Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Augusztus 15 – én Vlagyimir Putyin orosz államfő felszólalt a „Hadsereg – 2022” fórum megnyitóján.
Az orosz elnök beszédében megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció és a Donbass katonái a különleges hadművelet során becsülettel teljesítik kötelességüket, Oroszországért és a világ békéjéért harcolnak a DNR-ben és az LNR-ben.
„A mai viszonyok között keményen kell reagálni a történelemhamisítási kísérletekre, a neonácizmus, a russzofóbia és a rasszizmus ellensúlyozására” – hangsúlyozta az elnök.
„Oroszország a katonai – technikai együttműködés legszélesebb körű, átfogó fejlesztését képviseli… Nagyra értékeljük, hogy országunknak számos szövetségese, partnere, hasonló gondolkodású embere van a különböző kontinenseken. Ezek olyan állapotok, amelyek nem hajolnak meg az úgynevezett hegemón előtt” – mondta Vlagyimir Putyin.
„Hazánk készen áll arra, hogy szövetségeseinek és partnereinek különféle fegyvereket kínáljon a kézi lőfegyverektől a páncélozott járművekig és a tüzérségig, a repülésig és az UAV – kig. Az Orosz Föderáció ígéretes fegyvereinek számos mintája évekkel és évtizedekkel megelőzi külföldi társaiét, jellemzőit tekintve jelentősen felülmúlva őket” – mondta az orosz elnök.
Az alábbi videó készítője egy villámot akart lefilmezni, de véletlenül egy hiperszonikus rakéta is megörökítődött a felvételen.
A felvételen lélegzetelállító sebességgel mozog egy rakéta, ami megmagyarázza, hogy a meglévő ellenséges légvédelmi rendszerekkel lehetetlen elfogni őket.
A jelek szerint a 10-12 Mach (akár 14 688 km/h vagy 4080 m/s) légi indítású „Kinzsal” hiperszonikus rakéta „látható” a Krím fölött.
Oroszország elnöke beszédében megjegyezte, hogy „az Orosz Föderáció és a Donbass katonái a különleges hadművelet során becsülettel teljesítik kötelességüket, Oroszországért és a világ békéjéért harcolnak a DNR-ben és az LNR-ben.”
Lássuk hát…
Az orosz hadsereg különleges hadművelete tovább folytatódott Ukrajnában.
Az orosz hadsereg erőteljes „Iszkander” rakétacsapások sorozatát mérte a Harkovban és a térségben lévő ukrán katonai célpontokra augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka.
Herszon régióból is küldtek az orosz rakétaerők öt „Iszkander” küldeményt. A címzett a Nyikolajev régióban lévő ukrán hadsereg volt.
Az orosz légierő egy nagy pontosságú levegő – föld rakétacsapást mért a külföldi zsoldosok bevetési pontjára a harkovi régióbeli Zolocsev település környékén.
Több mint száz ukrán neonáci whytézz, és több mint 50 lengyel és német zsodos pusztult el ebben a csapásban.
A dnyepropetrovszki régióban lévő Apozstolovo és Szinyelnikovo pályaudvarok környékén két vontatási elektromos alállomást romboltak szét nagy pontosságú levegő – föld rakéták.
Az harcászati légierő az Ukrán Fegyveres Erők 63. gépesített dandár harcálláspontjaira mért csapásai következtében a Herszon régióban található Belogorka és Lozovoje települések területein a 105. és ennek a dandárnak a 107. zászlóalja több mint 160 nacionalistát tett hidegre.
Az Ukrán Fegyveres Erők 66. gépesített dandárjának harcálláspontjaira mért orosz üzérségi tűzcsapás az alakulat harmadik zászlóaljának élőerő állománya több mint 70%-át likvidálta a Donyecki Népköztársaságban található Marinyka település közelében.
Több mint 260 nacionalistával végeztek orosz taktikai légierő nagypontosságú fegyvereivel végrehajtott csapásai az Ukrán Fegyveres Erők 53. gépesített és 68. gyalogos vadász dandárjának aDNR területén lévő Ugledar, Vodjanoje és Dobropolje települések területén.
Az Ukrán Fegyveres Erők 58. gépesített gyalogdandárának 15. zászlóalja személyi állományának és katonai felszerelésének több mint 50%-a megsemmisült Szoledar irányában a szövetségesek tüzérségi sapásaikövetkeztében.
Az orosz stratégia, és a hadműveleti – taktikai légierő gépei, valamint a rakétaerők és atüzérség továbbra is csapásokat mér az Ukrajna területén lévő ellenséges katonai élőerő – koncentrációs helyekre, és egyéb létesítményekre.
Tegnap délután az ahmati különleges erők katonái Ahmed „Combat” Szajdarkanov megbízott parancsnok vezetésével újabb stratégiai fontosságú pozíciót foglaltak el Szeverszk (DNR) közelében.
Az ukrán hadsereg ma reggel „lelőtt” egy orosz Ka-52-es helikoptert Donbasszban. A személyzetnek sikerült folytatnia a repülést, és kényszerleszállást hajtott végre.
Egy katonai forrás elmondta, hogy a legénységet a kutató – mentőszolgálat azonnal evakuálta és a bázisra szállította, a pilóták életét semmi sem fenyegette.
Az Ukrán Fegyveres Erők 2S7 „Piony 2C7” típusú önjáró lövege önmagát robbantotta föl tegnap késő délután, amikor a szövetséges erők állásaira próbáltak vele lőni a donbasszi fronton.
A zaporizzsjai atomerőművet működtetők lakóhelyét jelentő Energodarban egy utcai térfigyelő kamera rögzítette az Ukrán Fegyveres Erők egyik halálos csapását, amelyet egy brit „Brimstone” rakétával a város egy békés területére mért tegnap.
A csapás egy 49 éves férfit és kutyáját megölte, egy 24 éves lányt pedig megsebesített.
Az ukrán reaktív tüzérség az LNR – es Popasznajában ma kilőtte a Wagner csoport néven ismert orosz „katonai magánvállalkozás” központi épületét.
A HIMARS – rendszerrel végrehajtott akciónak egy halottja, és négy sebesültje lett.
Augusztus 15 – én reggel óta Kijev latortüzérsége Donyeck több kerületét ágyúzta/ágyúzza.
Ezidő szerint hat halott civilről lehet tudni Donyeck Kujbisevszkij és Kirovszkij kerületeiben.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
A Békekör Facebook oldalának olvasói között akadnak, akik az ukrajnai háború befejezését és az átfogó geopolitikai megoldást abban látják, hogy atombombát dobjanak Amerikára. Véleményük szerint ezzel lehetne kiiktatni minden bajok forrását. Ilyen vélemények különösen az óta szaporodtak el, amióta az amerikai vezetés sorozatlövő rakétákkal látta el Ukrajnát, és műholdas tűzvezérléssel egyre gyakrabban juttatja célba ezeket a rakétákat orosz célpontok ellen. Felerősítette ezt a fajta szemléletet az a tény is, hogy a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atomtámadás 77. évfordulóján a Nyugat szemérmesen elhallgatta, hogy amerikai atombombát dobtak a két japán város békés lakosságára, kiirtva több százezer embert. Az pedig, hogy még a japán megemlékezéseken sem nevezték nevén az elkövetőt, egyenesen felháborította a tisztességesen gondolkodó embereket!
De egy dolog a jogos felháborodás, és más a bosszúállás! Hiszen képzeljük el, mi volna, ha jogos sérelmein valaki atombombával akarna elégtételt venni – mit tette az Amerikai Egyesült Államok 1945-ben.
Olvasóink többségéről ugyan nem feltételezzük, hogy komolyan gondolnák, amit egy-egy hírünkre, állásfoglalásunkra reagálva leírnak, bár nyilván akadnak köztük olyanok is, akik esetleg tényleg megnyomnák azt a bizonyos gombot, ha megtehetnék. Gondolják meg, mit javasolnak, és milyen következménnyel járna rájuk nézve is!
Oroszország nem megsemmisíteni akarja Amerikát, hanem kiegyezni vele. Fel sem merül, hogy atomfegyvert vessen be ellene, és kockáztassa az egész emberiség fennmaradását. Nem ahhoz fűződik érdeke, hogy kiirtsa az amerikai népet, hanem ahhoz, hogy végre valahára békésen együttműködjön vele. Mivel Amerika gazdái 1945 óta nem hajlandóak rá, erővel akarja kikényszeríteni, hogy feladják a szembenállás eddigi politikáját, birodalmi gyakorlatukat, és megbarátkozzanak annak tudatával, hogy többé nem uralkodhatnak a világ felett.
Ukrajna ennek a globális törekvésnek a katonai színtere. Egyszerre jelenti az amerikai birodalmi törekvés feltartóztatását, és visszafordítását, Amerika visszavonulásra kényszerítését fegyverekkel, de nem atomfegyver bevetésével.
Mi, Magyar Békekör ebben a világméretű harcban azoknak az oldalán állunk, akik az emberiség jövőjét a kooperatív világrendben látják. Az államok egyenjogú együttműködésének rendjében. Ilyen rendet nem lehet atomfegyverrel megvalósítani! Egy emberarcú valóságot csak humán értékek szolgálatába állított katonai, politikai, gazdasági eszközökkel lehet megteremteni.
Nekünk, Magyar Békekörnek meggyőződésünk, hogy hazánknak is a békés együttműködésre épülő rendszerhez fűződik érdeke, nem pedig az amerikai hegemóniához. Valljuk, hogy Magyarországnak jó viszonyt kell ápolnia Kelettel és Nyugattal egyaránt, de látjuk, milyen akadályokat gördítenek keleti jó viszonyunk útjába saját szövetségeseink. Ránk kényszerítve érdekeinkkel ellentétes szankciókat, biztonságunkat kockáztató katonai szerepvállalást. Ezért kezdeményeztük, hogy ha NATO szövetségeseink nem hajlandóak a kiegyezésre Oroszországgal, nélkülük egyezzünk ki vele.
Kössünk biztonsági és együttműködési külön megállapodást Oroszországgal.
Kormányunk erre eddig nem volt hajlandó. A népnek kell jobb belátásra bírnia! A Magyar Békekör erre törekszik. A békés együttélés érdekében fordultunk felhívással az emberekhez a Békefórum megalapításáért, melyre várjuk a jelentkező szervezeteket, közösségeket, személyeket:
Az élelmiszerek drágulása a rezsinél is sokkal fájdalmasabb
A lakosság háromnegyedét az élelmiszerek árának emelkedése aggasztja a legjobban. A rezsidíjak növekedése a nyugdíjasoknak fáj a legjobban. Az üzemanyag és a szolgáltatások drágulása kevésbé érinti a lakosságot – derül ki a Pulzus Kutató Napi.hu számára készített reprezentatív felméréséből.
Júliusban már 13,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. A feketeleves azonban csak ezután jön, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) már 20 százalékos inflációt sem tartanak kizártnak az idén ősszel. A rezsidíjak növekedése fájdalmasan fog érinteni sokakat, a lakosság mindössze 15 százaléka várja azt, hogy nem emelkedik majd a gáz- vagy áramszámlája, hiába ígérte a kormány, hogy a háztartások háromnegyede kimarad az áremelésből. Emellett gyors ütemben emelkedik az élelmiszerek ára is, a legutóbb 27 százalékos volt az élelmiszerek inflációja, és a szakértők egyre biztosabbak abban, hogy az üzemanyagok hatósági áras értékesítését is hamarosan meg kell szüntetni, ellenkező esetben elapadhatnak a készletek a benzinkutakon.
A Pulzus Kutató friss felmérése szerint egyelőre az infláción belül az élelmiszerek drágulása aggasztja a legjobban a lakosságot. A megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy az áremelkedésen belül ez érinti a legérzékenyebben. A válaszok egybecsengenek egy nemrég végzett másik felméréssel, amely szerint a háztartások 45 százaléka már az alapvető élelmiszerekből és háztartási cikkekből sem tud annyit vásárolni, mint korábban, és csak minden hetedik magyar ember tudja fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát.
A nyugdíjasoknak fáj a legjobban a rezsidíjak emelkedése
A férfiak és a nők fizetése közötti különbség szépen látszik a felmérés eredményeiben. Bár a válaszok aránya hasonló, a nők valamivel pesszimistábbak, mint a másik nem. Háromszor annyi férfi nyilatkozta azt, hogy nem aggasztja egyik áru- vagy szolgáltatáscsoport árának az emelkedése sem, mint nő. A rezsidíjak növekedése a nőket valamivel jobban érinti, a férfiak körében az üzemanyagok áremelkedése okoz nagyobb aggodalmat, mint a nőknél. A szolgáltatások azonos, de persze minimális, 2 százalékos arányban érintik a felsoroltak közül a legfájdalmasabban mindkét nemet. Bár a kérdés többféle szolgáltatást is felsorolt, vélhetően a hiteladósok lehetnek azok, akiknek a helyzete a legaggasztóbb a kamatok emelkedése miatt.
Az életkor szerinti bontásból kiderül, minden korosztály az élelmiszereket jelölte meg magasan a legelső helyen, de a 60 fölötti korcsoportban a rezsi is előkelő helyen áll. 22 százalék mondta azt, hogy még az élelmiszereknél is nagyobb mértékben érinti a díjak emelkedése. Ebben a korcsoportban kimutathatatlanul alacsony volt azok aránya, akiket egyik termék vagy szolgáltatás árának emelkedése sem érintett érzékenyen.
A 40-59 éves korosztály volt az, amelyiknél a szolgáltatások árának emelkedése a legfájdalmasabb lehet, vélhetően náluk is a hitelek azok, amelyeknek a törlesztőrészlete megugorhat. Az élelmiszerek és az üzemanyag árának változása is azt a csoportot aggasztja a legjobban, míg viszonylag kevesen – 10 százalék – mondták csak azt, hogy a rezsidíjak változása jelenti a legnagyobb plusz terhet a családi kasszában.
Az iskolázottabbak többet autóznak
Az iskolázottság szerinti bontásból azt lehet kiszűrni, hogy minél alacsonyabb végzettségű valaki, annál jobban érinti az élelmiszerek árának növekedése, és minél magasabb a végzettsége, annál gyakrabban kerülnek előtérbe más tényezők, amelyek árának emelkedése mostanában jobban megcsapolja a pénztárcát. A felsőfokú végzettségűek rezsidíjai emelkedhetnek a legnagyobb mértékben az infláció miatt, ugyancsak ők azok, akiket a magasabb üzemanyagár nagyobb mértékben érint, mint például az élelmiszerek drágulása.
A településtípusok szerinti bontásból kiderül, hogy a megyeszékhelyeken a legnagyobb azok aránya, akiknél az élelmiszerek áremelkedése okozza a legnagyobb gondot. A rezsidíjak miatt pedig a kisvárosokban aggódnak a legtöbben, 21 százalékot ez az áremelkedés érint a legmélyebben. A megyeszékhelyek lakói az átlagosnál nagyobb mértékben érzik meg durván az üzemanyagok árának emelését is, és ebben a körben volt a legalacsonyabb – kimutathatatlan – azok aránya, akik különösebb sokk nélkül élik meg a magas inflációt. A budapestiek állnak ezen a téren a legjobban, 4 százalékuk mondta azt a felmérésben, hogy egyelőre egyik terméktípus vagy szolgáltatás árának változása sem érintette őket érzékenyen.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. (napi.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Most személyes élményeimmel próbálom komment gyanánt érzékeltetni a helyzetet.
A feleségem orosz. Van a telefonján valami program, amivel az Oroszországban élő anyjával – anyósommal – tud beszélni ingyen! (Meg az Oroszországban, meg Belorussziában élő barátnőivel, ismerőseivel.) Valami „viber” vagy mi a rosseb a program neve. A lényeg az, hogy délutánonként órákon keresztül trécselnek. Így aztán óhatatlanul is bele – bele hallgatok a traccspartikba. Oroszország most – mint tudjuk – „háborúzik”! Az egy dolog, hogy ezt a telefonos traccsban résztvevők (és a „többiek” sem!) tekintik igazi háborúnak. Ráadásul OTT NINCS IS „VÉSZHELYZET” HIRDETVE A „HÁBORÚ” OKÁN! De van infláció, amire ha szó kerül, valamennyi traccspartner elképed AZ ITTENI TÖRTÉNÉSEK HALLATÁN! AMIK AZ Ő KÉPZELŐERŐIKET MESSZE MEGHALADJA! Sőt! NÉHÁNYAN EL SEM HISZIK, MERT ŐK AZT HALLJÁK OTT KINT „MAGYARORSZÁGRÓL” A TELEVÍZIÓKBAN meg stb…- hogy ITT A MAGYAROK MENNYIRE MEG VANNAK ELÉGEDVE, MEG HOGY „MEG VANNAK VÉDVE!”, MEG HOGY ORBÁN VIKTOR MILYEN NAGYSZERŰ VEZETŐ! Ezekre az én nejem CSAK HELYESLŐEN VÁLASZOL, ÉS CSAK AZ INFLÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN durcáskodik, hozzátéve, hogy ARRÓL VISZONT ORBÁN VIKTOR NEM TEHET! Azért Brüsszel a felelős! Amúgy pedig NÁLUK – OROSZORSZÁGBAN! – FOLYAMATOSAN IGYEKSZIK A KORMÁNY AZ ÁREMELKEDÉS KOMPENZÁLÁSÁRA! Áruhiány pedig nincs! KOMOLY GONDOT JELENTETT VISZONT NEKIK, HOGY AZ DÉN NEM TUDTAK ELMENNI A FRANCIA RIVIÉRÁRA, ÍGY AZTÁN BE KELLETT ÉRNIÜK KÉT HÉT türciai – törökországbeli, vagy valamelyik hazai délvidéki vagy Bajkál – környéki nyaralással! (Mindegyikük ÁTLAGOS OROSZ ÁLLAMPOLGÁR!)
Amikor NAGY RITKÁN SZÓBA KERÜL KÖZTÜNK (is!) A HAZAI HELYZET, SZINTE VESZEKEDÉSIG FAJUL A VITÁNK! Ő CSAK ABBAN ÉRT VELEM EGYET, HOGY AZ INFLÁCIÓ AZ MÁR ELVISELHETLEN, DE AZ BRÜSSZEL BŰNE! Amikor aztán megpróbálom neki elmagyarázni, hogy szerintem talán nem okvetlenül jól látja a történéseket, és LEHETNE ITT JOBBAN IS CSINÁLNI A DOLGOKAT, ő egyetlen javaslatával belém fojtja a vitakedvemet: HÁT AKKOR MIÉRT NEM VÁLASZTOTOK JOBBAT! (Eleinte megpróbáltam rávezetni, hogy miféle trükkökkel manipulál itt a vajda és bandája,- MINDEN TÉREN! – de a nejem arra is talált MEGOLDÁST: HA EZ ÍGY VAN, AKKOR EL KELL MAGYARÁZNI A NÉPNEK! Ilyenkor szoktam elrohanni!)
Tegnap – augusztus 14 – én, vasárnap – egy megmagyarázhatatlan oknál fogva, hirtelen és egyidőben – ÖT EMBER IS ELJÖTT HOZZÁM! Valamennyien helybéliek, régi jó ismerőseim. Haverok nekem is, meg egymásnak is. Volt közötük hordafan, meg maszopos, meg ElQroban bízó is, meg „hitetlen” is! Aztán a kimondottan haveri beszélgetés átfordult politizálásba, azon belül pedig az infláció lett a fő téma! Ami mindegyikünk családját egyformán nyomasztja és aggasztja!
Az egyikünk elmondta, hogy tűvé tette a portáját egy „amerikáner” után. (A gyengébbek kedvéért, ez egy kézi hajtású, „géráttételes” „fúrógép”.) Merthogy szeret barkácsolni, de a villanyfúró meg a flex az sok áramot fogyaszt! Azzal meg spórolni kell, mert ha nem, akkor MEGFIZETHETETLENÜL MAGAS LESZ A VILLANYSZÁMLA! Kiderült, hogy a másik haver pedig már nem meri használni a hegesztőtrafóját, mert… A harmadik fölvetése pedig kiverte a biztit! Ő azt mondta, hogy a gázkazánt le fogja kapcsolni, és a vegyes kazánba fog majd fűteni. Fával, szeméttel, miegyebekkel! Ezt jóvá is hagytuk, hogy TALÁN ÍGY LESZ A LEGOLCSÓBB, MÍGNEM AZ EGYIKÜK ELKEZDETT MORFONDÍROZNI! Imigyen: igaz, hogy a tűzifa is qrrvára megdrágult, de talán mégissak olcsóbban lehetNE vele tüzelni a kazánba, DE A KAZÁNHOZ IS VILLANY KELL! – b@sszátok meg! Merthogyott van rajta a keringető szivattyú! Ami minimum 40 Wattot fogyaszt ÓRÁNKÉNT! HA PEDIG NAPONTA CSAK TÍZ ÓRÁN KERESZTÜL FŰTÖK, AKKOR AZ NAPONTA MÁR 4 KILOWATTOT JELENT! AMI HAVONTA LEGKEVESEBB 120 KILOWATT FOGYASZTÁST! NAPPALI ÁRAMBÓL!
AQQRRVAJANNYUKAT NEKIK! HÁT MOST – NYÁRON VAGYUNK A TIZEZER FORINTOS VILLANYSZÁMLÁNÁL, A HAVI 212 KW – OS ÖSSZFOGYASZTÁSUNKKAL, MÉG ÉPPEN A QRMÁNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT HAVI 210 KW – OS „NORMÁLIS” KERETNÉL! AMIT – HA BEÁLL A FŰTÉSI SZEZON – 120 KW – TAL MEGNÖVEL A KERINGETŐ SZIVATTYÚ! AZT MEG MINIMUM HATSZOROS ÁRON KELL MAJD KIFIZETNI! HÁT AZ MEG ÖNMAGÁBAN TÖBB LESZ, MINT AZ EDDIGI SZÁMLA! DE FŰTENI MEG KELL!
A másik haver pedig: hát a hűtőből a cuccokat éppen ki lehet majd szedni, a hűtőt evégett lelehet kapcsolni, de a hidegre kirakott ennivalót meg a macskák fogják dézsmálni! HACSAK NEM HEGGESZTEK ÖSSZE VALAMI RÁCSOS LÁDÁT, OSZT MAJD ABBA…! DE HÁT AZ EGEREK AHHÓ IS HOZZÁFÉRNEK! ARRÚ NEM IS BESZÉVE, HOGY AZT IS ÖSSZE KÖLL HEGGESZTENI! AZ IS ÁRAMBA KERÜL!
„A PÍZ MEG MARAD ANNYI, AMENNYI VÓT EDDIG!”
NO MENNYENEK EZEK A BÚS P…- CSÁBA! ÚGY AHOGY VANNAK!
Ebben aztán TÖKÉLETES VOLT AZ EGYETÉRTÉS az amúgya teljes döbrögisztáni politikai spektrumot megjelenítő kis társulatban! ÉS MÉG VALAMBEN:
MONDHATTYA ASZT BÁRKI, DE JOBBAN ÉLTÜNK A KÁDÁR – RENSZERBEN!
A feleségem – aki már húsz éve él itt, de magyarul alig-alig beszél – AZT AZÉRT TUDJA, HOGY EZ MIT JELENT, EZT MEGÉRTETTE, ÉS KISSÉ GÚNYOS MOSOLLYAL AZ ARCÁN – KÖZBE VETETTE: NOSZTLGIÁZNI AZT TUDTOK! És hozzátette – de azt már oroszul: „Но лучше от этого не будет! – de attól jobb még nem lesz!”
Mit mondott? – kérdezték. Megmondtam nekik magyarul. Látszott hogy megértették.
DE VALÓBAN FÖLFOGTÁK?
Száz szónak is egy a vége: AZ IGAZI FÁJDALMAK MÉG CSAK EZUTÁN KEZDŐDNEK! A „rezsicsökkentés csökketése” az jóval több magyarnak fogkomoly fejfájást okozni, mint amennyit eddig feltételezhettünk! Az pedig, hogy MI VAGYUNK A „LEGVERSENYKÉPESEBBEK”! – soványka vigasz lehet! De mégazt is megkockáztathatjuk, hogy amennyiben ezen a pályán maradunk, AZ MAGA LESZ A TRAGÉDIA!
Roppant kínos ügy pattant ki a Fővárosi Ítélőtáblán: ezermilliárdokba kerülhet a legfőbb bíró nejének ügye
Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.
Varga Zs. András (b), Czine Ágnes (b2) és Sulyok Tamás (b4) megválasztott alkotmánybírók fogadják Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) gratulációját az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én. László
Annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt – írta kiszivárgott bírósági dokumentumokra hivatkozva a hvg.hu a The Observer nyomán.
A lap információi szerint Kovács Helga Mariann – aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak – jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.
Azzal, hogy ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót, a bíró a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat – jegyzi meg a brit lap. Az általa vezetett bírói tanács foglalkozik például öröklési, kártérítési, személyiségi jogokhoz fűződő, sajtó-helyreigazítási, választási eljárási vagy közérdekből indított perekkel, de az eljárások elhúzódásával kapcsolatos kifogásokat és a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyeket is a fellebbviteli testület ezen kollégiuma tárgyalja.
Az ügy azért is rendkívül kínos, mert az Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt tartja vissza a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzeket – a felsorolt aggályok között pedig az egyik első helyen szerepel az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány folyamatosan tagadja.
2019-ben Vasvári Csaba ügye volt az, amely miatt az Európai Bíróság 2021 őszén kimondta, hogy a Kúria súlyosan megsértette az uniós jogot, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot. Vasvári többek között amiatt fordult a luxembourgi testülethez, hogy az kimondja, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy. Vasvári kérdésének előzménye az volt, hogy a bírói tapasztalattal nem rendelkező korábbi alkotmánybíró Varga Zs. Andrást annak ellenére nevezték ki a Kúria élére, hogy az Országos Bírói Tanács nem támogatta a jelölését. (propeller)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Bárakárhonnan is nézzük ezt az ügyet, logikusan csakis egyetlen megállapításra juthatunk: A vajda MINDENTAZ Ő TÚLÉLÉSE ÉRDEKÉNEK RENDEL ALÁ! (Hiszen ő maga mondta, hogy MÉG LEGALÁB 20 ÉVIG MEGHATÁROZÓ SZEREPET KÍVÁN MAGÁNAK BIZTOSÍTAN!)
Ez az „uniós ELVEKKEL” szembemenő BOTRÁNYOS KINEVEZÉS aminek után ez a MOST ÉS ÍGY KINEVEZETT „…a bíró a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat – jegyzi meg a brit lap. Az általa vezetett bírói tanács foglalkozik például öröklési, kártérítési, személyiségi jogokhoz fűződő, sajtó-helyreigazítási, választási eljárási vagy közérdekből indított perekkel, de az eljárások elhúzódásával kapcsolatos kifogásokat és a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyeket is a fellebbviteli testület ezen kollégiuma tárgyalja…”
GYAKORLATILAG TEHÁT EZZEL A KINEVEZÉSSEL Döbrögi JOGILAG IS MEGTEREMTETTE A JOGI GARANCIÁJÁT AZ ÁLTALA REMÉLT KÖVETKEZŐ HÚSZ – BIZTONSÁGBAN ELTÖLDENDŐ – ESZTENDŐNEK!
Azt tudjuk, hogy a vajda, az általa tulajdonolt qrmány és a vajdabanda, MINDEN LÉPÉSÉT A DÖNTÉSEIK MEGHOZATALÁHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBAN teszi meg! Így ezt a lépését is!Amiben benne van az is, hogy az uniós júdáspénzek – KIVÁLTKÉPP EZEN LÉPÉS UTÁN – továbbra is „CSAK az ablakban lesznek”! Igen ám, de ez rájuk nézvést nem jelent egzisztenciális veszélyt! ŐK MÁR MEGTEREMTETTÉK MAGUKNAK EZT A FAJTA BIZTONSÁGUKAT! Csak a Jóisten a megmondhatója, hogy HÁNY SZÁZMILLIÁRD FORINTNYI KÖZPÉNZ ilyen vagy olyan módon való saját zsebbe gyűrésével! Ha pedig Brüsszel nem fizet? – hát nem fizet! MAJD FIZET AKKOR, HA VILÁGOSAN LÁTJA: ITT A vajda MEGKERÜLHETETLEN TÉNYEZŐ!
Csak addig kell kihúznia/kihúzniuk, amíg ez a MEGKERÜLHETETLEN TÉNYEZŐ VILÁGOSSÁ NEM VÁLIK BRÜSSZEL SZÁMÁRA!
Hogy ez MIKOR ÉS MINEK KAPCSÁN FOG KIDERÜLNI? – azt mi csak találgathatjuk! Szerintünk HÁROM TÉNYEZŐ AZ, ami döntő hatású a téma kapcsán.
1. A „nemmegszorító” intézkedések nyomán keletkező társadalmi feszültségek miatt kirobbanó elégedetlenkedési megmozdulások BÁRMILYEN ESZKÖZZEL VALÓ ELFOJTÁSA, LEVERÉSE MOST AZ ELSŐDLEGES HORDACÉL! Ennek a botrányos kinevezésnek a célja pedig, hogy TÖRVÉNYILEG IS SZENTESÍTSE AZ ESETLEGES – AKÁR VÉRES ELSZÁMOLÁSI/LEVERÉSI – akciókat! Illetve a megmozdulások JOGI ELLEHETETLENÍTÉSE, MEGELŐZŐ JELLEGGEL!
2. A bekövetkező véres leszámolások miatti UTÓLAGOS JOGI FELELŐSSÉGREVONÁS MEGAKADÁLYOZÁSA, ILL. ELLEHETETLENÍTÉSE AZ ARRA PARANCSOT ADÓ, ÉS A PARANCSOT VÉGREHAJTÓVAL SZEMBEN!
3. Ez a harmadik tényező az, ami viszont találgatásokra adhat okot. Ez ugyanis – szerintünk – a vajda politikai – taktikai cselekvési programjának az eredményessége, VAGY EREDMÉNYTELENSÉGE!
Ebben ugyanis benne van az orosz – ukrán (Kelet – Nyugat) háború VÉGKIMENTELÉRE játszó, LÁTSZÓLAG „OROSZBARÁT LELKESEDÉSTŐL” FŰTÖTT, ÁM ELKÖTELEZETT EU – NATO – TAGSÁGBAN REJLŐ, „bármelyik is győz, én a nyertesek oldalán leszek!” – hintapoltikus HAMIS VÁGYÁLMA! Ami természetesen igaz a Kínai – EU/USA/NATO – viszony kapcsán elfoglalt, UGYANCSAK KÉPMUTATÓ ÉS HASZONLESŐ vajdalelkületben is. Aminek a lényege az, hogy Döbrögi felfogása szerint Ő AZ OKOS ÉS ELŐRELÁTÓ BÖLCS POLITIKUS, AKI ÚGY FORMÁLJA A NEMZETKÖZI POLITIKÁT (IS!), HOGY ABBÓL – LEGYEN IS A VÉGE A TÖRTÉNÉSEKNEK BÁRMI – Ő CSAK PROFITÁLHAT! Ám valószínűleg itt tévedett a legnagyobbat! Hiszen ő, aki Mesternek képzeli magát a folyamatban, VALÓJÁBAN CSAK EGY ESZKÖZ A NEMZETKÖZI NAGYMESTEREK KEZÉBEN! AKIK A RÓLA BESZERZETT INFORMÁCIÓIKKAL – ESETLEG PÉNZZEL! – KÉNYSZERÍTIK A NEKIK ÉPPEN HASZNOS CSELEKVÉSEK MEGTÉTELÉRE! AMI PERSZE AZ ELLENÉRDEKELTNEK NEM JÓ! – VISZONT INFORMÁCIÓI VANNAK A „BÖLCS ÉS OKOS” vajda MÁSIK OLDALI „ELKÖTELEZETTSÉGÉRŐL”.
A HELYZET TISZTÁZÓDÁSA UTÁN PEDIG ELDOBJÁK AZ ESZKÖZT! Hogy ez a „helyzet tisztázódása” mikor fog bekövetkezni? – arról nekünk elképzelésünk sincs! Az viszont logikusnak tűnő elképzelésünk lehet, hogy a vajdánk érdeke az, hogy a lehető legtovább húzódjon az ügy! Hiszen neki lételeme a zűrzavar, az abban való ide – oda lubickolás lehetősége!
Ám azzal mindenképpen számolnia kell – és számol is a jelek szerint – hogy vajdaságában HAMAROSAN VÉGE SZAKAD A BOLDOG BÉKEIDŐSZAKNAK! Ezzel a botrányos kinevezéssel pedig CSAK ERRE TUD FELKÉSZÜLNI! Arra alpozva, hogy VALÓJÁBAN NINCS NEKI EGY HATÉKONY POLITIKAI ELLENLÁBASA! CSAK EGY SZERVEZETLEN, ZŰRZAVARBA SÜLLYEDT NÉPPEL SZEMBEN KELL MAJD FELLÉPNIE!
Eddig a pontig akár logikusnak is tekinthető ez a legújabb botrányos kinevezési akciója!
DE MI LESZ AKKOR, HA AZ ÁLTALA KAVART BELSŐ FESZÜLTSÉGEK LECSILLAPÍTÁSÁRA A „SZÖVETSÉGESEI” ÚGY DÖNTENEK, HOGY JOBB LESZ, HA ŐK MAGUK CSAPNAK ITT RENDET?
Nem nehéz elképzelni a „szövetségesei” gondolkodásmódját! Akik – szerintünk! – A PROBLÉMÁ(I)K LEGFŐBB OK(OZÓJ)ÁT TALÁN ÉPPEN AZ Ő SZEMÉLYÉBEN LÁTVA, A RENDCSINÁLÁST PONTOSAN AZ Ő SZEMÉLYÉNEK KIIKTATÁSÁVAL FOGJÁK KEZDENI! Azzal a felkiáltással, hogy „VAN MÁÁÁSIK…! – aki – ami lelkesen vállalja a magyarok élőhelyének gardírozást, a rendcsinálók igényei szerint!
Hát kérem!
ERRE AZ ESETRE EZ A JELENLEGI BOTRÁNYOS KINEVEZÉSSEL KIJELÖLT JOGI MENEKÜLÉSI ÚTVONAL A vajda SZÁMÁRA SEM JELENT MENTSÉGET!
IGAZ PERSZE, HOGY A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA SEM! TALÁN A LEGSZOMORÚBB EBBEN A TÖRTÉNETBEN AZ, HOGY MI – MAGYAROK! – VALÓSZÍNŰLEG OSZTOZNI LESZÜNK KÉNYTELENEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNELMÉNEK TALÁN EDDIGI LEGNAGYOBB SZÉLHÁMOSÁNAK – Döbrögi vajdának! – A SORSÁBAN!
EZT A SZÉGYENT PEDIG CSAK EGYETLEN MÓDON TUDJUK/TUDNÁNK ELKERÜLNI!
HA EGY IGEN RÖVID IDŐN BELÜL LÉTREJÖNNE ITT EGY ÚJ, HITELES, ŐSZINTE ÉS MEGBÍZHATÓ, A MAGYAR NÉP ÉS A NEMZET SORSÁT ELSŐDLEGES MÓDON KÉPVISELNI AKARÓ ÉS TUDÓ POLITIKAI ERŐ!
Madisonbe utaztam látogatóim és régi egyetemem, a wisconsini főiskola felavatási ünnepélyére. Az elnöknél és Mrs. Dykstranál laktam.
Az alapítványi ebéd és rádióbeszédem után, visszatérve az elnök lakásába, éppen be akartunk menni a házba, amikor egy fiatalember szaladt felénk a gyepen. Az United Press levelezője volt. Ő közölte velünk az izgalmas hírt, hogy Hitler megtámadta a Szovjetúniót. Mintha bomba csapott volna közénk. Véleményemet akarta hallani. Kifejtettem, hogy a nyugati demokráciák számára ez mennyire előnyös. Kérdésére kijelentettem: meggyőződésem, hogy a Vörös Hadsereg ellenállóereje a világot bámulatba fogja ejteni; még ha Hitler Ukrajna nagy részét birtokba is venné, igazi nehézségei — véleményem szerint — majd csak akkor kezdődnek. Nekünk egyenesen a józan emberi értelem parancsolja, hogy a Szovjetnek minden lehetséges támogatást megadjunk, mivel biztonságunk legnagyobb veszedelme ellen harcolnak, ami nem egyéb, mint Hitler támadósszelleme és sóvárgása a világuralomra. Ez a nyilatkozat bejárta a sajtót, mivel — hogy úgy mondjam — az összes jobb katonai szakértők felfogásának ellentmondott. Kijelentésem mindazonáltal nem hallomásból táplálkozott, hanem a saját tapasztalataimból. A következőkben közreadok néhány tényt és benyomást, amelyek jelentéseimben nem szerepelnek.
Megjegyzések a vörös hadseregről
Oroszországi tartózkodásom idején — 1937-ben és 1938-ban — meglehetősen sokat érintkeztem a Vörös Hadsereg vezetőivel és hallottam tőlük egyet-mást az orosz csapatok felől.
A szovjetkormányzat katonai szempontból is nagyon figyelembe veszi az ifjúságot. Az ifjúság igénybevétele katonai célokra, egyik jellemvonása a rezsimnek. Állandóan a helyi katonai hatóságok ellenőrzése alatt állottak. Mind a lányok, mind pedig a fiúk hatodik életévük elérésekor az úgynevezett „októbrista” szervezetek tagjaivá váltak, melyeket az állam erőteljesen támogatott. Innen más egyesülésekbe léptek: az „ifjú pionírok” (12—16 évig), majd a „konszomolok” egyesületébe (ifjú kommunisták szövetsége, 16—24 évig, körülbelül hasonló a mi cserkészeinkhez).
Charkovban láttam egy tipikus „ifjú pionírklubot” Olyan felszereléssel volt ellátva, mellyel az ifjúság szabadidejében képességeit kifejleszthette. Voltak laboratóriumai, ahol technikusok vezetése mellett dolgozhatott. Láttam, amint miniatűr repülőgép, tank, lokomotív, vasúthálózati stb. modelleket építettek. A katonai hatóságok élénken érdeklődtek e foglalkoztatásuk iránt.
De figyelmük legnagyobb részét a „komszomol”-oknak, a 16—24 évesek szervezetének szentelték. Sokoldalú testi kiképzésben részesültek, katonai fegyelmet tanultak, gyakorolták az éleslövészetet, igen behatóan az ejtőernyőugrást, a siklórepülést, a testgyakorlás minden fajtáját, alkalmuk volt kézügyességek elsajátítására stb. Az egésznek olyan a jellege, mintha a mi ifjúsági szervezeteink az első évektől kezdve előkészítő intézmények lennének az USA hadseregének szolgálatára.
Ilyen kiképzés után 1,500.000 ifjú kerül évenként a zászlók alá. Alkalmam volt, hogy a Vörös-tér katonai parádéin és egyéb látványosságain a haderő egyes fegyvernemeinek mintegy a keresztmetszetét megfigyeljem. Természetesen válogatott csapatok voltak. Ennek ellenére hozzásegített egy bizonyos összbenyomás megalkotásához.
A legénység — a gyalogság
A legénység kivétel nélkül nagyon jó hatást keltett. Különösen a gyalogság tűnt ki, amint a Kreml nézőtribünjei előtt a sokezer főből álló csapatok elvonultak; a csípőkig csupaszon, simára borotvált fejjel, dióbarnára égetett testtel, a legtöbben magasnövésű, erőtől duzzadó emberek, az atléták ütemes lábdobbanásával. Nehéz lett volna bárhol is testileg alkalmasabb csoportot vagy szabatosabban masírozó csapatokat találni, mint ezek, amint zárt alakulatokban, feszes vállakkal, arcvonaluk irányában egyenesen maguk előtt tartott szuronnyal előttünk elvonultak. Azt a benyomást ébresztették, hogy egyszer még nehéz lesz a „senki földjén” keresztülhatolva elkészülni ezekkel a csapatokkal.
A proletár lövészhadosztályok
A Vorosilov marsall előtt tisztelgő katonai egységek között felvonult egy körülbelül 6000 főből álló polgári alakulat is, amelynek tagjai fegyveres századokba osztva, valamennyien különböző, meglehetősen viseltes civilruhát hordtak. Ez előképe volt a szervezett gerillabandáknak, amelyeket a Vörös Hadsereg most igénybe vesz, hogy az úgynevezett „hátsó védekezés” segítségével a németek összekötővonalait szétrombolja, miáltal a szovjet-stratégák meg akarják előzni a villámháborút. Jellemző vonása az is, hogy a Kreml felelős férfiai már 1937-ben előre látták, hogy a német offenzíva lerohanja majd Nyugat-Oroszországot és megtették az előkészületeket arra, hogy ezeket a proletárlövészeket mint a „felperzselt föld” stratégiájának egyik alkotóelemét és mint a polgári védekezés formáját a német vonalak mögött vessék a küzdelembe.
A gépesített egységek
Amennyire észrevehettem, a Vörös Hadsereg gépesített egységei kibírják az összehasonlítást más nagy európai hadseregek gépi felszerelésével. Akkor állítólag 4000 különböző fajtájú és teljesen használható harckocsi fölött rendelkeztek és abból következtetve, amit a nehézipar gyáraiban magam láttam és jól értesült forrásokból merítettem, meggyőződtem róla, hogy a Szovjet a tömegtermelés segítségével a legnagyobb gyorsasággal még több tankot tudna előállítani. Későbbi események igazolták megállapításomat. A Vörös Hadsereg, napján, 1938-ban, 480 harckocsi pihent meg a Vörös-téren, részben óriás nagyok, részben könnyebb fajtájúak, valamennyien ijesztő sebességre képesek, — óránkénti teljesítőképességük 24—65 mérföld. A katonai szakértők szerint a felvonulás igen jól sikerült.
Azt is megjegyezték, hogy a tankok bevonulása a városba és átvonulásuk a Vörös-térre feltűnően kevés forgalmi akadállyal járt és géphibának alig volt nyoma.
Az orosz ifjúság lelkesedése a repülés iránt
A Szovjet repülésügyének megítélésénél figyelembe kell venni az orosz nép rajongását a repülés iránt. Minden szovjetorosz városban, nagyban vagy kicsinyben, van egy úgynevezett „kultúr- és üdülőpark” és mindezek a helyek egyéb szórakoztató alkalmatosságok mellett magas tornyokkal is el vannak látva az ejtőernyőugrás gyakorlására. Ezek a tornyok az összes „pihenőnapokon” (szünet- vagy ünnepnapok) hemzsegtek a gyermekektől és a fiatalságtól, akik valamennyire meg akarták kísérelni az ejtőernyőugrást. Moszkvában állítólag többszázezer fiatalember van (számukat rendesen egymillióra becsülik), akik hivatalos sportjelvényüket úgy szerezték, hogy repülőgépről — 600 méter vagy nagyobb magasságból — ejtőernyővel leereszkedtek. Emlékszem egy szemléltető példára: egy löncs alkalmával, amelyet Litvinov külügyminiszter a diplomáciai testület tagjai részére adott. 18 éves leánya, elragadóan bájos teremtés, lélekszakadva az ebédlőbe rontott és az örömtől túláradó hangon újságolta, hogy harmadik leereszkedése sikerült és így elnyerhette az annyira óhajtott tagságot az ejtőernyősök testületében.
A tisztek és legénység kiképzése
1939-ben jelentette Vorosilov a szovjetkongresszusnak, hogy a Vörös Hadsereg számos új katonai nevelőintézetet létesített a Frunzetől a húszas években alapított katonaiskolák mintájára, úgyhogy most már hatvanhárom kiképzőiskola áll a szárazföldi katonaság rendelkezésére, melyekben tízezernyi középiskolát végzett fiatalembert készítenek elő a tiszti hivatásra. Ez iskolák sikeres elvégzése a hadnagyi rangra képesít. Harminckét repülő-, valamint műszaki iskolában pedig — így folytatta — légügyi szakértőket és repülőszemélyzetet képeznek ki. A magas parancsnoki tisztségekre alkalmasak tizennégy akadémián és katonai egyetemen részesülnek továbbképzésben. Ezeken a főiskolákon esti tanfolyamokat is tartanak 15.000 főnyi magasabb parancsnoki vagy egyéb főtiszti hallgatóság előtt. A stratégiai kérdésekkel foglalkozó szovjetirodalom — mint mondják — nagy tekintélyt vívott ki magának külföldi szakkörökben, különösen Németországban.
Szigorú felvételi vizsgák
Moszkvai katonai szakértők közölték velem abban az időben, hogy a felsőbb katonai iskolákba való felvételi vizsgákat és próbákat az utóbbi években rendkívül megszigorították, komoly tudományos képzettséget követelnek és a válogatás rendkívül alapos. A magasabb tisztikart versenyvizsgák révén a legalkalmasabb és legtehetségesebb várományosok állandóan szűkebbre vont köréből egészítik ki, melyhez az emberanyagot a teljes haderő tartaléka szolgáltatja.
A tisztek és a csapatok erkölcsi színvonala
1937 és 1938-ban a volt cári tisztek száma, akiket más jelöltek hiányában parancsnoki állásokkal bíztak meg a Vörös Hadseregben — rohamosan csökkent. Fiatalabbakkal pótolták őket, olyanokkal, akik elvégezték a Frunze és Vorosilov által alapított számtalan katonai nevelőintézetek egyikét. 1937-ben a Vörös Hadsereg jellemző tiszti típusa olyan ember volt, aki fegyvernemének valamelyik szakiskoláját elvégezte, majd a magasabb parancsnoki állásokra és a vezérkari szolgálatra képesítő katonai főiskolák vagy akadémiák egyikén bizonyos minősítést ért el. Mint kisebb egységek parancsnoka, katonai képességei elsőrangúak voltak. Magasabb állásokra való alkalmasságáról azonban még bizonyosságot kell tennie. Rendesen jómegjelenésű, nagyravágyó, energikus és zúgolódás nélkül visel el olyan fáradalmakat és nélkülözéseket, melyek más hadsereg tisztjének nemigen jutnak osztályrészül.
Az uralkodó hatalom még idejében észrevette és sohasem tévesztette szem elől, hogy kormányzásának sikere végső fokon a hadsereg lojális támogatásától függ. A nép széles rétegei és a kormány szemében semmi sem túlságosan drága, ha arról van szó, hogy a Vörös Hadsereknek áldozzon. Semmilyen fáradságot nem sokalltak, hogy a tisztekben és a legénységben a kormányzat és a haza iránti hűséget istápolják. Állítólag a katonai iskolák tantervének 60%-a katonai ismeretekből, míg 40 százaléka kommunista szaktárgyakból áll.
Beszélték, hogy a tisztogatás után megürült számos magasabb parancsnoki állást túlnyomórészt fiatalabb tisztékkel töltötték be, akik ha nem is rendelkeztek elődeik tapasztalataival, ezt a hiányt a kormányzat iránti hűséggel, odaadással és valószínűleg nagyobb energiával pótolták. Azt is hallottam, hogy ez a változás az egyszerű katonában a biztonság és a bizalom érzését keltette, mivel hozzá közelebb álló, őt jobban megértő tisztek kezében tudta magát és nem a „trockijista árulókéban, akik elnyerték méltó büntetésüket”.
A „morális erő” kérdését vizsgálva, tudnunk kell, hogy az átlagkatona harminc évesnél fiatalabb. Más szavakkal: 1917-ben, a Szovjet születésekor legfeljebb hétéves volt. A legzsengébb ifjúkortól kezdve, minden eszköz felhasználásával gondoskodik a szovjet-kormányzat arról, hogy a gyermekekbe a kommunizmus eszméjét és alaptörvényeit beoltsa és Szovjetoroszország nagyságát és a bolsevizmussal való sorsközösséget gondolkozásuk alapjává tegye.
Többnyire nem gondoljuk meg eléggé, hogy ilyen körülmények között a kommunizmus egyfajta vallásos hitté lesz és hogy a kommunista párt legfőbb alaptörvénye a feltétlen odaadás a pártgondolat és szünetnélküli hűség a választott vezetők iránt. Az akkori körülmények között ez a Sztálin iránti hűséget jelentette. A kormány kétségtelenül tett akkor lépéseket a hadsereg hűségének megszilárdítására. A tiszti fizetéseket, lényegesen emelték. A Szovjet rohamosan bővülő védelmi programja számtalan alkalmat nyújtott a parancsnoki képességek és a felelősségérzet kibontakozására.
Éppen így tekintetbe kell venni azt is, hogy az összes propagandaeszközök, — úgymint a sajtó, a hirdetőoszlopok, a színház, a mozi, az iskolák, a könyvek, a folyóiratok a kormányzat felügyelete alatt állnak és egy célt szolgálnak: ez a cél az odaadás a kormányzat s a kommunizmus iránt, a félelem a külső háborútól, valamint az orosz nacionalizmus ébrentartása és a szeretet „anyácskánk, Oroszország” iránt.
A Vörös Hadseregnek ezidőtájt a japánok felett aratott győzelmei a Hanau-tónál és az Amurnál, megerősítették a katonai erkölcsöket. A Kreml sohasem felejtette el, hogy keleten a szamurájokkal, míg nyugaton a nemzetiszocialistákkal van dolga. Hogy eme kettős arcvonal követelményeinek eleget tegyen, két egymástól teljesen különálló seregtestet alkotott, egyet Európában és egyet Szibériában, melyek mindegyike önellátó és rendeltetésük, hogy a másik mindennemű támogatása nélkül harcolhassanak. Biztosítottak róla, hogy a távolkeleti „Vörös Zászló” sereg négyszázezer főt számlál és két évre elegendő munícióval és élelmiszertartalékkal rendelkezik. Az összes haderő túlnyomó része akkoriban a Szovjet nyugati határának közelében állomásozott. A tisztogatási válság idején nyílt először alkalma a japán hadseregnek, hogy a keleti-orosz sereg erejét „kipróbálja”. Az összeütközés eredménye a tengelyhatalmak számára nem volt nagyon vigasztaló. Akkoriban mondta nekem egy magasrangú japán hivatalnok, hogy a gépesített egységek s a gyalogság ereje és teljesítőképessége mély benyomást keltett és japán katonai körökben tekintélyes mértékben emelte a Vörös Hadsereg hatalmának tiszteletét.
Kevéssel München előtt voltunk akkor és Hitler több százezernyi munkás segítségével, lázasan építette a Westwallt. Abban az időben közölte hivatalosan a szovjetkormány Lengyelországgal, hogy csehszlovákiai német támadás esetén eleget óhajt tenni szövetségesével, Franciaországgal szemben fennálló kötelezettségeinek és harcolni fog a csehszlovák köztársaságért és ez esetben a szerződés feltételeinek megfelelően, a megnemtámadási egyezményt megszűntnek tekinti. Minden újabb válság fokozta Moszkvában a háborús hangulatot és a háború állandóan a „levegőben lógott”. Ezekkel az eseményekkel karöltve tudvalevőleg nagyon gyökeres intézkedéseket foganatosítottak a Szovjetúnió véderejében és harci szervezeteiben. A tisztogatási akciók az egész haderőt megrázták és el kellett viselnie az erősebb központi ellenőrzés érdekében történő újjászervezését. Az ausztriai bevonulás után és a csehszlovák válság miatt újból beosztották a katonai kerületeket. Japánnal a helyzet kiéleződött és kiváltképpen az Amur-menti incidens után igen komollyá vált. A „Vörös Zászló”-sereget a Távolkeleten közigazgatási szempontból két részre osztották. A tüzérhadosztályok létszámát 13.000 főről 18.000-re emelték. München előtt és után a határ sebezhető pontjait lázasan megerősítették, kiterjesztették a megerősített zónákat és betonfedezékeket építettek. A tankok és tankegységek, valamint egyéb gépesített alakulatok számát felemelték.
Ez a hatalmas védelmi terv és a hadsereg megerősítése világosan mutatkoznak ez évek költségvetésének hadi és tengerészetei kiadásaiban. Becslés szerint 1937-ben a hadsereg és a flotta kormányzati kiadásai 23 milliárd rubelre rúgtak. 1938-ban az államháztartási előirányzat a következő évre ez összeg dupláját helyezte kilátásba, tudniillik 40 milliárd rubelt a hadseregre s a tengerészeire és további 25 milliárd rubelt az ipari védekezésre, tőketartalékolásra és egyéb hadicélokra. Az 1939. évben a védelmi költségvetés 82 milliárdnyi összeget igényelt a következő évre és 1940-ben a kormány összesen körülbelül 105 milliárdot követelt a hadsereg, a flotta és a hadiipar számára.
Röviden, e három év alatt átlagosan 8 milliárd dollárt használtak fel évenként háborús célokra, oly összeget, mely túlhaladja a brit szigetek teljes adóbevételeinek összegét és eléri az Egyesült Államok kormányának a szövetségi adókból származó adóbevételeit is.
1938 végén közölte Vorosilov, hogy a páncélkocsik száma 1934-hez viszonyítva a hét és félszeresére emelkedett; a harckocsik pedig megháromszorozódtak. A légelhárító- és tankelhárítóágyúk száma rohamosabban szaporodott, mint bármelyik más fegyverfajta, úgyszintén a tanktüzérség is. A vegyiharcra kiképzett csapatok megduplázódtak. Nyilvánosan közhírré tették, hogy a légelhárítás hordképessége kétszerese a réginek. Ugyancsak nyilvánosan közölte Vorosilov, hogy a vadászgépek megháromszorozódtak. A fényszóró és géperejű szállító-osztagokat, valamint egyéb fegyvernemeket is mennyiségileg és minőségileg teljesen újjászervezték. A bombázógépek rakományának bombatere a háromszorosára nőtt. A pártkongresszushoz intézett egyik jelentésében szerepel az a csodálatos megállapítás, hogy a vadászgépek sebessége óránként 500—1000 km, míg elérhető magasságuk 14—15.000 m körül mozog.*
———
* Jellemző, hogy akkoriban sokan akadtak Moszkvában, akik ezeket a bejelentéseket egy kézlegyintéssel elintézték. A Beaverbrook- és Harrimann-féle misszió azóta nyilvánosságra hozott jelentései azonban igazolni látszanak azt, hogy Vorosilov egyáltalán nem túlzott.*
A szovjetvezetők nemcsak a technikáját ismerték fel világosan Hitler és Mussolini támadó taktikájának, hanem tulajdonképpeni céljait is. 1937 és 1938 ugyanaz volt Szovjetoroszország számára, ami az Egyesült Államoknak a katonai készülődés terén 1940 és 1941. Csehszlovákiát akkor hasonló viszony fűzte Oroszországhoz, mint Nagybritanniát ma mihozzánk. A csehszlovák erődítmények eleste után, mikor Franciaország Hitler parancsára szövetségesének a müncheni konferencián való részvételét megtagadta, Oroszország minden reményét elvesztette, hogy mások közreműködésével megvédheti magát. Ezért hagyták jóvá az óriási összegeket és készítettek még szélesebb körű új terveket tank-, repülőgép- és hadianyaggyárak alapítására és megnagyobbítására, nemcsak a Don-medence, hanem a távoli belső országrészek számára is.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
„Oroszország kiterjeszti az ukrajnai különleges hadművelet földrajzi céljait abban az esetben, ha nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítanak Kijev részére.”
Ezt Alekszandr Darcsiev, az orosz külügyminisztérium észak – amerikai főosztályának igazgatója nyilatkozta – írja a TASZSZ.
Egyúttal emlékeztetett a Kijevbe irányuló tömeges nyugati fegyverszállítások és a különleges katonai művelet előrehaladásával és annak időzítésével kapcsolatos összefüggésekre, amit Moszkvában többször is hangoztattak.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerrel való pumpálása az orosz csapatok földrajzi feladatainak bővülését vonja maga után.
„Oroszország nem engedheti meg, hogy a megmaradt ukrán területen olyan fegyverek legyenek, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek hazánkra, a DNR-re, vagy az LNR-re” – tette hozzá Darcsiev.
Az orosz légvédelmi rendszer ismét megmentette a létesítményt egy nukleáris katasztrófától, amely a zaporozzsjei atomerőművet folyamatosan lövöldöző ukrán hadsereg bűnös tettei miatt következhetett volna be – írta Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja Regionális Állami Igazgatóság főtanácsának tagj, a Telegram csatornáján.
„Az ukrán fegyveresek tegnap este kilenc reaktív tüzérségi lövedéket lőttek ki az Energodar melletti zaporozzsjei atomerőműre. A légvédelmi rendszer viszont teljes sikerrel működött, és kizárta a közvetlen csapás lehetőségét az erőműre” – közölte a regionális tisztségviselő.
„A lövedékek egy részének a maradványai a kiégett fűtőelemek tárolója és az atomerőmű közé, egy része pedig a hőerőműbe hullott. Maga az atomerőmű nem sérült meg, normálisan működik. Az orosz hadsereg légvédelme ismét teljes sikerrel mentettemeg a világot az ukrán nacionalisták által folyamatosan kiprovokálni akart nukleáris fenyegetéstől” – írta Rogov.
A Zaporozzsje régió adminisztrációjának vezetője hozzátette, hogy a zaporozzsjei atomerőmű jelenleg rendesen működik.
Ma az orosz katonai műveletek ismertetése HELYETT inkább az ukrán vezérkar nem igazán terjedelmes, ám annál inkább borús hangulatú jelentését idézzük, ami pedig mégiscsak köthető az orosz hadsereg „Z” műveletéhez.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának mai összefoglalójában a kijevi rezsim szokás szerint kelletlenül elismeri az orosz hadsereg és a DNR NM egységeinek hadműveleti sikereit, és egyszerre több irányban.
Tehát „Harkov irányában az orosz hadsereg előnyomuló harci felderítő tevékenységet indított Pityomnyik térségében.
Szlavjanszk irányban az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz hadsereg a Dolina térségében folytatja a rohamműveleteket.
Kramatorszk térségében a szövetséges erőknek nem sikerült az áttörési kísérlet Szporno közelében, és ott „állóháború” bontakozott ki.
Zaicevo térségében a szövetséges erők offenzívát indítottak, és légicsapások sorozatát mérik az Ukrán Fegyveres Erők állásaira Soledar és Vesela Dolina közelében.
Krasznogorovka irányában az ellenség folyamatosan rohamműveleteket hajt végre, a hadműveletek Pervomajszkij közelében zajlanak.
Novopavlovszk és Zaporozzsje irányban a tüzérségi és harckocsik lövöldözése zajlik oda – vissza az ütközési vonal mentén. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Pavlovka térségében indítottak offenzívát.”
Herszon régióban tegnap este szinte folyamatosan működtek az orosz légvédelmi rendszerek, amelyek a sikerel verték vissza az ukrán támadást.
Az Ukrán Fegyveres Erők megpróbáltak csapást mérni az Antonovszkij – hídra, amelyet korábban többször is lőttek.
A kijevi rezsim megpróbált hatalmas ellenséges csapást mérni Antonovkára, de az orosz légvédelem ezt is sikerrel hiúsította meg.
Az orosz HM napi tájékoztatója magyar idő szerint du. 15-óráig – tudomásunk szerint – még nem jött ki. (Vasárnap van) Tőlük csak annyi derült ki ezidáig, hogy „Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői a támadó akciója eredményeként a Harkov régióban lévő Udi települést teljesen felszabadították”
Az orosz Honvédelmi Minisztérium még ehhez a hírhez hozzátette, hogy az Orosz Fegyveres Erők Harkovban megsemmisítették a VSzU 127. dandára 247. zászlóaljának főhadiszállását, a város környékén pedig az ellenség négy élőerő – és katonai felszerelési bázisát.
Miközben a Nyugat és a kijevi rezsim hisztizik az Amnesty International minapi, az ukrán hadsereg civileket veszélyeztető jelentése miatt, az Ukrán Fegyveres Erők fegyveresei egy másik iskolában laktanyát és fellegvárat állítottak fel. Erről pedig még videot is készítettek.
Alekszej Aresztovics kijevi hadügyér pedig kijelenti, hogy az Ukrán Fegyveres Erőknek „joguk van mindenhez!”
Üzenetet és figyelmeztetést küldtek Döbrögiéknek: Ne élősködjenek az embereken, a vajdabanda pofátlanul nyerészkedik
Tízmilliárd eurós adócsökkentést terveznek Németországban, mert pénzügyminiszterük szerint az állam nem gazdagodhat az infláció révén a polgárai kárára.
Az MSZP azt üzeni Orbán Viktornak és a Fidesznek, hogy ilyen az igazi kormányzás: az ország vezetői megkönnyítik az emberek életét, nem pedig élősködnek rajtuk!
A Fidesz pofátlanul nyerészkedik a brutális dráguláson: Orbánék 800 milliárd forint áfa-többletbevételt söpörtek be csak az idei év első felében!
Ekkora plusz bevételből bőven lenne pénz arra, hogy 0 százalék legyen az alapvető élelmiszerek áfája, ez az intézkedés ugyanis mindössze 300 milliárd forintba kerülne. Erre az Európai Bizottság tavaly év végi döntése értelmében lehetőség van, így ezt az MSZP kezdeményezte is.
Ehelyett Orbán Viktor nyerészkedő kormánya nem csökkentette, hanem bújtatott módon még növelte is az élelmiszerek áfáját a forgalomra kivetett 4 százalékos kiskereskedelmi különadóval. Ezt ugyanis az üzletek tovább hárítják a vásárlókra, akik így gyakorlatilag már 31 százalékos áfát fizetnek.
Figyelmeztetjük a Fideszt, hogy kapkodás, amatőr lépések, átgondolatlan, érzéketlen döntések helyett rázzák végre meg magukat és kezdjenek el kormányozni! Első lépésként javasoljuk, hogy az alapélelmiszerek áfáját csökkentsék 0 százalékra, mert ennek a fedezetét már beszedték, ott van az államkasszában!
– írták a közleményükben. (propeller)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…Figyelmeztetjük a Fideszt, hogy kapkodás, amatőr lépések, átgondolatlan, érzéketlen döntések helyett rázzák végre meg magukat és kezdjenek el kormányozni!…”
BIZONY ÁM! EZT ÍRTA A DÜHÖS MASZOP A VAJDABANDÁNAK!
Egy roppant ideges hangvételű „FIGYELMEZTETŐ” közleményben!
„…RÁZZÁK VÉGRE MEG MAGUKAT, ÉS KEZDJENEK EL KORMÁNYOZNI!…”
Na Te vajda! Ezt aztán jól megkaptad! – bakker! Kirántottad a gyufát a maszopossaknál! De nagyon! Az Ági – Berci társelnökölte – a legutóbbi felmérések szerint 1; max. 2 – százalékos támogatottságú – „baloldali ellenzéki” tásaság a sarkára állt, és rád förmedt! KEZGYÉMÁ’ EL QRMÁNYOLNI, MER HA NEM, BUKIK A NER! OSZT’ AKKÓ MI LESSZ VELÜNK?! MENNYÜNK MINK IS DÓGOZNI A ZÖSSZESZERELDÉKBE?
Már látjuk lelki szeinkkel, amint eme SZIGORÚ FELSZÓLÍTÁSRÓL tudomást szerzett Döbrögi és az ő hordája, a vajda elkezdett vacogni rémületében! Ami persze azonnal átragadt a bandája többi vezető egyedére is! Azóta is pánikhangulat uralkodik soraikban! Eljött a végítélet napja! – sopánkodhatnak sűrű kéztördelések közepette! Az Ági meg a Berci morcoskodnak ránk! Íííjjjaaajjj! Hát mi lesz ebből?
EZEK AZTKÖVETELIK TŐLÜNK, HOGY RÁZZUK MEG MAGUNKAT, ÉS KEZDJÜNK EL KORMÁNYOZNI!
Dehát nem vagyunk mi ázott kutyák, hogy rázzuk meg magunkat! Meg hát tudják azt ők is nagyon jól, hogy a KORMÁNYZÁS AZ EGY FELELŐSSÉGTELJES DOLOG! AZT IS TUDJÁK – HISZEN ŐK MAGUK IS VOLTAK MÁR HATALMON! – HOGYMI IS – CSAKÚGY MINT ŐK – SOHA NEM IS AKARTUNK KORMÁNYOZNI!
MI IS – CSAKÚGY MINT ŐK (meg mindegyik) CSAK QRMÁNYOZNI MEG ZSÁKMÁNYOLNI AKARTUNK – AKARUNK! Mindig! SZOROS KITARTOTTI SZÖVETSÉGBEN! És most még az ÁFA – t is a szemünkre hányják! De hiszen abból kapják ők is szövetségesi hűbérüket!
EZEK NEM TUDJÁK MÁR JÓ SORUKBAN, HOGY MIT BESZÉLJENEK!
Jer hát fijam! – inte a vajda a maszopos ÖSSZEKÖTŐJÉNEK! ERIGGY, OSZT’ KÖZÖLD VELÜK: ÉNGEM, MINKET, ŰK CSAK NE FENYIGESSENEK! TEGYÉK CSAK A DÓGUKAT, OSZT ASSZISZTÁJJONAK A MI QRMÁNZÁSUNKHÓ ÚGY, MINT EDDIG! ELÉG LEGYEN A BOLONDOZÁSAJIKBÚ!
Lelki szemeinkkel pedig azt is látjuk, ahogy a vajda üzenetét megkapva, az Ági – Berci társelnökpáros idegesen rágni kezdi a szája szélét. Fölizgatták a vajdát az ő jószándékuktól vezérelt FIGYELMEZTETÉSÜKKEL!
Amiről – ha nincs Döbrögisztánban internet – senki nem is értesül! CSAK A MASZOP ELNÖKSÉGE!
Aztán megnyugodva konstatálják: az ő FIGYELMEZTETÉSÜK NEM IGAZÁN – sőt EGYÁLTALÁN NEM! – RÁZTA MEG A MAGYAROKAT! Talán ha néhány – a politika iránt érdeklődő – ember INGERÜLTSÉGÉT kiváltották!
A MASZOP? HÁT AZ MÉG LÉTEZIK? – kérdezi legfeljebb az a néhány INGERÜLT! Aztán még ingerültebben hozzáteszik: SAJNOS LÉTEZIK! Ezek is! A NER ÉPÍTŐKOCKÁIKÉNT!
Nehéz annak a szülőnek, aki nem ismeri gyermeke lelkivilágát. Látja, hogy gyermeke titokzatos és veszélyt hozó dolgokat művel, de képtelen behatolni rejtett világába, és arra sincs ereje, hogy eltiltsa a titkos tevékenységtől.
Vanya apja komor tekintetéből már a reggeli tea mellett megérezte a vihar közeledtét. Ki is tört, amikor Nyina nővére vízért ment a kútra, és onnan magával hozta Fomin kivégzésének hírét, és elmondta, miket beszélnek az emberek.
Apja arca azonnal színt váltott, és sovány képén kidagadtak állkapocsizmai.
– Mi itthon nyilván közelebbi értesüléseket szerezhetnénk – szólt epésen, és nem nézett a fiúra. Szeretett ilyen kifejezésekkel élni. – Mit hallgatsz? Beszélj! Hiszen te, hogy úgy mondjam, köztük élsz – mondta halkan az öreg.
– Kik között? A rendőrök között vagy mi? – kérdezte Vanya és elsápadt.
– Miért járt itt tegnap ez a Tyulenyin? Méghozzá tilos időben?
– Ki törődik az idővel? Mintha Nyinka nem járna tilos időben találkára! Beszélgetni jött. Nem először történt …
– Ne hazudj! – fakadt ki az öreg, és tenyere élével az asztalra ütött. – Ezért börtön jár. Ha ő nem is félti a fejét, hogyan vállaljuk majd a felelősséget mi, a te öreg szüleid?
– Másról beszélsz, apám – mondta Vanya csendesen, felállt és nem vette tudomásul, hogy apja egyre döngeti az asztalt: „Igen, arról beszélek!” – Azt akarod megtudni – folytatta a fiú -, hogy benne vagyok-e a földalatti szervezetben. Ezt akarod megtudni. Nem, nem vagyok benne. És Fomin dolgát is csak Nyinától tudtam meg. De azt megmondom: úgy kellett neki, ennek a szemétnek! És láthatod Nyina szavaiból, hogy így gondolkoznak az emberek is. Magad is így gondolkozol. De nem titkolom: minden erőmből segítségére vagyok az embereinknek. Valamennyiünknek segítenünk kell nekik, és én – komszomolista vagyok! Nem szóltam erről sem neked, sem anyámnak, miért nyugtalanítsalak benneteket, hiába …
– Hallottad, Nasztaszja Ivanovna? – és az öreg szinte tébolyodottan meredt fakó szemével az asszonyra. – Itt van, bánatot okoz nekünk! … Nem szégyelled magad? Egész életemben csak értetek dolgoztam. Elfelejted, hogy éltünk mi otthon? Tizenkét család élt a házban, csak gyerek huszonnyolc volt. Ti értetek, gyerekekért, facsartuk ki, anyád meg én, minden csöpp erőnket. Nézz anyára, mi lett belőle … Alekszandrt taníttattuk, nem fejezte be az iskolát. Nyinát taníttattuk, ez sem tanult végig; minden reményünk benned volt, te meg magad tolod hurokba a fejed. Anyádra nézz! Két szemét érted sírja ki, te meg semmit sem veszel észre!
– Hát szerinted mit kellett volna tennem?
– Eredj dolgozni! Nyinka dolgozik, dolgozz te is! Ő könyvelő, és segédmunkásnak ment, de te?
– Kinek dolgozzak? A németeknek? Hogy még többet ölhessenek meg a mieink közül? Igen, ha visszajöttek a mieink, elsőnek állok be dolgozni … A fiad, az én bátyám a Vörös Hadseregben van, te meg azt parancsolod nekem, menjek segíteni a németnek, hogy minél gyorsabban megölje a fiadat – mondta Vanya dühösen.
Már szemtől szemben álltak egymással.
– És mit zabáljunk? – kiáltott az apa. – És akkor jobb lesz, ha az első, akiért töröd magad, elárul? Elad a németeknek? Hát ismered te az embereket, akár azokat is, akik az utcánkban laknak? Tudod, hogy mifélék? Hogy ki min töri a fejét? Én tudom. Mindenkinek megvan a maga gondja, mindenki önző. Te vagy az egyetlen, aki másokért töröd magad.
– Nem igaz! Miféle önzés volt például a te részedről, amikor segítettél evakuálni az állami javakat, apám?
– Nem énrólam van szó!
– Rólad! Honnan veszed, hogy te jobb vagy a többinél? – kérdezte Vanya, és egyik keze ujjával az asztalra támaszkodott, miközben makacsul előrehajtotta szemüveges fejét. – Önzés! Mindenki csak magáért! Én meg azt kérdezem tőled, apám, vajon önzésből jártál-e be a munkahelyedre, amikor már nem kellett volna, még éjszaka is, betegen, hogy segíts csomagolni – nem a saját holmidat? Hát azt hiszed, hogy csak magad vagy ilyen a világon? Még tudományos szemmel nézve is indokolatlan …
Nővére, Nyina, aki, vasárnap lévén, otthon tartózkodott, az ágyon ült, nem nézett a vitázókra, hanem csak ült, mint mindig, és lehetetlen volt kiokoskodni, hogy mire gondol. Anyjuk meg, ez a korán és erősen megöregedett, jólelkű, gyönge akaratú asszony, aki egész életében a földeken és a kemence körül robotolt, most mindennél jobban retteg attól, hogy Alekszandr Fjodorovics dühében kiátkozza és elkergeti a házból Vanyát. És amikor az öreg beszélt, hízelgőn bólintgatott feléje, hogy kissé megszelídítse, amikor meg a fiú beszélt, megint csak az urára nézett, de hamiskás mosollyal hunyorgatva, mintha ezekkel a jelekkel akarná rávenni az öreget, hogy mégiscsak hallgasson a fiúra, bocsásson meg neki, bár ők ketten – öregek – nagyon jól tudják, hogy milyen esztelenség, amit a fiú itt összehord.
Az apa színevesztett orosz ingére húzott kabátban állt a szoba közepén; félig megroggyant, öreg lábán papucs, térdén kipúposodó, foltozott nadrág, és hol görcsösen a mellére nyomta, hol csüggedten leejtette öklét, aztán rákiáltott a fiúra:
– Nem a tudománnyal, hanem az élettel bizonyítok!
– Hát a tudomány nem az életből való? … Nem te vagy az egyetlen, aki keresi az igazságosságot! – mondta Vanya váratlan hévvel. – Te még azt is szégyelled, hogy szereted a jót, az igazat.
– Nincs okom szégyenkezésre.
– Akkor meg bizonyítsd be, hogy nincs igazam! Kiabálással engem nem lehet meggyőzni. Meg tudok békélni a dologgal, hallgatok is. Úgy van. Cselekedni azonban úgy fogok, ahogy a lelkiismeretem mondja.
Az öreg váratlanul megtört, és szeme elborult.
– Látod, Nasztaszja Ivanovna – mondta vékonykás hangon -, kitaníttattuk a fiúcskánkat … Kitaníttattuk, és többé nincs szüksége ránk: agyő! … – széttárta karját, megfordult és kiment.
Anasztaszija Ivanovna szapora léptekkel követte. Nyina fel sem emelte a fejét, ült az ágyon és hallgatott.
Vanya céltalanul botorkált egyik sarokból a másikba, aztán leült, és sehogy sem tudta lelkiismeret-furdalását lecsillapítani. Mint máskor, most is megkísérelte, hogy bátyjának szánt versbe öntse bánatát:
Egyetlen hűséges barátom,
Bátyám, meghitt Szásám …
Nem.
Meghitt barátom, hű fivérem …
Nem, a versbe szőtt üzenet sehogy sem sikerült. Azonkívül nem is tudta, hogyan küldje el bátyjának.
Megértette, hogy mit kell tennie: Klavához kell mennie Nyizsnye-Alekszandrovszkijba.
Jelena Nyikolajevna Kosevaja kétszeresen gyötrődött azon, hogy nem tudta, mitévő legyen: megtiltsa-e fiának a földalatti munkát, vagy ellenkezőleg, segítsen-e neki? Mint minden anyát, őt is éjjel-nappal, szakadatlanul gyötörte a bánat: a fiúért való rettegés megbénította minden cselekedetét, testileg, szellemileg kifacsarta, és mély ráncokat rótt az arcára. Félelme olykor szinte állati rettegéssé fajult: úgy érezte, hogy törni-zúzni, ordítani kell, hogy erőszakkal ki kell tépni a fiút szörnyű sorsának karmaiból, amit ő maga idézett elő magának.
De ott élt lelkében elhunyt férje, Oleg nevelőapja, élete egyetlen mélységes, szenvedélyes szerelmének emléke, és benne magában is olyan izzó harci tűz lobogott, hogy képtelen volt nem együtt érezni fiával.
Gyakran megbántva érezte magát: hogyan tud előtte, édesanyja előtt titkolózni? Hiszen a fia olyan őszinte, szerető, gyöngéd, szófogadó volt mindig! De leginkább az bántotta, hogy anyja, Vera nagyanyó valószínűleg tudott unokája összeesküvéséről, és szintén titkolódzott előtte. Sőt, a jelek szerint még Kolja fivére is részt vesz az összeesküvésben. És úgy látszik, hogy még egy voltaképpen idegen nő: Polina Georgijevna Szokolova, azaz Polja néni is – ahogy a Kosevoj családban hívták – közelebb áll Oleghez, mint az édesanyja. Hogyan, mikor és hogyan kezdődött ez?
Azelőtt Jelena Nyikolajevna és Polja néni olyan elválaszthatatlan barátnők voltak, hogy mikor az egyikről beszéltek, önkéntelenül a másikra is gondoltak. Úgy barátkoztak, ahogy csak közös munkával és közös gondolatokkal egymáshoz fűzött, érett és megpróbáltatásokon átment asszonyok tudnak barátkozni. De a háború kezdetekor Polja néni egyszerre csak zárkózottá vált. Nem járt többé Kosevojékhoz. Amikor pedig Jelena Nyikolajevna régi szokásához híven meglátogatta, Polja néni egyenesen zavarba jött. Azért, mert tehenet vett, és most tejjel kereskedik. És természetesen azért is, mert Jelena Nyikolajevna rossz néven veheti tőle, hogy ahelyett, hogy hazájáért dolgozna, most egyszerre csak saját magával törődik. Jelena Nyikolajevna meg valahogy nem tudott mindezekről Poljával beszélgetni. Így történt, hogy barátságuk magától felborult.
Polina Georgijevna csak akkor jelent meg újra Kosevojék házában, amikor a németek már a városban garázdálkodtak. Őszinte, vérző szívvel jött, és Jelena Nyikolajevna fellelte benne a régi barátot. Most már gyakrabban találkoztak, hogy szívből kibeszéljék magukat, és könnyítsenek lelkükön, de mint mindig, most is inkább Jelena Nyikolajevna beszélt, a csendes és szerény Polja néni meg csak nézett rá fáradt és okos tekintettel. De akármilyen csendes volt is, Jelena Nyikolajevna mégiscsak észrevette, hogy régi barátnője valósággal elvarázsolta Oleget. Elég volt Polina Georgijevnának megjelenni a házban, és Oleg máris ott termett mellette. Nemegyszer fogta el a kettejük villámgyors tekintetét. Olyan emberek tekintetét, akiknek van mit mondaniok egymásnak. És csakugyan, mikor Jelena Nyikolajevnának valamiért a másik szobába kellett mennie, és aztán hirtelen újra visszatért, érezte, hogy visszatértével megszakította különös beszélgetésüket. És amikor Jelena Nyikolajevna távozáskor az előszobába kísérte barátnőjét, ez szégyenlősen és sietve azt mondta: „Nem, ne zavartasd magad, Lenocska, kitalálok én magam is!” Sohasem mondott azonban ilyesmit, ha Oleg akarta kikísérni.
Hogyan történhetett mindez? Hogyan viseljen el ilyesmit egy anya? Ki értheti meg jobban a fiát, mint az édesanyja? Ki osztozik problémáiban, gondolataiban, és ki oltalmazhatja meg anyjánál hívebben a szeretet erejével, az élet válságos pillanataiban? Egy belső hang azt mondta, hogy Oleg főleg azért titkolódzik előtte, mert nem bízik benne.
Mint minden fiatal anya, ő is leginkább csak a jót látta meg egyetlen fiában, de Jelena Nyikolajevna ezenkívül valóban ismerte Oleget.
Attól a perctől, hogy a városban fel-felbukkantak a titokzatos röpiratok, Ifjú Gárda aláírással, Jelena Nyikolajevna bizonyos volt abban, hogy Oleg nemcsak tagja ennek a szervezetnek, hanem vezető szerepe van benne. Nyugtalankodott, büszke volt, szenvedett, de azt viszont lehetetlennek tartotta, hogy erőszakkal bírja őszinteségre a fiút.
Csak egyszer esett meg, hogy odavetve megkérdezte:
– Kivel barátkozol leginkább mostanában?
Oleg szokatlan ravaszsággal másra terelte a szót, úgy tett, mintha folytatni akarná a Lena Pozdniseváról való beszélgetést, és kissé zavartan ezt mondta:
– N-n-nyina Ivancovával b-b-barátkozom.
Anyja belement a játékba, és ő sem volt őszinte, amikor azt kérdezte:
– És Lena?
A fiú szó nélkül elővette naplóját, és anyjának adta, aki elolvasta, mit érzett fia Lena Pozdniseva iránt régebben, és hogyan gondolkozik felőle most.
De ezen a reggelen, mikor szomszédaitól megtudta, hogy Fomint kivégezték, majdnem állati sikolyban tört ki. Összeszorította száját, és ágynak dőlt. Vera nagyanyó rendületlenül és oly titokzatosan, mint egy múmia, hideg borogatást rakott a homlokára.
Jelena Nyikolajevna, mint a többi szülő is, egy pillanatig sem gyanúsította fiát azzal, hogy részese Fomin kivégzésének. De milyen szörnyű világ az, amelyben a fiú forog, és milyen rettenetes ez a harc! És milyen megtorlás vár rá … Bár lelke még mindig nem talált tanácsot fia számára, érezte, hogy végre szakítani kell ezzel az iszonyú titkolódzással. Lehetetlen így élni tovább! …
Közben a fiú, mint mindig, most is rendesen felöltözve, jól megmosakodva, pirospozsgásan, fejét válla közé húzva – egyik válla valamivel magasabb a másiknál – ott ült a fészerben, a priccsen. Vele szemben egy fatönkön a nagyorrú, barna, fürge mozdulatú Kolja Szumszkoj. Nyakig elmerültek a sakkjátékban.
A játék teljesen lekötötte figyelmüket. De időnként olyanokat mondtak egymásnak, hogy beavatatlan ember megrögzött gonosztevőket látott volna bennük.
Szumszkoj: Ott a vasútállomáson van egy gabonagyűjtő raktár … Ahogy az első csépelt gabonát oda vitték, Kolja Mironov és Palaguta zsizsiket eresztett bele …
Csend.
Kosevoj: A gabonát betakarították?
– Kényszerítik az embereket, hogy betakarítsák … Zöme még kazalban áll: nincs hol csépelni, nincs mivel elszállítani.
Csend.
– A kazlakat fel kell gyújtani … A bástyád veszélyben van!
Csend.
Kosevoj: Az jó, hogy a szovhozban a mi gyerekeink vannak. A vezetőségben megtárgyaltuk a kérdést, és határozatot hoztunk: legyen meg minden tanyának a maga sejtje. Van fegyveretek?
– Kevés.
– Szerezni kell.
– Honnan?
– A sztyeppen van elég. És lopjatok is tőlük. Meglehetősen gondtalanul élnek …
Szumszkoj: Bocsánat – sakk …
Kosevoj: Ej, testvér, megjárod, mint agresszor!
– Nem vagyok agresszor!
– De kötekedsz, mint valami csatlós állam.
– Az én helyzetem inkább francia jelleget ölt – mondta Szumszkoj mosolyogva.
Csend.
Szumszkoj: Bocsáss meg a kérdésért: azt az illetőt nem a ti közreműködésetekkel akasztották fel?
Kosevoj: Tudja az ördög …
– Helyes – mondta Kolja látható gyönyörűséggel. – Az a véleményem, hogy ezeket lehetőleg mind agyon kellene ütni, éspedig egyszerűen lesből. És nem annyira a szolgát, mint a gazdát.
– Abszolút igazad van. Nagyon gondtalanul élnek.
– Tudod, megadom magam, igen – mondta Szumszkoj -, a helyzet reménytelen, és azonkívül haza is kell mennem.
Oleg gondosan elrakta a sakkfigurákat, aztán az ajtóhoz ment. Kitekintett és visszajött.
– Most pedig leteszed az esküt …
Minden különösebb átmenet nélkül, teljes nagyságukban kiegyenesedtek (Oleg kissé vállasabb volt), és combjukhoz szorított kézzel, szemtől szembe, egyszerű, nyílt tekintettel néztek egymásra.
Szumszkoj gimnasztyorkája zsebéből egy darabka papírt vett elő. Elsápadt.
– Én, Nyikolaj Szumszkoj – mondta tompa hangon -, az Ifjú Gárda tagjainak sorába lépve, fegyvertársaim, sokat szenvedett szülőhazám, egész népem színe előtt ünnepélyesen esküszöm … – olyan izgalom fogta el, hogy hangja egyszerre acélos harsogásba csapott át, aztán attól félve, hogy az udvaron meghallják, lefojtotta hangját. – Ha pedig kínvallatás közben vagy puszta gyávaságból megszegném szent eskümet, legyen örökre átkozott nevem és minden hozzátartozóm, engem pedig érjen utol elvtársaim bosszúálló keze! Vérért vért, halálért halált!
– Gratulálok! … Mától fogva életed nem a tiéd, hanem a párté, az egész népé … – mondta mély érzéssel Oleg, és megszorította a kezét. – Tenéked teszi le esküjét a krasznodoni csoport.
Most azonban legfontosabb, hogy bejusson a házba, amikor anyja már alszik, vagy úgy tesz, mintha aludna, csendesen levetkőzzön, és be az ágyba. Így nem kell elfordítani tekintetét anyja meggyötört, tiszta szeme elől, és nem kell úgy tennie, mintha élete semmiben sem változott volna.
Lábujjhegyen, miközben maga is érezte, milyen nagy darab ember, besurrant a konyhába, halkan kinyitotta az ajtót, és belépett a szobába. Az ablaktáblák, mint mindig, szorosan bezárva és elsötétítve. Ma begyújtottak a kemencébe, s így a szoba tűrhetetlenül fülledt volt. A kis konyhalámpa, amelyet egy felfordított öreg bádogdobozra állítottak, hogy ne kormozza be az asztalterítőt, rávilágított a homályban rejtőző, meghitt bútorok kiszögelléseire, körvonalaira.
Anyja, mint mindig, most is takarosan, de ruhástul és megfésülten ült a megvetett ágyon, ölébe ejtve barna bőrű, finoman erezett kezét, és a kis lámpa fényébe meredt.
Milyen csöndes a ház! Kolja bácsi, aki mostanában minden idejét barátjánál, Bisztrinov mérnöknél tölti, hazajött már és alszik. Marina szintén. Kis unokaöccse valószínűleg régen alszik már, álomba csücsörítve kis száját. Alszik nagyanyó is, még csak nem is hortyog. Az óra ketyegése sem hallatszik … Egyedül anya nem alszik. Szépséges, drága anyám!
Csak el ne árulja, hogy mit érez! … Szép lassan, lábujjhegyen elsurranni mellette, és be az ágyba, s aztán tettetni, hogy már alszik!
És a nagy, nehéz testű fiú lábujjhegyen odamegy anyjához, térdre hull előtte, ölébe rejti fejét. Érzi anyja kezét az arcán, érzi testének drága melegét és valami távoli, enyhe, lányos jázminillatot, más illatot is, mely félig a kesernyés üröm virágra, félig a bazsalikomlevélre emlékezteti. De nem mindegy, hogy mire?
– Szépséges, drága anyám! Gyönyörűm! – suttogja, és lobogása besugározza anyját. – Hiszen te mindent tudsz, mindent megértesz, te legdrágább a világon!
– Mindent megértek – válaszolta anyja alig hallhatóan, odahajolva fia fölé, de valahogy maga elé meredve.
A fiú keresi anyja szemét, de ez selymes hajába rejti, és suttogja, egyre suttogja:
– Mindig … mindenütt … ne félj, fiam … légy erős … sas fiókám … utolsó leheletedig …
– Na, jó, jó … ideje lefeküdni – mormogja Oleg gyöngéden. – Akarod, kibontom a hajad.
És mint kicsi korában, ujjával kitapogatja, aztán egymás után kihúzza a hajtűket anyja hajából. Az meg, arcát rejtegetve, a fiú kezére támasztja fejét. Oleg kihúzza az utolsó haj tűt is, kiszabadítja a dús fürtöket, melyek kígyózva omlanak, olyan susogással, mint aminővel az alma esik kint a kertben, és ez a hajzuhatag mindenestül eltakarja anyját.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
