“A tálibok helyüket keresik a világban” bővebben

"/>

A tálibok helyüket keresik a világban

(Háttéranyag)

2021. augusztus 23. hétfő (MB)

Afganisztán vezetése, és itt mindkét oldal értendő, a tálib is, valamint a nyugat által támogatott afgán kormány is, a múlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytatott Kínával, Oroszországgal, Pakisztánnal, és a többi környező országgal.

Ezeken a tárgyalásokon a kínai és az orosz külügyminiszter valószínűsíthetően megmondta az akkori afgán külügyminiszternek, Mohammad Haneef Atmarnak, hogy egyezségre kell jutni a tálibokkal, s ehhez Oroszország és Kína asszisztál is, amerikai befolyás nélkül, és fel kell számolni az ópium-heroin patkányvonalat. Oroszország és Kína ragaszkodott ahhoz, hogy a tálibok fellépjenek a dzsihadisták ellen, a tálibok pedig ígéretet tettek rá.  A két keleti nagyhatalom cserében rengeteg hasznos befektetést helyezett kilátásba: Afganisztán bekapcsolását az Új Selyemút kezdeményezésbe, később pedig az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EAEU) is.

Mivel Afganisztán a hiányzó láncszem Kína és Közép-Ázsia között, Kína már így is több gazdasági infrastrukturális projektet kezdeményezett amelyeknek Afganisztán egyfajta főszereplője.  Ezeket a szerződéseket még Ghanival, az augusztus 15-én az Egyesült Arab Emirségekbe  menekült afgán elnökkel írták alá, de a tálibok is részt vettek bennük, így nem valószínű, hogy a helyzet változni fog.  A China Telecom és az Afghan Telecom már 2017-ben aláírt egy szerződést az optikai kábelrendszer kilépítéséről, amely majd alkotó része lesz a Kína-Kirgizisztán-Tadzsikisztán-Afganisztán Selyemút rendszernek. Ehhez kapcsolódik egy másik szerződés, mely idén februárban született Iszlamabad, Kabul és Taskent között egy vasútvonalról, mely kapcsolatot teremt Közép- és Dél-Ázsia között.[1]

Ugyancsak júliusban  Afganisztán és Irán is megegyezett.  A tálibok beszüntetik a civilek, az iskolák, a mecsetek, a korházak és a nem kormányszervezetek elleni támadásokat.  A tálibok már a Kínával, Oroszországgal és Iránnal folytatott tárgyalásokon megesküdtek, hogy egyetlen országot sem fognak megszállni, sem Iránt, sem a közép-ázsiai “isztánokat”.  A tálib szóvivő, Szuhail Sahín, többször megerősítette, hogy a határokat keresztező kereskedelem Iszlám Quilla (Irán), Torgundi (Türkmenisztán) és Észak-Tadzsikisztán között zavartalan lesz.[1]

A tálib hatalomátvétel után az orosz nagykövetséget különleges védelem alá helyezték[3].  Fontos megjegyezni, hogy Oroszország a tálib mozgalmat a mai napig terroristának tekinti, és törvényen kívüli Oroszországban.

Kína is támogatásáról biztosította Afganisztánt a tálib győzelem után[4].  A kínai külügyminisztérium szóvívője, Hua Csun-jing kijelentette, hogy tiszteletben tartják az afgán nép jogát, hogy ők maguk döntsenek jövőjükről és sorsukról.  Ezen kívül reményét fejezte ki, hogy Afganisztánban nyitott és sokoldalú átmeneti kormány alakul.  A terrorizmus kérdése már korábban felmerült Vang Ji kínai külügyminiszter és Mullah Abdul Ghani Baradar között. Szóba került az KTIM (Kelet Türkmenisztan Iszlám mozgalom).  Baradar biztosította Kínát, hogy semmilyen erőszakos cselekedetben nem vesznek részt Kína ellen, és Afganisztán szomszédaival békés viszonyra törekszenek.

A fentiekből látszik, hogy a tálib vezetés jó viszonyra törekszik Kínával, Oroszországgal, a környező országokkal, és részt akar venni az Új Selyemútban.

Nyitott kérdés, milyen lesz Afganisztán belső politikai rendszere.  Bár erre válasz még nincs, mert ez csak akkor lessz világos, amikor megalakul az első új afgán kormány, valamilyen eligazítást kínál az első sajtókonferencia, amelyet a tálib szóvivő, Zabiullah Mudzsahid tartott.

A konferenciát Korán-idézettel kezdte, majd hangsúlyozta, hogy törvényes joguk volt felszabadítani az országukat. Amnesztiát hirdetett azokkal szemben akik ellenük harcoltak, és hozzáfűzte, hogy nem akarnak sem belső, sem külső ellenségeket, és bosszút sem akarnak állni.  Erős Iszlám kormányt akarnak, amely a Saria törvényen alapszik.  A nők jogait a Saria keretein belül látják: tanulhatnak és dolgozhatnak.  A tálibok szeretnének a nemzetközi közösséggel együtt dolgozni Afganisztán fejlődéséért.

Egy lehetséges felállás: az átmeneti kormányt Mullah Baradar és Ali Dzsalali együtt fogják vezetni[6].  Az előbbi tálib, az utóbbi az afgán kormány belügyminisztere volt, és dolgozott az Amerika Hangja rádiónak is.  Baradar Kandaharból származik, a tálib mozgalom egyik alapító tagja. Harcolt a szovjet megszállás ellen is.  Az új Afganisztáni Iszlám Emirátus szerint Baradar felett állna a legmagasabb rangú főpap, Haibatullah Akhundzada.

Pepe Escobar megfigyelő szerint a tálibok forgatókönyvét Kína és Oroszország írja[7]. Ennek tulajdonítja, hogy az első tálib sajtókonferencián olyan témákról is szó esett, mint a nők egyenjogúsága, vagy a politikai ellenfelekkel való szót értés.  A nőnek joga lesz a munkához és az oktatáshoz, viszont hidzsábban kell majd járnia, nem pedig burkában.  A síita vallási irányzattal kapcsolatban is toleráns hangot ütöttek meg: nem kell a kirekesztésükkel számolni. Fel akarják számolni az ópium-heroin ipart.

Escobar valószínűnek tartja, hogy a “globális Dél” akkor is legitimnek fogja elismerni a leendő új afgán kormányt, ha a Nyugat megtagadja elsimerését.

Oroszország afganisztáni ügyekkel megbízott képviselője, Zamir Kabulov már nem lát semmilyen terrorveszélyt a tálibokban[7].  Kabulov szerint a tálibokkal könnyebb volt tárgyalni mint a Nyugat által támogatott afgán bábkormánnyal.  Kabulov szerint a tálibok tartják magukat a megállapodásokhoz, az utóbbiról viszont nem ezt tapasztalták az elmúlt 7 évben. Kabulov a nemzetközi jogra helyezi a hangsúlyt, nem a “törvényeken alapuló nemzetközi rendre”. Az utóbbi kifejezés Antony Blinken amerikai külügyminisztertől származik. Kabulov szerint, ha a tálibok alá vetik magukat az ENSZ BT szabályainak, akkor törölni lehet azt a BT határozatot, amely szerint mozgalmuk terroristának minősül.  Dmitrij Zsirnov, afganisztáni orosz nagykövet is részt vett a tálibokkal folytatott tanácskozáson, és ő is pozitívan értékelte a helyzetet.

összeállította: Hetényi Balázs

Források:

[1] https://asiatimes.com/2021/07/new-great-game-gets-back-to-basics/

[2] https://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1892893.shtml

[3] https://tass.com/politics/1326335

[4] https://www.globaltimes.cn/page/202108/1231597.shtml

[5] https://www.youtube.com/watch?v=Yc_Rre_lPto&t=339s vagy https://www.youtube.com/watch?v=JBgbLIyO_gw

[6] https://asiatimes.com/2021/08/the-islamic-emirate-of-afghanistan-back-with-a-bang/ [7] https://asiatimes.com/2021/08/china-russia-are-stage-managing-the-taliban/

“A tálibok helyüket keresik a világban” bejegyzéshez 8 hozzászólás

      1. FSB kulugyi akták kazárfoldrol.
        2021-08-23 – 21:17

        +1

        Igor, Te egyébként hol élsz, hogy az itteni és mostani jelszót nem ismered?
        “HIT, HAZA, CSALÁD – NEMZET.”
        A “No ribanckodás” még nincs benne, sőt a No hímribanckodás sem… 😀

  1. “és fel kell számolni az ópium-heroin patkányvonalat. ”
    .
    Ez érdekes lesz mivel fő bevételi forrásuk évszázadok óta .
    A többit meg majd meglátjuk.
    Nyugtával a napot .

  2. https://pravednes.cz/click?id=96405347 AZ ENSZ SZERINT HITELES JELENTÉSEINK VANNAK A TÁLIBOK KIVÉGZÉSEIRŐL. Michellle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa elmondta, hogy hiteles jelentései vannak a tálibok által végrehajtott kivégzésekről és az afgán nők jogainak korlázozásáról. Az Európai Bizotság közölte, hogy fokozni fogja az afgánoknak nyujtott humanitárius segitséget, de ennek feltétele az emberi és női jogok tiszteletben tartása. Bachelet felszólitotta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, amely Pakisztán és az Iszlám Együtműködési Szervezet (OIC) kérésére rendkivüli módon ülésezik, hogy hozzzon létre egy mechanizmust az iszlamista mozgalom akcióinak szoros nyomon követésére. “A fő piros vonal az lesz,hogy a tálibok hogyan bánnak a nőkkel és s lányokkal, és hogyanfogja tiszteletben tartani a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, az oktatáshoz, aszabad véleménynyilvánitáshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő jogaikat a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban”-mondta. “Afganisztán külömböző etnikai és vallási kisebségeit is fenyegeti az erőszak és az elnyomás veszélye, tekintettel arra, hogy a tálibok korábban sőlyos emberi jogokat sértetttek,és az elmúlt hónapokban gyilkosságokról és célzott támadásokról számoltak be”-mondta Bachelet. Bachelet elmondta,hogy a nők mozgásszabadságát sok afgán régióban korlátozzák, és egyes lányok már nem mehetnek iskolába. A békés tiltakozásokat elfojtják, és kiskoruakat fegyveres szolgálatra hívnak. Ezek a jelentések hitelesek-mondta a biztos a DPA szerint. Az elmúlt években komoly kockázatok fenyegetik a nőket, őjságírókat és acivil társadalom vezetőinek új generációját”- mondta Bachelet. Figyelmeztette, hogy a feketelistán szereplők jelentős veszélyben vannak. Szerinte a tálibok tömeges kivégzésekkel folytathatnak. A RHIPTO Norvég Globális Elemzési Központ jelentése szerint, amelyet az agytröszt megosztott azENSZ-szel a tálibok elkezdték , annak ellenére,hogy igéretet tettek arra, hogy nem “bosszut álnak” a NATO háztól-házig, és felveszik a nevüket a “fekete listára””Ha nem házasodnak össze, a tálibok fogva tartják, üldözik, kihalgatják és megbüntetik családjainkat”-mondta Christian Nelleman, aközpont vezetője. A Reuters egy megnem nevezett NATO-diplomatát idéz, aki szerint az ilyen tipusu jelentések az ország távoli részeiről érkeznek. Szerinte afgánok ezrei tértek haza, miután megálapitották, hogy a helyzet “viszonylag nyugott.” A tálibok azt szerenék. ha augusztus 31-én véget vetnének a Kabulból történő evakuálásnak- mondta a szóvivője. Hozzátette: a kaotikus helyzet miatt már nem egedet be afgánokat a helyi repülőtérre. Arra buzditotta a repülőtér előtt álló tömeget, hogy menjenek haza. “Biztositjuk a biztonságukat”-mondta. A tálib szóvivő megismételte, hogy a mozgalom nem fog bosszut állni. Tagadta, hogy léteznének fekete listák a volt kollaboránsokról, amelyekel az iszlamista mozgalom büntetni fog. – Mindent megbocsátottunk ami a múltban A TÁLIBOKBAN NEM LEHET MEGBÍZNI. EMBEREK MILLIÓIT FENYEGETI A KIVÉGZÉS VESZÉLYE – FIGYLMEZTET A CSEH AFGÁN . megjegyzés : igaza van t. petymeg, NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT a sajátom: KUTYÁBÓL NEM LESSZ SZALONA.

  3. Elképesztő!Az USA 85 milliárd !!!!!!! dollár értékű katonai fegyvert és felszerelést hagyott maga mögött – mindezt a tálibok ragadták meg Afganisztánban.
    Csak a legnagyobb tételek felsorolása:
    -2 000 db páncélozott jármű, beleértve a Humvee -t és az MRAP -ot is
    -75 989 jármű: FMTV, M35, Ford Rangers, Ford F350, Ford kisteherautók, Toyota pickupok, páncélozott biztonsági járművek stb.
    -45 db UH -60 Blackhawk helikopter
    -50 db MD530G Scout Attack Choppers -ScanEagle Katonai drón
    -Legalább 600 000 kézi lőfegyver M16, M249, M24 50 kaliberű mesterlövész rendszerek
    -30 db Katonai Cessna repülőgép,
    -4 db C -130 (!!!)
    -29 db brazil gyártmányú A -29 Super Tocano Ground Attack Repülőgép
    Repülőgépek összesen:208 db
    Mind csúcstechnológia, folytatódik a hosszú felsorolás, a linkben tovább olvasható.Kína biztosan sokat profitál a sok elhagyott katonai cucc tanulmányozásából.
    https://halturnerradioshow.com/index.php/en/news-page/news-nation/u-s-leaves-behind-85-billion-in-military-weapons-and-equipment-all-grabbed-by-taliban-in-afghanistan

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com