Majd el telik ez az esztendő is! Már csak 328 nap van hátra belőle. (Szökőévben eggyel több)
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
ÉS MÁR CSAK 60 – AT KELL ALUDNUNK ÁPRILIS 8-IG! AKKOR AZTÁN TRÓNRA EMELHETJÜK A VAJDÁT!
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Dóra, Dorottya, Tódor + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla és Titusz nevű kedves olvasóit. (Velünk nem csesz ám ki a Wikipedia! AZÉRT IS fölsoroljuk MIND!)
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
Február 6 – án IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során. E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
337 – I. Gyula pápa megválasztása.
1520 – Országgyűlés Budán
1922 – Achille Ratti XI. Piusz néven lép a pápai trónra.
1946 – Bay Zoltán és csoportja saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) kitalálása és gyakorlati kifejlesztése, amit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmaz.
1952 – II. Erzsébet az Egyesült Királyság új uralkodója.
1958 – A Manchester United csapatát szállító repülőgép Münchenben lezuhan. A fedélzeten tartózkodó 44 emberből 23-an meghalnak, közülük 8 labdarúgó.
Február 6-án születtek származásuk okán eleve hírességek. De születtek olyan póri kölkök is, akik életük későbbi szakaszában tettek olyasmike, amik miatt méltán lettek híresek. Pl:
1664 – II. Musztafa az Oszmán birodalom 23. szultánja († 1703)
1665 – (Stuart) Anna angol király († 1714)
1799 – Frivaldszky Imre természettudós, az MTA tagja († 1870)
1901 – Csűrös Zoltán vegyészmérnök, az MTA tagja († 1979)
1905 – Wladyslaw Gomulka politikus, a lengyel kommunista párt vezetője († 1982)
1911 – Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke († 2004)
1912 – Eva Braun Adolf Hitler felesége († 1945)
1917 – Gábor Zsazsa Golden Globe-díjas magyar színésznő († 2016)
De persze jelességek is haltak meg február 6-án. Pl:
1289 – II. Leó örmény király (* 1236)
1685 – II. Károly angol király (* 1630)
1695 – II. Ahmed az Oszmán Birodalom 22. szultánja (* 1643)
1711 – Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros (* 1665)
1740 – XII. Kelemen pápa (* 1652)
1761 – I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek bajor választófejedelmi herceg, püspök (* 1700)
1793 – Carlo Goldoni olasz vígjátékíró (* 1707)
1952 – VI. György angol király (* 1895)
1953 – Georgij Szemjonovics Spagin szovjet fegyvertervező (* 1897)
1963 – Abd el-Krim, marokkói szabadságharcos és gyarmatosításellenes politikus (* 1882)
2011 – Gary Moore északír rock- és blues-gitáros (* 1952)
2014 – Vasiľ Biľak ruszin származású szlovák kommunista politikus (* 1917)
Ma csak tőlünk messzi földön van nemzeti ünnep!
Új-Zélandon van nemzeti ünnep a waitangi egyezmény aláírása okán, és ma van a lappok (számik) nemzeti ünnepe.
De ma van a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyokat tömörítő Csillagkeresztes Rend ünnepnapja
Beleragadtunk az összeszerelő üzemi létbe, az újabb ipari forradalom elrohan mellettünk
Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.
Matolcsy György Tündérmesét emleget.
De mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
A magyar gazdaságot új dimenzióba kell átléptetni, melyben már nem a munkahelyek száma, hanem azok technológiai színvonala, az ott előállított hozzáadott érték a meghatározó – ez a mondat nem egy elemző, hanem Szijjártó Péter szájából hangzott el a napokban. A külgazdasági és külügyminiszternél jobban aligha tudja bárki, mennyire fontos lenne változtatni azon, hogy jelenleg Magyarország Európa összeszerelő üzemeként funkcionál. Sőt, épp ő volt az, aki decemberben el is látogatott a Tesla fremonti gyárába, és ha már arra járt, a Szilícium-völgy több cégének vezetőjével is tárgyalt.
Kár, hogy a kaliforniai vizittől legfeljebb maga Szijjártó lépett át egy másik dimenzióba, a magyar ipar egyelőre ettől – vagy a sokat emlegetett ipar 4.0-tól – fényévekre van.
Pedig a multiellenes kirohanások ellenére szó sincs arról, hogy a magyar kormány bármilyen szinten elzárkózott volna a külföldi tőke beáramlásától, sőt olyan eszközökkel is segítette azt, mint
– a társasági adó 9 százalékra csökkentése,
– jelentős vissza nem térítendő állami támogatások a munkahelyteremtő beruházásokra,
– magas rangú kormánytagok parádézása a beruházások bejelentésekor.
Az igazi nagyágyúk, például a Mercedes vagy az Audi persze már a kormányváltás előtt itt voltak Magyarországon – azóta főleg az itt lévő cégek kapacitásbővítésének lehettünk tanúi. Ez azonban nem von le sokat a kormány sikeréből, ahogy azt sem igazán róhatjuk fel a hol a gazdasági tárca, hol a külügy alá tartozó befektetési ügynökség számlájára, hogy az okostelefon-gyártásba belebukott Nokia 2015-ben leszerelte komáromi üzemegységét.
Az azonban világosan látszik az elmúlt nyolc év adataiból, hogy a kormányzat szeme előtt egy cél lebegett: munkahelyteremtő beruházásokkal növelni az iparból származó exportbevételt, bármi áron.
Ez az ár egészen jól követhető, hiszen a befektetőknek egyedi kormánydöntés alapján nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások (EKD) adatai az uniós szabályozás szerint nyilvánosak. A KKM néhány napja közzétett 2017-es összesítése szerint csak tavaly 71 milliárd forintot osztott ki a kormány erre a célra, a 2010-es kormányváltás óta pedig 256 milliárdot kaptak a nagy cégek. Ebből összesen 68,8 milliárd jutott magyar cégeknek – ennek csaknem a fele, 31 milliárd forint 2017-ben –, ám 2014 előtt egy fillér sem, addig minden az itt megtelepülő multiknak ment.
A 256 milliárd csaknem a duplája annak a 130 milliárdnak, amelyet 2004 májusa és a 2010-es kormányváltás között regnáló szocialista kormányok osztottak szét. Abban az időszakban mindössze három magyar cég részesült belőle, ők összesen szűk 2 milliárd forintot kaptak.
Van azonban még egy szembetűnő különbség: amíg abban a hat évben összesen 30 ezer munkahely megteremtéséhez járult hozzá az állam ilyen módon, 2010 óta 35 417 teremtődött a dupla összegből. Vagyis amíg 2010 előtt átlagosan 4,3 millióba került az államnak egy állás megteremtése – nem beleszámítva a cégeknek nyújtott egyéb kedvezményeket –, azóta majdnem a duplájába. 2017-ben 8,25 millió forint jutott átlagosan egy munkahelyre, ám voltak olyan – magyar – projektek, amelyeknél az állam ennél jóval bőkezűbb volt. Az Alföldi Tej új tejsavóporgyártó üzeméhez vagy a Mészáros Lőrinchez köthető visontai keményítőgyár esetében egy dolgozóra több mint 25 millió forint támogatás jutott – a mai átlagbérrel és adóterhekkel számolva ez azt jelenti, hogy majdnem öt évig az állam állja a béreket.
Valószínű, hogy ezeknél a beruházásoknál az állam már az automatizáláshoz szükséges gépberuházás költségeiből vette ki a részét. Ám ettől még túlzás lenne azt állítani, hogy mindez a „4. ipari forradalom” megnyilvánulása lenne, vagy akár teljesülne az a cél, hogy magas hozzáadott értékű termékek kerüljenek ki a támogatott üzemekből.
Az, hogy mennyire nem számít a munka értéke, a G7 számításából is kiderül. A portál a KKM adatsorából azt olvasta ki, hogy az Orbán-kormányok által támogatott beruházásoknál csak minden hatodik munkahely jött létre a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektorban (16-17 százalék), míg a szocialista kormányok esetében ez az arány még 28,2 százalék volt.
Szolgáltatás alatt pedig nem csupán a szolgáltatóközpontokat vagy a bankok, biztosítók itt működő leányvállalatait értjük, hanem például a mérnököket alkalmazó kutatás-fejlesztési központokat. Ilyenből is akad azért, például a Bosch vagy a Nokia Solutions jóvoltából – a többség azonban valóban összeszerelő üzem. Olyan, amilyeneket – mint a Nokiánál is láthattuk – az anyacég stratégiai döntése értelmében egyik pillanatról a másikra el tudnak tűnni, több ezer munkahelyet veszélybe sodorva.
A terv működik, hátradőlhetünk
A kép egyelőre rózsás: az export dinamikus növekedésnek indult 2010 után, és ez leginkább a multiknak köszönhető. A magyar gazdaság szerkezetét jól jellemzi, hogy az exportáló cégek közül 2016-ban 72 ezer volt magyar tulajdonban, és 8800 volt külföldi, a kivitelük viszont az előbbieknek 4,2 ezer milliárd forintot tett ki, utóbbiaknak viszont 24,6 ezer milliárdot.
Ebben a multibarátságnál komolyabb szerepet játszott természetesen, hogy a válság után növekedésnek indult a fogyasztás az itt gyártatók exportpiacain. De ez azt is jelenti, hogy addig vagyunk jók, amíg azokban az országokban nem kezdődik el lassulás.
De lehetünk ennél konkrétabbak is: akkor kezdhetünk el aggódni, ha csökken a kereslet a német autók iránt. Mert Magyarország nem egyszerűen összeszerelő műhellyé vált, hanem egy gigantikus autógyárrá. 2016-ban a 92,9 milliárd eurós kivitelből 53,5 milliárd a gépek és szállítóeszközök kategóriába tartozott, 17 milliárd pedig közúti jármű vagy egyéb szállítóeszköz volt.
Az előbbi állításunknak azonban volt egy másik fontos része is: hiába a keleti, déli nyitás, hiába épülnek ki kereskedőházak, és hiába röppennek fel hírek arról, hogy Kínába exportálunk tejet vagy Brazíliába marhahúst, a kivitel szerkezetén alapvetően nem sikerült változtatnia az Orbán-kormánynak sem.
Ahogy 2010-ben úgy 2017-ben is az EU többi 27 országa volt a Magyarországon előállított javak legfontosabb felvevő piaca. 2010-ben 53,5 milliárd euró értékben exportáltunk a tagországokba, azon kívülre 16,1 milliárdnyit. 2016-ban ugyanez a két összeg 73,9, illetve 19 milliárd volt. Vagyis amíg az unió felé több mint 20 milliárdos a növekedés, a világ többi országába alig 3 milliárddal tudott növekedni.
Stratégiai kérdés
A támogatásokon kívül a kormány egy elég sajátos módszerrel is igyekezett rábírni a „jó” (vagyis a termelő tevékenységet folytató) külföldi nagyvállalatokat arra, hogy Magyarországon maradjanak. Erre szükség is volt, hiszen 2010 után nem csak a válsággal kellett szembenézniük ezeknek a multiknak, de az Orbán-kormány „unortodox gazdaságpolitikája” – benne egy kiszámíthatatlan adórendszerrel, folyamatos leminősítésekkel, stb. – sem kínált megnyugtató környezetet a működésre vagy a bővülésre. Mindezt úgy, hogy a hitelezés is a mélypontra került, így a beruházások gyakorlatilag kizárólag uniós forrásból, vagy ezeknél a cégeknél voltak lehetségesek.
A sajátos módszer a stratégiai partnerségi megállapodás, amelyből 2017 végéig 76-ot kötöttek, szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonú nagyvállatokkal. Ennek része jellemzően az, hogy magyar beszállítókkal való munkát, illetve a munkaerő képzését, illetve a képzett munkaerő foglalkoztatását várja el a kormány.
Kár, hogy a megállapodások többnyire nem léptek túl a mosolydiplomácia szintjén, és már néhány éves távlatból is látszik: a cégek nagy döntéseit semmilyen szinten nem befolyásolták. Hiába stratégiai partner például a Teva vagy a GE, a cég globális leépítései Magyarországot sem kerülték el.
Hol maradnak a robotok?
Érdemes azonban figyelni a jó passzban levő vállalatokra is. Szinte közhelyszámba megy az, hogy számtalan multicégnél sem a régiós országokkal, vagy a távol-keleti munkaerővel versenyzik Magyarország, hanem a robotokkal.
Ennek fényében aligha teszi zsebre a kormány a magyar versenyképességről általában lesújtó képet festő World Economic Forum néhány hete kiadott tanulmányát sem, amely a termelés jövőbeli esélyeit elemzi – éppen a 4. ipari forradalom szemszögéből.
A WEF ebben a rangsorban a 42. helyre teszi Magyarországot, ám ennél kétségbeejtőbb, hogy a „legacy” (örökség) kategóriába helyezi el hazánk gazdaságát.
Ide olyan országok tartoznak, amelyeknek jól szervezett ugyan a gazdasága, erős termelési bázissal, a jövő azonban kockázatos.
A régióból a szintén autóipari beszállítóvá vált Szlovákia és Románia található ebben a körben Mexikó, a Fülöp-szigetek vagy a szintén nagy termelőüzemként ismert Törökország mellett. Lengyelország vagy Csehország azonban a „leading” (vezető) gazdaságok között van, 14 másik EU-országgal együtt.
Az örökség pedig villámgyorsan elveszhet: az elvándorlás, az alacsony bérek és a sokat bírált szakképzés miatt is növekvő munkaerőhiány ha nem vezet is a cégek elvándorlásához, de felgyorsíthatja azt az ipari forradalmat, amelyben a magyarok a pillanatnyi állás szerint csak szemlélők lesznek.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…mire kell számítanunk, ha…”
– Hát ha a döbrögisták maradnak (ami igencsak valószínű!) akkor a „FOLYTATJUK!” – ra.
Erről pedig már tudjuk, hogy mit jelent! LOPÁST!
Ha az álellenzék kerülne qrmányra?
Ugyanezt csinálnák! Tekintettel arra, hogy:
1. – ugyanazon alombéliek
2. – a tennivalókról a Berlin-Brüsszel-Tel-Aviv-Washington tengely dönt
Ezzel a tengellyel szoros együttműködésben söpörte Magyarországot szőröstül-bőröstül a gyarmati létbe a terület polythykay elythje. Némi júdáspénzért.
„…A WEF ebben a rangsorban a 42. helyre teszi Magyarországot, ám ennél kétségbeejtőbb, hogy a „legacy” (örökség) kategóriába helyezi el hazánk gazdaságát…”
Hol van már az örökség? Hiszen annak elherdálásával indítottak!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Jelenleg – és még egy darabig biztos – az Idlib latorrezervátum fölött lelőtt orosz gép, és pilótájának halála uralják a szíriai híreket.
A Kremlt rendkívüli módon nyugtalanítja, hogy Szíriában a terroristák vállról indítható légvédelmi rakétákkal rendelkeznek – jelentette ki Dmitrij Peszkov a Kreml sajtószolgálatának vezetője.
Nem kommentálta Igor Morozov Duma bizottsági elnök azon a kijelentését, miszerint a légvédelmi eszköz, amellyel az orosz Szu-25-ös csatarepülőgépet szombaton lelőtték, Maradék – Ukrajnából került Szíriába.
Dmitrij Peszkov a Kreml nevében részvétét nyilvánította a pilóta családjának.
Szergej Sojgu orosz honvédelmi miniszter a gép pilótáját, Roman Filipov őrnagyot posztumusz Oroszország Hőse címre terjesztette fel. Bejelentette továbbá Filipov őrnagy családjának „állami gondozásba vételét.”
Idlib latorrezervátum martalócaira szigorú idők járnak. Éjjel – nappal kapják az „áldást”.
Becslések szerint legkevesebb kétszáz pribék lakolt már életével a rakétázós meggondolatlanság miatt. Megy is az „allahuzás”!
A bosszúakció annyira beindult, hogy a Hama – Aleppo – Idlib hármas határvidéken kialakított katlant ma délutánra jószerével ki is kormolta a szír hadsereg. Vannak még itt – ott latorerők zárványokban, de azok most „allahuznak” egyelőre, hogy túlélték.
Kardigan ma a vatikánban a pápánál járt. Kölcsönösen megajándékozták egymást, majd Szíria helyzetéről, a migrációs válságról, az iszlamofóbiáról és a rasszizmusról is tárgyaltak majd ötven percen keresztül.
Közben a török sereg ismét konvojt indított Aleppo tartomány déli fertálya felé. Ma délutánra Tall Al-Ace településig jutott. Ott ledekkoltak, mert a szomszédos Al-Hajer faluban már a szír hadsereg van.
Afrin kanton területén viszont ágyúznak – bombáznak, az általuk támogatott „szabad szírek” pedig rohamoznak. Két újabb magaslatot csikartak el a kurdoktól.
Teheránban ma az iráni külügy szóvivője Bahram Gasemi kijelentette: „A török kormánynak újra kell gondolnia a beavatkozását Szíriában” – idézte a helyi média.
Az iráni külügyminisztérium képviselője hangsúlyozta, hogy folytatódnak a tárgyalások Teherán, Moszkva és Ankara között Szíriával kapcsolatban.
Genfben ismét összejött a Staffan de Mistura dirigálta bájcsevejre a szír ellenzék. Január 7-ig csacsognak arról, hogy ŐK mindenben egyetértenek.
Damaszkusz Bab-Tuma kerületében – a szíriai főváros történelmi központjában – a Syro-Jakovista Patriarchátus és az Antiókiai Patriarchátus temploma közelében ma délelőtt az oroszországi interdenominacionális küldöttség humanitárius segélyeket osztott. Amikor hirtelen aknavetőtámadás érte a térséget. Legalább négy halott van eddig, és sok – sok sebesült.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
A Magyar Idők hétfőn írást közölt az LMP-s politikusokról, Szél Bernadett mellett a volt pártvezetőről, Schiffer Andrásról is.
A cikk címe az, hogy „Évtizedek óta a Soros-hálózat vonzásában”, és kiderül belőle, hogy „Schiffer András is a Védegylet oszlopos tagja volt, mindamellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa és az LMP alapító tagja. A liberális Védegylet mögött már bizonyítottan Soros György áll, aki 2006-ban a magyarországi választási kampány kezdete előtt 43,5 milliárd forintos extra adományt nyújtott az általa alapított szellemi kiképzőközpontnak, a budapesti Közép-európai Egyetemnek (CEU).”
Schiffer a Facebook-oldalán reagált:
„A Magyar Idők mai „leleplezéséhez” csak egyetlen apró kiegészítést tennék, ami nyilván véletlenül maradt ki a cikkből. Amint azt az elmúlt tíz évben számtalanszor elmondtam, igen, 1996-2008 között dolgoztam a TASZ-nak (ennyit a leleplezésről). Ennek keretében, a TASZ akkori ügyvivői testületi döntése alapján, vállaltam el pl. 2007 decemberében Orbán Viktor képviseletét is. Amióta internet van, nyilvános, hogy a TASZ Soros-támogatásokat kapott és kap. Tehát, igen, Magyarország jelenlegi miniszterelnökét Soros-pénzből képviseltem.”
(sztarklikk)
Bal-Rad komm: Soros itt, Soros ott, Soros mindenütt! Csak Döbrögi környékét nem árnyékolja a vén lator.
Jah! Vagy hogy azt az udvari lakájmédia nem teszi szóvá?
Márpedig amiről „ŐK” nem beszélnek, az nincs is!
Pedig van!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Észveszejtően botrányos dologról számolt be egy „ismert és neves” kramatorszki ukrán hazzaffy. Bizonyos Alekszandr Gyejnyeka nevű ügyvéd.
Szombaton este néhány haverral vásárolni indultak. (Érdekes dolog ez! Arrafelé ezekszerint a hazzaffyas ügyvédek és haverjaik bolti bevásárlásokat csinálnak!) A boltajtó előtt szörnyületes látvány fogadta őket. Egy amerikai zászlót utánzó lábtörlő. Még a Szabadság – szobor is rajta volt. Még mielőtt szólhattak volna az eladó gyévuskának, az rájuk parancsolt, hogy lábat letörölni.
Az ügyvéd úr amint magához tért első döbbenetéből, menten rendőrt hívott! Azok meg érkeztek is! Csak nem értették mi a baj!
Gyejnyeka ügyvéd úr kapásból mondta a paragrafust. Aki egy SZÖVETSÉGES állam zászlaját…stb. stb.
A közeg próbálta megértetni az ügyvéd úrral és társaságával, hogy ez nem egy zászló, hanem csakegy arra hasonlító lábtörlő…- de hiába.
Végülis az eladó fölkapta a lábtörlőt, és bevitte a pult mögé. Ott már senki…
Az ügyvéd úr éstársasága földúlt lelkülettel bevásárolt, fizetett, és távozott. Majd fél óra múlva visszatértek. (Biztosan lemaradt valami a vásárlási listáról.)
Döbbenetük fokozódott. A LÁBTÖRLŐ – UGYANAZ! – megint ott volt az ajtó előtt.
„Lábtörlő nélkül pedig senki ne jöjjön be!” – cserfelt velük a szörnyület miatt felelősségre vont gyévuska.
Megint rendőrök érkeztek az ügyvéd úr hívó szavára. Aki okulva a korábbi kudarcon, és sejtve az el nem fogadható hatósági tétlenséget, közölte: ő most ezt a ZÁSZLÓT MEGMENTI.
A rendőrök idézték neki a btk. vonatkozó részét. Miszerint cselekménye kimeríti majd a lopás, rongálás, stb. minősített esetét.
A derék ügyvéd és jó hazzaffy vállalta a következményeket.
Az ungvári KMKSZ – székház elleni Molotov-koktélos támadást Vjacseszlav Kirilenko ukrán miniszterelnök-helyettes a Twitteren Moszkva provokációjaként tálalta. Szerinte a Kreml érdeke, hogy viszálykodás legyen Ukrajna és nyugati szomszédai, konkrétan Döbrögisztán és Lengyelország között.
„Az amerikaiak és az ukránok mindig új palackba öntik át a lőrét, és kínálgatják nekünk, mint valami újdonságot. Ez a helyzet a Washington és Kijev által erőszakolt donbasszi ENSZ misszióval kapcsolatban.
Azt várom, hogy Vlagyiszlav Szurkov és Kurt Valker intenzív tárgyalásai Donbasszról egyszerccsak eredményre vezetnek. Azt állítani nem merem, hogy közel lenne egy kompromisszum lehetősége. Oroszország abbólindul ugyanis ki, hogy a konfliktust a minszki megállapodás teljeskörű betartása fogja eredményezni.
Az biztos, hogy mind a „norman formátum”, mind a kétoldalú orosz-amerikai tárgyalások ebben a témában tovább kell hogy működjenek” – nyilatkozta Donbassz – körüli diplomáciáról Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijának.
A kijevi Rada elnöke Andrej Parubij hiéna ma közölte: az „Ellenzéki Blokk” indítványára a Rada holnap tárgyalni fogja a Donbassz reintegrálásáról szóló törvény esetleges visszavonását. Ha a Rada a törvényt továbbra is hatályba helyezendőnek minősíti, akkoraztazonnal Valcman Nyalókakirályhoz viszi szentesítésre.
„Így kell eljárni, de remény van az ellenzéki indítvány elutasítására!” – közölte ma Parubij.
Donbassz frontjairól relatív nyigalomról számoltak be. Mind Anrej Marocsko, mind Eduard Baszurin kiemelte beszámolójában: a latorhad afrontok teljes hosszán vad rejtegetési – álcázási műveletekbe kezdett.
Jasznoje faluban élő nyugdíjas panaszkodik. ÉS REMÉNYKEDIK! „Zaharcsenko egyesíteni fogja Donbasszt, és megmenti!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője és Semjén Zsolt. Tudják, hogy az erdélyieknek kire kellene szavazniuk.
Nagyon sok szavazat érkezhet az április 8-ára kiírt országgyűlési választáson a külhoni magyaroktól. Már hónapok óta tart a regisztrációs kampány, főleg Erdélyben és a Vajdaságban – leginkább a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség sietett az Orbán-kormány segítségére –, és a Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint ennek mostanra érett be a gyümölcse.
Már 336,5 ezer azoknak a névjegyzékbe vett választópolgároknak a száma, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Legutóbb január közepén néztünk rá a statisztikára, akkor 319 ezernél tartott a számláló. Tehát mindössze három hét alatt közel 20 ezerrel gyarapodott a regisztráltak száma.
Főleg a vajdasági kampánynak lett meg az eredménye, hiszen a január közepi 38 ezerről 46,5 ezerre ugrott meg a regisztráltak száma, de Romániában is hasonló ütemben, 139 ezerről 146 ezerre sokasodtak a választópolgárok. Érkezhet szavazat Madagaszkárról, Kazahsztánból és Ruandából is. A 2014-es parlamenti választás idején 193 ezren regisztráltak a határon túlról, de alacsony volt az aktivitás. A becslések szerint idén két-három parlamenti mandátum sorsát dönthetik el a külhoni magyarok listás szavazatai. A kivándorolt magyarok nem ennyire aktívak, a választási iroda közlése szerint eddig mindössze 3187-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, a legtöbben, 427-en nem meglepő módon Londonban szeretnének szavazni.
Igyekeznek nyitni a határon túli magyarok felé az eddig csak Magyarországon kampányoló MSZP–Párbeszéd politikusai is. Hétvégén Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak, ahonnan felemás eredménnyel jöhettek haza. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenlegi elnöke ugyan hajlandó volt Molnár Gyulával és Karácsony Gergely pártelnökökkel vacsorázni, de nyíltan hitet tett az Orbán-kormány mellett. – A vacsorán megkérdezték, szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: a Fidesz–KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak tartják.
Az MSZP és a Párbeszéd vezetője találkozott Markó Bélával, az RMDSZ korábbi elnökével is, aki legalább nem kosarazta ki őket. Szerinte a határon túli magyarság helyzetét nem lehet pártpolitikai szempontok szerint megközelíteni Magyarországon: „A nemzeti kérdésben konszenzusra van szükség, az erdélyi magyarságnak pedig a teljes magyarországi politikai élet támogatására szüksége van.” Az ellenzéki pártelnökök többször is megerősítették: nem vonnák meg a határon túli magyarok szavazati jogát. Sőt, Karácsony Gergely szerint úgy kellene átalakítani ezt a jogot, hogy a határon túliak a közösségeik által állított jelöltek közül választhassanak.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ a Fidesz mellett kampányol, hiszen anyagilag is ebben érdekelt. A szövetség még tavaly nyáron jelentette be, hogy a felügyelete alatt működő Eurotrans Alapítvánnyal tájékoztató jellegű kampányt indítanak. Az Eurotrans még 2015-ben kötött szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, és beszállt az erdélyi honosítási ügyintézésbe. Akkor 250 millió forintot kaptak, de például 2017 novemberében is született egy kormányhatározat, amely 100 millió forintot csoportosított át az Eurotrans számára a honosítási program megvalósítására. Miután a Demokratikus Koalíció lehetséges választási csalást kezdett emlegetni, az RMDSZ sietett is leszögezni: törvényesen járnak el a regisztrációs adatok továbbítása esetében is.
Nem tudjuk, hogy az MSZP–Párbeszéd politikusai terveznek-e utat Szerbiába is, de vélhetőleg a Vajdasági Magyar Szövetségnél (VMSZ) sem járnának nagyobb sikerrel, mint Erdélyben. – Mi itt az elmúlt hónapokban kampányt folytattunk annak érdekében, hogy minél többen regisztráljanak. És amikor elérkezik a pillanat, akkor egy terepi kampány keretein belül megkeressük az összes vajdasági magyart, és segíteni fogunk nekik abban, hogy szavazni tudjanak. Azt gondolom, hogy ez a maximum, amit meg tudunk tenni – mondta még január közepén Pásztor István, a VMSZ elnöke. Hozzátette: reméli, hogy a tavaszi szavazás után Magyarországnak továbbra is olyan kormánya lesz, mint amilyen az elmúlt hét és fél évben volt. Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány éppen a 2018-as évet nevezte ki a külhoni magyar családok évének. Erre egymilliárdos keret áll rendelkezésre. Például éppen a magyarországi választás évében vezetik be a 64 ezer forintos egyszeri anyasági támogatást, valamint a babakötvényt, amelynek elindításához az állam 42 500 forintot, később pedig évenkénti kamattámogatást ad.
(mno)
Bal-Rad komm: Hát igen! A határon túli szavazók zsebregyűrik az anyaországiaktól ellopott pénzt, és szavaznak az adakozóra! A tolvajra. Persze AKÁR élhetünk is a gyanúval, hogy ELÉG CSAK „REGISZTRÁLNIUK”! A többit már intézi a horda. (Vagy még tán regisztrálniuk sem szükséges!)
EZT NEVEZIK NEMMZETTHPOLITIKÁNAK!
Az elmenekült magyarok pedig köpködnek vissza, és – joggal – hivatkoznak a NEM EGYENLŐ VÁLASZTÁSI FELTÉTELEKRE. SZAVAZNI VISZONT NEM FOGNAK! Miért is tennék? ŐK MÁR ELMENTEK! ŐKET MÁR NEM ÉRDEKLI A HAZA SORSA!
Igaz ez persze a határon túli VETT SZAVAZÓKRA IS! Őket CSAK a cukorka érdekli.
EZT NEVEZIK NEMMZETTHPOLITIKÁNAK!
A döbrögisztáni álellenzék pedig hízeleg a határon túliaknak!
Nem hízelegni kell! TÖBBET KELL ADNI! „A lé(t) határozza meg a választói tudatot!” IS!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Roman Filipov őrnagy utolsó csatája! A lelőtt SzU-25-ös orosz csatarepülő pilótáját közel félszáz lator kerítette be. A pilóta 16 lövést adott le pisztolyából támadóira, majd…
„…Когда боевики вплотную приблизились к российскому офицеру, прогремел взрыв, после чего террористы разбежались в стороны, передает телеканал РЕН ТВ. – Amikor a latrok közeledtek az orosz tiszthez, robbanás történt, ami után a terroristák széjjelszaladtak – REN TV”
Gyakorlatilag tehát beigazolódott a feltevés: önmegsemmisítő robbantást vitt véghez, hogy elkerülje a fogságot.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Újabb döbrögista pedofil-botrány! Az igazgató, a polgármester és a rendőrkapitány is tudott az ügyről?
Az iskolaigazgató, a polgármester, sőt még a városi rendőrkapitány is tudott arról, hogy az egyik civilben pedagógus nagykőrösi fideszes képviselőt állítólag a szokásosnál is szorosabb kapcsolat fűzi általános iskolás tanítványához. Mégsem tett senki semmit.
Szexuális visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség egy nagykőrösi ügyben, amelynek pedagógus érintettje a helyi képviselő-testület fideszes tagja.
Kiss Attila Csaba a Ceglédi Dózsa Kollégium nagykőrösi tagintézményének nevelője, ahol általános iskolás gyermekek laknak. Itt került kapcsolatba a riportban Cintiaként emlegetett kislánnyal.
Az N1 TV szemtanúkat is megszólaltatott, akik elmondták, számos jelét látták annak, hogy a kislány és tanára között a szokásosnál is szorosabb kapcsolat van. Egy másik hölgy arról beszélt, hogy Czira Szabolcs, a város fideszes polgármestere is tudott az ügyről, de nem lépett semmit, nem tett feljelentést. Nagyné Czakó Ilona kollégiumvezető telefonon zárkózott el a nyilatkozattól, ahogy a stáb nem járt szerencsével az Arany János Református Gimnáziumban sem, amelynek igazgatója Czira Szabolcs felesége. Itt tanított Kiss Attila Csaba felesége, és ennek az intézménynek a tanulója Cintia is.
A kislány nevelőapja megerősítette, hogy Jeruskáné Berényi Erzsébet, a Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója már akkor szólt neki, amikor Cintia még nyolcadik osztályos volt.
Jeruskáné a riportban elmondta, hogy Kiss Attila Csaba munkájába nem lehetett belekötni, nem volt semmi feltűnő, ezért meg sem fordult a fejében, hogy a pletykák miatt feljelentse. Megkérdezte a rendőrkapitányt is, hogy mit lehet tenni, hogy véget vessenek a dolognak, de mivel bizonyíték nem volt, így nem tett feljelentést.
Kiss Attila Csabát telefonon érték el, aki elmondta, hogy még semmiféle hivatalos megkeresést nem kapott ebben az ügyben, ezért nem tudja, mivel is vádolják.
Korábban a képviselő közleményt adott ki, amelyben ellenzéki politikai gyűlöletkampánynak nevezte az ellene irányuló támadást, melyet figyelemeltérésre akarnak felhasználni a folyamatosan csak hazudozó, gyalázkodó politikai körök.
A riportban Zágráb Nándor, a Jobbiknak kampányoló Jobb Nagykőrösért Egyesület önkormányzati képviselője megerősítette, hogy az érintettektől válaszokat várnak az üggyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre.
(n1)
Bal-Rad komm: A balrad.ru a cím végére a kérdőjelet csak „udvariasságból” biggyesztette oda. Hiszen „pletykaszintű” ügyről van szó!
Valamelyest „ösmerjük” a nagykőrösi viszonyokat. Ahol az egykori kisgazda – az amúgy sokra a helyiek által nem becsült lódoktor – Czira Szabolcs élet – halál ura, igazi döbrögista helytartó – kegy és kényúrként uralja szó szerint a várost. Mamelukjai bármit tehetnek, eleve bűntelenek.
A jelek szerint már az első éjszaka joga is megilleti őket!
Nagkőrös kisváros. Egy megfélemlített, rettegésben tartott döbrögisztáni kisváros.
Kétségünk egy pillanatig se legyen: Kiss Attila Csaba ártatlanná, alaptalanul meghurcolt, sajnálatra méltó helyi politikussá lesz nyilvánítva. Nyomozásilag!
Egy reménytelen helyzetben lévő, kétségbeesett ellenzék nemtelen politikai támadásának az ártatlan áldozata.
Lesz majd erről pecsétes papírja is!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Szerdán Budapestre érkezik Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, akivel az Európai Unió következő, 2020-tól kezdődő költségvetési periódusáról egyeztet. Ebből a célból látogat hétfőn Hágába, csütörtökön Berlinbe és pénteken Párizsba is. A csúcsdiplomata a körút során tájékozódna róla, elképzelhető-e a pénzügyi térugrás, vagyis az, hogy a tagállamok a jövőben többet fizessenek be a közös kasszába, mint a nettó nemzeti össztermék 1 százaléka.
Hosszú folyamat kiindulópontja a 27-ek között most kezdődő költségvetési vita, és egyáltalán nem biztos, hogy véget ér Tusk megbízatásának lejártáig. A törésvonalak máris látszanak, a pénztárcájukat nehezebben megnyitó nettó befizető országok, mint például Ausztria, Dánia, Svédország várhatóan többször is vétót fognak emelni a költségvetés kialakításának egyes állomásain. A magyar kormány mindenesetre már idejekorán elküldte üzenetét Brüsszelbe a kérdésről, így Donald Tusk és Orbán Viktor sem számíthat kemény nézeteltérésekre.
Lázár János kancelláriaminiszter január elején kijelentette: bátor, kezdeményező, offenzív költségvetés kidolgozását várják Günther Oettinger uniós költségvetési biztostól. A Miniszterelnökség vezetője szerint Magyarország készen áll rá, hogy a nettó nemzeti össztermék 1,2 százalékára emelje a befizetést. Hogy két tized mennyire nagy összeg, azt az is jelzi, hogy Oettinger az alapeseti 1,1 százalékos, illetve a tagállamok tűréshatárát tesztelő 1,2 százalékos befizetési arányokat lebegteti.
A következő periódusra nézve a kártyákat alapjában véve az uniót elhagyó Nagy-Britannia keveri meg, amely az egyik legnagyobb nettó befizetője az EU-nak. Magyarország elsősorban az így kieső pénzeket félti, ezért hajlandó a plafonemelésre. Donald Tusk és Orbán Viktor találkozója tehát még korántsem számokról fog szólni, sokkal inkább arról, hogy a felek felmérjék, mennyire nagyra törő tervekkel lehet készülni a február 23-i brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, ahol hivatalosan is megkezdődik a 2020 és 2027 közötti uniós költségvetési időszak előkészítése.
Hirtelen tehát nagyon gyakorlati szintre került a pénzről folyó párbeszéd, pedig Magyarországgal kapcsolatban nemrég még az uniós források felfüggesztésével példálóztak vezető brüsszeli tisztségviselők. Az Európai Bizottság vasöklének szerepét játszó Frans Timmermans alelnök számtalanszor tett olyan kijelentéseket, elsősorban hazánkra és Lengyelországra vonatkozóan, hogy kevesebb demokrácia kevesebb uniós támogatást fog jelenteni.
Aztán ősszel valami megváltozhatott, mert Timmermans novemberben a Bruxinfo uniós hírportálnak adott nyilatkozatában elismerte, jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált volna összekapcsolni a strukturális alapok kifizetését a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével.
Az is a kisebb ellenállás felé való intézményi elmozdulásra utal, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa decemberben már odáig ment, hogy kijelentette: nem fenyegeti rendszerszintű veszély a magyar demokráciát, a magyar jogállamiságot. Ezzel párhuzamosan az is mind többször hangzik el, hogy a bizottság is inkább tagállami ösztönzőkben, mintsem szankciókban gondolkodik, és hogy a felmerülő demokráciaproblémák megoldását Brüsszel a kötelezettségszegési eljárások szintjén akarja kezelni. Ez meglepően nagy váltás, és egyúttal pozitív fejlemény Budapest számára.
(mno)
Bal-Rad komm: „…Magyarország készen áll rá, hogy a nettó nemzeti össztermék 1,2 százalékára emelje a befizetést. Hogy két tized mennyire nagy összeg, azt az is jelzi, hogy Oettinger az alapeseti 1,1 százalékos, illetve a tagállamok tűréshatárát tesztelő 1,2 százalékos befizetési arányokat lebegteti…”
– Konkrét számokra kivetítve ez annyit jelent, hogy Döbrögisztán éves szinten hajlandó nagyjából 1,4 milliárd eurot (kb. 434 milliárd forint) visszacsurgatni Brüsszelnek az évi kb. 4,2 milliárd euros júdáspénzből. Vagyis az egyharmadát visszaadja a horda, csak jöjjön az a pénz!
Ilyen nagylelkű ajánlatra persze hogy ugrik Brüsszel, és ezért még Tusk is hajlandó Youdapestre röppenni.
Döbrögiék is jó alkut kötnek. A KÉTHARMAD a zsákmány! A’ zúnijó is jól jár! Nagy az egyetértés Youdapest és Brüsszel között!
A magyarok?
A fene ott egye meg őket!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Rengeteg embert keresnek: nem álom a 700 ezres fizetés, nyelvtudás sem kell
Az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést – mondta Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Így nyolc százalékos béremelésre készülhetnek az érintettek. Ugyanakkor ez a pénz még mindig nagyon kevés ahhoz képest, amennyit egy szakápoló például Németországban kereshet: most legalább 2400 eurós fizetéssel csábítják külföldre a magyar szakembereket.
Arról, hogy a kormány az egészségügyi szakdolgozók novemberre ígért nyolc százalékos béremelését előrehozhatja januárra, mi is beszámoltunk. Varga Mihány VASÁRNAP reggel be is jelentette, hogy az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést. Az egészségügyi szakdolgozók legutóbb novemberben kaptak 12 százalékos béremelést, de ez a nemzetgazdaságban amúgy is kötelező minimálbér emelés miatt az ágazat bérpozícióját kevéssé javította, összecsúsztak a fizetési kategóriák, ezért is követelték a szakszervezetek a korábbi bérmegállapodás módosítását, az újabb emelés előbbre hozását.
Hatalmas a munkaerőhiány
A Belügyminisztérium által üzemeltetett kozigallas.hu adatai szerint jelenleg 65 szakápolót keresnek országszerte, az ápoló kifejezésre pedig 181 találatot kapunk. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke novemberben arról beszélt, a bérek rendezése azért is kulcsfontosságú, mert óriási a munkaerőhiány a szektorban, aki teheti, elhagyja a pályát.
„Bárhová megyek az országban, a kórházak orvosvezetői is a szakdolgozóhiányt nevezik meg első számú problémának. Emiatt főleg a klinikákon, a megyei kórházakban, az országos intézetekben, tehát az alternatív munkalehetőséget kínáló nagyvárosokban lévő intézményekben továbbra is komoly nehézségekbe ütközik a műszakok megszervezése. A kamara honlapján folyamatosan tesszük közzé az álláshirdetéseket, amelyek többségére sokszor hónapokig nem jelentkezik senki” – mondta.
Az egyik állásportál által működtetett Fizetesek.hu oldal szerint egy szakápoló átlagos bruttó bére ma Magyarországon 194 857 forint. Ennek külföldön a sokszorosát kereshetik meg a magyar szakemberek. Hogy hatalmas a kereslet a magyar munkaerőre, jól mutatja az is, hogy a hazai állásportálokon is rengeteg szakápolót keresnek külföldre. Ráadásul a nyelvtudás sem feltétel, az egyik hirdetés például OKJ 54, OKJ 55 képzettséggel, német nyelvtudással vagy anélkül keres embert, ráadásul a nyelvtanulásban is segítenek.
Aki nem beszél németül, az havonta 1250 eurós, vagyis 387 ezer forintos fizetést kap maximum 120 óra/hónap nyelvoktatáson kívüli munkáért.
Sikeres B2-es nyelvvizsga esetén a német bértáblázat szerinti legalább 2400 (vagyis 744 ezer forintos), de akár 3500 euró (vagyis 1 millió forintnak megfelelő) alapfizetést ígérnek havonta kiegészítő pótlékokkal.
Egy másik hirdetésben bruttó 3500 eurós fizetésért keresnek embert, plusz ehhez jön még a naponta nettó 10/15 eurós úgynevezett kiküldetési hozzájárulás.Ehhez viszont elengedhetetlen a befejezett egészségügyi szakápolói vagy ápolói végzettség és a német honosítás.
Mégis mennyi az annyi?
Noha a 744 ezres, és pláne az 1 milliós fizetés nagyon jól hangzik, azért érdemes észben tartani, hogy az álláshirdetésekben kínált összegek a kinti kiadásokat tekintve csalókák. Egy németországi, bruttó közel 800 ezres fizetés nem annyit ér, mintha valaki Magyarországon keresne ugyanannyit. A Világbank adatai alapján a bruttó 2400 eurós fizetésért Németországban csak annyi árut tudunk vásárolni és annyi szolgáltatást tudunk igénybe venni, mint Magyarországon bruttó 410 946 forintért. Ám ez még mindig több mint kétszerese annak, amennyit a Magyarországon dolgozó szakápolók keresnek. Nem csoda tehát, hogy nagyon sokan próbálnak külföldön szerencsét.
A számítást az alábbi módon végeztük
Megnéztük, az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos, a Világbank vásárlóerő-paritással kapcsolatos adait (most 0,475), utána megnéztük az összehasonlítandó ország adatát (Németországnál ez 0,860, a számítást pedig a következőképpen hajtottuk végre: magyar szorozva (1/ a német adat) szorozva a németfizetéssel
vagyis a Németországban kapható bruttó 2400 euróval, vagyis 744 029 forinttal számolva
0,475*(1/0,860)*744 029=410 946 forintnak felel meg.
Tavaly az első félév során 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt.
2016-ban pedig egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó kért ilyen engedélyt. Az ápolók közül a legtöbben Németországba vagy Ausztriába mentek.
(penzcentrum)
Bal-Rad komm: „…2016-ban pedig egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó…Tavaly az első félév során 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt…”
– Borzalmas összehasonlítás. Még akkor is az, ha CSAK ENGEDÉLYKÉRÉSRŐL van szó! Hiszen tavaly fél év alatt közel annyian…- mint tavalyelőtt egész évben!
Az adatok már csak azért is rémisztőek, mert olyan KÉPZETT emberek meneküléséről van szó, akikre nagy szüksége lenne az országnak. (Bezzeg a jogászok, történészek, szociológusok! Azok nem mennek! Azok POZÍCIÓKRA VÁGYVA itt maradnak!)
Bármilyen finomított összehasonlítást nézünk is, Döbrögisztán nem bírja a bérversenyt a nyugati kínálattal. A magyar gazdaság fölszámolása, a gyarmattá silányítás, a „szabad áramlás” képzőhellyé silányította országunkat.
A tudás hasznosulása pedig Nyugaton történik meg.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
