A fasizmus harc a polgári és a szocialista demokrácia ellen!
A népi demokrácia a demokratikus erők összefogásával harcolt a fasizmus ellen!

A szocializmusban a magasabbrendű szocialista demokrácia a társadalom többsége számára jelent demokráciát, a polgári demokrácia azonban csak a kapitalista kisebbség számára lehet demokrácia. A népi demokrácia a polgári és a szocialista demokrácia közös (kényszerű) összefogása, ami diktatúra a fasizmus, a reakció ellen, útban a szocializmus felé a szocialista demokratikus erők dominanciájával. Más szóval a politikai hatalom dominánsan a kommunista és a baloldali szociáldemokrácia kezében volt, a gazdaság vegyesen, a magán és a közösségi (állami) tulajdonban vagy állami (munkás) ellenőrzés alatt volt, de a szocializmus gazdasági-politikai modellje volt a meghatározó irány. Ezért a „ki kit győz le” (a polgári és a szocialista demokrácia kényszerű összefogása, de ellentétes osztályérdekeltsége) miatt az osztályharc is erőteljes, döntésre kényszerítő volt. A fasiszta örökség miatt nem lehetett hosszú ideig fenntartani a kétféle demokrácia együttműködését, ezért a demokrácia érdekében proletárdiktatúrával a szocializmust kellett választani. A polgári demokrácia erői az éles osztályharc miatt a fasizmus körül tömörültek. A Szovjetunió tekintélye hatalmas segítség volt a népi demokrácia továbbfejlődésében.

Az antifasiszta harc a népfronttal, a kommunisták vezetésével, széles társadalmi bázison alakult ki, ami a dolgozó és a tőkésosztály, a polgári és a szocialista demokrácia híveinek összefogása volt a nyílt fasiszta terrorisztikus önkényuralom ellen, de alapvetően a polgári demokratikus jogok megvédésére szerveződött. A népfrontnak a népi demokráciában az antifasiszta harc mellett már a szocializmus volt az elérendő célja.

A népi demokrácia még nem szocialista demokrácia, nem teljesen proletárdiktatúra, nem szocializmus, mert a tőkésosztály demokratikus hívei is részt vesznek a hatalomban a dolgozó osztályokkal, ami ellenséges társadalmi osztályok megegyezését kívánja, igen vékony jégen járást jelent. Ez azonban nem azonos a jobboldali szociáldemokrata célokkal, ami polgári demokráciában megvalósuló kapitalizmus modellel és a tőkések érdekeit szorgalmazza az osztály együttműködéssel, „társadalmi megegyezéssel” a proletárok kárára.

Érdekes módon a szociáldemokrácia mindenütt a fasizmus előtt járt, a Mussolini és a hitleri fasizmus is sokat köszönhet nekik. A szociáldemokrácia a demokrácia víziójában elvetette az osztályharcot, miközben osztályháború van, a háború azonban nem demokrácia. Ez a fasizmusnak kedvez, így a szociáldemokrácia árulása után jön a fasizmus.

Népi demokrácia és forradalomelmélet alapján: … A népi demokrácia állama a kommunisták, a baloldali szociáldemokraták vezetésével és a demokratikus pártokkal összefogva a nagytőke politikai és gazdasági hatalmának korlátozásáért, és a munkás-paraszt érdekek következetes érvényesítéséért harcolt. A kommunisták és a baloldali szociáldemokraták vezetésével olyan a harc folyt, amely a kapitalizmust a dolgozó nép által ellenőrzött és irányított kapitalizmussá változtatta és vitte közelebb a szocializmushoz. A harc során az állami szektor erősödött, a magánkapitalista csökken, s az egyéni érdek helyett a közösség érdeke vált irányadóvá. A népi demokrácia még nem a szocializmus volt, de a polgári demokrácián túlmutató, szocialista irányú fejlődés igényét fejezte ki, a polgári demokráciától eltérő, új demokratikus rendszer megteremtésére törekedet.

A népi demokráciák abban tértek el a nyugati, az angol, amerikai, francia polgári demokráciától, hogy a munkásság és parasztság kezében volt a hatalom, míg nyugaton a polgárság (a tőkések) kezében, mert a legfontosabb a demokráciák minőségében, hogy a politikai-gazdasági hatalom kinek a kezében van, ki a demokrácia haszonélvezője, a dolgozó vagy a kizsákmányoló.

A népuralom megvalósulása csak akkor következhet be, ha nemcsak a politikai jogokban, hanem a hatalom tényleges gyakorlásában és a társadalom egész rendjében a népnek, a parasztságnak, a munkásságnak az elsőbbsége érvényesül. A népi demokráciában valóságosan biztosítani kell a nép szabadságát, ha kell azon az áron is, hogy a nép elnyomóinak a szabadságát korlátozza. A népi demokrácia a nép felszabadulásának a politikai módszere, a nép felszabadulásának útja, s éppen ezért a népi demokráciában nem az egyenlő jogokon, egyenlő feltételeken van a hangsúly, hanem az elnyomó rendszer teljes felszámolásán.

A népi demokrácia, mint közvetlen cél nemcsak azt jelentette, hogy békés úton lehet haladni a szocializmushoz, hogy a fennálló hatalmat nem kell erőszakos, fegyveres úton megdönteni, hanem azt is, hogy a munkásosztály a parasztsággal, a kispolgársággal, az értelmiséggel, tehát „az egész dolgozó nemzettel” együtt, széles szövetségi frontban haladhat előre, és az előrehaladás viszonylag lassú, fokozatos lesz.

*

Politikai kisszótár (1980) – népi demokrácia: népi hatalom, amely biztosítja, hogy a demokratikus forradalom átnőjön szocialista forradalomba. A második világháború után a — népi demokratikus forradalom eredményeként jött létre több európai és ázsiai országban. Igazolta Leninnek azt a tudományos előrelátását, hogy valamennyi ország eljut a szocializmusba, de nem egyforma úton. A népi demokrácia fogalma még a harmincas években született, amikor a munkásmozgalom fő feladata a fasizmus elleni harc, a polgári demokratikus jogok és a nemzeti függetlenség védelme lett. A demokráciáért és a szocializmusért vívott harc összekapcsolódott, új utak nyíltak a szocialista átalakítás előtt, s lehetővé vált, hogy a munkásosztály összefogjon a társadalom különböző osztályaival és rétegeivel, a parasztsággal, a haladó értelmiséggel, a kispolgársággal. A népi demokratikus országokban a néptömegekkel összefogva győzött a munkásosztály, és így a népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik sajátos formája lett.

Politikai kisszótár (1980) – népfront: a munkásosztály vezetésével széles társadalmi rétegeket átfogó tömörülés. A fasizmus elleni harc a harmincas években megkövetelte, hogy fajra, vallásra és politikai nézetre való tekintet nélkül valamennyi antifasiszta erőt egyesítsenek. A széles összefogás feltétele és tényezője a — munkásegység. A népi demokratikus országok mai népfront mozgalmai az antifasiszta népfrontból fejlődtek ki. A fejlett tőkésországok jelenlegi monopoltőke-ellenes egységpolitikája, amelyet a kommunista pártok kezdeményeznek, szintén népfront jellegű (még — Hazafias Népfront).

(idézet: Georgi Dimitrov – Egységfront népfront szocializmus)

(1948) … a népi demokrácia és a népi demokratikus állam a német fasiszta erők szétverésének, a Szovjetunió második világháborúban aratott történelmi győzelmének és a munkásosztály vezette néptömegek nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott harcának eredményeként jöhetett létre. Ez azt eredményezte, hogy egész sor kelet- és délkelet-európai ország kivált az imperializmus rendszeréből.

A népi demokrácia és a népi demokratikus állam jellegét négy igen fontos sajátosság határozza meg:

1. a) A népi demokratikus állam a dolgozóknak, a nép óriási többségének hatalma, amelyet a munkásosztály vezet. Ez először is azt jelenti, hogy megdőlt a tőkések és nagybirtokosok hatalma, s létrejött a munkásosztály vezette városi és falusi dolgozók hatalma; a munkásosztály, mint a jelenkori társadalom leghaladottabb osztálya, vezető szerepet tölt be az állami és társadalmi életben; másodszor azt jelenti, hogy az állam a dolgozók harci eszköze a kizsákmányoló elemek ellen, a kapitalista rend és a burzsoá uralom visszaállítására irányuló minden kísérlettel és irányzattal szemben.
2. b)A népi demokratikus állam az átmeneti időszak állama, melynek az a feladata, hogy biztosítsa az ország fejlődését a szocializmus felé vezető úton. Ez azt jelenti, hogy bár a tőkések és a nagybirtokosok hatalma megdőlt, s ezeknek az osztályoknak a vagyona a nép tulajdonába ment át, a kapitalizmus gazdasági gyökereit még nem számolták fel, kapitalista elemek még maradtak és fejlődnek, igyekeznek visszaállítani a tőkés rabszolgarendszert. Ezért előrehaladni a szocializmus felé csak akkor lehetséges, ha kérlelhetetlen osztályharcot folytatunk a tőkéselemekkel, teljes felszámolásukig.

A népi demokratikus állam csak akkor erősödhet és teljesítheti történelmi hivatását, ha szüntelenül halad előre a szocializmus felé. Ha a népi demokrácia nem harcolna a kizsákmányoló osztályok ellen, nem nyomná el és nem szorítaná ki a tőkéselemeket, úgy azok előbb-utóbb felülkerekednének, és nem csupán aláásnák a népi demokrácia alapjait, hanem pusztulásba is döntenék azt.

1. c)A népi demokratikus állam a Szovjetunióval, a szocializmus országával való együttműködés és barátság útján jön létre. Mint országunk felszabadítása az imperializmus jármából és a népi demokratikus állam megteremtése annak a segítségnek és felszabadító küldetésnek volt köszönhető, amelyet a Szovjetunió a fasiszta Németország és szövetségesei elleni harcban betöltött, úgy népi demokráciánk további fejlődésének is előfeltétele az országunk és a nagy szovjetállam közötti szoros kapcsolatok, az őszinte együttműködés, a kölcsönös segítség és barátság fenntartása és erősítése. Minden irányzat, amely a Szovjetunióval folytatott együttműködést gyengíti, országunkban magának a népi demokratikus rendszer létének az alapjai ellen irányul.
2. d)A népi demokratikus állam a demokratikus, imperialistaellenes táborhoz tartozik. Csak a hatalmas szovjetállam vezette egységes, demokratikus, imperialistaellenes tábor tagjaként biztosíthatja minden népi demokratikus ország a függetlenségét, szuverenitását és biztonságát az imperialista erők agressziójával szemben.

… abban a helyzetben, amelyre a fasiszta agresszor államok katonai szétzúzása, a kapitalizmus általános válságának kiéleződése, a Szovjetunió hatalmának óriási megerősödése, a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való szoros együttműködés jellemző, országunk számára, akárcsak a többi népi demokrácia számára, megnyílt a lehetőség, hogy szovjetrendszer létesítése nélkül, népi demokratikus rendszer útján teremtsük meg az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba azzal a feltétellel, hogy ez a rendszer erősödik és fejlődik, s hogy a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok támogatását élvezzük.

… megtestesítve a dolgozók uralmát, melyben a munkásosztály a vezető erő, a népi demokratikus rendszer az adott történelmi helyzetben, mint már a tapasztalat megmutatta, sikeresen teljesítheti és kell is hogy teljesítse a proletárdiktatúra funkcióit a kapitalista elemek felszámolása és a szocialista gazdaság megszervezése céljából.

… A népi demokratikus rendszer megtörheti a megdöntött tőkések és nagybirtokosok ellenállását, elnyomhatja és felszámolhatja a tőke hatalmának visszaállítására irányuló kísérleteiket. Megszervezheti az iparnak a társadalmi tulajdon és a tervgazdálkodás alapján történő építését. A népi demokratikus rendszer képes lesz leküzdeni a városi kispolgárság és a középparasztság állhatatlanságát, le tudja majd győzni a kapitalista elemeket a falun, és képes lesz arra, hogy a szocializmusba való átmenetért döntő harcra tömörítse a dolgozó tömegek zömét a munkásosztály körül.

… E vonal érvényesítésekor, amely a kapitalista elemeknek a népgazdaságból történő kiszorítására irányul, a népi demokratikus rendszer kétségtelenül nem marad változatlan. Feltétlenül szükséges lesz, hogy állandóan erősítsük a munkásosztály vezető pozícióit az állami és társadalmi élet minden területén, feltétlenül szükséges lesz a faluban is tömöríteni mindazokat az elemeket, akik megbízható szövetségeseivé válhatnak a munkásosztálynak a kulákok és szekértolóik elleni harc kiélesedésekor. Feltétlenül erősíteni és javítani kell majd a népi demokratikus rendszert, az osztályellenség korlátozásának és felszámolásának harci eszközét.

… a népi demokratikus országok, közöttük a mi országunk is, már megindultak a szocializmus felé vezető úton, miközben szüntelenül harcolnak a belső és különösen a külső ellenséges erők ellen. Jelenleg ezekben az országokban a szocializmus felépítéséhez szükséges feltételek megteremtésén dolgoznak, így a mi országunkban is – a jövendő szocialista társadalom gazdasági és kulturális alapjainak létrehozásán.

… a népi demokrácia és a népi demokratikus állam az internacionalizmus alapján áll. A nacionalizmus összeférhetetlen a népi demokráciával, mert a nacionalizmus a kapitalizmus, a tőkés reakció fegyvere. … A nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen küzdve a dolgozókat a proletár nemzetköziség és a hazájuk iránti odaadás, vagyis az igazi hazafiság szellemében kell nevelnünk. … A proletár nemzetköziség és a haza iránti odaadás szellemében történő nevelés mindenekelőtt annak a tudatnak a fejlesztését és erősítését jelenti, hogy a népi demokratikus országok és a nagy Szovjetunió erős, szilárd egységfrontja döntő fontosságú a nemzetközi reakció és imperializmus agresszív erőinek támadása elleni harcban. … A proletár nemzetköziség és a haza iránti odaadás szellemében történő nevelés mindenekelőtt annak a tudatnak a fejlesztését és erősítését jelenti, hogy a népi demokratikus országok és a nagy Szovjetunió erős, szilárd egységfrontja döntő fontosságú a nemzetközi reakció és imperializmus agresszív erőinek támadása elleni harcban. Népünk egész jövője egyrészt attól függ, hogy a Szovjetunió hatalmas legyen, amelyben életbevágóan érdekelve vagyunk, másrészt attól, mennyire kész és képes népünk kapitalista agresszió esetén méltón teljesíteni kötelességét a közös harcban. … Ezzel együtt a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelés annak a tudatnak a fejlesztését és erősítését is jelenti, hogy igen fontos a kommunista pártok teljes cselekvési egysége és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának vezető szerepe. Mert a kommunista pártoknak egységes elméletük van – a marxizmus-leninizmus elmélete -, amely cselekvésük vezérfonala, mert egységes céltudatosság van politikájukban, és mert létezik Lenin nagy pártja, a nemzetközi munkásmozgalom vezető pártja.”

… 1947 őszére jelentősen megváltoztak azok a nemzetközi viszonyok is, amelyek a háború utolsó időszakát jellemezték, s amelyek között a népi demokratikus fejlődés megindult. Az Egyesült Államok, Anglia és más tőkésországok mindinkább szembefordultak az új agresszió megelőzésére, Európa demokratikus megújhodására, a népek közötti tartós együttműködésre törekvő Szovjetunióval. Széles körű imperialista támadás bontakozott ki a Szovjetunió, a szocialista fejlődés útjára tért kelet-európai országok ellen, a kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti-felszabadító, a forradalmi-demokratikus mozgalmak visszaszorítása, a tőke megingott pozícióinak megszilárdítása érdekében. Ilyen célokat követett a Truman-elv és a Marshall-terv, amely a szocialista országok elleni politikai és katonai szövetség alapjait vetette meg. Ebbe a vonalba esett a kommunista pártok kiszorítása a nyugat-európai államok kormányaiból, a német militarizmus felszámolására hozott jaltai és potsdami egyezmények végrehajtásának szabotálása. Mindez a legtöbb nyugat-európai országban együtt járt a munkásosztály akcióegységének felbomlásával, mivel a szociáldemokrata pártok jobboldali vezetői aktív szerepet vállaltak a burzsoázia kizárólagos hatalmának visszaállításában. A második világháborúban kialakult antifasiszta koalíció nemzetközileg és az egyes tőkésországokon belül is felbomlott.

… Lengyelországban 1947 szeptemberében összegyűlt pártok tanácskozása — a jugoszláv, a bolgár, a román, a magyar, a lengyel, a szovjet, a csehszlovák, a francia és az olasz — párt képviselői vettek részt.  … Zsdánov … kijelentette: „Közép- és Délkelet-Európa számos országa levált az imperializmus rendszeréről… A felszabadulás a német fasizmus igája alól egyszersmind eltávolította a hatalomból a burzsoázia és a földbirtokosság felső rétegeit… a munkások és a parasztok képviselői, a haladó értelmiség jutottak hatalomra.” Rámutatott, hogy ezekben az országokban, éspedig Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Albániában, aláásták a monopoltőke pozícióit és megszabadították a tömegeket az imperialista kizsákmányolástól. Majd így folytatja: „Új típusú államot alkottak, a népi köztársaságot, ahol a hatalom a népé, a nagyipar, a közlekedés és a bankok az állam tulajdonában vannak, és a vezető erő: a lakosság dolgozó osztályainak blokkja, élükön a munkásosztállyal. Végeredményben ezeknek az országoknak a népei nemcsak az imperializmus nyomása alól szabadultak fel, hanem a szocialista fejlődés útjára való átmenet alapját is lerakták.”

… A Politikai Bizottság 1947. október 9-i ülésén kiküldött gazdaságpolitikai bizottság munkájának volt az eredménye az „Irányelvek a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájához” című előterjesztés, amelyet a Politikai Bizottság 1948. február 12-én fogadott el. … A gazdaságpolitikai irányelvek kijelölik azokat az intézkedéseket, amelyek a szocialista termelési viszonyok kiteljesedését és megszilárdítását hivatottak szolgálni. „Új intézkedések egész rendszere szükséges — mutatnak rá az irányelvek —, hogy a magyar nemzetgazdaságot a népi demokrácia érdekeinek és a hároméves terv céljainak megfelelően a szocializmus útján tovább fejlesszük.” Az intézkedések célját a következőkben határozza meg: 1. a lehető legszűkebb korlátok közé szorítani s végső fokon kiszorítani a magántőkét; 2. kiterjeszteni, megerősíteni és rentábilissá tenni az állami szektort; 3. hathatósabb támogatást nyújtani és kifejleszteni a tagok tényleges öntevékenységén alapuló szövetkezeti mozgalmat, s ennek segítségével mezőgazdaságunkat átvezetni a szocializmus vágányára; 4. biztosítani a gazdasági élet összes ágainak tervszerű állami irányítását és így a hároméves terv végrehajtását. „Az intézkedéseknek — szögezik le az irányelvek — olyanoknak kell lenniük és úgy kell őket végrehajtani, hogy lehetőleg ne idézzenek elő éles összeütközéseket a kormánykoalícióban és nagyobb zökkenőket a gazdasági életben.”

… A Politikai Bizottság 1947. december 18-án tárgyalta az irányelvek vitája során felmerült kérdéseket. Ezen az ülésen vetették el azokat a nézeteket, amelyek a népi demokráciát a kapitalizmus keretei közötti formációként, más szóval a polgári demokrácia válfajaként fogták fel.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!