A BÉKEKÖR MAGÁRÓL MÁSOKNAK

Érheti-e vád a Békekört, hogy a világban végbemenő, meghatározó eseményeket, kizárólag valamely politikai hovatartozás szemszögből ismerteti, értékeli?

Igaz-e, hogy ezen értékeléstől eltérő véleményeket szélsőségesnek minősít? 

A „bezsebelt” kritikákat jellemzően a már ismert szélsőséges gondolatokat jobban kedvelőktől kapjuk a mellett, hogy vannak, akik érveket is felsorolnak. 

„ A hír szent, a vélemény szabad.”

Pulitzer József

Mi tagadás, jobban szertejük a tartalmas észrevételeket, de hatni szeretnénk azokra is, akik még nem értik meg, hogy a béke eszméje nem lehet semmilyen ideológia áldozata, még akkor sem, ha azt bárki, akár hatalmi eszközök igénybevételével, próbálja ráerőltetni, a közös tudatra. 

Ehhez elsősorban ismerni kell, el kell olvasni a Magyar Békekör alapelveit, melyet megtalálnak a Fecebook oldalunkon. 

Értékrendünk – mint ahogyan a béke eszméje sem kisajátítható -, nem eladó, nem kötődik politikai kurzusokhoz. Pont annyira ragaszkodunk a béke eszméjéhez, mint a magukat baloldalinak, ateistának, vagy vallásos elkötelezettségükhöz ragaszkodók, vagy a magukat jobboldalinak vallók a saját meggyőződésükhöz. 

A Magyar Békekörnek nem áll és nem állhat érdekében egyetlen olyan ideológia támogatása sem, melyekről a történelem bebizonyította, hogy életellenesek, hogy pusztítás a szándékuk és filozófiájuk a békétlenség megteremtésében érdekelt. Azt is tudjuk és valljuk, hogy a másokon való gátlástalan uralkodni vágyás sosem fog békét eredményezni. 

Ezen elvek ellen szólalunk meg és kivétel nélkül, nézőpontoktól mentesen, a világban megjelenő híranyagokból adunk válogatást. Vannak, akik minden oldalról szívesen tájékozódnak, akik a maguknak feltett kérdésekre is szívesen keresik a választ. Előfordulhat, hogy a válasz megfogalmazásához pont a Békekör nyújt segítséget, hiszen olyan hírforrásból gazdálkodik, mely a többség számára nem ismert.

A Magyar Békekör csak abban az esetben fogalmaz meg saját véleményt, ha valamely világban zajló esemény közvetlenül a békét veszélyezteti, vagy épp ellenkezőleg, azt szolgálja. Ezért a Békekör feladata messzemenően nem lehet az, hogy indulatokat korbácsoljon, hogy szélsőséges gondolatokra ragadtasson másként gondolkodókat. A békekör egyik feladata azonban pont az, hogy a szélsőséges gondolatokat táplálókat és hangoztatókat, ha másként nem, hát szembe állítsa a saját meggyőződésükben rejlő ellentmondással. Mert csak ekként tudunk szót ejteni 

a belső békéről

Tudjuk, hogy pártatlannak maradni, nehéz feladat. A békekör alapelveinek befogadásához akadály, sokszor tévesen, az egyoldalúan hitt, vagy a vallott igazságérzetből táplálkozik. Mi szeretnénk megérteni azok gondolatait, vagyis helyesebben gondolataikat generáló meggyőződés valódi hátterét, akik a Békekörben „ideológiai” ellenfelet, vagy éppen ellenséget látatnak. 

Az egyesület mindent megtesz, hogy a társadalmi megosztottságot látva, pártatlan, de ugyan akkor a béke szellemiségét szolgáló tevékenységét kiszélesítse. Mi más lehetne ennél fontosabb? Az origó, ahonnan a tudás és tapasztalat utat nyithatna a nem csak szavakban vágyott békéért? Mert azokra is hatással kell legyünk, akik ma még szélsőséges gondolatok rabjai. Ez előfeltétele a belső békének, amely nem csak személyre szabott, hanem az emberi közösség történelmi jelentőségével is egybehangzó. Nem hinném, hogy az ellentmondások szándékosan generált világában, ne volna alapja a tudásnak, a szellemi felkészültségnek.

Az érdekérvényesítésről

Az érdek, az érdekek világát éljük ezredévek óta. De a szellemi fejlődés szükségszerű. Sőt! Az ember, mióta létezik, kénytelen kelletlen változnia kell, mind a fizikai, mind a szellemi létezés terén. Mindehhez nem szükséges a vallási hiedelmek sora, de tagadhatatlan, hogy a közel 8 milliárd ember életében jelen van a szakralitás valamilyen formában. Ez pedig szükségessé teszi az értelmes párbeszédet azokkal, akik ezt az álláspontot elutasítják. 

Szeretném hinni, hogy mint midannyiunknak, nekem is van lehetőségem a Magyar Békekör tagjaként, a nekem adományozott szellemi képesség birtokában és annak korlátai közt hinni, és szolgálni mindannyiunk érdekét. Ez nem ideológiai elkötelezettség. Ez a szeretet ismérve. A béke és az élet tiszteletének évezredes ismerete és igénye.

Egy ország sorsa

Hinni, vagy nem hinni, ez itta kérdés? Egy ország, egy nemzet sorsa mennyire megfogalmazható a rázúduló történelmi igazságszolgáltatás, más nemzetek, népek, ma éppen „példaértékűnek” vallott, a sokadalmak által, ma éppen követendő normák szerint? Képesek vagyunk, leszünk-e, elutasítani, a közös békei rányúltság szerint mindazt, ami túlmutat hitbéli különbözőségeinken? Mert felkínálni szükséges általunk azon közös normák értékrendjét, melyek ellen vétve, oly sok évszázad során egymás vérét ontotta az emberiség. 

 

2021. január 4.

 

Petráss László Magyar Békekör alelnöke

 

Budapest, 2021. január 10. vasárnap (MB)

      Magyar és szír társadalmi szervezetek arra kérték az Európai Unió bizottságát, hogy szüntesse meg Szíria ellen hozott szankcióit, állítsa helyre diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, és kapcsolódjon be Szíria újjáépítésébe – jelentette a Magyar Békekör vasárnap.

     Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség alelnöke, Amer Makt, a szíriai diákok képviselője és Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke pénteken adta át a közös civildiplomáciai jegyzéket Szigeti Borbálának, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Politikai és Gazdasági osztályvezetőjének.

     Feljegyzésük szerint megengedhetetlen, hogy a terrorizmus ellen vívott háború hosszú évei után a szír népnek most igazságtalan gazdasági intézkedésektől kelljen szenvednie, és kiéheztessék. A gazdasági szankciók csak a lakosságot sújtják, veszélyeztetik a fennmaradáshoz és a békés élethez való jogát.

     „Mit profitál Európa és népe az éhezésünkből, elnyomásunkból és megaláztatásunkból” – tette fel a kérdést az EU-nak Makt Mazen.

     „A szankciók szertefoszlatják a fiatalok álmait, életcéljait, pedig ők szeretnék újjáépíteni országukat és békében élni egymással” – mondta Amer Makt a találkozón.

     Simó Endre arra kérte az EU-t, vizsgálja felül Szíriával kapcsolatos eddigi politikáját, hiszen akkor jár el helyesen, ha elősegíti a szír társadalmi megbékélés folyamatát.

     A társadalmi szervezetek képviselői Brüsszeltől választ várnak megkeresésükre.

     A dokumentum teljes szövegét és a Magyar Békekör elnökének szóbeli kiegészítését lásd alább!

     Civildiplomáciai jegyzék az Európai Unió Bizottságának Szíriáról

„Dobd el a kardot, fogd meg a csákányt, és kövess, hogy békét és szeretetet ültessünk a föld szívébe …”

A kőbe vésett írás Krisztus előtt ötezer évvel született, és Ugaritban,  Szíriában találtak rá. A szírek üzenték azoknak, akik földjükön áthaladtak.

Manapság a szíriai nép egyoldalú gazdasági szankcióktól szenved, amelyeket más országok gyenge ürügyekkel foganatosítottak és vezettek be vele szemben, hogy politikai hasznot húzzanak belőlük a szíriai nemzet millióinak elnyomása és kiéheztetése árán. Teszik ezt annak a nemzetnek a fiaival és lányaival szemben, akik mindig a civilizáció építői voltak a történelemben, jelképei a nagylelkűségnek és a mások iránti szeretetnek.

A szír nép soha nem zárta be kapuit a rászorulók előtt, ma mégis szenvednie kell az igazságtalan gazdasági intézkedésektől, amelyek közvetlenül érintik megélhetését egy rá kényszerített kegyetlen terrorista háború hosszú évei után.

A szírek még az ellenük folytatott igazságtalan háború éveiben is ragaszkodtak földjükhöz és hazájukhoz, védték azt a nemzetközi terrorizmussal és a világ minden tájáról oda érkező terrorszervezetekkel szemben. Hisznek az élethez való jogukban. Hisznek abban is, hogy csak ők jogosultak dönteni sorsukról és jövőjükről.

A gazdasági szankciók nemcsak a szíriai civil életében okoznak nehézségeket, hanem súlyosan veszélyeztetik a nép megélhetését az élet minden területén, az energiaellátástól az élelmezésen át az egészségügyig. Mindezt tetézi a koronavírus-járvány, a COVID-19.

A történelem és a jelen azt bizonyítja, hogy a gazdasági szankciók csak a lakosságot sújtják, veszélyeztetik jogát a léthez és a békés élethez. Ezek a megvetendő módszerek és eszközök szenvedést és halált hoznak az emberekre. Nőkre, gyermekekre, öregekre, és fiatalokra is, akik szeretnék újjáépíteni országukat és békében élni egymással.

Az emberiesség soha nem békél meg a szenvedés okozásával más népeknek és nemzeteknek, hivatkozzanak akármilyen okra is. Legyen az a belügyekbe való beavatkozás is! Mert hiszen a mondás szerint: „A kifogás rosszabb, mint a bűn”.

Kérjük, hogy:

– haladéktalanul tegyenek lépéseket a szíriai nép elleni méltánytalan szankciók megszüntetése érdekében, mivel mindig azt hallottuk, hogy Önök az emberiség érdekében fáradoznak, hogy biztonságot és békét biztosítsanak minden nemzet és ország számára.

– Tegyenek lépéseket, hogy szerepet vállalhassanak Szíria újjáépítésében és rehabilitálásában, mivel úgy gondoljuk, hogy az európai nemzetek soha nem késlekednek segíteni az újjáépítésben, és soha nem fogadják el, hogy mások tragédiájának okozói legyenek.

– Állítsák helyre a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusz/Szíria törvényes kormányával, hogy szoros kapcsolatban reálisan tudjanak véleményt alkotni és cselekedni a szíriai helyzetre vonatkozóan.

Vállalkozzanak történelmi szerepre a szíriai nép iránti igazságtalanság felszámolásában, és szavatolják a szíriai emberek tisztességes élethez való jogát.

Aláírók:

Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség Egyesület alelnöke;

Amer Makt, a Szíriai Diákok képviselője;

Dr. Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke.

Simó Endre szóbeli kiegészítése a jegyzékhez:

„Tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Unió nem szimpatizál Aszad szír elnökkel, sem pedig politikájával. De azzal is tisztában vagyunk, hogy az EU szem előtt tartja a népek érdekeit. Úgy vélem, hogy Szíria gazdasági újjáépítését nem szabad a politikai ellenszenv alá rendelni, hiszen ezzel nemcsak a szolidaritás elve és gyakorlata sérül, hanem alapvető emberi jogok is. Arra kérem az Európai Unió vezetését, hogy vizsgálja felül Szíriával kapcsolatos eddigi politikáját! Kapcsolódjék be Szíria újjáépítésébe, segítsen ennek a sokat szenvedett népnek a talpra állásában, a menekültek hazatérésében. Bízza a szírekre, hogy eldöntsék, milyen társadalmi berendezkedésben akarnak élni, milyen politikát preferálnak, kit választanak az ország élére! A Magyar Békekör meggyőződése szerint az EU akkor jár el helyesen, ha elősegíti a szír társadalmi megbékélés folyamatát!”

 

Kiadta: Magyar Békekör