Nagyon sok vett szavazat érkezhet
Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője és Semjén Zsolt. Tudják, hogy az erdélyieknek kire kellene szavazniuk.
Nagyon sok szavazat érkezhet az április 8-ára kiírt országgyűlési választáson a külhoni magyaroktól. Már hónapok óta tart a regisztrációs kampány, főleg Erdélyben és a Vajdaságban – leginkább a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség sietett az Orbán-kormány segítségére –, és a Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint ennek mostanra érett be a gyümölcse.
Már 336,5 ezer azoknak a névjegyzékbe vett választópolgároknak a száma, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Legutóbb január közepén néztünk rá a statisztikára, akkor 319 ezernél tartott a számláló. Tehát mindössze három hét alatt közel 20 ezerrel gyarapodott a regisztráltak száma.
Főleg a vajdasági kampánynak lett meg az eredménye, hiszen a január közepi 38 ezerről 46,5 ezerre ugrott meg a regisztráltak száma, de Romániában is hasonló ütemben, 139 ezerről 146 ezerre sokasodtak a választópolgárok. Érkezhet szavazat Madagaszkárról, Kazahsztánból és Ruandából is. A 2014-es parlamenti választás idején 193 ezren regisztráltak a határon túlról, de alacsony volt az aktivitás. A becslések szerint idén két-három parlamenti mandátum sorsát dönthetik el a külhoni magyarok listás szavazatai. A kivándorolt magyarok nem ennyire aktívak, a választási iroda közlése szerint eddig mindössze 3187-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, a legtöbben, 427-en nem meglepő módon Londonban szeretnének szavazni.
Igyekeznek nyitni a határon túli magyarok felé az eddig csak Magyarországon kampányoló MSZP–Párbeszéd politikusai is. Hétvégén Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak, ahonnan felemás eredménnyel jöhettek haza. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenlegi elnöke ugyan hajlandó volt Molnár Gyulával és Karácsony Gergely pártelnökökkel vacsorázni, de nyíltan hitet tett az Orbán-kormány mellett. – A vacsorán megkérdezték, szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: a Fidesz–KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak tartják.
Az MSZP és a Párbeszéd vezetője találkozott Markó Bélával, az RMDSZ korábbi elnökével is, aki legalább nem kosarazta ki őket. Szerinte a határon túli magyarság helyzetét nem lehet pártpolitikai szempontok szerint megközelíteni Magyarországon: „A nemzeti kérdésben konszenzusra van szükség, az erdélyi magyarságnak pedig a teljes magyarországi politikai élet támogatására szüksége van.” Az ellenzéki pártelnökök többször is megerősítették: nem vonnák meg a határon túli magyarok szavazati jogát. Sőt, Karácsony Gergely szerint úgy kellene átalakítani ezt a jogot, hogy a határon túliak a közösségeik által állított jelöltek közül választhassanak.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ a Fidesz mellett kampányol, hiszen anyagilag is ebben érdekelt. A szövetség még tavaly nyáron jelentette be, hogy a felügyelete alatt működő Eurotrans Alapítvánnyal tájékoztató jellegű kampányt indítanak. Az Eurotrans még 2015-ben kötött szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, és beszállt az erdélyi honosítási ügyintézésbe. Akkor 250 millió forintot kaptak, de például 2017 novemberében is született egy kormányhatározat, amely 100 millió forintot csoportosított át az Eurotrans számára a honosítási program megvalósítására. Miután a Demokratikus Koalíció lehetséges választási csalást kezdett emlegetni, az RMDSZ sietett is leszögezni: törvényesen járnak el a regisztrációs adatok továbbítása esetében is.
Nem tudjuk, hogy az MSZP–Párbeszéd politikusai terveznek-e utat Szerbiába is, de vélhetőleg a Vajdasági Magyar Szövetségnél (VMSZ) sem járnának nagyobb sikerrel, mint Erdélyben. – Mi itt az elmúlt hónapokban kampányt folytattunk annak érdekében, hogy minél többen regisztráljanak. És amikor elérkezik a pillanat, akkor egy terepi kampány keretein belül megkeressük az összes vajdasági magyart, és segíteni fogunk nekik abban, hogy szavazni tudjanak. Azt gondolom, hogy ez a maximum, amit meg tudunk tenni – mondta még január közepén Pásztor István, a VMSZ elnöke. Hozzátette: reméli, hogy a tavaszi szavazás után Magyarországnak továbbra is olyan kormánya lesz, mint amilyen az elmúlt hét és fél évben volt. Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány éppen a 2018-as évet nevezte ki a külhoni magyar családok évének. Erre egymilliárdos keret áll rendelkezésre. Például éppen a magyarországi választás évében vezetik be a 64 ezer forintos egyszeri anyasági támogatást, valamint a babakötvényt, amelynek elindításához az állam 42 500 forintot, később pedig évenkénti kamattámogatást ad.
(mno)
Bal-Rad komm: Hát igen! A határon túli szavazók zsebregyűrik az anyaországiaktól ellopott pénzt, és szavaznak az adakozóra! A tolvajra. Persze AKÁR élhetünk is a gyanúval, hogy ELÉG CSAK „REGISZTRÁLNIUK”! A többit már intézi a horda. (Vagy még tán regisztrálniuk sem szükséges!)
EZT NEVEZIK NEMMZETTHPOLITIKÁNAK!
Az elmenekült magyarok pedig köpködnek vissza, és – joggal – hivatkoznak a NEM EGYENLŐ VÁLASZTÁSI FELTÉTELEKRE. SZAVAZNI VISZONT NEM FOGNAK! Miért is tennék? ŐK MÁR ELMENTEK! ŐKET MÁR NEM ÉRDEKLI A HAZA SORSA!
Igaz ez persze a határon túli VETT SZAVAZÓKRA IS! Őket CSAK a cukorka érdekli.
EZT NEVEZIK NEMMZETTHPOLITIKÁNAK!
A döbrögisztáni álellenzék pedig hízeleg a határon túliaknak!
Nem hízelegni kell! TÖBBET KELL ADNI! „A lé(t) határozza meg a választói tudatot!” IS!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
