Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Dmitro Kuleba kijevi külügyér az „átláthatóság” érdekében találkozóra hívta az orosz vezetést. Szeretné, ha ez két napon belül meg is történne. Minderre szerinte az EBESZ szervezete és az annak keretében az európai országok által 1990 – ben aláírt bécsi dokumentum szolgálhat alapul. Ez előírja a katonai transzparenciát. Így megkérdezhetnék az oroszoktól, hogy mégis miért pakolták tele a SAJÁT ORSZÁGUK Ukrajnával határos vidékeit katonákkal és fegyverekkel.
Megkezdte az amerikai EBESZ -megfigyelők kivonását Donbasszból az USA. Az amerikaiak haza, a Donyeck közelében lévő brit megfigyelők pedig a Kijev martalócai által megszállt régiókba tartanak.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója elmondta: Kijev abban érdekelt, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója teljes kapacitással működjön, ugyanakkor nem kommentálta „az EBESZ – re tartozó ügyeket”.
A szintén EBESZ – tag Oroszország azonban hevesen kritizálta a lépést. Marija Zaharova külügyi szóvivő arra szólította fel az EBESZ vezetését, hogy „határozottan vessen véget a misszió manipulálására irányuló kísérleteknek, és akadályozza meg, hogy a szervezetet belerángassák a körülötte játszott tisztességtelen politikai játszmákba.”
Diplomáciai források szerint a dán EBESZ – megfigyelők is elhagyták Donyecket. Azt nem tudni, hogy elhagyták – e Ukrajnát, vagy ők is csak a latorerők által megszállt térségekbe mentek. Eddig 21 EBESZ – megfigyelő hagyta el a Donbassz fővárosát, és további harminc tervez így tenni.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Márki-Zay Péter gyakorlatilag dr. Szepesházi Péterre bízta az ellenzék SeVizás álláspontját.
Márki-Zay Péter a rövid beszélgetésben kifejtette, hogy Szepesházi Péter a jogi igazgató és úgyis bírósági kérdés a SeVizás megoldás.
Ha ez valóban így van, és Márki-Zay Péter ezzel nem csak lerázni akart, akkor egészen jól állunk. Már csak azért is, mert Szepesházi Péter már egy ideje magánbeszélgetésekben és mostanában már nyilvánosan is kifejtette azt a véleményét, hogy az EUB döntéssel egyetértve azt tartja jogszerűnek, ha a bankok és követeléskezelők csupán annyit kapnak vissza, amennyit adtak. Mindenféle kamat és egyéb díj nélkül.
Pétertől még nem hallottam, de én mindenképpen hozzá teszem, hogy természetesen az átveréssel okozott károk megtérítését is követeljük.
Károk közé tartoznak azok a költségek is, amiket a kölcsön felvétele miatt kötelező volt vállalni.
De kár az egészségromlás, az elmaradt nyaralások, a stressz, az elveszített kapcsolatok, és természetesen mindaz, amit az okozott, hogy hosszú időn keresztül többet fizettek erőn felül, mint ami járt volna, ha nem verik át.
Mindenkinek javaslom, hogy – már csak a miniszterelnökjelölt felhatalmazása alapján is – Szepesházi Pétert biztassa arra, hogy ezt a megoldási elvet egyre hangosabban képviselje az ellenzéknél. Támogassuk ebben és mi magunk is minden lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy kifejezzük ezt a fajta rendezési elvárást.
Mert ha nem így lesz, akkor nem mindenki Magyarországa jön, el, hanem marad a bankárok Magyarországa.
Nézzük meg részletesen, hogy mi is történt 2022. 02. 10. napjának délelőttjén Csepelen, amikor a Sárgapólósok véletlenül összefutottak Márki-Zay Péterrel. Mit gondolunk a találkozás után?
(Videók hivatkozása lentebb.)
A legfontosabb következtetésünk az, hogy rengeteg munkát kell még beletenni abba, hogy ez az ország valóban mindenki Magyarországa legyen és ne csak a bankárok, oligarchák és politikusok Magyarországa, mint ahogyan van most is.
Történt, hogy 10-én reggelre több Sárgapólóst a csepeli rendőrségre hívtak meghallgatásra.
Hazafelé – előbb Marikáék, majd én magam is (PL) – belefutottunk Márki-Zay Péter országjárásába. Szokásomhoz tartva magam – mint mindig, ha valami izgalmas történik a túra során – el is indítottam egy élő közvetítést. Ekkor már Márki-Zay Péter végzett a beszédével és indult valamerre. Marikáék egy másik élő közvetítésben néhány szót tudtak vele váltani, de hamar lerázta Őket. Gyakorlatilag pontosan, hiba nélkül elmondta a jól begyakorolt ellenzéki propagandát. Ez azért okozott némi csalódást.
A csalódásból felocsúdva indultam tovább hazafelé a jól bevált útvonalon, amikor arra lettem figyelmes, hogy Márki-Zay Péter mégsem rohan annyira, hanem a gyűlésre érkezett emberektől távol – pont az útvonalamon – interjút ad több sajtónak.
Mikor odaértem, már indult is volna tovább. De hát jött a HÉV, és így hosszabb ideig piros volt a gyalogosoknak.
Ez a piros lámpa adott lehetőséget arra, hogy néhány kérdést feltegyek.
A válaszok egyrészt reménykeltőek voltak. Különösen akkor, ha valóban van szava a megoldás kapcsán Szepesházi Péternek, és nem csak vagánykodott vele Márki-Zay Péter.
Másrészt lehangolóak is voltak a válaszok. Azt vetítik előre, hogy a bankárok lobbijával szemben még nagyon sokat kell dolgoznunk, ha valóban jó megoldást akarunk elérni.
Csalódás volt az is, hogy a leginkább esélyes miniszterelnök-jelölt nem volt kíváncsi a károsultak véleményére. Csak nyomta az ellenzék, bankárok által ihletett véleményét.
Ne felejtsük el azt a tényt, hogy az elmúlt időben többször egyeztetett az elsőszámú uzsorással és Király Júliával, aki a legutóbbi időkig a k&h bank vezetőségi tagja volt.
Azt is le lehet szűrni a lent látható videókból, hogy ha nincs az a piroslámpa, szóba sem állt volna velem. Mint ahogyan néhány perccel korábban Marikát és Ferit is lerázta.
Igencsak buta és a témához nem illő válasszal reagált arra a felvetésre, hogy az ellenzéki politikusok egymással és a hivatalos ellenzéki állásponttal is ellentmondásosan nyilatkoztak.
Meglehetősen aggályos, hogy továbbra is nagy tettnek tartja, hogy esetlegesen leállítják a kilakoltatásokat, ha kormányra kerülnek. Azért is aggályos, mert a kilakoltatások most is állnak és nem a kilakoltatásokat kell leállítani, hanem a végrehajtásokat, ha átmenetileg érdemi lépést szeretnének tenni a végleges megoldás létrejöttéig.
Ami végképp meglepett, – és ezen érdemes leginkább aggódni – hogy a szlovén bankmentő megoldást emelte ki mindkét beszélgetésben. Nehéz megérteni, hogy miért lenne jó megoldás, hogyha a tisztességtelenül eljáró bankok és az átverésben résztvevő követeléskezelők bármilyen hasznot is bezsebelhetnének azután, hogy kifosztották a lakosság nagyobbik részét.
Látszik a beszélgetésből, hogy a bankárok által eszközölt agymosás az ellenzéknél is használt. Megemlítette, hogy reméli, hogy a bankok el tudják viselni majd a veszteséget vagy a tisztességtelen haszon elmaradását. Különösen annak fényében volt ez furcsa, hogy előtte arról beszélt, hogy ez bírósági kérdés. Vajon a bíróságokon meg szoktuk kérdezni, hogy a kárt okozó kibírja-e fizetni az okozott károkat? Vagy, hogy nem okoz e neki ez nehézséget?
Nagyon fontos megemlíteni a fentiek alapján, hogy a mellébeszélés, ellentétes nyilatkozatok és bankok mentegetése akár a választás vagy az ellenzéki 2/3 elvesztését is eredményezheti. Ugyanis az orbáni bűnbanda kamupártjai sorra zászlóikra tűzik a SeVizás ügy rendezését. A reménytelen károsultak meg képesek lesznek ezekre adni a szavazatukat.
A fentiekkel együtt fontos, hogy minél többen az ellenzéki közös jelölteket és a közös ellenzéki listát támogassák.
De tudniuk kell az ellenzéki politikusoknak is, hogy ha a buta kommunikációjukkal, a valódi társadalmi problémákban történő mellébeszéléssel ismét elcseszik az orbáni bűnbanda leváltását vagy kormányra kerülésük esetén nem az emberek érdekeit képviselik, akkor szét lesz rúgva a seggük.
Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!
NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!
HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!
Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!
Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!
HAjrá!
PL
! O1G !
Sárgapólósok büntetései és eljárási költségei:
Az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.
Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.
És természetesen vannak a működési költségek is.
Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.
Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.
Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.
Fontos, hogy biztass erre másokat is.
A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.
B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000
Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla
Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás
Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000
Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.
Moszkva, Washington, Párizs, 2022. február 13. vasárnap (MB)
Az orosz elnök szombaton telefonon beszélt az amerikai és francia elnökkel, és megmondta nekik, hogy nem tartja kielégítőnek a nyugati választ Oroszország biztonsági követeléseire – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
A beszélgetést Joe Biden és Emmanuel Macron kérte, és központi témája Ukrajna volt. Putyin tudatta velük, hogy nem tartja kielégítőnek, amit a Nyugat tesz azért, hogy kikényszerítse Kijevtől a minszki megállapodások végrehajtását. Megerősítette nekik, hogy Oroszországnak nem az a célja, hogy megszállja Ukrajnát, hanem az, hogy érvényt szerezzen december 15-én Washington elé terjesztett biztonsági követeléseinek.
A NATO elutasította az orosz követelést, hogy mondjon le további keleti terjeszkedéséről, nevezetesen Ukrajna bevonásáról a nyugati katonai tömbbe, és adja ezt írásba. Egyszersmind további fegyverszállítmányokat irányított Ukrajnába, és katonai szakértőivel különleges hadviselésre képezte ki az ukrán fegyveres erőket. Ukrajna 100-120 ezer katonát állomásoztat az orosz határ mentén. Orosz részről ugyanennyit a másik oldalon. Putyin Biden és Macron értésére adta, hogy Moszkva ugyan diplomáciai úton kíván érvényt szerezni a határai biztonságát szavatoló követeléseinek, melyeket 2021. december 15-én szerződéstervezetbe foglalt, de – mint korábban jelezte – nem diplomáciai eszközökhöz nyúlna, ha az USA és a NATO nem volna hajlandó elismerni jogos biztonsági igényeit.
Az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után Macron annak a véleményének adott hangot, hogy „nem hiszi, Oroszország Ukrajna megtámadására készülne”, Biden szerint pedig „nem világos, vajon diplomáciai úton, vagy erő alkalmazásával szándékozik-e Oroszország elérni célját”.
A Békekör tudósítója úgy látja, hogy a NATO több szempontból is kutyaszorítóba került. Ha nem egyezik ki Oroszországgal, katonai-műszaki ellenlépéseket kockáztat felvonulása miatt az orosz határokhoz. A NATO tagállamok jelezték, hogy nem hajlandóak Ukrajnáért háborúzni Oroszországgal, ugyanakkor mindegyikük érdekelt a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fenntartásában vele. Lásd hazánkat is! Mind az USA, mind a NATO szembesülni kényszerül Oroszországnak tett és megszegett ígéreteivel, legfőképpen azzal, hogy a Varsói Szerződés megszűnése, és a Szovjetunió felbomlása után nem terjeszkedik Keletre, nem vonja be soraiba a volt szocialista országokat, kivéve a Németországgal újraegyesült NDK-t. Ukrajna és Grúzia tervezett integrálásával a NATO szembekerült az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében vállalt kötelezettségeivel is, nevezetesen azzal, hogy a biztonság közös és oszthatatlan, senki sem szavatolhatja biztonságát mások biztonságának rovására. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok és a NATO nemzetközi jogba ütköző tetteket követ el, s saját cselekedeteiért Oroszországot próbálja felelőssé tenni.
Telefonbeszélgetésén az amerikai, a francia és az orosz elnök megállapodott, hogy kapcsolatban marad a feszültség mérsékléséért, és stábjaik az eddiginél is szorosabban együttműködnek a politikai rendezésért.
Putyin tudatta velük, hogy a közeli jövőben hivatalosan reagálni fognak az USA és a NATO orosz biztonsági követelésekre adott január 26-i válaszára. +++
Az erre a hétre Döbrögisztán pórjai számára gyártott ragálymatiné – sorozatának mai (2022 02. 14.) nyitódarabjában a vajdasági qrmányvetítölde azzal hülyít bennünket, hogy: „A hétvégi összesített adatait közöljük. A beoltottak száma 6 383 007 fő, közülük 6 140 331 fő a második, 3 769 557 fő harmadik, 160 566 fő már a negyedik oltását is felvette. Az elmúlt három napban 21 081 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 717 072 nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt három napban elhunyt 271 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 42 361 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 450 631 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 223 810 főre csökkent. 5186 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 199-en vannak lélegeztetőgépen. A hétvégi oltási akción is több ezren vettek részt, emellett a regisztráció és az időpontfoglaló folyamatosan nyitva van az oltáshoz.
Februárban is minden csütörtökön, pénteken, és szombaton van oltási akció a kórházi oltópontokon…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
(idézet:A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig)
Veszélyben az észak-afrikai és közel-keleti angol pozíciók — Darlan—Hitler tárgyalás az angolok ellen folytatandó harcról — John Dill vezérkari főnök memoranduma Anglia súlyos katonai helyzetéről — Kréta elfoglalása — Sikeres angol és szabad-francia katonai akció Szíriában — Angol és szovjet csapatok bevonulása Iránba — Churchill üzenete Roosevelthez, Roosevelt válasza — 1941. június 22. Chequersben — Churchill rádióbeszéde — Az amerikai kormány állásfoglalása Hitler ellen — A földközi-tengeri angol pozíciók javulása — A moszkvai háromhatalmi értekezlet — Sztálin a koalícióról — Az angol és szövetséges hajóveszteségek csökkenése — Német tervek a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségében
április 6-ána Wehrmacht egységei megtámadjákJugoszláviát és Görögországot. Három héttel később, április 27-én a német csapatok bevonulnak Athénbe. Ugyanezen a napon Észak-Afrikában, a líbiai fronton Rommel tábornok csapatai átlépik az egyiptomi határt és elfoglalják Halfaya kikötőjét, másnap pedig beveszik Sollumot.
Május 2-án nagy veszteségek árán befejeződik a brit-birodalmi és a görög csapatok hajóraszállítása a görög szárazföldről.
Ugyanezen a napon Irakban felkelés tör ki az angolok ellen, körülzárják az angol szárazföldi- és légitámaszpontokat.
A közel-keleti helyzetet Nagy-Britannia szempontjából súlyosbítja az is, hogy a szíriai francia haderő parancsnoka, Dentz tábornok együttműködik a tengelyhatalmakkal és hajlandó minden segítséget megadni az iraki felkelésnek. Iránban szintén tengelybarát uralkodó, Reza Pahlevi sah ül a trónon.
1941 májusában nemcsak Szíriában, Irakban és Iránban fenyegeti nagy veszély a közel-keleti angol pozíciókat, hanem fenyegetően alakul a helyzet más közel-keleti államokban is. Transzjordániában Favzi el Kavkji szabadcsapatokat szervez az angolok ellen, ugyanakkor Amin el Husszein, a jeruzsálemi főmufti, Anglia halálos ellensége a mohamedán hívőket igyekszik fellázítani és harcba vinni az angolok ellen.
május 5-énvichyi katonai és politikai körökben újra előtérbe kerül a Hitlerrel való szorosabb együttműködés lehetősége. Ekkor ugyanis elhatározzák: megfelelő német garancia esetében a vichyi kormány utasítja Dentz tábornokot, hogy a szíriaifrancia hadsereg készleteinek kétharmadát adja át az iraki felkelőknek.
Május 11-én Darlan tengernagy Obersalzbergbe repül Hitlerhez. Darlan felajánlja: a francia flotta megmaradt részét harcba veti a Földközi-tengeren az angolok ellen, továbbá a szíriai légitámaszpontokat korlátlanul használhatja a német légierő, végül fegyveres támogatást nyújtanak az iraki felkelésnek, ha Hitler megfelelő biztosítékokat nyújt Franciaország háború után elfoglalandó státusára nézve.
Darlan tengernagy azonban meglehetősen hűvös fogadtatásra talál; Hitler és tanácsadói nem nagyon hajlandók a távolabbi jövő megvitatására, mert 1941 májusában már minden figyelmüket a Fall „Barbarossa” köti le. Ugyanezen okból tagadja meg Hitler az iraki felkelők légi úton való támogatását: minden repülőgépre a keleti hadszíntéren lesz szükség.
Ha a német hadsereg főparancsnoksága 1941 májusában Szírián keresztül komoly segítséget tudott volna nyújtani az iraki felkelésnek, a transzjordániai szabadcsapatoknak, az iráni angolellenes elemeknek, akkor a közel-keleti angol pozíció rendkívül nagy veszélybe került volna, az angol flotta elvesztette volna olajbázisait, rövid időn belül kritikussá, ha éppen nem lehetetlenné vált volna a Szuezi-csatorna és a Nílus-völgy védelme. De 1941 május közepén Hitler és a német nagyvezérkar nem meri megkockáztatni a közel-keleti akciót, minden erőt a keleti frontra irányítanak.
Ezekben a napokban John Dill, az angol vezérkar főnöke terjedelmes memorandumban közli nézetét az általános hadihelyzetről. Megállapítja, hogy a balkáni hadjárat befejezése után hat héttel, tehát 1941 június közepére a németek minden bizonnyal készen állnak Anglia elözönlésére. Az inváziós veszély olyan súlyos — írja az angol vezérkari főnök —, hogy nem szabad a brit szigetek védelmét tovább, gyengíteni az Egyiptomba és a Közel-Keletre szánt újabb erősítésekkel. Nem szabad további páncélos- és légierőketa Közel-Keletre irányítani még akkor sem, ha ez Egyiptom elvesztésébe kerülne is. Egyiptom elvesztése, fejtegeti Dill, katasztrófa lenne, de nem jelentené a háború végét. A sikeres invázió azonban végső vereségünket jelenthetné … Az angol vezérkar főnöke ilyen kétségbeejtően súlyosnak látja a közel-keleti helyzetet, s az 1941 május végén tovább rosszabbodik …
Május 20-án megindul a „Merkúr” hadművelet, melynek célja Kréta szigetének elfoglalása. A német VII. légiflottára hárul az a feladat, hogy egyrészt sorozatos bombatámadásokkal rombolja szét a sziget védelmi berendezéseit, űzze el az angol flottának Kréta szigete körül operáló egységeit, másrészt a földre szálló ejtőernyős csapatok utánpótlását szállítórepülőgépekről, vitorlázórepülőgépekről lássa el mindaddig, ameddig a hajón szállított motorizált egységeket partra lehet tenni. Az ejtőernyősök parancsnoka Student tábornok.
A „Merkúr” terv előírása szerint május 20-án, rendkívül heves légitámadások után, német ejtőernyősök szállnak le Kréta szigetén, a sziget stratégiai szempontból négy legfontosabb pontján: a Suda-öbölben, Heraklionnál, Maléménál és Rhetümonnál. A harc irtózatos hevességgel folyik, az első napokban teljesen bizonytalan a küzdelem kimenetele.
Május 21-én sikerül ugyan a német ejtőernyősöknek elfoglalni Malémé repülőterét, de ugyanezen a napon egy csapatokat és utánpótlást szállító német—olasz konvojt angol tengerészeti erők az utolsó hajóig elsüllyesztenek. Fokozza a Kréta szigetén harcoló német ejtőernyősök nehézségeit az is, hogy az első 72 órában nem rendelkeznek páncélos-elhárító fegyverekkel, ugyanakkor a védők, a német hadvezetőség nagy meglepetésére, harcba tudnak vetni tankokat és motorizált egységeket. Nem sikerül az első napokban az ejtőernyősökhöz utánpótlást eljuttatni, mert az angol légvédelem és a vadászgépek egymás után lövik le a német szállítórepülőgépeket.
Az ötödik napon, május 25-én azonban, amikor a német véderő főparancsnoksága már arra gondol, hogy visszavonja az ejtőernyős egységeket, a VII. légiflottának végre sikerül megszerezni Kréta fölött a légiuralmat.
Június 1-én az angolok elveszítenek három cirkálót, hat romboló süllyed el, súlyosan megrongálódik két csatahajó, egy repülőgép-anyahajó, kilenc cirkáló és romboló. Kiürítik Krétát. De óriásiak a német veszteségek is: az ejtőernyősöknek közel egyharmada esett el vagy sebesült meg.
Student tábornok azt javasolja Hitlernek, hogy aknázzák ki a győzelmet, itt a kedvező alkalom, támadják meg Cyprust, azután pedig Máltát.
De 1941 júniusának első napjaiban, akkor, amikor az angolok repülő- és harckocsi utánpótlást már nem tudnak küldeni. Hitler és a német nagyvezérkar már nem képes támadását folytatni. Dél-Görögországból és Krétából a VII. német légiflotta legnagyobb részét a keleti frontra, a Szovjetunió ellen indítandó hadjáratra irányítják.
Ez teszi lehetővé az angoloknak, hogy Irakba csapaterősítéseket vigyenek, továbbá azt, hogy június első hetében megszilárdítsák a szíriai helyzetet is. Június 8-án Henry Maitland Wilson vezetése alatt angol és szabad-francia csapatok átlépik a szíriai határt. A görögországi, meggyengített német repülőkötelékek nem tudnak Dentz tábornoknak kellő segítséget nyújtani, és amikor június végén a Mezopotámiából támadó indiai csapatok Dentz tábornok hátába kerülnek, a Vichy-barát francia főparancsnok feladja a kilátástalan küzdelmet. A beiruti amerikai követ közvetítésével fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek, s ennek eredményeképpen 1941. július 12-én ausztráliai csapatok vonulnak be Beirutba, Szíria az angol és az angolbarát francia csapatok kezére kerül.
Végül: a közel-keleti térségben zajlik le az első közös angol—szovjet akció a II. világháború folyamán: 1941. augusztus 25-én angol és szovjet csapatok bevonulnak Iránba és rendet teremtenek az országban.
Churchill angol miniszterelnök 1941. május 16-án részletes helyzettájékoztatót küldött Smuts dél-afrikai miniszterelnöknek. Vázolta az egyre súlyosabbá váló katonai helyzetet, de levelének végén reménykedve jegyezte meg, hogy az Intelligence Service, az angol titkosszolgálat jelentései szerint Hitler keleten támadásra készül a Szovjetunió ellen; nincs veszve tehát minden, van remény a dolgok jobbrafordulására …
június 20-án, péntekenChurchill Chequersbeutazik, hogy az angol miniszterelnökök csendes vidéki kastélyában töltse a hétvéget. Másnap, június 21-én megérkeznek vendégei, Winant londoni amerikai nagykövet és felesége, Eden külügyminiszter és felesége, valamint Bridgen, az angol vezérkar egyik magasrangú tisztje.
Winant nagykövet Roosevelt elnök üzenetét hozza. Az angol miniszterelnök ugyanis június 15-én Roosevelthez táviratot intézett, melyben közölte: értesülése szerint német támadás fenyegeti a Szovjetuniót. Ha kitörne a német—szovjet háború, az angol kormány hajlandó lenne segítséget adni a Szovjetuniónak, azon elv alapján, hogy Anglia mindenkit támogat, aki Hitler ellen harcol. Mi az elnök álláspontja?
Mr. Winant közli Roosevelt válaszát: ha a németek megtámadják a Szovjetuniót, Roosevelt hajlandó olyan nyilatkozatot támogatni, melyben az angol miniszterelnök a Szovjetuniót mint szövetségest üdvözli.
Röviden és egyszerűen: ha Churchill kiáll a Szovjetunió mellett, Roosevelt támogatni fogja őt.
Az amerikai nagykövettel folytatott beszélgetés után Churchillt megkérdezi személyi titkára: a miniszterelnöknek ez az állásfoglalása nem jelenti-e azt, hogy a régi anti-kommunista megváltoztatta elveit?
Churchill válasza: „Szó sincs róla. Nekem egy célom van, Hitler megsemmisítése … Ha Hitler megtámadná a poklot, akkor én kedvező jelentést terjesztenék az alsóház elé — az ördögről.”
(Ez a kis epizód talán érthetőbbé teszi az anti-kommunista Churchill magatartását — 1941. június 22 után. Churchill 1941. június 22-én nem lett a szovjet rendszer híve. De felismerte azt, hogy abból a halálos veszedelemből, amelybe a brit világbirodalom a második világháború folyamán, közelebbről 1941 tavaszán került, csak egyetlen kivezető út van: szövetség a Szovjetunióval.)
Hitler arra számított, hogy a kapitalista Anglia és Amerika jó szemmel fogja nézni a bolsevizmus ellen indított „kereszteshadjárat”-át, és eszük ágában sem lesz a Szovjetunió segítségére sietni. De Churchill június 22-iki rádióbeszédében, melyre később még visszatérünk, határozottan leszögezi: „A Szovjetuniót fenyegető veszély minket is fenyegető veszély, ezért az oroszok harca otthonukért, hazájukért a föld bármely pontján élő szabad emberek és szabad népek ügye …”
Ez a felismerés lett ama politika kiindulópontja, mely a második világháború folyamán lehetővé tette a két kapitalista angolszász nagyhatalom és a szocialista Szovjetunió szinte zavartalan együttműködését.
Másnap hajnali 4 órakor az angol külügyminisztérium telefonértesítést küld Chequersbe: 3 óra 30 perckor megindult a német, támadás a Szovjetunió ellen. Colville titkár azonban nem meri gazdáját ezzel a hírrel felriasztani, mert Churchill szigorúan meghagyta neki, hogy éjszakai nyugodalmát csak egyetlen esetben szabad megzavarni: ha a náci csapatok partra szállnak Angliában …
Churchill így csak reggel 8-kor értesül a támadás híréről; lázas munkába kezd és délelőtt 11-től este 9-ig dolgozik belső munkatársaival, Edennel, Cripsszel és Beaverbrookkal az angol rádióban elmondandó beszédén. Húsz perccel 9 előtt készül el a beszéd, 9-kor Churchill már mikrofon előtt áll és a többi között a következőket mondja:
„Az elmúlt 25 esztendő alatt nemigen volt nálam állhatatosabb ellensége a kommunizmusnak. Nem akarok semmit visszavonni abból, amit e tárgyban ezelőtt elmondottam … A múlt minden bűnével, tévedésével és tragédiájával eltűnik. Most látom a szovjet katonát, amint ott áll őrt szülőföldje védelmében, őrizvén azt a földet, amelyet ősei műveltek időtlen idők óta …
Most közölni óhajtom őfelsége kormányának elhatározását … Nekünk egyetlenegy, mindenáron megvalósítandó célunk van: el vagyunk szánva arra, hogy elpusztítjuk Hitlert és vele együtt a náci uralom utolsó nyomát is. Soha nem leszünk hajlandók ezen a ponton engedményeket tenni. Soha nem fogunk szóba állni, soha nem fogunk tárgyalni Hitlerrel vagy bandájából bárkivel. Harcolni fogunk ellene a földön, harcolni fogunk ellene a tengeren, harcolni fogunk ellene a levegőben mindaddig, amíg Isten segítségével a hitlerizmus árnyékától is megszabadítjuk azokat a népeket, amelyeket leigázott.
Azok a nemzetek, amelyek felveszik a harcot a nácizmus ellen, a mi természetes szövetségeseink. Minden ember és minden állam, amely Hitler mellé áll, a mi ellenségünk …
… Abból, amit elmondtam, következik, hogy minden segítséget megadunk Oroszországnak és az orosz népnek, ami csak erőnktől telik. Fel fogjuk szólítani barátainkat és szövetségeseinket a világ minden részén, hogy ugyanígy járjanak el és ugyanazt az utat válasszák, mint mi” — fejezi be beszédét Churchill.
Az Amerikai Egyesült Államok kormányának állásfoglalása nem soká késik. Egy nappal a náci csapatok hitszegő támadása után, június 23-án Sumner Welles, az amerikai külügyminisztérium másodállamtitkára hivatalos nyilatkozatot tesz:
„Az Egyesült Államok népe számára az a legfontosabb kérdés, hogy vajon Hitler végre tudja-e hajtani világhódító tervét, amely együtt járna a világ minden szabad és szabadságszerető népének és minden még megmaradt szabad demokráciának elpusztításával és leigázásával, vagy pedig ebben a gonosz szándékában meg tudjuk-e gátolni.
Ez a két lehetőség áll előttünk, és ezért egy pillanatig sem habozhatunk, hogy minden rendelkezésünkre álló erőforrást sorompóba állítsunk az új világ szabadságának és függetlenségének védelmében. Az amerikai kormány felfogása szerint minden védekezés a hitlerizmussal szemben és az erők összefogása abból a célból, hogy Hitler uralmát megdöntsük, sietteti a jelenlegi német uralmi rendszer összeomlását, következésképpen elősegíti a mi védekezésünket és biztonságunkat.
Amerikának ma egyetlen igazi ellensége van: Hitler Németországa, és egyetlen veszedelem fenyegeti: Hitler esetleges győzelme.”
Itt álljunk meg egy pillanatra: az Amerikai Egyesült Államok kormánya, Roosevelt elnök és bizalmas munkatársai őszinte meggyőződésből támogatták a hitleri Németország ellen küzdő Angliát. Feltehetően támogatták volna a Szovjetuniót még akkor is, ha nem kellett volna számolniuk a japán veszedelemmel. De ott volt a Csendes-óceánon Japán, a háromhatalmi egyezmény egyik alapító tagja, a Berlin—Róma—Tokió „háromszög” távol-keleti sarkpontja. Mi lesz, ha Hitler legyűri a Vörös Hadsereget és Vlagyivosztok kikötőjében találkozik egymással a német és a japán hajóhad?
A náci agresszorral szembeszálló Szovjetuniónak segítséget nyújtani, megteremteni a hitleri Németország megsemmisítésének előfeltételeit — az USA szempontjából is létfontosságú probléma.
A Brit Birodalom és az Amerikai Egyesült Államok józan vezető politikusai 1941. június 22-én egy pillanatig sem haboznak a Szovjetunióval kialakítandó koalíció kérdésében.
Nincs semmi túlzás abban az állításban, hogy Churchillt és Rooseveltet — az angolszász hatalmak e két vezető politikusát — éppen a Szovjetunióval való együttműködés szükségességének felismerése és e politikai elvnek gyakorlati megvalósítása emelte a jelenkor legmarkánsabb, legnagyobb hatású polgári államférfiainak sorába.
Az angolszász hatalmak hajlandósága az erőteljes antihitlerista koalíció kialakítására végső soron a szovjet külpolitika helyes irányvonalának igazolása volt. A szovjet kormány 1939 április közepén — Csehszlovákia letiprása után — Angliának és Franciaországnak olyan háromhatalmi szerződés megkötésére tett ajánlatot, mely visszariaszthatta volna a támadástól a Harmadik Birodalom katonai és politikai vezetőit. Akkor, 1939 tavaszán a Chamberlain és a Daladier kormány lehetetlenné tette a szerződés létrejöttét. Az eredménye: majd egész Európa Hitler uralma alá került, a Brit Birodalomnak a végső veszély óráiban Ausztráliától Indián keresztül Egyiptomig, a Közel-Keletig minden erőforrását mozgósítania kellett, hogy elháríthassa az inváziót, a legyőzetést.
június 22-én, két, keserves tapasztalatokban gazdag esztendő után az angolszász hatalmak végre felismerték, hogy aszabadság megmentésének egyetlen útja van: szövetség a Szovjetunióval a fasiszta barbárság megsemmisítésére.
De hallatszottak más hangok is: 1941. június 23-án Truman amerikai szenátor, később az Egyesült Államok alelnöke, majd elnöke kijelentette: „Ha azt látjuk, hogy Németország van fölényben, Oroszországot kell segítenünk, ha pedig Oroszország kerül fölénybe, Németországot kell segítenünk, csak pusztítsák egymást minél jobban.”
Sztálin 1941. július 3-án tartott rádióbeszédében a szovjet kormány álláspontját az angolszász hatalmakkal való együttműködésről a következőképpen fejti ki:
„A hazánk szabadságáért folyó háború egybe fog olvadni Európa és Amerika népeinek saját függetlenségükért, demokratikus szabadságjogaikért folytatott harcával. Ez a Hitler fasiszta hadserege által való leigázás és leigázás veszélye ellen a szabadságért síkraszálló népek egységfrontja lesz. Ezzel kapcsolatban Churchillnek, Nagy-Britannia miniszterelnökének történelmi jelentőségű beszéde a Szovjetuniónak nyújtandó támogatásról és az Amerikai Egyesült Államok kormányának az a nyilatkozata, hogy kész segítséget nyújtani országunknak — e nyilatkozatok, amelyek a Szovjetunió népeinek szívében csak hálaérzetet kelthetnek — teljesen érthetők és jellemzők.”
Az ünnepélyes kormánynyilatkozatokat hamarosan tettek követik. Július 12-én Moszkvában angol—szovjet szerződést írnak alá, melynek értelmében a szerződő felek a végső győzelemig harcolnak Hitler ellen és nem kötnek vele különbékét, minden téren teljes egységben lépnek fel.
A keleti hadjárat megindulása után az összes csatatereken lényegesen — mégpedig előnyösen — megváltozik az angol szárazföldi, tengeri és légi erők helyzete. Churchill írja emlékirataiban: „Hitlert az oroszországi hadjárat arra kényszerítette, hogy visszavonja légierőit Szicíliából és Görögországból, ez tette lehetővé Málta utánpótlásának megszervezését.”
Az eredmény: 1941. július—augusztus—szeptemberében, három hónap alatt a tengelyhatalmaknak 43 hajóját süllyesztik el angol tengerészeti és légierők, 1941 októberében pedig a Rommel afrikai csapatainak küldött utánpótlás 60 százaléka kerül a tenger fenekére — a Máltából operáló angol tengeri- és légierők tevékenysége következtében. Ez döntő jelentőségű volt 1941-ben a sivatagi hadjárat kimenetele szempontjából.
Ismételjük: Málta megerősítése, a máltai támaszpontok felhasználása azért volt lehetséges, mert a német légierőt majdnem teljes egészében a Vörös Hadsereg ellen kellett bevetni.
Érthető, ha az angol vezérkar nagyon aggódott a keleti fronton elért kezdeti gyors német sikerek miatt. Az Auchinleck tábornokhoz, az egyiptomi angol csapatok parancsnokához 1941. július 6-án küldött figyelmeztetés közli, hogy az angol felderítő szolgálat jelentése szerint olasz erősítések érkeztek Líbiába, ugyanakkor a németek semmit nem küldtek az utolsó hetekben; mégis gyorsan megváltozhat ez a helyzet, ha összeomlik a Szovjetunió.
Azt ígérik Auchinleck tábornoknak, hogy az Egyiptomban állomásozó angol légierők utánpótlása folyamatos lesz, és így a légifölényt augusztus—szeptemberre meg is szerezhetik, ha azonban a Vörös Hadsereg összeomlik, tekintélyes német légierők válnak szabaddá, Afrikában a légi fölény ismét a németek kezébe kerül …
1941 augusztusában a német légierő hadműveleti parancsnoksága határozottan leszögezi: a Földközi-tenger térségében a Luftwaffe megerősítése lehetetlen mindaddig, ameddig a keleti fronton nem válik szabaddá a németlégierő …
(Hogy milyen komoly összefüggés állott fenn a keleti front és a Földközi-tenger térségének harcai között, arra csak egyetlenegy adatot idézünk: 1941. december 5-én Hitler elrendeli: mivel a keleti fronton a német légierők felhasználása az időjárási viszonyok miatt csak korlátozott lehet, Kesselring tábornok vezetésével egy teljes légihadtest repüljön a keleti frontról Szicíliába és Észak-Afrikába. A német légihadtest megérkezése után újra megkezdődnek a légitámadások Málta ellen, és az év végén a német légierő megszerzi a Földközi-tengeren az uralmat.)
Szeptember 29 és október 1 között a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok megbízottai Moszkvában tárgyalásokat folytatnak a kölcsönös katonai szállítások ügyében. Steinhardt moszkvai amerikai nagykövet november 2-án a szovjet kormánynak emlékiratot nyújt át, melyben közli, hogy Roosevelt elnök jóváhagyta a moszkvai háromhatalmi értekezlet jegyzőkönyvét, a fegyverzetről és egyéb felszerelésről készített valamennyi listát, és kiadta az utasítást a szállítások azonnali megkezdésére. A pénzügyi nehézségek elkerülésére Amerika 1 milliárd dolláros kamatmentes hitelt nyújt a Szovjetuniónak.
Sztálin november 6-án, az Októberi Forradalom 24. évfordulóján a moszkvai szovjet ünnepi ülésen a következőket mondja:
„Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió egységes táborban egyesültek, amely a hitleri imperialisták és hódító hadseregeik megsemmisítését tűzte ki céljául.
A három állam nemrégiben Moszkvában — Beaverbrook úrnak, Nagy-Britannia képviselőjének, és Harriman úrnak, az Amerikai Egyesült Államok képviselőjének részvételével — megtartott konferenciája elhatározta, hogy országunkat rendszeresen segíteni fogja harckocsikkal és repülőgépekkel. Mint ismeretes, ennek a határozatnak alapján már kezdünk is kapni harckocsikat és repülőgépeket. Nagy-Britannia már előbb biztosította országunk ellátását nem elegendő mennyiségben rendelkezésünkre álló anyagokkal, mint pl. alumíniummal, ólommal, ónnal, nikkellel, kaucsukkal. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy az Amerikai Egyesült Államok a napokban egymilliárdos kölcsönt szavazott meg a Szovjetunió számára, bízvást mondhatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió koalíciója reális dolog, amely nő és nőni fog közös felszabadító ügyünk javára.”
1941 őszén azonban még úgyszólván egyedül a Szovjetunióra nehezedik az antifasiszta háború terhe. Az angolok folytatnak ugyan kisebb jelentőségű hadműveleteket a líbiai sivatagban, még szenvednek komoly veszteségeket az atlanti-óceáni csatában, de a németeknek és csatlós szövetségeseiknek fő ereje a szovjet fronton kerül bevetésre.
A Vörös Hadsereg, a szovjet partizánok egyre erősödő harcának és sikeres ellenállásának első eredményei már 1941 őszén megmutatkoznak. A náci hadvezetőség a tagadhatatlan területi sikerek ellenére nem tud döntő eredményt elérni. Leningrád, Moszkva és a Don alsó folyása szilárdan a szovjet csapatok kezében marad, miközben a Volga mögött egyre újabb és újabb hadosztályok készülnek a harcra. De nagy nemzetközi jelentősége is van a Vörös Hadsereg első, moszkvai sikereinek: „Az összes náci-ellenes népek, nagyok és kicsik örömmel látták a német »villámháború« első csődjét” — írja Churchill a moszkvai csata után. — „Országunk felől annyira távolodott az invázió veszélye, amennyire a német csapatok belekényszerültek egy élethalálharcba Keleten. Hogy meddig fog tartani ez a harc, azt senki nem tudja megmondani … Hitler maga vette át a hadsereg főparancsnokságát keleten, bízva saját hadvezéri képességeiben, és nagy reményektől eltelve, hogy az oroszok 1942-ben rövidesen összeomlanak.”
Nemcsak az invázió veszélye távolodik el Anglia felől, hanem megváltozik a helyzet a tengereken is. A brit admiralitás hivatalos adatai szerint 1941 áprilisában 653 960 tonna űrtartalmú angol, szövetséges és semleges hajót süllyesztettek el a németek; 1941 júliusában az elsüllyesztett hajók tonnaűrtartalma 120 975, a hajóveszteség tehát egyötödére csökken! Ezt köszönhette Anglia sok más mellett a Vörös Hadsereg hősi ellenállásának.
De nemcsak ezt.
1941 nyarán, az első hetek győzelmi mámorában német katonai szakértők a földközi-tengeri és közel-keleti angol pozíciók megtámadásának tervein dolgoznak, amire néhány hónappal előbb még nem mertek vállalkozni. Augusztus 8-án a német haditengerészet főparancsnoksága javaslattal fordul a véderő főparancsnokságához. Javasolja, hogy a keleti hadjárat befejezése után óriási méretű, Gibraltártól Iránig terjedő hadműveletekkel törjék meg a földközi-tengeri angol uralmat.
E terv kiindulópontja:
A német haderő a Vörös Hadsereget belátható időn belül leveri. Az elfoglalt keleti területeken a pacifikálásra elegendő lesz 60 hadosztály és egy légiflotta. A felszabaduló szárazföldi, tengerészeti és légi erőket a következő hadműveletekre lehet felhasználni:
Akkora erősítéseket küldeni Észak-Afrikába, hogy Tobrukot elfoglalhassák.
Sor kerülhet Franciaországból kiinduló csapatokkal a spanyol szárazföldön keresztülGibraltár megszállására és elfoglalására. E hadműveletet a francia—spanyol határ átlépése után 38 nappal lehet megkezdeni.
Akár sikerül megegyezésre jutni Törökországgal, akár nem, Törökországon keresztül meg kell támadniSzíriát,Palesztinát és Egyiptomot. Erre a támadásra a készenléti állapot elrendelése után a 85-ik napon kerül sor.
Végül a Szovjetunió összeomlása — fejtegeti a tervezet — lehetővé teszi, hogy egy motorizált expedíciós hadsereg a Kaukázuson keresztül támadást intézzen a Perzsa-öböl, Irak, Szíria és Egyiptom irányában. Erre a támadásra legkorábban 1942 tavaszán kerülhet sor.
Mindennek pedig egyetlen alapvető feltétele van, állapítja meg a hadműveleti terv. Az, hogy a keleti hadjáratot a várakozásnak megfelelően még az ősz folyamán befejezzék a Wehrmacht egységei, a Vörös Hadsereg döntő vereséget szenvedjen.
De sem 1941 őszén, sem később nem omlik össze a Vörös Hadsereg, ellenkezőleg, 1941 decemberében a moszkvai csatában, a második világháború folyamán először, súlyos vereséget mérnek a villámsikerekhez szokott német csapatokra.
június 22-ike után nemcsak az angol városok terrorbombázása szűnt meg, nemcsak az inváziós veszély csökkent a minimumra, hanem a Vörös Hadsereg hősies harcai tették lehetővé a közel-keleti angol pozíció megtartását, az olajforrások védelmét, Szuez és Gibraltár megerősítését is.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bálint-nap, Szent Bálint, a szerelmesek védőszentjének ünnepe („Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe). A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást. Magyarországon csupán egy évtizede kezdték el széles körben ünnepelni, bár a magyarországi svábok körében hagyományosan népszerű. Amerikában és Angliában szinte kizárólag a fiatalok ünnepe, amikor kisebb ajándékokkal (például virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
Epilepsziával élők napja. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Bálint napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is. A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására.
Bulgária: Szent Trifon ünnepe (Trifon Zarezan, azaz „Szőlőmetsző Trifon”, a szőlőművesek védőszentje)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A tudományos gondolkodás törvényszerűen a materialista világszemlélet győzelméhez vezetett! A materializmus csak akkor lehet tudományos és következetes, ha dialektikussá válik! A dialektikus materializmus átfogja a természet, a társadalom és a gondolkodás egész bonyolult hálózatát, s amely szervesen egyesíti magában a valóság megmagyarázásának és elemzésének filozófiai módszerét a világ gyakorlati-forradalmi megváltozásának eszméjével!
A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag és az anyag mozgásának és változásának törvényei!
Néhány gondolat:
Minden, ami van, ami létezik, ami észlelhető, ami megfigyelhető, amire tudományos magyarázat adható, a valóságban bizonyíthatóan ellenőrizhető, az maga az anyag, vagy az anyag változásának, mozgásának, fejlődésének, történetének eredménye. Ezen kívül más nincs!
Minden, amire tudományos módszerekkel és a gyakorlatban bizonyíthatóan azt lehet mondani, hogy valós, igaz, létezik az maga az anyag, amire érvényesek a természet törvényei! Ezen kívül más nincs!
Az anyag, a természet, a társadalom törvényei az egyetlen létező, érzékelhető, megfejthető valóság! Ezen kívül más nincs! A tudomány eddig mást nem talált.
Minden magyarázat, ami nem a valóságból nyeri forrását, az csak tudománytalan spekuláció.
Ha az „isten jelenség” létez(ik)(ne), akkor az is csak anyagi természet része (lenne), és megismerhető (lenne) a tudományos módszerrel! Azonban az „isten jelenség” nem ismerhető meg, mert nem köthető semmi tudományos megfigyeléshez, következtetéshez, csak kitalált, az emberi agyakban keletkező képzelet terméke, tudománytalan spekuláció, ami virtuálisan csak az emberi agyban lévő, valójában nem létező, az emberi agyon kívül nem érzékelhető, így hamis tudatforma. Az „isten jelenség” létét tudományoskodva bizonyítgató spekulációk kénytelenek végeredményben csak hitre szorítkozni: „kell lennie”, de ez valójában nem megfigyelhető, a gyakorlatban nem ellenőrizhető, vagyis csak maga a semmi keresése.
Elképzelhető azonban tudományos alapon gondolkozva is valamilyen intelligens valami, ha bizonyíthatóan van, ha létezik, akkor az is csak anyagi lehet, de ez jelenleg bizonyíték hiányában csak hipotézis! Bár a végtelen időben és térben lehet sokkal intelligensebb életforma is, mint amilyet ismerünk, de ez is csak nagyon valószínű, még nem bizonyított hipotézis lehet, bár ez a hipotézis a valóságból, az anyagi világ megismert tulajdonságaiból kiinduló következtetés.
Ami az „anyagon kívül létezik”, az csak a buta képzelet, a valóságot nélkülöző idealizmus területe, vagyis tudománytalan spekuláció! Az anyagon, a természeten kívül mást nem ismerünk, nem ismerhetünk, de még nagyon sok az ismeretlen!
Ha valamely jelenség forrása a valóságot nélkülöző képzelgés, spekuláció, hit, akkor az nem vizsgálható a dialektikus materialista tudományos módszerrel, de semmi mással sem, ilyen a vallás, az isten, a vizsgálata teljesen felesleges, mivel nincs észlelhető valós alapja, a gyakorlat az ellenőrzését a megismerést nem teszi lehetővé, vagyis a semmivel egyenlő, hazugság, szélhámosság csupán!
Ha valamely anyagi forma, jelenség a tapasztalat, a gyakorlat, a megfigyelés, a tudományos következtetés alapján leírható, de még nem érthető, nem megmagyarázható, akkor az még létezik, létezhet, még felfedezésre váró, akkor a tulajdonságairól már hipotézis készíthető, idővel megismerhető!
(idézet: Marxista fogalomlexikon)
Dialektikus Materializmus: tudományos filozófiai világnézet, a marxizmus egyik alkotórésze, filozófiai alapja. A dialektikus materializmust Marx és Engels alkotta meg, s Lenin és más marxisták fejlesztették tovább. A dialektikus materializmust a XIX. század negyvenes éveiben keletkezett és a tudomány eredményeivel, a forradalmi munkásmozgalom gyakorlatával szoros összefüggésben fejlődött.
Megjelenése valóságos forradalmat jelentett az emberi gondolkodás történetében, a filozófia történetében. Ez a forradalom egyben tartalmazza a folytonosságot is, mert kritikusan feldolgozza az emberi gondolkodás valamennyi korábbi haladó vívmányát.
A korábbi filozófiai fejlődés két főútja egyesült a dialektikában és termékenyült meg az új felfogás, a mélyen tudományos, új világnézet révén. Ez egyrészt a materialista filozófia irányvonala, amelynek kezdetei a távoli múltba nyúlnak vissza, másrészt pedig a dialektikus világszemlélet irányvonala, amelynek szintén régi hagyományai voltak a filozófia történetében.
A tudománnyal és az emberiség történelmi gyakorlatával szoros összefüggésben fejlődő filozófiai gondolkodás törvényszerűen a materialista világszemlélet győzelméhez vezetett. Ám a régi materialisták felfogásának lényeges fogyatékossága volt, hogy egyes dialektikus gondolataik ellenére ezek a gondolkodók metafizikusak, mechanikusak voltak, hogy a természet materialista felfogását a társadalmi jelenségek idealista magyarázatával egyesítették.
Azok a filozófusok, akik az újkorban dialektikus nézetet vallottak, alapjában véve idealisták voltak, ami különösen mutatkozott meg Hegel rendszerében. Marx és Engels nemcsak egyszerűen átvették és egybeolvasztották a régi materialisták tanítását és az idealisták dialektikáját. A természettudomány legújabb vívmányai, az emberiség egész történelmi tapasztalata alapján bebizonyították, hogy a materializmus csak akkor lehet tudományos és következetes, ha dialektikussá válik, a dialektika pedig csak akkor lehet igazán tudományos, ha materialistává válik.
A dialektikus materializmus kialakulásában igen lényeges mozzanat volt a társadalmi fejlődés menetére és törvényeire vonatkozó tudományos szemlélet kidolgozása (történelmi materializmus). Dialektikus materialista világnézet nélkül lehetetlen volt legyőzni az idealizmust annak utolsó menedékében: az emberi társadalom lényegének magyarázatában. Következetes filozófiai világszemléletet kialakítani, az emberi megismerés törvényeit megmagyarázni azonban éppoly lehetetlen volt a társadalom materialista felfogása nélkül, a társadalmi és történeti gyakorlatnak és elsősorban a társadalmi termelésnek, mint az emberi lét alapjának elemzése nélkül. A marxizmus megalapítói megoldották ezt a feladatot.
A dialektikus materializmus tehát grandiózus filozófiai színtézisként jött létre, amely egységes felfogás alapján átfogja a természet, a társadalom és a gondolkodás egész bonyolult hálózatát, s amely szervesen egyesíti magában a valóság megmagyarázásának és elemzésének filozófiai módszerét a világ gyakorlati-forradalmi megváltozásának eszméjével. Ez az utóbbi a dialektikus materializmus legjellemzőbb vonása, szemben a régi filozófiával, amely lényegében a világ magyarázatára szorítkozott. Ebben nyilvánul meg a marxista filozófiának mint a legforradalmibb osztály, a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rend megsemmisítésére és az osztály nélküli kommunista társadalom felépítésére hivatott munkásosztály világnézetének osztálytartalma.
A dialektikus materializmus létrejöttével lényegében befejeződött az a történelmi folyamat, amelynek során a filozófia speciális kutatási tárggyal rendelkező tudománnyá vált. A filozófia tárgyát a természet, a társadalom és a gondolkodás fejlődésének legáltalánosabb törvényei alkotják, az objektív világnak és a világ tudati tükrözésének azok a legáltalánosabb elvei és alapjai, amelyek megadják a jelenségek és folyamatok helyes tudományos megközelítését, a valóság értelmezésének, megismerésének és gyakorlati átalakításának módszerét. A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag és az anyag mozgásának és változásának törvényei.
A dialektikus materializmus engesztelhetetlen ellensége a természetfölötti lényekre vonatkozó különféle elképzeléseknek, bármilyen köntösbe bújtatja is ezeket a vallás és az idealista filozófia. A dialektikus materializmus által kidolgozott dialektikus fejlődéselmélet (dialektika) rávilágít azokra az általános törvényekre, amelyek folytán az anyag mozgásának és változásának, az alacsonyabb rendű formákba való átmenésének a folyamatai végbemennek. Az anyag, a tér és az idő modern fizikai elméletei, amelyek elismerik az anyag minden fajtájának változékonyságát és az anyagi részecskéknek kimeríthetetlen képességét a minőségi átalakulásra, nemcsak hogy teljes összhangban állnak a dialektikus materializmussal, hanem a szükséges filozófiai eszméket és módszertani elveket is csak abból meríthetik. Ugyanezt mondhatjuk a természet más jelenségeit vizsgáló tudományokról is. Ugyancsak a dialektikus materializmus elveit igazolja a mai történelmi gyakorlat, amellyel az emberiség éles fordulatot tesz a társadalmi élet elavult, régi formáitól az új, szocialista formák felé.
A dialektikus materializmus, amennyiben egybekapcsolja a létről, az objektív világról és annak az emberi tudatban való tükröződéséről szóló tanítást, egyben ismeretelmélet és logika is. A dialektikus materializmusnak ezen a területen tett elvileg új lépése, amellyel szilárd tudományos alapokra helyezte a megismerésre vonatkozó elméletet az, hogy az ismeretelméletbe belefoglalta a gyakorlatot. „Mindazok a misztériumok, amelyek az elméletet miszticizmusra csábítják, az emberi gyakorlatban és e gyakorlat megértésében találják racionális megoldásukat”.
A dialektikus elméletnek a megismerés fejlődésére való alkalmazásával a dialektikus materializmus megállapította az emberi fogalmak történeti jellegét, feltárta a viszonylagos és abszolút kölcsönös viszonyát a tudományos igazságokban, kidolgozta a megismerés haladásában érvényesülő objektív logika kérdését (Dialektikus logika, Megismerés).
A dialektikus materializmus, fejlődő tudomány. Elvei és tételei a természettudomány minden nagy felfedezésével, a társadalmi élet formáinak változásával konkretizálódnak, fejlődnek, magukba olvasztva a tudománynak és az emberiség történelmi tapasztalatának új feladatait.
(idézet:A Dialektikus Materializmus és a Történelmi Materializmus)
… dialektika, vagyis a fejlődésről szóló tanítás legteljesebb, legmélyebb és minden egyoldalúságtól mentes formája, az örök fejlődésben levő anyagot tükröző emberi tudás viszonylagosságáról szóló tanítás.
… Marx történelmi materializmusa a tudományos gondolkodás hatalmas vívmánya volt. A történelemre és a politikára vonatkozó nézetekben addig uralkodó káosz és önkény helyébe bámulatosan egységes és következetes tudományos elmélet lépett, amely megmutatta, hogyan fejlődik a társadalmi élet egyik formájából, a termelőerők növekedése következtében, egy másik, magasabb rendű forma — például a feudalizmusból a kapitalizmus.
… Marx filozófiája következetes filozófiai materializmus, amely az emberiségnek, különösen pedig a munkásosztálynak a megismerés nagyszerű eszközeit adta.
… materialista dialektika a mozgás vizsgálatakor figyelembe veszi a változékonyság és az állandóság tényeinek megbonthatatlan egységét.
… természet és a társadalom fejlődési folyamatában a mennyiségi és minőségi változások egymásba való kölcsönös átmenetének törvénye érvényesül, amely elválaszthatatlanul összefügg a többi dialektikus törvénnyel. E törvény értelmében a fejlődés folyamán az anyagi tárgyak és jelenségek állapotában és tulajdonságaiban lejátszódó mennyiségi változások gyökeres minőségi változásokra vezetnek, s az újonnan létrejött minőség új mennyiségi változásokat idéz elő.
… Az anyagi világ összes jelenségeinek fejlődési folyamatában a tulajdonságaikban lezajló mennyiségi változások idővel elkerülhetetlenül gyökeres minőségi változásokba csapnak át. Ez a törvényszerűség egyetemes jellegű, az anyag strukturális szervezetének minden szintjén érvényesül.
… A dialektikus materializmus szerint a dolgok különböző minőségei az anyag hosszantartó törvényszerű fejlődésének eredményei. E fejlődésben minden következő állapot lényegesen különbözik az előzőtől, mert a fejlődés folyamán az anyagi objektumokban elvileg új oksági összefüggések és tulajdonságok keletkeztek.
… A mennyiségi változások minőségi változásokba való átmenetének törvénye teszi lehetővé (más dialektikus törvényekkel együtt), hogy az anyag fejlődése a mindenségben örökké tartó és soha meg nem szűnő folyamat legyen. Ez a törvény váltja ki az anyag és a mozgás formáinak szakadatlan bonyolultabbá válását.
… Az anyag fejlődése a természetben a mennyiségi és minőségi változások egységét jelenti.
… A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye folytán az anyag fejlődési folyamatában, az egyre bonyolultabb ás magasabb rendűen szervezett anyagi formák kialakulásával állandóan növekszik a jelenségek minőségi sokfélesége.
… A régi minőségről az újra való áttérés formái igen sokfélék, a jelenség belső sajátosságaitól és külső feltételeitől függnek. A régi minőségről az újra való áttérés ugrás alakjában vagy a fokozatosság megszakadásával történik.
… Az ugrás a minőségi állapot gyökeres megváltozásának azt a fázisát jelenti, amikor a rendszer új feltételei és belső kapcsolatai összeegyeztethetetlenné válnak régi felépítési formájával, s ez utóbbi elpusztul. Az ugrás azon mértékhatáron történik, ahol az új mennyiségi jellemzők már nem maradhatnak meg a régi minőség keretei között, és új minőséget idéznek elő. Az ugrást jelentő fázisnak különféle időtartama lehet. Egyes esetekben az ugrás viszonylag gyorsan, hirtelen zajlik le, más esetekben fokozatosan és lassan (ilyenkor több kisebb minőségi változásra, illetve ugrásra oszlik el).
… Marx a kapitalizmus dialektikáját úgy fejtette ki, hogy elemezte az osztályharcot és az osztályantagonizmus megsemmisítésének útjait a magántulajdon likvidálása alapján. Ez a dialektika a proletárdiktatúra megteremtéséig végigvitt osztályharc dialektikája. Marx a dialektikát a jövő társadalom — a szocializmus — keletkezésének és fejlődésének elemzésére alkalmazta.
… Lenin folytatta a burzsoá társadalom dialektikájának elemzését az imperializmus korszakára vonatkozóan, továbbá kidolgozta a szocialista és kommunista társadalom dialektikájának értelmezését. Megfogalmazta a szocialista társadalom fő sajátosságát: az antagonizmus eltűnik, ellentmondások azonban maradnak.
… A szocializmus dialektikája a társadalmi egység megszilárdításának dialektikája, az ellentmondások leküzdésének dialektikája ennek az egységnek az alapja. A szocializmus fejlődésében megerősödik a munkások, parasztok és értelmiség szövetsége és barátsága, valamennyi nemzet és nemzetiség barátsága és együttműködése.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Magyarország fővárosa 1945. február 13-án szabadult fel a náci megszállás és nyilaskeresztes kiszolgálóik rémuralma alól. Budapest egy hónapig, két hétig és 6 napig tartó ostromában 38 ezer polgári lakos halt meg a nácik és csatlósaik ellenállása miatt. Köztük zsidók, akiket még az ostrom alatt is a Dunába lőttek. Sok ezer vörös katona vesztette életét, hogy leszámoljon a fasizmussal, véget vessen a Holokausztnak.
Olvasóinkkal megosztjuk Kardos Péter főrabbi tanúvallomását a vészkorszakban gyerekként átélt élményeiről.
Budapest ostroma végének emléknapja. „Budapest felszabadulása” néven is ismert. A várost a német megszállás alól felszabadító szovjet csapatok szállták meg.
a rádió világnapja (2012 óta, annak emlékére, hogy 1946-ban az ENSZ ezen a napon hozott határozatot saját rádiójának létrehozásáról)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
