Idén is nemzetközi találkozót terveznek Budapesten a neonácik az SS-egységek, a német Wehrmacht és a város Vörös Hadsereg általi felszabadítása ellen harcoló magyar csapatok dicsőítésére. 1945 februárjában ezeket a csapatokat bekerítették a felsőbbrendű szovjet egységek. Azonban ahelyett, hogy megadták volna magukat a felsőbb erőknek, és ezzel megvédték volna a budapestiek és magának a városnak az életét, folytatták hiábavaló küzdelmét, és megpróbáltak kiszabadulni a bekerítésből, hogy tovább harcolhassanak a „Führer végső győzelméért”.
Míg az antifasiszták régóta emlékeznek a város 1945-ös felszabadítására, amelyben a magyar antifasiszta ellenállás is részt vett, addig a magyar neonácik a nyugat-európai militáns náci csoportokkal közösen szerveznek SS-dicsőítő kampányokat ártalmatlan hangzású címeken. több évig. Időnként a város jóváhagyásával hajthatták végre ezeket a provokációkat. Amikor azonban az adminisztráció tiltásokat adott ki, a magyarországi legfelsőbb bíróságok engedélyezték az ilyen náci akciókat. Ezért ma a magyar antifasiszták feladata, hogy megemlékezzenek a város 1945-ös Vörös Hadsereg általi felszabadításáról, és szembeszálljanak a náci provokációval.
A MEASZ-t, a magyar antifasiszta szövetséget ezen a tiltakozáson támogatja a FIR, valamint a német, osztrák és szlovák tagszövetségek. Idén még a FIR Végrehajtó Bizottságának tagjai is részt vesznek a nyilvános megemlékezésen és tiltakozó rendezvényen, és a végén átadnak egy levelet a magyar köztársasági elnöknek, amelyben egyértelműen megfogalmazódik az SS ilyen dicsőítésének abbahagyása.
Az antifasiszták tiltakozása idén egy második problémával is szembesül, mégpedig egy média- és jogi botránnyal, amely még mindig a 2023-as évhez kapcsolódik. A tavalyi náci találkozó elleni politikai tiltakozást megelőzően verekedésre került sor. neonácik és politikai ellenfelek között Budapesten. Ennek a verekedésnek semmi köze nem volt magához a politikai tiltakozásokhoz, de a magyar média akkoriban arra használta fel, hogy az antifasizmust mindenütt meggyalázza.
A magyar kormány elfogadta azt a média narratívát, amely szerint „nemzetközi baloldali szélsőséges akcióról” van szó, és elindította igazságszolgáltatási rendszerét a verekedésben résztvevők kivizsgálására és letartóztatására. A vizsgálatok kizárólag az antifasiszták ellen irányultak. Az ebben a konfrontációban részt vevő magyar neonácikat egy támadás „ártalmatlan áldozatainak” tekintették. Két embert letartóztattak, és csaknem egy éve vannak őrizetben Magyarországon.
A „baloldali szélsőséges akció” politikai narratívájának megőrzése érdekében az olaszországi és németországi biztonsági szolgálatokkal közösen nyomozást indítottak, és európai elfogatóparancsot adtak ki az állítólagos „bűncselekményben érintettek” ellen, amelyeket valójában Olaszországban végeztek ki. és Németország. Ily módon a magyar igazságszolgáltatás egy olyan veszekedést próbál hitelteleníteni, amelyet máshol „kocsmai verekedésként” kezeltek volna, mint a „nemzetközi antifa” akcióját. Ezzel belpolitikailag „terrorista sarokba” taszítják az SS és szervezőinek éves dicsőítése elleni társadalmi tiltakozást, külpolitikailag pedig Magyarországot a „nemzetközi antifa áldozataként” tüntetik fel.
Ha a magyar igazságszolgáltatásnak ez a megközelítése már problémás, akkor magát a bírósági eljárást csak botrányosnak lehet minősíteni. A két fogvatartott, egy német és egy olasz nő perét február elején kezdték meg. A vádlottakat kézzel-lábbal megláncolva vezették be a tárgyalóterembe, mint a bűnözőket. A tárgyalóteremben csuklyás, terepszínű ruhát és golyóálló mellényt viselő rendfenntartók őrizték őket. A „Magyar Helsinki Bizottság” szerint a fogva tartás körülményei – nem csak ezeknél a foglyoknál – távol állnak minden emberséges színvonaltól.
A fogva tartás körülményei és az eljárás bizonytalansága olyan rosszak, hogy az olasz ügyész, aki minden bizonnyal nem barátja az antifának, nem hajlandó hozzájárulni egy második olasz vádlott Magyarországnak történő kiadatásához. Németországban az ügyészség még fontolgatja a kiadatást. A vádlott ügyvédje viszont azt követeli, hogy haladéktalanul le kell állítani a kiadatást az emberi méltóságot lábbal taposó rendszernek. Ennek az az oka, hogy az eljárás a vádlottra gyakorolt ​​nyomást és az állítólagos beismerő vallomások kikényszerítését jelenti. Ez összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.
Még ha a FIR-nek és tagszövetségeinek semmi köze a vádlottak cselekedeteihez, egyértelműen elutasítjuk az ilyen jogi eljárásokat és a hozzájuk kapcsolódó politikai üzeneteket. A jogállamiság betartását követeli például az olasz ANPI egyesület, Németországban szolidaritási bizottság is működik a vádlottakkal.
A FIR ezért hangsúlyozza, hogy nem tűrjük az SS dicsőítését és a jogállamiság megsértését.                                                                                                        (Ulrich Schneider)

5

A bérrabszolga, a beszélőszerszám költsége, méltósága

A munkabér a bérrabszolga, a beszélőszerszám előállítási, üzemeltetési költsége, olyan, mint egyéb szerszám, gép, termelési tényező ára, előállítási, működtetési költsége. A kapitalizmusban szabad a bérrabszolga, a beszélőszerszám vásárlása, úgymint más szerszámé, gépé, termelési tényezőé, ami a proletárnak az emberi jogaiban, emberi méltóságában árt, mert a bérrabszolga, a beszélőszerszám az ember és a kapitalizmusban ebben a vonatkozásban azonban árucikk is – munkaerő áru. A munkaerő árut a munkaerő piacon vásárolja meg a tőkés vállalkozó a saját profitja érdekében, hasonlóan, mint az egyéb termelési tényezőt.

„A tőkés rendben a termelési viszonyok alapja a termelőeszközök tőkés tulajdona, amelyet bérmunkások kizsákmányolására használnak fel. A kapitalizmus árutermelés, fejlődésének legfelsőbb fokán, amikor a munkaerő is áruvá válik. Minthogy a munkaerő a kapitalizmusban áru, értéke és használati értéke van. A munkaerő-áru értékét a munkás és családja eltartásához szükséges létfenntartási eszközök értéke határozza meg. A munkaerő-áru használati értéke abban a tulajdonságában rejlik, hogy érték és értéktöbblet forrása. … Az értéktöbblet olyan érték, amelyet a munkás saját munkaerejének értékén felül hoz létre munkájával, s amelyet a kapitalista ellenszolgáltatás nélkül elsajátít. Az értéktöbblet-törvény a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye.” – Politikai gazdaságtan

„A munkaerő azoknak a fizikai és szellemi képességeknek az összessége, amelyekkel az ember rendelkezik, s amelyeket az anyagi javak termelése során felhasznál. A munkaerő minden társadalmi formában a termelés szükséges eleme. Csak a kapitalizmusban válik azonban a munkaerő áruvá.” – Politikai gazdaságtan

Ez az egész emberi társadalomra ártalmas, szégyenletes, embertelen, mert az emberiség többsége alacsonyabb rendű bérrabszolga, az emberi méltóságában megalázott ember, beszélőszerszám, biorobot, még akkor is az, ha ezt a többség tudata fel sem képes fogni, azonban mégis ez az objektív igazság. De a kapitalizmusnak ilyen buta, osztály-öntudatlan bérrabszolga tudatú emberekre, biorobotokra van szüksége. Ez a buta tudat azonban a kizsákmányolókra is igaz, mert ők alázzák meg az emberiség többségét, így ők sem képesek gondolkodó emberként élni. Ezért ez az emberiségnek még csak a gondolkodó állat korszaka. A kapitalizmusban természetes dolog, hogy az emberiség egyik része élősködik a másik felett és ezt erkölcsösnek, humánusnak tartja, mert még csak a gondolkodó állat tudata van.

A közhatalom a polgári demokráciában és a szocializmusban

A polgári demokráciában működő kapitalizmus jogállamában a közhatalom a joguralommal alapvetően a tőkés gazda, a dolgozó proletár bérrabszolga vásárlójának az érdekében működik, így a tőkésosztály akarata érvényesül. Hasonlóan, mint a feudalizmusban, ahol a földesúr volt a gazda, így a közhatalom a feudalizmus, a földesurak érdekét a képviselte. Mivel a polgári demokráciában a „szabad demokratikus” választásokon a többségben lévő dolgozó proletárok következetes osztály-érdekképviselői, a marxista-leninista kommunisták nem jutnak be a törvényhozásba, így a közhatalmat kifejező törvények megalkotásában sem vesznek részt. Így azonban csak a többségben lévő dolgozó proletárok osztályellenségeinek akarata, érdeke érvényesülhet.

Valóban ez a proletár dolgozók osztályérdeke? Az, hogy az élősködőket juttatja a hatalomba? Vajon mekkora a proletárok osztályöntudata, ha ez így alakul? Milyen emberré neveli a kapitalizmus az emberiség többségét?

Na és mi a kapitalisták érdeke? A kizsákmányolás és az élősködés, így a kapitalizmusban a joguralommal a közakaratot, a közérdeket is ez tükrözi. Még szerencse, hogy a proletárok beszélőszerszám szintre lebutított tudata ezt általában nem is érti, nem is fogja fel. Miért is lenne ez másként? A kapitalizmusban még csak a gondolkodó állat lehet az emberiség, ahol a többség csak beszélőszerszám tudattal rendelkezik!

„A jogállam olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá. A jogállamiság mint követelmény a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti.”

„közhatalom: Olyan eszközrendszer, amelynek birtokában az állami szervek a társadalom többi tagjával szemben felléphetnek, és akaratukat rájuk kényszeríthetik. A közhatalom (imperium) a jogalkotásra jogosult szervek és a jogalkalmazásra jogosult szervek hatásköre. Közhatalom a jogszabályokat (és a kormányzást) foganatosító (adminisztratív) hatáskör is.”

„A közhatalom az állam által gyakorolt hatalom, amely a jogszabályok és a jogrendszer által meghatározott keretek között működik.”

„A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását. A jogosultak közügyek döntéseiben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek.

A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes, teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is. Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom. A legtöbb közismert „demokrácia” közös jellegzetessége nem a közvetlen néphatalom, hanem a közhatalom választásának a legitimációja.”

A szocializmus jogállamában a közérdek, a közhatalom, a közakarat a dolgozó kollektívák demokratikusan megfogalmazott osztályérdeke, a dolgozó közösség akarata, ami a szocializmus értékeinek a megvalósulását szolgálja. Amit a marxista-leninista kommunista párt a következetesen objektív tudomány segítségével a társadalom és dolgozók érdekének figyelembevételével, aktív demokratikus közreműködésével a helyes döntések érdekében fogalmaz meg, így vezeti a társadalmat a szocializmus felépítéséért, a gondolkodó emberré válásért.

A közakaratnak az egész társadalom érdekét, sőt a különböző társadalmi osztályok érdekét kellene szolgálnia, de ez az anatgónisztikus osztálytársadalmakban lehetetlen. Így a közakarat, a közérdek a kapitalizmusban alapvetően a kisebbségben lévő tőkésosztály profitérdekét, a szocializmusban azonban már kizárólagosan a dolgozó osztályok létérdekét fejezi ki.

A népi demokrácia átmeneti társadalmában jogállami formában működve azonban a közérdek tartalmazza a körülményekhez megfelelően alkalmazkodva a magánvállalkozások hatékony működése, a termelőerők szocializmus színvonalának megfelelő elérése érdekében a társadalom, a magánvállalkozók és a dolgozók érdekét is.

„A munkásosztálynak objektív helyzete, életfeltételei folytán érdeke a tőkés kizsákmányolástól való megszabadulás, a kapitalizmus megsemmisítése. … A burzsoázia és a proletariátus antagonisztikus osztályok, mivel érdekeik ellentétesek és kibékíthetetlenek.” – A marxista filozófia alapjai

A dolgozók jövedelme (bére) a szocializmusban

A szocializmusban a dolgozó munkaerő költsége hasonló, mint a kapitalizmusban, vagyis az előállítási és a működtetés költsége, de nincs élősködő, ami csökkentené a jövedelmét, mert minden a termeléssel keletkezett érték és haszon végül is a társadalom, a kollektívában élők és dolgozók érdekét szolgálja.

„Értéktörvény: az árutermelés alapvető törvénye, amely azt a tendenciát fejezi ki, hogy hosszabb időszakot tekintve az áruk árát értékük határozzák meg. Az értéktörvény a kapitalista termelés viszonyai között utólag és spontánul szabályozza a termelést: differenciálja az árutermelőket; a technika fejlesztésére ösztönöz. Az értéktörvény érvényesül a szocialista árutermelésben is, azonban nem spontán, hanem tudatosan felhasznált törvényként (habár érvényesülésében spontán tendenciák is mutatkoznak). A szocialista gazdaságban a szocialista gazdaság törvényei szabályozzák a termelést, ezek része az értéktörvény is. A technikai fejlődést nem elsősorban ez határozza meg, de hatással van rá, nem differenciálja a termelőket, de fontos szerepe van a jövedelmek alakulásában. Magyarországon az 1968-as árreform fontos célja volt, hogy árarányok jobban megfeleljenek a társadalmi ráfordítások arányának. A termékek egy részének áralakulására hatással van a kereslet és kínálat, a piac értékítélete.” – Marxista fogalomlexikon

„A szocialista felhalmozás: a nemzeti jövedelem egy részének a szocialista termelés bővítésére való felhasználása. … Minthogy a szocializmusban fennmarad az árutermelés, a szocialista gazdaságban érvényesül az értéktörvény, és megvannak a vele kapcsolatos kategóriák. A régi kategóriákból azonban főleg a forma marad meg — tartalmuk teljesen megváltozik. … A szocializmus megszüntette a felhalmozásnak és fogyasztásnak a kapitalizmusra jellemző antagonisztikus ellentmondását. A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményével összhangban a fogyasztás és a felhalmozás helyes arányainak biztosítaniok kell mind a szocialista termelés szakadatlan növekedését, mind a néptömegek anyagi jólétének és kulturális színvonalának rendszeres emelkedését. … A szocialista bővített újratermelés forrása a szocialista felhalmozás. A szocialista felhalmozás a társadalom által elért tiszta jövedelem egy — termelőeszközökből és fogyasztási cikkekből álló — részének a termelés bővítésére, valamint az anyagtartalékok képzésére és az improduktív jellegű szociális és kulturális kiadások alapjainak növelésére való felhasználását jelenti.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA

„A tőkés bővített újratermelés. A tőkefelhalmozás. Bővített újratermelés esetén a kapitalista az értéktöbblet egy részét a termelés növelésére: további termelőeszközök vásárlására és további munkások alkalmazására fordítja. Az értéktöbblet egy részét tehát hozzácsapják a korábbi tőkéhez, vagyis felhalmozzák.

Tőkefelhalmozásnak az értéktöbblet egy részének a tőkéhez csatolását, vagyis az értéktöbblet egy részének tőkévé változtatását nevezzük. Eszerint a felhalmozás forrása az értéktöbblet. A munkásosztály kizsákmányolása révén növekszik a tőke, s egyszersmind bővített alapon újratermelődnek a tőkés termelési viszonyok.

A tőkés vállalkozó számára a felhalmozás hajtóereje mindenekelőtt az értéktöbblet növeléséért folyó hajsza. A tőkés termelési mód mellett a gazdagodási vágy nem ismer határt. A kapitalista éppen az értéktöbbletért folyó hajsza során bővíti a termelést, s ez lehetővé teszi számára, hogy még több munkást zsákmányoljon ki. A termelés bővülésével nő a kapitalista által elsajátított értéktöbblet tömege, s ennek következtében nő az értéktöbbletnek az a része, amely a kapitalisták egyéni fogyasztásának és szeszélyeinek kielégítését szolgálja, vagyis amelyet improduktív kiadásokra fordítanak.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA

A polgári demokráciában a proletárok számára az emberi jogok és polgári szabadságjogok megvalósulása

A polgári demokráciában működő kapitalizmusban a dolgozó proletár bérrabszolgák számára a polgári szabadságjogok és az emberi jogok is alapvetően csak a demagógia módszerével valósul, valósulhat meg, vagyis csak korlátozott mértékben, szélhámos hazudozásokkal a tőkések profitjának, végül is az élősködésének alárendelten. Mert a tőkések célja a saját maguk számára a minél nagyobb profit kizsákmányolással való megszerzése, vagyis a kizsákmányolással történő törvényes élősködés, így a polgári szabadságjogok és az emberi jogok megvalósítása is ennek van alárendelve. A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom!

A kapitalizmusban a szocializmus értékeiből nem valósulhat meg szinte semmi, a szociális demagógia a szélhámos hazudozásokkal ezt próbálja eltakarni. Nem valósulhat meg, mert a kapitalizmusban nem lehet megszüntetni a kizsákmányolást, az élősködést, a felsőbbrendűséget, a bérrabszolgaságot, nem lehet megvalósítani a válságok elkerülésére és a szükségletek kielégítésére a társadalmi méretű (világméretű) tervgazdálkodást, a munka szerinti elosztást, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokráciát. A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom!

A bérrabszolgák megbecsülése

A termelőerők fejlődésével a bérrabszolgák számára a tőkésosztály a minél nagyobb és növekvő profitja érdekében kénytelen a létszükségleti javak mennyiségét állandóan növelni. Ezzel azonban a polgári szabadságjogok, az emberi jogok és a „szocializmus értékeinek” a megvalósulása is kedvezőbben alakul, így kevesebb ok van a lázongásra. De alapvetően a bérrabszolga beszélőszerszámoknak mégis csak, mint a szerszámnak a megbecsülése marad. Proletár beszélőszerszám, kuss, mert elszakad a rabszolgaszíjad és valóban szabad lehetsz, de így éhezhetsz, nyomoroghatsz, bár nem élősködik rajtad a tőkés gazda!

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!