Találnak még olyan bírót, aki nyalja a házelnök seggét?
augusztus 2. napján déli 12 órakor a Szigetszentmiklósi Járásbíróságon kiderül, hogy másodszor is elrendelik-e ellenünk a távoltartást kövér házától.
Korábban már volt távoltartásunk 60 napig, mely 2017. június 11-ig tartott.
Április 12-én hétfőn reggel természetesen kövérnél kezdtünk. Azóta kb. 40 véleménynyilvánítást valósítottunk meg a Szigetszentmiklós Nyár utca 23 előtt.
A bíróság kérte, hogy még az ülés előtt nyújtsuk be a bizonyítási indítványainkat.
Megtettük. A levél itt olvasható.
A levél utáni hivatkozáson elérhető kövérfeleség hisztije, amiben arról ír, hogy mi őt túszul ejtettük.
Hajrá!
PL
„Tárgy: Bizonyítási indítványok a 4. Bny.57/2017 ügyben
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Póka László és Póka Anita az alábbiakat indítványozzuk:
– A mellékelt videófelvételek (3 db) megtekintése az ülésen.
o Azt kívánjuk bizonyítani, hogy a sértett feljelentés kiegészítés kiegészítéseként ügyvédje által benyújtott hisztije alaptalan. Vele a kapcsolatot senki nem kívánt felvenni, őt az otthona elhagyásában senki nem akadályozta, a véleménynyilvánítás kizárólag kövér lászló felé irányul.
– A sértett (sértettek) kihallgatása
o A sértett kihallgatásával a beadványában írtak valóságtartalmának hiányosságait, állításainak pontatlanságát, azok bizonyítatlanságát kívánjuk alátámasztani.
Amennyiben technikailag a bíróság nem tudja megoldani a filmek lejátszását, és szükségük van arra, hogy lejátszót, és hangosító eszközöket magunkkal vigyünk, úgy kérjük, hogy ezt rövid úton telefonon szíveskedjenek jelezni a tárgyalást megelőzően 2017.08.02. 10 óráig. 0630-931-9802, 0630-279-6701
Tököl, 2017. július 31.
A mai 12 órai találkozásunkig is minden jót kívánva;
Lehet, hogy a házaiknál tartott véleménynyilvánítások hatása felér a pénzhatalom lobbi tevékenységével?
Legalábbis erre következtetünk az ellenállásukból.
Az uzsorás és bóna felesége után kövér felesége, beck mária, – korábbi tököli jegyző, most a kormányhivatal vezetője – az előző nagyasszonyokat is felülmúló baromságokat írt az egyik feljelentéskiegészítésbe.
Mellékletben olvasható a beadványa:
Látványos elemekkel próbálja meggyőzni a vádhatóságot. Azt állítja, hogy a Sárgapólósok őt túszul ejtették.
Szerinte így próbálunk nyomást gyakorolni a férjére.
Néha úgy tűnik, hogy ezek az idomított majom politikusok és idomárjaik a bankárok elfelejtik, hogy rajtuk kívül laknak még páran ebben az országban.
Úgy gondolják, hogy a rajtuk kívül létező embereket, a népet nem kell meghallgatni.
Úgy gondolják, hogy ha a nép közli a véleményét bármilyen, akkor a közlés, és a közlés formája büntetőjogi eszközökkel üldözendő.
Én meg azt gondolom, hogy nyilván azt kell csinálni, ami nem tetszik nekik.
Mert amíg kényelmesen tudják fosztogatni a népet, amíg háborítatlanul építhetik a diktatúrát, fognak is fosztogatni, és szabadságjogokat korlátozni.
És amíg lesznek emberek, akik a cirkuszukban fellépnek, és amíg lesznek, akik ugyanott tapsolnak a bohócoknak, addig a hatalmuk megmarad.
TE mikor fogsz már látni, és cselekedni?
augusztus 2-án 12 órától kiderül Szigetszentmiklóson a Járásbíróságon, hogy sikerül-e újból korlátozni a közterületen végrehajtott békés véleménynyilvánítást.
Most nem csak 60 napra el akarnak tiltani, de még lakhelyelhagyási tilalmat is kértek ránk.
Lehet, hogy a házaiknál tartott véleménynyilvánítások hatása felér a pénzhatalom lobbi tevékenységével?
Mi az ülés előtt 11 órakor sajtótájékoztatót tartunk Szigetszentmiklóson a Nyár utca 23 szám előtt.
Ez is lehet egy alkalom az összefogásra. – hogy elkísérsz a bíróságra négyünket. – Marika, Anita, Ferdinánd, Laci
(Egy alkotmánysértő rendelkezés miatt az ülés zárt lesz. De úgy tudjuk, hogy lesz olyan, aki az ülés idején a bíróság előtt fog véleményt nyilvánítani a szabadságjogok büntetőjogi korlátozásai ellen)
Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kialakult egy személyes beszélgetés az egyre divatosabb óriásplakát átragasztással kapcsolatban. A kérdés felénk az volt, hogy miért nem állunk bele a mostani kezdeményezésbe.
Miközben megválaszoltam, egyéb gondolatok is jöttek, amik túlmutatnak a mostani megmozduláson.
Megfogalmazódott, hogy miért is vagyunk nap mint nap az utcán, a bankokban, a hivatalokban, politikusok, bankvezérek házánál, miért kockáztatjuk a szabadságunkat, és miért vállaljuk a sok eljárást.
Ez plakát átragasztás nekünk csak eszköz. Amikor olyan magas labdát dobtak fel, amit le kellett ütni, leütjük. Nem hirdetésre használjuk, hanem figyelemfelhívásra, véleménynyilvánításra.
Példát mutatunk, hogy lehet ilyent civileknek is csinálni.
Itt van két rövid videó, ami megmutatja, hogy civilek is csinálhatnak ilyent:
Soros plakát – civil móka. 2017.07.13:
Az utca hírmondója:
Nem célunk, hogy részt vegyünk a választási cirkuszban. Mi ezt legfeljebb eszköznek használjuk a SeVizás probléma megoldása érdekében.
Nem célunk az sem, hogy állást foglaljunk jobb-és baloldal kérdésében. És semmi képpen nem kívánunk részt venni a hatalom gyűlöletjátékéban. Teljesen mindegy, hogy az társadalmi, vallási, nemzetiségi, nemi identitási alapon nyugszik.
Nekem teljesen mindegy, hogy valakinek mi a vallása, a származása, a nemzetisége, vagy hogy fiúkat, vagy lányokat szeret. Ha el akarja venni, ami az enyém, elvágom a torkát. Ha nem bánt másokat, akkor mehetünk együtt az elnyomó hatalom ellen. Persze csak ha hajlandó cselekedni.
A célunk az, hogy megmutassuk az embereknek, hogy nem kell senkire várniuk. Nem kell átengedni az irányítást, a döntéseket. Maguknak kell cselekedni, mert az érdekeiket senki más nem fogja úgy képviselni, mint, ahogyan ők maguk képviselnék.
Ez azért nem könnyű, mert az emberek nagy része alapvetően lusta, és haszonleső. Nem szívesen tanul, nem szívesen áldoz időt olyasmire, aminek nem azonnal lesz eredménye.
Ezt használják ki a politikusok, és idomárjaik a pénzhatalmat gyakorlók.
Kényelmet jólétet ígérnek, és bizonyos társadalmi rétegeknek adnak is. Ezzel felkeltik a többiek vágyát. Azt mutatják, hogy ha rájuk bízod magad, akkor neked is lehet.
– Cserébe csak annyit kérnek, hogy add át az irányítást.
Mi ennek a veszélyére hívjuk fel a figyelmet, az ebből való kitörés példáját mutatjuk.
Sajnálom, hogy sokan megijedtek a hatalom fellépésétől. És így 2015. szeptemberében újra beindultak a kilakoltatások.
– És a többség ezt azóta is hagyja.
Úgy gondolom, hogy ez az esemény volt a vízválasztó az irodaházas bulit követően. Kiderült, hogy ki az, aki komolyan gondolta, hogy – Nem adja -, – A végsőkig -, stb.
Aztán a zaklatási eljárások ismét néhány embert „jobb belátásra bírtak”.
Úgy tűnik, hogy vannak, akiket le tud győzni a hatalom.
Mi megyünk tovább.
– Azokkal, akik akkor is bátrak, amikor nem minden úgy sikerül, ahogyan tervezték.
– Azokkal, akik hajlandók valódi áldozatot hozni.
– Azokkal, akik komolyan gondolták, amit a másnapi sajtótájékoztatón mondtak:
Annak a demónak a bírsága összesen 1 560 000 Ft volt. Most jönnek az átváltoztatások, hamarosan vagy ki kell fizetnünk, vagy viszonylag sok nap börtön vár a Sárgapólósokra.
Kilakoltattak Szegeden egy 70 éves asszonyt, a súlyosan skizofrén lányával, illetve tucatnyi macskájukkal együtt. A család körülbelül másfél milliós lakbértartozást halmozott fel. Ezért aztán tegnap rendőri segédlettel kiebrudalták őket a fedél alól.
A nyugdíjas asszony balszerencséje akkor kezdődött, amikor belelépett a hitelcsapdába. A bank nyugdíjának felét levonta. A maradék ötvenezer forintból kellett volna rezsit fizetni, lakbért kiegyenlíteni, és enni. Ez nem ment Matuszkánééknak.
Hivatalosan 15.30-kor lezárták a lakást. A lány pszichiátriára került. A 69 éves Matuszka Emőke élete első utcai éjszakájára készült tegnap délután.
A szegedi IKV – „MINT FELELŐSEN GAZDÁLKODÓ GAZDASÁGI TÁRSASÁG (!) – NEM FINANSZÍROZHATJA ÉVEKEN KERESZTÜL VALAKINEK A LAKHATÁSÁT!”
Hová is jutna akkor Döbrögisztán vajdaság és a „BALOLDALI” MASZOPOS BOTKA ÁLTAL gardírozott Szeged, ha a MAGYAROK CSAK ZABÁLNÁNAK!
Így aztán ISMÉT precedenssel szolgáltak a TÖBBINEK! ÍGY FOGTOK JÁRNI!
A 69 éves Emőke túl van élete első utcai éjszakáján! Talán nem így és nem ilyennek képzelte el 28 évvel ezelőtt! 41 esztendő viszonylagos biztonsága után!
MEGÉRTE? EZT AKARTUK? EZT AKARTAD EMŐKE?
JÓL ALSZIK BOTKA ÚR?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Tárgy: 14.B.1148/2017. számú ügyben reagálás a vádiratnak nevezett, de a valóságban: Mese a nagy, és gonosz Sárgapólósokról, akik félelemben tartják, és fenyegetik a picike, szerencsétlen, kiszolgáltatott, hazudós, és kicsit kelekótya uzsorást.
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Póka László és Póka Anita az alábbiakban tesszük meg észrevételünket a megküldött vádiratra.
Ha rövidek akarnánk lenni, akkor csak a tárgyra hivatkozva kérnénk, hogy minden további perbeli cselekmény mellőzésével szüntesse meg az eljárást, mert a vádirat nem létezik, és-vagy nem törvényes.
Csak jelezzük, hogy attól még nem lesz egy iromány törvényes vádirat, mert kinagyított és vastagított betűkkel ráírják, hogy vádirat.
Attól sem lesz egy irat törvényes vádirat, ha olyan ügyészek pecsételik le, akiknek a nyelve tövig benne van az első számú uzsorás fenekében.
Az eddigi eljárásainkból látjuk, hogy az ügyészi hivatást a legtöbb esetben nem éppen a jogi szakma csúcsán lévő személyek gyakorolják. Ennek ellenére nehezen tudjuk elképzelni, hogy nyomás nélkül ne tudnák értelmezni az eljáró ügyészek a zaklatás törvényi tényállását. Már csak azért sem, mert a lényeg a mondatok elején van. Idézzük: „Aki abból a célból…”
Az ügyészség 15 oldalas meséjében egyetlen mondatot nem láttunk arra vonatkozóan, hogy olyan tényt, adatot közöltek volna, amivel azt igazolják, hogy bármelyik Sárgapólósnak célja lett volna megfélemlíteni az ország első számú uzsorását, vagy beleavatkozni az ő félélelmekkel teli magánéletébe.
A törvényi tényállás kimerítésének kötelezettségét nem pótolja az sem, hogy felsorolnak, és részletesen leírnak – néhol tévesen sorolnak és részleteznek – 21 alkalmat, amikor Sárgapólósok békésen véleményt nyilvánítanak.
A törvényi tényállás kimerítésének szempontjából teljesen mindegy, hogy ki mit csinál, mikor, kivel, hogyan és hányszor teszi, ha nem bizonyított, hogy a célja a megfélemlítés, vagy a magánéletbe történő beavatkozás lett volna.
Jelen esetben nem csak a bizonyítottság hiányzik, de az ügyészek még csak meg sem említik a célzatosságot.
A mese 4. oldalán írnak olyant ezek az ügyészek, hogy nekünk az volt a célunk, hogy…
Az viszont nem derül ki, hogy honnan veszik, hogy nekünk célunk lett volna. Már csak azért sem, mert ezután már csak azt írják le, hogy mikor mi történt.
Csak megjegyezzük, hogy ezek a leírások sem pontosak. Több esetben tévesek az időpontok, a személyek, és az is, hogy ki mit cselekedett, mit mondott.
Ebből az következik, hogy az eljárás során az összes videó felvételt közösen meg kell tekintenünk, hogy kiderüljön, az ügyészség tudja-e bizonytani a történésekre vonatkozó állításait.
Több ponton szakmaiatlan, illetve téves adatokat tartalmaz az ügyészség irománya:
Többek között az ügyészség azt sem tudja, hogy a véleménynyilvánításhoz nem kell engedélyt kérni. Erről majd a tárgyaláson részletesen kifejtjük az álláspontunkat.
Azt is írják, hogy az uzsorás, és családja nem tudott hazamenni. Erre semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatnak.
Nekünk viszont van bizonyítékunk az ellenkezőjére. CD lemezen visszük majd a tárgyalásra. Ezt is indítványozzuk, hogy közösen tekintsük meg.
További aggályos tartalmak a mesében: (Ezeket is majd a tárgyaláson cáfoljuk, ha szükség lesz rá. Még az is kiderülhet ország világ előtt, hogy az uzsorás nem csak SeVizás ügyekben nagy mesemondó. Kíváncsiak leszünk az arcára.)
Hétvégi elindulások nehézségei.
Hátsó kijárat használata.
Házban hallották az utcai véleménynyilvánításokat.
Szomszédok zavarása.
Iskolába indulás nehézségei. Leginkább az egyik vasárnapi dátum érdekes. (Mi is voltunk gyerekek. Tudtunk kifogásokat keresni. Na de vasárnap? Minek kifogás?)
Konkrétságok hiányoznak több állításuk mögött.
Cselekvések bizonyítékait nem jelölik meg csupán néhánynál.
A történések leírása, és idézések pontatlanok.
Pezsgő kilocsolása sem valósult meg.
Az is kétségeket von maga után, hogy az ügyész melyik cselekményt mivel bizonyítja.
A mesében 1.a-tól 1.i-ig, majd 2.a-tól 2.j-ig felsorol több időpontot, és ott megjelöl több ember által megvalósított több féle cselekvést. Sokszor azt sem írja, hogy ki mit tett. Csak általánosságban fogalmaz. Mindegyik sorozat után felsorolnak több száz oldalnyi nyomozati anyagot, amivel állítólag bizonyítja a cselekvéseket.
Az viszont nem derül ki, hogy melyik nyomozati irattal mit, és hogyan bizonyít. Kinek a cselekvését mivel.
Úgy gondoljuk, hogy ezt a hiányosságot nem a bíróságnak kell pótolni. Az ügyésznek kellett volna bizonyítani, hogy ki, mikor, mit tett. Mivel ez nincs a vádiratban, így gyakorlatilag nincs vád sem. Így nem vádirat, hanem egy cselekvéssor, aminek a valóságtartalma is aggályos.
Csak akkor lehet törvényes egy vád, ha személyre lebontva kétséget kizáróan bizonyítja a felsorolt cselekvéseket, amik kimerítik a törvényi tényállást. Itt ebben a mesében ezt a követelményt meg sem közelítette az ügyész.
Sem nem sorolja fel részletesen, hogy ki mit tett, és hogy azokat mivel bizonyítja, sem nem meríti ki egyik cselekvés sem a törvényi tényállást.
Néhány példa, amikor a leírt cselekvés biztosan nem valósulhatott meg úgy, ahogyan az ügyész meséjében látjuk:
1.c.: Már a nyomozás során bebizonyosodott, hogy az ügyész által írtak nem igazak. Lehet, hogy az ügyésznek el kellett volna olvasni a nyomozati iratokat.
1.h.: Az itt leírtak is bizonyítják, hogy a véleménynyilvánításoknak volt egy felbújtója a kormány köreiből. Érdekes, hogy vele kapcsolatban nem emelt vádat az ügyészség. Majd bevonjuk a tárgyalás során.
1.i.: Ebben a pontban az ügyész elfelejtette említeni, hogy mi történt a Laura úton, és Fülemile úton. Holott a nyomozati iratokban minden részletesen le van írva ezzel kapcsolatban. Többek között az, is, hogy nem magánéletbe beavatkozás volt a jelenlét célja, hanem, hogy az uzsorás feleségének közlekedési ámokfutása miatt gyűjtöttünk bizonyítékokat.
Ez az eljárás jó alkalom lesz arra, hogy ezt az ügyet is leporoljuk. Ha már az ügyészség így felhozta.
Néhány példa z ügyészség trehány munkájára.
Ha valóban független a bíróság, akkor ezt a vádat minden további eljárási cselekmény nélkül vissza kell dobni az ügyészeknek.
Ha nem, akkor mind a vádiratnak nevezett mese, mind a nyomozati iratok kapcsán hosszas bizonyításra lesz szükség. Már csak azért is, mert még a cselekvéseket sem bizonyította az ügyészség.
Az nem bizonyítás, hogy kétszer is leírja, hogy „A cselekmények elkövetését …. – és itt felsorol egy rakás nyomozati iratot – bizonyítom.”
Mit, mivel bizonyít?
Hogyan bizonyítja például a 1.c. alatt írtakat Megyeri László vallomásával? Pedig azt állítja, hogy azzal bizonyítja.
Vagy a Somogyi Csilla vallomása hogyan és mit bizonyít? Leginkább az miatt, mert az ügyész a 2016. január 12. napja utáni események bizonyítására kívánja felhasználni. Legalábbis azt írta, hogy ezeket bizonyítja vele. Csakhogy Somogyi Csilla vallomása az iratok szerint 2015. június 25. napján 12:10- kor kezdődött, és 2015. június 25. napján 12:45-ig tartott. Nincs azzal nekünk bajunk, hogy ez a Csilla a jövőbe lát.
Mi mindketten nyitottak vagyunk a paranormális jelenségekre. Ez miatt is nagyon várjuk már, hogy a bírósági tárgyaláson megtörténjen a tanú meghallgatása. Egy élmény lesz.
Azt is hozzá kell tennünk, hogy mi nem csupán a paranormális, hanem a paranemnormális jelenségekre is nyitottak vagyunk. Nagyon élvezük, amikor ezek a paranemnormális ügyészek izzadnak amikor szana- széjjel szedjük a kényszerirományaikat.
Az már nem is annyira az ügyész, mint Edit nyomozó szégyene, hogy Csilla szomszéd vallomásából az nem derül ki, hogy melyik időpontokról beszél, és így az sem deríthető ki, hogy akkor kik voltak jelen.
Az is érdekes ebben a vallomásban, hogy a saját zavarásáról beszél a tanú. Hangokról, bejárót elzárót autókról, stb. Tény ezzel szemben, hogy az uzsorás kapujától a legközelebbi szomszéd háza 60 m-re van. A kiírás szerint ez a 21/1-es ház. Ebből az következik, hogy a Csilla 21/4-es háza legalább 100 m-re van az uzsorás kapujától.
Mi lennék a legboldogabbak, ha egyszer annyian lennénk a Laura úton, hogy a tüntetés elérjen a 21/4-es házig, vagy akkora zajt csapjunk, hogy odáig zavaróan elhallatszon. Akkor már rég börtönben lenne az uzsorás, és csaló bandája, régen a kártérítéseket költenék a banki károsultak.
Most nem mondjuk, hogy ez a Csilla hazudik, de szükségét érezzük, hogy az állításainak alátámasztására helyszíni bizonyítást folytassunk.
Említi az ügyész, hogy orbánnál, és trócsányinál is voltunk, és ott is pezsgőt locsoltunk. Nem értjük, hogy mi köze ennek az uzsorás zaklatásához.
Épp ott volt náluk? Vagy csak kellett még írnia valamit? Vagy a pezsgő kilocsolása izgatta fel ennyire? Az uzsorásé a pezsgőgyár is?
Egyébként semmi bizonyítéka nincs rá, hogy pezsgőt locsoltunk ki.
Ettől hogyan lesz célunk a beavatkozás?
Ha már orbánt és trócsányit említik, miért hagyták ki a többi Patkány GO célpontot? Mindenesetre fura.
Az 1.e. alatt azt írja az ügyész, hogy „a csoport egyik nő tagja megjegyzést tett, hogy „Dugjunk már egyet a csányi előtt””
Nem értjük, hogy mi köze ennek a magánéletbe történő beavatkozáshoz. Az sem világos, hogy ettől kinek, és hogyan lett volna célja a beavatkozás. A vádlottaknak mi köze ahhoz, hogy valakinek szexuális vágyai vannak? Az sem került megemlítésre, hogy ki és milyen céllal mondta a fentieket. Arra sem derült fény, hogy az aktus megtörtént-e.
Az 1.g. is kérdéseket vet fel. Mi köze az ügyhöz annak, hogy Póka Laci véleményt formál bucsek gáborról? Ott volt akkor az uzsorásnál?
Az 1.h. is jó mutatja, hogy inkább mese, mint vádirat. Így vagyon írva: „majd az újságcikket bedobták a postaládába.” Ki tette? Hogyan valósította meg vele a zaklatás törvényi tényállását? Mármint, hogy abból a célból tette, hogy beavatkozzon az uzsorás magánéletébe.
Ebben a pontban többeket is felsorolnak, hogy beszédet mondtak, de mégsem lettek gyanúsítottak. Sőt a 13. oldalon közli is az ügyész, hogy ellenük megszüntették a gyanúsítást. A fura az, hogy ezek a személyek legalább annyi alkalommal voltak az uzsorásnál, legalább annyit tettek, mint azok, akiket végül meggyanúsítottak. Ez is azt bizonyítja, hogy egy szakmaiatlan, koncepciós eljárás részesei vagyunk.
Ha volt hátsó kijárat, ahogyan írták, akkor hogyan nem tudtak iskolába menni?
Vagy nem volt hátsó kijárat, vagy nem is akartak iskolába menni. De arra sincs adat, hogy a közterületen tartott véleménynyilvánítás hogyan akadályozta, hogy elhagyják a házukat.
Még a dalainkat sem idézik pontosan. 2.d. Így azért elég hiteltelen.
2.f. alatt azt írják, hogy „a mozgalom tagjai is megjelentek.” Megint az a kérdés, hogy mi köze ehhez a vádlottaknak. Ha meg már belevették az ügybe, akkor fontos lenne megjelölni, hogy kik voltak, mit tettek, és hogy hogyan függ össze a gyanúsításokkal.
Ha meg ennyire fontos, hogy leírták, akkor miért nincsenek a gyanúsítottak között?
Van, aki akkor is zaklat ha nincs ott, vagy a trócsányinál van, és van, aki akkor sem, ha ott van, és felszólal, és postaláda dob valamit?
Mi, vagy ki vezérli az ügyészt?
Az sem derül ki 2.h. pontban, hogy Póka Anita öltözéke, és azon a felirat, hogy I szívecske csányi, I szívecske orbán, hogyan meríti ki a zaklatás törvényi tényállását. Mert ugye biztosan fontos, ha leírta az ügyész.
A 2.i. pontban tanúi lehetünk az időeltérítésnek. Az elején 5-6 perces véleménynyilvánítást említenek. A végére már 6-7 perc lett belőle. Mindez idő alatt többen beszédet tartottak, és valaki még kiabált is. Ismét az a kérdés, hogy ki tartott beszédet, és ki kiabált. Az sem mellékes, hogy ezzel a vádlottak hogyan valósították meg a zaklatás bűncselekményét. Ezt nem nekünk kellene kitalálni, hanem az ügyésznek kellett volna leírni, ha vádiratot akart volna készíteni.
A koronát a 2.k.-val tette fel a művére az ügyész. 5 perces békés közterületi véleménynyilvánítással kapcsolatban azt írja, hogy: „A bűncselekmény elkövetése után…”
Lehet, hogy ott volt a mi ügyészünk 2016-ban az ügyészség napja rendezvényen, ahol a führer komoly életpályát ígért a szorgalmas szolgáknak, ha részt vesznek a rendje megteremtésében?
Most ennél jobban nem megyünk bele a véleménynyilvánítás szabadságába, a véleménynyilvánítás korlátozhatóságába. Ezzel kapcsolatos álláspontunkat majd a tárgyaláson kifejtjük a társadalomra veszélyességgel, és a vádirat, valamint a sértetti vallomások szétszedésével együtt.
Szintén az ügyész alkalmatlanságát mutatja, hogy a 13. oldalon közli, hogy Póka Lászlóval szemben folyik egy másik zaklatási ügy is. Csakhogy a vádlottak közül mások ellen is folyik ugyan az az ügy. Ráadásul mindkét ügyet ugyan az az ügyész felügyeli.
Mire mindegyik, a mesében felsorolt eseményt, vallomást, videót a fenti alapossággal átbeszéljük a tárgyaláson, bizonyításokat folytatunk le, addigra elmondhatjuk majd, hogy az egyik leghosszabb büntetőper fog folyni. Mindez békés véleménynyilvánítás miatt.
Lehet, hogy ez itt egy diktatúra?
Ezeken felül újból fontos kiemelnünk, hogy a zaklatás bűncselekmény törvényi tényállásnak kimerítése szempontjából teljesen mindegy, hogy egy 100 m-re lakó szomszéd hogyan éli meg a közterületen zajló véleménynyilvánítást.
Maga az ügyész is azt írja, hogy a cselekményeket bizonyítja. Szerintünk nem bizonyítja, legfeljebb utal rájuk általánosságban.
Jelen esetben nem a cselekményeket kell bizonyítani, hanem azt, hogy bárkinek célja lett volna beleavatkozni az uzsorás magánéletébe, vagy célja lett volna megfélemlíteni.
A célt a 4. oldalon kétszer is említi az ügyész. Csak kijelenti, hogy az volt a célunk. De sehol nem mutat rá, hogy ezt mivel bizonyítja.
Szintén visszatérve a parajelenségekre, olyant hallottunk már, hogy valaki azt hajtogatta, hogy tudok repülni, tudok repülni, tudok repülni… és kicsivel később egy tízemeletes ház előtti betonon találták meg szétloccsanva.
Ez történik az Erika ügyésszel, és Edit nyomozóval is. Attól, hogy ismételgetik, hogy célunk volt, még nem lesz a célunk.
Vigyázzanak a repüléssel!
Az is látszik, hogy meg sem ijedünk attól, hogy az NNI Erőszakos bűncselekmények osztálya folytatta a nyomozást, és attól sem, hogy Póka Lacit kitiltották Budapestről, és 17 megyéből.
Ezektől függetlenül, vagy talán pont ezek miatt heti rendszerességgel folyik a véleménynyilvánítás az uzsorás háza előtti közterületen is.
És fog is folyni, hiszen láthatjuk, hogy az első kihallgatás után jelentősen sűrűsödnek. Egy módon lehet ennek véget vetni: A bankárok kifizetik az okozott károkat.
Úgy gondoljuk, hogy az ügyész irománya a bíróságra kevés. Talán egy novellába alapnak jó lehet. De a sikerhez minimum Frei Tamással kellene beszélniük. Aztán hátha a führer filmes kaszinós haverjának is felkelti a téma az érdeklődését. Még egy film is lehetne belőle. A tárgyalásig talán a lehetséges címét is kitaláljuk.
A téma megvan: Mese a nagy, és gonosz Sárgapólósokról, akik félelemben tartják, és fenyegetik a picike szerencsétlen, kiszolgáltatott, hazudós, és kicsit kelekótya uzsorást.
További észrevételek
Mitől hány rendbeli?
Ezt igen nehezen tudjuk megfejteni.
Már csak az miatt is, mert korábban néhány vádlott esetében valóban kétrendbeli volt, amikor még az uzsorás felesége is sértett volt. Aztán szóltak mindenkinek, hogy már Erika nem érzi úgy, hogy beleavatkoztunk volna a magánéletébe. Így már csak egyrendbeli volt.
Most az ügyészi mesében Anita, Krisztián, és Laci esetében ismét kétrendbeli. Tudnánk találgatni, de jobb lett volna, ha az ügyész írja le. Mivel nem tette, így gyakorlatilag semmit nem ér az irat, tehát meg kell szüntetni az eljárást.
Úgy gondoljuk, hogy egy független bíróságnak sértésnek kellene tekintenie egy ilyen ügyészi beadványt. Még az előtt meg kellett volna szüntetni az eljárást, hogy kiküldték számunkra a levelet. Még most sem késő.
Kár lenne, ha a bíróság is hagyná, hogy egy koncepciós eljárásban való részvétel vádja illesse.
Koncepciós eljárás.
Úgy tűnik, hogy az ügyész keveri a zaklatás köznapi szóhasználatát a Btk. 222. §-ában meghatározott törvényi tényállással.
A köznapi szóhasználatban a gyakran előforduló, a sértett részéről háborgatásnak megélt cselekményeket sokszor zaklatásnak nevezik.
E koncepció alapján határozták meg a jogi minősítést. Tették ezt az első számú uzsorás nyomására az miatt, mert más módon – pedig sok mindent megpróbáltak már – nem tudták a SeVizás kifosztásokkal kapcsolatos véleménynyilvánításokat megakadályozni. (Mondjuk így sem, de ezt akkor még nem tudták)
Ehhez a jogi minősítéshez próbálták meg az elkövetési magatartást társítani.
A téves következtetés levonása abban nyilvánul meg, hogy a btk. 222. § -a úgy kezdődik, hogy: „Aki abból a célból…”
Helyesen következtetve a gyanú alaposságához nem arra vonatkozóan kell tényeket felsorakoztatni, hogy ki, mikor, mit csinált, hanem arra kellet volna adatot találni, hogy abból a célból tette, hogy az uzsorást megfélemlítse, vagy, hogy a magánéletébe beavatkozzon.
Az nem elegendő, hogy az első számú uzsorás a vallomásaiban előadja szépen színesen, hazudozva, mint ahogyan szokott, hogy mennyire rettegett, vagy, hogy mennyire beleavatkoztunk a magánéletébe.
Bízunk benne, hogy már az iratokból látja a bíróság, hogy ezt az ügyet meg kell szüntetni.
Büntetési tételek
Most akkor zaklattunk, vagy nem?
Azt értjük, hogy 3 200 oldal nyomozati anyag összegyűjtése, és több, mint két évi nyomozás után nagyon kellemetlen lenne azt mondani az ügyésznek, hogy nem is emel vádat.
Egy állítólag olyan súlyos bűncselekmény miatt, ami miatt Póka Laci 20 hete ki van tiltva Budapestről, és 17 megyéből, és a vádlottak közül Marika, Ferdinánd, Anita, és Laci esetében ugyan ilyen állítólagos bűncselekmények gyanúja miatt távoltartást rendeltek el két politikus lakóhelyétől is, e vádlott esetében kényszermunkát, a többiek esetében próbára bocsátást kérni… – szerintünk az ügyészi hivatás legalja.
Indítványaink
Indítványozzuk, hogy:
– A bíróság szüntesse meg az eljárást, mert az ügyészség nem nyújtott be törvényes vádiratot.
– Nyilvános tárgyaláson bírálja el a bíróság az ügyészség irományát, – amennyiben nem lát lehetőséget a vád törvénytelensége miatti elutasításra – mivel mind az ügyészségnek, mind a vád alá helyezett békés véleménynyilvánítóknak bizonyítási indítványaik vannak.
– Az összes, a nyomozás során kihallgatott tanú meghallgatását a tárgyaláson. Különösen azokat, akik vallomását az ügyész az 1., és 2. pontokban bejelölt, hogy azzal bizonyítja a cselekményeket.
– Az összes videó megtekintését, amit az ügyész az 1., és 2. . pontokban bejelölt, hogy azzal bizonyítja a cselekményeket. Letöltött, és a biztonsági szolgálat által készített videókat is.
– A rendőri jelentéseket író rendőrök meghallgatását.
– Az uzsorás, az uzsorás felesége, és nagykorú gyermeke meghallgatását.
– A „Ki-be járás az uzsorásnál” című videó megtekintését.
A tárgyalásra magunkkal visszük CD lemezen.
A fenti bizonyítási indítványainkkal azt kívánjuk bizonyítani, hogy egyrészt a cselekmények nem úgy történtek, ahogyan az ügyész elmesélte, másrészt, hogy az ügyészség nem bizonyította, hogy célunk lett volna az uzsorást megfélemlíteni, vagy beavatkozni a magánéletébe.
Indítványozzuk továbbá, hogy megfelelő méretű teremben folytassuk az eljárást ahhoz, hogy a hallgatóság és a sajtó jelen tudjon lenni. Az ügy jelentős érdeklődésre tart számot, ugyanis igen ritkán fordul elő, hogy az első számú uzsorás, vagy bármelyik másik uzsorás ennyire rettegjen a békés véleménynyilvánítóktól, mint ahogyan vallomásaiban a mi uzsorásunk, és felesége leírták. Például, hogy nem mert moziba menni, vagy az udvaron pakolni, és hogy vasárnap nem merték a gyerekeket iskolába vinni, meg hogy attól félnek, hogy a Póka Laci kiugrik egy kapualjból, és ki tudja mit csinál…
Nem csoda, hogy az emberek kíváncsiak, hogy kik lehetnek azok a rettegett Sárgapólósok, akik miatt 3 200 oldalnyi nyomozati iratot kellett összegyűjteni, akik miatt 2014. októberétől 2017. tavaszáig kellett nyomozni az NNI erőszakos bűncselekmények elleni osztályán, és új nyomozást kellett indítani 2016 őszén a BRFK kiemelt bűnügyek osztályán.
Kik lehetnek azok, akik miatt még szenteste is rendőröknek kell őrködniük a Laura úton?
Kik azok, akik annyira félelmetesek, hogy az uzsorás már többször visszavonta az ellenük felhozott vádjait, csak hogy ne kelljen találkozni velük?
Szóval jó nagy terem legyen, és a teremben feltétlen legyen minden alkalommal egy pszichiáter, aki az uzsorást megfigyeli. Mert azért az eddigi vallomásai, és eljárási cselekményei igen aggályosak.
A teremben legyen feltétlenül újraélesztő készülék is. Mert ugye látjuk, hogy az uzsorás mennyire retteg már attól is, hogy ha az utcán vannak a Sárgapólósok úgy, hogy kettőjük között átlátszatlan kerítés van vészkijárattal, biztonsági őrök, és az utcán több rendőr.
Már előre aggódunk, hogy mi lesz vele, ha egy teremben leszünk. Nem vennénk a szívünkre, ha valamelyik kérdésünknél annyira megijedne, hogy a többiek már ne tudjanak kérdezni tőle. Ezért kell az újraélesztő készülék.
Azt nem nagyon értjük, hogy a bíróság a Be. 540. § (1) bekezdésére hivatkozva miért javasolja, hogy könyörögjünk az ügyésznek a nyilvános ülés miatt.
Sem beismerni nem akarjuk, sem nem egyezkedünk. A bíróságnál indítványozzuk a fentiek szerint, hogy nyilvános tárgyaláson bírálja el az ügyet, mert bizonyításokat kell lefolytatni. Nem is keveset.
Most így ennyi jutott eszünkbe. A többit, és ezeket részletesen majd a tárgyaláson kifejtjük.
Tököl, 2017. július 16.
Tisztelettel:
Póka László Póka Anita
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A Sárgapólósok csütörtöki napja (2017. július 13.) igen sűrűre sikerült. Egy tárgyalás, öt akció, és egy mozgalmi tali.
Ruszkai Györgyike átváltoztató tárgyalását követően néhányan sajtótájékoztatót tartottak piCsányi és tróCsányi háza előtt.
Mivel én (Póka Laci) a mai napig ki vagyok tiltva Budapestről, és 17 megyéből, valamint jelenleg bóna zoltán képviselő házától is, így egy az otp birtokvédelmi perbe, az otp által becsatolt fényképemmel, sárga lepellel és hangommal voltam jelen a diktatúra oszlopánál.
Ezt követően Ferdinánd, és Marika követelték a végrehajtások és kilakoltatások leállítását, valamint szembesítették piCsányit a bromságaival a Laura út 26. szám előtti közterületen.
Útba esett tróCsányi háza, ahol Marika és Feri a végrehajtások és kilakoltatások leállításának követelése mellett majomkedvességi elméletekkel, és járdaépítészeti értekezéssel is előálltak.
Irénke a semmittevők és haszonlesők bűneiről szólt pár szót.
Természetesen mindegyik helyszínen a Végrehajtások és kilakoltatások leállítását követelő táblát tartották, akik éppen nem sajtótájékoztattak.
Százhalombattán bankoltunk egy kicsikét. Az erstében átadtuk, a bezárt otp-ben becsúsztattuk az ajtó alatt az egyezségi ajánlatunkat. Kicsit nagyobb balhé lett belőle, mint terveztük, mert a szakadt rendőrautóval érkező hatóság feltartott. Az erste reklámja szerint Most jött el az idő.
Fagyizás után visszatettük a leszedett plakátokat, már rendőri kíséret nélkül. A kormányablakra is jutott egy „Ne kockáztassunk, szavazzunk nemmel a fideszre” felirat. Itt látható:
A napot egy mozgalmas mozgalmi találkozóval zártuk:
Egy remek csütörtök után pénteken is volt még erőnk cselekedni. Meglátogattuk kövér házelnököt. Mi mutatjuk a példát. Már csak ezreknek kell elmenni a bankokhoz, bankokba, politikusok, bankvezérek házához a győzelemhez. Pl. így, ahogyan mi tettük:
KIMONDTÁK A BANKOK: NEM VOLT DEVIZA A HITELEK MÖGÖTT!
Ha a kormánynak is ki kellene mondania azt, hogy valóban nem volt deviza (ezt mindenki tudja) akkor jogos lenne a kérdés: akkor mit „forintosított” a kormány az adófizetők pénzéből? Netán megint a bankokat mentette (tőkésítette, és hozzájuk kötötte az átvert ügyfeleket)????
2013-ban kimondták a bankok: a kölcsönök mögött nem is volt deviza! Hanganyag alább!
Varga-Damm Andrea – A minap a Lánchíd Rádió vendége voltam.
„Varga-Damm Andrea pénzügyi jogász rádiónkban emlékeztetett: a magyar elszámolási törvényekkel rosszul avatkoztak be, a bankok visszaéltek a jegybank által ajánlott módszerekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ban kimondták a bankok: a kölcsönök mögött nem is volt deviza, így nem érthető, hogyan várták el, hogy a kockázatot az adósnak kell vállalni. A szakértő hozzátette: nagyon nagy munka lesz újra elszámolni, de meg kell tenni, mert lebénult a társadalom, a belső fogyasztás lelassult, a pszichés teher miatt az értékeiket, esetleg családtagjaikat elvesztő, elkeseredett emberek nem tudnak a munkájukban hatékonyan teljesíteni, sokan gyermeket sem vállaltak.” – Varga-Damm Andrea.
(civilkontroll)
Aztán érkezett a Bal-Rad villanypostájára (balrad13@gmail.com) Dr. Léhmann György levele:
A Kúria elnöke még magát a Kúriát is hajlandó befeketíteni, csakhogy mentse a kormányzat adósokat nyomorba döntő, uniós jogot sértő, a bankok érdekeit szolgáló rendelkezéseit a devizahitelekről – ezt Léhmann György Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett levelében írja.
A siófoki devizaperes ügyvédet – aki ezekben a napokban is sorra gyártja az őt felkereső egykori devizaadósok számára a végrehajtás megszüntetését kérő kereseteket, lévén,hogy nemcsak a turisztikai, hanem a kilakoltatási szezon is dúl éppen – Darák Péter minapi sajtónyilatkozata ösztönözte levélírásra. A legfőbb bírói testület elnöke ugyanis arra emlékeztetett: több magyar devizaadós ügyében is várható európai bírósági döntés és az egyik fő kérdés az, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek-e teljes egészében viselni úgy, ahogyan a 2014-es magyar, Léhmann szerint „adósmentőnek hazudott, valójában bankmentő, uniós jogot sértő” forintosítási törvény rendelkezik. Akár pénz is járhat vissza az adósoknak – helyezte kilátásba Darák, aki arról is beszélt: a parlamentben majdnem egyhangúlag elfogadott forintosítási törvény megalkotásakor „a kormányzat nagy mértékben támaszkodott a Kúria megállapításaira, érveire. Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni”.
– Csakhogy ez nem így történt – állítja a devizapereiről elhíresült ügyvéd. – 2014. július 4-e, a forintosítási törvény elfogadása előtt nem sokkal a Kúria jogegységi határozatot hozott, amiben valóban az állt, hogy az árfolyamkockázat viselésének tisztességtelensége bírsági eljárásban nem vizsgálható, ám leírta azt is, hogy akkor viszont vizsgálható, ha a hitelt felvevő adós nem tudta felmérni a pénzintézet tájékoztatásából azt, hogy mekkora árfolyamváltozás, s ebből fakadó törlesztőrészlet-növekedés várható a törlesztés évei, évtizedei alatt. Ismerve a banki tájékoztatásokat, aligha akad olyan fogyasztó, aki annak a tudatában vágott a svájcifrankhitelbe, hogy néhány év alatt duplájára nőhet a havi fizetni valója. Ez esetben aligha terjedt volna így el a devizahitel. Arról nem is beszélve: az autóhitelesek közül (sokuknak a forintosításkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt a havonkénti törlesztőrészlete) a legtöbb még csak banki ügyintézővel sem találkozott, elintézte a hitelügyletet az autókereskedés alkalmazottja.
Léhmann szerint tehát a Kúria igenis leírta, hogy mely esetekben kell vizsgálni az árfolyamkockázat adósra hárításának jogosságát, ennek ellenére Trócsányi László igazságügy-miniszter – azt követően, hogy a kormányzat a Kúria állásfoglalása és a törvény megszavazása között sürgősséggel tárgyalt a Bankszövetséggel, ahol megszülethetett az adósokat nyomorba döntő paktum – a jogszabály preambulumában azt írta: „A Kúria határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása”.
– Ez nem igaz, a bankok érdekei lettek itt csak figyelembe véve, és ezt Darák elnök úr is jól tudja, ezért is érthetetlen, hogyan képes még saját szervezetét is befeketítve a kormányzatot védeni – így a siófoki jogász. – A elnök úr szerint nem Magyarország szégyene ez a jogszabály, amit az uniós bíróság el fog meszelni? Hát hogy van ez mifelénk, a kormányzat parancsol a jognak, Darák elnök úr? És ez még jogállam? Hogyan lehetséges, hogy Európa egyetlen országában sem tapasztalható jogtiprás áldozatai a magyar devizaadósok? Míg nálunk az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósokra hárították, Lengyelországban a java részét a bankokkal „nyelették le”, míg Romániában az eredeti, vagyis a felvételkori árfolyamon kötelesek visszaváltani a svájcifrankalapú hiteleket a bankok…
Léhmann György amondó: a svájci frank hitelek anno nemcsak látszólagos értékállóságot jelentettek, de a bankok számára kezdettől sajátos csalási magatartást is lehetővé tettek. 2009. januártól a svájci frank jegybanki alapkamata 2,2-ről 0,1-0,2 százalékra zuhant – jelenleg is ott tart – és a törvénytisztelő Lengyelországban ettől a pillanattól kezdve a törlesztő részletek megfeleződtek. „Gyurcsány, Orbán, Csányi országában ellenben a törlesztő részletek a bankok hasraütés szerű ötletei alapján 2009. után is tovább nőttek. A bankok és a velük szövetkezők fájdalmára azonban 2014-től kezdődően elkezdett rendkívüli jelentőséget tulajdonítani az Európai Unió bírósága a banki kötelező tájékoztatás elmaradásának, a nem világos és nem érthető szerződési fogalmazásnak, s ilyen esetekben az árfolyamváltozás terheit elkezdte áthárítgatni a bankokra. Erre jött a Kúria 2014. júniusi állásfoglalása, majd erre válaszul a kormány és a bankok közötti paktum, végül az uniós joggal még csak köszönőviszonyban sem álló forintosítási törvény. Amit a parlamentben egy kivétellel mindenki megszavazott… Kire számíthatnak ezek után a magyar devizaadósok száz- és százezrei, akik közül ezrek veszítették már otthonukat, néhányan az életüket is? Saját magukra, maximum – ó, borzalom – az uniós bíróságra…”
„A kormányzat folytatólagos árulásban van, avagy kit szolgál a miniszter?”
„A kormányzat folytatólagos árulásban van” – mondta minapi sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik szóvivője. Azokra a sajtóhírekre emlékeztetett, melyek szerint Trócsányi László igazságügy-miniszter céges érdekeltségei bankokat védenek devizahiteles perekben. Z. Kárpát szerint egyrészt felmerül a kérdés, hogy valójában kinek az érdekében készültek az „adósmentő” jogszabályok, másrészt „a Jobbik már akkor verte az asztalt, amikor 156 forintos svájcifrank-árfolyamon felvett hiteleket 256 forintos árfolyamon forintosítottak”.
Bal-Rad komm: El kell mondjuk, hogy valami oknál fogva mostanság dőlnek a balrad.ru-hoz az ilyen vízgereblyézős e-mailek, tudósítások. Nem egy közülük a bajba jutott deviza-és forinthitelesek körében reményt – HAMIS REMÉNYT – keltve!
Merthogy a törekvések bár dícsérendők és elismerésre méltók – CSAK ILLÚZIÓKAT KELTENEK AZ ADÓSOKBAN! HAMIS ILLÚZIÓKAT! A történések főszereplói – politikusok és jogászok – egy állapotot kavargatnak, amit megpróbálnak renoválni. Ahelyett, hogy fölmérnék az állapotot, és megállapítanák: a probléma az maga a rendszer, ami nem javítható.
Menjünk sorba!
Kezdjük is mindjárt az elején, a rendszerváltásnál. Amikoris szabadon választott parlamentünk EGYIK ELSŐ INTÉZKEDÉSÉVEL PIACOSÍTOTTA a szocializmus MÁIG HATÓ szociálpolitikai intézkedésének eredményeként magyarok millióit otthonhoz juttató hosszúlejáratú, kedvezményes kamatozású, lakáscélú hiteleket.
Miután a hitelek „tulajdonosát” az OTP-t magánosították! INGYEN-BÉRMENTVE CSÁNYI SÁNDORNAK adta az állam! (Most ne taglaljuk hogy ez micsoda vagyongyarapodást jelentett Csányinak!)
„AKKOR” az intézkedés nyomán az ADDIG STABIL HAVI TÖRLESZTÓRÉSZLETEK hirtelen többszörösükre növekedtek! Azoknak, akik nem tudtak élni a tartozásuk egyösszegben való megfizetés „LEHETŐSÉGÉVEL”! Viszont – hála a szocializmus időszakának – ekkor viszonylag sokan tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével. Akik nem tudtak végtörleszteni, még azok sem vesztek el, hiszen VOLTAK TARTALÉKAIK AZ ADÓSOKNAK, ÉS AKKOR MÉG VOLTAK MUNKAHELYEK! Volt munkajövedelem! Birkózgattak a helyzettel!
DE MÁR AKKOR GYÜLEKEZTEK A VIHARFELHŐK!
Qrmányaink a pénzügyi szektor konszolidálásával (értsd: magánosításával és közpénzből való kistafírozásával) egyidejűleg megkezdte a MAGYAR GAZDASÁG SZÉTVERÉSÉT, KIRABLÁSÁT, MEGSZÜNTETÉSÉT!
Még ekkor sem volt NAGYON SÚLYOS a helyzet, mert bár már volt másfél millió munkanélküli, még mindig voltak valamicske tartalékok, és hát jöttek az összereldék is. Meg a feketemunka valamelyest csökkentette a nagy nyomást.
ÉS HÁT JÖTTEK A BANKOK „KEDVEZŐBBNÉL-KEDVEZŐBB” HITELEI!
Amit bizony sok-sok magyar a munkanélküliség elől menekülve SAJÁT VÁLLALKOZÁSA BEINDÍTÁSÁRA, „FEJLESZTÉSÉRE” fordított. Mindenféle piaci ismeret és gyakorlat nélkül. Csakhogy a vállalkozások közterheiis szépen kezdtek növögetni! A hitelek pedig egyre vonzóbbak és vonzóbbak lettek, egyre szélesebb kör juthatott hozzá. Nem kellett más hozzá, csak fedezet. Mondjuk a Kádár-kockák!
Aztán jöttek a „devizahitelek”! Hogy volt-e mögöttük deviza vagy sem, nincs lényege, hiszen a hitel fölvevői ITT ÉLTEK, ITT HASZNÁLTÁK FEL (költötték el) a „devizahitelt”, amit FORINTBAN KÉRTEK FOLYÓSÍTANI! (Ha devizában kérték volna, az sk. átváltás forintra már egy meredek veszteség lett volna!)
Erre a gazdaságtalanított országra, erre a kiszolgáltatott adóstömegre zúdult rá a 2008-as pénzügyi világválság! Amiből kikerekedett egy szép globális gazdasági válság!
Az összereldék direktíváknak engedve az anyaországok gazdaságának túlélésében kellett hogy részt vegyenek, nem pedig a gyarmatok munkahelyeinek megtartásában.
Beütött a krach a gyarmatokon. Nyilvánvaló, hogy egy SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜLI ország fizetőeszköze mindössze csak spekulációs célokat szolgálhat, hiszen nincs mögötte teljesítmény. Pontosan ez történt hazánkban. A magyar forint vergődött, a stabil valuták ára az egekbe szökött! Így a devizahitelek törlesztőrészletei is, amit pedig a munkahelyüket és munkajövedelmüket elvesztő adósok képtelenek voltak fizetni!
DOBRA KERÜLTEK A KÁDÁR-KOCKÁK!
Folytassuk tovább a történetet? Csak fölsorolással folytathatnánk, aminek sok értelme már nincs!
A hiteleskatasztrófa egy BŰNÖS RENDSZER BŰNÖS TÁRSADALOM-ÉS GAZDASÁGPOLITIKA HOZADÉKA! Ami immáron 28 esztendeje dúl!
A politikusok egymásra mutogatnak, ám az okokat nem hajlandók megnevezni! Érthető, hiszen ŐK ENNEK A BŰNÖS RENDSZERNEK A MŰKÖDTETŐI ÉS HASZONÉLVEZŐI! Bolondok lennének saját szerepüket nevesíteni a bűnelkövetők között.
Ezért is nem állt elő ezidáig egyetlen politusbűnöző, vagy politikai bűnbanda ŐSZINTE, MEGOLDÁST JAVASLÓ ELKÉPZELÉSSEL! NEM IS FOGNAK!
A jogászok pedig? Hát ők abból főznek, amilyen alapanyagot a politikusok eléjük raknak. De politikus és jogász…-egy táborban…-sok jóval nem kecsegtet! Hiszen majd mindegyik jogász bir valamilyen politus bűnbandához köthető szimpátiával.
Ennél fogva keltik az adósokban a hamis illúziót, hogy MAJD ŐK AZ X-PÁRTTAL KARÖLTVE…
Egy fenét! Amíg ez a bűnös rendszer működhet, addig nem lesz megoldás. Márpedig SENKITŐL NEM HALLANI, HOGY BŰNÖS A RENDSZER, MEG KELL DÖNTENI, LE KELL VÁLTANI!
Persze hogy nem mondják! Ebből a rendszerből élnek! Talán nem is rosszul! Keltve az a látszatot, hogy „senkit sem hagyunk az út szélén!”
De ezt a történetet egyszer már eljátszotta a magyarokkal valaki! Ráadásul úgy, hogy tudtuk – és egyre többen veszik észre: ZSÁKUTCA AZ AMELYNEK A SZÉLÉN… (Bár szerintünk inkább Keresztút!)
Na azt kellene kimondani politikusnak és jogásznak: ZSÁKUTCA EZ KÉREM AMIN A MAGYAROK BOLYONGANAK! Ebből még a Strasbourgi Bíróság sem fog bennünket kivezetni!
„…felmerül a kérdés, hogy valójában kinek az érdekében készültek az „adósmentő” jogszabályok…”
-A válasz itt van a Bal-Rad kommentben!
NEM AZ EGYSZERŰ – A „KISMAGYAROK” – ÉRDEKÉBEN! „A KEZDETEKTŐL” FOGVA NEM!
Amíg pedig föl nem bukkan a döbrögisztáni politikai palettán egy valóban őszinte, az egylnek boldogulását segíteni akaró, népben és nemzetben gondolkodó hiteles politikai erő, csak egy elhíresedett otthonvédő szlogenjét ismételhetjük:
„CSAK MAGADRA SZÁMÍTHATSZ!” (Póka László)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA, EURÓPAI PARLAMENTJE RÉSZÉRE!
Tisztelt Megszólítottak!
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a devizahitelek a Magyar Nép egyik legnagyobb nemzeti tragédiáját idézték elő a Tatárjárás óta.
A devizahitelezés nemzeti tragédiájának kialakulását a tragédia felelőseit a következő két részre osztott rövid ismertető tartalmazza:
A DEVIZAHITELEZÉS, A DEVIZA KÖLCSÖNNYÚJTÁS TRAGIKUS FOLYAMATA:
-2001 -ben az új devizatörvénnyel megnyílik a lehetőség a devizahitelezésre. /Ez az első Orbán Kormány idejére esik./
-2004 -ben Magyarország az Európai Unió egyik tagállamává válik.
-2005 -től megjelenik a banki pénzügyi piacon a devizakölcsön-devzahitel konstrukció. /Ez a Gyurcsány Kormány idejére esik/
-2006. és 2008 között a lakosság széles rétegeiben elterjed a devizakölcsön felvétel.
-2008. év végétől drasztikusan emelkednek a deviza kölcsönök törlesztő részletei.
-2011 végétől megindulnak a bírósági peres eljárások a devizakölcsönök érvénytelenségének megállapítása iránt.
-2012 től a bíróságok ítéletek sorát hozzák arról, hogy az árfolyamrés mint költség feltüntetésének hiánya következtében a deviza kölcsön szerződések semmisek, érvénytelenek.
-2013 június 6. napján a Kúria meghozza a 6/213-as Kúriai jogegységi döntését, mely életbelépését követően a bíróságok a devizaperekben hozandó döntéseiket a jogszabálynak nem minősülő Kúriai Polgári Jogegységi döntésekre alapozzák,és sorra utasítják el a devizaadósok kereseteit.
– 2014. -ben az Országgyűlés megalkotja a DH1 és DH2 törvényeket. (Lásd: 2014. évi XXXVIII törvény, 2014. évi XL törvény)
-2014 júniusától 2015. február végéig a bank elszámolások elkészítéséig a devizaperek és végrehajtások felfüggesztésre kerülnek.
-2016 elejétől újra indulnak a devizahitelesek által benyújtott perek birósági tárgyalásai, és ezen bírósági tárgyalásokon a devizaadósok keresetei a Kúria 6/3013 –as Polgári Jogegységi Döntésére hivatkozással elutasításra kerülnek.
A sikeres perlés érdekében a devizaperekben érintett adósok érdekeit képviselő jogászok a 6/2013-as Polgári Jogegységi Döntés által nem érintett érvénytelenségi okokat keresnek, és találnak is, azonban a Kúria a devizakölcsön-devizahitel szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló újabb jogi érveket is újabb jogegységi döntésekkel ellehetetlenítik.
–A Kúria az első és másodfokú bíróságok által az adósok javára szóló döntéseket sorra a bankok javára változtatja meg az adósok kárára.
II A DEVIZA HITELEZÉS JELENLEGI KIALAKULT TRAGÉDIÁJÁÉRT FELELŐSSÉ TEHETŐ OKOK:
-A devizaadósok, és a deviza ügyekkel foglalkozó szakemberek széles körében olyan álláspont alakul ki, hogy a Kúria kormányzati, állami utasítást hajt végre a deviza adósokkal szemben.
– A Kúria aktív szerepet vállal abban, hogy a deviza hitelekbe beleroppant családok végrehajtási eljárás útján, ingatlanaik elvesztésével hajléktalanként az utcára kerüljenek.
– Az államot a devizahitelezés területén a Magyar Nemzeti Bank képviseli. A Magyar Nemzeti Bank az állam képviselőjeként sorozatosan veri át, csapja be a devizahitellel érintettek széles tömegeit.
-A Magyar Nemzeti Bank és képviselői dolgozzák ki a devizahiteleseket érintő forintosítási törvényeket, úgy hogy tudván tudják a Magyar Nemzeti Bank szakemberi, hogy a deviza kölcsönök mögött a bankok ténylegesen nem rendelkeztek svájci frank devizával.
– A Magyar Nemzeti Bank tudtával, állami, úgynevezett „diszkont kincstárjegyek” lejárati idejével befolyása alá vonták a „svájci frank/forint” árfolyam mozgását.
Az állam a Magyar Nemzeti Bank tudtával 10 évre előre tudta jelezni a svájci frank forint árfolyamot a diszkont kincstárjegyek lejárati időpontjait figyelembe véve. /Lásd bizonyítékként a 2004. évi BÉT jelentés: ÁKK Zéró Kupongörbe számítási táblázat/
– Sem a devizakölcsönöket folyósító bankok képviselői, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelemért felelős szakemberei nem tájékoztattákelőre a devizakölcsönökkel érintett fogyasztókat a svájci frank várható árfolyam emelkedéséről.
– A Magyar Állam nem tájékoztatta a devizakölcsönökkel érintett adósokat arról, hogy az IMF 2008-ban azért biztosított kölcsönt Magyarország részére hogy a magyar pénzügyi piacról a deviza alapú kölcsönök kivezetésre kerüljenek. A magyar állam a devizaadós emberek megmentésére szánt összeget elsikkasztotta, azaz nem az eredetileg kijelölt célra hanem saját hasznára fordította.
– A Magyar Állam képviseletében eljáró, továbbá egyúttal a devizahiteles fogyasztóvédelmi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank 2016-ban nem tájékoztatta a deviza kölcsönökkel érintett magyar embereket arról, hogy az amerikai székhelyű AIG biztosító kifizette a bankok részére a Magyarországon folyósított deviza kölcsönökre a biztosítási összeget, azaz a deviza kölcsönök ezzel az összeggel kivezetésre kerültek a bankok könyveiből.
– A Magyar Állam képviseletében eljáró, továbbá egyúttal a devizahiteles fogyasztóvédelmi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank nem lépett fel a devizaadósok védelmében. A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője nem kötelezte a bankokat arra, hogy a biztosítási kártalanítási összeg alapján mérlegükből vezessék ki a deviza kölcsönöket. és a deviza kölcsönök megszűnéséről a devizakölcsönök összegének csökkenéséről írásban értesítsék a deviza adósokat.
-A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse tudatos mulasztással hagyta, és hagyja, hogy a deviza adósokat, a már nem létező adósságuk alapján bírósági végrehajtás alá vonhassák, és otthonukból kilakoltathassák.
– A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse tétlenül nézi, és hagyja, hogy a bankok a deviza adósok már megszűnt deviza követelését létező deviza követelésként értékesítsenek faktor cégeknek.
– A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse magatartásával a KÚRIÁVAL KARÖLTVE megtévesztéssel, cinikus elhallgatással szándékozik tönkre tenni a deviza adósokat, a deviza adósok ingatlan vagyonának elvétele és öngyilkosságba kergetése érdekében. /Lásd: A Fidesz Ördögi Terve:
07.10
Dél Alföldi Otthonvédelem
KÚRIA VALAMENNYI BÍRÁJA RÉSZÉRE!
Budapest
Tisztelt Kúriai Bírák!
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Önök kiemelten felelősek a Magyarországon a devizahitel-devizakölcsönök területén mára kialakult jelenlegi tragikus helyzetért.
Önökről mára kiderült, hogy a devizakölcsönök ügyében megindult peres eljárásokban az adósok igazát hajlítják el a bankokkal szemben.
Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy ügyvédi körökben az a szóbeszéd járja, hogy azért nem érdemes a devizakölcsön szerződések érvénytelensége ügyében peres eljárásokat kezdeményezni, mivel az adós hiába nyeri meg a bankkal szemben a peres eljárást, a bank által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Kúria úgyis a bank javára dönt, az adósokkal szemben.
Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy első és másodfokú bíróságok bírói köreiben az ország minden részéből egymástól független forrásokból folyamatosan azon állítás hangzik el, hogy az első és másodfokon szolgálatot teljesítő bírák látják az adósok igazságát a devizahiteles perekben, azonban szakmai meggyőződésük ellenére, KÚRIAI NYOMÁSRA mégis a bankok javára kell dönteniük az adósokkal szemben
Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy mára Önök, mint KURIAI BÍRÁK tejesen elvesztették szakmai hitelüket, becsületüket, és emberi tisztességüket azon emberek szemében, akik devizahitel-devizakölcsön problémával küzdenek.
Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a devizahitel-devizakölcsön problémával küzdő emberek nem feledkeztek el az elmúlt időszakban KÚRIA valós tényeket félremagyarázó, a devizaadósok fogyasztói jogait érdemben figyelembe nem vevő, a tényleges igazságot ferdítő döntéseiről.
Emlékeztetünk arra, hogy a KÚRIA érdemben a mai napig semmilyen érdemi intézkedést nem hozott Dr. Wellmann György Polgári Kollégium vezetőjére vonatkozóan azon levéllel kapcsolatban, amely levelet Dr. Wellmann György a Magyar Bankszövetsége részére bocsánatkérés képen írt egy a KÚRIA devizaadósok javára szóló ítéleti döntése miatt. Emlékeztetünk arra, hogy Dr. Wellmann György ezen levelének tartalma egyértelműen kifejezésre jutatta azt, hogy a KÚRIA A DEVIZAKÖLCSÖN-DEVIZAHITEL PEREKBEN A BANKOK JAVÁRA ELFOGULT MÓDON FOLYTATJA ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATÁT.
Emlékeztetünk arra, hogy több devizaperekkel foglalkozó jogi szakember nyílt levelében megfogalmazott kérése ellenére sem tett intézkedést, nem adott ki jogi iránymutatást a KÚRIA annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága előtt megindult C-483/16, C-51/17, C-126/17. számú előzetes döntéshozatali eljárásokra figyelemmel Magyarországon valamennyi devizakölcsön-devizahitel peres eljárás kerüljön felfüggesztésre.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.
Felhívjuk a figyelmet arra,, hogy az Európai Unió jogának elsőbbsége van a tagállamok (Magyarország) nemzeti jogszabályaival szemben.
Magyarország uniós tagságát kihirdető 2004. évi XXX tv. 1. sz. melléklete tartalmazza a csatlakozási szerződést, amelynek 53. és 54. cikkéből következően Magyarország az uniós taggá válástól kezdve az Irányelvek címzettje lett és minden intézkedést köteles megtenni az irányelvek átültetése és hatékony érvényesülése érdekében.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Uniós jog elsőbbsége az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 4.cikk (3) bekezdésének [korábban EGK 5. cikke] ún. lojalitási klauzuláján alapul. Lisszaboni Szerződést (2007.12.13.) elfogadó kormányközi konferenciának zárónyilatkozatához csatolt 17. sz. nyilatkozat az uniós jog elsőbbségét írja elő, utalva a 11197/07 (JUR260) dokumentum tartalmára. A Lisszaboni Szerződés és valamennyi melléklete a 2007. év december hó 22. napján vált a magyar jogrendszer részévé. (2007. évi CLXVIII. tv.).
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a devzahitel- devizakölcsön perek felfüggesztésére vonatkozó Kúriai intézkedés elmaradásból az a tényszerű következtetés adódik, hogy az Európai Unió Alapjogi Kartájában rögzített és AZ EURÓPAI UNIÓ SZABÁLYAINAK A MAGYAR NEMZETI JOGSZABÁLYOKKAL SZEMBENI ELSŐBBSÉGI KÖTELEZETTSÉGI ELŐÍRÁST A KÚRIA NEM KÍVÁNJA BETARTANI, ANNAK NEM KÍVÁN ELEGET TENNI, VÉGSŐ SORON A KÚRIA EZEN MAGATARTÁSÁVAL MAGYAROSZÁG NEMZETKÖZI TÁRSULÁSI KAPCSOLATAIT SÉRTŐ, MAGYAROSZÁG SZÖVETSÉGI KAPCSOLATAIT MEGINGATNI KÉPES MAGATARTÁST valósíthat meg.
VÉGEZETÜL: Felhívjuk az Önök figyelmét és felelősségét arra, hogy Magyarországon megközelítőleg 1 millió ember áll devizahiteles tartozása következtében kilakoltatás előtt. Magyarországon a deviza hitelezésből eredő terhek miatt a deviza hitelezés megindulása óta a megoldhatatlannak tűnő fizetési teher következtében több mint 5000 ember menekült az öngyilkosságba. Az érrendszeri, és daganatos megbetegedések 40 % -a vezethető vissza devizahitelek anyagi nehézségei miatti pszichés problémákra. Mára köztudomású ténnyé vált, és ÖNÖK ELŐTT IS TÖBBSZÖRÖSEN TÉNYSZERŰEN TUDOTT AZ, hogy a Magyarországon a pénzügyi intézmények által megkötött deviza kölcsönök mindegyike érvénytelen, jogszabályba ütközés következtében.
EMLÉKEZTETÜNK az Önök felelősségére abban, hogy devizahiteles ügyekben hozott -és az Európai Uniós fogyasztóvédelmi jogokat sértő-, az Önök által meghozott KURIAI döntésekből eredő következmények magyar embereket üldöztek-üldöznek külföldre és kergettek-kergetnek a halálba.
