Miközben a világ a koronás ragály megfékezhetetlen tombolása miatt jajong, a döbrögisztáni helyzet egyenesen csudállatos. A jelen helyzetünket nem is lehet másképp jellemezni!
Ugyanis vajdaságunk qrmányvetítöldéje – a koronavirus.gov.hu – azzal a csudás jelenettel kezdi mai (2021 01. 13.) ragálymatiné előadását, hogy kedd éjfélig Döbrögisztánban „1358 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 345 710 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 95 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 948 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 215 453 fő, az aktív fertőzöttek száma 119 309 főre csökkent. 4870 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 339-en vannak lélegeztetőgépen. Kedd estig összesen már 86 929 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint idősotthonban lakók és dolgozók. Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeztek, amelyek…”
-Ugyan a ragály valami érthetetlen okból majd kétszer annyi vajdaságit szállt meg mint az azt megelőző napon, de az elhaltak és a géppel lélegeztetettek száma örvendetesen csökkenő tendenciát mutat.
„…Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeztek…” – úgyhogy nyomás ojtakozni népek!
Hírek szerint Cila nénnyje NEM HÍVE az ojtakozási kötelezettségnek. Az efféle szuritól meg a népek még igencsak ódzkodnak. Kéne valami kedvcsináló az ojtakozási hajlandóság föllendítésére. Ötlet már van!
FeGyőr Bandi az index.hu szerint azt találta ki, hogy:
„100 ezer forintot mindenkinek, aki beoltatja magát
Formabontó javaslattal állt elő a Momentum elnöke. A Fekete-Győr András arra kéri a kormányt egy videóban, hogy
FIZESSEN MINDENKINEK 100 EZER FORINTOT, AKI BEOLTATJA MAGÁT KORONAVÍRUS ELLEN.
A politikus szerint ezzel ösztönözni lehetne az embereket, hogy adassák be maguknak a védőoltást…”
-Biz’ Isten esztet monta ez a Bandi! Aki nem hiszi, katt a linkre! Ott van!
De vajh’ belegondolt – é abba a Bandi gyerek, hogy az ötlete CSAK A HATÁRON TÚLI SZAVAZÓK esetében 3 milliárd forintnyi kiadás lenne!
(Persze ha most hirtelen leállíttatná a vajda az ojtakozást, és úgy döntene hogy két hét múlva előrehozott „választások” lesznek, és szavazással egybekötött ojtókampány indul – bónusz lenne a 100 ezer forint – hááát… A részleteket sec. perc alatt ki tudná módoltatni. 30 milliárdba se kerülne az örök hatalom! Ráadásul ha jó a vakcina, egy év alatt vissza is jönne az a pénz a büdzsébe! Nyögdíjmegtakarítás, ÁFA – bevétel, stb.
Az ötletért a jutalékot Pay-Pal – on keresztül is lehet utalni!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Annegret Kramp – Karrenbauer német hadügyminiszter interjút adott a FOCUS ONLINE – nak a német külpolitika jövőképéről és annak orosz vektoráról.
Természetesen az Egyesült Államok szemszögéből láttatva a dolgokat.
„Biden helyesen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok sikerének igazi ereje és titka abban rejlik, hogy képes összekapcsolni a partnereket és a szövetségeseket önmagával, és közös célokat követni velük” – mondta a német hadügyminisztérium vezetője.
Biztos abban, hogy Németországnak harci drónokat kell beszereznie, válaszul az „új biztonságpolitikai valóságra”.
Véleménye szerint „ennek a valóságnak része Oroszország nagyszabású fegyverzete a NATO keleti határán.”
Általában is a Frau miniszter arra a következtetésre jutott, hogy a NATO – nak fel kell fegyverkeznie, nem kímélve pént, energiát. Fegyverkezni Oroszország ellen annak megfélemlítése érdekében.
Ami a kérdés pénzügyi oldalát illeti: Európának, amelynek gazdasága meggyengült, és a világjárvány miatt még mindig veszteségeket szenved, csak be kell szállnia a költséges fegyverkezési versenybe.
(Forrás: rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Pence amerikai alelnök nem hajlandó kivonni a forgalomból Donald Trump jelenlegi amerikai elnököt, amint azt a demokraták követelték.
Sőt! Tegnap Pence a demokratákhoz írt levelében felszólalt Trump hatalomból való eltávolítása ellen.
„Most, hogy csak nyolc nap van hátra az elnöki ciklusból, a demokrata frakció követeli, hogy én és a kabinet alkalmazzuk a 25. módosítást. Nem gondolom, hogy az ilyen cselekedetek hazánk érdekeit szolgálják, vagy alkotmányunkkal összhangban vannak”- idézi Pence levelét a RIA Novosztyi.
Pence megjegyezte, hogy „az alkotmány a 25. módosítása nem a büntetés és a bitorlás eszköze. A 25. módosítás ilyen módon történő alkalmazása szörnyű precedenst teremtene”.
Trump tegnap Texasba repült.
A még hivatalban lévő amerikai elnök kijelentette, hogy az őt elmarasztalni akaró kísérletek „hatalmas veszélyt” okoznak az Egyesült Államok számára, és „nagyon erős haragot” váltanak ki.
Ezt január 12-én jelentette ki egy kis rögtönzött sajtótájékoztatón a washingtoni repülőtér kifutópályáján. Ez volt az első nyilvános fellépése a január 6 – i események (a kongresszus megrohamozása) óta.
Figyelemre méltó, hogy Trump egy köpenyes nő kíséretében érkezett a repülőtérre, aki egy pillanatra sem hagyja el, kivéve, amikor a sajtóval beszél. Ez inkább kísértet, semmint kíséret.
„Úgy vélem, hogy a nagyvállalatok szörnyű dolgokat tesznek egész országunk ellen, és biztos vagyok abban, hogy maguk számára is ez katasztrofális hiba lesz. Megosztják az embereket. A mostani események bizonyítják amit már régóta jósoltam, és amiről régóta beszélek. (Értsd: a Twitte – felfüggesztés, számlazárolások, stb.)
A nagyvállalatok olyan hibát követtek el, amely sokba fog kerülni hazánknak. Sőt, ez másokat is erre késztet. Sok problémát okoz, nagy a veszély … Nagy hiba, ezt nem kellett volna megtenniük ”- mondta Trump a sajtónak.
Aztán már Texas államban nyilatkozva kijelentette, hogy „a 25. módosítás nulla kockázatot jelent számomra” – idézi Trumpot a TASZSZ.
Ugyanakkor azt mondta, hogy ez az ügy „még vissza fog ütni Bidenre és adminisztrációjára. „Ez felelősségre vonási kísérlet a történelem legnagyobb boszorkányüldözése, ami hihetetlen haragot és megosztottságot okoz” – tette hozzá.
A demokraták viszont úgy vélik, hogy a Trump elleni vádak megfelelnek a felelősségre vonási kritériumoknak.
Ezt állítja az a jelentés, amelyet Jerrold Nadler, az amerikai kongresszus demokrata irányítású jogi bizottságának elnöke terjesztett elő.
„Az elnök viselkedése teljes mértékben megfelel a súlyos bűncselekmények kritériumainak” – idézi a TASZSZ a jelentést lényegét. (Forrás: russian.rt.com / rusvesna.su )
Kiiktatnák Trumpot a Reszkessetek, betörők! 2-ből
Minden idők egyik legnézettebb karácsonyi örökzöldjének második részében Donald Trump eddigi amerikai elnök – akkor persze még nem volt az – is feltűnik, de ez bizony sokak szúrja a szemét.
Az 1992-es Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban című produkcióban Trump akkor tűnik fel, amikor Kevin megérkezik a New York-i hotelbe, és egy kis útbaigazítást kér, amit Trump karaktere készséggel meg is ad számára.
Most, hogy a Twitter az álhíreket terjesztő és gyűlölethullámot buzdító Trumpot tiltotta, az oldal felhasználói petíciót indítottak az ellen, hogy a szégyenteljes módon távozó elnök az ikonkus filmből is eltűnjön.
Azt javasolják, a modern technika segítségével egy semleges figura álljon ott a hotel aulájában, ne Trump.
(nuus)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Hesst tizenkét nappal a per kezdete előtt moziba kísértük. Két őrhöz bilincselve vittük el egy kis filmszínházba, hogy megnézze a filmen saját magát, amint Hitler oldalán parádézik sok más fogoly társával együtt. Úgy gondoltuk, ez majd működésbe hozza az emlékezetét. Amikor kialudtak a mennyezeti lámpák és az 1934-es jelenetek peregni kezdtek a vásznon, különleges lámpák valamelyes fényt vetettek Hess arcára. Az első kockák láttán Hess előrehajolt, és félig fölemelkedett a székből. Az oldalpáholyból Robert Jackson bíró, a háborús bűnösök perének főügyésze, William Donovan tábornok, az Egyesült Államok katonai hírszerző hivatalának vezetője és számos pszichiáter figyelte Hesst. Szemünk előtt egy sokkal fiatalabb Hess harsogta végig beszédét, s aztán a „Sieg Heil! Sieg Heil!” köszöntést bömbölte – Hitler legteljesebb gyönyörűségére. A Göringről, Dr. Leyről és Streicherről készített felvételeknél azonban Hess feszültsége alábbhagyott. Amikor a híradófilm véget ért, a lámpákat felgyújtották. Megkérdeztük Hesst: „Emlékszik?”
Bozontos szemöldökét összevonta, amint gondolkodott. „Felismertem Hitlert és Göringet – mondta. — Felismerem a többieket is, de csak azért, mert itt is hallottam a nevüket és a börtönben is láttam kiírva a zárkákon.”
„Nem emlékszik, hogy ott lett volna?”
„Nem emlékszem. Ott kellett lennem, hiszen látható, hogy ott voltam. De … nem emlékszem.”
Visszavittük a cellába.
Vajon emlékezett-e Hess? Ezt sürgősen ki kellett derítenünk. Élete függhetett azoknak a szakembereknek a véleményétől, akiknek dönteniük kellett, alkalmas-e a perben való részvételre.
Előkerítették és Nürnbergbe hozták egy régi tanárát. Amikor egyedül maradt Hess-szel és a pszichiáterrel, a professzor szelíden megkérdezte a fogolytól: „Nem emlékszik rám, Rudolf? Nem emlékszik sétáinkra és vitáinkra, amelyeket könyvekről folytattunk?” Hess nyíltan tekintett a fehér hajú öregemberre. „Nem emlékszem” – mondta.
Amikor Dr. Gilbert szerzett magának egy-egy példányt a vádiratokból, elvitte mindegyik vádlotthoz, hogy saját kezűleg írják rá a véleményüket. Hess ezt írta saját példányára angolul: „Nem vagyok képes emlékezni – Rudolf Hess.”
Közeledett a per kezdete, s ekkor az a döntés született, hogy egy pszichiáterekből álló nemzetközi bizottság fogja megvizsgálni Hesst. Az Egyesült Államokból Dr. Nolan D. C. Lewis, a Columbia Egyetem pszichiátria-professzora és a New York-i Állami Pszichiátriai Intézet és Kórház igazgatója érkezett meg Dr. Donald E. Cameronnak, az Illinois-i Egyetem pszichiátria-professzorának társaságában, hogy megvizsgálják Hess elmeállapotát.
Órákon át vizsgálták a foglyot. Dr. Gilbert volt a tolmácsuk. Engem is felkértek tanúnak. A per megnyitásától kezdve pedig folyamatosan figyelték Hesst. Végül elkészítették nyolcoldalas jelentésüket.
„Vizsgálatunk kimutatta, hogy Hess nem elmebeteg, nincs személyiségzavara, s felfogja az ellene folyó eljárás lényegét. Azt állítja, hogy a múltra vonatkozóan emlékezetkiesése van, mégis azt a határozott benyomást kelti, hogy amit ő a memóriájával összefüggő jelenségnek vél, ahhoz a vizsgálat nem férhet hozzá, amiről azonban nem tudja, hogy az emlékezetétől függ, azt teljes egészében reprodukálja.
Azt állítja, hogy nincs emléke, emlékképe a szüleiről, mégis, néhány családjára vonatkozó kérdésre nem a szokásos »nem tudom«-mal válaszolt. Ezenkívül továbbra is elvégzi a mindennapi életével kapcsolatos különböző testi és szellemi foglalatosságokat, jóllehet ezeket a cselekményeket még azokban az időkben tanulta, amelyekre az állítólagos emlékezetkiesés vonatkozik. Az általa éppen olvasott néhány könyv címe is (felsorolásukat lásd a fejezet végén) arra utal, hogy a könyvek tartalmának megértéséhez neveltetésének és tanulmányainak bizonyos elemeit meg kellett tartania emlékezetében, jóllehet saját állítása szerint nem emlékszik arra, milyen tanulmányokat is folytatott fiatalabb éveiben, s nincsen emlékképe tanárairól. Amikor megkérdezték, tanult-e valaha asztrológiát, nyomatékos »nem«-mel válaszolt a »nem emlékszem« helyett.
Mindez, egyéb megfigyelésekkel együtt, azt mutatja, hogy emlékezetkiesése részben tettetés, s ráadásul valószínű, hogy a hisztériás vagy tudattalan rész csak igen felszínes. Csaknem állandóan a »nem tudom«, »nem emlékszem« mondatsémákkal válaszolt a múltját érintő kérdésekre. Valószínű, hogy ezt a fajta választ korábban tudatosan alakította ki mint védekezést az úgynevezett stresszhelyzetekben, s hogy ez később szokásossá, éppen ezért pedig részlegesen tudattalanná vált.
A különleges technikával végzendő részletes vizsgálatokat, melyek révén az emlékezetkiesés tudattalan részeinek aránya megállapítható volna, a beteg elutasította. Elutasító magatartását ilyesfajta mondatokkal magyarázta: »Emlékezetemnek semmi köze a felelősségemhez« … »Ez a vizsgálat természetes úton nem hajtható végre.« Nyilvánvalóan ragaszkodik amnéziája (emlékezetkiesése) fenntartásához.
Magatartása éppen abban tér el a szokásos amnéziás magatartástól, hogy egyáltalán nem törekszik memóriájának visszanyerésére. Magatartását a per első ülésein, feltűnő érdektelenségét a történtekkel szemben s azt a tényt, hogy könyveket, köztük regényeket olvas a tárgyalóteremben, ahol éppen olyasmiről van szó, ami életfontosságú lehet számára, abnormális reagálásként kell értelmeznünk.
A pszichiáterek egyetértenek abban, hogy kizárólag csak labilis személyiség képes így viselkedni élete alapvető kérdéseivel kapcsolatban, élettörténete pedig elegendő bizonyítékkal szolgál arra a feltételezésre, hogy mindig is labilis személyiség volt, neurotikus jellem, s ez időről időre hisztériás tünetekben nyilvánult meg. Az emlékezetkiesésre vonatkozó jelen állítása maga is egyike ezeknek a hisztériás reagálásoknak, melyet az Angliában átélt dilemmával kapcsolatosan fejlesztett ki önmagában.
A brit vizsgálati eredmények szerint Hessnek 1943 novemberétől 1944 júniusáig volt emlékezetkiesése, ekkorra azonban meggyógyult. Mostani amnéziája 1945 februárjában kezdődött, s pszichikailag a vizsgálati eljárás összekuszálásának céljait szolgálja.
Hessnek következésképpen szelektív amnéziája van; ez hisztériás jellegű, mely érzelmi és neurotikus természetű védelmi mechanizmusokat épít ki. Az agyállomány semmiféle betegsége sem mutatható ki rajta; gondolkodási képessége alapvetően intakt. Mivel tünetei érzelmi-indulati meghatározottságúak, jelentőségüket nem fogja fel teljesen, illetve jelentőségüknek nincs teljes tudatában, s jóllehet elmebeli képességei sértetlenek, a vizsgálati eljárás során nem használja őket, s esetleg nem is fogja használni az egész per folyamán sem …”
A bíróság összesen tíz neves orvost bízott meg Hess megvizsgálásával, hogy kiderítsék, vajon alkalmas-e arra, hogy pert folytassanak ellene, s képes-e megérteni az eljárást. Az angol specialisták leszögezték: Hess nem elmebeteg „a szó szoros értelmében”. Az emlékezetkiesés szerintük nem akadályozza meg őt az eljárás teljes megértésében, korlátozza viszont saját védelmének ellátásában s abban, hogy a múltat részletesen átgondolja, ami pedig igen fontos a vallomástétel szempontjából. Az emlékezetkiesés tünetei a körülmények változásával megszűnhetnek – állapították meg a brit pszichiáterek.
A bírói testület még nem jutott végleges döntésre Hesst illetően, amikor november 20-án megkezdődött a per. Én azonban már mindent tudtam. Az első pillanattól kezdve a szemébe is mondtam, hogy véleményem szerint csak tetteti az amnéziát. Átláttam rajta, s ezt ő is tudta. Nemegyszer megmondtam neki, hogy nem viselkedik valami férfiasan. Hess ilyenkor mélyen a szemembe nézett, és egy szót sem szólt. Egyszer-kétszer a fejét rázta. „Nem, ezredes. Szó sincs róla, hogy szimulálnék. Nem emlékszem semmire” – mondta.
Egyszer ismét meglátogattam. „Hess, saját magának, családjának és a német népnek tartozik vele, hogy megmondja az igazat. Az a véleményem, hogy oda kellene állnia a bíróság elé, könnyítenie kellene lelkiismeretén és meg kellene mondania, hogy csak színlelte az amnéziát.”
Hess rám meredt. „Köszönöm a jó tanácsot” – mondta. Kijöttem a cellából. Látszólag nem lehetett vele zöld ágra vergődni.
Másnap – a nürnbergi per kilencedik napján – a második délutáni ülést csak azért tartották, hogy megvitassák Hess esetét. A vádlottakat visszakísértük zárkájukba, egyedül Hess maradt a vádlottak padján. Hosszadalmas jogi érvelések hangzottak el elmeállapotáról és védelmi képességéről. Hess váratlanul felpattant. A meglepett amerikai katonák előreugrottak. Szót kért, ezért mikrofont állítottak elé.
Hess a bírák felett a falra bámult, majd kijelentette: „Elnök úr! A következő bejelentést teszem. A ma délutáni eljárás kezdetekor védőmnek feljegyzést adtam át, melyben azt a véleményemet fejeztem ki, hogy az eljárás megrövidíthető, ha szót kapok.
Annak érdekében, hogy továbbra is engedélyt kapjak a perben való részvételre és bajtársaimmal együtt szabjanak rám ítéletet, márpedig ezt szeretném, továbbá annak érdekében, hogy ne nyilvánítsanak alkalmatlannak a perben való részvételre, a bíróságnak a következő nyilatkozatot teszem, melyet eredetileg csak a per egy későbbi szakaszában akartam tenni.
Ettől a pillanattól kezdve emlékezetem ismét a külvilág rendelkezésére áll.
Jelenleg kizárólag a koncentráló képességem csökkent valamelyest. Képességem a per figyelemmel kísérésére, saját védekezésemre, a tanúk kikérdezésére és a kérdések megválaszolására érintetlen.
Hangsúlyozom, hogy teljes felelősséget vállalok mindazért, amit tettem, s amihez egyedül vagy másokkal együtt aláírásomat adtam.
Ez a nyilatkozatom nem változtat mélységes meggyőződésemen, hogy a jelen bíróság törvénytelen. Az »amnézia« látszatát sikeresen fenntartottam hivatalos védőimmel szemben is; védőm következésképpen jóhiszeműen járt el.”
Azzal Hess leült. Egy pillanatig megdöbbent suttogás hallatszott a teremben. Végül Lawrence bíró szólalt meg: „A tárgyalást elnapoljuk.”
Ezek az események végre elhatározáshoz segítették a bírákat. Másnap reggel az elnök a következő bejelentést tette: „A bíróság – gondosan mérlegelte Hess vádlott védőügyvédjének kérelmét, s azt egyben alaposan meg is vitatta mind a védelem, mind a vád képviselőivel.
A bíróság figyelembe vette továbbá a Hess vádlott elmeállapotáról készített részletes orvosi jelentést, s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy nincs ok a vádlott újabb megvizsgálására. Hess vádlottnak a bíróság előtt tett nyilatkozata s a nyilvánvaló bizonyítékok alapján a bíróságnak az a véleménye, hogy a vádlott jelenleg képes a védekezésre. Ezért a védő kérelmét elutasítjuk, s a pert folytatjuk.”
A szerző megjegyzése: Hess az 1945. november 16. és november 26. közötti tíz napban a következő könyveket olvasta:
Lena Christ: A gazdák (bajor történetek) Hans Fritz: Loisl (bajor tárgyú regény) Edgar Wallace: Egész Európa ellen Joseph Ziermayr: A Bruck-tanya (regény) Ernest Claes: Ifjúság (regény) Bruno Buergel: Munkásból csillagász (életrajz) Ludwig Thoma: Az özvegy (regény) Kurt Faber: Hátizsákkal Indiába (útleírás) Otto Ludwig: Heitherethei (regény) Kurt Faber: Egy világjáró utolsó útjai és kalandjai Margaret zur Bentlage: A jegyespár (regény) Conte Corti: Kosár a hercegnek (történelmi regény) Rudolph Pechel: Goethe és amerre járt.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Két-három évig is eltarthat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás Matolcsy György jegybankelnök szerint.
Először a munkaerőpiacon, a beruházások terén és a növekedés helyreállításában jelenhet meg a gazdaság stabilizálása. Ugyanakkor, ha nem lesz teljes a költségvetési egyensúly helyreállítása, akkor az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság. Ezt kezelhetjük, ezért az évtized végére újból helyreállíthatjuk az „egyensúly és növekedés” siker-képletét – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu-n megjelent publicisztikájában. Matolcsy szerint egy egész évtizedre, tehát 2030-ig kell tervet készíteni. Nem elég azt csak papírra vetni, meg kell teremteni az elgondolások sikeres végrehajtásának állami, elsősorban kormányzati és jegybanki feltételeit- írta. Matolcsy váteszi tehetségét árnyalja, hogy tavaly tavasszal még arról beszélt, hogy a magyar gazdaság akár nőhet is 2020-ban. Most a kormány 6,5 százalékos visszaesést vár 2020-ra.
Az MNB elnöke alig két hét alatt jutott el a hiperoptimista előrejelzéstől eme pesszimista fordulatig.
Matolcsy 2020 végén egy lapinterjúban még azt mondta, ha 2021-ben gyorsan sikerül elérni a lakosság koronavírussal szembeni átoltottságát, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthatunk Magyarországon. Matolcsy optimizmusát Orbán Viktor kormányfő is átvette: a 2010 és 2020 közötti periódus volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede, ugyanakkor a következő tíz év még jobb lehet, egyenesen fantasztikus – mondta január elején az állami rádióban.
A miniszterelnök úgy vélte, hogy egy olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek, és gyorsabban fogunk növekedni, mint az Európai Unió nyugati fele.
(Népszava)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Döbrögi szerint „…a 2010 és 2020 közötti periódus volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede…”
– NÉHÁNYUKNAK IGEN! De nem volt ANYAGIAKBAN SIKERTELEN a siserehadnak sem! A probléma csak az, hogy „ŐK” a törpe minoritás. A társadalom túlnyomó többsége pedig az abszolút vesztes! Nem száz év vesztese, csak harminc esztendő vesztese!
Jósolgatnak az urak már egymásnak ellentmondva is. Valami majd csak bejön alapon.
Sorsdöntő ítélet miatt izgulhatnak a magyar devizahitelesek: most minden megváltozhat
Nagyon fontos döntés érkezhet az Európai Unió Bíróságától a magyar devizahitelesek ügyében: a testület azt vizsgálja, hogy ütközött-e fogyasztóvédelmi szabályokba a hitelek forintosítása. Az ügyben eljáró ügyvéd szerint, ha az EUB szabályalannak minősítené a forintosítási eljárást, akkor jelentős fordulat állna be a devizahitelek ügyében, mivel az ítélet gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a fogyasztók tartozásának alapja a forintban kiutalt pénzösszeg, nem a devizában kirótt hiteltartozás. Marczingós László kifejtette, ebben az esetben lehetnek akár olyan hitelesek is, akik már rég visszafizették a tartozásukat a bank felé, úgyhogy még pénzt is követelhetnének vissza az EU-s döntés nyomán.
Érdemes figyelnie a híreket a devizahiteleseknek, ugyanis hamarosan olyan fontos döntést fog hozni az Európai Unió Bírósága, amely gyakorlatilag mindenkit érinthet, akinek devizahiteles szerződése volt. Az érintett, C-932/19 számú ügyben eljáró ügyvéd, Marczingós László a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, a Győri Ítélőtábla a C-26/13 szám alatti Kásler-ügyben felvetett elvek kapcsán kérte ismét az EUB állásfoglalását, ebben a felperes devizahitelesek az OTP Bankot perelték be a forintosítás kapcsán, az EU-s bíróság pedig kimondta:
Abban az esetben fogadható el, hogy a tagállami jogalkotó egy törvényi rendelkezést behelyettesít a szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe, ha azzal a fogyasztót egy különösen jelentős anyagi hátránytól kívánják megóvni. Ez a különösen nagy hátrány a 2014-es Kásler-ügynél az volt, hogy valaki felveszi 20 évre a devizahitelét, de közben kiderül, hogy érvénytelen a szerződés, és pár év után egyben kellene visszafizetnie egy nagyobb pénzösszeget, amire a fogyasztó képtelen. Akkor azt a megdönthető vélelmet állította fel az EUB ítélete, hogy ha kiesik az eladási és a vételi árfolyamok tisztességtelensége, annak a helyébe be lehet-e illeszteni a Magyar Nemzeti Bank árfolyamainak az alkalmazását – de csak és kizárólag abban az esetben, ha a fogyasztó számára ez kedvező.
Az én előterjesztésem alapján a Győri Ítélőtábla úgy tette fel a kérdést, hogy összeegyeztethető-e fogyasztóvédelmi irányelvvel az, hogy a tagállami jogalkotó meg sem kérdezi a fogyasztót egy ilyen érvénytelenségi kijavítás esetén, hogy az számára kedvező-e, megóvja-e egy jelentősebb anyagi hátránytól – vagy éppen azt idézi elő
– ismertette az ügyvéd, aki úgy érvelt, hogy sok esetben a fogyasztóknak kedvezőbb lett volna egyösszegben rendezni a tartozásukat (például hitelkiváltással, ingatlaneladással), és nem kérni az érvénytelenség az orvoslását, a hitelük forintosítását.
Marczingós László megjegyezte, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban azt írhatja elő, hogy a tagállami bíróságok kötelesek figyelembe venni a fogyasztó jogos érdekeit, de nem marasztalhatja el a magyar jogalkotót. Az egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárás lenne. Jelen esetben is tisztán egy jogkérdést ítél meg az EUB – mint elvont jogi fogalmat – és a fogyasztóvédelmi irányelv helyes értelmezését adja.
Román precedens segíthet a magyarokon
Marczingós László elmondta azt is, hogy hónapokon, de akár heteken belül is ítélet születhet a C-932/19-es ügyben, szerinte legkésőbb márciusig pont kerül az ügy végére. Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen döntésre számít, egy másik, romániai ügyet (C-269/19) hozott fel példaként. Ebben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a fogyasztót megillette volna az a jog, hogy választhasson: elfogadja-e az ilyen, érvényessé nyilvánító tagállami rendelkezést (a magyarok esetében a forintosítást), vagy sem.
Azt várom, hogy nagyjából ezzel a romániai döntéssel összhangban fognak határozni a mi ügyünkben is, hasonló érveléssel. Tehát a fogyasztónak joga lett volna eldönteni, hogy például lerakja egyösszegben a tartozását az asztalra, vagy elfogadja a devizahitel-törvényes megoldást
– vázolta az ügyvéd. Ha a várakozásainak megfelelő döntés születik az Európai Bíróságon, akkor annak nyomán immár kimondható, hogy
a devizahitelesek tartozásának az alapja nem a devizában kirótt pénztartozás, hanem a forintban folyósított összeg. Abból kellene kiszámolni a tényleges tartozást a kamatokkal együtt.
Ez pedig többek között azt is eredményezné, hogy a folyamatban lévő peres eljárásokban is ki kellene számolni, hogy az ügyfélnek mennyit kellett volna fizetnie, ha annak idején úgy dönt, hogy inkább egyösszegben rendezi a tartozását a forintosítás helyett, és ezt a lehetőséget most újból fel kellene neki kínálni.
De több olyan ügyfelem van, aki már egyenesen pénzt követelhetne vissz a banktól, mert olyan sok pénzt fizetett ki az évek során, hogy a pénzintézetnek van visszafizetési kötelezettsége
– tette hozzá Marczingós László.
Akkor viszont bonyolultabb a helyzet, ha korábban már valaki pert veszített a bíróságon: ekkor Marczingós László szerint egyrészt új pereket kell indítani a megszületett EUB-ítéletre hivatkozva. Hiszen tisztázni kell, hogy a fogyasztónak milyen jogai vannak, ami több tízezer, de akár százezer új pert is eredményezthet Magyarországon. Hozzátette, adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogba ütköző ítéletei miatt.
Leszögezte azt is, hogy amint megszületik az EUB-ítélet, azt a magyar jogrendszerben is alkalmazni kell: hiszen az uniós bíróság döntése, mint uniós irányelv magasabb szintű, mint a devizahitel-törvények, a magyar jogalkotóknak közvetlenül, és szó szerint kell azt alkalmaznia.
Az MNB adatai szerint 2011. márciusában 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, Marczingós László szerint pedig ezekre mind alkalmazható lehet az EUB döntése.
A szerződések semmisek
Az viszont nem kérdés, hogy a devizahitel-szerződések semmisek az ügyvéd szerint, hiszen, mint mondta, az úgynevezett DH1-es törvény harmadik paragrafusának első bekezdésében úgynevezett „meg nem dönthető törvényi vélelemként” nyilvánították ki, hogy a vételi árfolyam alkalmazása semmis. A Kásler-ügyben pedig a Kúria és az EUB is kifejtette, hogy mivel az úgynevezett jellegadó szolgáltatást érintette a semmisségi jog, így az egész szerződés megdőlt, teljesíthetetlen.
A ma futó perekben sem az a kérdés, hogy a devizás szerződések érvényesek-e, vagy nem. Az a kérdés, hogy az MNB-árfolyamon történő behelyettesítés tisztességes volt-e, vagy sem. Ebből a szempontból a tagállami bíróság köteles vizsgálni a módosított tartalommal bíró általános szerződési feltételt is
– magyarázta. (pénzcentrum)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A balrad.ru óva int inden érintettet a korai örömködéstől. Egyrészt mert még nem született meg az EUB hitelesekre nézve kedvező ítélete.
Másrészt „…az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban azt írhatja elő, hogy a tagállami bíróságok kötelesek figyelembe venni a fogyasztó jogos érdekeit, de nem marasztalhatja el a magyar jogalkotót…”
Harmadrészt pedig mint azt tapasztalhatjuk mindannyian, Döbrögisztán az EU egyfajta „kisérleti terepe”, ahol A RENDSZER ALANYAINAK TŰRŐKÉPESSÉGE a vizsgálat tárgya.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy milyen következményekkel járhat(NA) egy az adósok számára kedvező EUB – itélet.
ITT AKKOR BORULNA MINDEN!
Nade Döbrögisztán kísérleti terepen?
Azt sem az EU, sem pedig a bírósága nem akarhatja! Minezekre tekintettel, valószínű hogy valami részmegolds – félécske ítélet fog születni. Olyan igazi „nesze semmi! – fogd meg jól!” Elvégre a jogászoknak is meg kell élniük valamiből!
A világban 90 891 380-ra emelkedett a koronaragályosok, 1 944 750-re a halálos áldozatok és 50 285 515-re a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kedd reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 90 260 468 fertőzöttet tartottak nyilván, 1 934 784 volt a halálos áldozatok és 49 997 720 a gyógyultak száma. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
Ilyenkor lehetünk boldogok, hogy a kiválóan védett Döbrögisztán vajdaságban élünk! Örömmel nézhetjük a koronavirus.gov.hu nevű qrmányvetítölde mai (2021 01. 12.) ragálymatinéját. Az aktuális vetítemény arról szól, hogy tegnap éjfélig „696 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 344 352 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 128 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 853 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 209 852 fő, az aktív fertőzöttek száma 123 647 főre csökkent. 5 005 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 356-an vannak lélegeztetőgépen. Magyarország eddig minden hazánkba érkezett vakcinát felhasznált, hétfő estig összesen már 78 579 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint 6642 idősotthonban lakó és dolgozó. Ma újabb vakcinaszállítmányok érkeznek, amelyek összesen közel 51 ezer ember oltását teszik lehetővé…”
HURRÁH! HÁROMSZOR IS HURRÁH! WOW! HÁROMSZOR IS WOW!
„Ha a világ Isten kalapja, Döbrögisztán bokréta rajta!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A Donald Trump amerikai elnök elleni vádemelésre vonatkozó határozat tervezet 218 demokrata támogatást kapott az amerikai képviselőházban – írja a Politicora hivatkozva a russian.rt.com
A cukk szerint ez elegendő a dokumentum képviselőházi jóváhagyásához.
A demokraták attól tették függővé a javaslatuk benyújtását, hogy a képviselőház elfogad – e egy másik beadványt, amely arra szólítja fel Mike Pence alelnököt, hogy hívja össze a kabinetet, és léptesse életbe a 25. alkotmánykiegészítés szerinti eljárást. Ennek során alkalmatlanná nyilváníthatják az elnököt hivatali teendői ellátására.
Egyhangúságra lett volna szükség ahhoz, hogy a felszólító határozat hivatalosan is életbe léphessen, de Alex Mooney nyugat – virginai republikánus képviselő azonban kifogással élt vele szemben. Emiatt kedden vita kezdődik a kérdésben, amit várhatóan szerdán, szavazás követ.
Korábban a demokraták határozatot terjesztettek a képviselőház elé az elnök felelősségre vonásáról.
A vádemelésről szóló határozatot 218 demokratával támogatta
A határozat szövegében Trumpot „zendülésre buzdítással” vádolják .
A rusvesna.su híre pedig arról szól, hogy az FBI információi szerint fegyveres akciókat terveznek a következő napokban az USA összes államában.
Ezt Aaron Katerski, az ABC TV újságírója a rendelkezésére álló FBI dokumentumra hivatkozva állította tegnap.
„Az FBI információt kapott egy azonosított fegyveres csoportról, amely Washington DC – be kíván utazni” – írta Twitter-oldalán az újságíró.
„Azzal fenyegetnek, hogy ha a kongresszus megpróbálja eltávolítani az elnököt a 25. módosítással, akkor hatalmas felkelés lesz” – idézi Kateski a dokumentum kivonatait.
A jelentés szerint a Capitoliumnál január 17. és 20. között, az ötven állam törvényhozásánál pedig ugyanazon időszak alatt tiltakozásokat terveznek.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A Profintern és a Kommunista Ifjúsági Internacionálé a fasizmus ellen
1
A Profintern, mint láttuk, kezdettől fogva részt vett, nemritkán kezdeményezőként az antifasiszta harc nemzetközi irányvonalának kimunkálásában. 1923 tavaszától, a frankfurti konferenciától azonban már nem önállóan, hanem a Komintern és Profintern Akcióbizottsága keretében. A Végrehajtó Iroda ülésein az antifasiszta harccal összefüggő valamennyi általános megmozdulás szervezésével az Akcióbizottságot hatalmazták fel, míg a konkrét problémák, pl., az olasz szakszervezeti egység, vagy a fasiszta korporációk elleni fellépés, továbbra is a PVI napirendjein szerepeltek. Változatlanul nagy figyelmet szentelt a Profintern a fasiszta mozgalmak jelentkezésének a különböző országokban.102 – CPA IML 534. f. 3. op. 45-46. ő. e. A Profintern Végrehajtó Irodájának jegyzőkönyvei. 1923. április 5 – október 4.* A fasizmus jelenségének általánosabb elemzése azonban ily módon nem kerül az ülések napirendjére egészen 1923 nyaráig, a Profintern Központi Tanácsának üléséig.
A Központi Tanács ülésére a kibővített KIVB III. plénuma után, 1923. június 25. és július 2. között került sor. A Profintern szervezeti szabályzata szerint a két kongresszus közötti időszakban a Központi Tanács végezte az irányítást. E szerepét azonban ténylegesen a VI töltötte be. A Központi Tanács tevékenysége inkább hasonlítható a Komintern kibővített VB-üléseihez. Nem állandó szervezet volt, hanem évente egy-egy alkalommal összeülő, a Profintern irányvonalával és hosszabb távú akcióival foglalkozó fórum. Munkájában nem vett részt valamennyi tagszervezet képviselője, csupán a legjelentősebb szakszervezetek képviselői, így az 1923 nyarán megrendezett, sorrendben harmadik Központi Tanácsülésen 15 ország küldöttei jelentek meg, bár a Profinternnek akkor 41 országban voltak szervezetei.103 – PWA 1923-1924. 61-65. old.; Die Internationale Gewerkschafts-Bewegung. 286-289. old.*
Az ülést, akárcsak a Komintern III. plénumát, két ízben is elhalasztották.104 – Inprekorr, 1923. április 20. 540. old.; május 18. 710. old.; Krasznij Internacional Profszojuzov, 1923. 5-6. szám. 927. old.* Előkészítése – az első közleményből ítélve – már április végén megkezdődött. András Nint bízták meg a fasizmusról szóló, eredetileg 5. napirendi pontként szereplő beszámoló elkészítésével. (A beszámoló később a 3. napirendi pontként hangzott el.) Nin a Komintern-dokumentumok mellett a Profintern saját anyaggyűjtésére, helyzetelemző beszámolóira is támaszkodhatott. A Profintern munkatársai, különösen a frankfurti konferenciát követően, arra kerestek választ, milyen lehetőségei vannak a szakszervezeti akcióegységnek a fasizmus elleni harcban. (Ilyen jellegű megbeszélésre már Frankfurtban, közvetlenül a konferencia befejezése után sor került Lozovszkij vezetésével: elsősorban az egységfront németországi lehetőségeit elemezték.)105 – CPA IML 534. f. 3. op. 45. ő. e. 18. old. – Lozovszkij beszámolója a Profintern Végrehajtó Irodájának 1923. április 5-i ülésén.* Nin tagja lett a PVI 1923 májusában alakult különbizottságának, amelyet „a fasizmussal foglalkozó anyagok gyűjtésére” hoztak létre. (A bizottságban Ninen kívül részt vett Enderle, Nowak és Tresso, valamennyien a PVI tagjai; titkára Fischmann volt.)106 – Ugyanott, 80. old. – A PVI május 1-i ülésének jegyzőkönyve, rövidítve.* Nem sokkal később, a PVI május 18-i ülésén, amelyen többek között Terracini tett jelentést az olasz szakszervezetek helyzetéről és perspektíváiról, Nint „a fasiszta mozgalom szervezeti kérdéseit és perspektíváit tanulmányozó” bizottság tagjává is kinevezték. (A bizottság tagja volt rajta kívül Enderle, Heller és Sahnovszkij. Terracinit egy írásos anyag összeállításával bízták meg.)107 – Ugyanott, 98-100. old.*
Nin június 28-án, a tanácsülés negyedik napján tartotta meg előadását, de a vita és a zárszó áthúzódott a következő napra. A referátum olyan alapvető problémákat is felvetett, amelyeket a Komintern ülésén már feleslegesnek tartottak megismételni. Ennek az a magyarázata, hogy a tanácsülés az első olyan nemzetközi megbeszélés volt, ahol a szakszervezeti vezetők kicserélhették véleményüket a fasizmusról, illetve megismerkedhettek a fasizmussal kapcsolatos nézetekkel.
Beszédének elején Nin két kérdéssel foglalkozott: a fasizmus meghatározásával és jellegének megítélésével.
A fasizmust a kapitalizmuson belüli uralmi formákhoz, elsősorban a polgári demokráciához hasonlította: „Úgy határozható meg – mondta beszédének elején -, mint a kapitalizmus erőszakos, törvényen kívüli tevékenysége, amely hatalmának helyreállítása céljából az ipari és mezőgazdasági kisburzsoáziára és a deklasszált elemekre támaszkodik. Jellemzője a burzsoázia valamennyi olyan korábbi politikai kategóriájának megvetése, mint a demokrácia, a jog, a parlamentarizmus, a szabad gyülekezés stb., valamint a munkásszervezetek és a forradalmi vezetők ellen alkalmazott legszélsőségesebb erőszak.”108 – Andresz Nin: Fasizm i profszojuzi. Krasznaja Nov. Glavpolitproszvet. Moszkva 1923. 3-4. old. (A kiadvány az előadói beszédet, a zárszót és az elfogadott határozatot közli.)*
Összevetve Nin beszámolójának a fasizmus meghatározásával foglalkozó részét a Komintern IV. kongresszusán elhangzott elemzésekkel vagy a Zetkin-referátumban található meghatározással, az állapítható meg, hogy Nin sem történetileg, sem pedig elméletileg nem nyúl olyan mélyre, mint az előbb említettek. Megfogalmazásai általánosabb jellegűek, leegyszerűsítettek. E leegyszerűsítés egyik következménye az lett, hogy a belső osztályerőviszonyok alakulásának figyelmen kívül hagyása, a gazdasági és politikai struktúrában bekövetkezett változások lényegtelenné degradálása egy olyan általános fasizmus-koncepció felelevenítésére vezetett Ninnél, melyet a Kominternben már meghaladtak. Nin ugyanis a fasizmust a polgári demokrácia szerves folytatásának tekintette, a kapitalizmus kiteljesedésének, az egyetlen továbbra is járható útnak a tőkés termelési módon belül.
Az előadó a beszámoló második részében használta fel azokat az anyagokat, amelyeket a Profintern különféle bizottságaiban, illetve vezető szerveinek ülésein dolgoztak fel. E dokumentumok alapján áttekintést adott az olasz, német, osztrák, magyar, francia, spanyol, argentin fasiszta mozgalmakról. Inkább ismertető jelleggel, mintsem elemzően: bemutatta az egyes országokban működő fasiszta és fasiszta jellegű szervezeteket anélkül, hogy kiemelte volna sajátosságaikat. Az általános, közös vonások hangsúlyozására korlátozta mondanivalóját. Így például Magyarország esetében nem beszélt fasiszta diktatúráról, de megállapította, hogy „a többi országhoz képest Magyarországon a fasiszta mozgalom igen korán kibontakozott. Itt fellelhető e mozgalom valamennyi létező és jellemző vonása.” Fasiszta szervezetnek az Ébredő Magyarokat tekinti. Nin – határozottabban, mint Zetkin – úgy véli, hogy a fasiszta mozgalom kibontakozására a Tanácsköztársaság leverését követően került sor, és nem a forradalom elleni küzdelem idején.109 – Ugyanott, 30-32. old.*
Beszéde végén az előadó a konkrét tennivalókat összegező határozat tervezetét ismertette. Indoklásánál nem a Komintern-plénumon elhangzottakra hivatkozott, hanem a korábbi alapelvekre, amelyeket Frankfurtban, illetve a berlini szállítómunkás-konferencián fogadtak el, s melyek alapján ezt a dokumentumot kidolgozták. Feladatul jelölte meg, hogy a fasizmus által veszélyeztetett országokban helyi és országos antifasiszta bizottságokat kell létrehozni, e bizottságok munkájának, valamint a nemzetközi szolidaritásnak az összehangolásával pedig meg kell bízni a Háborús Veszély és a Fasizmus Elleni Nemzetközi Akcióbizottságot.110 – Ugyanott, 42-45. old.*
A Nin előadói beszédét követő vitában kilenc felszólaló vett részt. A felszólalások zöme, akárcsak a Komintern-fórumokon, az egyes országokba tevékenykedő fasiszta szervezetekről közölt újabb adatokat. Néhány hozzászóló azonban kísérletet tett mind a fasizmus meghatározására, mind pedig az antifasiszta harc további lehetőségeinek felvetésére. A felszólalások színvonala – amennyire ez a kivonatos jegyzőkönyvből megállapítható111 – nem érte el a Komintern-plénumon elhangzottakét.
111 A vitáról nem áll rendelkezésre pontos jegyzőkönyv, csupán egy rövidített ismertetés, amely a Krasznij International Profszojuzov 1923. júliusi számának mellékleteként jelent meg „Jelentés a Vörös Szakszervezeti Internacionálé Központi Tanácsa III. ülésének munkájáról” címmel, 144 oldal terjedelemben.*
Az osztrák Franz Koritschoner, a KIVB tagja, mintegy a bonapartizmus-teória utánérzéseként, azt fejtegette, hogy a fasizmus nem egyszerűen a forradalmi fellendülést követően kialakult politikai irányzat, hanem polgári forradalmak után kialakult irányzat, amikor is a burzsoázia a parasztsággal kötött szövetséget az ipari proletariátussal szemben.
A holland Louis de Visser a fasizmus funkciójával kapcsolatban többek között hangsúlyozta: a fasizmus mindenesetre hozzájárul ahhoz, hogy a kapitalizmus rendszerében mindeddig nagy szerepet játszó demokratikus illúziók lelepleződjenek.
John R. Campbell angol küldött – egyébként az egyik legszínvonalasabb felszólaló – a III. KI-plénumon elmondottakkal szemben leegyszerűsítve, az ellentétpárok éles szembeállításával fogalmazott. Szerinte a fasizmus elleni harcban meg kell különböztetni a burzsoáziától a fasizmus tömegbázisát jelentő elnyomorodott kispolgári, szegényparaszti és munkásrétegeket, akik eszközt jelentenek a fasiszták kezében. A fasizmuson belül ezek az erők „nem törekszenek a kapitalizmus tudatos erősítésére”. Véleménye szerint ugyanakkor kizárólag éppen ezeknek az erőknek a jelenléte különbözteti meg a fasizmust a „közönséges fehérterrorista mozgalomtól”.
A francia Herclet is a fasizmus és más reakciós szervezetek közötti különbségre hívta fel a figyelmet.
Valamennyi felszólaló osztotta Bianchi (Ottavio Pastore olasz küldött fedőneve) koncepcióját. Bianchi, támogatva a Nin előadói beszédében elhangzottakat, az aktív ellenállás szükségességét és lehetőségeit fejtegette.112 – Krasznij Internacional Profszojuzov, 1923. 7. szám. Melléklet. 63-71. old.* Ugyanakkor Nin zárszavából kiderül, hogy sem az egységfront melletti kiállás, sem pedig a fasizmus és más reakciós formációk elhatárolása nem volt egyöntetű a vitában felszólalók beszédében.
Nin zárszavában többekkel vitába szállt. Főleg azokkal, akik, mint az amerikai Amter, az indonéz Malaka és a japán Macumoto, azt állították, hogy országaikban fasiszta rendszer van. Amter egyenesen kijelentette, hogy „Amerika a fasizmus klasszikus országa”.113 – Nin: Id. mű, 46. old.* 1923 nyarán már minden bizonnyal kuriózumnak számított a német Habai felszólalása, aki megkérdőjelezte az egységfront alkalmazásának lehetőségét az antifasiszta harcban és a mindennapi követelésekért folytatott küzdelemben. Nin határozottan leszögezte válaszában: „Fenntartom véleményemet, hogy az egységfrontért való harc alapvető feladatunk a fasizmus elleni harcban”, majd hozzáfűzte: a munkásosztály kiábrándultságát, passzivitását éppen mindennapi érdekeinek feladása váltotta ki.114 – Ugyanott, 50. old.*
Áttekintve Nin beszámolóját és az azt követő vitát, feltűnő, hogy bár a főbb elvi megállapítások lényegében megegyeztek a Komintern fórumain elfogadott alapelvekkel, nem sikerült a szakszervezeti mozgalom területén konkretizálni azokat a teendőket, amelyeknek már megvalósítási tervét is kidolgozták erre az időre a Kominternben.
Mindez természetesen rányomta bélyegét a tanácskozáson elfogadott határozatra is. A 15 pontból álló dokumentumban az egységfrontnak csupán leszűkített változata fedezhető fel: a forradalmi szervezetek összefogásának szükségességét hangsúlyozza. Az antifasiszta harc lehetőségei között szerepel ugyan az önvédelmi szervezetek alakítására szólító felhívás, a munkásosztály és a parasztság körében végzendő agitációs munka feladatai, a propaganda a fasiszta szervezetekben, a sport- és ifjúsági szervezeteken belüli tevékenység és az olasz emigráció soraiban folyó antifasiszta szervezkedés támogatása – mindez azonban túl általánosan. A három utolsó pont az, amelyben igyekszenek a szervezeti kereteket is meghatározni. A 13. pontban „A háború és fasizmus elleni nemzetközi bizottság” támogatására a frankfurti konferencián elfogadott határozat megvalósítására szólítanak fel, a 14. pontban a Nemzetközi Szállítómunkás Szövetség berlini konferenciáján elfogadott alapelvekből kiindulva a nemzetközi szakmai szervezeteken belüli antifasiszta tevékenység kibontakoztatásának kimunkálását sürgetik. A 15. pontban azt hangsúlyozzák, hogy bár a fasizmus nemzetközi jelenség, az antifasiszta harcot elsősorban az olasz fasizmus ellen kell megvívni.115 – Ugyanott, 56-59. old.*
A Profinternben – úgy tűnik – nem figyeltek fel arra a törekvésre, hogy a Komintern az antifasiszta harc szervezeti kereteit, a nemzeti és nemzetközi antifasiszta bizottságok munkáját kezdettől fogva, de különösen a III. plénumon elfogadott határozatban valamennyi kommunista és nem kommunista munkásszervezet szoros együttműködésére kívánta alapozni. A Profintern önállóságának hangsúlyozása, illetve az önállóság formai oldalainak gyakori előtérbe helyezése hozzájárult a nem kommunista szervezetek, szakszervezetek megnyeréséhez, gyakran azonban akadályozta az antifasiszta tevékenység koordinálását.
*
A Kommunista Ifjúsági Internacionálé, a KII nem folytatott önálló antifasiszta politikát. Feladata az volt, hogy a Komintern tagszervezeteként a nemzetközi kommunista mozgalom határozatait átültesse az ifjúságpolitika területére. Teendőit a fasizmus elleni küzdelemben már körvonalazták a III. plénumon elfogadott irányelvek. Ezek megfogalmazásakor különös figyelemmel voltak az ifjúság veszélyeztetett helyzetére, hiszen a fasiszta demagógia nem csupán Olaszországban, hanem Németországban is komoly sikereket ért el a fiatalok között. Nem utolsósorban ez volt az oka annak, hogy a fasizmus 1923 nyarára az Ifjúsági Internacionáléban is fokozatosan a figyelem középpontjába került.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
