Ma már 2018 október 7. vasárnap van. Rohan az idő!
Gyorsan letelik ez az esztendő is! Az évből már csak 85 nap van hátra. (Szökőévben eggyel több)
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Amália, Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Október 7 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
Olga Pozdnyjakova a DNR Választási Bizottsága elnöke bajelentette: lezárult a november 11 – i választások elnökjelöltjeinek nyilvántartásba vétele.
Eszerint öten kandidálnak majd a DNR elnöki tisztségére. Gyenyisz Pusilin, Jelena Siskina, Roman Kramenykov, Roman Jevsztifejev és Vlagyimir Medvegyev.
Andrej Marocsko LNR – katonai szóvivő arról számolt be, hogy értesülései szerint Szcsasztyjéba 15 – kizárólag csak angolul hablatyoló – „tanácsadó” érkezett.
Ma a Gorlovka melletti „Majorszk” blokkposzt DRN – oldalán ismét civil haláleset történt. Az úton haladó civilek egy csoportja amikor a vasárnapi – a háromgyerek halálát okozó – robbanás helyszínéhez ért, egy 1957 – es születésű torezi illetőségű asszony szívrohamot kapott, és meghalt.
A frontokon helyzet semmit nem változott.
Továbbra is a DNR délvidék szenved legtöbbet.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Hihetetlennek tűnő összeállítás készült egy türkmenisztáni népgyűlésről, ahol a küldöttek egymással versengve mondtak köszönetet az ország diktátorának, amiért ezentúl fizetni kell az eddig ingyenes áramért, vízért és gázért.
A nyersanyagokban gazdag volt szovjet tagköztársaság vezetőjét a sztálini időkét is túlszárnyaló személyi kultusz övezi.
(rtl)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: Vajdánk – a magyarok Nagy Védelmezője – legutóbb a nomád világjátékokon együtt tobzódott Gurbanguj Berdimuhamedovval, a türkmének Legnagyobb Védelmezőjével. Ötletekkel gazdagodhatott.
Bár a kolléga a jelentésből úgy tűnik a kosárlabdát részesíti inkább előnyben, de hát az is gömbölyű, meg pattog. Úgyhogy…
A dolgok pedig alakulnak már Döbrögisztán vajdaságban is:
Megtévesztő statisztika: a többség keresi a kevesebbet
Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem.
A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. A KSH a kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként hónapról hónapra közli, mennyivel növekedett az átlagbér: a legutóbbi adatszolgáltatás szerint az idei év első hat hónapjában ennek összege már havi bruttó 324 ezer forint volt. A munkavállalók zöme azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírjain, ezért a MASZSZ kikérte a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbér kiszámításához szükséges adatokat. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb bér azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.
Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is – mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. Sőt, a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó – bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres. A béregyenlőtlenség ráadásul egyre nő Magyarországon, hiszen az átlagbér és a mediánbér aránya 2014 óta 76 százalékról 74 százalékra csökkent. Márpedig minél távolabb esik egymástól a két érték, annál nagyobbak a bérkülönbségek az adott munkaerőpiacon. Összehasonlításul: az Európai Unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki. Németországban 89 százalék az arány, a skandináv országokban 90-98 százalék, de még Csehországban és Szlovákiában is 85, illetve 83 százalék.
Nem valami kapitalista ármányról van szó tehát, nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség. Ha egészségesen fejlődik a bérstruktúra, akkor nincsenek ilyen kiugró különbségek – hangsúlyozza Kiss Ambrus. Hogy hazánkban mégis ez a helyzet, annak szerinte az az oka, hogy Európa összeszerelő üzemévé váltunk. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg. A közszférában a bértábla valamelyest kiegyensúlyozza a viszonyokat, a versenyszférában azonban 100 dolgozó közül 58 együttesen keres csak annyit, mint a legjobban fizetett 10 dolgozó.
Az egykulcsos SZJA csak ront a helyzeten
Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer konzerválja a jelenlegi bérkülönbségeket, hiszen nincs újraelosztás, ami kompenzálná azokat. A jól keresők így még többet vihetnek haza, miközben a rosszabbul fizetett rétegek helyzete romlik. Számos dolgozónak így nincs olyan jövedelme, amely 21. századi életszínvonalat biztosítana számára. A társadalom harmada, mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt: jövedelme nem éri el azt a szintet – havi 90 450 forintot -, amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási költségeket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért egy progresszív, többkulcsos adórendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher. A kiugróan magas jövedelmekre pedig szolidaritási adót vetnének ki.
Medián kontra átlag
Ha egy 22 fős cégnél van egy bruttó 600 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 450 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 180 500 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 138 ezer forint, akkor ott a bérek kerekítve összesen bruttó 4,2 millió forintot tesznek ki. Az átlagbér 192 500 forint lesz, miközben látható, hogy a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 180 500 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.
A KSH-nál jövőre minden más lesz
MAGYARÁZAT A medián érték és az átlag szembeállítása a KSH szerint statisztikailag nem helyes: egyik mutató sem jobb a másiknál, csak mást mutatnak, egymást egészítik ki. Mégsem közölnek medián béradatokat, csak a szebb képet festő átlagbért adják ki havonta. Ezzel kapcsolatban azonban az utóbbi időben egyre több kritika jelent meg a sajtóban. Miután a Népszava megírta, hogy a dolgozók kétharmada nem keresi meg az átlagbért, a statisztikai hivatal egy közleményben igyekezett elmagyarázni, miért csak átlagbéreket közölnek. A magyarázat lényege, hogy – mivel nagy érdeklődésre számot tartó mutatóról van szó – havonta szeretnének kereseti adatokat közölni, de csak a munkaügyi adatgyűjtésből származó adatokat tudják ehhez felhasználni. Ebben az adatbázisban pedig csupán olyan adatok szerepelnek – bértömeg és dolgozói létszám, az is csak az 5 főnél többet foglalkoztató munkaadóktól -, amelyekből nem lehet mediánbért számítani. Az egyes dolgozók konkrét béréről tehát nem áll rendelkezésre információ a KSH-nál, márpedig a mediánbérszámításhoz azokra volna szükség. Jövőre azonban mégiscsak fognak majd mediánbéreket is közölni, adatuk legalábbis már lesz hozzá. A havi kereseti statisztikákat ugyanis 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából állítják majd elő. Mivel pedig a járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak, de vizsgálni lehet majd a fizetések eloszlását is. Legalább évente megtehette volna ezt azonban a Pénzügyminisztérium eddig is. A fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ugyanis évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről. Éppen ezeket az adatokat kérte ki 2017-re vonatkozóan a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. A tavalyi évről ugyanis nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Nemrég küldték ugyanis csak körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. Ha nem állnak rendelkezésére pontos adatok, mi alapján készül a Pénzügyminisztérium a hamarosan kezdődő bértárgyalásokra? – vetette fel Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke, aki éppen a tárgyalásokon képviselendő megalapozott álláspont miatt kérte ki az adatokat. Megjegyezte: sikerként értékelik, hogy a KSH változtatni szándékozik a kereseti statisztikák számítási metódusán. Ha valahová el akarunk jutni, azt is tudni kell, hogy most hol tartunk. Márpedig most a dolgozók tapasztalata a béreket illetően a legkevésbé sem találkozik a KSH számaival – mondta. Kérdés, hogyan magyarázza majd meg a kormányzat az új számítási módszertan miatt jövőre borítékolhatóan csökkenő átlagbér adatokat. A NAV adatbázisában ugyanis – az eddig a KSH által alapul vett adatbázistól eltérően – szerepelnek az 5 főnél kisebb létszámú cégek is. Márpedig ezek azok a mikrovállalkozások, ahol tipikusan a legkisebb béreken vannak bejelentve a dolgozók. Az átlagszámítás metódusából fakadóan ezek a fizetések pedig lefelé húzzák majd az átlagot. (nepszava)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: „…a dolgozók tapasztalata a béreket illetően a legkevésbé sem találkozik a KSH számaival – mondta. Kérdés, hogyan magyarázza majd meg a kormányzat az új számítási módszertan miatt jövőre borítékolhatóan csökkenő átlagbér adatokat…”
– Mivelhogy az érintettek NEM A STATISZTIKÁK BÖNGÉSZÉSÉVEL vannak elfoglalva, bármiként is magyarázhat qrmányunk. Az érintettek többsége úgyis a lakájmédián keresztül van/lesz tájékoztatva.
A beteg, aki meghalt a napokban, többször is telefonált, hogy mi lesz vele
Interjút közölt a Népszava.hu Székely László szívsebésszel, aki a lapnak elmondta, hogy van már ajánlata Romániából és a Lajtán túlról is. Elbocsátása után a titkárnője tartotta a lelket a volt betegeiben, többször telefonált az a férfi is, aki azóta meghalt.
Székely Lászlót az ország egyik legjobb szívsebészének tartják, ám egy etikai eljárásra hivatkozva azonnali hatállyal kirúgták a Kardiológiai Intézetből. A kérdéses eset során Székely László szívbillentyűműtétet hajtott végre a páciensen, de a műtét alatt el kellett távolítani a hibás implantátumot. Az orvos ekkor úgy döntött, nem akarja, hogy a betegének hónapokig aszimmetrikus mellkassal kelljen élnie, ezért hívott egy plasztikai sebészt, aki megérkezett, majd beültetett egy új implantátumot. A probléma az volt, hogy külső intézményből hívott orvost, akinek semmilyen megbízási szerződése nem volt a kórházzal, így Székely Lászlónak távoznia kellett az intézetből.
Székely most a Népszavának elmondta, hogy elbocsátása óta a volt betegei hívását a titkárnője fogadta, meghallgatta őket és türelmet kért. Többek között az azóta elhunyt férfival is ő beszélt többször telefonon.
Az a beteg, aki meghalt a napokban, többször is telefonált, hogy mi lesz vele, mikor jöhet. Neki sem volt mit a válaszolnia, jelezte a betegnek, hogy az új osztályvezető főorvossal kell kapcsolatba lépnie. Amikor csütörtökön reggel megtudta, hogy, a betegünk meghalt, a kolléganőm csaknem összeroppant.
Székely ugyan nem adott át minden beteget egyenként, de ezt nem is kérte tőle senki. Három fontos esetről szólt a kollégáknak, illetve minden adat publikus a kórházi rendszerben.
“Felmentésemet követően felhívtuk a figyelmet a csütörtökön elhunyt betegre is, tekintettel arra, hogy ekkor már nem állt módomban az előjegyzést megtenni. Így átadtuk azt a levelet is, amelyben a beteggel kapcsolatos összes információt mellékeltük, s kértük a helyembe lépő osztályvezető főorvost, nézze át, és ha kell, értékelje újra három beteg kezelési tervét, műtéti programját. Az azóta meghalt férfi is köztük volt.”
Az általa használt műtéti technikát több kollégájának is igyekezett megtanítani. Voltak, akik inkább ragaszkodtak a hagyományos eljáráshoz, ketten viszont már alkalmasak lennének arra, hogy egyes műtéteket akár az ő segítsége nélkül is elvégezzenek. Csakhogy Székely elbocsátása után Ender Gábor önként felállt, Szántó Mária pedig szeptember közepe óta betegszabadságon van.
Az elbocsátását megelőző mellimplantátumos esetek kapcsán Székely hangsúlyozta, hogy a vészhelyzetre tekintettel hívott külsős orvosokat: a páciens mellimplantátuma ugyanis lyukas volt, és a folyadék belefolyt a nyitott szívbe, illetve tüdővérzést is kapott miatta. Mindezek a halálát is okozhatták volna.
“Egyiküknek sem volt a kórházzal szerződése, a sebész hozta magával a varrógépét, a másik orvos meg a bronhoszkópját, mert nekünk egyik se volt.”
Úgy jártam el, ahogyan az orvosi esküm megköveteli. A beteg élete és egészsége volt a szempont és nem az adminisztráció.
A lap kérdésére elmondta, hogy máskor is hagyott már figyelmen kívül íratlan vagy írott szabályokat a műtőben:
“Ha szükség volt rá, mert nem várt esemény miatt kellett beteg életét menteni, szinte mindig. Egy műtőben sok minden történhet, amikor baráti szívességtől a kölcsön műszerig bármire szükség lehet. Előfordult velem is, hogy hajnali kettőkor fölhívtak egy kórházból, hogy itt egy szíven szúrt beteg, segíteni kéne, öltöztem és mentem.”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: „…a sebész hozta magával a varrógépét, a másik orvos meg a bronhoszkópját…”
– Ideje lenne már végre egy IGAZÁN ŐSZINTE ELEMZŐ CIKKNEK is megszületni: MIÉRT JUTOTTUNK EL IDÁIG? – címmel. Persze tudjuk jól, hogy ez a helyzeten nem változtatna!
De mintha a Tízparancsolatban lenne utalás arra is, hogy NE HAZUDJ!
A törvény értelmében nem jár lelépti pénz a debreceni politikusnak.
6.611.400 forintot vehetett fel megbízása május közepi megszűnésekor az előző Orbán-kormány három távozó minisztere – derült ki a kormany.hu-ra frissen felkerült kimutatásokból, írja a hvg.hu.
Az összesítések szerint a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, a volt emberi erőforrás-miniszter, Balog Zoltán és Simicskó István ex-honvédelmiminiszter is hathavi illetményének megfelelő összeget kapott „munkaviszony megszűnésével kapcsolatos járandóság” címén, plusz az időarányosan ki nem vett szabadságaik után Lázár János további 455,9 ezer, Balog Zoltán 405,2 ezer, Simicskó István pedig 383,2 ezer forintot.
A kormányból kikerült miniszterek közül Kósa Lajos járt a legrosszabbul. Annak az állami vezetőnek ugyanis, aki kevesebb, mint egy évet töltött hivatalban, a törvény értelmében nem jár lelépti pénz. Mivel a volt debreceni polgármester csak 2017 szeptemberében lett a megyei jogú városok fejlesztésének tárca nélküli minisztere, ő „csak” szabadságmegváltásként vihetett haza 455,9 ezer forintnyi pluszpénzt májusban. (civishir)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: Te Jóságos Úristen! Mi lesz most? Ilyen komoly anyagi veszteséget hogy lesz képes elviselni?! Ott a messzi Hajdúságban!
Mese nincs! Gyűjtést kell indítani Bihar Ura Kósa Fejenagy megsegítésére! Tett ő annyit a NER – ért, hogy a hívek összedobjanak neki 6 – 7 millát!
Hende Csabát kritizálta a Momentum, megbüntették a pártot Szombathelyen.
Ötvenezer forintot kell fizetnie a pártnak egy plakát miatt, ami a helyi választási bizottság szerint megtévesztheti a választókat.
(rtl)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: A balrad.ru nem igazán híve egyik politikai maffiabandának sem. Így a Momentumnak sem. Tudomásul vesszük azonban, hogy „polgári demokrácia” van, és ezek a bűnbandák – meg a színeikben indított/indulo jelöltek – annak kellékei. Mint ahogyan a „választás” is az, a levezénylő direktóriumokkal együtt.
A „választási” kampány egyik leglényegesebb motívuma a „MÁSIK” bűnbanda és jelölt lejáratása. Esélyeinek a rombolása. A praktikák tárháza pedig igencsak széles, a lejáratási okok sora pedig végtelenül hosszú.
Szóval minden lehetőség adott Szombathelyen (is) egy jó kis – MEGSZOKOTT – „választási kampányhoz”! Legalábbis TEGNAPIG ADOTT VOLT!
A döbrögista horda ugyanis sérelmet szenvedett! Az ellenmaffiák ugyanis – ÉRTHETETLEN OKBÓL – NEM MAGASZTALTÁK, HANEM KRITIZÁLTÁK A HORDÁT! Amivel – állításuk szerint – a választókat a horda ellen heccelték, vélhetően a jelöltjük iránti „választói” szimpátia csökkentésének előre kitervelt szándékával! A galádság miatt pedig a hordajelölt győzelmi esélyei CSÖKKENHETNEK!
Ez a mérvű aljasság pedig Döbrögisztánban tűrhetetlen! Nem is tűrik a SZERVEK! Tettek is az ügy érdekében!
A Sargentini- jelentés meg úgy ahogy van, HAZUGSÁG! Döbrögisztánban ugyanis a lehető legszélesebb polgárrhy demokrácia tombol! A ‘la NER!
A helyzetről (Beszéd az OSzDMP IV. kongresszusának tizenötödik Ülésén 1906. április 17 (30) -én)
Senki előtt sem titok, hogy Oroszország társadalmi és politikai életében két út alakult ki: az álreformok és a forradalom útja. Az is világos, hogy az első útra a nagy gyártulajdonosok és a földbirtokosok léptek, élükön a cári kormánnyal, a másodikra — a forradalmi parasztság és a kispolgárság, élükön a proletariátussal. A fejlődő válság a városokban és az éhség a falvakban elkerülhetetlenné teszi az új kirobbanást — következésképpen itt az ingadozás megengedhetetlen: vagy fellendül a forradalom, és akkor végig kell azt vinnünk, vagy hanyatlásnak indul a forradalom és akkor nem tűzhetünk és nem is szabad ilyen feladatot magunk elé tűznünk. Rugyenko hiába gondolja, hogy a kérdésnek ilyen feltevése nem dialektikus. Rugyenko középutat keres, azt akarja mondani, hogy a forradalom fel is lendül meg nem is lendül fel, végig is kell vinnünk meg nem is, mert az ő véleménye szerint a kérdésnek éppen ilyen feltevésére kötelez minket a dialektika. Mi nem így képzeljük el a marxi dialektikát… Így tehát az új robbanás előestéjén vagyunk a forradalom fellendül, és nekünk végig kell azt vinnünk. Ebben valamennyien egyetértünk. De milyen körülmények között lehet és kell ezt tennünk: a proletariátus hegemóniájának vagy a polgári demokrácia hegemóniájának körülményei között? Itt kezdődik az alapvető nézeteltérés.
Martünov elvtárs már a „Két diktatúrá”-ban mondotta, hogy a proletariátus hegemóniája a folyó polgári forradalomban — káros utópia. Tegnapi beszédéből is ki-kiütközik ugyanez a gondolat. Azok az elvtársak, akik tapsoltak neki, nyilván egyetértenek vele. Ha ez így van, ha a mensevik elvtársak véleménye szerint nem a proletariátus hegemóniájára van szükségünk, hanem a demokratikus burzsoázia hegemóniájára, akkor magától értetődik, hogy sem a fegyveres felkelés megszervezésében, sem a hatalom kivívásában nem kell közvetlen tevékeny részt vennünk. Ez a mensevikek „sémája”.
Viszont, ha a proletariátus osztályérdekei a proletariátus hegemóniájára vezetnek, ha a proletariátusnak nem a folyó forradalom mögött kell kullognia, hanem annak élén kell járnia, magától értetődik, hogy a proletariátus nem mondhat le sem a fegyveres felkelés megszervezésében való aktív részvételről, sem a hatalom megragadásáról. Ez a bolsevikok „sémája”.
Vagy a proletariátus hegemóniája, vagy a demokratikus burzsoázia hegemóniája — ez a kérdés áll a párt előtt, ebben vannak nézeteltéréseink.
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1906-ban, Stockholmban tartott Egyesítő Kongresszusának jegyzőkönyve. Moszkva 1907. 187. old. (idézet: – Sztálin Művei 1. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
