Dekrétumtervezet az Alkotmányozó Gyűlés felosztásáról
Az oroszországi forradalom már a legkezdetén létrehozta a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeit, mint a dolgozó és kizsákmányolt osztályok egyetlen olyan tömegszervezetét, amely alkalmas arra, hogy vezesse ezeknek az osztályoknak teljes politikai és gazdasági felszabadulásukért folytatott harcát.
A Szovjetek az oroszországi forradalom egész első szakasza folyamán szaporodtak, nőttek és erősödtek, saját tapasztalataikon okulva megszabadultak a burzsoáziával való megalkuvás illúzióitól, megértették a burzsoá-demokratikus parlamentarizmus formáinak csalóka jellegét, és arra a gyakorlati következtetésre jutottak, hogy az elnyomott osztályok felszabadítása lehetetlen, ha nem szakítanak ezekkel a formákkal és mindenféle megalkuvással. Ilyen szakítás volt az Októberi Forradalom, amely az egész hatalmat a Szovjetek kezébe adta.
Az Alkotmányozó Gyűlés, melyet az Októberi Forradalom előtt összeállított listák alapján választottak meg, a régi politikai erőviszonyokat fejezte ki, amikor a megalkuvók és kadetok voltak hatalmon. A nép akkor az eszerek pártjának jelöltjeire szavazva, nem választhatott a jobboldali eszerek, a burzsoázia hívei és a baloldali eszerek, a szocializmus hívei között. Ilyenformán ez az Alkotmányozó Gyűlés, amelynek a burzsoá parlamentáris köztársaság megkoronázásának kellett volna lennie, szükségszerűen keresztezte az Októberi Forradalom és a Szovjethatalom útját.
Az Októberi Forradalom azzal, hogy a hatalmat a Szovjetek és a Szovjetek révén — a dolgozó és kizsákmányolt osztályok kezébe adta, a kizsákmányolók elkeseredett ellenállását váltotta ki, és azzal, hogy az ellenállást elnyomta, teljes mértékben a szocialista forradalom kezdetének bizonyult. A dolgozó osztályoknak tapasztalatilag kellett meggyőződniök arról, hogy a régi burzsoá-parlamentarizmus túlélte magát, hogy az semmiképpen sem egyeztethető össze a szocializmus megvalósításának feladataival, hogy nem általános-nemzeti, hanem csakis osztályintézmények (mint amilyenek a Szovjetek) tudják legyőzni a vagyonos osztályok ellenállását és lerakni a szocialista társadalom alapjait. Minden lemondás a Szovjetek hatalmának teljességéről, a nép által kivívott Szovjet Köztársaságról a burzsoá parlamentarizmus és az Alkotmányozó Gyűlés javára, most visszafelé tett lépés volna, és az egész Októberi Munkás- és Parasztforradalom összeomlását jelentené.
A január 5-én egybegyűlt Alkotmányozó Gyűlés, a fent kifejtett körülményeknél fogva, a jobboldali eszerek pártjának, Kerenszkij, Avkszentyev és Csernov pártjának többségét eredményezte. Ez a párt természetesen nem volt hajlandó megtárgyalni a Szovjethatalom legfőbb szervének, a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságának tökéletesen pontos, világos, minden félremagyarázást kizáró javaslatát, elismerni a Szovjethatalom programját, elismerni „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatását”, elismerni az Októberi Forradalmat és a Szovjethatalmat. Ezzel az Alkotmányozó Gyűlés megszakított minden kapcsolatot önmaga és az Oroszországi Szovjet Köztársaság között. A Szovjeteknek most közismerten óriási többségét alkotó és a munkások, valamint a parasztok többségének bizalmát élvező bolsevik és baloldali eszer frakció kivonulása ebből az Alkotmányozó Gyűlésből elkerülhetetlen volt.
A jobboldali eszerek pártja és a mensevik párt, az Alkotmányozó Gyűlés falain kívül, a valóságban a legelkeseredettebb harcot folytatják a Szovjethatalom ellen, lapjaikban nyíltan a Szovjethatalom megdöntésére szólítanak fel, önkénynek és törvénytelenségnek nevezik azt, hogy a kizsákmányolók ellenállását a dolgozó osztályok erejével megtörik, ami pedig feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a dolgozók a kizsákmányolás alól felszabaduljanak, védelmükbe veszik a tőkét szolgáló szabotálókat és odáig mentek, hogy minden kendőzés nélkül terrorra hívnak fel, aminek a megvalósítását „ismeretlen csoportok” már meg is kezdték. Világos, hogy az Alkotmányozó Gyűlés megmaradt része ennélfogva csak az ellenforradalmárok fedezékének szerepét játszhatná a Szovjethatalom megdöntéséért folytatott harcukban.
Ezért a Központi Végrehajtó Bizottság elrendeli:
Az Alkotmányozó Gyűlést fel kell oszlatni.
A megírás ideje: 1918. január 6. (19.)
Megjelent: „Izvesztyija CIK” 5. sz.
1918. január 7.
Lenin Művei. 26. köt. 450—452. old.
(idézet: – Lenin Válogatott Művei 2. kötet – című könyvből)
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatása
– írta: V. I. Lenin –
Az Alkotmányozó Gyűlés határozatilag kimondja:
I. 1. Oroszország a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek Köztársasága. Minden központi és helyi hatalom ezeké a Szovjeteké.
2.Az Oroszországi Szovjet Köztársaság szabad nemzetek szabad szövetségének alapján, mint a nemzeti Szovjet Köztársaságok föderációja alakul meg.
II. Az Alkotmányozó Gyűlés, amikor alapvető feladatául tűzi ki az embernek ember által való mindennemű kizsákmányolásának megszüntetését, a társadalom osztályokra tagozódásának teljes kiküszöbölését, a kizsákmányolók ellenállásának kíméletlen elnyomását, a társadalom szocialista szervezetének és a szocializmus győzelmének valóraváltását valamennyi országban, határozatilag kimondja:
1. A föld magántulajdona megszűnik. Az egész föld valamennyi épülettel, gazdasági felszereléssel és a mezőgazdasági termelés egyéb tartozékaival együtt, az egész dolgozó nép tulajdona.
2. Az Alkotmányozó Gyűlés megerősíti a munkásellenőrzésről és a Legfőbb Népgazdasági Tanácsról szóló szovjet törvényt abból a célból, hogy biztosítsa a dolgozó nép uralmát a kizsákmányolókon és mint első lépést ahhoz, hogy a gyárak és üzemek, bányák, vasutak és egyéb termelési és közlekedési eszközök teljes egészükben a munkás-paraszt állam tulajdonába menjenek át.
3. Az Alkotmányozó Gyűlés megerősíti valamennyi bank átmenetét a munkás-paraszt állam tulajdonába, mint egyik feltételét annak, hogy a dolgozó tömegek felszabaduljanak a tőke igája alól.
4. A társadalom élősdi rétegeinek felszámolása céljából az Alkotmányozó Gyűlés bevezeti az általános munkakötelezettséget.
5. Az Alkotmányozó Gyűlés annak érdekében, hogy a hatalom teljességét biztosítsa a dolgozó tömegek számára, és kiküszöbölje a kizsákmányolók uralma visszaállításának minden lehetőségét, elrendeli a dolgozók felfegyverzését, a munkások és parasztok szocialista vörös hadseregének megalakítását és a vagyonos osztályok teljes lefegyverzését.
III. 1. Az Alkotmányozó Gyűlés, amikor annak a megingathatatlan eltökéltségének ad kifejezést, hogy kiragadja az emberiséget a finánctőke és az imperializmus karmaiból, amelyek a most folyó, minden háborúk közt legbűnösebb háborúban vérözönnel árasztották el a földet, teljes mértékben csatlakozik a Szovjethatalom által folytatott politikához, a titkos szerződésekkel való szakításnak, a jelenleg egymás ellen harcoló hadseregek munkásai és parasztjai közötti legszélesebb körű lövészárok-barátkozás megszervezésének, és a népek közötti demokratikus, annexiók és hadisarc nélküli, a nemzetek szabad önrendelkezésén alapuló béke mindenáron, forradalmi rendszabályok útján való elérésének politikájához.
2. Az Alkotmányozó Gyűlés ugyanezen célból nyomatékosan hangsúlyozza, hogy teljesen szakítani kell a burzsoá civilizáció barbár politikájával, amely néhány kiválasztott nemzet kizsákmányolóinak jólétét Ázsia, s általában a gyarmatok és a kis országok százmilliókra menő dolgozó népének leigázására építette fel.
Az Alkotmányozó Gyűlés üdvözli a Népbiztosok Tanácsának politikáját, amely proklamálta Finnország teljes függetlenségét, megkezdte a csapatok kivonását Perzsiából és kihirdette Örményország önrendelkezési jogát.
3. Az Alkotmányozó Gyűlés a cár, a földbirtokosok és a burzsoázia kormányai által megkötött kölcsönök annullálásáról (semmissé nyilvánításáról) szóló szovjet törvényt a nemzetközi bank- és finánctőke ellen irányuló első csapásnak tekinti, és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Szovjethatalom szilárdan fog haladni ezen az úton, egészen a tőke igája ellen irányuló nemzetközi munkásfelkelés teljes győzelméig.
IV. Az Alkotmányozó Gyűlés, minthogy az Októberi Forradalom előtt összeállított pártlisták alapján választották meg, amikor a nép még nem tudott felkelni egész tömegében a kizsákmányolók ellen, még nem ismerte annak az ellenállásnak egész erejét, amelyet a kizsákmányolók osztály előjogaik megvédése érdekében kifejtenek, még nem fogott hozzá gyakorlatilag a szocialista társadalom megteremtéséhez — még formai szempontból is gyökerében helytelennek tartaná, ha szembehelyezkedne a Szovjethatalommal.
A dolog lényegét illetően pedig az Alkotmányozó Gyűlésnek az a véleménye, hogy most, amikor a nép végső harcát vívja kizsákmányolóival, a kizsákmányolóknak nem lehet helyük a hatalom egyetlen szervében sem. A hatalomnak teljes egészében és kizárólag a dolgozó tömegek és teljesjogú képviseletük: a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek birtokában kell lennie.
Az Alkotmányozó Gyűlés támogatja a Szovjethatalmat és a Népbiztosok Tanácsának dekrétumait, és azt tartja, hogy saját feladatai kimerülnek a társadalom szocialista átépítésére vonatkozó legfontosabb alapelvek megállapításában.
Ugyanakkor az Alkotmányozó Gyűlés, amikor arra törekszik, hogy létrehozza Oroszország valamennyi nemzete dolgozó osztályainak valóban szabad és önkéntes s éppen ezért annál szorosabb és szilárdabb szövetségét, a maga feladatát arra korlátozza, hogy megállapítsa az Oroszországi Szovjet Köztársaságok föderációjának alapelveit, minden egyes nemzet munkásaira és parasztjaira bízva, hogy teljhatalommal rendelkező szovjetkongresszusaikon önállóan határozzák el, részt óhajtanak-e venni és milyen feltételekkel, a föderális kormányban és a többi föderális szovjet intézményben.
A megírás ideje: 1918. január eleje.
Megjelent: „Pravda” 2. sz.
1918. január 17. (4.)
Lenin Művei. 26. köt. 438—442. old.
(idézet: – Lenin Válogatott Művei 2. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
