Év: 2021

Fasizmus és az antifasizmus harca – elemzés

  1. A fasizmus és az antifasiszta harc elemzése
    a Komintern VI. és az SZMI III. kongresszusán

1926 nyarán a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó viták a trockista és más ellenzéki csoportok felszámolásához vezettek. Ugyanakkor a tőkés nagyhatalmak szovjetellenes törekvései és nem utolsósorban az európai terrorista rendszerek gyengesége, amelyek Olaszország kivételével ebben az időszakban átmeneti kompromisszumos megoldások elfogadására kényszerültek, ismét előtérbe helyezték a szociáldemokrácia társadalmi és politikai szerepének vizsgálatát. Ugyanakkor az olaszországi totális fasiszta rendszer és a német nemzetiszocialista mozgalom elemzése továbbra is a kommunisták elméleti-stratégiai munkájának szerves része maradt. Szerepüket és hatásukat a nemzetközi folyamatokra nem csupán a kimondottan a fasizmussal foglalkozó cikkekben és könyvekben vizsgálták, hanem e problémáknak a korábbiaknál nagyobb teret szenteltek a nemzetközi munkásmozgalom általános helyzetét és környezetét elemző írásokban is. Az előbbi munkák sorában továbbra is igen jelentős, helyet foglalnak el Sas Gyula cikkei. Tükrözik azt az érdekes jelenséget, hogy az antifasiszta harc gyakorlatában bekövetkezett kedvezőtlen fordulat nem járt együtt minden esetben a fasizmusról alkotott kép leegyszerűsödésével. Sas írásaiban – akárcsak korábban – megfigyelhető a fasizmus és az uralkodó osztályok politikájának differenciált vizsgálata. Sas levonja azt a következtetést, hogy a „fasizmus összeomlása nem fog eo ipso egyet jelenteni a kapitalizmus összeomlásával is”. A szociáldemokráciáról megállapítja ugyan, hogy a kapitalista rendszerben az ellenforradalom oldalán áll, de nem tekinti fasiszta jelenségnek, csupán a polgári demokrácia támaszának. Határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a fasizmus és a szociáldemokráciára támaszkodó polgári demokrácia a tőkés társadalom két eltérő uralmi formája.104

104 Aquila: Die Italienische Burgeoisie und Faschismus. Die Kommunistische Internationale, VIII. évf. 1927. november 23. 2315. old. – Sas Gyula publikációinak jelentőségét mutatja, hogy Th. Pirker dokumentumkötete a korszakot jellemző négy munkából kettőt tőle közöl. (Id. mű, 131-133. old.) A korszak kommunista könyvei között igen jelentős G. Szandomirszkij: „Tyeorija i praktyika jevropejszkovo fasizma” (Moszkva 1929.) és D. A. Magerovszkij: „Fasisztszkoje goszudarsztvo” (Moszkva 1928) című munkája.*

Az általános elemzések közül a legjelentősebb a Komintern VI. kongresszusa előtt készült összefoglaló, amelyben, áttekintve a világszervezet 1924 óta kifejtett tevékenységét, állást foglalnak az időszak főbb eseményeivel kapcsolatban. Részletesen elemzik a bolgár, a lengyel fordulatot. Igen nagy terjedelemben foglalkoznak az olasz fasizmus 1926-1927-es szakaszával, a belpolitika ismertetésén túl kitérve a külpolitikai tényezőkre is. Az olasz fasizmus jellegében bekövetkezett változás lényegét abban jelölik meg, hogy most már nem csupán az államapparátus vezetését ragadta magához, hanem „törvényekkel, rendeletekkel igyekszik szabályozni a gazdaság életét is”.105 – Die Komintern vor dem 6. Weltkongress. Tätigkeit der Exekutive der Kommunistischen Internationale für die Zeit vom 5. bis zum 6. Weltkongress. (Hoym) Hamburg 1928.* Vázolják az antifasiszta ellenállás lehetőségeit, bírálják a szociáldemokrata ellenzéket, amely a kommunisták minden egységjavaslatát visszautasította, majd mindenfajta tényleges munkát beszüntetett az országban.106 – Ugyanott, 180— 181. old.* A szociálfasizmus kategóriája ebben a munkában nem bukkan fel, és nem található meg a Komintern VI. kongresszusának első napján elfogadott antifasiszta kiáltványban sem.107

107 VI. Kongressz Kominterna. Sztyenograficseszkij otcsot. 6. köt. Tyeziszi, rezoljucii, posztanovlenyija, vozzvanyija. Goszizdat. Moszkva-Leningrád 1929. 193. old. – Az igen tartózkodó hangvételű kiáltványban a korábbiaktól eltérően egyáltalán nem történik említés a szociáldemokráciáról; az olasz proletariátus és az OKP egyetlen céljaként a fasiszta rendszer felszámolását jelölték meg.*

A Komintern VI. kongresszusa 1928. július 17-én kezdte meg munkáját. Több napirendi pont is foglalkozott a fasizmussal, illetve az antifasiszta harccal. A három legfontosabb dokumentum – „A Komintern programja”, „A nemzetközi helyzet és a Kommunista Internacionálé”, „Harc az imperialista háború ellen és a Kommunista Internacionálé feladatai” – vitája során is elsősorban e két kérdés körül csaptak össze meglehetősen szélsőséges nézetek képviselői.

Mindkét kérdésben Buharin beszámolója adta meg az alaphangot: a fasizmust mint az állammonopolista tendenciák egyik sajátos formáját közelítette meg.108 – Ugyanott. 1. köt. 30-31. old.* Beszédének „A fasizmusról és a szociáldemokráciáról” című rövid alfejezetében, bár a cím ezt sugallja, nem a szociálfasizmus tételének kifejtése található. A szociáldemokráciának a tőkés társadalom állami és kizsákmányoló szervezeteibe való beépülése kapcsán tett egyik megjegyzés azonban erre utal: „Feltételezem, hogy ugyanez a folyamat részben a fasiszta államokban is végbemegy.”109 – Ugyanott, 42. old.* Szemléleti változást jelez, hogy Buharin – korábbi megfogalmazásaitól eltérően – már nem beszél a munkás-paraszt kormányról. Sőt az egységfronttaktikáról szólva szükségesnek véli hangsúlyozni: „az egységfronttaktikát most az esetek többségében csak alulról kell folytatnunk”.110 – Ugyanott, 52. old.*

A kongresszus vitáiban két irányzat figyelhető meg. Az egyiket Dimitrov, a Garlandi néven felszólaló Grieco és Togliatti képviselte. Dimitrov és Grieco a KIVB beszámolójához hozzászólva bírálták a Komintern agrártevékenységét. Hangsúlyozták, hogy a mozgalom nem érhet el eredményt az antifasiszta harcban, ha nem tudja megvalósítani a munkásparaszt összefogást.111 – Ugyanott, 269-270. old.* A szociáldemokrácia megítélésével kapcsolatban Togliatti megállapította, hogy bár valóban kimutathatók ideológiai és módszerbeli azonosságok a szociáldemokrácia és a fasizmus között, „de ezen a területen ugyanakkor óvakodni kell a túlzott általánosításoktól is, figyelembe véve azt a lényeges különbséget, amely a fasizmus és a között mutatkozik, hogy a szociáldemokrácia fasiszta módszereket alkalmaz: a fasizmus nagy vonalakban a kis- és középburzsoáziának a nagyburzsoázia és az agráriusok vezette mozgalma; nincs gyökere a munkásosztály hagyományos szervezeteiben. A szociáldemokrácia viszont a munkás- és a kispolgári tömegekre támaszkodó mozgalom, s erejét főként abból a szervezetből meríti, amely a széles munkástömegek tudatában saját osztályuk hagyományos szervezeteként él.”112 – Ugyanott, 503. old. – Bodenmann svájci küldött hasonló jellegű hozzászólását követően idézi „A Kommunista Internacionálé története” (253. old.). A fordítás pontatlansága következtében azonban nem egyértelmű Togliatti mondanivalója: ugyanis nem csupán „a fasizmus és a szociáldemokrácia által alkalmazott fasiszta módszerek közötti lényeges különbséget” kívánja hangsúlyozni, hanem a fasizmus és a szociáldemokrácia különbségét is, amelyet e módszerek alkalmazása ellenére vall.* Togliatti azt a következtetést már nem vonja le, hogy mindez lehetővé teheti a kommunista és a szociáldemokrata pártok együttműködését az antifasiszta harcban – amin a közelmúlt számtalan egységkísérletének visszautasítását követően nemigen lehet csodálkozni -, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget. Az olasz kommunisták mind az Antifasiszta Koncentráció létrehozására (1927 márciusában), mind az egységes szakszervezeti mozgalom támogatására tettek kezdeményező lépéseket. A szociáldemokraták viszont egyetlen lépést sem tettek ebben az irányban.113 – A kommunista kísérleteket és álláspontjukat ismerteti: Lopuhov: Id. mű, 281-284. old.; Die Komintern vor dem 6. Weltkongress. 180-181. old.*

Az említett másik irányvonalat a kongresszuson Thälmann képviselte. Már az első napon tartott üdvözlőbeszédében a szociáldemokráciát egységesen ellenforradalminak, a szovjetellenes háborús veszély előkészítőjének nevezte.114 – VI. Kongressz Kominterna. 1. köt. 16. old.* Felszólalásaiban később is elsősorban az ellene folytatott harc fontosságával foglalkozott. A VB beszámolójához hozzászólva kijelentette: „A reformizmusnak a szociálfasizmus irányába való fejlődése megfigyelhető különböző országokban; erre számos példát lehet találni.”115 – Ugyanott, 335. old.* Természetesen ez nem csupán Thälmann véleménye volt. Kiderül ez például a kongresszus politikai bizottságának azon álláspontjából is, amelyben bírálta azokat a küldötteket, akik „mechanikusan elhatárolják egymástól a burzsoáziának a munkásosztály leverésére szolgáló két módszerét, akik nem látják az egyik módszernek a másikba való átmenetét”.116 – Protokoll des 6. Weltkongresses der Kommunistischen Internationale. (Hoym) Hamburg-Berlin 1928. III. köt. 597. old. – A politikai bizottság véleményét szintén Thälmann tolmácsolta.*

A fasizmus és a szociáldemokrácia közötti kapcsolatról élénk vita bontakozott ki a Komintern programjával foglalkozó bizottság ülésein is. Ezt a vitát, bár a bizottsági ülések jegyzőkönyvei nem állnak rendelkezésre, követni lehet a kongresszusi hozzászólásokból is, mivel a napirend vitájában azok fejtették ki véleményüket, akik a bizottságnak is tagjai voltak. A vita lényegében arról folyt, hogy általános tendencia-e a fasizmus a kapitalizmus állammonopolista szakaszában, vagy pedig sajátos jelenség. A felszólalók egyöntetűen az utóbbi mellett foglaltak állást, de többen jelezték, így a német Dengel, a lengyel Brand és a francia Sémard, hogy pártjaikban ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Ennek ellenére Tasca, aki Serra néven szólalt fel, szükségesnek tartotta, hogy az olasz delegáció nevében ismételten megjegyezze: „Mi továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a fasizmust a reakció olyan meghatározott formájának kell tekinteni, amely az általános reakciós tendencia mellett konkrét, objektív elemekkel kapcsolatos.”117 – Ugyanott, 45., 60., 93., 104. old.* Az olasz delegáció e nyilatkozatában a programdokumentumban szereplő ellentmondásos megfogalmazásokra reagált. A program eredeti tervezetéhez képest ugyanis szerepel a végleges dokumentumban egy betoldás, amelyben állást foglalnak a fasizmus sajátos jellege mellett, majd a következő sorokban továbbra is ott található az ennek ellentmondó, a fasizmust általános tendenciaként értékelő kitétel: „Ez [ti. az imperializmus korszaka – Sz. G.] »új« módszereket és kormányzási formákat hozott létre. Például kis kabinetek rendszerét, a színfalak mögött működő oligarchia-csoportok alakulását, a »népképviselet« szerepének bukását és meghamisítását, a »demokratikus« szabadságjogok megnyirbálását és teljes megszüntetését stb. A burzsoá imperialista reakció előretörése különleges történelmi feltételek mellett fasiszta formát ölt. [Eddig tart az új rész. – Sz. G.] Ezek a feltételek a következők: a kapitalista viszonyok bizonytalansága, jelentős társadalmi elemek deklasszálódása, a városi kispolgárság és intelligencia széles rétegeinek elszegényedése, a falusi kispolgárság elégedetlensége, s végül a proletárság állandó tömegakciójának réme. A burzsoázia, hogy szilárdabb, erősebb és állandóbb hatalmat biztosítson magának, mindinkább kénytelen a parlamenti rendszerről áttérni a pártok közötti erőviszonyoktól és kombinációktól független fasiszta módszerre.”118 – KIVD 295. old.; Projekt programmi Kommunyisztyicseszkovo Internacionala. Goszizdat. Moszkva-Leningrád 1928. 26. old.* A határozatlan és igen elnagyolt megfogalmazást még az előterjesztő Buharin is kénytelen volt kiegészíteni, igaz, csak szóban. Zárszavában kitért a bizottságban elhangzott különféle véleményekre. Tulajdonképpen elismerte a dokumentum ellentmondásosságát, amikor ismételten hangsúlyozta: „Én személy szerint feltételezem, hogy a reakció fasiszta formája, azaz a tőke munkásosztály elleni támadásának ez a formája valóban specifikus.”119 – VI. Kongressz Kominterna. 3. köt. 144. old. – A vitában kifejtett nézeteket ismerteti Togliattinak a kongresszus idején a Die Kommunistische Internationale folyóiratban megjelentetett cikke is, amelynek egyik érdekessége, hogy elemzései során merít a húszas évek első felének kommunista koncepcióiból. (Teljes terjedelemben közli: Történelmi Szemle, 1976. 3. szám. 439-449. old.)*

Buharin ezután ismételten szükségesnek vélte, hogy a további fasizálódás veszélyére is felhívja a figyelmet: „A fejlődési tendenciákról szólva feltételezhetjük, hogy a megrendült kapitalista szervezet általános válságának, növekedésének mértékében más országokban is tapasztalni fogjuk a fasizmus növekedését. Amennyiben statisztikai szempontból nézzük a dolgokat, úgy azt mondhatjuk, hogy már most a fasizmus különféle formái alakultak ki: a klasszikus forma és számos átmeneti forma, valamint a fasizmus irányába mutató tendencia. Ezeket az átmeneti formákat és tendenciákat, úgy tűnik, még nem szabad fasizmusnak nevezni a szó teljes értelmében; ezek csupán a fasizmus »embrionális« formái. Nem tekinthetők valódi fasizmusnak, de meghatározott történelmi feltételek között valódi fasizmussá kristályosodnak ki. E fejlődés bonyolult és sokszínű.”120 – VI. Kongressz Kominterna. 3. köt. 144. old.*

Az elfogadott határozat azonban nem egészült ki egyetlen, az antifasiszta harc lehetőségeivel kapcsolatos megjegyzéssel sem. Annyi a későbbi iratokból kiderül, hogy döntés született egy újabb Antifasiszta Bizottság létrehozásáról. Ezt már a VI. kongresszus idején két feladattal bízták meg: általában az antifasiszta akciók nemzetközi koordinálásával, különösen pedig egy antifasiszta kongresszus összehívásának előkészítésével. (A dokumentumok azonban nem elégségesek ahhoz, hogy nyomon lehessen kísérni e bizottság létrehozását és tevékenységét, mivel a kampányt és a kongresszus összehívását is, akárcsak korábban, nem közvetlenül a Komintern égisze alatt szervezték, hanem, amint arról később szó lesz, más kommunista vezetésű tömegszervezeteken keresztül.)121 – CPA IML 543. f. 1. op. 16. d. Über die Antifaschistische Komission beim EKKI. – Utalások találhatók a bizottság működésére ugyanott, 5. d.; Kornblum levele Humbert-Droz-nak; Aquila levele Richardnak, 1929. április 29.; A KIVB Politikai Titkárságának 1929. május 31-i határozata. (Ugyanott, 5., 6. d.)*

A Komintern VI. kongresszusa idején ült össze Brüsszelben az SZMI III. kongresszusa. Az augusztus 5-től hat napon át folyó tanácskozáson a korábbiaknál nagyobb figyelmet szenteltek a fasizmusnak, és a fasizmussal kapcsolatban mondottak hangvétele is határozottabb lett. Konkrét akciók kezdeményezésére azonban ezúttal sem került sor. Az 1925-1928-ban végzett munka mérlegét tartalmazó kongresszusi jelentés két intézkedésről tudott számot adni: a Matteotti-alap létrehozásáról és egy Matteotti-emléktábla felavatásáról. Megemlítik még, hogy elküldtek néhány tiltakozó jegyzéket, így 1926 novemberében az Olasz Szocialista Párt betiltásakor, majd a várható szocialistaellenes perek ügyében juttattak el kérelmet Mussolinihoz. Utalnak rá, hogy az SZMI közlönyében, az Internationale Informationban megjelent Emanuele Modigliani elemző cikke a fasizmusról, és több információs jellegű anyagot is közreadtak. Ez utóbbiakat mint az 1923-as kongresszuson hozott határozat végrehajtását tüntetik fel.122 – Dritter Kongress der Sozialistischen Arbeiter-Internationale. Brüssel. 5. bis 11. August 1928. Verlag des Sekretariats der SAI. Zürich 1928. (A továbbiakban: Dritter Kongress der SAI.) I. köt. I. rész. 15-23. old.* A helyzet azonban nagyot változott Olaszországban 1925 óta, és ezt tükrözte az olasz szocialisták magatartása is. Turatinak, aki az előző kongresszuson még olyan büszkén vállalta, hogy az olasz népnek egyedül kell leszámolnia a fasizmussal, most egészen más volt a véleménye: „Le a belső ügyekbe való be nem avatkozás frázisával, ezzel az üres és fakult frázissal! Mivé válna az egész Népszövetség, mivé válna most már valóban a Szocialista Internacionálé e frázis szervezeteként? Az Internacionálé számára jóval inkább a fasizmus a valódi kérdés: ez a kérdés számára a lét és a nemlét kérdése!”123 – Ugyanott. II. köt. VI-VII. rész. 50. old.* Turati felszólalását egyébként a fasizmusnak mint jelenségnek a teljes félreértése és éles kommunistaellenesség jellemezte. „A fasizmus a bolsevizmust plagizálja – mondotta többek közt -, azonban nem csupán egy fordított bolsevizmus, hanem maga a bolsevizmus a lényege, mivel a Kominternnek nyújt segítséget, bár ellenfelének tünteti fel magát. Mindkettőjüknek ugyanis egy a jelszavuk: »Vagy fasizmus, vagy bolsevizmus«.”124 – Ugyanott, 49. old.* A küldöttek ismét „viharos, hosszan tartó tapssal, a helyükről felállva” ünnepeltünk Turatit. Ez minden bizonnyal inkább szólt egy üldözött, illegalitásba szorított párt vezetőjének, semmint az általa elmondottaknak.

Az SZMI többsége egyáltalán nem kívánt változtatni a korábbi alapelveken. Sem Arthur Henderson – az SZMI elnöke – kongresszusi megnyitóbeszédében, sem pedig Émile Vandervelde ezt követő felszólalásában a szolidaritás általános hangoztatásán és a fasiszta rendszer éles elítélésén túl nem található egyetlen gyakorlati megjegyzés sem, amely tényleges nemzetközi akciókat helyezett volna kilátásba.125 – Ugyanott, 5-23. old.*

Nem változott a fasizmus megítélése sem. Továbbra is lebecsülték jelentőségét, félreértették osztályjellegét. Turati után következzen Vandervelde fasizmus-meghatározása, amely – mindezen túl – azt is tagadta, hogy a fasizmussal bármiféle új jelentkezett volna: „Minő badarság! A fasizmusban a nevén kívül semmi új nincs. Egy boulangizmus, amely sikert ért el, egy bonapartizmus, amelynek sikerült elérnie, hogy morális tekintetben messze alatta marad a bonapartizmus második kiadásának is [ti. Louis Bonaparte diktatúrájának – Sz. G.]. Az uralkodó osztályoknak abból a rémületéből keletkezett, amely elfogta őket, látva a szocializmus növekedését. Az uralkodó osztályok, hogy ne használjunk keményebb szavakat, saját passzivitásuknak köszönhetik, hogy az ellenségüknek tekintett fasiszták a kezükben tartják a hatalmat.”126 – Ugyanott, 22-23. old. – A „boulangizmus” kifejezés Georges Ernest Boulanger francia tábornok 1889. évi sikertelen kísérletére utal. Boulanger meg akarta dönteni a köztársaságot s reakciós katonai diktatúrát akart bevezetni.*

Nem található akcióprogram az olasz emigráció delegációjának írásos jelentésében sem. Szerepel benne a fasizmus éles elítélése, a fasiszta terror leírása, megpróbálnak némi áttekintést nyújtani a fasiszta mozgalom jellegéről: „A tegnapi orgyilkosok kezükbe kapták az államot, kihasználták a lehetőséget és szükségesnek látták, hogy maguk köré független emberek nagy seregét gyűjtsék – rendőröket, spicliket, párthivatalnokokat és mindenfajta funkcionáriust, tömjénezők nagy seregét, akik, akár a burzsoázia, a munkások ellen lépnek fel, azonban a burzsoáziával ellentétben nem produktív osztályok.”127 – A dokumentumot a kongresszus jegyzőkönyve nem közli, külön kiadványként jelent meg: Referat über den Faschismus. Italienische Delegation. III. Kongress der Sozialistischen Arbeiter-Internationale. Lucifer. Brüsszel 1928. 7. old.*

Hasonló zavaros fejtegetések nagy számban találhatók a korabeli, elsősorban jobboldali szociáldemokratáktól származó dokumentumokban. Szerzőik megkísérlik felmenteni a burzsoáziát, vagy legalábbis megpróbálják csökkenteni felelősségét a totális fasizmus szakaszában. A fasizmus osztályjellegének fel nem ismerése, a polgári demokrácia által engedélyezett tevékenység lehetőségeinek túlbecsülése, az e keretek túllépésétől való visszarettenés nem eredményezhetett mást, mint passzivitást. A „demokratikus köztársaság” jelszava, amelyet mind a kongresszuson, mind pedig az olasz szocialisták dokumentumaiban szembeállítottak a fasizmussal, önmagában helyes jelszó volt. Megvalósítása azonban a munkásosztály pártjaitól és szervezeteitől aktív, osztályharcos politikát követelt volna, nem pedig az elemzésekben olykor kimondatlanul, de mindig felismerhetően ott szereplő osztály-együttműködést. „A világpolitikai helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom” című kongresszusi dokumentumban128 – Dritter Kongress der SAI. II. köt. IX. rész. 3. old.* továbbra is kizárólag a parlamenti akciókra és a tárgyalásokra kívánták alapozni az antifasiszta harcot. Ez azonban a polgári demokrácia kibontakozó újabb válságának időszakában egyre kevésbé felelt meg a követelményeknek.129 – Ma már a polgári és a szociáldemokrata irodalomban is meglehetősen egyértelműen elítélik a korabeli „kompromisszum-politikát”. (Ossip K. Flechtheim: Die Anpassung der SPD 1914, 1933 und 1959. Patologie und Soziologie. Westdeutscher Verlag. Köln-Opladen 1965.187. old.’ Peter Grasmann: Sozialdemokraten gegen Hitler 1933-1945. Günter Olzog Verlag. München-Bécs 1976. 11-12. old.* A munkás önvédelmi szervezetek lefegyverzése utáni erődemonstrációk – „a lábhoz tett fegyverek taktikája” jegyében – olyan kompromisszumok voltak, amelyeknek mindegyike egy-egy lépést jelentett afelé, hogy a szociáldemokrácia önmagát fossza meg maradék hatalmától: „A reakció nem hitte többé, hogy védekezni akar.”130 – Duczynska: Id. mű, 75. old.*

A korszakban kivételnek, egyéni kezdeményezésnek tekinthetők az olyan fellépések, mint például Bruno Buozzié, az emigráns CGL vezetőjéé. Buozzi együttműködött a Barbusse vezette Fasizmus Áldozatainak Bizottságával, s részt vett az olasz kommunisták ellen folyó perek idején kibontakozott nemzetközi akciókban.131 – Lopuhov: Id. mű, 312. old.* Gyakrabban volt tapasztalható ennek az ellenkezője. Nagy megdöbbenést és visszatetszést keltett például, hogy Albert Thomas, aki a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, az Amszterdami Internacionálé egyik vezetője volt, 1928 április végén, május elején Olaszországban tárgyalt, részt vett a fasiszta korporációk kongresszusán, és igen udvariasan nyilatkozott az ott folyó munkáról. A fasiszta propaganda eredményesen használhatta fel a Thomas beszédében előforduló olyan megfogalmazásokat, mint pl. „a fasiszta kormány valamennyi munkás számára kedvező és igazságos reformokat valósít meg”, vagy: „lehet, hogy az olasz fasiszta tapasztalatok igen hasznosaknak fognak bizonyulni más országok számára is”.132 – Idézi Thälmann a Komintern VI. kongresszusán. VI. Kongressz Kominterna. 1. köt. 336. old.* Meg kell jegyezni, hogy az SZMI hivatalos dokumentumban ítélte el Thomas szereplését, az illetékes Francia Szocialista Párt azonban sem nyilatkozat, sem más intézkedés megtételét nem tartotta szükségesnek.133 – Internationale Information, 1928. június 7. 266-274. old.* Az Albert Thomaséhoz hasonló nyilatkozatokkal és a szinte ellenséges passzivitással szembekerült olasz szocialista emigráció megelégedéssel nyugtázhatta, hogy az SZMI legfelsőbb fóruma végül is a szolidaritás és a fasizmus egyértelmű elítélése mellett foglalt állást.134 – Dritter Kongress der SAI. II. köt. VII. rész. 50. old. Az Antifasiszta Koncentráció távirata.* Ennél többre azonban nem számíthatott. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz – amint azt a szocialista Emanuele Modigliani egy későbbi írásában fejtegette -, hogy Olaszországban egészen 1929-ig nem jöttek létre illegális szocialista szervezetek: az antifasiszta erőket a kommunisták egyedül vezették.135 – Internationale Information, 1934. június 2. 249-264. old.*

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2021 február 9. – kedd – van. Az idei esztendő 40. napját tapossuk. Rohan ám az idő! 

A Gergely-naptár szerint ebből az évből már csak 325 nap van hátra.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!

Február 9. – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_9.

Ma van: Libanonban Szent Maron ünnepnapja (Szent Maron a maronita egyház alapítója, Libanon védőszentje)

 

A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Donbassz

Anatolij Wasserman orosz külügyi szakértő szerint Washington kiadta a parancsot Kijevnek: FÖL DONBASSZ ELLEN!

Zelenszkij bohóc ennek keretében intézkedett az ukrajnai ellenzéki tévécsatornák bezárásáról.

Kijev minszki vezértárgyalója, Leonyid Kravcsuk új javaslattal állt elő. Szerinte ki kell verni fegyveres erővel Donbasszból és a Krímből az Ukrajnát fenyegető és provokáló oroszokat!

A donbasszi frontok mai legijesztőbb eseménye az LNR – es Zolotojéban esett meg!

FONTOS: Az ukrán fegyveres erők tüzet nyitottak egy iskolára LPR-ben (FOTÓK) | Orosz tavasz

FONTOS: Az ukrán fegyveres erők tüzet nyitottak egy iskolára LPR-ben (FOTÓK) | Orosz tavasz

FONTOS: Az ukrán fegyveres erők tüzet nyitottak egy iskolára LPR-ben (FOTÓK) | Orosz tavasz

Kijev martalócai meggéppuskázták kora délután a falu iskoláját. A nagy riadalmon és némi anyagi káron kívül nagyobb bajt nem okoztak, de hát…- mégiscsak egy gyerekintézményt lőttek!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A Magyar Békekör hírei

A Magyar Békekör 2021. február 7.-én skypeon konferencia-beszélgetést tartott.
Az alábbi kérdések kerültek szóba:
1./ A tagsági felelősség kérdése,
2./ az új amerikai kormány külpolitikája.
A kitűzött kérdések közül a harmadik pontot (Hogyan viszonyuljon a Békekör a 2022. évi országgyűlési választáshoz, a kormányhoz és ellenzékéhez?) korainak találták, ezért egyelőre levették a napirendről.

Az első napirendi pont megbeszélésére a Hirschler Tamás – Salga István által írt Szanyi Tibor új pártjáról szóló értekezés adott aktualitást.

– Egyetértettünk abban, hogy senkinek sincs joga a Békekör belső levelezési listáját más oldalakéhoz, csoportokéhoz, címzettekéhez csatolni, belső dolgainkat, üzenetváltásainkat a Békekörhöz nem tartozó személyekkel megosztani, sem pedig kívülállók anyagainak terjesztésére kihasználni. A tagsági levelezőlistán folytatott üzenetváltásaink belügyként kezelendőek! Belső dolgaink csak ránk tartoznak. Ha egy tagunk fontosnak tartja megosztani velünk mások véleményét, mert úgy találja, hogy azok a Békekör politikai profiljába vágnak, akkor azt úgy kell megtennie, hogy személyesen tálalja, előadja, mit akar, és kikéri a többi tag véleményét arról, hogy foglalkozzunk-e vele, nem pedig közvetlenül beáramoltatja velünk kapcsolatban nem álló olyan szervezetek, csoportok nézeteit, véleményét és vitáját, amelyekkel ő áll kapcsolatban, és folytat velük személyes levelezést.

–       A Békekör nem vesz részt a választási kampányban, egyik párt mellett sem kötelezi el magát, de nem kíván semleges maradni sem a tekintetben, hogy kormány és/vagy ellenzéke mit kíván tenni az egyenjogú békés együttműködés érdekében nemzetközi síkon, és a hazai társadalmi egyenjogúság érdekében, belső békénkért. Figyelemmel kell kísérnünk a hatalmi és ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos politikai szándékát, és abból kiindulva kell majd reagálnunk rájuk, hogy mi mit tartunk kívánatosnak hazánk békéje és biztonsága, a kooperativitásra épülő világrend megteremtése szempontjából. Tekintettel arra, hogy Hirschler Tamás nem vett részt a beszélgetésen, ezennel felkérjük, tegyen javaslatot milyen magatartás követését ajánlja a Békekörnek az országgyűlési választást megelőző időszakban a kommunikáció és esetleges politikai állásfoglalásunk dolgában. Kitértünk HT-nak arra a felvetésére is, hogy hozzunk létre egy nem belső levelezési listát, lehetőséget adva a kívülállók vélemény-nyilvánítására. Kérjük, H. Tamást, terjessze elénk ezzel kapcsolatos elképzelését, egyszersmind tudassa, vállalná-e egy ilyen levelező fórumnak a karbantartását, figyelembe véve, hogy a Békekör Facebook oldalán lehetőség van a kívülállók vélemény-nyilvánítására.

–       Petráss László Javasolta hogy tegyük hangsúlyosabbá a nyilvánosság előtt belső hazai dolgainkkal kapcsolatos nézeteinket. Javasolta továbbá a Békekör megjelenését az Instagramon, mert a fiatalok inkább azt használják, mint a Facebookot.

–       A második napirendi pontról. Egyszerre ígéretesek és nyugtalanítóak az új amerikai elnök és kormányának első külpolitikai lépései. Üdvözölendő a START egyezmény meghosszabbítása öt évre, a párizsi klímaegyezményhez való csatlakozás, és az iráni atom-megállapodáshoz várható  visszatérés. Viszont aggodalomra ad okot az amerikai világhatalmi hegemónia helyreállítására irányuló törekvés, hiszen ez minden bizonnyal beleütközik majd Oroszország és Kína ellenállásába, sőt másokéba is, és a feszültség kiéleződésével fenyeget. Véleményünk szerint a reálpolitika kompromisszumot követel Amerikától az “amerikai érdekek” mások érdekeinek rovására történő érvényesítése helyett. Elhangzott: Amerika akkor tölthetné be a vezető szerepet, ha a békés együttműködés felé venne irányt világuralmi ambíciói helyett.

–       A Magyar Békekörnek folyamatosan követnie kell a világpolitikai eseményeket, köztük Németország az Unió viszonyát Oroszországgal. Gondolva itt pl. az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték Egyesült Államok tiltakozása ellenére történő megépítésére. Egyszersmind a nyugati szövetségi rendszer állapotának alakulására, Biden törekvésére, hogy megerősítse a NATO-t.

Összefoglalta: Koszó László és Simó Endre

De ez egyformán értendő Trumpra is.

Egyik kutya a másik eb!

Ne legyen félreértés. Pont ez az amitől féltem Bidennel kapcsolatban. A szép ígérteke lassan a feledés homályába merülnek, és ez a demens vénember ott folytatja, ahogy Obama alelnökeként abbahagyta ( persze nem ő személy szerint, hanem a mögötte álló  háttérhatalom, amely ugyebár nem létezik).

Emlékeztetni szeretnélek benneteket: Kutyából nem lesz szalonna!

Felhívom a figyelmet, hogy nemrégiben hivatkoztam egy korábbi ( 4 évvel ezelőtti) előadásomra (sajnos csekély érdeklődés mellett) ahol számításim szerint az akkori atomerővel a világon 11,25 milliárd embert lehetett elpusztítani, az élő és épített világgal együtt. Hova akar ez a vén majom még fejleszteni?

Remélem a Bidennek hurrázók lassan észhez térnek!    Újra leírom: Egyik kutya a másik eb!

Meglehetősen nehéz Biden lépését az átfogó katonai megmérettetés nélkülinek láttatni!

Sőt! Véleményem szeint a 740 milliár $ katonai költségvetési keret, melynek jóváhagyását Trump megvétózta, de az amerikai történelemben eddig páratlan módon az elnöki vétót a törvényhozás érvénytelenítette.

A Biden adminisztráció azonban fel kívánja használni ezt a keretet (is.), hadászati fejlesztésekre.

Nem áll módomban tanulmányozni az ÚJ START egyezményt , ezért nem tudom, hogy az atomfegyverek fejlesztésére abből az összegből mennyit csoportosítanak?

A valódi „erődemonstrácinak” azt tartanám, ha az új amerikai vezetés, fontolóra venné az támadójellegű atomfegyer-arzenál leépítését a fejlesztés helyett.

 

„Az amerikai képviselőház hatályon kívül helyezte hétfőn Donald Trump leköszönő elnök vétóját, és elfogadta a 740 milliárd dollár keretösszegű jövő évi katonai költségvetést. Ez a költségvetés az amerikai védelmi stratégia sarokköve” – írta az MTI.

Magyar Békekör Biden elnök első külpolitikai lépéseiről

Washington, 2021. február 5. péntek (MB)

Joe Biden első nemzetközi intézkedései arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok új elnöke átfogó katonai megmérettetés nélkül próbálja konszolidálni országának meggyengült világhatalmi helyzetét az erősödő kínai és orosz befolyással szemben – értékelte a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

A hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról (Új START) szóló orosz-amerikai megállapodás öt éves meghosszabbításának aláírásával egyidejűleg meghirdette a feltartóztatás politikáját is a két keleti nagyhatalommal szemben. De árnyalta is ezt a szembesülést azzal, hogy ahol az USA érdeke megkívánja, együtt fog működni mindkettővel. Az Új START meghosszabbításával az Egyesült Államok lehetőséget biztosít magának arra, hogy elkerüljön egy újabb fegyverkezési versenyt, mérsékelje katonai kiadásait, és nagyobb gondot fordítson súlyos hazai társadalmi gondjainak enyhítésére – Biden szóhasználatával élve – a sebek gyógyítására. Amerika megtépázott világhatalmi szerepének visszaszerzéséért nagyobb szerepet szán a diplomáciának, a sokoldalú együttműködés rendszerének. „Globális hatalmunk földelő vezetékének” nevezte az amerikai diplomáciát, és azt mondta az amerikai diplomatáknak, hogy ők állnak mindannak a középpontjában, amit neki szándékában áll megtenni, ők a szív a szövetségek újjáépítésében.

Biden offenzív magatartást kíván tanúsítani Oroszországgal és Kínával szemben az emberi jogok és a demokrácia terén. (Azt mondta telefonon Putyinnak, hogy véget ért az idő, amikor „átgördülhetett Amerika felett”, mint Trumppal tehette.) Amerika a szabadság világítótornya lesz, és a demokrácia iránti kérlelhetetlen elkötelezettségére kívánja alapozni a világ élén korábban betöltött vezető szerepét – tűnik ki megnyilvánulásaiból.

Biden véleménye szerint elsősorban Kína, másodsorban Oroszország áll Amerika vezető szerepe visszaszerzésének útjában. Elképzelése szerint a „két diktatúra” alól ki lehet húzni a talajt, ha kívülről segítenek a hatalom belső ellenzékének, beleértve a hatalmon lévő pártok azon köreit is, amelyek szemben állnak vagy bírálják Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vonalát, különös tekintettel a két ország szoros, de nem problémamentes kapcsolatára. Első lépésként védelmébe vette a nem politikai okokból bebörtönzött Alekszej Navalnijt, és Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésén követelte tőle azonnali kiengedését. Kiállásával az orosz ellenzék vezető személyisége mellett, felhevítette az orosz ellenzéki mozgalom aktivitását Putyin ellen.

Az új washingtoni külpolitika szerint az eddigi szankciópolitika kimerítette lehetőségeit, alkalmatlannak bizonyult a két keleti nagyhatalom helyzetének aláásására. Új szankciókkal és módszerekkel arra kell kiélezni az orosz és a kínai belső ellentéteket, meggyengíteni őket, éket verni Kína és Oroszország közé Amerika világhatalmi szerepének helyreállítása érdekében.

Biden ennek a fő célnak rendeli alá az Egyesült Államok eddigi katonai szerepvállalását. Fölhagy olyan konfliktusok támogatásával, amelyek ellenségévé tettek olyanokat is, akik nem feltétlenül azok. Bejelentette, hogy kormánya nem támogatja többé Szaúd-Arábia háborúját Jemennel szemben, hanem diplomáciai megoldást keres a konfliktusra. Várhatóan békülékenyebb hangot üt meg Iránnal szemben is, megpróbálván megnyerni Teheránt az atommegállapodáshoz (JCPOA) történő visszatérésről szól politikai tárgyalásokon. Megnyerő magatartást tanúsít a palesztinok iránt: Trumppal ellentétben támogatja a két állami megoldást.

Sem Oroszországgal, sem Kínával szemben nem akarja csökkenteni az amerikai katonai nyomást. Ellenkezőleg. Felülvizsgálta elődjének döntését a Németországban állomásozó 34.500 fős amerikai haderő létszámának 9500 fővel történő csökkentéséről, és haditengerészeti egységeket vezényelt a Dél-kínai tengerre. Anyagi és katonai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést Oroszországgal szemben, s segíteni akar neki integrálódásában az euro-atlanti szövetségi rendszerbe. (Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszióval indokolta kiállását Kijev mellett.)

Elszántságára jellemzően kijelentette: „Az Egyesült Államok nem fog habozni levonni a következtetéseket Oroszország azon lépéseiből, amelyek nem állnak az érdekében”.

A Magyar Békekör tudósítójának értékelése szerint a Deep State hatalmi célját illetően nincs változás. Trump után Bidentől is azt várja, hogy helyreállítsa Amerika hegemóniáját a világban. Lényegét tekintve mindkét elnök ugyanazt fogalmazta meg választási kampányában: Trump jelszava: „Tegyük Amerikát újra naggyá”, Bidené: „Helyre kell állítani Amerika helyét a világban”. Viszont részben különböznek a cél megvalósításához rendelt eszközök. Nagyobb hangsúlyt kap a diplomácia, mint Trump idejében, és várhatóan felerősödik azoknak az államhatalmi szerveknek az aktivitása, amelyek illegális módszerekkel igyekeznek majd érvényt szerezni az amerikai finánctőke világhatalmi érdekeinek az ellenségesnek minősített államokban.

Iráni Iszlám Köztársaság – 42 éves harc a szabad fejlődésért

Teherán, Budapest, 2021. február 8. hétfő (MB)

Február 11-én lesz 42 éve annak, hogy Iránban megdöntötték a monarchiát, kikiáltották az Iszlám Köztársaságot, és irányt vettek a független, szabad fejlődés felé – emlékeztet a történtekre a Magyar Békekör.

    A Pahlevi dinasztia nyugatbarát rendszerének megdöntését azóta sem tudja megemészteni a „Hét nővér”. A Köztársaság megszüntette a Shell, a British Petroleum és a Mobil-Exxon kiváltságait, visszavonta a sah nekik adott koncesszióját, és nemzeti tulajdonba vette a világ ötödik olajban leggazdagabb államának természeti kincsét.  A monopóliumok érdekeit képviselő politika 42 év alatt mindent elkövetett, hogy megbuktassa a köztársasági rendet, és visszaszerezze, ami nem az övé. 1980-ban ráuszították Irakot Iránra, de Irán megvédte szuverenitását a nyolc éves háborúban. Később szankciókkal és embargókkal próbálkoztak, hogy megakadályozzák az ország fejlődését, és az iráni olaj kijutását a világpiacra. Legutóbb politikai gyilkosságokra vetemedtek: 2020. január 3-án Bagdadban meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, majd Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudóssal végeztek 2020. november 27-én Teheránban.

    Nem kétséges, hogy galád tetteikkel sebet ejtettek az iráni társadalmon, de térdre kényszeríteni nem tudták. Irán a mostoha körülmények között is talpon maradt, fejlődött és eljutott oda, hogy szolgálatába állítsa az atomenergiát. Okos diplomáciával új szövetségesekre tett szert Oroszországban és Kínában. Olyanokra, akik egyenjogú partnernek tekintik, nem pedig önös céljaikat követik vele szemben. Irán hasznos kapcsolatot épített ki az Eurázsiai Gazdasági Unióval és csatlakozni kíván az Almati székhelyű Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz, valamint a BRICS-csoporthoz, kapcsolatban áll a Sanghaji Együttműködési Szervezettel, és felajánlották neki a csatlakozás lehetőségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO).

     Felismervén stratégiájuk eredménytelenségét, a nyugati hatalmak elfogadták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, továbbá Németország és az EU közös atom-megállapodást (JCPOA) kössön Iránnal az atomenergia felhasználásáról. De Trump elnök idején felülkerekedtek a neokolonialista ösztönök az Egyesült Államok vezetésén, és Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött szerződést. Joe Biden, az USA új elnöke ugyan hajlandóságot mutat arra, hogy kormánya visszatérjen a szerződő felek közé, de megpróbálja olyan feltételekhez kötni, amelyeknek elfogadásától azt reméli, hogy Irán engedményeket tesz majd az amerikai érdekeknek. Ali Hámenei ajatollah és Hasszán Rohani elnök ezzel szemben azt szabja az USA visszatérésének feltételéül, hogy helyezze hatályon kívül az ország ellen foganatosított szankciókat. Irán kész tiszteletben tartani az eredeti JCPOA megállapodást, de nem fogad el diktátumokat.

     Az iráni nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Békekör elismerését fejezi ki az iráni politikai vezetés provokációkkal és politikai gyilkosságokkal szemben tanúsított higgadt, önmegtartóztató magatartásáért. Józanságra és politikai érettségre utal, hogy az iráni vezetés nem hagyta felülkerekedni magán a bosszúvágyat, hanem a magasabb célt tartotta szem előtt: a háború elkerülését egy olyan térségben, ahonnan könnyen világméretűvé eszkalálódhat. Erkölcsi tartásával Irán újfent bizonyította, hogy a békét és a békés fejlődést nem csak magára nézve tartja fontosnak, hanem az emberiségre nézve is, és kész áldozatot is vállalni érte.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

Mi lesz?

Amíg Ön a járványra figyelt, a NER bevette az országot – leltár a „hazavitt” stratégiai ágazatokról

Másfél éve hosszú publicisztikát írtunk „A Fideszt meg lehet verni, de a rendszer már leválthatatlan” címmel – ugyanis a 2010-ben indult gazdasági szuverenitásháború mintha megszállásba csapott volna át. Az egészpályás letámadás, az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. Mutatjuk a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját.

Az alábbi összeállítás elsősorban azoknak szól, akik már nem bírják, nem akarják felszedegetni a politikai-gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekről szóló napi hírmorzsákat. Akik ráuntak a „rendszerszintű korrupciót” taglaló elméleti tanulmányokra. Vagy épp azoknak, akik szerint Orbán Viktor tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel, csak szuverenitásháborút folytat, értsd: elősegíti, hogy a nemzetmegtartó burzsoázia tehetsége utat törjön magának. Továbbá azoknak is szántuk ezt a gyűjtést, akik a „vegyük észre a jó dolgokat” (például a családpolitikát) bűvöletében élve fajsúlyos tényeket is kizárnak az életükből.

Másfél éve már felidéztük: a 2010 utáni „több mint kormányváltás”-időszak eredetileg nem Brüsszelre meg Sorosra volt kihegyezve, hanem úgy általában az új kormány mozgásterét üzleti-ideológiai alapon szűkítgető, jellemzően külföldi lobbicsoportok elleni fellépésre. Mondván: addig nincs magyar szabadság és hatékony országlás, amíg a stratégiai iparágakból kisajtolható hasznot nemzetközi gigászok szedik (és viszik ki menedzsmentdíj vagy profit formájában). Illetve amíg külföldi közszolgáltatócég-, bank- és médiavezérek gátolják a kormányzati döntések hatékony „végrehajtódását”.

Eljött tehát a nemzet érdekeit hangsúlyzó aktív állam korszaka, és születtek is racionális döntések – ezekhez szokás sorolni a Fővárosi Vízművek visszahódítását, a Molban lévő orosz csomag „hazamenekítését” vagy a Magyar Villamos Művek (MVM) megerősítését. Tehát: 2010 és 2014 között alapvetően a közösségi tulajdonba vétel volt az orbáni függetlenségi harc elsődleges eszköze. A tendereken persze sokat nyert az összefoglaló néven csak „Simicska Lajosként” emlegetett gazdasági társaság, de a magyar önrendelkezés biztosítékai a dagadó MVM, a regionális multiként is funkcionáló, állami résztulajdonú Mol, illetve a hozzájuk kapcsolódó szatellitvállalatok lettek.

Aztán a 2015-ös Orbán–Simicska-összeveszés újabb határpontot jelentett. Megszületett az „új nemzeti nagytőke” gyors létrehozásának igénye. Akár az a döntés is születhetett volna, hogy a kormányzat világnézettől függetlenül, kvázi normatív alapon próbálja segíteni, külföldi piacokhoz, nemzetközi versenytapasztalatokhoz juttatni a hazai tehetségeket. Ehelyett az lett az irány, hogy a miniszterelnökhöz így-úgy kötődő üzletembereknek komplett ágazatokat, monopóliumokat osztott ki egy „láthatatlan kéz”. Sokszor olyan „Mészáros Lőrincek” is helyzetbe kerültek, akik semmilyen rutinnal, tájékozottsággal nem rendelkeztek az adott területen. A zöldmezős nemzeti nagyvállalatok végső tulajdonosai jórészt ma is titokzatos hátterű magántőkealapok; ezeket minden bizonnyal az állami útépítési, egyéb infrastrukturális tendereken nyert extrapénzekkel tőkésítettek fel. Merthogy egyértelműen igazolható – bizonyítottuk is –, hogy  a miniszterelnökhöz családilag vagy felcsútilag köthető érdekeltségek öt-hatszor intenzívebben szívják a közpénzt, mint a régi Simicska-cégek, illetve más, akár szintén Fidesz-kompatibilis erőcsoportok.

Az egész folyamat betetőzéseként az utóbbi egy-két évben már az ország alapinfrastruktúráját is elkezdte felvásárolni a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Sőt: alábbi összeállításunkból kiolvasható, hogy

a stratégiai ágazatok „hazahordása” a Covid-időszakban szintet lépet.

Tudta például, hogy hamarosan mindenestül Mészáros Lőrincé lehet az ország felét kiszolgáló földgázelosztó hálózat, miközben az áramtermelésben és -terítésben is erős pozíciókat fognak az új üstökösök? Hogy a Habony Árpád-féle érdekkörhöz került a budapesti erőművi piac ékköve? Hogy 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelet tudhat magáénak a NER most kiépülő szuperbankja? Hogy vasúti és hadiipari gyárakat is szerzett magának ugyanez az elit, és hamarosan saját műholdat is kilő az űrbe? Hogy az elsőligás labdarúgócsapatok háromnegyede az övék? Mindeközben már felsorakoztak a legújabb „spontán privatizációs” lehetőségekhez is: az elektronikus jegyrendszerhez vagy a hulladékgazdálkodáshoz, mely iparágakat épp a ciklusokon túlra bebetonozott dohánykereskedelem és kaszinóműködtetés mintájára koncessziósítják.

A volt akadémiai elnök, a most saját párttal is előrukkoló Pálinkás József nemrég az egyetemek modellváltása apropóján írta meg, hogy a vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett felsőoktatás révén egyfajta „mögöttes állam” jön létre. Melynek Fideszhez lojális irányítói lényegében kimozdíthatatlanok pozícióikból – tehát egy esetleges kormányváltás után is hatalmi tényezők, EU- és egyéb közpénzeket csatornázni képes szereplők maradnak. Nos, jogszerűen ugyancsak megdönthetetlenek az ország alapinfrastruktúrájába, gáz-, áram- és erőműhálózatába beleharapó, Orbán Viktor kegyelméből valakivé lett emberek. Lehet ellenzékből arról álmodozni, hogy majd elszámoltatják, jól megadóztatják őket, csakhogy ettől még részben az ő érdekeltségeiknél lesznek a népet kiszolgáló közművezetékek és -csövek, továbbá az állam stratégiai céljait segíteni képes bankfiókhálózat meghatározó darabjai, vagy például a Balaton nevű nemzetgazdasági jelentőségű turisztikai régió legfontosabb vendéglátó intézményei.

Nem az a fontos, hogy mi van az építőipari cégekkel – az alábbi listában nem is szerepeltetjük a piacot az utóbbi években leuraló Mészáros és Mészáros Kft.-t vagy a Duna Aszfaltot –, mert egy ambiciózus kormány bármikor képes valós versenyt gerjeszteni az infrastruktúraberuházók között, így a mai középméretű társaságokat is megtalálhatják a nagyobb munkák. A leltárunkban csak azt a tizenhárom, Fidesz-közelben monopolizálódni látszó ágazatot vesszük sorra, amelyet egy esetleges ellenzéki választási győzelem sem lenne képes egy-két-három éven belül átrendezni.

*

A Nemzeti Együttműködés Rendszere által megszerzett (vagy megszerzendő) stratégiai érdekeltségek

I. Energetikai infrastruktúra: Hirtelen a piac harmadik legfontosabb szereplője lett a semmilyen iparági előélettel nem rendelkező Mészáros Lőrinc – az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a német gyökerű E.ON után. Decemberben jelentette a Forbes, hogy – a másfél ével ezelőtti „behatolás” után – immár teljes egészében a felcsúti milliárdoshoz kerülhet hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója, a közel 34 ezer kilométer hosszú hálózatot üzemeltető, Magyarország területének közel felét kiszolgáló Tigáz Zrt. Mindeközben Mészáros kötelező érvényű ajánlatot tett az ország észak-keleti ötödének villamosenergia-ellátásáért felelős E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re (Titász) is. Emellett övé még a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-os teljesítményű napelempark, s nemrég a tőzsdei cégéhez került – igaz, állítólag csak átmenetileg – a Somogy megyei Buzsákra tervezett nagy szolárberuházás is. Ugyanakkor a napbizniszben nem Mészáros, hanem az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő Adnan Polat lett a NER-térfoglalás kulcsfigurája. A török potentát összességében jóval nagyobb naperőművi rendszert épít, mint a többi hatalomközeli szereplő, az MVM, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve. A félig már magyarrá avatott Polat család egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátásáért felel majd „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatával. Ez valószínűleg annak ellenére így lesz, hogy a gigaprojekt egyik elemét Polat a minap átadta Tiborcz István bejáratott emberének. Szintén nem mellékes, hogy nemrég Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító (emellett áramot is termelő) Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel, amelybe – mint néhány hónapja bizonyítottuk – egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony-érdekkör (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé).

II. Bankszektor: Karácsony előtt néhány nappal megkezdte tényleges működését – a Mészáros Lőrinc-féle MKB és Takarékbank, valamint az állami Budapest Bank kormányzati szintről diktált fúziójával létrejött – Magyar Bankholding. Az érintett pénzintézetek egyelőre saját brandjeik alatt üzemelnek, de már látszik az ország – OTP utáni – második legnagyobb bankcsoportjának „teste”: a maga 6800 milliárd forint mérlegfőösszegével, 3600 milliárdos ügyfélhitelével, 4500 milliárdos betétállományával, 900 fiókjával, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelével. A szinergiák kihasználása jegyében ezeket az ügyfeleket vélhetően CIG Pannónia-termékekkel bombázzák majd, hiszen utóbbi társasággal Mészáros Lőrinc a biztosítási, biztosításközvetítői piacokra is bebetonozta magát. Mindeközben a felcsúti vállalkozó elkezdte magához venni a szuperbanki egyesüléskor „leeső” vagyontárgyakat: a Válasz Online friss észlelése szerint két hónapja a portfoliójába tartozó Status Palace Kft.-hez került a pesti Váci utcában található MKB-palota.

III. Állami informatika, műhold, elektronikus jegyrendszer: Másfél éve még az volt a hír, hogy a balos kalandjai után Mészáros Lőrinchez megtérő, majd mellőle önállósuló Jászai Gellért 4iG Nyrt.-je benyelni készül az informatikai piac zászlóshajóját, a T-Systems Magyarországot. Hogy aztán minden jelentősebb központi tendert meg lehessen nyerni – vagyis a cégcsoport „egy életre” összedrótozza magát a magyar állammal. Végül a 4iG-kishal nem nyelte le a német nagyhalat, ám egyedül is szédületes tempóban gyűjti a kormányzati megbízásokat. Övé lett például az egyik legbizalmibb feladat: a Magyar Államkincstár számlavezető rendszerének óriásfejlesztése. Úgy általában pedig a Jászai-cég bevételeinek 70 százaléka származik az államtól. Igazi csattanóként a 4iG nemrég felvásárolta a T-Systemsből korábban kiszervezett munkaerő egy részét (azaz az INNObyte Zrt.-t), tehát az agyakat azért elszívta a német multi környezetéből. Jászai Gellért és az állam közösen határozott továbbá arról, hogy 2024-ben műholdat fognak kilőni a világűrbe. Mindezek után pedig azt is majdnem biztosra veszi a piac, hogy a kormány által koncesszióba adandó elektronikus jegyértékesítésben – amely a közösségi közlekedés szinte minden formáját érinti az országban – ugyancsak lesz szerepe a 4iG-nek.

IV. Vasútipar: Ahogy korábban citált cikkünkben már említettük, a Habony Árpád–Tombor András duó emberei privatizálták a Dunakeszi Járműjavítót. A magánosítás elsődleges célja egy – részben a magyar állami Eximbank által finanszírozott – egyiptomi vasútikocsi-óriásmegrendelés teljesítése volt, majd nemrég a MÁV-csoport is bejelentette, hogy négy év alatt 31 milliárd forintot akar elkölteni a járműjavítónál. Még frissebb hír, hogy a hazai vasútipálya-építésben szinte egyeduralkodó Mészáros Lőrinc közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Grouppal. Az új társaság teher- és tartálykocsikat gyárt majd, emellett személyszállító vonatok összeszerelésében is igyekeznének jeleskedni. A barátság persze nem újkeletű: a Stadler egy ideje már mezszponzora a Mészáros által felkarolt eszéki focicsapatnak – sok más közbeszerzésgyőztes magyar építőcég mellett.

V. Hadiipar: Tavaly nyáron kiderült, hogy a Fidesz holdudvara a nemzetközi katonai piacra is beszivárog – alapvetően a NATO-elvárásoknak megfelelő magyar kormányzati megrendelések reményében. Egyrészt Tombor András többségi tulajdont szerzett az Aero Vodochody nevű cseh repülőgépgyártóban. (Ez a vállalat már eddig is fontos szállítója volt a magyar katonai beszerzések legnagyobb nyertesének, az Airbusnak, illetve könnyen lehet, hogy az állam a Zrínyi 2026 haderőreform részeként ugyancsak a Tombor-kézre került cseh egységtől vesz majd kiképzőgépeket.) A másik bombahír az, hogy a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket, és a beszerzést az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László és Adnan Polat stábja intézi az általuk közösen jegyzett HT Division Zrt.-n keresztül. Nemcsak szimpla kereskedésről, hanem magyarországi gyártásról is megegyeztek a felek – a Rheinmetall nevű német cég bevonásával.

VI. Balatoni turizmus: Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne szivárogna ki információ valamelyik kormányközeli gazdasági entitás tóparti építkezésről. Tavaly a Válasz Online adatok tömegével igazolta, hogy a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Szíjj, Garancsi vagy Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert – és országos összesítésben náluk landolt a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada (jellemzően vissza nem térítendő turisztikai támogatás formájában). A kormányzat a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át.

VII. Egyetemi szféra: A közvélemény a leginkább a felsőoktatás egy részének „félprivatizációjára” figyelt fel az elmúlt hónapokban – a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása miatt kirobbant tiltakozásoknak köszönhetően. Az alapítványosítási hullám a Budapesti Corvinus Egyetemmel kezdődött, és azóta egyre több intézményről derül ki, hogy a tulajdonosi jogokat a kormányzat által delegált – kvázi leválthatatlan – kurátorok fogják gyakorolni. Mások mellett olyan fideszes közszereplők, mint Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem) vagy Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (győri Széchenyi István Egyetem). Az alaptörvény mára azt is kimondja, hogy ehhez a rendszerhez a továbbiakban csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni. És ez igaz az Orbán Balázs miniszterhelyettes alá rendelt, ellen-CEU „minősítéssel” ellátott, révfülöpi kikötővel és rengeteg más vagyontárggyal megtámasztott Mathias Corvinus Collegiumra is.

VIII. Kaszinók: A közelmúltban derült ki, hogy Rogán Antal kabinetminiszter és csapata még a 2022-es választások előtt eldöntheti, hogy kik üzemeltethetik tovább – akár 2034-ig – a magyarországi kaszinókat. Jelenleg 11 ilyen, koncessziós szerződéssel kiszervezett játékbarlang működik az országban, és a vendéglátóhelyekkel ellentétben a járvány időszakában is nyitva lehetnek. Hatban van érdekeltsége a kormányfő barátjaként elkönyvelt Garancsi Istvánnak; egy soproni és öt budapesti egységről van szó, utóbbiakban Habony Árpád bizalmasai is társtulajdonosok. Máig három kaszinója van (Győr, Pécs, Miskolc) a Borkai Zsolt-féle adriai „örömparti” ügyvéd szereplőjének, Rákosfalvy Zoltánnak, kettő pedig (Debrecen, Nyíregyháza) a DVSC labdarúgócsapatán túladó Szima Gábornak.

IX. Profi labdarúgás: A magyar első osztályú focibajnokság 12-es keretének háromnegyede egyértelműen NER-csapat – mindössze a Budafok, a Paks és az Újpest tekinthető függetlennek a hatalom csúcsaitól. Az FTC ura a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor (szponzorai között pedig ott a Telekom és az állami MVM); a Mol Fehérvár mögött tulajdonosként Garancsi István áll (a támogatói körben pedig a névadó olajtársaságon kívül a Tiborcz Istvánnal is üzletelő WHB Group és Szíjj László Közgép Zrt.-je is szerepel); a Puskás Akadémia Mészáros Lőrinc befolyási övezetébe tartozik; a kisvárdai egyesületet Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter holdudvara ellenőrzi; az MTK-közösség Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő territóriuma; a zalaegerszegi klubot egy felcsúti fiókteleppel rendelkező Mészáros-partner, a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. birtokolja, a Mezőkövesd Tállai András pénzügyminiszter-helyettes „áldásával” működik; a Honvédban a szentesi fideszesként és határkerítés-beruházóként is ismert Bozó Zoltán azegyik meghatározó figura, a Diósgyőrt pedig a minap vette a nevére Szíjj László, illetve Mészáros Lőrinc egyik sportegészségügyben utazó üzlettársa.

X. Dohánykereskedelem: A kormány 2015-ben központosította (és adta koncesszióba) a nagykereskedelmet részben Lázár János volt kancelláriaminiszter kapcsolatának, Sánta Jánosnak. Ám előtte, 2013-ban már ciklusokon túlnyúlóan „dohányboltosította” a kiskereskedelmet – Pécsett például kipróbált Tiborcz-partnerek lettek a trafikkirályok. Az meg nyilván „magától értetődő”, hogy a dohánytermékek valós idejű nyomon követésére alkalmas informatikai rendszer üzemeltetését a már emlegetett, Jászai Gellérthez tartozó 4iG Nyrt. kapta.

XI. Médiapiac: Épp e hónap elején bizonyítottuk, hogya NER a közéletet tematizálni képes, országos jelentőségű médiumok felét (a televíziók és a napilapok kétharmadát) már kivonta a sajtószerű működés keretei közül: a megszerzett csatornák főszabályként a Fidesz kommunikációs céljait szolgálják. Mindeközben a központosított hatalmi médián túli terület jórészt egymástól is független szigetekből áll.

XII. Hulladékgazdálkodás: Noha az Alkotmánybíróság a minap elkaszálta a hulladékgazdálkodás államosítását, majd a jogok koncesszióként való továbbadását biztosító törvényt, a Fidesz vélhetően újra előáll a javaslattal. Például a Molnak biztosan megvan a feladathoz az infrastruktúrája – a maga két hulladékégetőjével és nagyjából ezer gyűjtőhelyével. Feltűnő ugyanakkor, hogy nemrég Mészáros Lőrinc is aktivizálta magát ezen a piacon: a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül csokornyi „hulladékprofilú” cégben szerzett tulajdonrészt, köztük a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-ben, az Envirotis Holding egyéb vállalataiban és Greenpet Recycle Kft. néven is alapított egy újrahasznosító társaságot.

XIII. Mezőgazdaság: Ahogy egy hete megírtuk, a miniszterelnök lényegében elfogadta Lázár János és Csányi Sándor „agrárálmát” az önellátó Magyarországról. Ehhez Mészáros Lőrinc 45 ezer hektárnyi művelt földterülettel, az államilag agyondotált visontai búzakeményítő- és a tiszapüspöki izocukorgyárral, továbbá egy piacvezető pulykafeldolgozóval (a frissen szerzett Gallicooppal) tud hozzájárulni – de mezőgazdasági nagyságban és tőkeerőben így sem ér fel az OTP vezéréhez. Legalábbis egyelőre.                                                                                                                                            (válasz)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: „…Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele…”

-A JELENLEGI „ÁLELLENZÉK” IS A NER – RÉSZE, MINT KITARTOTT!

FÉRGEK

Ezt a RENDSZER -t kell leváltani!  Ez pedig nem fog sikerülni „önerőből”, csakis külső hatás fogja eredményezni! (Sajnos!)

Ahogyan anno állítottuk/ták: a „kommunista” rendszer leválthatatlan! De mint láttuk mégis megtörtént. Mert kívülről eldöntötték a váltást! A történelem kereke pedig körbe jár. A VILÁG – és benne élőhelyünk is – komoly változások előtt áll. Hevesebb változások előtt, mint a rendszerváltáskor. Érzi ezt a NER – csúcs is, hiszen aligha véletlenül épül Hatvanpuszta alatt a „portásfülke”!

Ezek a változások elkerülhetelenül, ÉS AKARATUNKTÓL FÜGGETLENÜL fognak bekövetkezni. A mi esélyünk CSAK AZ LEHET, hogy egyik rablóbanda és azok kitartottjai SEM kerülhetnek a hatalomnak még a közelébe sem!

Ám éppen itt van a magyarság legnagyobb problémája: DE AKKOR KI? A mi legnagyobb bajunk az, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt nem csak javainkat orozták el tőlünk! ÖNKÉNT ODAADTUK „nekik” az önbecsülésünket, az őszinteségünket, a felelősségtudatunkat is!

Tehetség és szorgalom…

Kilenc hónappal indulása után már Porschét szerzett be Zselés feleségének cége

2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel. A cég honlapja még most sem működik és az interneten sem találtunk semmilyen referenciát, az üzlet mégis beindult: mint megírtuk, alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amit osztalékként szinte teljes egészében ki is vett a miniszter felesége.

A tavalyi év eredményeiről még nincsenek hivatalos adatok, hiszen a cégeknek a forgalmukról és a nyereségükről a beszámolót május végéig kell benyújtaniuk, de a jelek szerint jól indult az Interior Design 2020-as éve is: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint 2020 februárja óta lízingel egy Porsche Cayenne típusú gépkocsit. Hogy a közepes méretű luxus crossover terepjáró értéke pontosan mennyi, az a nyilvántartásból nem derül ki, csak annyi látszik, hogy a Porsche Bank Hungaria Zrt. 16 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be a járműre.

A Vin-Info nevű, alvázszám-ellenőrző oldal szerint a szóban forgó Porschét 2019-ben, míg az AutoDNA nevű ugyanilyen oldal szerint 2009-ben gyártották. Utóbbi azonban kevéssé valószínű, hiszen a bank 16 milliós lízingkölcsöne jelentősen több egy 11 éves használt modell áránál.

A Porsche Cayenne a Vezess.hu cikke szerint maga a megtestesült sportosság, ennek azonban megkérik az árát. Összehasonlításuk alapján a prémium SUV-kategóriában messze ez a modell a legdrágább, maga mögött hagyva az Audi Q7-est, a BMW X5-öst és a Mercedes GLE-t is. Bár nem valószínű, hogy ez eltántorítja a Porsche-vásárlókat, de az autó a gyári alapfelszerelése a legszükségesebb tételekre korlátozódik, az extrákért pedig a Porsche kéri a legnagyobb felárat a felsorolt konkurensek közül. A Cayenne ezzel együtt is igazi sikermodell, noha a felső kategóriás életérzésért egy lakás árát is elkérik: a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint egy 2019-es modell ára a felszereltségtől és a kiviteltől függően 38-40 millió forint körül mozog. Ha pedig a legújabb, GTS verzióról van szó, még jobban zsebbe kellett nyúlnia a kezdő vállalkozásnak: ennek bruttó magyarországi alapára regisztrációs adó nélkül 121 757 eurótól, a lágyabb, nőiesebb Coupé változat ára pedig 126 456 eurótól startol. A GTS-t a Vezess.hu is tesztelte, itt nézheti meg, mire jutottak.

Szerettük volna megtudni, hogy az induló vállalkozás milyen megfontolásból döntött a luxusjármű mellett, milyen munkákat nyert el eddig, illetve a megrendelők hogyan találják meg az Interior Design Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre…                            (Forrás: 24.hu)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Nem válaszoltak a megkeresésre, hiszen nem érnek ők rá ilyesmikre! A munkába vannak temetkezve. Ki kell ám termelni a járgány törlesztőjét! Meg a fenntartási költségeit is! Ráadásul ilyen vészterhes, RAGÁLYIDŐSZAKBAN!

A vajdasági ragálymatiné mai adásából

Elkezdődött a koronavirus.gov.hu nevű vajdasági qrmányvetítölde mai (2021 02. 08.) ragálymatinéja. Mai műsoron Döbrögisztán előző napi – VASÁRNAPI – ragályellenes dijadalmas küzdelme.

Eszerint „1 160 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 377 655 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 65 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 13 155 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 281 839 fő, az aktív fertőzöttek száma 82 661 főre csökkent. 3717 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 295-en vannak lélegeztetőgépen…”

DIJADAL EZ A JAVÁBUL! AKI NEM HISZI? – JÁRJON UTÁNA!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Visszavonásig

Már nincs akadálya, hogy Izraelt háborús bűntettekért a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák

Megerősítette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken, hogy kiterjeszti az illetékességét az Izrael által a Hatnapos háború (1967) során elfoglalt területekre, az utolsó akadályt elhárítva így az előtt, hogy háborús bűntettek miatt eljárást lehessen indítani az ország ellen – tudósított róla az AP hírügynökség.

Fatou Bensouda, az ICC főügyésze még 2019-ben fogalmazott úgy, hogy megalapozott lenne Izrael ellen háborús bűntettek miatt eljárást indítani, elsősorban a katonaság által a Gázai-övezetben elvégzett erőszakos hadműveletek és a Ciszjordániát megszálló izraeli telepesek által végzett tevékenységek okán.

Akkor Bensouda megkérte a nemzetközi bíróságot az eljárás megindítása előtt, hogy állapítsák meg, van-e területi illetékességük az ügy kapcsán. A palesztinok 2015-ben csatlakoztak az ICC-hez, míg Izrael nem tagja a bíróságnak, és visszatérően azt állították, hogy Hágának nincs illetékessége, mivel Palesztina nem rendelkezik önálló állammal és ezt csak béketárgyalások útján lehet létrehozni.

A palesztinok több alkalommal is arra kérték a nemzetközi bíróságot, hogy a két fél közötti 2014-es háború során történt bűntetteket, különösen a Gázai-övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a telepesek és a katonák által elkövetett bűntetteket vizsgálják ki és állapítsák meg Izrael háborús bűnösségét.

Habár az izraeli telepesek már számos ország kritizálta, de igazán valós nyomást sosem helyeztek az izraeli vezetésre, hogy változtassanak a gyakorlaton. Mivel a helyi bíróságok nem tettek érdemi előrelépést az ügyben, ezért vették elő a nemzetközi büntetőbíróságot, amely mindig végső megoldásként szolgál az ilyen ügyekben.

A szakértők úgy vélik, Izrael nehezen fogja tudni megvédeni a telepesek tevékenységeit, mivel a nemzetközi jog tiltja, hogy civil lakosságot helyezzenek el egy elfoglalt területen. Izrael pedig még az 1967-es, Hatnapos háború során foglalta el hivatalosan Ciszjordániát, a Gázai-övezetet és Kelet-Jeruzsálemet, ahova mintegy 700 000 izraelit telepítettek le.

Az eljárás lefolytatása és tényleges felelősségre vonás nehézkes lehet, viszont nemzetközi elfogatóparancsokat kivethetnek egyes izraeli tisztviselőkre, amelyek megnehezítenék a külföldre utazásukat. Egy ICC-n történő büntetőeljárás pedig politikai szempontból is visszás lehet Izrael számára, mert ezáltal lényegében a „szégyenpadra” ültetik az országot.

A Nemzetközi Büntetőbíróság végül úgy döntött, erre meg fog nyílni a lehetőség, hiszen egyrészt elismerte Palesztina létjogosultságát, másrészt pedig kiterjesztette a területi illetékességét az Izrael által megszállás alatt tartott területekre. Izrael közvetlenül nem reagált még a döntésre, de várhatóan nem fogják elismerni az illetékességet.                                                      (liner)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: „…Izrael közvetlenül nem reagált még a döntésre, de várhatóan nem fogják elismerni az illetékességet.”

-Miért is ismerné el? Hiszen…: „…Az ENSZ Közgyűlésének 3379. sz. Határozata, amelyet 1975 november 10-én 72–35 szavazattal (32 tartózkodás mellett) elfogadtak, „meghatározza, hogy a cionizmus a rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formája”.

A szavazásra körülbelül egy évvel azután került sor, hogy a 3237. számú ENSZ Közgyűlés megadta a PLO Állandó Megfigyelő státusát, Yasser Arafat , a PLO elnökének 1974 novemberében a Közgyűléshez intézett beszédét követően.
Az állásfoglalást a szovjet blokk támogatásával fogadták el, az arab és muszlim többségű országok mellett sok afrikai ország és még néhány más.

Az állásfoglalásban szereplő azon megállapítást, hogy a „cionizmus a rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formája”, 1991 – ben (a szovjet blokknak és magának a Szovjetuniónak a megszűnését követően) az USA nyomására visszavonta az ENSZ Közgyűlésének 46/86 számú határozata…” 
(Forrás: hu.qaz.wiki)

-Mert bár a két ENSZ közgyűlési határozat a cionizmust említette és NEM IZRAELT, azért a „zsák és foltja” esetéről beszélHETünk! Ráadásul EZ A MOSTANI DÖNTÉS IS ANULLÁLHATÓ!

Amint látjuk, nem precedens nélküli lenne a dolog! Nem reménytelen hát Izrael részéről a dolog!

  

Szocializmus, proletárdiktatúra

– A kapitalizmus modern formája a fasizmus! –

 

A fasizmus a kapitalizmus következetes harca a szocializmus ellen!
A proletárdiktatúra következetes harc a kapitalista diktatúra ellen!
A szocializmus a szocialista demokráciát valósítja meg!

 

A szocializmus harca a kapitalizmus ellen az emberi jogokért, az emberiség demokráciájáért történik!
Az emberiség megmaradása, a jövője, csak a kapitalizmus meghaladásával lehetséges!
Ami csak a szocializmuson át a kommunizmus lehet!

 

Sztálinnak az a tétele, hogy a szocializmus győzelme után éleződik az osztályharc, igaznak bizonyult.
A szocializmus győzelméhez azonban nem elég a proletárdiktatúra, szükséges a szocialista demokrácia is!

… Sztálin leleplezte a polgári közgazdászok és a reformisták hazug állításait, amelyek szerint a kapitalizmus ellentmondásai a történelmi fejlődés folyamán enyhülnek, s kimutatta, hogy ezek a kapitalizmus pusztulásának elkerülhetetlenségéről tanúskodó ellentmondások szükségképpen tovább mélyülnek és éleződnek. – Politikai gazdaságtan

A szocializmusban is működnek a társadalmi törvények, de ösztönösen ható erőkké válhatnak, ha nem sikerül a társadalom fejletségének és az ellenséges kapitalista környezet kihívásainak megfelelően kezelni.

A szocializmus adott fejlettségi szintjén, ha nem tudják a külső és belső körülményeknek, a nemzeti és nemzetközi erőviszonyoknak megfelelően értelmezni és alkalmazni a társadalmi-gazdasági törvényeket, a táradalom előbb-utóbb visszafejlődik a kapitalizmusba. Ami a sztálini irányvonal elvetésével, a megfelelő továbbfejlesztése nélkül, a hátbatámadásával meg is történt. Gorbacsov pedig megadta a Szovjetuniónak a kegyelemdöfést.

Az erős, ellenséges kapitalista közegben létezett proletárdiktatúrában gyors ütemben kellett fejleszti termelőerőket a szocialista demokrácia lehetséges maximális kiépítésével. Ez volt Sztálin műve, érdeme. De ez háború volt, minden következményével.

… A társadalmi fejlődés alapja a szocializmusban is a termelőerők fejlődése, elsősorban a munkaeszközök megsokszorozódása és tökéletesedése. A termelési eszközöket gyártó nehézipar az egész népgazdaság, a technikai haladás alapja, a dolgozók jómódú és kulturált életének forrása. „A kommunizmus — mondotta Lenin — szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása.” – A marxista filozófia alapjai

Azonban, ha nincs kellő összhang az egyéni érdekeltség és a társadalmi érdek valamint a proletárdiktatúra és szocialista demokrácia együttműködése nem megfelelően szervezett, nem elég okosan támogatja az osztályharcot, a fejlődést, akkor a proletárdiktatúra idővel az ellenforradalmároknak kedvez.

Az ellenforradalmárok a felpuhuló proletárdiktatúrában beépültek a hatalmi apparátusba és így a kommunista párton belül győzött az ellenforradalmi banda. Ez történt a Szovjetunióban, az ellenforradalmár Gorbacsov lett a kommunista párt vezetője és a Szovjetunió elpusztítója. Ez történt az MSZMP-ben is. A kapitalizmushívő szociáldemokrata munkásárulók kitúrták a kommunistákat a hatalomból és a rendszerváltó ellenforradalommal visszatértek a kapitalizmusba, majd a renegátságukkal eltelve az igazi fasiszták kerültek az ország élére.

A diktatúra fegyver a hatalom érdekében, helytelenül használva visszafelé is elsülhet. Így a proletárdiktatúra is fegyver, de ha az ellenség, a kapitalizmushívők kezébe kerül a hatalom, akkor ezt a szocializmus ellen fogják fordítani, mint ahogy ez az MSZMP-ben is megtörtént. A szociáldemokrata munkásárulók segítségével visszaállították a kapitalizmust. Ami a visszafejlődésben meg sem állt a fasizmusig.

Hasonló történt a Szovjetunióban is, a Gorbacsov vezette ellenforradalmi banda Oroszországot visszavezette a kapitalizmusba.

Ez a visszalépés a kapitalizmusba, sajnos már megtörtént a szocializmus elbukott kísérletével, de a társadalmi törvények működnek és így előbb-utóbb meghaladható lesz a kapitalizmus, újra lehet kezdeni az emberré válás magasabb fokára haladást az új, remélhetőleg sikeres szocializmusban.

A hibákból tanulni kell! A szocializmusban, a kommunista pártba befurakodott ellenforradalmárok, kalandorok, karrieristák, kapitalizmushívők, sikeresen használták a demagógiát, sűrűn „imperialistáztak”, miközben várták az imperialistákat. Előrelépni a szocializmusba, csak a valóságra támaszkodva, tudományos világnézeti tisztánlátással, demagógia nélkül, a dolgozók és a társadalom érdekének, az adott fejlettségnek figyelembevételével lehetséges. A proletárdiktatúra azonban így sem kerülhető el, de a szocialista demokrácia nélkül egy fabatkát sem ér.

A kínai szocializmus (majd kiderül) sokkal jobban alkalmazta a társadalmi törvényeket és meg is van az eredménye, a legdinamikusabban fejlődő gazdaságot üzemeltet a földön a kommunista párt vezetésével.

A diktatúra nem azonosítható az önkényuralommal, ahol a törvényességet is elvetik, a jogállamiság intézménye sérül vagy megszűnik és terror van. A diktatúra könnyen átváltozik, átváltozhat önkényuralommá, ezért a diktatúra vékony jégen való járás, legalább az uralkodó osztály számára szükséges a szervezetten és jól működő demokrácia, a jogállamiság intézménye, hatékony működése. A polgári demokráciában és a szocializmusban (a népi demokráciában) is létezik a diktatúra, de osztályérdekeket valósít meg, mint az osztálytársadalmakban. Ha a diktatúra önkényuralommá fajul, a demokrácia, a jogállamiság sérül, akkor a társadalom mélyében egyre nagyobb feszültség keletkezik, idővel a diktatúra, a demagógia sem mentheti meg a katasztrófától.

Jegyzetek

Politikai gazdaságtan: „… A proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze. Mivel a proletárforradalom feladata mindennemű kizsákmányolás megszüntetése, feltétlenül le kell rombolnia a régi, a dolgozó tömegek elnyomását szolgáló államgépezetet. A proletárforradalom újtípusú államot hoz létre. Ez az újtípusú állam, a proletárdiktatúra. Proletárdiktatúra, mint politikai felépítmény nélkül lehetetlen a dolgozók gazdasági felszabadulása, lehetetlen az áttérés a tőkés termelési módról a szocialista termelési módra.

… A proletárdiktatúra olyan rendszer, amelynél a társadalom állami irányítása a munkásosztály kezében van. Az állam minden előző formájában a kizsákmányolt többséget nyomta el egy kizsákmányoló kisebbség érdekében. A proletárdiktatúra egy kizsákmányoló kisebbséget nyom el a dolgozó többség érdekében.

… A proletárdiktatúra az igazi demokrácia megtestesülése, s mint ilyen, az egész dolgozó nép életbevágó érdekeit képviseli. A proletárdiktatúra megvalósításával a dolgozók a történelem során első ízben országuk gazdáivá válnak. A polgári forradalmak a kizsákmányolás újabb formáját, a tőkés kizsákmányolást szilárdítják meg, s ezért nem tudják csak valamelyest is tartós időszakra a burzsoázia köré tömöríteni a dolgozó és kizsákmányolt tömegeket. Ezzel szemben a mindennemű kizsákmányolás megszüntetésére hivatott proletárforradalom biztosíthatja, és kell is hogy biztosítsa e tömegek és a proletariátus tartós szövetségét. A munkásosztálynak és a parasztságnak a munkásosztály vezetésével megvalósuló és a kizsákmányoló osztályok ellen irányuló szövetsége — a proletárdiktatúra legfőbb elve. A munkás-paraszt szövetség nélkül a proletariátus hatalmának megszilárdítása és a szocialista gazdaság felépítése lehetetlen.

… A proletárdiktatúra a proletariátus osztályharcának folytatása új feltételek között és új formákban, olyan osztályharc, amelyet a hatalom birtokában folytat a belföldi kizsákmányolok, valamint a kapitalista környezet agresszív erői ellen. „A proletariátus diktatúrája szívós harc, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen”.

… A proletárdiktatúra a szocializmus felépítésével összefüggő feladatoknak megfelelően három fő funkciót teljesít. Ez azt jelenti, hogy a proletariátus a hatalmat három fő feladat megoldására használja fel: először, a kizsákmányolok elnyomására, az ország védelmére és a más országok proletárjaival fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésére; másodszor, arra, hogy végleg elszakítsa a burzsoáziától a dolgozó, s a régi rendben kizsákmányolt tömegeket, bensőségesebbé tegye velük a szövetségét, és bevonja ezeket a tömegeket a szocialista építésbe; harmadszor, az új, szocialista társadalom felépítésére.

… A proletárdiktatúrát mint politikai felépítményt az teszi szükségessé, hogy a társadalom gazdasági fejlődése napirendre tűzte, az áttérést a kapitalizmusról a szocializmusra. Mihelyt azonban a proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze, megjelenik a színen, maga is hatalmas erővé válik. Hathatósan előmozdítja saját szocialista alapjának kialakulását és megszilárdulását, biztosítja a régi, kapitalista alap felszámolását, a szocialista gazdasági formák győzelmét a kapitalista formák fölött.

… A gazdaság szocialista formái nem jöhetnek létre és nem fejlődhetnek spontán módon, automatikusan. A proletárállam tervszerű tevékenysége, a dolgozó tömegek alkotó aktivitása nyomán jönnek létre és fejlődnek.

… A proletárállam csakis annak következtében tudja teljesíteni az új alap létrehozásával kapcsolatos feladatát, hogy a termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti kötelező összhang objektív gazdasági törvényére, s az új gazdasági viszonyok alapján keletkező új gazdasági törvényeikre támaszkodik. A proletárdiktatúra a munka társadalmi szervezetének a kapitalizmusénál magasabbrendű típusát hozza létre. Ez a szocialista rend erejének, a tőkés rend fölötti győzelmének fő forrása.

… A proletárdiktatúra országaiban a szocialista gazdaság tervszerű építésének egész menetét a kommunista pártok (illetve munkáspártok) irányítják. Ezek a marxizmus-leninizmus elméletével, a társadalom gazdasági fejlődéstörvényeinek ismeretével felvértezett pártok szervezik a néptömegeket, irányítják a néptömegek erőfeszítéseit a szocialista építés feladatainak megoldására.

… A szocialista nacionalizálás azt jelenti, hogy a proletárhatalom forradalmi úton elveszi, és állami, szocialista tulajdonná, közvagyonná változtatja a kizsákmányoló osztályok tulajdonát. A szocialista nacionalizálás kiküszöböli a kapitalizmus fő ellentmondását: a termelés társadalmi jellege és az elsajátítás tőkés formája közötti ellentmondást.

… A szocialista nacionalizálás, először, megfosztja a kapitalistákat a termelőeszközöktől, s ezzel megszünteti a burzsoázia gazdasági uralmát az országban; másodszor, azzal, hogy a dolgozók kezébe juttatja a népgazdaság kulcspozícióit, vagyis a gazdaság vezető ágait, megteremti a proletárdiktatúra gazdasági alapját. Ilyenformán a vezető gazdasági ágakban megvalósul a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a szocialista termelési viszonyok alapja.

… A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség történetében először tört utat a szocializmushoz. A proletárforradalom történelmi szükségszerűsége a termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti kötelező összhang törvényéből következik. A tőkés társadalomnak szocialista társadalommá való forradalmi átalakításához átmeneti időszakra van szükség. Az átmeneti időszak állama a proletárdiktatúra — a szovjet hatalom formájában vagy népi demokrácia formájában. A kizsákmányoló osztályok kezében levő legfontosabb termelőeszközök szocialista államosítása a népgazdaság kulcspozícióit felölelő szocialista szektor megteremtésére vezet.”

A marxista filozófia alapjai: „… A proletariátus politikai harcának fő feladata a tőkésosztály hatalmának megdöntése és saját hatalmának, a munkásosztály diktatúrájának megteremtése, majd a hatalom meghódítása után a hatalomnak — mint a szocialista társadalom építése eszközének — megszilárdítása.

… A proletárdiktatúra szükségszerűségét, történelmi rendeltetését elsősorban az határozza meg, hogy a szocialista forradalomnak le kell küzdenie minden kizsákmányoló osztály ellenállását az országon belül, és védekeznie kell a kizsákmányoló államok ellenséges cselekedeteivel szemben.

… Ellentétben a kizsákmányoló állammal, amely a kizsákmányoló kisebbségnek a kizsákmányolt többség felett gyakorolt diktatúrája, a proletárdiktatúra a munkásosztály vezette dolgozó többség állama.

… A proletariátus diktatúrájának megteremtése a demokrácia nagyméretű kiterjesztését, a korlátozott és formális burzsoá demokráciának proletárdemokráciával való felváltását jelenti, amely ténylegesen biztosítja a legszélesebb rétegek politikai jogait és reális hatalmát. Ez a munkásosztály vezette igazi néphatalom, amely az osztályantagonizmus megszüntetése után mindenki számára demokrácia lesz.”

Politikai kisszótár (1980) – diktatúra [lat.]: az uralkodó osztály törvények által nem korlátozott, erőszakra támaszkodó hatalma. Osztálytartalmában, államhatalmi, politikai rendszerében, formáiban, gyakorlati megvalósulásában rendkívül változatos lehet (pl. katonai diktatúra, nyílt terrorista diktatúra). Napjainkban a fejlett tőkésországokban a monopoltőke diktatúrája érvényesül. A szocialista forradalom után megvalósul a proletárdiktatúra, amely elvileg különbözik a kizsákmányoló osztályok diktatúrájától.

Wikiszótár – Önkényuralom: „Zsarnoki kormányzás; amikor egy ország vezetője vagy uralkodója a fennálló törvényeket semmibe véve, vagy azokat a saját kényére-kedvére változtatva visszaél a hatalmával, és az ország népének vagy az országon belüli más érdekcsoportoknak a javát, érdekeit figyelmen kívül hagyja. Ezt a kormányzást gyakran erőszakos úton vagy az erőszakkal való fenyegetéssel tartják fenn.”

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2021 február 8. – hétfő – van. Az idei esztendő 39. napját tapossuk. Rohan ám az idő! 

A Gergely-naptár szerint ebből az évből már csak 326 nap van hátra.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Aranka + Arina, Bagamér, Effi, Elfrida, Jáhel, Jakobina, Janek, János, Jeromos, Jutas, Jutocsa, Salamon, Salvador, Szelemér, Zsaklin nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!

Február 8. – án  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_8.

Ma van:

– Szlovénia: Prešeren-nap (a szlovén kultúra ünnepe)

– Bakhita Szent Jozefina emléknapja a római katolikus egyházban

A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com