszen a vajdaságunké a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Úgyhogy ha VALAMELYIK IRÁNYBÓL OMLÁSVESZÉLYT LÁTUNK, „minekünk” – pontosan a nyitottságunknak „hála” – megadatik, hogy az ellenkező irányba el tudunk menekülni!)
Kéretik hát ezeket a vajdaterveket KELLŐ KOMOLYSÁGGAL KEZELNI!- és nem izgatni.
A főváros gazdasági, szociális és kulturális eredményeinek ágazatonkénti ismertetése
1950—1959
Népművelés
Budapesten — az ország szellemi életének központjában — a proletárdiktatúra megteremtése óta a kulturális forradalom is nagy eredményeket ért el. A műveltségi színvonal általános emelésének célkitűzése nemcsak oktatási intézményeinkre rótt nagy feladatokat, hanem a kulturális élet valamennyi ágának átformálását és felvirágoztatását is megkövetelte. Az emberek gondolkodásában bekövetkezett változást, ismereteik gyarapodását, látókörük bővülését természetesen nem lehet pontosan lemérni és statisztikai adatokkal kifejezni, de bizonyos jelenségeken keresztül következtetni lehet arra, hogy a kulturáltság tekintetében hol tartottunk régen és hol tartunk ma. A vásárolt könyvek számának, a könyvtárak forgalmának, a színházak, hangversenyek, mozik, múzeumok látogatottságának alakulása például, ha nem is ad teljes képet, de bizonyos tájékoztatást nyújt arról, hogy a kultúra elterjesztése milyen eredményekkel járt.
A kulturális színvonal általános növelése érdekében egyrészt fel kellett ébreszteni a tömegek érdeklődését a kultúra forrásai, az irodalom, a művészet különböző ágai, a tudományok iránt; másrészt meg kellett teremteni az ilyen irányú érdeklődés kielégítésének tárgyi feltételeit.
A feladat első részét illetően jelentős előrehaladás történt. Elég csak arra gondolni, hogy a színházlátogatók száma az elmúlt 7 év alatt másfélszeresre emelkedett, a mozilátogatók száma közel megkétszereződött, s minden 9. lakos előfizetője valamelyik politikai napilapnak.
A tárgyi feltételek megteremtésére is sok intézkedés történt. A főváros kulturális intézményeinek fejlesztésére 1950 óta beruházott több mint 1,5 milliárd Ft azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az ellátottság minden tekintetben megfelelő színvonalra emelkedjék.
A kultúra terjesztésében, az emberek ismereteinek bővítésében rendkívül nagy szerepet töltenek be a könyvek és a különböző sajtótermékek. Ebből következően megkülönböztetett gondot kellett fordítani arra, hogy az irodalom remekei, a tudományos ismeretterjesztő művek, a politikai és különféle szaklapok mindenkihez eljussanak. Ebben is, mind az érdeklődés felkeltése, mind a tárgyi feltételek megteremtése tekintetében igen jelentős eredmények születtek.
A politikai napilapok iránti igényre jellemző, hogy a fővárosban 1958-ban a Népszabadságot naponta 180 ezer, a Népszavát 111 ezer, az Esti Hírlapot 76 ezer, a Magyar Nemzetet 39 ezer példányban terjesztették. Az emberek rendszeres újságolvasásáról tanúskodik az, hogy a Népszabadságnak 114 ezer, a Népszavának 85 ezer előfizetője volt. 1958-ban már 260 féle időszaki sajtótermék jelent meg rendszeresen, s ezek némelyikéből a viszonylag magas példányszám sem volt minden esetben elegendő. A hetilapok közül például a Nők Lapja, az Élet és Tudomány, a Hétfői Hírek, a Ludas Matyi példányszáma rendszeresen kevésnek bizonyult.
Tömegesen jelentettek meg az elmúlt években tudományos, ismeretterjesztő, szakmai, szépirodalmi és ifjúsági könyveket, s ezek mind nagyobb számban találtak vevőre a budapesti könyvesboltokban, utcai könyvsátrakban. Az anyagi jólét jelenlegi színvonala, a könyvek viszonylag alacsony ára minden ember számára lehetővé teszi, hogy rendszeresen vásároljon könyveket. Különösen nagy jelentőségű volt az „Olcsó Könyvtár” sorozat megjelenése, amelynek révén kötetenként 3—4 Ft-ért az irodalom remekeihez juthatnak hozzá az olvasók.
A könyvek iránti érdeklődés fokozódása, a könyvvásárlások növekedésén túlmenően, a könyvtárak látogatottságában is megnyilvánult. 1958-ban a kerületi könyvtáraknak például már közel 120 ezer beiratkozott olvasója volt, háromszor annyi, mint 8 évvel korábban. A Szabó Ervin Könyvtár és a kerületi könyvtárak együttesen közel 4 millió könyvet kölcsönöztek az olvasóknak egy esztendő alatt.
A könyvek iránti kereslet növekedése szükségessé tette az ismeretterjesztő könyvtárak hálózatának bővítését, a könyvállomány növelését. 1950 óta 11 új kerületi könyvtár létesült, ezen kívül több könyvtárat átszerveztek, kibővítettek. A kerületi könyvtárak csak az utóbbi 4 évben is több mint 150 000 kötettel gyarapították a könyvállományt.
Nagy olvasóforgalmat bonyolítanak le a főváros tudományos könyvtárai is. A Széchenyi, az Akadémiai, az Egyetemi és az Országos Műszaki Könyvtárat az elmúlt évben összesen mintegy 250 ezer olvasó kereste fel, s az olvasásra kölcsönzött kötetek száma meghaladta a 900 ezret.
Az emberek ismereteinek bővítésében, a látókör szélesítésében mind jelentősebb szerepet tölt be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A Társulat által rendezett rendkívül változatos tárgyú, magas színvonalú előadások, a műemlékek, ipari és tudományos létesítmények megtekintésére szervezett közös séták, hazánk különböző tájainak megismertetésére rendezett kirándulások évről évre több és több érdeklődőt vonzanak. 1958-ban a különböző rendezvények résztvevőinek száma már megközelítette a 600 ezret.
A kultúrforradalom a legnagyobb sikereket a színházi életben mutathatja fel. A színház a felszabadulás előtt túlnyomórészt csak a vagyonos rétegek szórakoztatását szolgálta. A felszabadulás és különösen az államosítás után a színházaknak nemcsak műsor politikája, hanem közönsége is megváltozott. A magas színvonalú színházi előadásokat a dolgozók mind nagyobb számban kezdték látogatni. 1958-ban a színházaknak már közel 4 millió látogatója volt, másfélszer annyi, mint 1951-ben.
A színházak műsorában a klasszikus művek mellett mind nagyobb számban kaptak helyet mai tárgyú, új darabok. 1958-ban a műsor gazdagabb és változatosabb volt, mint bármikor. Az év folyamán mintegy 199 mű szerepelt műsoron s ebből 58 új bemutató volt. A mai tárgyú, magyar szerzők tollából megjelent darabok közül több rendkívül nagy közönségsikert aratott (pl. Kállai István: Kötéltánc, Gergely Márta: 100 nap házasság, Fehér Klára: A teremtés koronája c. darabja), de megnőtt az érdeklődés a klasszikus darabok iránt is. A közönség igényességének növekedését jól érzékeltette a Nyári Körszínház előadásainak rendkívüli sikere. Az „Oedipus király” és az „Antigoné” előadásaira özönlött a közönség, megcáfolva azt a nézetet, hogy nyáron csak vidám, zenés, kabaréműsorokra tartanak igényt az emberek.
A budapesti színházak hálózata az elmúlt évek folyamán lényegesen bővült. A háború alatt tönkrement Vígszínház helyén 23 millió Ft-os költséggel felépült a Magyar Néphadsereg Színháza. Kibővítették és operák előadására alkalmassá tették az Erkel (volt Városi) Színházat. 1956-ban megnyitotta kapuit a XIII. kerületi József Attila Színház, majd 1957-ben az Irodalmi Színpad. A színházi férőhelyek száma ezzel az 1952. évi 11 817-ről 13 963-ra növekedett.
A filmszínházak látogatottsága az elmúlt években rohamosan növekedett, a hálózat bővítésénél nagyobb ütemben. 1951 óta a látogatók száma közel kétszeresére — 19 millióról 36 millióra — emelkedett, ugyanakkor abefogadóképesség mindössze 12%-kal — 6 ezer férőhellyel — lett nagyobb. Jelenleg ezer lakosra a fővárosban 30 mozi-férőhely jut, ami — figyelembe véve az igényeket — rendkívül kevésnek mondható. Az ellátottság foka kerületenként igen változó. Legrosszabb a helyzet az I. és IX., legkedvezőbb a XXII., VIII., és XX. kerületben.
Az egy férőhelyre jutó lakosok száma
az I.
kerületben
221,
a XXII.
kerületben
21,
a IX.
„
124,
a VIII.
„
22,
a XII.
„
77,
„
25
volt 1958 végén.
A mozik számának, illetve befogadóképességének elégtelenségéből származó nehézségeket enyhítette az ún. társadalmi mozihálózat kialakítása. Az üzemek és különböző társadalmi szervek kezelésében levő, főként kultúrtermekben működő mozik 1958-ban már 22 384 előadást tartottak és látogatóik száma meghaladta a 3 milliót.
Az évek során számos új, nagyteljesítményű vetítőberendezést helyeztek üzembe és 1957-ben megkezdték a szélesvásznú mozik hálózatának kiépítését. Ma már 12 mozi — például a Corvin, Szikra, Puskin, Alfa, Óbuda, Dózsa — berendezése alkalmas szélesvásznú filmek vetítésére. A mozik iránti érdeklődést fokozza, hogy évről évre több új film kerül bemutatásra. Az elmúlt év folyamán a filmszínházak 138 új filmet tűztek műsorra, 36-tal többet, mint 5 évvel korábban. A bemutatott új magyar filmek száma 1954 óta évente átlag 10—15 között mozgott. Igen örvendetes az a tény, hogy a filmlátogatók évről évre nagyobb figyelmet fordítanak a haladó szellemű filmekre. Meg kell azonban állapítani, hogy egyes — főleg kispolgári — rétegek a nyugati filmek között bemutatott kisebb művészi értékű, eszmei mondanivalót nélkülöző alkotások iránt esetenként még nagy érdeklődést tanúsítanak.
A filmek nézőinek számát ma már a televízió-előfizetők is növelik. 1957. január 1. óta a televízió-előfizetők száma negyedévenként átlagosan 3 300-zal növekedett, s ez év június 30-án már több mint 20 ezer volt. Az elmúlt év februárjában a Német Demokratikus Köztársaság műszaki segítségével adták át rendeltetésének a Széchenyi-hegyi 30 kilowattos, 58 méter magas televíziós nagyadót, amely 100—130 km-es körzetben sugároz műsort, s többek között lehetővé teszi, hogy Budapest területének nagyrészén a készüléktulajdonosok szobaantennával vegyék az adást. Az új televíziós adó a kultúrforradalom új fejezetét nyitotta meg hazánkban. A televízió szerepe a kultúra terjesztésében rövidesen igen jelentős lesz, vetekedni fog a rádióéval.
A fővárosi rádióelőfizetők száma 1951 és 1958 között 324 ezerről 566 ezerre növekedett, vagyis ma már minden harmadik budapesti lakos rádióelőfizető. Ennek jelentőségét csak akkor értékelhetjük megfelelően, ha meggondoljuk, milyen fontos szerepet tölt be a rádió az emberek ismeretének bővítésében, világnézetének alakításában.
A főváros kulturális életéről adott rövid összefoglalás természetesen távolról sem öleli fel mindazokat a tényeket, amelyek tanúskodnának a kulturális színvonal növelésében, az emberek gondolkodásának átformálásában létrejött gazdag eredményekről. A felsoroltak is kifejezik azonban, hogy soha annyi tudásra, tanulásra vágyó ember nem élt a fővárosban, mint ma.
—-
Az előző fejezetekben elmondottak kiegészítéseképpen — korántsem a teljeskörűségre törekedve — utalni kell azokra az erőfeszítésekre is, amelyek például a főváros fürdőinek fejlesztése, a közutak állapotának javítása, a várost szebbé, egészségesebbé tevő parkok számának, illetve területének növelése, a sportélet fellendítése, tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében történtek.
Budapest kitűnő gyógyforrásai, fürdői nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagy hírnévre tettek szert. A felszabadulás előtt a főváros lakosai közül a magas fürdőárak miatt kevesebben élvezhették a gyógyvizek áldásait, kereshettek pihenést, szórakozást a strandokon, mint ma. 1945 után a fürdők közönsége is megváltozott. Az életszínvonal növekedése, a keresetekhez képest viszonylag alacsony belépődíj nagymértékben megnövelte a fürdők forgalmát. 1938-ban a főváros fürdőinek 3,5 millió, az utóbbi években viszont már átlagosan 8—9 millió látogatója volt. Külön meg kell említeni, hogy a társadalombiztosításba bevontak közül mindazok, akiknek egészségi állapota ezt megkívánja, SZTK beutalással, tehát teljesen ingyenesen vehetik igénybe a gyógyfürdőket. A beutaltak száma csak az elmúlt évben is több mint 1,2 millió volt.
A fokozódó igénybevétel természetesen megkövetelte a fürdők kapacitásának növelését. 1950 óta új fürdők létesítésére, illetve a meglevők bővítésére, korszerűsítésére 56 millió Ft-ot fordított a Fővárosi Tanács. 1950-ben kezdte meg működését például a Lőrinci Strandfürdő s ugyanebben az évben 3 500 m2-nyi gyepes napozóval bővült a Gellért hullámfürdő. 1952-ben felújították, illetve helyreállították a rákoscsabai Béke Strandfürdőt, a Kürt utcai kádfürdőt és a Rudas fürdőt. Az utóbbiban két évvel később 30 ágyas, mozgásszervi betegségben szenvedők gyógyítására alkalmas kórházi részleget is létesítettek. Három évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a pesterzsébeti jódos-sósfürdőt, valamint a Szőnyi úti új, modern versenyuszodát. A kiváló gyógyhatása folytán közkedveltté vált Dagály utcai Szabadság strandfürdő 1948-ban kezdte meg működését. Befogadóképessége azóta évről évre jelentősen bővült. 1955-ben például 30 000 m2-rel növelték parkterületét s elkészítették a téli gyógymedencét. 1956-ban közel 2 millió forintos ráfordítással megépítették a fürdő 50 X 25 méteres úszómedencéjét. A Szabadság strandfürdő látogatóinak száma, befogadóképességének növekedésével párhuzamosan évről évre gyarapodott és 1958-ban már meghaladta az 1,3 milliót. 1957-ben felújították a Gellért pezsgőfürdő medenceterét és befejezték a lőrinci kád- és zuhanyfürdő építését. Fürdőépítkezés jelenleg is folyik. 8,5 milliós költséggel átépítik, műemlék jellegének megóvásával korszerűsítik a Király fürdőt, amely a tervek szerint még ebben az évben megnyitja kapuit.
A fővárosi utak karbantartására, új útvonalak építésére évről évre számottevő összeget fordítanak. 1950 — Nagy-Budapest kialakítása — után sürgős feladattá vált a város belső területeiről a peremterületekre vezető főútvonalak külső szakaszának átépítése, korszerűsítése. Ma már a kivezető főútvonalak burkolatának minősége a külső kerületekben is általában megfelel a követelményeknek. A felszabadulás előtt nem fordítottak kellő gondot a külső kerületeket összekötő utak fejlesztésére. A mulasztásokat pótolta többek között a XVI. és XVII. kerületet összekötő út kiépítése, az Újpest és Rákospalota közötti forgalmat lebonyolító Fóti út közel 2 km hosszúságban történt aszfaltozása, a csepeli kikötői főút 2,5 km-es szakaszának aszfaltozása.
A főváros belső területén húzódó utak javítására is nagyobb gondot fordítottak. Az elmúlt években például többek között sor került a Váci utca, a Kossuth Lajos utca burkolatcseréjére, majd ez évben a Rákóczi út és a Nagykörút nagyobb szakaszának átépítésére. A megnövekedett forgalom lebonyolítása az elmúlt években több tér átrendezését, aluljárók megépítését tette szükségessé. 1950-ben több mint 6 millió Ft-os költséggel megépült a Dózsa György úti és a Szabadság-hidi aluljáró, 1955 és 1957 között pedig 22,4 millió Ft-os ráfordítással elkészült a Váci út tehermentesítésére hivatott Béke úti aluljáró. A Dózsa György úti aluljáró megépítése után hatalmas felvonulási teret alakítottak ki. A 32 millió Ft-os beruházást igénylő térrendezés során 68 ezer m2 kő-, 48 ezer m2 beton-, és 21 ezer m2 aszfaltburkolatot fektettek le.
A felszabadulás előtt Budát és Pestet 5 közúti és 2 vasúti híd kötötte össze. A fasiszta csapatok a Duna-hidak felrobbantásával felbecsülhetetlen kárt okoztak a fővárosnak. Elsőnek — 1946 elején — a Kossuth-híd készült el s még ugyanebben az évben helyreállították a Szabadság-hidat is. 1948-ban befejeződött a Margit-híd újjáépítése, majd 1949-ben eredeti formájában megépült a Széchenyi Lánchíd. 1950-ben készült el a főváros leghosszabb, közel 1 km-es új hídja: az Árpád-híd: 1952-ben pedig befejeződött a Boráros téri Petőfi-híd helyreállítása. 1955-ig újjáépítették a Déli és az Újpesti vasúti hidat is.
A nagyvárosok szépségéhez szorosan hozzátartoznak az ízlésesen kiképzett virágos parkok, amelyek amellett, hogy gyönyörködtetik az embereket, egészségügyi szempontból is fontosak. Az elmúlt 8 évben a főváros parkosításában is szép eredmények születtek. 1950 és 1958 között Budapest belterjesen gondozott parkterülete 850 ezer m2-rel növekedett s az év végén meghaladta a 4.3 millió m2-t. Parkok és játszóterek létesítésére 1950 óta évente átlag 5—6 millió forintot fordított a főváros. 1952-ben például 4 millió Ft-os költséggel létesült park a Vérmező közel 135 ezer m2-nyi területén. Különösen sok gondot fordítanak az újonnan épült lakótelepek parkjainak kiépítésére. 1956-ban és 57-ben pl. 1,2 millió Ft-os ráfordítással az albertfalvai, 1958-ban 550 ezer Ft-os ráfordítással a lágymányosi lakótelepen végeztek nagyobb arányú parképítési munkát.
Budapest sportélete a felszabadulás óta nagymértékben fellendült. Soha ennyi rendszeresen sportoló ember nem volt a fővárosban, de a sportesemények látogatóinak száma is elenyésző volt a felszabadulás előtt a jelenlegihez képest. Államunk a sportélet anyagi feltételeinek megteremtésére évente hatalmas összeget fordít. Az elmúlt évek nagyobb beruházásai közül mindenekelőtt a 159 millió Ft-os költséggel létesült Népstadionról kell megemlékezni, amely 1953-ban nyitotta meg kapuit a sportolók előtt. A Népstadion fejlesztésére azóta is igen sokat áldoztak, most szerelték fel például az új világító berendezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a pályán az esti órákban is tarthassanak mérkőzéseket. Folyamatban van a Népstadion területén a 15 ezres befogadóképességű, ún. kisstadion építése, mely sportesemények mellett alkalmas lesz zenekari és egyéb kulturális műsorok megrendezésére.
Kiemelkedő beruházás volt a városligeti műjégpálya átépítése és kibővítése. A 10 millió Ft-os beruházás eredményeként a műjégpálya hűtő- kapacitása a korábbi 600 ezerről 1 millió kalóriára növekedett. 1955-ben készült el a Sportcsarnok új edzőépülete, melynek építési munkálatait már a háború előtt elkezdték. Az új edzőépületben többek között 4 korszerű tornaterem és evezős tanmedence áll a sportolók rendelkezésére. Az 1958. évi Európa-bajnokságra készült el a Nemzeti Sportuszoda 33 1/3 X 21 méteres új medencéje.
Az elmondottak csak adalékok a főváros kibontakozó, új arculatának, a lakosság gazdagodó, szépülő életének érzékeltetéséhez. A várost járva, az élet különböző megnyilvánulásait szemlélve, lépten-nyomon előtűnnek aszocialista építőmunka nagyszerű alkotásai, amelyek a társadalmi haladás útját járó, felszabadult nép életerejét sugározzák, erősítik jövőbe vetett bizakodását.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Az orosz hadsereg továbbra is a különleges hadművelet feladatait hajtja végre Ukrajnában.
Ma reggel drónokkal intézett támadást Kijev Sevcsenkovszkij kerülete ellen. A kerület több állami intézmény épületkomplexumainak is helyet ad. Itt van pl. az ukrán BM is.
Ugyanakkor érték dróntámadások Zsitomirtés a Vinnyica – régóibeli Lagyizsinszka erőművet is
Az Ukrán Fegyveres Erők támadási kísérleteit minden fronton visszaverték, az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett el ma is- áll az orosz HM mai helyzetjelentésében.
Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 186 körzetben sújtották az Ukrán Fegyveres Erők élőerő és hadianyag koncentráiós helyeit, valamint 93 tüzérségi ütegét.
A DNR – es Kramatorszk területén az Ukrán Fegyveres Erők „Limany” hadműveleti-taktikai csoportjának parancsnoki harcállását semmisítették meg.
Ezenkívül megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők 81. Légiszállítású dandárjának lőszerraktárát is Kramatorszkban, ahol a „Grad” rakéta – sorozatvető rendszer kétezer rakétáját és több mint háromezer különböző kaliberű tüzérségi lövedéket tároltak.
A Zaporozzsje régióban található Kamjanyszke falu mellett is megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők egyik rakéta – és tüzérségi fegyvereinek raktárát.
A Donyecki Népköztársaság Jampolovka és Kalinyin településeinek területein két amerikai gyártmányú AN / TPQ-37 típusú radarállomást pusztítottak el.
Az orosz Honvédelmi Minisztérium felvételeket mutatott be a Tor-M2U légvédelmi rakétarendszer legénységének harci munkájáról a különleges műveleti övezetben, amely során megsemmisített egy ellenséges drónt.
A videón látható, hogyan foglalt állást a legénység, amely egy körkörös radar segítségével észlelte a közeledő ellenséges pilóta nélküli légi járműveket. A célpontok azonosítása után rakétakilövéseket hajtottak végre.
A Nyugati Katonai Körzet Tor-M2U légvédelmi rakétarendszerének legénysége a harci munka során megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők felderítő pilóta nélküli légi járműveit.
A „Tor” fő feladatai a stratégiailag fontos objektumok vagy katonai egységek védelme.
Ennek a módosított „Tor” – nak a lőszertárolójában nyolc irányított légvédelmi rakéta található. A célpont észlelése után öt másodperc múlva indulhatnak el.
A front legforróbb szektorainak helyzetéről pedig a következőket jelentette az orosz HM:
Kupjanszk irányban az Ukrán Fegyveres Erők élőerő – és katonai felszerelései ellen indított tüzérségi tűzcsapások következtében a Harkov régióbeli Szinkovka, Kotljarovka, Tabajevka és Beresztovoje, valamint az LNR – es és Novoszelovszkoje térségében több mint 100 ukrán katonát, egy páncélost, egy páncélozott harcjárművet és hat teherautót semmisült meg.
Krasznyij Limany irányában a tüzérségi tüzek és az orosz csapatok aktív akciói meghiúsították az Ukrán Fegyveres Erők három rohamcsoportjának ellentámadási kísérleteit Ploscsanka és Kremennaja térségekben.
Az LNR 2. hadsereghadtestének katonái megállítják az ellenség áttörési kísérleteit Liszicsanszk térségében:
A Luganszki Népköztársasághoz tartozó Sztelmahovka település környékén az Ukrán Fegyveres Erők tartalékaiból álló konvoját érte erőtejes orosz tüzérségi tűzcsapás.
Ezen kívül öt ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportot semmisítettek meg az LNR – es Csjorvonaja Gyibrova, valamint aDNR -es Torszkoje térségekben. Az ellenség vesztesége ezekben irányokban több mint 60 halott ukrán katona, egy gyalogsági harcjármű és két teherautó.
A LNR – es Vodjanoje faluért vívott harcokban ma minteg 50 ukrán katona, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű és négy kisteherautó semmisült meg.
Andrej Verhogljad, az ukrán hadsereg 72. külön gépesített dandárának zászlóaljparancsnokát Avgyejevka közelében tegnap likvidálták az orosz erők.
Az Ukrán Fegyveres Erők dél-donyecki irányában négy rohamcsoporttal próbálkozott ellentámadást intézni az orosz csapatok állásai ellen Pavlovka, Novomajorskoje és Nyeszkucsnoje környékén. Az oroszés szövetséges erők minden rohamkísérletet visszavertek, és az ellenséges csapatokat visszavetették eredeti helyzetükbe.
Ezen túlmenően azzal, hogy az Ukrán Fegyveres Erők járműoszlopaiban az orosz tüzérség hatalmas veszteségeket okozott a Donyecki Népköztársaság Novoszelka és Precsisztovka települései környékén, megakadályozták az ellenséges tartalékok átadását.
Az ukrán hadsereg mai vesztesége ebben az irányban 80 ukrán katona, három páncélozott harcjármű és négy jármű.
Továbbra is heves harcok folynak a DNR – es Marinyka városáért.
Az Ukrán Fegyveres Erők katonái által forgatott videó a belvárosban zajló utcai harcokról készült felvételeket mutat be.
Az orosz csapatok megváltoztatták támadó taktikájukat Bahmut (Artyemovszk) és Avgyejevka irányban. Rohamosztagokat és csoportokat hoztak létre – panaszkodott Sz. Cserevatyij, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője.
Ennek az új taktikának a célja az Ukrán Fegyveres Erők védelmének kivéreztetése.
„A fő feladatuk, amelyet az oroszok sajnos komolyan teljesítenek, a védelmünk meggyengítése. Azt remélik, hogy elérik a kritikus pontot, amikor a védekezésünk kimerül, és ott rést találnak, és áttörik a védelmünket” – mondta Cserevatyij.
A finn Petri Sarvamaa szerint a kormányfő a jövőben is próbál taktikázni, de nem ostoba, tudja, Ukrajna támogatása fordulópont pont volt.
Az Európai Parlament (EP) jogállamisági jelentéstevője a hvg.hu-nak azt mondja, nem lepi meg, hogy az Orbán-kormány győzelemként, értékeli az uniós nagykövetek hétfői megállapodását, de szerinte az valójában veszteség volt a miniszterelnöknek, aki jó néhányszor használta már a vétójogot a Tanácsban, ügyesen játszotta ki az egyhangúság uniós követelményét.
Petri Sarvamaa szerint a kormányfő elszámította magát, amikor azt gondolta, Brüsszelnek nem lesz a bátorsága a pénzek befagyasztását javasolni. Ezzel akkor szembesült, amikor nyilvánvalóvá vált, a másik 26 tagállam Magyarország nélkül is talál módot Ukrajna pénzügyi támogatására.
Orbán Viktor nem ostoba, nem vállalhatta annak a kockázatát, hogy végleg a geopolitikai sarokba álljon, és ujjal mutogassanak rá, mint aki Oroszország mellett tette le a voksát. Látta, hogy a 26 másik tagállam készen állt arra, hogy kikerüljék, mi pedig az Európai Parlamentben csütörtökön meg is adtuk volna rá a felhatalmazásunkat. A Tanácsban is kezdett mindenkinek elege lenni a viselkedéséből, hiszen abba a kézbe harap, mely eteti, és még ezután sem hagyja abba. Ez egy rossz és működésképtelen stratégia, és éppen ezért mondom, hogy semmiképpen nem lehet Orbán Viktor győzelmeként értékelni.
Szerinte az csak szimbolikus, hogy csökkentették a kondicionalitási eljárásban befagyasztott pénzek összegét, valamit adni kellett.
Ha a kohéziós pénzeket és a helyreállítási alapot együtt nézzük, akkor jelenleg 12,1 milliárd euró van befagyasztva, melyek utalásához kemény feltételeket kell teljesíteni.
Petri Sarvamaa szerint egy ideig vége Orbán Viktor taktikázásának, később arra újra számítani lehet, de már kétszer is meg kell majd gondolnia, hiszen – egy metaforával magyarázza – a közösség már úgy tekint rá, mint a kertből lopkodó szomszédra, az EP pedig továbbra is nyomás alatt tartja az Európai Bizottságot, hogy tartassa be a kritériumokat a magyarokkal. Az Európai Néppárt tagja nagyon jónak tartja, hogy a pártcsalád teljes mellszélességgel kiáll a jogállamiság és a feltételességi mechanizmus mellett, de nem gondolja, hogy ennek bármi köze lenne a magyarokhoz. Szerinte a tévútra fordult politika inkább figyelmeztetés lehet, hiszen ilyen bárhol, bármely tagállamban megtörténhet. (24.hu)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…A Tanácsban is kezdett mindenkinek elege lenni a
viselkedéséből, hiszen abba a kézbe harap, mely eteti, és még ezután sem hagyja abba…egy ideig vége Orbán Viktor taktikázásának, később arra újra számítani lehet, de már kétszer is meg kell majd gondolnia, hiszen…a közösség már úgy tekint rá, mint a kertből lopkodó szomszédra…”
-MONDJA EZT EGY FINN! Aki az Európai Parlament (EP) jogállamisági jelentéstevője. Annak az EP – nek, amely fennállásának eddigi legnagyobb korrupciós botrányában dagonyázik éppen! Úgyhogy ez a magyarázkodás most inkább csak arcmentés, és nem több!
Mindezekkel együtt is nem árt ha ha az egész EU – nevű bűnszövetség tudomásul veszi: NEKIK IS ÓRIÁSI RÉSZÜK VAN ABBAN, HOGY A vajdánk ABBA A KÉZBE – az EU – kezébe – MAR BELE, AMELY ETETI! Döbrögi továbbra is taktikázni fog! JOGGAL, HISZEN EGY KORRUPT SZERVEZETET KELL NEKI ÁTVERNIE! AMELLETT vajdánk ÉLETFOGYTIGTARTÓ HATALOMBIRTOKLÁSRA RENDEZKEDETT BE! Aminek az alapja a lopás és a taktikázás! Ha nem így tenne, az számára a véget jelentené!
Ám a legnagyobb gond az, hogy Döbrögi az EU – tudtával ISKOLÁT TEREMTETT a döbrögisztáni polythykay maffiák számára! Amelyek pedig REMEK INASOK! HA VALAMI VÉLETLEN FOLYTÁN MÉGISCSAK KIAKOLBÓLINTANÁK A vajdánkat A HATALOMBÓL, UGYANOTT FOLYTATNÁK, AHOL DÖBRÖGIVEL ABBAHAGYATTÁK!
Oroszország elnökének élete veszélybe kerül, miután a közvetlen környezete rájön, hogy a nép már elpártolt Vlagyimir Putyintól – fantáziált Aresztovics, a kijevi bohóchivatal tanácsadója az Unian hírügynökség híre szerint.
Szerinte az orosz elnök környezetében hamarosan drasztikussá válhat a helyzet, miután a hozzá közel álló emberek rá fognak jönni, hogy a vezetőjük miatt elbukhatnak. Aresztovics úgy véli, hogy Putyint a környezete meg sem próbálja majd meggyőzni, mivel elvesztette azt a képességét, hogy megfelelően értékelje az észérveket.
„Azt hiszem, nem lesz vele beszélgetés. Valószínűleg meg lesz mérgezve” – mondta el álmát Aresztovics, aki már a nyár óta jósolgatja Putyin szörnyű halálát.
Andrej Pjontkovszkij kijevi publicista és politológus szerint miután az oroszok visszavonultak a Herszon régió jobb parti részéből, és az ukrán csapatok bevonultak Herszonba, Vlagyimir Putyin bunkerében nem maradt olyan ember, aki elhinné, hogy Oroszország megnyerheti a háborút Ukrajnával szemben.
Ilja Ponomarjov, az orosz Állami Duma volt képviselője szintén azt jósolta, hogy az orosz elnököt saját emberei fogják megölni. Az ex – képviső azt is tudni véli, hogy a Putyinra kirótt „ítéletet” végreható hóhér szerepét Csecsenföld vezetőjére, Ramzan Kadirovra testálták „A VALAKIK”!
(unian.net)
Alekszej Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára pedig kommentben jósolta meg az oroszországi polgári létesítményekben egyre gyakoribb tüzeket.
„Minden, ami történik velük ott, Oroszországban, higyjék el, hétről hétre csak növekedni – szaporodni fog, és az ott zajló események – nem tudom megmondani, hogy kik vesznek részt ebben, de higyjék el, lángolni fog és égni fog. minen. Mindaddig, amíg egész Moszkva le nem ég” – jövendölte meg Moszkva szomorú sorsát Danyilov, a nemzeti telemarafon adásában.
Gyenyisz Pusilin, a DNR elnöke pedig azt mondta, hogy annak ellenére, hogy jelenleg a fegyveres erők a legsürgetőbb feladat megoldására a Népköztársaság területének felszabadítására koncentrálnak, nem szabad megfeledkezni a globális biztonsági feladatokról.
„Jelenleg a Donyecki Népköztársaság felszabadítására összpontosítunk, de tekintettel az Ukrajna területére érkező fegyverekutánpótlást, figyelembe kell vennünk és szemelőtt kell tartanunk azokat a lépéseket, amelyeket a kollektív Nyugat tesz és fog tenni a jövőben is a Donyecki Népköztársaság felszabadításával kapcsolatban.
Mi tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a Donyecki Népköztársaság területének, lakóinak biztonsága érdekében az ellenséget Ukrajna többi részén is olyan távolságra kell elmozdítanunk, hogy az ne érhesse el területünket, településeinket,” – mondta a RIA Novosztyinak adott interjújában.
„Ha más orosz városokat, más településeket, pl. Csernyigovot és Ogyesszát is, amelyeket szerintem fel kell szabadítani a cél érdekében, akkor azt hiszem, ezt meg kell tennünk” – mondta Pusilin.
Amikor az időzítésről kérdezték, nem kívánt konkrét adatokat ondani, de kifejtette, hogy „ez most rossz lenne, de nem távoli egy ilyen feladat”.
Amint arról a Russzkaja Vesna már beszámolt, ősszel a DNR vezetője arról beszélt, hogy fel kell szabadítani a harkovi régiót, mind a népköztársaságok északi részének biztonsága, mind pedig az ivóvízellátás kérdésének megoldása érdekében. Ezt azt követően nyilatkozta, hogy az orosz hadsereg elhagyta Kupjanszkot és Izjumot.
„Moszkva nem kapott javaslatot az ukrán féltől az újévi fegyverszünet megkötésére, ez a téma nincs napirenden.”
Ezt nyilatkozta mai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője egy – a témát firtató – újságíró kérdésére válaszolva.
„Nem, senkitől nem érkezett ilyen javaslat. És semmi ilyen téma nincs is napirenden” – mondta a Kreml szóvivője. (rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Sztrájkhullám söpör végig Nagy-Britannián a megélhetési költségek ugrásszerű megemelkedése, és a bérek, fizetések leszorítása miatt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
A vasutasok kedden kezdődött munkabeszüntetése sztrájk-lavinát váltott ki, sztrájkba lépnek az ápolók, a postások, a határrendészet, az Eurostar biztonsági szolgálata, a londoni Heathrow és Gatewick repülőtér, továbbá a manchesteri, a glasgowi, a birminghami, és a cardiffi repülőtér rakodó munkásai, vámosai, az autósztráda felügyelők, és sokan mások.
A repülőtéri munkabeszüntetések miatt törölni kényszerülnek a járatok 30 százalékát, a vasutasok sztrájkja miatt pedig kevesebb vonatot indítanak. A brit vasutak külön menetrendet adtak ki arról, hogy hol, mikor áll le a közlekedés, illetve várható vonat.
Nagy-Britanniában nem lesz olyan nap december 13. és január 8. között, amelyen ne sztrájkolnának.
A sztrájkolók kivétel nélkül béremelést követelnek, mert a hivatalosan kimutatott 11 százalékos, az energiaellátás és az élelmiszerek tekintetében viszont ennél lényegesen magasabb áremelkedés felemészti fizetőképességüket. Jellemző az ápolók helyzete, akiknek a fizetése 20 százalékkal csökkent 2010 óta. A százezer brit ápoló 17 százalékos fizetésemelést követel, de a kormány hallani sem akar róla. A vasutasoknak is csak 8 százalékos béremelésre volna hajlandó, de ezt az RMT szakszervezet elégtelennek tartja.
Az ország „érzékeny pénzügyi helyzetére” hivatkozó kormány azzal érvel, hogy csak tovább növelné az inflációt, ha kielégítené a közszolgálatban dolgozók bérkövetelését. Rishi Sunak kormánya úgy próbálja letörni a munkabeszüntetést, hogy katonákat vezényel ki a sztrájkolók helyébe.
„Úgy gondolom, hogy hozzáállásunk tisztességes és ésszerű” – mondta a brit kormányfő.
A briteket megosztja a sztrájk: 47 százalékuk ellenzi, 41 százalékuk viszont támogatja. Főleg azok ellenzik, akik az ünnepeket szeretnék együtt tölteni hozzátartozóikkal, és szeretnének elutazni hozzájuk, pedig fogyatkozik a reményük rá.
A sztrájk különösen a fiatalok körében lel nagy támogatásra. „Teljesen megértem őket. Nehéz az embereknek mostanság” – mondta egy 28 éves informatikus.
De egy 74 éves nyugdíjas tűzoltó is úgy vélekedett, hogy „a kormány alkalmatlan a háztartások támogatására”. „Nekem is ügyelnem kell arra, mennyit fűtök. Nehéz így” – mondta, a Békekör tudósítója szerint.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképeken brit sztrájkoló vasutasok, ápolók és postások.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
(
