Nagyértékű beruházást jelentett be egy német autóipari cég Debrecenben
Sikerült megállapodni a Vitesco Technologies (VT) német autóipari céggel, hogy egy zöldmezős beruházás keretében Debrecenben új gyárat építsenek fel, amelyben csúcstechnológiájú autóelektronikai alkatrészeket fognak gyártani – jelentette be kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárca közleménye szerint a miniszter arról számolt be, hogy a 47 milliárd forintos beruházáshoz a magyar állam 10,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt, a nagyjából 7000 négyzetméteres üzem felépítésével ugyanis 450 új munkahely jön létre.
Hozzátette, a projekt értékét növeli, hogy elektromobilitási eszközök gyártására vonatkozik, márpedig „aki megnyeri az autóipar új korszakát megalapozó beruházásokat, az hosszú távon tudja garantálni a nemzeti gazdaságának folyamatos növekedését”.
Kiemelte, hogy a projekt két új rekordhoz is hozzásegítheti idén a magyar gazdaságot. Egyrészt az ország nagyon közel került ahhoz a korábbi tervhez, hogy az autóipar termelési értéke, miután 2021 első felében 31 százalékkal nőtt, az év végére meghaladja a 10 ezer milliárd forintot. Másrészt a magyar-német kereskedelmi forgalom is minden idők legmagasabb eredményét mutathatja majd fel, miután volumene az idei év első öt hónapjában 22 százalékkal emelkedett. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország exportjának körülbelül egynegyede Németországba irányul.
Szijjártó Péter leszögezte: gazdasági szempontból egy cél lebeg most a kormány szeme előtt, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei növekedése elérje az 5,5 százalékot, ebben az esetben ugyanis az állam a jövő év elején visszafizeti a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.
Azt a bántóan leegyszerűsített kérdést tesszük fel, hogy mi szükséges ahhoz a következő négy hónapban, hogy december 31-én garantáltan elérjük az 5,5 százalékos növekedést. A válasz egyszerű: beruházás, beruházás és beruházás
– fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a nagykövetek éves konferenciája zajlik éppen, amelyen azt a célt határozták meg a résztvevők számára, hogy állomáshelyükön a lehető leggyorsabban felderítsenek minden beruházási szándékot, ezek nyomán ugyanis munkahelyek jöhetnek létre Magyarországon.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy beszállító vállalatok olyan tömege települt az utóbbi években Debrecenbe, hogy a város mára egyértelműen a magyar autóipar egyik fellegvára lett. Ennek kapcsán pedig közölte, hogy a kormány a következő két évben mintegy 100 milliárd forint fejlesztési forrást fordít arra, hogy olyan infrastruktúrát teremtsenek Debrecenben, amely megfelelő alapot tud adni a további beruházásokhoz is. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Azt a bántóan leegyszerűsített kérdést tesszük fel, hogy mi szükséges ahhoz a következő négy hónapban, hogy december 31-én garantáltan elérjük az 5,5 százalékos növekedést. A válasz egyszerű: beruházás, beruházás és beruházás…állomáshelyükön a lehető leggyorsabban felderítsenek minden beruházási szándékot, ezek nyomán ugyanis munkahelyek jöhetnek létre Magyarországon…hangsúlyozta, hogy beszállító vállalatok olyan tömege települt az utóbbi években Debrecenbe…”
– Döbrögiéknek CSAK A VERSENYKÉPESSÉGET KELL BIZTOSÍTANI! Olcsó bérű rabszolgatömeg, rabszolgatörvény, beruházástámogatás, adókedvezmények az összeszereldéknek. A fejpénzből és az energiaszükséglet kielégítéséből pedig finanszírozódik a NER – krém.
Amely bologan dölyföl a „magyar nemmzetthgazdaság csudállatos szárnyalásáról”!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Boldog (és alacsony számokat produkáló) stabil ragályhelyzetről ad számot a vajdasági qrmányvetítölde mai (2021 08. 24.) ragálymatinéjának műsora Döbrögisztán legutóbbi 24- órájának koronás terméséről. Eszerint tegnap: „A beoltottak száma 5 703 883 fő, közülük 5 503 365 fő már a második oltását is megkapta. 82 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 811 203 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 2 beteg, így az elhunytak száma 30 054 fő. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 772 241 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 8908 főre csökkent. 81 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 11-en vannak lélegeztetőgépen…”
Ha még ezt is durvának vélik a népek, hát majd „finomítanak” – UTÓLAG! – a produkción. (Nem menne csudaszámba a dolog!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
(idézet: A polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 – (Rövid történet)
3
Alby tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnöke 1919. február 15-én, a párizsi konferencián tartott beszámolójában így értékelte az észak-oroszországi helyzetet: „Az erőteljesen támadó bolsevik csapatok jelentős visszavonulásra kényszerítették a szövetséges egységeket a Vologda felé vezető vasútvonal és a Dvina közötti térségben. Noha Ironside tábornok, a brit főparancsnok azt mondja, hogy ura a helyzetnek, a szituáció továbbra is meglehetősen aggasztó.”47 FRUS 1919 The Paris Peace Conference. IV. köt. 10. old.*
Az intervenciósok komoly aggodalmát az okozta, hogy csapataik északon elszigetelődtek. Teljes kudarcot vallott a szövetséges parancsnokságnak az a kísérlete, hogy erős fehérgárdista hadsereget alakítson és megnyerje a helyi lakosság támogatását. A szovjetország északi részének dolgozói egységesen fordultak szembe a külföldi hódítókkal. A népi mozgalom élén a kommunisták álltak.
Erőteljes propagandát fejtett ki az ellenséges csapatok között az arhangelszki illegális bolsevik szervezet. Az 1919 februárjában létesített arhangelszki titkos nyomdában nagy mennyiségű röplapot és felhívást nyomtattak ki az orosz és külföldi katonák részére. Felszólították őket, hogy szüntessék be az oroszországi dolgozók elleni harcot. Az olonyecki, északi-dvinai és vologdai kormányzóság illegális bolsevik szervezetei is terjesztettek röplapokat és felhívásokat az intervenciós katonák és a fehérgárdisták között. A fehérgárdista hadsereg katonáihoz szóló egyik röplap ezt írta: „Kik vezetnek benneteket? Azok a tábornokok és tisztek, akik évszázadokon át senyvesztettek minket rozzant viskókban, füstös gyárakban, nedves bányákban, akik minden megkeresett rubelből csak egy petákot nyomtak a markunkba, hogy éhen ne vesszünk … Most pedig a ti fegyvereitekkel akarják visszaszerezni vagyonukat, amelyet Szovjet-Oroszország valamennyi polgárának tulajdonává tettünk. A ti véretek árán akarják kipréselni a munkásokból és a parasztokból annak a tőkének a kamatait, amelyet a háború alatt spekulációval szereztek …”48 Voproszi isztorii, 1960. 7. sz. 125. old.*
Egy másik röplap, amelyet a bolsevikok egyik illegális csoportja Kemiben nyomtatott ki, ezzel a felhívással fordult a brit katonákhoz: „A brit munkások tiltakoznak itt-tartózkodástok ellen, követelik a harc beszüntetését és hazatérésteket. Miért nem mentek haza? Senkinek sincs joga visszatartani benneteket … Brit katonák! Hagyjátok abba a harcot, ne segítsetek továbbra is fenntartani ezt a gyalázatos blokádot, amely annyi gyötrelmet hoz asszonyainknak és gyermekeinknek! Követeljétek azonnali hazaszállításotokat.”49 Ugyanott.*
A szovjet propaganda, amely igaz szavakkal cáfolta meg a szovjethatalomról terjesztett hazug rágalmakat, nagy hatást gyakorolt az intervenciósok katonáira. Egyre jobban meggyőzte őket arról, hogy a háború, amelyet az imperialista kormányok robbantottak ki, osztálytestvéreik — az oroszországi munkások és parasztok — ellen, a tőkések és a földesurak érdekeiért folyik.
Az északi bolsevik szervezetek irányításával alakult partizánosztagok érzékeny csapásokat mértek az ellenség hadtápterületére. A partizánok együttműködtek a 6. hadsereg egységeivel.
Az intervenciós és a fehérgárdista kémelhárító szervek mindent elkövettek, hogy szétzúzzák a bolsevik földalatti mozgalmat. Megtörtént, hogy az ellenségnek sikerült nyomra bukkannia. 1919 márciusában agyonlőtték az arhangelszki illegális bolsevik katonai szervezet tíz tagját (Puhovot, Seremetyevet, Szivorotkint és másokat). Ugyanez a sors érte az arhangelszki városi földalatti szervezet egyik csoportját: Tyesznanovot, Eliznyinát, Prokusevet és sok más elvtársat. Pusztulásuk súlyosan kihatott a kommunisták földalatti munkájára, de nem rettentette meg a bátor északi bolsevikokat, nem akadályozta meg őket a harc folytatásában.
A bolsevik propaganda erős erjedést indított meg az ellenség katonái közt. 1918. december 11-én az 1. arhangelszki ezredben felkelés tört ki, két század nem engedelmeskedett a frontra vezénylő parancsnak. A katonák kitűzték a laktanyákra a vörös zászlót. A felkelés leverésében angol csapatok vettek részt, s az intervenciósok kíméletlenül leszámoltak a felkelőkkel.
1918—1919 telén egyre világosabban mutatkoztak a fehérgárdista seregek bomlásának jelei. Ironside tábornok a következőképpen emlékszik vissza erre az időszakra: „Sokáig és izgatottan gondolkoztam azon, milyen helyzetbe kerülünk, ha az oroszok erkölcsi szelleme meglazul vagy teljesen lezüllik. Arra a következtetésre jutottam, hogy amennyiben általános felkelés törne ki, a katonák tüstént hazaszaladnának.”50E. Ironside: Id. mű, 131. old.*
Fokozódott a nyugtalanság az intervenciós csapatok körében is. Az 1918. november 11-i fegyverszünet megkötése után a katonák remélték, hogy mindennemű hadművelet megszűnik. Hiszen annak idején, amikor Észak-Oroszországba vezényelték őket, azt mondották, hogy csupán a németek ellen kell harcolniuk. S íme, véget ért a németek elleni háború, de a vörösoroszok elleni háború folytatódott. A katonák zúgolódni kezdtek.
1918 novemberében vörös zászlók alatt hagyta ott a frontot egy francia alakulat. Az intervenciós parancsnokság kíméletlen megtorlást alkalmazott a katonákkal szemben. Decemberben Kadis falunál (a Pleszeck—Szeleckoje szakaszon) a 339. amerikai ezred katonái barátkozni kezdtek a 159. szovjet ezred katonáival. Az egyik amerikai altiszt a baráti beszélgetés során kijelentette: „Az amerikaiak elismerik az orosz forradalmi kormányt és nem fognak háborút viselni a bolsevikok ellen … A fehérgárdista söpredékhez (az altiszt eredeti szavai) semmi közük, és nem is akarnak róla hallani.”51 Pravda, 1918. december 24.*
A szovjetellenes intervenció ellen egyre határozottabban fellépő egyszerű amerikai, angol és francia emberek hangja megdöbbentette a szovjetköztársaság elleni harc szervezőit.
December 2-án Lansing aggódva írta House ezredesnek, az Egyesült Államok elnöke tanácsadójának: „Arhangelszk: a helyzet változatlan. Az amerikai és francia csapatok szelleme, nemhogy javult volna, hanem még inkább rosszabbodott …”52 FRUS 1919. The Paris Peace Conference. II. köt. 465. old.*
1919 elején több zendülés tört ki az antant-katonák körében. „A február rosszul végződött — írja Ironside az akkori eseményekről. — 26-án- Levy53 Levy angol ezredes 1919 február közepén vette át a Szeleckoje körzetében állomásozó szövetséges csapatok parancsnokságát.* táviratban közölte, hogy a nemrég érkezett zászlóalj54 A yorkshire-i ezred zászlóalja, amely Murmanszkból érkezett.* megtagadta a Szeleckojéba indulást elrendelő parancs végrehajtását. Életemben egyszer sem tapasztaltam, hogy brit katonák fellázadtak volna. Szörnyű volt arra gondolni, hogy a fegyelmezetlenség első jelei a szövetséges seregeknél éppen a brit katonák között mutatkoztak … De a fegyelmezetlenség hamarosan a francia katonák körében is megnyilvánult … A francia attasétól olyan értesülést kaptam, hogy egy francia zászlóalj nem volt hajlandó harcbaindulni Arhangelszkből … Amikor az attasé felszólította a katonákat, gondoljanak hazájuk becsületére, amelyet meggyaláznak azzal, hogy megtagadják az engedelmességet … az egyik káplár ezt válaszolta: »Le a bolsevikok elleni háborúval! …«”55E. Ironside: Id. mű, 112—114. old.*
1919 tavaszán és nyarán az antant-seregek bomlása veszélyes méreteket öltött. Megtörtént az, amitől az imperialisták halálosan féltek: „a forradalom bacilusai” megfertőzték hadseregüket, katonáik a bolsevik eszmék befolyása alá kerültek. Az 1918—1919-es téli hadjárat a szövetségesek nagy anyagi és technikai fölénye ellenére északon is — csakúgy mint délen — az antant terveinek teljes csődjével végződött.
Mint az 1918 végén és 1919 elején lezajlott harctéri események mutatták, dugába dőlt az antantnak az a kísérlete, hogy a szovjethatalmat expedíciós seregeinek szuronyaival megdöntse.
„Az angolok és franciák arra irányuló kísérlete, hogy saját csapataikkal tiporják el Szovjet-Oroszországot, az a kísérlet, amelynek gyors és könnyű sikerében biztosak voltak, kudarcot vallott — állapította meg Lenin … Valójában kiderült, hogy bármily elmaradottak vagyunk is, bármily nehézségeket kell is leküzdenünk, az angol és francia munkások nem képesek arra, hogy a mi talajunkon ellenünk harcoljanak. A mi javunkra dőlt el a dolog. Az első alkalommal, amikor megpróbálták, hogy nagy katonai erőket vessenek be ellenünk — márpedig enélkül lehetetlen győzni —, ez csak arra vezetett, hogy a francia és az angol katonák, helyes osztályösztönüktől vezéreltetve, magukkal vitték Oroszországból ugyanazt a bolsevik fekélyt, amely ellen a német imperialisták harcoltak … Arra kényszerítettük az antantot, hogy vonja ki az angol és francia csapatokat. Ez volt a legnagyobb győzelmünk, amelyet az antanton arattunk. Elvettük a katonáit. Mérhetetlen katonai és technikai fölényére azzal válaszoltunk, hogy a dolgozók segítségével, akik szolidárisak velünk az imperialista kormányokkal szemben, megfosztottuk ettől a fölényétől.”56Lenin Művei. 30. köt. 300—201. old.*
A Vörös Hadsereg 1918—1919-es nagy győzelmei a szovjet állam belső helyzetének megszilárdulásával együtt kedvezően befolyásolták a szovjetköztársaság nemzetközi helyzetét. Nagy szerepe volt ebben a szovjethatalom békés külpolitikájának. A szovjethatalom sikerei cáfolhatatlanul bizonyították e hatalom szilárdságát és tartósságát. A burzsoá rágalmak ködfüggönye már nem tudta elrejteni a világ népei elől az igazságot, s a tőkésországok dolgozó millióit egyre nagyobb rokonszenv hatotta át a távoli Oroszország szabadságáért küzdő népe iránt.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Afganisztán vezetése, és itt mindkét oldal értendő, a tálib is, valamint a nyugat által támogatott afgán kormány is, a múlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytatott Kínával, Oroszországgal, Pakisztánnal, és a többi környező országgal.
Ezeken a tárgyalásokon a kínai és az orosz külügyminiszter valószínűsíthetően megmondta az akkori afgán külügyminiszternek, Mohammad Haneef Atmarnak, hogy egyezségre kell jutni a tálibokkal, s ehhez Oroszország és Kína asszisztál is, amerikai befolyás nélkül, és fel kell számolni az ópium-heroin patkányvonalat. Oroszország és Kína ragaszkodott ahhoz, hogy a tálibok fellépjenek a dzsihadisták ellen, a tálibok pedig ígéretet tettek rá. A két keleti nagyhatalom cserében rengeteg hasznos befektetést helyezett kilátásba: Afganisztán bekapcsolását az Új Selyemút kezdeményezésbe, később pedig az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EAEU) is.
Mivel Afganisztán a hiányzó láncszem Kína és Közép-Ázsia között, Kína már így is több gazdasági infrastrukturális projektet kezdeményezett amelyeknek Afganisztán egyfajta főszereplője. Ezeket a szerződéseket még Ghanival, az augusztus 15-én az Egyesült Arab Emirségekbe menekült afgán elnökkel írták alá, de a tálibok is részt vettek bennük, így nem valószínű, hogy a helyzet változni fog. A China Telecom és az Afghan Telecom már 2017-ben aláírt egy szerződést az optikai kábelrendszer kilépítéséről, amely majd alkotó része lesz a Kína-Kirgizisztán-Tadzsikisztán-Afganisztán Selyemút rendszernek. Ehhez kapcsolódik egy másik szerződés, mely idén februárban született Iszlamabad, Kabul és Taskent között egy vasútvonalról, mely kapcsolatot teremt Közép- és Dél-Ázsia között.[1]
Ugyancsak júliusban Afganisztán és Irán is megegyezett. A tálibok beszüntetik a civilek, az iskolák, a mecsetek, a korházak és a nem kormányszervezetek elleni támadásokat. A tálibok már a Kínával, Oroszországgal és Iránnal folytatott tárgyalásokon megesküdtek, hogy egyetlen országot sem fognak megszállni, sem Iránt, sem a közép-ázsiai “isztánokat”. A tálib szóvivő, Szuhail Sahín, többször megerősítette, hogy a határokat keresztező kereskedelem Iszlám Quilla (Irán), Torgundi (Türkmenisztán) és Észak-Tadzsikisztán között zavartalan lesz.[1]
A tálib hatalomátvétel után az orosz nagykövetséget különleges védelem alá helyezték[3]. Fontos megjegyezni, hogy Oroszország a tálib mozgalmat a mai napig terroristának tekinti, és törvényen kívüli Oroszországban.
Kína is támogatásáról biztosította Afganisztánt a tálib győzelem után[4]. A kínai külügyminisztérium szóvívője, Hua Csun-jing kijelentette, hogy tiszteletben tartják az afgán nép jogát, hogy ők maguk döntsenek jövőjükről és sorsukról. Ezen kívül reményét fejezte ki, hogy Afganisztánban nyitott és sokoldalú átmeneti kormány alakul. A terrorizmus kérdése már korábban felmerült Vang Ji kínai külügyminiszter és Mullah Abdul Ghani Baradar között. Szóba került az KTIM (Kelet Türkmenisztan Iszlám mozgalom). Baradar biztosította Kínát, hogy semmilyen erőszakos cselekedetben nem vesznek részt Kína ellen, és Afganisztán szomszédaival békés viszonyra törekszenek.
A fentiekből látszik, hogy a tálib vezetés jó viszonyra törekszik Kínával, Oroszországgal, a környező országokkal, és részt akar venni az Új Selyemútban.
Nyitott kérdés, milyen lesz Afganisztán belső politikai rendszere. Bár erre válasz még nincs, mert ez csak akkor lessz világos, amikor megalakul az első új afgán kormány, valamilyen eligazítást kínál az első sajtókonferencia, amelyet a tálib szóvivő, Zabiullah Mudzsahid tartott.
A konferenciát Korán-idézettel kezdte, majd hangsúlyozta, hogy törvényes joguk volt felszabadítani az országukat. Amnesztiát hirdetett azokkal szemben akik ellenük harcoltak, és hozzáfűzte, hogy nem akarnak sem belső, sem külső ellenségeket, és bosszút sem akarnak állni. Erős Iszlám kormányt akarnak, amely a Saria törvényen alapszik. A nők jogait a Saria keretein belül látják: tanulhatnak és dolgozhatnak. A tálibok szeretnének a nemzetközi közösséggel együtt dolgozni Afganisztán fejlődéséért.
Egy lehetséges felállás: az átmeneti kormányt Mullah Baradar és Ali Dzsalali együtt fogják vezetni[6]. Az előbbi tálib, az utóbbi az afgán kormány belügyminisztere volt, és dolgozott az Amerika Hangja rádiónak is. Baradar Kandaharból származik, a tálib mozgalom egyik alapító tagja. Harcolt a szovjet megszállás ellen is. Az új Afganisztáni Iszlám Emirátus szerint Baradar felett állna a legmagasabb rangú főpap, Haibatullah Akhundzada.
Pepe Escobar megfigyelő szerint a tálibok forgatókönyvét Kína és Oroszország írja[7]. Ennek tulajdonítja, hogy az első tálib sajtókonferencián olyan témákról is szó esett, mint a nők egyenjogúsága, vagy a politikai ellenfelekkel való szót értés. A nőnek joga lesz a munkához és az oktatáshoz, viszont hidzsábban kell majd járnia, nem pedig burkában. A síita vallási irányzattal kapcsolatban is toleráns hangot ütöttek meg: nem kell a kirekesztésükkel számolni. Fel akarják számolni az ópium-heroin ipart.
Escobar valószínűnek tartja, hogy a “globális Dél” akkor is legitimnek fogja elismerni a leendő új afgán kormányt, ha a Nyugat megtagadja elsimerését.
Oroszország afganisztáni ügyekkel megbízott képviselője, Zamir Kabulov már nem lát semmilyen terrorveszélyt a tálibokban[7]. Kabulov szerint a tálibokkal könnyebb volt tárgyalni mint a Nyugat által támogatott afgán bábkormánnyal. Kabulov szerint a tálibok tartják magukat a megállapodásokhoz, az utóbbiról viszont nem ezt tapasztalták az elmúlt 7 évben. Kabulov a nemzetközi jogra helyezi a hangsúlyt, nem a “törvényeken alapuló nemzetközi rendre”. Az utóbbi kifejezés Antony Blinken amerikai külügyminisztertől származik. Kabulov szerint, ha a tálibok alá vetik magukat az ENSZ BT szabályainak, akkor törölni lehet azt a BT határozatot, amely szerint mozgalmuk terroristának minősül. Dmitrij Zsirnov, afganisztáni orosz nagykövet is részt vett a tálibokkal folytatott tanácskozáson, és ő is pozitívan értékelte a helyzetet.
Oroszország következtetéseket fog levonni a „Krími Platform” résztvevőiről.
Oroszország figyelni fogja az Ukrajna által kezdeményezett „Krími Platform” fórumon részt vevő országok álláspontját, és levonja a megfelelő következtetéseket – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, válaszul arra az újságírói kérdésre, hogy Oroszország hogyan fogja értékelni a csúcstalálkozó közvetlen résztvevőit.
A Gazeta.Ru -nak adott interjúban az orosz külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy a „Krími Platform” minden résztvevője tisztában van Moszkva álláspontjával, és többször meghívást kapott, hogy nézze meg a Krím – félszigetet, és tegyen „saját, elfogulatlan, közvetíthetetlen benyomást”.
„Nem találtak lehetőséget arra, hogy akár az Oroszországban akkreditált nagyköveteiket, vagy legalábbis a nagykövetségek képviselőit oda küldjék. Szándékosan és elfogultan letiltják a kapcsolatokat bármilyen ürüggyel. Ugyanakkor azt mondják, hogy nem közömbösek a Krím témában. Ez képmutatás … Természetesen Oroszország rögzíti ezen országok és államok helyzetét, és le fogja vonni a megfelelő következtetéseket” – mondta Zaharova.
Hozzátette, hogy számos ország részvétele a Kijev által kezdeményezett fórumon bizonyítja a Nyugat átpolitizált és Oroszország – ellenes megközelítését a Krím – ügyében. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozó kizárólag az információs és politikai komponensre összpontosít.
„Ennek az összejövetelnek az egész története nem a valóságról fog szólni, és főként nem a Krím mai valóságáról. És még csak nem is a 2014 -ben történtek elemzéséről, már történelmi távlatból: előfeltételekről, tényekről, eredményekről… Minden az információkra és a politikai összetevőre fog összpontosulni” – mondta Zakharova.
Moszkva rendkívül barátságtalannak tartja az Ukrajna által szervezett „Krími Platform” – csúcstalálkozót Oroszországgal szemben.
„Ezt az eseményt rendkívül barátságtalannak tartjuk hazánkkal szemben” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője.
Hozzátette: „a Kreml kategorikusan elfogadhatatlannak tartja a csúcstalálkozó résztvevőinek nyilatkozatait az egyik orosz régióval, a Krímel kapcsolatban”.
„E tekintetben a hozzáállás teljesen egyértelmű – oroszellenes eseményként kezeljük” – mondta a Kreml fősajtósa.
(Forrás: russian.rt.com)
Kjevben pedig kb. 40 ország képviselői és az EU tótumfaktumainak részvételével elstartolt a „Krími Platform” cirkusz.
Döbrögisztánt Csornay Bronzos jeleníti meg.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az augusztus 20 – i Nagy Nemmzetthy Hajcihő utáni első „rendes” (2021 08. 23.) ragálymatiné előadásán azt az epizódot nyomatja a oqrmányvetítölde, hogy a három napos Nagy Nemmzetthy Hajcihő ideje alatt Döbrögisztánban: „A hosszú hétvége adatait közöljük. A beoltottak száma 5 699 251 fő, közülük 5 502 546 fő már a második oltását is megkapta. 340 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 811 121 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 6 beteg, így az elhunytak száma 30 052 fő. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 771 530 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 9 539 főre csökkent. 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 10-en vannak lélegeztetőgépen. A delta vírusmutáns több európai országban és már hazánkban is terjed, a negyedik hullám jelei már több országban érzékelhetőek, és a beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, az jelentkezzen háziorvosánál vagy regisztráljon és foglaljon időpontot az interneten…”
A vajda most azzal szórakoztat, hogy fölhívta ojtakozni vágyó alattvalóit: MINDENKI VIGYEN MAGÁVAL MÉG EGY EMBERT!Hátha…
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Elképesztő nyugdíj várja Csornay Bronzost! Alig kap majd kevesebbet, mint a kanzlerina.
Nem kell szégyenkeznie a magyar köztársasági elnöknek a hivatali távozását követően, juttatásai ezután nem sokkal maradnak el majd az idén szeptemberben visszavonul vonuló német kancellár, Angela Merkel nyugdíjától.
A német média napokban jelentette be, a kancellár nyugdíja 15 ezer euró (5,2 millió forint ) körüli összeg lesz. Áder János államfőnek májusban jár le a mandátuma, így ő lesz az első köztársasági elnök, aki a nyugdíjkorhatár alatt, már 63 évesen élvezheti a pihenést a teljes körű államfői fizetés mellett.
Sokat nyom a latban, hogy egy 2019-es törvényben gyakorlatilag duplájára emelték a mindenkori államfő juttatásait, s hivatalból való távozása után valamennyi köztérsasági elnököt, így Ádert is ez az összeg illeti meg élete végégig. Csaknem egy évtizeden keresztül havi bruttó 1,5 millió forint körül volt ez az összeg, de immár két éve a házelnököt megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese. Ez pedig idén hozzávetőlegesen bruttó 3,6 millió forint havonta.
Jövőre ez nagyjából 4 millió forintra emelkedhet, ez az összeg jár a hivatali idő alatt, s miután a távozó államfők juttatásai megegyezőek ezzel az összeggel, Áder János is ezzel számolhat. Az államfő 63 éves lesz, amikor mandátuma lejár, vagyis ekkor még nem jogosult nyugdíjra. A hatályos rendelkezések értelmében, ha eléri a nyugdíjkorhatárt és folyósítják számára a nyugdíjat, akkor a fent említett juttatásait ezzel az összeggel csökkentik, vagyis a végén a borítékban ugyanannyi marad.
Ám Áder János abban is az első lesz a magyar államfő közül, hogy korábban négy évig a Fidesz Európa Parlamenti képviselője volt, ami után külön nyugdíj jár. A négy év képviseleti szolgálat után a 8900 eurós (3,2 millió Ft) EP-képviselői fizetésének 14 százaléka, vagyis, hozzávetőlegesen 430 ezer forint jár havonta. Az államfőnek abból a szempontból is szerencséje van, hogy az EP idevonatkozó rendelkezései szerint éppen 63 éves kortól fizethető a korábbi képviselőknek a nyugdíj. Vagyis így összességében bruttó 4,4 millió jár az államfőnek, ami tényleg nem sokkal, alig 20 százalékkal marad el Angela Merkel nyugdíjától, amelyről az index.hu írt.
A leköszönő államfőnek az előírások szerint egy rezidenciát is kell biztosítani, elődje Schmitt Pál azonban lemondott erről a lehetőségről. Áder vagyonbevallása szerint 2019 augusztusában 50 százalékos tulajdonosa lett egy Budapest II. kerületében fekvő 125 négyzetmétere lakásnak. Erre felvett egy 45 millió forintos hitelt. Nem kizárt, hogy ezt a tervezett visszavonulás jegyében tette, vagyis ő sem venné igénybe az állami ingatlant. (indirekt)
Nyugdíjprémium: nem mindenkinek jár az 50-56 ezer forintos összeg
50-56 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaphatnak év végén a nyugdíjasok – jelentette be Orbán Viktor az állami rádióban. A miniszterelnök szerint erre a gazdaság száguldása miatt van lehetőség. A Híradónknak nyilatkozó nyugdíjszakértő hangsúlyozta: több mint 200 ezer nyugdíjas ennél kisebb juttatást fog kapni, mert a nyugdíja nem éri el a 80 ezer forintot.
Rendhagyó módon vasárnap reggel érkezett a Kossuth rádióba Orbán Viktor, ahol egyebek mellett a nyugdíjasok számára tett fontos bejelentést. A miniszterelnök szerint, mivel száguld a gazdaság, lehetőség lesz a nyugdíjprémium kifizetésére.
„Most úgy látom, hogy egy 50-56 ezer forint az valószínű, de ha 7 százalékos növekedés lesz, akkor még jóval efölé is mehet az az egyszeri összeg, amit nyugdíjprémiumként oda tudunk adni még az év vége előtt a nyugdíjasoknak” – fogalmazott a műsorban a kormányfő.
A Híradónknak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint ez az egyszeri juttatás jelentős lesz a nyugdíjasok számára, hiszen a 150 ezer forintos átlagnyugdíj egyharmada lehet. A nyugdíjprémium mértéke azonban nem mindenkinél lesz azonos. Aki 80 ezer forintot vagy annál többet kap, az a lehető legnagyobb mértékű prémiumban részesül. Ez azt jelenti, hogy például 6 százalékos növekedésnél 50 ezer forint fog kapni év végén. Akinek viszont ennél kisebb a nyugdíja, például 60 ezer forint, annak arányosan csökkenni fog a nyugdíjprémiuma is. Tehát egy ugyanilyen, 6 százalékos növekedésénél már csak 37 500 forint jár majd neki.
„Az öregségi nyugdíjasok száma 2 millió 53 ezer fő, közülük 1 millió 800 ezren kapnak többet, mint 80 ezer forint, tehát körülbelül 200-220 ezer nyugdíjasnak kisebb a nyugdíja 80 ezer forintnál, náluk kell ezt az arányosan kisebb összeget figyelembe venni, és természetesen ez a további több mint félmillió ember, az egyéb ellátásokban részesülők, ott is nagyon sokszor ezek az ellátások nem érik el a 80 ezer forintot” – magyarázta Farkas András.
Mint azt Orbán Viktor kijelentette, a gazdasági növekedés nem magától van: ma többen dolgoznak, mint a 90-es évek eleje óta bármikor. „A munkásvédelemnek is ez a leghatékonyabb eszköze, amikor mindenki két kézzel kapkod azok után, akik hajlandóak és tudnak dolgozni. A magyar gazdaság ma ebben az állapotban van” – tette hozzá.
A Portfolio gazdasági elemzője szerint az egyes szektorok között nagyok a különbségek, a turizmus például az egyik legnagyobb vesztes. Hornyák József azt mondta, a jövő évre tervezett költések már nem tesznek jót a gazdaságnak. Mint fogalmazott, a most bejelentett költekezések már inkább a választást készítik elő, és ennek a zajában telik majd el a következő időszak. Szerinte a gazdaságnak már nem igazán van erre szüksége, sokkal inkább arra lenne szüksége, hogy a költségvetési hiányt alacsony pályára, alacsony szintre csökkentsük. A szakember szerint erre azért van szükség, mert a GDP arányos államadósság újra elérte a 2008/2009-es, 80 százalék feletti szintet. (atv)
Bal-Rad komm: Bár a témákat olvasva jut eszünkbe számtalan szebbnél – szebb gondolat, neveltetésünk okán viszont ezeket nem illik közzé tenni. Csak annyit teszünk hozzá: ELMENTEK TI A JÓ QRRVAJANYÁTOKBA! Inkább meghagyjuk a kommentelés lehetőségét olvasóinknak.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A szovjet hadseregnek a szovjet-német arcvonal központi szakaszán aratott hatalmas sikerei döntő módon megváltoztatták a helyzetet délen is. A hitlerista hadvezetés kénytelen volt 12 hadosztályt kivonni a „Dél-Ukrajna” hadseregcsoportból és Belorussziába, illetve Ukrajna nyugati területeire dobni át. Az ellenségnek a Kárpátoktól délre levő csoportosítása meggyöngült, de azt hitte, hogy a Balkán felé irányított szovjet csapatok képtelenek a közeli időben komoly támadásokat indítani. Ám ezúttal is melléfogott.
Romániában is kedvezőtlenül alakult a hitleristák helyzete. A román burzsoá kormány több mint három éve rablóháborút viselt a szovjet nép ellen. Románia dolgozói ebben a háborúban az uralkodó osztályok számukra idegen érdekeiért ontották vérüket, viselték a nélkülözések és az áldozatok terhét. 1944 elejére a román hadsereg mintegy 660 000 embert vesztett az arcvonalon. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán az országban fokozódott a tömegek elégedetlensége az uralmon levő Antonescu-klikkel és német fasiszta gazdáival szemben. Az elégedetlenség a román hadseregben is nőttön-nőtt. Számos katona, sőt tiszt nem akart már az idegen célok szolgálatában harcolni. Szaporodtak az esetek, hogy román katonák és tisztek átálltak a szovjet hadsereg oldalára. A katonai-fasiszta kamarilla kegyetlen terrorral próbálta megfélemlíteni a népet, elnyomni a háborúellenes hangulatokat. A megtorló intézkedések azonban már nem állíthatták meg az antifasiszta mozgalmat, amelynek szervezője az illegalitásban küzdő Romániai Kommunista Párt volt.
A hitlerista vezetés mindenképpen igyekezett benntartani Romániát a fasiszta koalícióban. Németország számára Románia a fő kőolajszállító, élelmiszer- és embertartalék-bázis volt, s fedezte a Balkánra vivő fő utakat. A fasiszta hadvezetés rendkívüli intézkedéseket tett a balkáni irány megerősítésére. A szovjet támadás kezdetéig erős, mélyen lépcsőzött, nagy mennyiségű tartós létesítménnyel ellátott védelmet hozott létre. Ez a védelem északon a nehezen járható Kárpátokra, délen pedig a Fekete-tengerre támaszkodott.
A Friessner tábornok vezetésével itt védekező „Dél-Ukrajna” hadseregcsoport két hadcsoportból állt: a „Wöhler” (a 8. német és a 4. román hadsereg, valamint a 17. önálló német hadtest) és a „Dumitrescu” (a 6. német és a 3. román hadsereg) hadcsoportból, s összesen 47 hadosztályt (közöttük 25 német hadosztály) és 5 dandárt számlált. Állományába 900 000 ember, több mint 7600 löveg és aknavető, 400-nál több harckocsi és rohamlöveg és 800-nál több repülőgép tartozott. A német fasiszta hadosztályok főerői a kisinyovi kiszögellésben helyezkedtek el. A szárnyakon a román csapatok védtek.
A főhadiszállás úgy döntött, hogy az ellenség déli csoportosításának szétzúzása végett hadműveletet indít. Ebbe a hadműveletbe, amelyet később iasi-kisinyovi hadműveletnek neveztek, R. J. Malinovszkij tábornok 2. Ukrán Frontját és F. I. Tolbuhin tábornok 3. Ukrán Frontját, valamint az F. Sz. Oktyabrszkij tengernagy vezetése alatt álló Fekete-tengeri Flottát és az Sz. G. Gorskov ellentengernagy vezette Dunai Katonai Flottillát vonták be. A két front állományába 1 250 000 ember, 16 000 löveg és aknavető, körülbelül 1900 harckocsi és rohamlöveg, valamint 2200 harci repülőgép tartozott. A 2. Ukrán Front állományában találjuk az 1. román Tudor Vladimirescu gyalogoshadosztályt és egy jugoszláv dandárt. A két front tevékenységének összehangolásával a főhadiszállás Sz. K. Tyimosenko marsallt bízta meg.
A hadművelet tervét a főhadiszállás a frontok parancsnokaival együtt dolgozta ki. Ez a terv rendkívül határozott és célratörő volt. Július 31-én a 2. és a 3. Ukrán Front parancsnokait és haditanácsainak tagjait a főhadiszállásra rendelték, ahol jelentést tettek a hadműveletre vonatkozó elképzelésükről és az ehhez szükséges erőkről és eszközökről. Sokoldalú vita eredményeképpen a frontok tervein bizonyos kiegészítéseket és javításokat hajtottak végre. Augusztus 2-án megérkezett a főhadiszállás parancsa, amely egyebek közt ezt mondta: „A 2. és 3. Ukrán Front erőivel hadműveletet kell előkészíteni és végrehajtani azzal a céllal, hogy szétzúzzák az ellenség Iasi, Kisinyov, Bengyeri térségében levő csoportosításait és birtokba vegyék a Bacáu, Leovo, Tarutino, Moldavka terep vonalat, majd továbbfejlesszék a támadást Focsani, Galati és Izmail felé.” Az elgondolás szerint a 2. Ukrán Front az Iasitól északnyugatra levő körzetből, a 3. Ukrán Front pedig a Tyiraszpoltól délre levő hídfőből mért erős csapásokkal áttöri az ellenség védelmét, és találkozó irányokban továbbfejlesztve a támadást bekeríti és megsemmisíti a „Dél-Ukrajna” hadseregcsoport főerőit. Ezeknek az erőknek a megsemmisítésével egyidőben a hadművelet elgondolása szerint lendületes támadást kellett kifejleszteni Románia belseje felé. A Fekete-tengeri Flotta és a Dunai Katonai Flottilla azt a feladatot kapta, hogy deszantokat szállítson partra és a hajótüzérség tüzével is segítse a 3. Ukrán Frontot.
A hadművelet előkészítésének időszakában a front- és a hadseregparancsnokok, minden parancsnok valamennyi szinten és törzseik óriási munkát végeztek a legcélszerűbb elhatározások kidolgozása, a főcsapások irányainak helyes megválasztása, az erők és eszközök csoportosítása érdekében.
Derekasan dolgoztak a tapasztalt, szakavatott tábornokok vezette fronttörzsek is. A 2. Ukrán Front törzsének élén M. V. Zaharov vezérezredes állt. Az 1917-es februári forradalom napjaiban lépett be a Vörös Gárdába, az októberi fegyveres felkelés idején pedig részt vett a Téli Palota megrohamozásában. Üteg-, osztályparancsnokként, helyettes dandár törzsparancsnokként védte a szovjethatalmat a polgárháború arcvonalain, a béke idején pedig gazdag gyakorlati tapasztalatokat szerzett különféle parancsnoki és törzsbeosztásokban. A Leningrádi Katonai Körzet törzsfőnöke, a vezérkari főnök helyettese, a besszarábiai felszabadító hadjáratot végrehajtó 12. hadsereg törzsfőnöke volt. A háború kitörésekor az Odesszai Katonai Körzet törzsfőnöki posztját töltötte be, majd a 9. hadsereg törzsének élén dolgozott. A továbbiak során az északnyugati irány, a Kalinyini, a Tartalék, a Sztyeppei és a 2. Ukrán Front törzsfőnökeként vett részt nagyarányú hadműveletek kidolgozásában és előkészítésében.
A 3. Ukrán Front törzsének élén 1944 májusától Sz. Sz. Birjuzov vezérezredes állt. Ő is kijárta a nagy hadműveleti törzsek vezetésének iskoláját. A 132. lövészhadosztály parancsnokaként lépett a háborúba, s már a sztálingrádi csatában a 2. gárdahadsereg törzsfőnöke lett; majd a Déli Front és a 4. Ukrán Front törzsfőnökeként részt vett a Donyec-medence, Észak-Taurija és a Krím felszabadításáért folyó hadműveletek kidolgozásában és végrehajtásában.
Hogy a legkisebb veszteséggel érjék el a győzelmet, a fő erőkifejtést szűk arcvonalszakaszra összpontosították. Nagy figyelmet fordítottak a repülőerők és a többi fegyvernem közti együttműködés megszervezésére és a támadás gyors ütemére. Fontos szerepet szántak a harckocsihadseregnek és az önálló harckocsi- és gépesített hadtesteknek, amelyeknek lendületes előretöréssel be kellett fejezniük az ellenséges csoportosítások bekerítését, és a focsani kapun keresztül kifejleszteni a csapást Románia belseje felé. A hadtápintézmények mindennel ellátták a frontokat, amire a nagyarányú hadművelet végrehajtásához szükségük volt. Az előkészületek a rejtési és álcázási rendszabályok legszigorúbb betartásával, az ellenség előtt a legnagyobb titokban folytak.
A pártpolitikai munka fő feladata az volt, hogy biztosítsa a katonák körében az erős támadó szellemet. Most azonban, hogy a harccselekmények olyan állam területére tevődtek át, amelynek hadserege a hitlerista csapatok oldalán három éven át rabolta és dúlta a szovjet földeket, pusztította a békés polgárokat, a frontok politikai szervei előtt új feladatok álltak: megmagyarázták a személyi állománynak, hogy különbséget kell tenni a dolgozók és a háború igazi bűnösei között, hogy a szovjet hadsereget nem a bosszúállás érzése vezérli, hanem fennkölt célt követ, Románia felszabadítását a fasiszta uralom alól. A politikai szervek a proletár nemzetköziség szellemében nevelték a szovjet katonákat. Munkájukban a kommunisták népes seregére támaszkodtak, amely a két front állományában mintegy 285 000 embert számlált.
Augusztus 20-án hajnalban a 2. és a 3. Ukrán Front csapatai támadásba mentek át. Másfél órán át rengett a föld a gránátok és az aknák robbanásától. Az ellenség védelmi állásait füst és láng borította be. Még el sem hallgatott az ágyúk tüze, amikor az 5. és a 17. légi hadsereg repülői mértek csapást. E légi hadseregek élén Sz. K. Gorjunov tábornok, illetve V. A. Szugyec tábornok állt. A hatalmas tűzcsapás eredményeképpen az ellenség védelme felborult, súlyos veszteségeket szenvedett halottakban, sebesültekben és technikában, vezetése megzavarodott. A támadó szellemű szovjet csapatok lendületes rohamot indítottak az ellenséges erődök ellen.
Iasitól északra Sz. G. Trofimenko tábornok 27. hadserege és K. A. Korotyejev tábornok 52. hadserege határozottan tört előre. Már a harc első óráiban A. R. Semigon hadnagy, századparancsnok és A. J. Sevcsenko szakaszvezető, szakaszparancsnok megismételte Alekszandr Matroszov legendás hőstettét. A hős katonákat haláluk után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. A nap közepére ezen a terepszakaszon áttörték az ellenség védelmét. A keletkezett résbe bevetették A. G. Kravcsenko tábornok 6. harckocsihadseregét. Másnap ütközetbe lépett V. I. Polozkov tábornok 18. harckocsihadteste. Az ellenség, hogy elszigetelje az áttörést, bevetette tartalékait, de a szovjet harckocsicsapatok és légierő erélyes csapása szétzúzta azokat. Nem sikerült feltartóztatniuk a szovjet csapatok előnyomulását. A 27. hadseregtől jobbra rohamba lendültek M. Sz. Sumilov tábornok 7. gárdahadseregének magasabbegységei, csatlakozásukon pedig Sz. I. Gorskov tábornok lovas-gépesített csoportja bontakoztatta ki támadását. A front gyorsan mozgó magasabbegységei a hadműveleti térség felé törtek előre.
Sikeresen haladt a 3. Ukrán Front támadása is. M. N. Sarohin tábornok 37. hadseregének és I. T. Slemin tábornok 46. hadseregének a kickani hídfőben összpontosított csapatai már az első napon áttörték az ellenség védelmét. Hogy továbbra is gyors ütemben támadhassanak, az áttörésbe egymás után bevetették F. G. Katkov tábornok 7. és V. I. Zsdanov tábornok 4. gárda gépesített hadtestét. A hídfőtől északnyugatra N. A. Gagen tábornok 57. hadserege fokozta rohamait. Az ellenség visszavágás céljából itt is bevetette tartalékait. Különösen sok gondot okozott a szovjet parancsnokságnak a hitleristák 13. páncéloshadosztálya. Ámde ezt is sikerült megsemmisítenie. E hadosztály egyik harckocsi-ellenlökésének visszaverése során nagy hőstettet vitt végbe A. I. Guszev őrvezető és K. I. Gurenko őrvezető. Négy „Tigris” tört Guszev géppuskás felé, Gurenko lövészárka felé pedig három. A szovjet katonák gránátkötegekkel a harckocsik alá vetették magukat, és felrobbantották őket. Az ellenlökés meghiúsult. Ezért a hőstettért haláluk után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki őket.
A szovjet hadsereg északról és keletről előnyomuló csapatai két nap alatt az ellenséges csoportosítást bekerítéssel fenyegették. Felismerve a veszélyt, a német fasiszta hadvezetés úgy döntött, hogy augusztus 23-án éjszaka megkezdi csapatai visszavonását a Prut mögé. Ez azonban már nem akadályozhatta meg a katasztrófát. A két front harckocsi- és gépesített magasabbegységei szétverték az ellenség utóvédjeit és feltartóztathatatlanul törtek előre egymás felé. Augusztus 24-én bezárult az acélgyűrű az ellenség iasi-kisinyovi csoportosítása körül. Tizennyolc német hadosztály és sok megerősítő csapat rekedt a roppant méretű katlanban. N. E. Berzarin tábornok 5. csapásmérő hadserege, I. V. Galanyin tábornok 4. gárdahadseregével együttműködve, még aznap felszabadította a Moldovai SZSZK fővárosát, Kisinyovot. Elsőként az 5. csapásmérő hadsereg 89. gárda lövészhadteste lépett a városba. Az A. I. Belszkij százados vezette zászlóalj harcosai tűzték ki a vörös zászlót a város legmagasabb épületére.
A körülzárás külső arcvonalán ezalatt sikeres támadás bontakozott ki. A 6. harckocsihadsereg lendületesen tört előre Focsani felé. F. F. Zsmacsenko tábornok 40. hadseregének, valamint a 7. gárdahadseregnek a csapatai és a lovas-gépesített csoport az ellenséget a Kárpátokhoz szorították. A 46. hadsereg balszárnyán A. N. Bahtyin tábornok vezetésével létrehozott csoportosítás, együttműködve a Dunai Katonai Flottillával, átkelt a Dnyeszter torkolatán, és délnyugati irányban támadva a 3. román hadsereg erőit a Fekete-tengerhez szorította. Augusztus 24-én ez a hadsereg letette a fegyvert.
Augusztus 25-én megkezdődött az ellenség bekerített csoportosításának megsemmisítése. A 6. német hadsereg katlanba zárt hadosztályai a kárhozottak kétségbeesésével ellenálltak. Többször megkísérelték, hogy kitörjenek a bekerítésből, de hasztalan. A minden irányból rájuk zúduló csapások alatt az ellenségnek a Pruttól keletre védekező főerői augusztus 27-én beszüntették az ellenállást. A folyó nyugati partján levő ellenséges csapatok kitörtek a bekerítésből és megkíséreltek a Kárpátokon át Magyarországra kijutni, de szeptember 4-re őket is megsemmisítették.
Az iasi-kisinyovi csoportosítás felszámolásával befejeződött a Moldovai SZSZK és Ukrajna izmaili területének felszabadítása.
A felszabadított körzetek dolgozói lelkesen fogadták a szovjet hadsereg katonáit, önként sokan beálltak katonának, s amivel csak tudták, segítették őket.
Magas szintű katonai tudásról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a Szovjet Moldova és Ukrajna területeit felszabadító frontok, a flotta és a flottilla katonái. Moszkvában négy alkalommal hangzott fel tiszteletükre az ágyúk díszössztüze; a harcokban kitűnt 64 magasabbegység és egység elnyerte a megtisztelő „Kisinyovi” és „Izmaili” nevet, 72-t érdemrenddel tüntettek ki. R. J. Malinovszkij és F. I. Tolbuhin kiváló szovjet hadvezérek a frontok vezetésében elért nagyszerű sikereikért megkapták a Szovjetunió marsallja katonai rendfokozatot.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
