A hadsereg barikáddal akadályozza meg a segély bejutását Venezuelába
A venezuelai hadsereg szerdán egy tartálykocsiból és két konténerből barikádot emelt a kolumbiai határnál egy hídon, hogy megakadályozza a nemzetközi humanitárius segély bejutását Venezuelába.
A híd a kolumbiai Cucuta határvárosnál található, amely felkészült a venezuelaiaknak szánt 60 tonnányi élelmiszer és gyógyszer fogadására, valamint továbbítására. Nicolás Maduro venezuelai elnök azonban hétfőn ismételten visszautasította a külföldi segélyeket, mondván, „Venezuela nem koldusok országa”. Az államfő külföldi beavatkozásnak minősítette a segélyezést.
A magát január végén ideiglenes elnöknek nyilvánító Juan Guaidó szavai szerint az adomány a venezuelai hadsereg tesztje: a barikádnál fegyverrel őrt álló katonáknak választaniuk kell, hogy beengedik-e az égetően szükséges szállítmányt, vagy engedelmeskednek a parancsnak.
A venezuelai ellenzék egyik törvényhozója, Miguel Pizarro kedden arra kérte a hadsereget, hogy engedje be a rakományt.
„Katonák, ti, akik nem királyi fényűzésben éltek, egyenruhátok elnyűtt, csizmátok kopott, gondoljatok arra, hogy a segélyt a ti családtagjaitoknak is szánják” – intézte felhívását Pizarro a hadsereghez, és egyúttal ismételten arra kérte a katonákat, hogy álljanak át az ellenzék vezérének, a több állam által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidónak az oldalára.
A Guaidót elismerő már mintegy 40 ország jó része komoly segítséget ajánlott fel az élelmiszer- és gyógyszerhiánytól évek óta szenvedő venezuelaiaknak. Kanada 53 millió kanadai dollár értékű támogatást küld, az Egyesült Államok 20 millió dollárnyit ígért, az Európai Unió pedig további 5 millió euró értékűt. (atv)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Szem nem maradhat szárazon az adományozó kedv, no meg Maduroék hallatlan csökönyössége láttán. Persze érthető MINDKETTŐ, amennyiben a nyugati „demokratikus” fősodratúak hírei közül kimaradt szösszenetet IS figyelembe vesszük.
Február 3 – án ugyanis a venezuelai hatóságok az ország északi részében lévő Valencia nemzetközi repterén egy Miamiból repülőgépen érkezett „humanitárius segélyszállítmányban” furcsa küldeményre leltek. Jelesül 15 db. 5,56-os kaliberű AR-15 puskára, 8db. „Micro Draco” gyártmányú AK-47 7,62-es karabélyra, 2 db. „Colt 762” támadópuskára, és 2 db. valamilyen gyártású „Kalasnyikov” gépkarabélyra. Meg a beléjük való holmikra. De volt a ládikóban 90 db. rádió adó-vevő készülék, és 6 db. mobiltelefon is.
Nyilvánvalóan a nélkülöző venezuelaiak éhségét csillapítandó.
Egészen csinos kis kiállítást tudtak a készletből összerittyenteni a venezuelai a polgári védelmi minisztérium munkatársai.
A tárlatot maga Palencia Ortiz miniszter-helyettes mutatta be a sajtónak. Hozzátéve, hogy ennyi kegytárggyal már egy kisebbfajta „Majdan” murit lehet csinálni.
Namármost egy ilyen „segélyszállítmány” lefülelése után alighanem érthető Maduroék gyanakvása a hirtelen fölbuzgott nyugati adakozókedvvel szemben.
Magyarország erején felül teljesít a béke, biztonság és stabilitás megtartására tett nemzetközi törekvésekben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a washingtoni tárgyalásairól beszámolva.
Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélések fő témája a biztonságpolitikai együttműködés. Találkozik John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával, Wess Mitchell-lel, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, valamint részt vesz az Iszlám Állam terrorszervezet elleni globális koalíció külügyminiszteri ülésén, amelyet Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hívott össze.
Szijjártó Péter és John Bolton FORRÁS: KKM
Szijjártó Péter hangsúlyozta:Magyarország mindig is megbízható szövetségese volt az Egyesült Államoknak a biztonságpolitika területén,és ezt Washington értékeli is. És Magyarország a jövőben is megbízható partner lesz a globális terrorellenes törekvésekben – tette hozzá a külügyminiszter.
Kiemelte: Magyarország részvételével erején felül teljesít a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás megtartására tett nemzetközi törekvésekben, hiszen márezer magyar katona szolgál különböző nemzetközi missziókban,amelyek a globális terrorellenes küzdelmet, egyes térségek stabilitásának megteremtését, valamint több helyen a béke fenntartását célozzák.
Szijjártó Péter közölte: az egyik legjelentősebb magyar katonai szerepvállalás a részvétel az Iszlám Állam elleni koalícióban. Magyarország mindig is támogatta az Egyesült Államok törekvéseit a terrorellenes küzdelem vonatkozásában, és „nemcsak szavakban voltunk ott, hanem valóban tettekkel is” – fogalmazott.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Isabel Saint Malo panamai külügyminiszter megbeszélést folytat Washingtonban 2019. február 6-án
Kifejtette:Magyarország a kezdetektől részese az Iszlám Állam elleni globális koalíciónak,a magyar parlament felhatalmazása alapján 200 katonából álló magyar kontingens vesz részt a koalíció munkájában. A magyar katonák alapvetően csapatkísérési, kiképzési és tanácsadói feladatokat látnak el – tette hozzá.
Európába küldi katonáit az Iszlám Állam
A külügyminiszter úgy látja, a koalíció eddig sikereket ért el, ugyanakkor az a tény, hogy az Iszlám Állam a korábban elfoglalt területeinek 98 százalékáról visszaszorult, nem a harcok végét jelenti, hanem azt, hogy új kihívással kell szembesülni. A terrorszervezet taktikát váltott, és ez ellen határozottan kell fellépnie a nemzetközi közösségnek – mutatott rá.
Mint mondta, az elmúlt években 42 ezer idegen terrorista zsoldos ment Afrikába és a Közel-Keletre, hogy harcoljon az Iszlám Állam kötelékében, közülük ötezren Nyugat-Európából érkeztek.A terrorszervezetnek most az a célja, hogy őket visszaküldjék Európába,és „ezt nekünk meg kell akadályoznunk”, ezért a szigorú határvédelemnek talán még soha nem látott jelentősége lesz az elkövetkező időben – magyarázta.
Úgy vélte, az Iszlám Állam elleni koalíciónak mostantól erre is koncentrálnia kell.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország ebből kiveszi a részét, és ahogy eddig, úgy ezután is védi a határt, nem teszi lehetővé, hogy azt bárki illegálisan átlépje, és segít a nyugat-balkáni országoknak is, hogy megvédhessék a határaikat. (origo)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A fenti -PATKÁNYMÉDIABELI – ömlengésből aligha véletlenül KIMARADT egy korántsem jelentéktelen epizód. Erről maga John Bolton számolt be a Twitteren:
” Обсудили сотрудничество в области обороны, диверсификацию энергетики, противостояние пагубному российскому влиянию и сохранение нашей железной поддержки НАТО – Megvitattuk az együttműködést a védelem, az energia diverzifikáció, az ellenséges orosz befolyással szembeni ellenállás, és a NATO-nak nyújtott vaskeménységű támogatásunk megőrzése terén.”(life.ru)
Valahogy ez a téma a döbrögista lakájmédiákban GONDOSAN kikerülve. Az USA érdekeinek hűséges kiszolgálása viszont kidomborítva.
Mike Pompeo amerikai külügyér jövő heti youdapesti vizitjén HŰSÉGESKÜ AMERIKÁNAK!
Volt olyan képviselő tavaly, aki egyetlen munkanap alatt megkereste a havi átlagbér többszörösét. Egy napi munkával több mint bruttó 670 ezer forintra tett szert.
Eddig sem volt titok, hogy szép summát vesznek fel fizetésként az országgyűlési képviselők, hiszen a tavaly nyári fizetésemelés után lapunk is összesítette a bruttó kereseteket. A parlamenti szerepvállalás azonban nem zárja ki azt, hogy más munkákat is ellássanak a képviselők, vagy esetleg a gazdasági életben vállaljanak különböző tisztségeket. Utóbbiakért pedig a legtöbb esetben juttatás is jár, ebből kifolyólag a parlamenti munkáért, a kormányban betöltött tisztségért járó fizetség a képviselők jövedelmének csak egy részét jelenti. Hogy valójában mekkora jövedelemre tettek szert tavaly, arra a vagyonnyilatkozatokban feltüntetett adatok segítségével lehet válaszolni. Pontos képet azonban még így sem biztos, hogy kapunk. Noha ezek a formanyomtatványok az átláthatóságot hivatottak szolgálni, a kitöltésük egyénenként változik. A dokumentumok átnézésekor találtunk olyan képviselőt, aki egyéb jövedelmét feltüntette, ám annak forrását nem árulta el, ugyanakkor volt olyan is, aki nemes egyszerűséggel a „forgalomtól függő” kifejezést tüntette fel az összeg sorában.
A most leadott vagyonnyilatkozatok segítségével megpróbáltuk összeállítani a képviselői jövedelmek toplistáját. Mivel ebben nem szerepelnek a törvényhozóként kapott fizetések, a parlament honlapján szereplő decemberi béreket is figyelembe vettük. A vagyonnyilatkozatokban feltüntetett eseti, időszakos jövedelmeket, osztalékokat egy hónapra visszaosztva számoltuk, így a két érték összesítésével kaptunk egy számított havi jövedelmet, ami alapján fel tudtuk állítani a rangsort.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) ünnepélyes eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök.
Élen a volt kormányfő és az Orbán család ügyvédje
A volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc frakcióvezetői posztjának köszönhetően is az átlagnál magasabb képviselői fizetésben részesülő honatyák közé tartozik a havi 1,7 millió forinttal. Ez azonban aprópénznek számít ahhoz képest, amit a családi cégből az Altus Portfólió Kft.-ből vett ki tavaly. A leadott vagyonnyilatkozat szerint a képviselői fizetése mellett ez volt az egyetlen jövedelemforrása, ami révén 298 millió forinthoz jutott. Vagyis a számított havi jövedelme 26,6 millió forint volt 2018-ban.
A toplista élére robbant be az Orbán család ügyvédje, volt erzsébetvárosi alpolgármester, a Fidesz jogi szaktanácsadója, Bajkai István, aki az ügyvédi irodájából tavaly 161,7 millió forinthoz jutott, így havi jövedelme bruttó 14,8 millióra tehető. Ez azt is jelenti, hogy egyetlen munkanap alatt 673 408 forintot keresett meg, az országos átlagos havi bruttó fizetés több mint a dupláját.
A dobogó harmadik fokára Seszták Miklós került. 891 ezer forintos országgyűlési juttatása mellett több forrásból is folyt még be pénz a kasszájába. Egyrészt havi 997 200 forintot kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium kormánybiztosaként, az ügyvédi irodájából közel 56 millióra tett szert, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból Innovációs és Technológiai Minisztériummá avanzsált szervtől is érkezett egy 6,6 milliós egyszeri kifizetés. Mindezt összegezve a számított havi jövedelme 7,1 millió forint lett. Ettől nem sokkal marad el Rogán Antal, aki egyszerre képviselő, miniszter és szabadalmi jog tulajdonosa is. Jövedelme nagyobb részét pont utóbbinak köszönheti, tavaly ugyanis 42,6 millió forintot kapott találmányhasználati díjként a MobilSign Kft.-től. Így a miniszterelnök kabinetfőnöke havi 6,2 millió forintos jövedelmet tudhatott magáénak tavaly. Kiemelkedik még a mezőnyből egy KDNP-s politikus, Süli János, tárca nélküli miniszter, aki a havi 5,89 millió jövedelmet csak a 891 ezres képviselői és az 5 milliós miniszteri fizetéséből hozta össze.
A mezőnyben innentől kezdve egy hatalmas szakadás következik, Süli után ugyanis már „csak” havi 3,5 millió forint számított jövedelmet tudhat magáénak Lázár János. Képviselői juttatása mellett 1,29 milliót vesz fel havonta kormánybiztosként és miniszteri biztosként, illetve 14,5 milliós éves bevétele származik még földbérleti díjból is.
Orbán Viktor a képviselői fizetése mellett a miniszterelnöki posztért 1,5 millió forintos havi juttatást kap, így összesen a kormányfő havi jövedelme tavaly 2,4 milliót tett ki, ezen túlmenően a vagyonnyilatkozata szerint más bevételi forrása nincs.
A toplistában – a DK-s Gyurcsány Ferencet leszámítva – az első 38 helyen csak kormánypárti képviselőket találni. A legnagyobb jövedelemmel rendelkező ellenzéki honatya a párbeszédes Mellár Tamás, aki egyetemi oktatóként bruttó 640 ezer forintos fizetést vesz fel az 1,33 milliós képviselői juttatása mellett, így havi jövedelme kicsivel túllépi a 2 millió forintot.
A legjobban kereső jobbikos képviselő Gyöngyösi Márton, akinek a képviselőként és frakcióvezetőként felvett havi 1,78 millió forintja mellett egyéb jövedelmi forrása nincs a leadott vagyonnyilatkozata szerint. Az MSZP-sek között Hiller István viszi a prímet szintén 1,78 millióval, ugyanekkora összegből gazdálkodhatott tavaly az LMP-s Keresztes László Lóránt is.
A 199 honatya kevesebb mint felének van egyébként más jövedelemforrása a képviselői fizetése mellett, mindössze 82 személy vagyonnyilatkozatában találtunk erre utaló információt. A legtipikusabb az egyéb kormányzati tisztségekből származó jövedelmek mellett az ingatlan vagy föld bérbeadásából eredő jövedelem, az oktatói, óraadói tevékenységért kapott juttatás, illetve néhány családi gazdálkodóként vagy őstermelőként tesznek szert jövedelemre.
Néhányan felügyelő bizottsági vagy igazgatósági tagként is szerepet vállalnak.
A jobbikos Brenner Koloman a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért FB-tagja, amiért havi 40 ezer forintot kap.
A fdeszes F. Kovács Sándor havi 150 ezer forintért a CER Zrt. FB-tagja, és 80 ezret kap havonta azért, mert a 3A Takarékszövetkezet igazgatóságának is a tagja.
A fideszes Hörcsik Richárd a Prec-Cast Kft. FB-tagja, amiért évente 2000 euró üti a markát.
Tilki Attila (Fidesz) pedig évi 200 ezer forinthoz jut annak köszönhetően, hogy benne van a CESCI felügyelő bizottságában.
A képviselők közül a legszokatlanabb dologra Selmeczi Gabriella vagyonnyilatkozatában bukkantunk. Ő havi 80 ezer forintot kap a semmiért – és ez lényegében szó szerint is érthető. A megfelelő soron ugyanis az összeget ugyan feltüntette, de a kifizető nevét, az összeggel honorált tevékenységet nem. Így nem tudni, mire is kapja havonta a bruttó 80 ezer forintot. (mfor)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A „képviselő” Hölgyek és Urak! Nade KIT képviselnek is valójában „ezek”? Elsősorban is ÖNMAGUKAT képviselik, és szolgálják ezt az embertelen, kifosztó rendszert. Magyarul: ÁRULJÁK A MAGYAROK HAZÁJÁT, FOSZTOGATJÁK, KISZOLGÁLTATJÁK, RABSZOLGASORBA DÖNTIK A NÉPET! Pártfüggetlen módon! Tulajdonképpen CSAK KÁRTÉTELLEL foglalkoznak, az okozott kár igen csekélyke hányadáért! Persze összegszerűen ez egy ÁTLAG MAGYAR havi jövedelméhez képest horribilis összeg, ám az okozott kárhoz képest aprópénz! Ugyanakkor teljes bizonyossággal jelenthetjük ki: JÓL FIZET NEKIK A HAZAÁRULÁS!
Egymásnak ugrott a Fidesz és az MSZP a devizahitelek miatt
Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP arról, hogy Orbán Viktor mondja fel a bankokkal kötött paktumot a devizahitelekről. A Fidesz szerint pont a szocialisták voltak azok, akik több mint egymillió családot taszítottak devizahitelbe.
Közös sajtótájékoztatón hívták fel a volt devizahitelesek továbbra is rendezetlen ügyére a figyelmet az MSZP és a Hiteles Mozgalom képviselői ma (tegnap) délelőtt – tudósított a Mérce.hu. Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője szerint az árfolyamkockázatok ismertetésének elmulasztásával a devizahiteleket a kétezres években kínáló bankok „becsapták és félrevezették” az embereket.
Elmondta azt is, hogy 300 ezer devizahitelre kötött szerződés van jelenleg is érvényben Magyarországon, és bár a svájci frankhitelek kamatát itthon fix kamatozásúvá alakították, aközben a kamatláb nem volt fix, ezen rengeteget buktak a hitelt felvevők. Szabó a most belengetett, fix kamatos rendezést még mindig nem látja teljes körű megoldásnak, hiszen a rendezés után is lényegesen többet fognak fizetni az érintett 300 ezer család, a mostani, tervezett rendezést az ugyancsak az Orbán-kormány által korábban bevezetett végtörlesztési rendszerhez hasonlította, kiemelve, hogy azt és ezt a megállapodást is „könnyedén akadályozhatja a bankrendszer.”
Szakács László az MSZP elnökhelyettese azzal folytatta, hogy 2015-ben Orbán Viktor aláírt egy paktumot az Európai Befektetési Bankkal (EBRD), ennek két fontos pontja, hogy Orbán megígérte: nem gördít akadályt a devizahitelesek kilakoltatása elé, a másik pedig, hogy semmi olyan rendezést nem kínál fel, amelyre a bankok nem bólintanak rá.
A politikus az EBRD-paktum felmondására szólította fel Orbánt, és ebben az ügyben a párt javaslatot terjeszt az országgyűlés elé. Mint Szakács mondta, a törvényjavaslat megszavazásával a fideszes képviselők is bebizonyíthatják, hogy szuverén magyar kormányt akarnak.
A Fidesz közleményben reagált Szakács nyilatkozatára, amiben azt írták: a szocialisták taszítottak több mint egymillió családot devizahitelbe. A nagyobbik kormánypárt szerint, „ha a szocialistákon múlott volna, akkor mára több százezer családot lakoltattak volna ki, több százezer család veszítette el volna végleg az otthonát és nem indulhatott volna el otthonteremtési program sem”. (atv)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nincs az a gyilkos, amely áldozata oszló -bűzlő tetemét szívesen nézi – szaglássza. Ha pedig többen vannak a gyilkosok, a látvány és a bűz miatti undorkodásukban hajlamosak a „kellemetlenség” okozóját MÁSBAN LÁTTATNI! Pontosan ez történik most! Pedig KÖZÖS A BŰNÜK! De a gyilkosok egymásra mutogatnak! Te tetted! Áldozatuk oszló – bűzlő teteméből próbálnak most újabb hasznot kicsiholni – saját zsebre!
Az októberi forradalom és az orosz kommunisták nemzeti politikája
Az Októberi Forradalom ereje egyebek közt abban rejlik, hogy ez a forradalom, a Nyugat forradalmaitól eltérően, az orosz proletariátus köré tömörítette a sokmilliós kispolgárságot és elsősorban annak leghatalmasabb és legnépesebb rétegeit — a parasztságot. Ezzel az orosz burzsoázia elszigetelődött, hadsereg nélkül maradt, az orosz proletariátus pedig az ország sorsának intézőjévé vált. Enélkül az orosz munkások nem tarthatták volna meg a hatalmat.
Béke, agrárforradalom és a nemzetiségek szabadsága — ez az a három döntő mozzanat, amely az orosz proletariátus vörös zászlaja köré sorakoztatta a végeláthatatlan Oroszország több mint húsz nemzetiségének parasztjait.
A két első mozzanatról itt fölösleges beszélni, azokról már eleget mondtak az irodalomban, és azok különben is magukért beszélnek. Ami azonban a harmadik mozzanatot, az orosz kommunisták nemzeti politikáját illeti, annak fontosságát, úgy látszik, még nem ismerték fel teljesen. Ezért, nem lesz fölösleges, ha néhány szót mondunk róla.
Kezdjük azzal, hogy az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság (nem számítva ide Finnországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot) 140 millió főnyi lakosságából legfeljebb 75 millió a nagyorosz, a többi 65 millió pedig nem-nagyorosz nemzetiségű.
Továbbá, ezek a nemzetek főleg a végvidékeken, a katonai tekintetben legsebezhetőbb pontokon élnek, s ezek a végvidékek nyersanyagban, fűtőanyagban, élelmiszerben bővelkednek.
Végül, ezek a végvidékek ipari és katonai tekintetben kevésbé fejlettek mint Közép-Oroszország (vagy teljesen fejletlenek), minek következtében Közép-Oroszország gazdasági és katonai segítsége nélkül nem képesek megvédeni független létüket, mint ahogy a végvidékek nyersanyag-, fűtőanyag- és élelmiszersegítsége nélkül Közép-Oroszország sem képes fenntartani katonai és gazdasági erejét.
Ezek a körülmények és a kommunizmus nemzeti programjának ismert tételei határozták meg az orosz kommunisták nemzeti politikájának jellegét.
Ennek a politikának lényege néhány szóban kifejezhető: lemondás a nem-orosz nemzetek lakta területekre való mindennemű „igényről” és „jogról”; e nemzetek önálló állami létre való jogának elismerése (nemcsak szavakban, hanem tettekben is); e nemzetek önkéntes katonai és gazdasági szövetsége Közép-Oroszországgal; segítségnyújtás az elmaradt nemzeteknek kulturális és gazdasági fejlődésükben, mely nélkül az úgynevezett „nemzeti egyenjogúság” puszta szó; mindez a végvidéki nemzetek parasztságának teljes felszabadítása és az egész hatalomnak a végvidéki nemzetek dolgozó elemei kezében való összpontosítása alapján — ez az orosz kommunisták nemzeti politikája.
Mondanunk sem kell, hogy a hatalomra jutott orosz munkások nem nyerték volna meg másnemzetiségű társaiknak, és elsősorban a nemteljesjogú nemzetek elnyomott tömegeinek rokonszenvét és bizalmát, ha nem bizonyították volna be tettekkel, hogy ezt a nemzeti politikát készek meg is valósítani, ha nem mondtak volna le a Finnországra való „jogról”, ha nem vonták volna ki a katonaságot Észak-Perzsiából, ha nem szakítottak volna az orosz imperialisták Mongólia és Kína bizonyos területeire támasztott igényeivel, ha nem segítették volna az egykori Orosz Birodalom elmaradt nemzeteit abban, hogy anyanyelvükön fejlesszék kultúrájukat és államiságukat.
Csakis ennek a bizalomnak az alapján jöhetett létre az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság népeinek törhetetlen szövetsége, mellyel szemben erőtlennek bizonyultak a legkülönbözőbb „diplomáciai” fondorlatok és a gondosan végrehajtott „blokádok”.
Sőt. Az orosz munkások az egykori Oroszország elnyomott végvidéki tömegeinek rokonszenve és bizalma nélkül nem tudták volna legyőzni Kolcsakot, Gyenyikint, Vrangelt. Nem szabad elfelejteni, hogy e lázadó tábornokok hadműveleti tere azokra a végvidékekre szorítkozott, ahol főleg nem-orosz nemzetek élnek, amelyeknek gyűlölniök kellett Kolcsakot, Gyenyikint, Vrangelt imperialista és oroszosító politikájukért. Az Antant, amely beavatkozott a harcba és ezeket a tábornokokat támogatta, csak a végvidékek oroszosító elemeire támaszkodhatott. De ezzel csak szította a végvidékek lakosságának a lázadó tábornokokkal szemben táplált gyűlöletét és növelte a Szovjethatalom iránt érzett rokonszenvét.
Ez okozta Kolcsak, Gyenyikin, Vrangel hátországának belső gyengeségét, tehát frontjaik gyengeségét is, vagyis végeredményben vereségüket.
De az orosz kommunisták nemzeti politikájának üdvös hatása nemcsak az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaságban és a vele kapcsolatos szovjet köztársaságokban mutatkozik. Ez a hatás, igaz, csak közvetve, megmutatkozik a szomszédos államoknak az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársasághoz való viszonyában is. Gyökeresen megjavult Törökország, Perzsia, Afganisztán, India és a többi keleti ország viszonya a korábban ez országok rémének tartott Oroszországhoz, s ez olyan tény, melyet még olyan bátor politikus sem mer most tagadni, mint Curzon lord. Aligha szorul bizonyításra, hogy ha a Szovjethatalom négyévi fennállása alatt az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaságban nem valósították volna meg rendszeresen a fentebb vázolt nemzeti politikát, akkor elképzelhetetlen volna az a gyökeres változás, mely a szomszédos országoknak Oroszországhoz való viszonyában bekövetkezett.
Nagyjában ezek az eredményei az orosz kommunisták nemzeti politikájának. Ezek az eredmények különösen világosan láthatók éppen most, a Szovjethatalom fennállásának negyedik évfordulóján, mikor a nehéz háború véget ért, s megkezdődött a nagyarányú építőmunka és mikor akaratlanul is visszatekintünk a megtett útra, hogy azt egyetlen pillantással felmérjük.
„Pravda” 251. sz.
1921. november 6—7.
Aláírás: I. Sztálin.
(idézet: – Sztálin Művei 5. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2019 február 7. csütörtök van. Rohan az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 327 (szökőévekben 328) nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Rómeó + Richárd, Romuald, Romvald, Terensz, Terestyén, Trisztán, Zília, Tamás nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Február 7 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
A hírblogot rendszeresen a munkájával segítő szakember szállított egy üzemkész számítógépet. Holnap – azaz február 7 – től – reményeim szerint ismét „üzemszerű” lesz a balrad.ru működése. Ha a sors és a computerdímon is úgy akarja! (De legalább megmetszettem a szőlőt és a szilvafáim!)
Döbrögi rendszerének alapjait kezdték el roncsolni
Halálos ellenségek voltak, kibékíthetetlennek tűnő ellentét választotta el őket. Az utóbbi hetekben azonban elkezdték szorosra fűzni a viszonyt: együtt tüntetnek, együtt nyilatkoznak, választási együttműködést terveznek. A Jobbik és az MSZP-DK viszonyának változása átrendezheti a belpolitikai viszonyokat, de valóban sikerülhet kivitelezni egy ekkora politikai pálfordulást?
Rónai Egon, az ATV műsorvezetője: A fehér kendő az összetartozást mutatja?
Varga-Damm Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője: Igen!
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke: Igen, egyértelműen.
Az elmúlt hetek belpolitikai történései után nem számított különösebb meglepetésnek a fenti, ATV-ben hallott dialógus január végén. Mégis, akárcsak két hónappal ezelőtt is a politikai sci-fi kategóriájába soroltuk volna az ATV január 22-i esti beszélgetését.
Az Egyenes Beszédben egy jobbikos és egy MSZP-s képviselő ült egymás mellett, mindketten a nyakukra tekertek egy fehér kendőt, ami mindennél jobban mutatta, hogy nem vitára érkeztek a tévéstúdióba.
A fehér szín a béke jele, a megnyugvás jele, de az összetartozásunkat legalább annyira szimbolizálja
– erősített rá Kunhalmi arra a szemünk előtt zajló fordulatra, amely alapvetően rajzolhatja át az elmúlt években megszokott és megmásíthatatlannak hitt belpolitikai térképet.
A két legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP barátkozása, közeledése, esetleges választási összefogása ugyanis – minden joggal felmerülő és zavarba ejtő kérdés ellenére – sok tekintetben megváltoztathatja az ellenzék esélyeit az önkormányzati választásokon, ezáltal a Fideszt is határozott reakciókra készteti.
A Jobbik, amely évekkel ezelőtt elkezdte az úgynevezett néppártosodását (más értelmezés szerint a balra fordulását), a parlamenti választásokon még hallani sem akart semmilyen együttműködésről az MSZP-vel és a DK-val. Vona Gábor az LMP-vel és a Momentummal el tudta volna képzelni az együttműködést, ám nem sikerült megállapodni.
Jobbikos visszalépések így nem is voltak, mert a párt vezetői arra számítottak, hogy az ellenzéki választók amúgy is automatikusan a jobbikos jelöltek felé fognak ikszelni. Erről a stratégiáról mondta Mirkóczki Ádám mostani kommunikációs igazgató pár hete, hogy tévedés volt: „Hibáztunk. (…) Ha 3-5 szimbolikus körzetben visszalépünk, akkor ma nincs kétharmad”.
És a Jobbik tettekkel is igazolta, hogy belátja a tévedését, és szorosabbra fűzte a viszonyt a többi ellenzéki párttal:
A médiában pedig olyan elsőre nem magától értetődő szerepléseknek lehetünk tanúi, mint az előbb említett Kunhalmi-Varga-Damm páros interjú, vagy például a DK-s Varju Lászlóval készített Alfahír-interjú, amelyben a jobbikos lap arról kérdezi fel Varjut, miért „fél ennyire a hatalom egy esetleges közös fellépéstől”.
Azt is megértük február elején, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK szó szerint ugyanazt a közleményt adja ki, és küldi ki a sajtónak. A pártok közleményversenyt vívtak, amikor az Orbán évértékelője elé szervezett összellenzéki tüntetésről hírt adtak. Egymás után jöttek a pártközlemények ugyanazzal a szöveggel – az összes ellenzéki párt aláírásával (a Jobbik volt a leggyorsabb, a második a DK, az MSZP a bronzérmes).
Cél: lebontani a centrális erőteret
Ezek az akciók, nyilatkozatok, jelenségek mind egyfelé mutatnak: a Jobbik és a baloldal úgy látja, erősebb, ha minden korábbi elvi vitát, ideológiai, identitásbeli különbséget (legalábbis egy időre) szőnyeg alá sepri, és egyesíti a maradék erejét. MSZP-s, DK-s és jobbikos politikusokkal is beszéltünk erről háttérben, és többen úgy értékelték a mostani történéseket, hogy a Fidesz ellen már csak úgy lehet esély, ha az ellenzék egy az egy ellen küzd vele szemben. Volt olyan jobbikos, aki úgy látja, hogy az már nem elég, ha a Jobbik csak az LMP-vel fog össze, meg kell szervezni a teljes összefogást.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP parlamenti képviselője, Varga Damm-Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője, Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Szél Bernadett független képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Lukácsi Katalin közéleti szereplő, Demeter Márta, az LMP képviselője és Bősz Anett független képviselő (b-j) a „Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr!” címmel meghirdetett kormányellenes demonstráción a belvárosi Alkotmány utcában 2018. december 16-án.
A DK-s Gyurcsány Ferenc tavaly év végén már nem zárta ki, hogy helyi szinten jobbikos jelöltekkel is együttműködjenek. Ugyan problémásnak tartja a Jobbikot továbbra is, mert nehéz kiismerni, mit képvisel a párt. De „lehet, hogy egyik helyen, dacára annak, hogy jobbikos a polgármester, azt mondják az ellenzékiek, hogy nem indulunk el vele szemben.” Gyöngyösi Márton Jobbik-frakcióvezető pedig még sarkosabban fogalmazott:
együttműködünk bárkivel. Nem csak Gyurcsány Ferenccel, az ördög öreganyjával is, ha szükséges.
A dolog annyiban logikusnak tűnik, hogy Orbán az elmúlt évek választási sikereit jórészt annak is köszönheti, hogy tökéletesen megvalósította a centrális erőtér 2009-ben ismertetett koncepcióját. Orbán nem is titkolt terve az volt, hogy nem hagy a Fidesszel szemben egyetlen másik pártot sem megerősödni: a Fidesz érdeke az, hogy sok kicsi, esetleg közepes méretű párt létezzen, politizálgasson a palettán, amely persze képtelen az összefogásra. Nem egy választókerületben láttuk legutóbb is, hogy a Fidesz olyan terepen is győzni tudott, ahol az ellenzék összességében, a számokat összeadva sokkal erősebb volt, csak éppen konszenzusra nem tudott jutni.
Ennek iskolapéldája Miskolc, ahol az elmúlt választásokon az ellenzék kényelemesen győzhetett volna, ha nem megosztott. A legutóbbi parlamenti választáson a fideszes Csöbör Katalin mindössze 127 szavazattal győzött, és 38,9 százalékos eredménnyel szerezte meg a mandátumot (vagyis az ellenzék összességében 61 százalékot kapott).
Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője, képviselőjelölt beszédet mond a Fidesz-KDNP országjárása keretében tartott miskolci fórumon 2018. március 28-án.
Az ellenzéki pártokban éppen ezt, a tavaly áprilisi eredményeket számolgatják bőszen. Tisztában vannak ugyan, hogy nem lehet automatikusan összeadni a számokat, de így is kirajzolódik, hol lehet esélye a Nagy Egyesült Ellenzéknek. Több megyeszékhely esetében is információnk szerint elindult az egyeztetés: például Egerben a jobbikos Mirkóczki Ádám mögé állhat be az összellenzék.
EGY VÁROSBAN, SZOMBATHELYEN PEDIG MEG IS KÖTÖTTÉK A MEGÁLLAPODÁST.
Szombathelyen múlt pénteken jelentették be közös polgármester-jelöltnek az MSZP-s Nemény Andrást, aki az Éljen Szombathely Egyesület vezette választási szövetség színeiben indul – számolt be pénteken a Nyugat.hu. A szövetség tagja az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a V, mint Vas Egyesület. A Jobbik nem csatlakozott a szövetséghez, de a megállapodás szerint nem indít ellenjelöltet. A bejelentett képviselő-jelöltek között pedig találni egykori jobbikos képviselőt.
Az új közös ellenség összehozza a két ellenséget?
A konszenzustól a Jobbik és az MSZP-DK persze még távol van, az egymás számára elfogadható jelölteken és a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozáson túl még nem látni milyen elvi alapokon nyugodhatna egy ilyen együttműködés. Az elmúlt hetek közeledésében volt is egy látványos fennakadás – és ezzel rá is térhetünk a Nagy Egyesült Ellenzék összefogását illető problémákra.
A közös ellenzéki EP-lista MSZP-elnök által felvetett ötletét a Jobbik kerek perec elutasította – ebben a cikkünkben elemeztük ennek a hátterét. A Jobbik szerint csak konkrét ügyekben van értelme együttműködni, „egy széles körű ellenzéki EP-lista bohózattá válna, hamar széthullana és zavart keltene”.
NE FELEDJÜK, HOGY A JOBBIK ALAKULÁSAKOR A FŐ IDENTITÁSKÉPEZŐ ELEM AZ MSZP ÉS A GYURCSÁNY-KORMÁNY RADIKÁLIS ELUTASÍTÁSA VOLT.
A jobbikosok emellett azzal tudtak kitörni a politikai láthatatlanságból, hogy nyílt rasszista szólamokat tűztek a zászlajukra („le a cigánybűnözéssel”) időnként némi antiszemita retorikával fűszerezve („a magunkfajtáknak” egy hazája van, a „magukfajtáknak” ott van Izrael) – behozva a Kuruc.info nyelvezetét a magyar közbeszédbe.
A Jobbik korábban egyértelműen jobboldali, sőt, szélsőjobboldali pártnak volt elkönyvelve: 2006-ban a MIÉP-pel indult közösen a parlamenti választásokon, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2006-os önkormányzatin több városban a Fidesszel kötött szövetséget (Székesfehérváron vagy például Egerben).
2006. április 2. Csurka István pártelnök, (j) Kovács Dávid, a Jobbik elnöke (b) és Bükkfalvy Beatrix, a MIÉP alelnöke részt vesz a MIÉP-Jobbik-Kisgazdák a Harmadik Út Pest megyei kampányzáró nagygyűlésén Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.
A fenti tényezők teszik most politikailag pikánssá az együttműködést. Hiszen a Jobbik és az MSZP-DK eddig hagyományosan szemben állt egymással. A jelenlegi Jobbik-elnök, Sneider Tamás például 2014-ben be is perelte az MSZP-s Ujhelyi Istvánt, aki őt szkinhednek és maffiavezérnek nevezte. (Tavaly mondta ki a bíróság jogerősen, hogy mindez nem alkalmas Sneider becsületének csorbítására.) Most viszont úgy tűnik, hogy a közös ellenfél, netán ellenség, a Fidesz összehozza a két szembenálló csoportot.
Mindkét oldalon ezt kutatják
Ilyen előzmények után persze kérdés, hogyan tudnának e pártok politikusai együttműködnie és közösen elvezetni adott esetben egy települést. És szintén kérdés, hogy a pártok egymás ellen gondosan felhergelt szavazói most hogyan fogadnának egy választási összefogást. „Szavazzak a szocikra és Gyurcsányékra, akik végighazudták és végiglopták az országot?” – teheti fel a kérdést egy egyszerű jobbikos. „Szavazzak a jobbikosokra, akik rasszista, antiszemita, homofób jobboldaliak?” – kérdezhet vissza az átlagszocialista.
Természetesen a pártok és a kutatóintézetek is lázasan keresik erre a választ – oldaltól függetlenül. Az elmúlt napokban két kutatást is nyilvánosságra hoztak a témában: a baloldalhoz közel álló Publicus arra jutott, hogy „az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP-lista kezdeményezésével, leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék”.
A Publicus szerint ha az ellenzék közös listán, nem pedig külön-külön indulna az Európai Parlamenti választásokon, akkor több szavazatot kapna, mint külön; 4 százalékponttal csökkenne a bizonytalan szavazók aránya; ugyanakkor ez a megoldás a Fidesz szavazótáborát is mobilizálná.
A kormánypárthoz kötődő Nézőpont szintén ezt vizsgálta, és a nyilvánosság számára kevésbé részletes kutatásában arra jutott, hogy az ellenzék összességében rosszabbul járna, mert egy mandátummal kevesebbet tudna nyerni, mint külön. A Nézőpont szerint a jobbikosok 33 százaléka, a baloldali pártok szimpatizánsainak pedig 20 százaléka nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra (de ha úgy nézzük, akkor 67, illetve 80 százalék viszont gond nélkül leszavazna). Vagyis a Nézőpont nagyobb lemorzsolódást mér a közös lista esetén.
Sneidert nácizzák, rasszistázzák
A fentiekből látszik, hogy az EP-választási összefogás az ellenzék számára kockázatos, és bár vitatott a mértéke, létezik az egymás iránti elutasítottság. A Fidesz pedig – amelynek érdeke a Jobbik és a baloldal közötti fal fenntartása – igyekszik is felerősíteni ezt az elutasítottságot.
Pár nappal ezelőtt mutatta be a HírTV azt a videót, amelyen Sneider Tamás felesége az esküvőn a férje nyakában ülve náci karlendítést végez. A kormánymédia ezután felmelegített egy ügyet, amelyről korábban már lehetett tudni: Sneider kilencvenes évekbeli ügyét, mikor szkinhedvezérként egy cigány embert vert meg a származása miatt. Szintén egy korábbi ügy volt Sneider fiának Hitler-idézetes tetoválása, amelyet a Ripost szerint most tüntetett el a fiú. Majd előkerült egy hangfelvétel is, ahol Sneider cigányok agyonütéséről beszél (a Jobbik-elnök szerint ezt összevágták).
LÁTHATÓ TEHÁT, HOGY A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA A JOBBIK ANTISZEMITA-RASSZISTA MÚLTJÁT/JELENÉT (?) IGYEKSZIK NAPIRENDET TARTANI, ÉS A BALOLDAL SZAVAZÓIT IGYEKSZIK ELIDEGENÍTENI A JOBBIKTÓL.
És közben előszeretettel szerepeltetik a Jobbik régi, kirekesztő retorikáját használó, Jobbikból kiszakadó Mi Hazánk Mozgalmat. Látványos változás, ahogy Volner Jánossal bánik a kormánypárti média: míg a választás előtt, jobbikosként még a bokorba is követték lesifotóssal, ma már Volner számít a legnagyobb Jobbik-vátesznek ezeken a fórumokon (a 444-nek volt egy gyűjtése a változásról).
Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a mozgalom alapítója a Mi hazánk mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén Ásotthalmon 2018. június 23-án. Toroczkai László bejelentette: a mozgalom párttá alakul.
A kérdésről Orbán Viktor miniszterelnök is állást foglalt, amely jelzi, hogy a Fidesz nem tartja mellékesnek ezt a belpolitikai történést: szerinte a baloldalnak történelmileg is meg kellene közelítenie a témát, és „nem szabadna összeállnia és elfogadnia semmilyen szélsőjobboldali vagy antiszemita erőt szövetségesként”. Gulyás Gergely miniszter, a Fidesz alelnöke később szintén a baloldali pártokat támadta azzal a kormányinfón, hogy
a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust.
A szocialista és DK-s politikusok valóban nem szálltak be az elhatárolódási versenybe: nem hogy tüntetés vagy petíció nem volt ezúttal (2012-ben még együtt tüntetett az MSZP és a Fidesz a zsidókat listázni szándékozó Gyöngyösi Márton ellen), hanem a baloldaliak – a fent ismertetett érdekeik miatt – egyáltalán nem is támadják, nem ítélik el a Jobbikot.
Tóth Bertalan MSZP-elnök például annyival intézte el, hogy minden politikus a saját mondataiért és cselekedeteiért felel. Gréczy Zsolt DK-s frakciószóvivő úgy fogalmazott, „ezeket az folyamatokat a Jobbiknak belül kell kinőnie”.
Az ellenzék újabb kísérlete bejön?
A Jobbik és a baloldali pártok összefogását még egy fontos tényező is katalizálhatja: a pénz. Pontosabban annak a hiánya. Az ellenzéki pártoknak egyenként kevés pénzük van, ami csak még jobban elveszik, ha sok-sok párt külön költi el az erőforrásait. Az Állami Számvevőszék vizsgálata következtében több párt is bírságot kapott: a legnagyobbat a Jobbik, amely már a megszűnését is felvetette. Összességében 1 milliárd forint mínusznál tart a párt.
Egy parlamenti frakcióval rendelkező párt nyilván nem fog önmagától megszűnni, ám az idei két kampányra aligha marad sok pénz. Így tehát a politikai szempontok mellett mérlegelni kell a pénzügyieket is: miből finanszírozzák a külön kampányokat. Ha a választásokon összefognak a baloldallal, értelemszerűen az is következik ebből, hogy kevesebb helyre kell koncentrálni a megmaradt erőforrásokat.
A Jobbik és az MSZP-DK együttműködése az önkormányzati választáson egyre biztosabb. Nagyrészt az ott elért eredménytől függ, hogy mennyire mélyülhet ez az összefogás, és megérjük-e, hogy közös listán szerepelnek az egykori kibékíthetetlen ellenfelek. Az ellenzék a Fidesz ellen kipróbálta már a Jobbik nélküli balos összefogást (2014), a külön indulást utolsó pillanatos visszalépésekkel (2018), nem kizárt, hogy ezután most a teljes összeborulás kísérlete következik.
A következő évek egyik izgalmas belpolitikai kérdése, sikerül-e, és egyáltalán lesz-e ezután még esélyük újabb kísérletezésre. (index)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nos hát a pesti politikai latrina álellenzéki hordáira is érvényes a jelek szerint a „lét határozza meg a tudatot” – mondás igazsága. A döbrögista horda által sanyargatott, és a politikai túlélésért IS küszködő „örök éhezők” HÁROMNEGYED ÉVVEL A VÉGZETES KUDARCOT hozó 2018 – as „választások” után rádöbbentek: hibát követtek el, amikor nem hallgatták meg a választók tömegeinek AKKORI IGÉNYÉT! ÖSSZEFOGNI!
Most EGY RÉSZÜK a „szánom-bánom” előadásával kisérletezik! Menteni a még menthetőt! ÉRTELEM SZERŰEN ÖNÖS CÉLBÓL!
A magyar társadalom számára SEMMI POZITÍV üzenettel! Csupán a döbrögista horda bűneinek fölemlegetésével, és a „mink jobban csinánánk!” – folyamatos rikácsolásával.
Ám a magyarokat gyötrő RENDSZERPROBLÉMÁKBÓL adódó égető gondokra – jelesül a MIBŐL – HOGYAN? – kérdésre nincs válaszuk. NEKIK NEM IS LEHET! HISZEN ŐK IS CSUPÁN „A” RENDSZER TOVÁBBI MŰKÖDTETÉSÉT IGÉRIK! Csak éppen Döbrögiék nélkül!
Márpedig itt alapvetően nem Döbrögi és az általa szervezett bűnbanda kártételei és ténykedése a fő problémája a magyar társadalomnak. Hanem ez az embertelen rendszer, amely egyáltalán lehetővé tette, hogy a helyzetünk olyan amilyen, kilátásaink pedig a nullával egyenlők.
Az összefogásosdi ötlete azonban támogatandó! Valamikor – valahogyan el kell kezdeni a roncstársadalom szétverését. Bizonyíték erre a MINDEGYIK POLITIKAI BŰNBANDÁT ELUTASÍTÓK TÁBORA! Amely tábor egyébiránt a legnépesebb tábor! Amely tábor aránya már magasabb mint az összes többié!
Az álellenzéki összefogósdi persze korántsem biztos hogy NÉPSZERŰBBÉ TENNÉ az útálkozók körében az összefogósdi részvevőit, de praktikus okokból elképzelhető, hogy támogatnák a Döbrögi – ellenes „koalíciót”!
Persze „azután” kezdődhetne ismét a kiábrándulás! Mert minden maradna a régiben!
HISZEN RENDSZERVÁLTÁST EGYIK SEM AKAR! MÉG CSAK NEM IS IGÉRIK!
Olyan politikai erő pedig, amelyről joggal feltételezhető lenne, hogy meg is csinálja! – sehol nincs! Pedig itt nem a fehér kendő, hanem a VÖRÖS ZÁSZLÓ erejére kell(ene) hagyatkozni!
Már a románokat is irigyelhetjük! A sor végén kullog a magyar minimálbér
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Bruttóban sem állunk túl jól
A hétvégén a Portfolio is foglalkozott azzal, hogy az Eurostat kimutatása szerint a bruttó 464 eurós magyar minimálbér Európában a negyedik legalacsonyabb volt 2019 elején. Ebben a tekintetben csak Bulgáriát, Lettországot és Romániát előztük meg, a legtöbb régiós ország továbbra is előttünk van.
Ennek kapcsán megnéztük, milyen egyéb összehasonlítható adatai vannak még az EU statisztikai hivatalának a tagállamok minimálbéréről, melyek esetleg a bruttó bérszintnél jobban kifejezik a valódi folyamatokat. A tagállami minimálbérekkel kapcsolatban még egy érdekes mutatót tart nyilván az Eurostat: azt, hogy a bruttó minimálbér az országban jellemző átlagfizetésnek hány százaléka.
Ahogy látható, ebben a középmezőnybe tartozunk Európában, nálunk 2017-ben az átlagfizetés 44,5 százaléka volt a minimálbér.
Ha jobban megnézzük, még rosszabb a kép
Már korábban is jeleztük, hogy a bruttó minimálbér összehasonlítása két szempontból is problémás:
Egyrészt az egyes tagállamokban különbözők az adózási szabályok, így a minimálbér adótartalma is. Márpedig a dolgozóknak sokkal fontosabb, hogy nettóban mekkora összeget vihetnek haza.
Másrészt még a nettó bér sem teljesen összehasonlítható, hiszen különböznek az egyes országok árszínvonalai. Vagyis ugyanazt az összeget nem mindegy, hogy hol költjük el, ez is nagyban befolyásolja az értékét.
Sajnos az Eurostat a fenti anomáliákat nem küszöböli ki, hiszen nettó minimálbért egyáltalán nem közöl, vásárlóerő-paritáson pedig a bruttó minimálbért tartja nyilván, ami pedig közgazdaságilag nonszensz kategória. Ezen felbuzdulva néhány ország esetében elvégeztünk egy többlépcsős vizsgálatot:
Elsőként vettük az aktuális minimálbért helyi devizában.
Ebből az adott ország adózási szabályai alapján nettó (adózott) minimálbért számoltunk. Fontos megjegyezni, hogy minden esetben gyermek (eltartott) nélküli adózási szabályokkal kalkuláltunk, Magyarország mellett máshol is létezik az adókedvezmény rendszere, de ezt sehol nem vettük figyelembe.
A jelenlegi árfolyamon a nettó minimálbért átváltottuk euróra az összehasonlíthatóság kedvéért.
Végül megint az Eurostatot hívtuk segítségül: a hivatal által közölt árszínvonallal kiigazítva kialakult egy vásárlóerő-paritáson mért nettó bér, ami talán a legjobban jelzi az egyes országok valódi bérszínvonalát.
A vizsgált régiós országok és Németország összehasonlításából az látszik, hogy már a nettó minimálbérben is csak Románia van mögöttünk Kelet-Közép-Európában, akárcsak a bruttó juttatások esetében.
Ha nem csak a régióra szűkítenénk le a vizsgálatot, akkor Lettország is megelőzne, náluk ugyanis adómentes a minimálbér, így a 430 eurós bruttó nettója 386 euróra jön ki szemben a 312 eurós magyar értékkel. Bulgária viszont még mindig messze le van maradva, ott mindössze 210 euró a minimálbér.
Sokat jelent, hol mennyire drága az élet
Ahogyan írtuk, ugyanaz a nettó bér sem ér mindenhol ugyanannyit, hiszen nem mindegy, milyen árakkal találkozik a vevő a boltokban. Ezért az egyes országok árszínvonalait érdemes megvizsgálni, és azzal is kiigazítani a kapott értéket. Ebben az esetben is az előbb említett régiós országokat és Németországot vettük alapul, az Eurostat kimutatása szerint az árszínvonal az alábbiak szerint alakult:
Nem meglepő, hogy csak a német árszínvonal haladja meg az uniós átlagot, a régiónkban mindenhol alacsonyabbak az árak, ami növeli a bérek relatív (fejlett országokhoz képest mért) vásárlóerejét. A németek mellett a régió legfejlettebb országaként Szlovénia áll még az uniós átlag 80 százaléka felett, a többi ország az uniós árszint 50-70 százalékán áll. Magyarországon 2017-ben 62,3 százalék volt ez az árszínvonal. De majd mindjárt meglátjuk, hogy még ezek a minimális különbségek is sokat jelenthetnek!
Ha ugyanis az előbb kapott nettó euróban számolt minimálbért korrigáljuk az árszínvonallal (a fizetéseket az árszint-arányokkal igazítva egyforma vásárlóerőre korrigáljuk), akkor látványos változásokat tapasztalhatunk. A régió országaiban jellemző alacsonyabb árszínvonal miatt egy eurónyi fizetés többet ér, mint Németországban, vagyis vásárlóerő-paritáson számolva lényegesen kisebb a különbség a régiós és a német minimálbérek között.
Rögtön feltűnő, hogy ebben a mutatóban Románia előttünk van, ami annak a következménye, hogy délkeleti szomszédunknál az árszínvonal csak az uniós átlag 51 százaléka, vagyis alacsonyabb a magyarnál. Az előzés egyébként 2019-ben következett be, egészen tavalyig a magyar minimálbér ért többet, mint a román. Ha nem csak a szűkebb régiót vizsgáljuk, akkor a mögöttünk lévő országok közül Lettország szintén előzött az adómentes minimálbér miatt, Bulgáriát viszont még így is lehagyjuk, náluk ugyanis az egész EU-ban a legolcsóbb az élet.
Vagyis ha az elkölthető jövedelem („életszínvonal”) szempontjából sokkal relevánsabb adatot vesszük figyelembe, akkor a magyar minimálbérnél csak a bolgár ér kevesebbet az Európai Unióban.
Végezetül az alábbi ábrán illusztráljuk, hogy mennyit változott helyzet a minimálbérek megítélésében, miközben a nominális bruttó minimálbértől eljutottunk a vásárlóerő-paritással igazított nettó minimálbérig. Ez megmutatja, hogy az adózás és az árakban meglévő különbségek milyen eltérést okoztak. Az ábrát kicsit nehézkes értelmezni, de számunkra elegendő, ha azt látjuk, hogy az adózással és az árszinttel történő korrigálás összességében magyar minimálbér relatív helyzetét rontotta. Ennek oka elsősorban a legkisebb jövedelmeket sújtó nagyobb adóterhelés.
Természetesen még ehhez az összehasonlításhoz is kell fűzni kiegészítő megjegyzéseket.
A legfontosabb, hogy az árszínvonalra vonatkozóan 2017-es az utolsó elérhető adat, tehát a 2018-2019-es minimálbérnél is ezzel korrigáltunk. Ez némi pontatlanságot eredményez a számokban, de a sorrendet nagy valószínűséggel nem változtatja meg.
Az átlagos árszint kiszámításához használt terméksúlyok például biztosan nem egyeznek meg a minimálbéresek fogyasztói kosarával. (A tapasztalatok szerint elsősorban a szolgáltatásokban számít olcsónak Kelet-Közép-Európa. Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek például az uniós átlag 85%-ába kerülnek nálunk.) Az is megnehezíti az összevetést, hogy a német és a régiós minimálbéres egészen más költési lehetőséggel, vagyis más fogyasztási szerkezettel rendelkezik. Ezek miatt azonban elsősorban a német és a régiós minimálbéresek közötti összevetés lesz nehézkes, a régión belüli különbségeket ezek a megfontolások valószínűleg kevésbé érintik. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Kész szerencse, hogy a MAGYAROKNAK KB. CSAK A FELE…
– Így aztán teljesen jogos: Döbrögisztán jobban teljesít!
Nem mellesleg: qrmányung ismét ezerrel tolja a kékszínű, „Ismét nőttek a minimálbérek!” – című reklámot.
Fél év alatt milliókat félretenni? – A kormánytagok bizonyítják, hogy minden lehetséges
Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
Örök vita marad már Magyarországon: mit ér egy képviselői-, kormányfői-, jegybankelnöki- vagy bármilyen vagyonnyilatkozat? Sokak szerint semmit, és nem véletlenül gondolják ezt így. Ettől azonban a dokumentumok január 31-ig még elkészülnek, mi pedig megmutatjuk, mit állítanak önmagukról az érintettek. Aztán hátha egyszer mégis kiderül, ki és mit hazudott – ha hazudott.
Saját bevallásuk szerint is több milliárdos összvagyon, egy kisebb falura elegendő földterület, több mint száz ingatlan összpontosul a Magyarország 19 legfontosabb emberének kezében. Az államfő, a legfőbb ügyész, a jegybankelnök és a kormánytagok vagyonbevallásainak összehasonlításából kiderül: 2018 számukra biztosan a gyarapodás éve volt. Az ország vezetőit ingatlanjaik, bankszámláik, befektetéseik és tartozásaik alapján rangsoroltuk – lássuk, ki szakított a legnagyobbat az elmúlt fél évben.
A vagyonok nagyságát nehéz ugyan felbecsülni, de még akkor is csinos összegeket kapunk, ha csak a saját bevallásaikra támaszkodunk. A listánkban szereplő 19 vezető politikus 2018 végére összesítve csak készpénzben és lakossági forintszámlákon 270 millió forintot halmozott fel – ez 65 millióval több a fél évvel korábbi bevallásoknál -– de ennek sokszorosát tartják értékpapírokban, biztosításokban, kötvényekben, befektetési jegyekben. A milliárdos összvagyonokhoz képest elenyésző, 67 millió forint a teljes tartozásuk. Összesítettt ingatlanvagyonuk 103 tételből áll a bevallásokban, mindent egybevéve 870 ezer négyzetméter, avagy 87 hektárnyi földterületen van kisebb-nagyobb érdekeltségük.
5 ingatlan/miniszter
A listánkban szereplő 19 politikus és állami vezetők átlagosan 5 ingatlannal rendelkeznek, bár az átlagot a két rekorder, Pintér Sándor és Rogán Antal húzza felfelé, akiknek több mint húsz ingatlan szerepel a bevallásukban. Az állami és kormányzati vezetők ingatlanparkja egyébként évek óta lényegében változatlan, ebben a klubban a lakás, családi ház és nyaraló mellett szinte kötelező elem a szántó és az erdő is. Íme:
Szemléltető térkép az államfő, a jegybankelnök, a legfőbb ügyész és a kormánytagok ingatlanjairól. A jelölőkre kattintva végignézheti, kinek hol, mekkora ingatlanjai vannak (a helyszínek hozzávetőlegesek):
Pintér: százmilliók tánca
A térképen a politikusok ingatlanjait eltérő színekkel ábrázoltuk, jól látszik, hogy messze Pintér Sándor belügyminiszternek van a legtöbb földje, valószínűleg ő a legvagyonosabb kormánytag. Bevallásában össszesen 23 ingatlan szerepel 400 ezer négyzetméternyi összterülettel, ami nagyobb, mint az összes többi kormánytag érdekeltsége együttvéve.
Pintér a befektetéseit is oldalakon keresztül sorolja, több mint 30 tétel szerepel a listán, százmilliókat őriz – részben feleségével közösen – különböző bankszámlákon, befektetési jegyekben, részvényekben, kötvényalapokban és állampapírban. Fél év alatt alaposan átrendeződött a portfólió, új tétel például a 180 millió forintnyi dollár OTP befektetési jegyben és -kötvényben, de több más befektetésétől közben megvált. Euró- és dolláralapú számláinak, befektetési jegyeinek értéke önmagában is eléri a negyedmilliárd forintot. Folyószámlái megcsappantak ugyan a tavaly nyári bevalláshoz képest, felesége folyószámláján viszont plusz 5 millió jelent meg. Szintén új szerzemény 10 millió forint értékű egyéves magyar állampapír – egy 30 milliós csomag mellett –, szintén a belügyminiszter felesége nevén.
Vagyonához méltóan, Pintérnek van egyben a legnagyobb behajtatlan tartozása is, továbbra is összesen több mint egymilliárd forinttal tartoznak neki barátok, családtagok és üzletfelek.
Rogán Antal: fél év alatt +35 millió
Az ingatlanvagyon nagyságában Rogán Antal a második helyezett (21 ingatlan 190 ezer négyzetméteren), bár ő leginkább öröksége révén vívta ki a második helyet. Csak Szakonyfalván 16 erdő, rét és szántó résztulajdonosa, a település teljes területének mintegy 2 százalékán van valamilyen érdekeltsége. Rogán másik kiugró teljesítménye a rekordösszegű szabadalmi jog a találmánya után, ami a két évvel ezelőtti 25 millió forint után most újabb 42 milliót jövedelmezett. Ennek köszönhetően komoly, csaknem 35 milliós ugrás következett be a megtakarításaiban is. A 18 milliós magántartozását viszont továbbra sem sikerült törlesztenie (előtte viszont letudott egy 28 milliós bankhitelt, még 2017-ben).
Nagy István: +6 millió
8 millió forintot tudott megtakarítani fél év alatt Nagy István, a kormány harmadik legnagyobb ingatlantulajdonosa. Az agrárminiszter bevallásában ugyanis most jelent csak meg egy 8 milliós egyenleg, viszont eltűnt a korábbi 2 milliós készpénzállomány. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása kétszázezer forinttal 2,1 millióra nőtt, életbiztosítása változatlanul 8 millió forintra szól. Megvan még a méhészete és a motorcsónakja is, ahogy 12 ingatlanja. Nagynak egyébként 6 településen van érdekeltsége, összesen 118 ezer négyzetméternyi földterületen. Ráadásul a két családi házán kívül minden más (2 lakóház, tanya, gyümölcsös, szántó, kert, présház, erdő, gyep, szántó, szőlő és legelő) 100 százalékos tulajdonában áll.
Palkovics László: +3 millió
5 millió forinttal, 28 millióra növelte banki megtakarítását Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, készpénzállománya viszont hatról négymillió forintra csökkent. Számlaegyenlege mellett a technológiai miniszter a járműparkjával tűnik ki a kormánytagok közül – lásd keretes írásunkat.
Süli János: mínusz egy legelő
1 millió forinttal növelte OTP-takarékbetétjét és 700 ezerrel nyugdíj-előtakarékossági számláját fél év alatt Süli János, akinek a paksi bővítésért felelős miniszterként tett bevallása szerint rekordmagas, 53 millió forint „más szerződés alapján fennálló követelése” is van. Nyugdíj-előtakarékossági számlán több mint 9 millió forintot gyűjtött össze, takarékbetétjén további 5 milliót, miközben törlesztett a bankhiteléből – már csak másfél millióval tartozik –, ezen felül van még egy 6,5 milliós életbiztosítása és 6 millió névértékű részvénye. Tárca nélküli miniszterként havi 5 millió forintot keresett, Ingatlanvagyona viszont pedig fél év alatt egy legelővel kisebb lett, így most egy ház, egy legelő és egy üdülő van a listáján. Gazdasági érdekeltségei sincsenek már, miután mindkét cégéből kiszállt (tavaly nyári bevallásában még a Emi-Duna és az Aquaenergia Kft.-k szerepeltek.)
Kásler Miklós: +13, -20
10 millió forinttal több pénze, 3 millióvan nagyobb bankszámlája, viszont 20 millióval kevesebb állampapírja lett fél év alatt Kásler Miklósnak. Így most az emberminiszternek van a kormánytagok közül a legnagyobb, 25 milliós készpénzállománya, bankszámláján több mint 18 millió gyűlt össze, befektetési jegyekben pedig csaknem 6 milliót tart (ez fél év alatt plusz négyszázezer forint). Káslernek lett egy új alkalmi állása is a Semmelweis Egyetemen 780 ezer forintért (a havi bruttó 2,8 milliós miniszteri + kutatói fizetés mellé). Változatlanul tekintélyes gyűjteménye van: egy műtőberendezés, egy XIX. századi tabernálukum, egy XVII. századi festmény, koloniálgarnitúra, 6 perzsaszőnyeg, 9 festmény, 18 személyes ezüstevőeszköz készlet és egy herendi porcelán étkészlet.
Szijjártó Péter: +2,5 millió
Káslernál jóval szerényebb összeget, 2,5 millió forintot tudott félretenni fél év alatt Szijjártó Péter. A külügyminiszter évek óta stabilan gyarapodott, 2016-ban például még csak 2,5, milliója volt a bankban, most már 8,1 millió. Értékpapírjai 6 hónap alatt 300 ezer forinttal, 1,9 millióra nőttek, a biztosítási eszközalapokban meglévő 735 ezer forint pedig 50 ezerrel több a tavaly nyárinál. Adósságát viszont még mindig nem sikerült törlesztenie, évek óta 30 millió forinttal tartozik a szüleinek. Ingatlanbevallásában nincs új elem, továbbra is résztulajdonosa két háznak, egy teleknek, egy üdülőnek meg egy kis szőlőnek.
Polt Péter: 5 millió törlesztés
Szintén tudta gyarapítani vagyonát, illetve csökkenteni tartozását Polt Péter legfőbb ügyész. Bankszámlája és készpénzállománya nem változott érdemben egy év alatt (a kettő együtt 18 millió forint), ám kincstárjegyeinek értéke 120 ezerrel, 4,9 millió forintra emelkedtek. Polt a mellékállásaiból is többet keresett, mint előző évben, és kapott egymillió forint jogdíjat a Wolters Kluwer Kft.-től, így a főügyészi fizetésével együtt évi nettó 20 millió volt a teljes bevallott jövedelme. Ebből a családi magántartozás törlesztésére is futotta, csaknem 5 millió forintot tudott lefaragni, így már csak 4,4 millióval adós (nyolc éve még 40 millió volt a feleségével közös tartozásuk). Ingatlanjai változatlanok: a főügyésznek a „kormányzati átlagnak” megfelelően, 5 ingatlan van a nevén, a szokásos felosztásban: lakás, hétvégi ház és szántó.
Áder János: Elnöki takarék
Milliós nagyságrendű megtakarítással zárta az évet Áder János is. A köztársasági elnök ugyan év közben nem tett vagyonnyilatkozatot, de egy év alatt 7 millió forinttal nőtt a bankszámlája, életbiztosítása pedig már 124 ezer eurónál jár, ami ezer eurós növekedést jelent. Viszont Áder befektetési értékszámlái nullázódtak (ez mínusz 2,5 ezer euró), euró befektetési jegye minimálisan nőtt, dollárszámlája változatlan (28,7 ezer euró és 1700 dollár az egyenleg). Az ingatlanvagyona ugyanolyan szerény, mint volt, mindössze egy budai lakásból és egy kisoroszi házból áll.
Gulyás Gergely: +5 millió
Jó éve volt Gulyás Gergelynek is, aki a Miniszterelnökségnél kapásból havi bruttó hétszázezerrel többet keres, mint előtte képviselőként, de a bevallása alapján ennél még többet is félrerakhatott, megtakarításai ugyanis fél év alatt 1 millióról 5 millió forintra nőttek. Változatlanul két budapesti lakás résztulajdonosa, és továbbra is megvan a 2008-ban felvett 120 ezer svájci frankos hitele, bár nem derül ki, hogy ebből mennyit törlesztett.
Trócsányi László: új befektetés
Szintén magasabb fizetés és új befektetés is szerepel Trócsányi László bevallásában. Az igazságügyi miniszteri és két tanári állásában is jobban keresett, mint fél évvel korábban, összesen havi bruttó 700 ezerrel többet, 2,9 millió forintot vihetett haza. 38 millió forintos számlaegyenlege viszont fél év alatt lenullázódott, pontosabban átkerülhetett a megtakarítások közé. Trócsányi több mint 80 ezer eurós értékpapírjai mellett megjelent ugyanis egy 30 milliós CIB Hozamvédett Betétalap 1/2-e. (Megj.: a 38 milliós számlaegyenleg a miniszter által tavaly nyáron, 2 héten belül leadott 3 nyilatkozatból csak a legutóbbi, június 18-i keltezésűben szerepelt. A befektetései viszont ez idő alatt nem változtak.) Trócsányi egyébként ingatlanvagyonát tekintve felülsől súrolja a kormányzati átlagot, két lakás, egy családi ház, egy üdülő, egy szőlő és egy üres telek résztulajdonosaként.
Varga Mihály: egy különleges ajándék
Sikerült valamicskét összekuporgatnia Varga Mihálynak is: a pénzügyminiszter fél év alatt 1,4 millió forinttal törlesztette a bankhitelét, így már csak 200 ezerrel kell megbirkóznia. Befektetései annyiban módosultak, hogy tavaly nyári bevallásában még 6,6 millió forint volt államkötvényben, most pedig már 6,9 millió szerepel, csak vegyesen kincstárjegyben, kötvényben és befektetési jegyben. Ugyancsak 5 ingatlanban van tulajdonrésze. Esetében ez 2 lakást, 1 garázst, 1 telket és 1 kertet jelent, újdonság viszont, hogy Varga évek óta először – és a vezető politikusok közül szinte egyedüliként – ajándékot is kapott: 15 üveg bort 20 ezer forint értékben.
Orbánnak nem megy?
A miniszterek többségénél jóval kevesebbet tudott megtakarítani Orbán Viktor miniszterelnök. Igaz ugyan, hogy nyolc év alatt 11-ről 3,5 millióra sikerült leszorítania a bankhitelét (még 2002-ben vett fel 20 milliós jelzáloghitelt, aminek a felét 2011-re törlesztette), ám ebből fél év alatt alig hétszázezret törlesztett. A család számláján is alig félmillióval lett több pénz hat hónap alatt, bár így is csak 1,4 millió forint szerepel a bevallásban, ráadásul ez évek óta alig változott (egyedül 2015-ben érte el az 5 millió forintot).
Orbán vagyonnyilatkozata ezzel az egyik legszerényebb a kormánytagoké közül, egyben a legsivárabb is: sem külön jövedelem, sem gazdasági érdekeltség, sem ajándékokat nem tüntetett fel – ahogy a korábbi években sem –, és a két, felcsúti és budai házból álló „bevallott ingatlanvagyon” is a legkisebbek közé tartozik.
Orbánnál egyébként csak három vezetőnek van kevesebb ingatlan a nevén, Kövér László házelnöknek és Matolcsy György jegybankelnöknek egy-egy családi háza van, Benkő Tibor honvédelmi miniszternek pedig egyáltalán nincs ingatlan a nevén.
Közülük Benkő teljesített a legjobban, többmilliós plusszal zárta az évet: fél év alatt 4,5 millió forinttal lett több a bankszámláján, készpénzben és egyéb követelésként – ez így összesen 18,6 millió – plusz 7,3 millió forint állampapírban és 7,1 millió forint befektetési jegyben (ezek értéke fél év alatt 88 ezer, illetve 151 ezer forinttal nőtt fél év alatt).
Egy kis mellékes
Matolcsynak pedig az 5 milliós fizetést jelentő jegybankelnökség mellett lett egy új mellékállása havi 750 ezer forintért a Budapest Institute Banking Zrt.-nél (tanfolyamokon témavezetés, lektorálás, vizsgáztatás). Jövedelmi viszonyairól semmi egyéb nem derül ki a vagyonnyilatkozatából, nagy értékű ingósága például papíron egyáltalán nincs.
Kövér László bankszámlája sem sínylette meg 2018-at, fél év alatt duplájára, 2-ről 4 millió forintra nőtt az egyenlege, emellett csak egy 2 milliós életbiztosítás, meg egy 10 milliós bankhitel szerepel a bevallásában.
Semjén bánata
A kormánytagok közül alighanem Semjén Zsoltnak volt a legcudarabb éve: csak a fizetése nőtt meg 500 ezer forinttal, viszont évek óta nem nagyon tud félretenni, 2017 óta ugyanúgy 5,5 millió forint megtakarítást vall be. Ráadásul az „ajándékok” rubrika is üresen áll – ahogy jellemzően a többieknél is –, még egy árva vadásztrófea sem szerepel a bevallásában.
A renitens
De legyünk igazságosak: Semjén és a többi, fent említett politikusok legalább „néhány számmal” közelebb engedtek vagyoni helyzetük megismeréséhez. Az egyetlen kivétel Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, aki a kormánytagok közül egyedüliként, egyáltalán nem adott le vagyonnyilatkozatot. Tavaly nyári bevallásában még a szokásos öt – saját tulajdonú – ingatlan szerepelt, valamint több mint 30 millió forint készpénzben, bankszámlán és nyugdíjpénztári számlán.
Nem nőtt a munkavállalók fizetése, és van, aki kevesebbet visz haza a cafeteria átalakítása miatt
Egy hónapja léptek életbe a cafeteria változtatások, de még nem egyértelmű, volt-e értelme az átalakításnak. A munkavállalók fizetése ettől egyáltalán nem nőtt, hanem helyenként csökkent is.
Több mint 400 munkáltató adatait feldolgozva vizsgálta meg a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, hogy miként alakul a munkáltatók juttatási gyakorlata 2019-ben.
A választható juttatások kínálatán jól látszik az adótörvények változásának hatása, és a Széchenyi Pihenő Kártya mindhárom alszámláját biztosítja szinte minden válaszadó munkáltató a kínálatában – értékelte az eredményeket Fata László juttatási szakértő a Privátbankár.hu-nak.
Bár a kultúra- és sportbelépők adómentesek maradtak, ennek nem kínálja ezeket a juttatásokat több munkáltató. Sok elem viszont kikerült a kínálati listából, így a belépők előkelőbb helyen szerepelnek. Az alábbi lista azt mutatja, a válaszadók hány százaléka kínálja cafeteria-rendszerében az adott elemet:
A kutatásban résztvevő cégek 51 százalékánál választható elem az, hogy bérként adózva a fizetés részévé tegyék a korábbi cafeteria keretet.
Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy döntő többségben a SZÉP-kártyát választják a munkavállalók, míg második helyen a cafeteria elemek közül az egészségpénztár áll. Kardos szerint, bár a legtöbb általuk üzemeltetett cégnél a cafeteria változtatások után is megmaradtak a nettó bérek, előfordul egyes cégeknél, hogy a fizetések csökkentek.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a vállalkozások egy része akkor is megtartotta a cafeteria elemeket, ha az év elejétől jövedelemként adózik, mivel megtartó erőt jelent a közepes és a nagyobb vállalkozások számára. (HVG)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Az írás első részében CSAK a döbrögista horda vezéregyedeinek „nyomorúságát” követhetjük. A Legnagyobbakét! Saját kezű bevallásaik alapján. Merthogy ŐK ugyebár politikusBŰNÖZŐK, és mint ilyenek,kötelezettek a harács évenkénti közzétételére.
Az írásban nincs szó az EGYÉB POLITIKAI BŰNBANDÁK – latrinabéliek és a latrinán kívüli biznisztársulások – jelesseynek FOLYAMATOS LERONGYOLÓDÁSÁRÓL!
KÖTELEZŐ VAGYONBEVALLÁS! NEM EGYÉB, MINT A MAGYAROK AKTUÁLIS ARCULKÖPÉSE!
Ám egy oldalra összefoglalva – mintegy tükörként – a melósjövedelmekkel, nyugodtan kijelenthetjük: az általuk halálra kínzandó áldozatuk FOLYAMATOS ARCULKÖPKÖDÉSE a politikus vagyonbevallás, miközben harsányan ordibálják: A KURVA ANYÁTOKAT NYOMORULTAK! MEGÖLÜNK BENNETEKET!
De elvárják, hogy közben elégedetten és halkan nyöszörögjék az áldozatok: NAGYON JÓ! MÉG…!
” Обсудили сотрудничество в области обороны, диверсификацию энергетики, противостояние пагубному российскому влиянию и сохранение нашей железной поддержки НАТО – Megvitattuk az együttműködést a védelem, az energia diverzifikáció, az ellenséges orosz befolyással szembeni ellenállás, és a NATO-nak nyújtott vaskeménységű támogatásunk megőrzése terén.”(
Orbán Viktor miniszterelnök (k) ünnepélyes eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök.
