(Akinek szüksége van rá, mentse el, mert nem az OBH oldalára mutat a hivatkozás)
Korábban kövér lászló házmester fejezte ki igényét, miszerint: A politikusok családját meg kell védeni a tüntetőktől.
Tette ezt 2015-ben egy nagyon összetett, sok mindent érintő interjúban, miközben többek között célozgatott a gyülekezési törvény módosításának szükségességére.
Természetesen az elfogadhatatlan cél, ezúttal is a politikai hatalom befolyásmentes működésének biztosítása, és a véleménynyilvánítás keretek közé szorítása.
Így fogalmazott kövér a riport utolsó részében:
„A gyülekezési törvény nem ad engedélyt az élethosszig tartó sátorozásra, a magánszféra súlyos megsértésére, például politikusok családjának megfélemlítésére, és a mindenféle köztéri vándorcirkusz felállítására.”
márciusában aKúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumavéleményt fogalmazott meg „1/2017.(III.27.) KMK vélemény a gyülekezési jog bíróságokat érintő gyakorlásának egyes kérdéseiről„ – címmel.
Ebben a véleményben, a gyülekezési jogra, Alaptörvényre, AB határozatokra, nemzetközi joggyakorlatra hivatkozva ügyesen kimunkálták, hogy milyen estekben tudják megtiltani a bíróságokon, bíróságok környékén a véleménynyilvánítást.
Amikor az idézett kollégiumi véleményre – az abban nem tiltott esetekre – hivatkozva hozzájárulást kértünk egy a kúria aulájában tartandó véleménynyilvánításra, akkor a hozzájárulást megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy amire mi hivatkoztunk, az csak egy vélemény, és nem kötelező alkalmazni.
júliusában az OBH tovább ment. Az igazságszolgáltatás bírálhatatlanságát akarják elérni.
Törvényt szeretne módosítani néhány fidesszes főbíró.
Több szakasz módosításával, és új törvényi tényállás létrehozásával el szeretnék érni, hogy az igazságszolgáltatás tevékenységét kizárólag a hatalom (pénzügyi és politikai) legyen jogosult bírálni.
Kifejezetten az a céljuk, hogy az átlagpolgár semmilyen módon ne tudja kifejteni a véleményét a bírák, bíróságok tevékenységével kapcsolatban.
Én úgy gondolom, hogy normális bíró ilyent nem akarhat. Kizárólag olyan birkának juthatott ez eszébe, és kizárólag olyan vehetett részt ennek kidolgozásában, akiknek a nyelve tövig bele van szorulva a hatalom, és hatalmat bitorlók (pénzügyi és politikai) seggébe.
Ha alaposan elolvassuk a munkaanyagot, láthatjuk, hogy az utóbbi két mondat leírásáért akár 2 év börtönt is lehetne kapni.
Indoklás: „Sajnálatos módon szinte mindennapos a bíróságokon a gyalázkodó hangvételű beadványok érkezése, blog-okban, Facebook-on, egyéb nagy nyilvánossághoz is eljutó fórumokon becsületsértő tartalmak megjelenése, amely kifejezetten az egyes bírákat, bírósági titkárokat támadja. Kiemelten fontos, hogy a jogalkotó állásfoglalásával hangsúlyozza a bírák, bírósági titkárok méltóságának, becsületének védelmét, amely segíthet a társadalmi bizalom és megbecsülés visszaállításában.”
Lehet, hogy ez akép nem tetszik nekik?
Az is kiolvasható, hogy mindehhez nem kellene, hogy a csipkéslelkű vérbíró maga tegyen feljelentést, azzal, hogy őt ez zavarta, megsértette az állítólagos becsületét. Ezt a feladatot gyakorolhatja a munkáltatója is.
Indoklás: „A magánindítvány „intézményi” előterjesztését az is indokolja, hogy a személyhez kapcsolódó védelem mögött/mellett ál egy – más értelemben vett – intézményvédelem is, hiszen a megjelölt bűncselekményeknél különösen fontos érdek az igazságszolgáltatásba, bírósági működésbe vetett bizalom, illetve ezen intézmények integritásának védelme. Az ilyen jogérvényesítéssel a sértett személyi adatainak védelme is hatékonyabban megvalósulhat.”
A módosító javaslatban benne van, hogy az ilyen véleménynyilvánító tartalmak eltávolítását maga a bíróság is elrendelheti. Eddig erre csak akkor volt lehetősége, ha a tartalom a „kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása” – témákban függött össze az adott üggyel.
Indoklás: „Valamennyi hatóságnak fontos érdeke fűződik a belé vetett társadalmi bizalom megőrzéséhez, a megbecsülés erősítéséhez és integritássértés esetén a gyors és hatékony fellépéshez. A hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén indokolt az elektronikus adatok leggyorsabb, leghatékonyabb eltávolítását lehetővé tenni.”
Ezt követően, ha a bírót feljelentem, és elindul az eljárás, akkor a bíró adatait zártan fogják kezelni.
Ugyan ez a védelem nem jár annak, akit mondjuk egy politikus feljelent becsületsértésért.
Indoklás: „Az utóbbi időben több olyan magánvádas eljárás is indult, amelynek feljelentője bírósági munkatárs ellen tett feljelentést, és ahol az eljárás olyan szakba is eljutott, ahol a feljelentett személyi adatait rögzíteni volt szükséges, amelyek ismerté válását követően a magánvádló ezen adatokkal visszaélt.”
És a csemege, az új tényállási javaslat… – Ami csupán az miatt érintheti az egyébként békés (nem erőszakos) Sárgaplósokat, mert egy véleménynyilvánításra bármikor ráfoghatják, hogy az erőszakos. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor politikusok, bankvezérek arcképét ábrázoló papírlapokat gyújtottam fel egy tüntetésen, és úgy gondolták a gyanúsításomban, hogy a papírlapokon követtem el erőszakot.
Azt is láthatjuk, hogy már fél éve ki vagyok tiltva Budapestről és 17 megyéből úgy, hogy azt állítják, hogy célom volt valami, de erre eddig semmilyen adatot nem mutattak fel.
Ezt a részt így egy az egyben idemásolom:
„3.7. Az igazságszolgáltatás működésének akadályozása
Javaslat:
A Btk. XXIV. fejezete egy új tényállással egészül ki, amelyet egészül ki – javaslatunk a 255. § után helyezendő el:
Az igazságszolgáltatás működésének akadályozása
§ (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy irányít, amelynek célja, hogy a bíróságok törvényes működését erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megakadályozza, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben vagy szerveződésben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van.
Indokolás: Az igazságszolgáltatás integritása a demokratikus állam elengedhetetlen feltétele, megőrzése a legszigorúbb büntetőjogi védelmet is megkívánhatja.
Speciális jellege miatt indokoltnak látjuk önálló tényállásban szabályozni az ennek akadályozására irányuló szervezkedést.”
Én meg indokoltnak látom, hogy a jó érzésű, az igazságszolgáltatást annak célja szerint gyakorolni akaró bírók, titkárok, és egyéb bírósági munkatársak végre álljanak fel, és mondjanak NEM-et seggnyaló, megalkuvó, a bírói hivatás gyakorlására méltatlan társaiknak.
Én magam jó néhány alkalommal küldtem már el bírót szemtől szemben a jó büdös 3,14csába. Többször vettem részt bírók munkáját kritizáló véleménynyilvánító akcióban. Számtalanszor tettem közzé véleményemet nagy nyilvánosság előtt.
De egy valamit mindenki észrevehetett. Minden esetben messziről ordított, hogy az adott bíró, vagy tanács nem a jog, hanem a hatalom elvárai szerint döntött, intézkedett, vagy vezette a tárgyalást.
Tessenek hivatásukat méltón gyakorolni, és akkor oly annyira elenyészők lesznek a negatív vélemények, amik egyedileg kezelhetők lesznek.
Még egy gondolat az indoklásokhoz: A megbecsülést, tiszteletet nem lehet kikényszeríteni. Azt csak kiérdemelni lehet.
A balrad.ru e-mailben kapott egy ajánlat videot. A küldője Fórizs Eszter. Hiteles-témával foglalkozik a video.
„Könyörtelen állami népírtás, dr. Polgár Zoltán elmagyarázta ma, hogyan is történik ez ma Magyarországon” – a címe ennek a közelmúltban rögzített videonak:
Még mielőtt „belemerülnénk” a témába, egy idézet a video alatti kommentek közül:
„Ha a devizahitelesek nem tolongtak volna lihegve hitelért a bankoknál, akkor nem lenne semmi problémájuk ! A hitelfelvevő és a bank között magánszerződés köttetett ! Mi köze ehhez az államnak! És meglepő módon ezek a neobolsevik uszítók mindenért a kormányt hibáztatják és nem a BANKOKAT! Majd akkor lesztek nagy sz. rban mind, ha ezek a neobolsevik uszítók elveszik mindenkinek mindenét ( házát, nyaralóját, földjét, vállalkozását, pénzét ( mint ahogy azt tették 1945 – ben ) és majd szétosztják maguk között ! Úgy, hogy csak lihegjetek nekik !”
– Ennyi bevezető után a szerintünk lényeges megállapítás hiteles ügyben:
Alapvetően elhibázott dolog JELEN TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEINK KÖZÖTT bárminemű jogszerú-vagy konszenzusos megoldást keresni! Nem azért mintha nem lenne, hanem azért, mert nincs meg hozzá a kellő politikai akarat!
A hitelcsapda egy eredendően bűnös rendszer következménye. Egy lassan harminc esztendeje a politikusok által ámított nép TUDATOS KIFOSZTÁSÁNAK a folyamata.
EGY ÖNÁLLÓ-SAJÁT-GAZDASÁGGAL NEM RENDELKEZŐ ORSZÁGBAN EZ TÖRVÉNYSZERŰ!
Törvényszerűen be kellett következnie ennek az állapotnak a 2008-as pénzügyi, majd az azt követő gazdasági világválság bekövetkeztekor.
Egy ország nemzeti fizetőeszközének erejét és súlyát az ország létező gazdasága biztosítja-alakítja. Aligha véletlen, hogy a válság előtt a forinthitelek kamatai sokszorosai voltak a devizában adható hitelek kamatainál. Már ez a tény jelezte, hogy NINCS SZÁMOTTEVŐ MAGYAR GAZDASÁG, és evégből a magyar fizetőeszköz csak a spekulánsok játékszere lehetett.
Voltak viszont összeszereldék, amelyek azlrt többé-kevésbé ellátták munkával a magyarokat. Akik mit sem sejtve a pénzügyi válság közeledtéről, munkajövedelmükre alapozva vettek fel hiteleket. Nagyon sokan egyetlen valamire való vagyontárgyukat „ajánlva” fedezetül!-a lakóingatlanukat. A hitelből aztán lett sok minden. Üdüléstől a saját vállalkozás beindításáig vagy fejlesztéséig-sok minden.
Volt munkahely, volt munkajövedelem, volt bizalom a jövőben.
2008-ig.
A válság mindenkit érintett. Még a multinacionális cégeket is, amelyeket pedig országaik kormányai a HAZAI munkahelyek megmentésére ösztökéltek. Így történt, hogy a magyarországi összeszereldék dolgozói bajba kerültek. Persze a legnagyobb bajba az adósok, akiknek voltak törlesztési kötelezettségeik. De az elveszett munkajövedelem-még ha az csak rövid idejű is volt-katasztrofába sodorta őket. Váratlanul! Nem mernénk állítani, hogy a politikusokat is váratlanul érte a probléma.
Ebben a helyzetben a magyar forint…! – láthatjuk. A devizák viszont…!-azt is láthatjuk! Bekövetkezett az, ami törvényszerűen be kellett hogy következzen egy saját, önálló gazdaság nélküli országban.
A hitelesválság annak a bűnös rendszernek a terméke, amely Magyarországot lerombolta és gyarmati sorba taszította.
Jóakaratú vagy politikai szándékoktól vezérelt emberek – jogászok vagy csak egyszerű póri sorban lévők – időnként nekibuzdulnak „megoldani” a hitelcsapdába zuhantakat helyzetét, vagy reményt önteni beléjük. Akciókkal vagy helyzetmagyarázással. A helyzetmagyarázók többnyire el is jutnak odáig, hogy jogszerűtlenséget állapítanak meg. És kijelentik, hogy VAN REMÉNY! Végső soron Strasbourban majd…!
Strassbourg nem fog megoldani semmit! Mint ahogyan az a helyi politikai elit sem, amely Magyarországot és a magyar népet ebbe a lehetetlen helyzetbe juttatta!
Miért is reménykednek segítségben azoktól, akik „EZT” a romboló politikai elitet mindig is segítette? Ez a nemzetrontó, hazaáruló politikai elit pedig, amely szétlopta az országot, miért segítene az általa bajba sodortakon? Hiszen az rendszeridegen lenne ha segítene!
A bajbajutottak csak magukra számíthatnak! Legfeljebb a hitelcsapdában vergődők összefogására. De hát az otthonvédő szervezetek száma is hiába magas, ha vezetőik többnyire a saját politikai ambícióik kiélését tartják igazán fontosnak.
A társadalom támogatása pedig abszolút hiánycikk! Pedig egyszer MINDENKI SORRA KERÜL!
A magyar lakosság eladósodottsága ismét meredeken emelkedik! Mi semmiből nem tanulunk! Csak bizakodunk. Hiszünk a tudálékoskodó okfejtésekben, hiszünk az örök hazug és tolvaj politikusoknak.
No meg sokan elhiszik a video alatti kommentelő bölcseletét: „gyünnek a komcsik, oszt elveszik…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A miniszter felesége nem bírja a férje tevékenységével szemben békésen, közterületen megfogalmazott kritikát. Olyan fideszesen agresszív módon mutatta meg a hatalom hozzáállását az alapvető jogokhoz.
A „gazminiszter” felesége úgy gondolta, hogy önkényesen, garázda és bunkó módon feloszlat egy közterületi véleménynyilvánítást még mielőtt megérkezett volna a rendőrség.
„Még a locsoláshoz is ész kell, hölgyem!” – hangzott el az egyik felháborodott Sárgapólós felkiáltása.
Tán Istennek képzeli magát ez a fideszesfeleség? Arra hivatkozott, hogy az esőben is vizesek lesznek a véleménynyilvánítók.
Vajon büntetlenül megteheti, hogy szándékosan kilocsol az utcára, hogy vélt, vagy valós sérelme miatt önkényesen vegyen elégtételt, elriasszon embereket attól, hogy közterületen véleményt nyilvánítsanak, vagy valamely politikai, vagy lakossági csoporthoz tartozzanak?
– Szerintem elkövette a garázdaság (Btk. 339. §) bűncselekményi alakzatát, hiszen erőszakos volt, kihívóan közösségellenesen viselkedett, és cselekvése alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkozást keltsen.
– Úgy gondolom, hogy elkövette a Közösség tagjai elleni erőszakot is. (Btk. 216. §) Hiszen a lakosság egyes csoportjához tartozása miatt (Sárgapólósok, SeVizás ellenállók, kormányellenes civilek) olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy a csoport egyes tagjaiban (olyanok is, akik ott sem voltak, csak látták, vagy hallották az erősazkos esetet) riadalmat keltsen. (A filmen is láthatót, hogy volt, aki nem is mert átjönni a vizes oldalra)
– Szerintem kimerítette a (2) bekezdést is: „Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
– Akár a (3) bekezdés is szóba jöhet, hiszen a slagból folyó víz akár felfegyverkezést is jelenthet.
– Akár még önbíráskodás (368. §) is lehetne, ha elfogadjuk, hogy vagyoni igénye, hogy hatalmon maradhasson a férje. Mert ugye közismert, hogy a Sárgapólósok tevékenysége a politikai hatalom ellen is hatnak.
Meg is teszem a feljelentést. HA úgy gondolod, hogy bármilyen, akár a fentieken túli vagy azzal megegyező bűncselekményt, vagy szabálysértést elkövetett trócsányi felesége, Te is tegyél feljelentést. Ne hagyjuk, hogy ezek szabadon garázdálkodhassanak, Istennek képzeljék magukat, önbíráskodjanak…
Menj te is a házaikhoz véleményt nyilvánítani, hiszen ez az amivel békésen el tudjuk érni, hogy cselekvést valósítsanak mega hatalmat bitorlók. A Kossuth téri szervezett megmozdulások ideje lejárt. Mert azokat a hatalom irányítja még akkor is, ha látszólag nem.
Tisztelet a bátor Sárgapólósoknak, különösen azért, mert volt önuralmuk egy ilyen helyzetben békésnek maradni.
Fontos információ, hogy nem trócsányi felesége az egyetlen, aki békés közterületi véleménynyilvánítások ellen önkényesen lép fel.
Korábban az első számú uzsorás felesége az ML Mercijével kishijján, szándékosan elgázolta a tiltakozókat.
Büntetőjogi eszközökkel próbálja megakadályozni a véleménynyilvánításokat kövér házmester, és bóna képviselő feleségükön keresztül.
Heves, vagy kevésbé heves szóváltás alakult ki békés közterületi véleménynyilvánítás miatt (a teljesség igénye nélkül) holló bence banif vezér, jelasity radovan erste vezér, semjén zsótika miniszterelnök helyettes, zolnai gyurika budapestbank vezér, rogán antilop, varga misike, gyurcsány ferike, orbán viktorka miniszterekkel vagy ezek családtagjaival, biztosnági őreivel.
Korábban kövér lacika házmester nyilatkozott úgy, hogy a politikusok családjait meg kell védeni a tüntetőktől.
Mi akkor a háza előtt szerveztünk egy tüntetést, hogy nem a tüntetőktől kell megvédeni a politikusok családjait, hanem a politikusoktól. Akkor bemutattuk, hogy sok politikus által elkövetett családon belüli bántalmazás került már napvilágra. Mennyi lehet még titokban?
Most azt mondom, hogy a tüntetőket kel megvédeni. Már nem csak a politikusoktól, biztonsági személyzetüktől, hanem a családtagjaiktól is.
Aki nem bírja a kritikát, az minek megy el közéleti szereplőnek? A csillogás tetszik, de a vélemény már nem?
Kedves ellenállók, Rajtatok múlik, vagy nem múlik, hogy észreveszik-e, hogy ezek együtt járnak.
És ha észreveszik, akkor vagy elkezdenek a nép érdekeit figyelembe véve politizálni, vagy elhúznak a büdös 3,14csába.
A gazságügyi miniszter feleségének egy korábbi megnyilvánulása itt látható 2:45-től:
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A következő „Ezer banki plakát napja” 2017. augusztus 19-20-án lesz. Ez csupán annyiban különbözik a többi naptól, hogy ilyenkor országosan többen mennek el a bankjukhoz, és teszik ki a véleményüket.
Vannak sokan, akik nem várnak meghirdetett napokra. Ők minden alkalommal kiteszik a véleményüket, amikor bank környékén járnak. Igazából ez lenne az ideális állapot.
Addig is, amíg ezrek látják be, hogy mekkora lehetőség van a bankokon történő véleménynyilvánításban, a legbátrabbak a kiemelt napokon egyidőben mutathatnak példát.
Akarsz a legbátrabbak, az úttörők közé tartozni? Erre lehetőséged van az Ezer bank plakát napján.
A játék arról szól, hogy készítünk néhány figyelemfelhívó plakátot a véleményünkkel, és kitesszük a közelünkben található bankokra. Ezt lefényképezzük és feltöltjük az eseményoldalra.
Hogy mit nyerünk ezzel?
– A hatalom láthatja, hogy vannak elszánt elégedetlen emberek.
– A kifosztottak láthatják, hogy lehet ellenállni.
– Példát tudunk mutatni, hogy legközelebb mások is fellépjenek saját érdekükben.
– Amikor sokan kiállunk magunkért, akkor a hatalom (pénzügyi és politikai) rájön, hogy nem lehet tovább folytatni a kifosztást.
– HA sok elszánt ember látja egymást, akkor érezni fogjuk a közös erőt, ami a tettekben mutatkozik meg. Ekkor fogunk győzni.
Az is fontos, hogy minél több ember képes, és hajlandó legyen önállóan cselekedni. Ennek az egyik próbája lehet a bankplakátolással megvalósított véleménynyilvánítás. Mert ha sokan képesek, és hajlandók önállóan cselekedni, akkor már nem a politikusok határozhatják, meg, hogy mi legyen jó nekünk.
HA sok ember bizonyítja a rátermettségét, akkor mi mondhatjuk meg a politikusoknak, hogy mit képviseljenek.
Az eseményoldal képe a 2013-as országos, nagyreményű bankplakátolás képeiből lett összerakva. Az akkor formálódó cselekvő összefogást politikai szarkavarók lehúzták. Ugyan azok az emberek, akik a 2014-es választások után eltűntek, majd mostanában a 2018-es választások előtt ismét osztják az észt. Most is, mint akkor arra próbálnak rávenni benneteket, hogy ne magatok cselekedjetek, hanem az ő hívószavuk hatására az ő gondolataik mögé felsorakozva passzívan csápoljatok a rendezvényeiken. Ezek a politikai szarkavarók pont úgy, mint a parlamenti pártok politikusai, azt szeretnék, ha birka módjára léteznétek.
Most ne hagyjuk, hogy eltérítsenek! Haladjunk sokan az önálló cselekvés útján.
Hogy lesznek-e új csatlakozók, az attól függ, hogy a korábbi véleménynyilvánítók mennyi emberhez juttatják el az ellenállás lehetőségének, módjának a hírét.
Legyél ellenálló, és legyél az ellenállás hírnöke!
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A balrad.ru kapott egy e-mailt, egy „örömteli” hírrel, ami az alfahir.hu-n jelent meg tegnapelőtt.
Az „örömhír” – a továbbiakban csak örömhír – a következő:
„A JOBBIK TOVÁBBRA IS KIÁLL A DEVIZAHITELESEK MELLETT” – MEGSZAVAZZÁK A MORATÓRIUMOT
A Jobbik a devizahitel-károsultak pártján áll és úgy látja, hogy a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása nélkül megoldhatatlan a kialakult helyzet. Amíg ez nem következik be, addig kilakoltatási és részleges végrehajtási moratóriumot kell elrendelni – közölte a párt péntek délután azután, hogy az LMP felszólította a Fidesz- és a Jobbik-frakciót, hogy tagjai vegyenek részt a parlament rendkívüli ülésén, és ott támogassák az LMP devizahitelesek megmentéséről szóló javaslatát.
Az LMP bírálta, hogy a jobbikos képviselők aláírásaikkal nem támogatták az ülés összehívását, a Jobbik ugyanakkor ezt azzal magyarázta, hogy a devizahitel-károsultak ügye és a „Lex CEU” közös rendkívüli ülésen történő tárgyalása nem indokolt, hiszen a „Lex CEU” jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, a Jobbik pedig azt várja, hogy a taláros testület végre állást foglaljon a CEU ügyében.
A szükséges 40 aláírás azonban így is összegyűlt, így a parlament megtárgyalhatja az LMP javaslatát, amely újra bevezetné Magyarországon a kilakoltatási moratóriumot, és felfüggesztené a jelenleg zajló kilakoltatási eljárásokat.
A rendkívüli ülésen a Jobbik a devizahitelesek mellett fog szavazni – közölte a párt közleményében. Mint fogalmaztak, „a Jobbik az egyedüli párt, akinek a devizahitelesek ügye a programjában szerepel és konkrét megoldási javaslatokat fogalmaz meg.”
Ennyi az örömhír!
Jónéhány ilyen és ehhez hasonló hír fog még napvilágot látnia közeljövőben, hiszen akcióidőszak következik. „Választások” lesznek jövőre Döbrögisztánban. Oszt’ van egy közel másfél milliós tábor, akiket érint a probléma. Közülük legalább félmillió a szavazásra jogosult. Valahogy jó lenne becserkészni ezt a rendszerverte tömeget!
A döbrögista horda kifújt ebben a témában. Utolső hiteles lehelletük a jövő májusig tartó árverési keszekuszaság, aztán – mivelhogy nyerni fognak – LOVAK KÖZÉ A GYEPLŐVEL! Ők a továbbiakat a bankok-vérehajtók-hiénacégek-szentháromságára bízzák!
AZ Ő TENNIVALÓJUK A KÉSZÜLŐDÉS LESZ MÁR! A CSOMAGOLÁS, A MARADÉK BESÖPRÉSE, A NYÚLCIPŐ PRÓBÁLGATÁSA!
Az ellenmaffiák némelyike még lát némi lerághatót a hitelescsontról. És elérkezettnek látták/látják az időt, hogy nekiveselkedjenek. Hátha hoz valamit a konyhára jövőre. Legalább néhány parlamenti mandátumot.
A HITELESPROBLÉMA (forintos vagy devizás) RENDSZERPROBLÉMA!
Egy eleve bűnös társadalom és gazdaságpolitka hordaléka. A rendszer jellemző velejárója.
MEGOLDHATÓ LENNE! – DE AZ RENDSZERIDEGEN MEGOLDÁS LENNE, AMI NEM KÍVÁNATOS!
MEGOLDHATÓ LENNE! – AMENNYIBEN A POLYTHYKAY ELYTH ŐSZINTÉN AKARNÁ A MEGOLDÁST!
Viszont ez az elyth csak részmegoldásokban gondolkodik. Még a józan logika szabályait is mellőzve.
„…a Jobbik az egyedüli párt, akinek a devizahitelesek ügye a programjában szerepel és konkrét megoldási javaslatokat fogalmaz meg.”
– HOL? Az egyperces reklámvideok valamelyikében?
Véleményünk szerint éppen itt az ideje, hogy az érintettek leszámoljanak azzal az illúzióval, amibe négyévente igyekeznek őket beleringatni a polythykusok!
Egy személyes élmény, egy kilakoltatási csatából:
A kilakoltatott amikor meglátta a Kádár – címeres pólót! – hirtelen rádöbbent a valóságra. „VISSZA A SZOCIALIZMUST! VISSZA A KÁDÁR – RENDSZERT!” – ordítozta zokogva.
A Jobbik „témafelelőse” ezt már nem látta-nem hallotta! Ő AKKOR MÁR MESSZE JÁRT A „TETTHELYTŐL”! Bár tagadhatatlan tény: KORÁBBAN JÁRT OTT!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Lassan eltelik fél év, hogy semmi nem történt az első számú uzsorás zaklatási ügyében a rendőrség, és ügyészség részéről.
Ez önmagában nem lenne probléma, de közben én kényszerintézkedés alatt állok úgy, hogy sem vádat nem emeltek, sem nem szüntették meg az ügyet.
Írtam nekik egy levelet
Gondoltam, egy figyelemfelhívó tárgy talán kirántja a nyelvüket az első számú uzsorás seggéből.
(Reméljük, nem bentebb tolja)
Hajrá!
PL
Tárgy: Mi a lófaszt csináltak az elmúlt hat hónapban az első számú uzsorás zaklatási ügyében? (01000/3209/2016. bü.)
Hallihó Ügyészség!
Hallihó BRFK Bűnüldözési Osztály!
Jól látják, a tárgy – Mi a lófaszt csináltak az elmúlt hat hónapban az első számú uzsorás zaklatási ügyében? – kicsit figyelemfelhívóra sikerült.
Na, nem volt ez véletlen. Általában amit írok, mondok, csinálok, az ritkán a véletlen műve. Most is valóban kíváncsi vagyok a válaszukra.
Ha tudják, cáfolják meg, hogy 2017. február 19. napjától – amióta őrizetbe vettek békés véleménynyilvánításért – nem tettek egyebet a 01000/3209/2016. bü. ügyben, mint hogy jó mélyen bent tartották a nyelvüket az első számú uzsorás seggében.
Ha nem emlékeznének, – mert ugye mélyen bedugott nyelvvel biztosan nehéz lehet emlékezni – leírom, hogy nyomozásuk hatására és indítványukra 2017. február 22-én ellenem lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Kitiltottak Budapestről, és 17 megyéből.
Az előállításom pillanatai:
Néhány nap múlva fél éve lesz, hogy nem is hallottam önökről. Na, ez nem lenne nagy baj, csak ugye ez a kényszerintézkedés… Ez egy kicsikét korlátozza alapvető jogaim gyakorlását.
Úgy tartják fenn a kényszerintézkedést, hogy sem nem emeltek fél év alatt vádat, sem nem történt semmilyen látható nyomozási cselekmény. Értem, hogy ezt várja el önöktől a gazdájuk picsányi. De nem fogadom el.
Vagy emeljenek vádat, hogy végre egy értelmes bíróság el tudja dönteni, hogy az első számú uzsorás hisztije, és az önök képtelen baromságai megállják-e a helyüket, vagy szüntessék meg az eljárást.
Úgyis időszerű lesz összefutnunk egy ülés erejéig, hiszen a Be. is előírja, hogy ha a kényszerintézkedés elrendelésétől vádemelés nélkül telt el hat hónap, akkor az ügyésznek kezdeményeznie kell a felülvizsgálatot. Ezzel csak az a baj, hogy 10 nap múlva lejár a hat hónap és még nem kaptam értesítést, hogy mikor lesz a felülvizsgáló ülés.
Olyanokat már nem is írok, hogy arra még fél év után sem mutattak rá, hogy milyen tény vagy adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy célom lett volna beavatkozni az uzsorás magánéletébe. Higgyék el, hogy ha célom lett volna, akkor azt már látták volna.
Inkább azon gondolkodjanak el, hogy aljas eljárásukat kövér és bóna szívta meg. Csak kérdezzék meg a szintén a tevepalotában ücsörgő kollégáikat, hogy mit össze visítoznak ez utóbbiak. Még az uzsoráson és feleségén is túl tudtak tenni hazudozásban, általánosításban, hisztiben.
Az aljas kitiltásom óta 115 alkalommal nyilvánítottam véleményt kövérnél és bónánál.
Ezekből is láthatják, hogy ha a fejük tetejére állnak, és még jobban bedugják a nyelvüket az uzsorás seggébe, akkor sem tudják megállítani az igazán elszánt emberek békés véleménynyilvánítását.
Azért az már elárul valamit, hogy a legutóbbi három videónk egy nap alatt összesen több mint 200 000 embert ért el.
Lehet, hogy öngólt lőttek ismét?
Jó móka ez a Felcsút is. – De jobban szeretem nem kényszer alatt megválasztani a véleménynyilvánításaim helyszíneit.
Amiatt is érdemes lenne megszüntetni az eljárást, – nem csak a kényszerintézkedést – mert láthatjuk, hogy az NNI-s ügyben – 3 200 oldal nyomozati anyag legyártása után sem tudtak értelmes vádiratot összehozni.
Most még egyszer hülyét akarnak csinálni magukból?
Lentre másolom ugyan ezen ügyben a BKKB-nek írt beadványomat, ami tartalmazza a lakhelyelhagyási Kúria felülvizsgálati kérelem anyagát is.
Az NNI ügyben, és más ügyekben benyújtott vádiratok, szabálysértési határozatok alapján nincsnek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy megértik a bíróságos, és Kúriás anyagot. Nem azért másoltam ide, csak hogy lássák, mennyi pótolni valójuk van még jogi területen.
Védőt nem kérek az ülésre és az ügyben később sem. Semmi szükségem arra, hogy Tizenötezerért ott üljön a tárgyaláson, és érdemben ne tegyen hozzá semmit az ügyhöz. Mint ahogyan önökről sem, úgy a védőről sem hallottam semmit az elmúlt fél évben.
Hajrá!
Póka László
Bírósági és Kúria beadványok:
Tárgy: Póka László ellen elrendelt lakhelyelhagyási tilalom fenntartásának hat hónapon túli megvizsgálása. (Végzés: 42.Bny.666/2017/2.)
Tisztelt Bíróság!
Kérem, hogy a Be. 137. § (6) bekezdése értelmében a tárgyban megjelölt végzés fenntartását szíveskedjenek felülvizsgálni.
A 42.Bny.1541/2017/2. számú végzés nem számít a 42.Bny.666/2017/2. számú végzés törvényes felülvizsgálatának.
– Egyrészt olyan bíró hozta, akinek kizárását korábban kértem, és ezen kizárási indítvány nem lett elbírálva.
– Én, a vádlott nem lehettem jelen, mivel nem értesítettek az ülésről, így nem is tudtam előadni a védekezésemet.
A tárgyban jelzett végzés óta 2017.08.22. napján telik el hat hónap. Mivel azóta nem történt vádemelés, – és nem is várható 2017. 08.22. napjáig, mivel a mai napig nem zárták le a nyomozást – a fent idézett törvényhely alapján a lakhelyelhagyási tilalom fenntartását felül kell vizsgálni.
Mint korábban is, most is kérem mezey ferenc bíró kizárását. Olyan bírónak adják az ügyet, – bízom benne, hogy találnak ilyent – aki hajlandó részletesen indokolni döntését, és érti, hogy a gyanú alaposságával kapcsolatban milyen feltételeknek kell teljesülni. Olyan bíróra lesz szükségünk, aki hajlandó legalább megvizsgálni – elutasítás esetén viszont hajlandó indokolni az elutasítás okát – az alapvető bizonyítási indítványokat. Olyan bírót kérek, akinek nem kell könyörögni a végzésért, és hajlandó az ülés jegyzőkönyvét is elküldeni.
Egyszóval olyan bírót kérek, akinek a nyelve nincs beszorulva az első számú uzsorás, és-vagy orbán viktor seggébe, és így tud elfogulatlanul ítélkezni az első számú uzsorást érintő ügyben.
Kérem, hogy a lakhelyelhagyási tilalom fenntartását elbíráló ülést – de leginkább nyilvános tárgyalás – megelőzően az ügyben eddig keletkezett valamennyi iratot bocsássák rendelkezésemre. Azokat mindenképpen, amit ellenem felhasználnak.
Az alaptörvény által biztosított tisztességes eljáráshoz való jogom értelmében, kérem, hogy már távoltartás elbírálását is nyilvános tárgyaláson biztosítsák. Tegyék ezt függetlenül a Be. ide vonatkozó előírásaitól. Meggyőződésem, hogy azok az előírások, amik általánosan írják elő a kényszerintézkedések zárt ülésen történő elbírálását, ellentétesek az Alaptörvény tisztességes eljárást biztosító rendelkezéseivel.
Bizonyítási indítványok.
Mivel a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésével alapvető jogaim gyakorlásában korlátoznak, így elengedhetetlen, hogy az ellenem felhozott vádakat, – melyek esetlegesen megalapozzák a bűnösség gyanúját – megfelelő eszközökkel tudjam cáfolni.
Korábban már írtam, hogy ehhez előbb részletesen meg kell ismernem, hogy mire alapozzák a gyanút.
Ezt követően lehetőséget kell, hogy kapjak arra, hogy a gyanú alapjára felhozott adatok, tények valótlanságát bizonyíthassam.
Ehhez elengedhetetlen, és így indítványozom a sértett, családtagjai, valamint a nyomozás során tanúként kihallgatott személy, valamennyi tanú meghallgatását a tárgyaláson (ülésen).
Indítványozom továbbá, hogy az eljárás során közösen tekintsük meg az alábbi hivatkozáson elérhető videót, mellyel azt kívánom bizonyítani, hogy a sértett és felesége hisztijével ellentétben a Laura úton megvalósuló véleménynyilvánítás nem akadályozza az ingatlanjukba való bejutást, és az onnan történő kijutást.
A tárgyalásra (ülésre) ezt a videót lemezen magammal viszem.
Védő jelenléte.
Mivel a korábbi üléseken sem sokat tett hozzá a kirendelt védő az ügyhöz, és azóta sem volt segítségemre, kifejezetten tiltakozom, hogy kirendelt védő jelen legyen.
Az ügy elhúzódása.
Az Alaptörvény XXIV. cikke kimondja, hogy jogom van ahhoz, hogy ésszerű határidőn belül elbírálják. Jelen esetben úgy tartanak kényszerintézkedés alatt, hogy az ügyben öt hónapja semmilyen látható nyomozati cselekmény nem történt, az ügyet nem zárták le.
A tárgyalás (ülés) időpontjáról kérem, hogy mielébb értesítsenek rövid úton is az alábbi elérhetőségeken: 0630-931-9802, pokalaszlo@nemadomahazamat.hu
A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésének létjogosultságával kapcsolatos érveimet a tárgyaláson (ülésen) részletesen kifejtem.
Ehhez előzetesen mellékelem a Kúria felé benyújtott, 2017. július 11. napján kelt iratomat. (Erre a mai napig nem kaptam választ, pedig lassan egy hónap eltelt.
Tököl, 2017. augusztus 6.
Tisztelettel: Póka László
Melléklet: Kúria beadvány
Tárgy: Felülvizsgálati kérelem 42.Bny.1541/2017/2, és a 31.Bnyf.8385/2017/2. végzések ellen
Tisztelt Kúria!
Aluírott Póka László a tárgyban megjelölt végzések tekintetében felülvizsgálati kérelemmel élek.
Álláspontom szerint a végzések meghozatalakor a bíróságok törvénysértéseket követtek el a lenti indoklás szerint.
Kérem, a végzések megsemmisítését, és a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését.
Kérem, hogy a lenti indoklás alapján az előzmény végzések törvényességét is szíveskedjenek felülvizsgálni. A felülvizsgálni kért végzések előzményei a 43.Bny.304/2017/5, 31.Bnyf.6172/2017/2 távoltartó végzések, és a 42.Bny.666/2017/2, 31.Bnyf.6276/2017/3 lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének végzései.
Előzmény:
február 14. napján a 43.Bny.304/2017/5. számú végzéssel távoltartást rendelt el a bíróság ellenem az első számú uzsorás, Budapest XII. kerület Laura út 26. számú lakóhelye tekintetében, mert a folyó büntetőügyben azt állítják, hogy zaklattam a pénzhatalom magyarországi helytartóját. A valóságban csak több alkalommal a lakóhelye előtti közterületen is békésen véleményt nyilvánítottam a bankok fosztogatásai, és az idomított majmaik, a politikusok ezzel kapcsolatos tétlensége miatt.
Mivel csupán a lakóhelytől való távoltartás tényét mondta ki a bíróság, (pontos szabályt nem határozott meg az 1/2007. Bk. vélemény iránymutatásai ellenére sem) 2017. február 19. napján a lakóhelytől (vagyis az ingatlantól) valamekkora (fizikailag érzékelhető) távolságra ismét békésen véleményt nyilvánítottam. Vagyis a távoltartás szabályait betartottam.
Ekkor a rendőrség engem elfogott. Azzal vádoltak, hogy megszegtem a távoltartás szabályait.
Két napig őrizetben voltam, majd 2017. február 22. napján a 42.Bny.666/2017/2. végzéssel lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellenem.
Mind a távoltartás, mind a lakhelyelhagyási végzések ellen határidőben fellebbeztem. Terjedelmes, és alaposan indokolt fellebbezéseimet indoklásnak alig nevezhető szűkszavú irományokkal, ugyan az a tanács 31.Bnyf.6172/2017/2, 31.Bnyf.6276/2017/3. számú végzésekkel elutasította.
Több beadványom, kizárási indítványom hatására a kényszerintézkedés felülvizsgálatát rendelték el. Kizárási indítványaim ellenére, annak elbírálása nélkül ugyan azon tanácsok előbb első, majd másodfokon is gyakorlatilag indoklás nélkül, és ülés tartása nélkül elutasították a felülvizsgálati kérelmemet.
Jellemző az ügyre, és az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotaira, hogy míg utolsó fellebbezésemben 9 oldalon keresztül indokoltam, hogy miért törvénysértő a kényszerintézkedés elrendelése, és fenntartása, addig a törvényszék végzése mindössze egy oldalban hagyja helyben az első fokú bíróság végzését.
Többek között azt írja a törvényszék, hogy „Az első fokú bíróság végzésében helytálóan állapította meg, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény vonatkozásában a felsorolt bizonyítékok alapján változatlanul fennál az alapos gyanú…”
Aggályos, hogy az első fokú bíróság semmilyen bizonyítékokat nem sorolt fel az alapos gyanú alátámasztására.
A bíróságok a rendőrséggel és az ügyészséggel együtt tévedésben vannak. A Btk. 222. § nem a cselekmények vonatkozásában, hanem a célzat tekintetében állapít meg büntethetőséget.
A célzatra vonatkozóan az eljárás során semmilyen formában nem közöltek velem tényt, vagy adatot.
A bíróság a végzésben hivatkozott arra is, hogy a nyomozás befejezéséhez közeledik. Ez már akkor is téves volt, hiszen a nyomozást augusztusig meghosszabbították. Azt is hozzá kell tenni, hogy tudomásom szerint semmilyen látható nyomozási cselekményt nem végeztek az ügyben 2017. márciusi kihallgatások óta.
Nem beszélve arról, hogy esetemben új tény és adat 2017. február 22. napján elrendelt lakhelyelhagyási tilalmam óta nem merülhetett fel.
Bűnismétlésről azért sem lehet szó, mert bűn csupán abban az esetben lehetne, ha abból a célból jelennék meg a Laura úton, hogy az uzsorást megfélemlítsem, vagy a magánéletébe beavatkozzam. Mivel ilyen célzatra nem derült fény, ilyent velem nem közötek, így nem csak a gyanú alaposságára, de a bűnismétlésre való hivatkozás is helytelen.
A beadványaimban megfogalmazott több felvetés tekintetében egyetlen szót sem írt a törvényszék egyik ügyben sem. Minden bizonnyal az miatt, mert nem voltak érveik.
Ez a felvetések többek között az alábbiak voltak:
– 31.Bnyf.6172/2017/2. számú ügyben
o Tisztességes eljárás, magánindítvány tekintetében
o Alapos gyanú
o A pontos cselekvés, a cselekvők személye sem került felderítésre
o Alapjogok korlátozása
o Kerítés, tulajdon, magánélet, közterület kérdése
o Eljárásjogi kérdések – hogyan adhatta be az ügyész az indítványt, ha magánindítványra indult az eljárás? Magánindítvány a zaklatás — közvádas a távoltartás?
o Tartós, vagy rendszeres, a háborgatás
o Nyilvános ülésen történő elbírálás II. fokon
– Amit ebben a végzésben indokoltak:
o Közszereplő – Ezt indokolták, és igazat is adtak nekem
– 31.Bnyf.6276/2017/3
o Budapest területi hatálya lakhelyelhagyásra miért indokolt.
o Időkorlát hiánya
o Alapos gyanú
o Bűnismétlés
o Távoltartás szabályainak megsértése
o Magánindítvány
o Miért az ügyész terjesztette elő a távoltartást?
o Alapjogok korlátozása
o Megtorlás
o Beavatkozás megtörténte
o Tisztességes eljárás—végzésbe olyant rótt fel, ami nem került szóba a tárgyaláson. (Fészbúk bejegyzés)
o Elfogultság
o Jegyzőkönyvek kérdése
o Eljárásjogi aggályok indítvány, feleség kivonása az ügyből
– 42.Bny.1541/2017/2
o Alapos gyanút nem fejti ki a zaklatás, mint célzat vonatkozásában, csak tényállást sorol a cselekvések tekintetében
o Vád komolytalansága
o Alapjogok korlátozása
o Feljelentés
o Jegyzőkönyvek, magánindítvány visszavonás iratok kikérése
o Lakhelyelhagyás időbeli korlát nélküli fenntartása
o Nem értesítettek a felülvizsgálat elbírálásának üléséről
Részletes indoklás:
Az alábbiak miatt tartom törvénysértőnek a végzéseket.
Indokolási kötelezettség elmulasztása
A bíróságok sorra nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek.
Mint fentebb is írtam, különösen utóbbi két végzésben – de a többinél is hiányosan – gyakorlatilag nem is indokolták, hogy miért utasítják el a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetése iránti kérelmemet.
Téves következtetések levonása
A gyanú alaposságának hiánya
Az alapos gyanú tekintetében olvashatunk egy határozatlan utalást arra, hogy vannak az elsőfokú eljárásban felsorolt bizonyítékok. Itt viszont egyrészt téves a bíróságok következtetése, vagy koncepciós jeleket mutat az eljárás.
Úgy tűnik, hogy keverik a zaklatás köznapi szóhasználatát a Btk. 222. §-ában meghatározott törvényi tényállással.
A köznapi szóhasználatban a gyakran előforduló, a sértett részéről háborgatásnak megélt cselekményeket sokszor zaklatásnak nevezik.
Ez a koncepció alapján határozták meg a jogi minősítést. Tették ezt az első számú uzsorás nyomására az miatt, mert más módon – pedig sok mindent megpróbáltak már – nem tudták a SeVizás kifosztásokkal kapcsolatos véleménynyilvánításokat megakadályozni.
Ehhez a jogi minősítéshez próbálták meg az elkövetési magatartást társítani.
A téves következtetés levonása abban nyilvánul meg, hogy a btk. 222. § -a úgy kezdődik, hogy: „Aki abból a célból…”
Helyesen következtetve a gyanú alaposságához nem arra vonatkozóan kell tényeket felsorakoztatni, hogy ki, mikor, mit csinált, hanem arra kellet volna adatot találni, hogy abból a célból tette, hogy az uzsorást megfélemlítse, vagy, hogy a magánéletébe beavatkozzon.
Az nem elegendő, hogy az első számú uzsorás a vallomásaiban előadja szépen színesen, hazudozva, mint ahogyan szokott, hogy mennyire rettegett, vagy, hogy mennyire beleavatkoztam a magánéletébe.
Jó látszik, hogy a bíróságok a nyomozás során összegyűjtött adatokból nem a törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartásra vonatkozóan vontak le következtetéseket a gyanú alaposságára tekintettel.
Az is látszik, hogy a célzattal kapcsolatos felvetéseimre egyetlen cáfolat sem érkezett.
A 43.Bny.304/2017/5. számú végzésben látunk egy halvány kísérletet a gyanú alaposságának alátámasztására. Ez a bíró volt az utolsó, aki ebben az ügyben hajlandó volt utalni arra, hogy a célzatosságot kell szem előtt tartani. Azt fejtegeti a végzés, hogy amennyiben nem a magánéletbe való beavatkozás lett volna a célom, akkor az otp előtt tüntettem volna.
Ez csupán azt bizonyítja, hogy a célzattal kapcsolatos okfejtésem helyes.
A gyanú alaposságát az miatt nem támasztja alá, mert csupán feltételezés. A kényszerintézkedés során a gyanú alaposságát adattal, vagy ténnyel kell alátámasztani. Egy feltételezés nem teszi a gyanút alapossá.
Alapos gyanú hiányában a kényszerintézkedés nem rendelhető el.
A fellebbezésemben a gyanú alaposságának hiányával kapcsolatban így fogalmaztam meg észrevételeimet:
„A II. fokú bíróság egyik eljárásban sem fejtette ki, hogy a fellebbezéseimben részletesen leírtak ellenére miből állapítható meg a gyanú alapossága. Sehol nem mutattak rá arra, hogy milyen tény támasztja alá, hogy szándékomban lett volna beavatkozni az első számú uzsorás magánéletébe. Egyetlen esetben lehet találkozni egy gyenge feltételezéssel, még a távoltartó végzésben. Ott is egyértelműen csak feltételezésről van szó.
Jelen fellebbezéssel támadott 42.Bny.1541/2017/2. számú végzés is ebben a témakörben ezer sebből vérzik. Ez a mezey ferenc azt írja a 2. oldal tetején, hogy a megalapozott gyanú nem gyengült. Megjegyzem, hogy soha nem mutatott rá sem ő maga, sem a többi tanács, hogy hogyan állt fenn.
Ezt követően azt írja le, hogy megalapozottan gyanúsítható vagyok azzal, hogy hogy hol és mikor jelentem meg, és hogy valakik milyen plakátokat tettek valahova.
– Ki kell emelni, hogy a zaklatás bűncselekmény esetében nem az teszi megalapozottá a gyanút, hogy a terhelt hol, és mikor volt, mit hova tett, hanem, hogy ezt milyen szándékkal tette.
Úgy összegezi ezt a részt, hogy ezek a magatartások jelentősen zavarták az uzsorást és családját. Ez sem a szándékot támasztja alá tényekkel.
Ezt követően még mindig a 2. oldalon, annak második felében hivatkozik valami általam nem, vagy csak részben ismert iratokra, amik alátámasztják az alapos gyanút. Csak, hogy azt nem tudjuk meg, hogy mi és hogyan támasztja alá. Gyakorlatilag egy törvénytelen és aljas végzést hozott ismét.”
Sajnos ebben az eljárásban természetessé vált, hogy az idézett felvetéseimre részletes indoklás helyett csupán a fentebb mér idézett általános megállapítást tette e törvényszék tanácsa.
A fentiekből adódóan mind a távoltartás, mind a lakhelyelhagyási tilalom törvénytelen eljárásban lett elrendelve.
Ezért kérem ezeket megszüntetni.
Eljárási szabálytalanságok, aggályok
Iratok megismerésének megtagadása
A Be. 211. § nem azt írja elő, hogy távoltartásnál nem kell megkapnom a nyomozási iratokat. (31.Bnyf.6172/2017/2. számú ügy)
Azt írja elő, hogy előzetes letartóztatásnál mindenképpen meg kell küldeni. Ezekben az eljárásokban egyik bíróság sem indokolta, hogy miért nem ismerhettem meg – és így nem is védekezhettem – sértetti indítványokat. Abból adódóan a védekezéshez való jogom mindenképpen sérült.
Különösen aggályos akkor lett az eljárás ezen szabálysértése, – mármint hogy a nyomozás során, és a kényszerintézkedési eljárásban felhasznált iratokat nem tekinthettem meg, amikor a 31.Bnyf.6276/2017/3. ügyben első fokú bíróság végzése 4. oldalának első bekezdésében olyan állítólagos Facebook bejegyzést hív fel indoklásként a szándékaim alátámasztására, amik nem kerültek szóba az ülésen, és ezeket az állítólagos bejegyzéseket nem tárták elém.
Ez önmagában törvénytelenné teszi az eljárást. Ezen – fellebbezésben is megfogalmazott -aggályaimmal kapcsolatban sem írt a végzésében egyetlen szót sem a II. fokú bíróság.
Kérem a Tisztelt Kúriát, – mint ahogyan kértem a törvényszéket is – hogy mint felettes bíróság intézkedjen, hogy a BKKB az általam az alábbiak szerint többször kért iratokat adja ki:
„Ismételten kérem, hogy a bíróság részemre küldje meg a 42.Bny.707/2016. számú ügyben az uzsorás magánindítványát visszavonó beadványát, ami miatt az ügy megszűnt, és a 43.Bny 304/2017. számú ügy tárgyalási jegyzőkönyvét.”
Kérem a tisztelt Törvényszéket, hogy a fentieken kívül intézkedjen, hogy a 42.Bny.707/2016. számú ügyben az ülés jegyzőkönyvét is adja ki a bíróság.
Mivel lakhelyelhagyási tilalom alatt állok a bíróság az iratokat lakcímemre küldje el.
A fenti iratok az ügyek felülvizsgálatához szükségesek. Így Alapvető Jogok Biztosának eljárásához, illetve nemzetközi eljárások megindításához.
Azért kérem a Kúria tanácsát is az ügy iratainak kiadásával kapcsolatos intézkedésre, mert többszöri kérésem ellenére azokat a mai napig nem kaptam meg.
Szabályok pontos meghatározásának hiánya
A lakhelyelhagyási végzés törvénytelenül született meg az miatt is, mert mezey ferenc tévesen hivatkozott a 42.Bny .666/2017/2. számú végzésében arra, hogy nem kellett volna a távoltartás szabályait pontosan meghatározni a 43. Bny.304/2017/5. végzésben.
Ez a kijelentése ellent mond az 1/2007. BK vélemény az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről kiadványban olvashatóknak.
„Be. 138/A-B. §
1. A távoltartást elrendelő határozat rendelkező részében nem csupán a távoltartás elrendelésének tényét, hanem betartandó szabályait is meg kell állapítani.
Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítvány nem tartalmazza a Be. 138/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfeleltethető konkrét adatokat, akkor az eljáró bíróságnak – a távoltartás elrendelését megelőzően – a Be. 211. §-a (1), illetve (3) bekezdése folytán van lehetősége az iratok, illetve a szóbeli előadás alapján tisztázni a betartandó szabályok konkrét tartalmát.”
Tehát már a BK vélemény is előírja a távoltartás pontos szabályainak meghatározását. Ebből is látszik, hogy mezey butaságokat beszél, miközben a végzésben azt magyarázza, hogy miért nem kell szabályokat meghatározni.
A fentiek szerint valóban nem szegtem meg semmilyen szabályt. Egyrészt, mert nem volt szabály. Ami volt azt pontosan betartottam. Távol voltam az uzsorás lakóhelyétől.
Az nem várható el a terhelttől, hogy ő maga végezze el a bíróság munkáját, és jelen esetben pontosítsa a bíróság által kimondott szabályokat.
Pontos szabály itt például a távolság egyértelmű meghatározása lehetett volna. Mivel ez nem történt meg, így a leírt szabályt maradéktalanul betartottam. – távol voltam az első számú uzsorás lakóhelyétől, mivel ne értem hozzá.
A fent idézett BK vélemény létjogosultságát támasztja alá, hogy a Szigetszentmiklósi Járásbíróságon 5.Bny.27/2017/2. számú végzést – amiben szintén nem volt pontos szabály – A Budapest Környéki Törvényszék fellebbezésünk hatására megváltoztatta, és pontosan megjelölte a betartandó távolságot. Nyilván ennek hatására hét nappal később szintén a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a 3.Bny.37./2017/7. végzésben már pontos távolságot jelölt meg.
A felsorolt későbbi végzésekből látszik, hogy az életszerűségre, és különösen a Bk véleményre történő hivatkozásunk helyes volt. Ebből következik, hogy az elrendelt távoltartás az uzsorás tekintetében nem tudtam megszegni, így a lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, és a bebörtönzésem is törvénytelen volt.
Talán nem meglepő jelen iratban, ha jelzem, hogy a szabályokkal kapcsolatban sem reagált egyik fellebbezésemre sem a törvényszék. Lehet, hogy nem volt érvük?
Az viszont mindenképpen törvénytelen, hogy nem indokoltak e tekintetben sem.
Távoltartás szabályainak megszegése esetén a Be. szerint nem lehet elrendelni lakhelyelhagyási tilalmat.
Az is törvénytelenné teszi a lakhelyelhagyási tilalmat, hogy a Be. 139. § (2) bekezdése alapján nem is lehetett volna elrendelni lakhelyelhagyási tilalmat.
„(2)466 Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki, előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.”
Ebből adódóan teljesen törvénytelenül állok kényszerintézkedés alatt.
Vád komolytalansága
Meg kell szüntetni a kényszerintézkedéseket az miatt is, mert a vád komolytalanná vált.
Beadványaimban részletesen kifejtettem, hogy az uzsorás sportot űz abból, hogy visszavonogatja indítványait. Kifejezetten tiltakozom az ellen, hogy az igazságszolgáltatást egy embereket nyomorba döntő oligarcha dróton rángassa.
Mellékelt videó tanúsága szerint hazugságok a magánindítvány azon állításai, hogy a lakóházba történő ki és bejárást a véleménynyilvánítások akadályozták volna. Ez józan ésszel eddig is megállapítható lett volna, de mellékelt videón (1. melléklet) látottak alapján bizonyítás is van rá. Egyébként erősen aggályos, hogy a terheltnek kell bizonyítani, hogy a feljelentő hazudik, és nem követel meg a hatóság bizonyítást a feljelentőtől.
Kérem a videó felvételt az iratok részévé tenni. A videó az alábbi hivatkozáson is elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=Zuyr7bBHCfI
A vád komolytalanságát támasztja alá az is, hogy időközben megkaptuk az NNI előtt – szintén az uzsorás állítólagos zaklatása miatt – folyamatban volt nyomozás lezárása utáni vádiratot. A 15 oldalas iratban egyetlen szó nem esik a célzatról, ami alapvető feltétele a zaklatás törvényi tényállásának kimerítésére. Bírósága ügyszáma: 14.B.1148/2017
Alapjogok ütközése, alapjogok korlátozhatósága
Úgy tűnik, hogy mind a zaklatási ügynek, de különösen a kényszerintézkedéseknek célja, a véleménynyilvánítás korlátozása. Ez látszik az ügyek elhúzódásából, az indoklások hiányából is.
Az üléseken többször hivatkoztam az alapvető jogok ütközésére, ennek szükségességére, és korlátozhatóságára is. Itt részletesebben kifejtem. Szomorú, hogy mezey ferencnek, és törvényszék eljáró tanácsának hiába is mondana ilyeneket az ember, nem hajlandó felfogni őket. Bízom benne, hogy a Kúria tanácsa másként lesz ezzel.
Írni sem kellene, de azért írom, hogy alapjogok ütközése tekintetében sem kaptam indokolást a fellebbezéseimben kifejtettekre.
Még a távoltartásnál utalt a bírónő arra, hogy az otp előtt kellene elmondanunk a véleményünket.
Ha szerinte ennyi a véleménynyilvánításhoz való jog, akkor nem csodálom, hogy nem tudta értelmezni a tárgyaláson kifejtett alapjogok ütköztetésével kapcsolatos álláspontokat. Hivatkozásaim az Alkotmánybíróság határozataira vonatkoznak. Mivel nem ért ehhez a területhez, vagy nem akar érteni, így a távoltartó és lakhelyelhagyási üléseken is kifejtették, hogy nem célja ennek az eljárásnak az alapjogok gyakorolhatóságának kérdése. Közben több alapvető jogomat is korlátozták a végzésekkel. Most akkor célja, vagy nem célja?
Úgy gondolom, hogy kényszerintézkedések körében alapvetően fontos kérdés, hogy az alapvető jogok ütköztetésével kapcsolatban elvégezzük a szükségességi és arányossági tesztet. Az AB a 18/2000 határozatában, és az ebben hivatkozott számos határozatban részletesen kifejti ezeket. Néhány gondolatot idézek belőle. Az idézéstől függetlenül bízom benne, hogy a Kúria bírái az eljáró első, és másod fokú bíróságokkal ellentétben nálunk jobban tisztában vannak az alapvető jogokkal, és azok egymáshoz való viszonyával.
„Az Alkotmánybíróság ez alkalommal is fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt – az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot – biztosítja. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt – különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke. (Abh.1., ABH 1992, 167., 179.; Abh.2., ABH 1994, 219., 223.; Abh.3., ABH 1999, 106., 111.)”
Az alábbi bekezdés elismeri, hogy a vélemény közlésének körülményei is tükrözhetnek véleményt.
„Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre.”
A véleménynyilvánítás korlátozásának lehetőségei. Szükségesség és arányosság:
„Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy valamely alkotmányos érték érvényesülése, vagy védelme érdekében történik, hanem szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményének, az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok, nyomós közérdek nélkül történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan [Abh.1., ABH 1992, 167., 171.; 56/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 312., 313.].”
Büntetőjogi korlátozás határai:
Eszerint: “A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben az ultima ratio. Társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor már más jogágak szankciói nem segítenek.
Az alkotmányos büntetőjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen. Valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélni: a különböző életviszonyok, erkölcsi és jogi normák védelmében az emberi jogokat és szabadságokat szükségképpen korlátozó büntetőjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni, akkor, ha az alkotmányos vagy az Alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges.” (ABH 1992, 167., 176.).
Ennek megfelelően a jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy elkerülhetetlenül szükséges-e a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadságnak korlátozása a rémhírterjesztésként leírt magatartások esetén; továbbá, hogy a korlátozás megfelel-e az arányosság követelményének, azaz az elérni kívánt célhoz a büntetőjog eszközrendszere általában, ezen belül pedig az adott büntető tényállás szükséges és megfelelő-e. E kérdéseket – figyelemmel saját eddigi gyakorlatára, a kontinentális jogrendszerekben domináns német és francia szabályozásra, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában kialakult elvekre – nemlegesen döntötte el.”
Hivatkozom továbbá a 4/2007-es AB határozatra, melyben az alapjogok korlátozhatóságáról így ír az Alkotmánybíróság:
„Alapvető jogok korlátozására az Alkotmány szerint csak törvényi formában kerülhet sor, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint abban az esetben, amennyiben a korlátozás más alapvető jog vagy alkotmányos cél érdekében szükséges; a korlátozásnak meg kell felelnie az arányosság követelményeinek, azaz a törvényhozónak mindig a lehető legenyhébb megoldást kell választania. A kommunikációs alapjogoknál az „alapjogi tesztben” összefoglalt követelményeken túlmenő elv, hogy az ezeket korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni. [ABH 1992, 167, 170-171.]”
A tiltakozás némításénak tilalma:
„Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl.”
A véleménynyilvánítás korlátozásának lehetőségei. Szükségesség és arányosság:
„Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.”
Büntetőjogi korlátozás határai:
„Az egyéni véleménynyilvánítási szabadság szubjektív joga mellett tehát az Alkotmány 61. §-ából következik a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog objektív, intézményes oldala nemcsak a sajtószabadságra, oktatási szabadságra stb. vonatkozik, hanem az intézményrendszernek arra az oldalára is, amely a véleménynyilvánítási szabadságot általánosságban a többi védett érték közé illeszti. Ezért a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatároznia, hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék.
Tekintettel arra, hogy a vizsgálat tárgya a véleménynyilvánítási szabadságnak a büntetőjog eszközeivel történő korlátozása, az alkotmányosság megítélésénél érvényesülnie kell a büntetőjog egész rendszerére vonatkozó alkotmányos követelményeknek is. Ezek forrása az alkotmányos büntetőjog koncepciója, a jogállamiságból, mint alapértékből az állami büntetőhatalom gyakorlására háramló következmények rendszere, ezen belül pedig a büntető jogalkotás számára adódó tartalmi korlátok és formai követelmények.”
A fentiekből is következik, hogy valamely személyek bizonyos alapvető jogaik gyakorlásának biztosítása nem járhat mások alapvető jogai gyakorlásának aránytalan korlátozásával.
A tárgyaláson elmondottak, és köztudomású tények alapján – mivel politikusokkal, bankvezérekkel a hivatalukban már csak a saját maguk által felépített fizikai határok miatt sem lehet véleményt nyilvánítani – nem lehet jogszerűen megtiltani a véleménynyilvánítást a Laura út 26. számú ház előtti közterületen, vagy bármelyik más kifosztó háza előtti közterületen.
A hivatkozott AB határozatok alapján jogszerű végzés csak úgy lett volna hozható, ha a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának megszüntetése helyett, e jogok gyakorlásának valamilyen mértékű korlátozása valósul meg a sértettek alapvető jogainak arányos korlátozása mellett.
Például időkorlát: 22-06 óra közötti időre rendelik el a távoltartást. – így a pihenéshez való jog biztosított.
Kérem a Kúriát, hogy azon kívül, hogy megsemmisíti a lakhelyelhagyási végzést, kezdeményezze Btk. 222. § alkotmányossági felülvizsgálatát. Mivel a törvényhely alkalmazása súlyosan és aránytalanul korlátozhatja a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlását. És mint a példa mutatja, a hatalmon lévő idomított majmok számára lehetőséget ad a hatalommal szembeni vélemény kifejezésének elnémítására.
A fentiekből is látszik, hogy a békés véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása barbár, és diktatórikus cselekedet. Különösen akkor, ha ez egyéb alapvető jogok korlátozásával is jár. Esetemben az eljárási szabálytalanágokkal, és a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésével sérültek az Alaptörvény Szabadság és Felelősség rész által biztosított jogaim. Különösen, de nem kizárólagosan:
– Az én alapvető jogaimat nem védi az állam, pedig kötelessége lenne (I. cikk)
– Az én alapvető jogaimat szükségtelenül, és aránytalanul korlátozza az állam (I. cikk (3) bekezdés
– Emberi méltósághoz való jogom (II. cikk)
– Szabadsághoz való jogom (IV. cikk)
o Különösen a (3) bekezdés (Bár itt nem őrizetbe vettek, de szabadságjogaimat elvonták)
– Védekezéshez való jogom, a véleménynyilvánítások korlátozásával (V. cikk)
– Békés gyülekezéshez való jogom (VIII. cikk)
– Véleménynyilvánításhoz való jogom (IX. cikk)
– Művelődéshez való jogom (XI. cikk)
– Munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogom (XII. cikk)
– Törvény előtti egyenlőséghez való jogom (XV. cikk)
– Tisztességes eljáráshoz, ésszerű határidőben való elintézéshez való jogom (XXIV. cikk)
– Szabad mozgáshoz való jogom (XXVII. cikk)
– Tisztességes bírósági eljáráshoz való jogom (XXVIII. cikk)
Egyenlő bánásmód elvének (Törvény előtti egyenlőséghez való jog) megsértése
A sértettek hivatkoztak a háborítatlan magánélethez való jogukra. Alaposan kiszínezve, hogy hogyan és mennyire nem tudtak élni a házban, és az udvaron, mikor alkalmanként néhány percben, többnyire csendesen megjelentek néhányan véleményt nyilvánítani a Laura úton.
– Bicskén a fidesz irodára kikerült a „Ne Lopj!” parancsolat. Aztán a „Ne hazudj!” – ból még nagyobb móka lett.
– Ezt követte még Bicskén egy rendőri intézkedés, ami szerintünk elég felemásra sikerült.
– A rendőri intézkedés közben a rádióban meghallottuk, hogy nagy erőket mozgósítanak a szomszédos Felcsútra. Így kíváncsiságunknak nem tudtunk ellenállni, mi is átmentünk.
Bicske fidesz iroda
Miután kikerült a Bicske központjában lévő fidesz irodára a „Ne lopj! parancsolat, megtaláltuk a hátsó ajtót. Kicsit idegesek lettek, hogy bementünk néhány kérdést feltenni.
Kifejtettük, hogy akkor lesz változás, ha minden fidesziroda, minden nap így néz majd ki, és minden képviselőhöz rendszeresen mennek emberek elmondani a véleményüket.
Nagyon sok érdekes hozzászólás volt közvetítés közben. Érdemes ezeket is elolvasni.
Hiszem azt, hogy amikor a fészbúkon hozzászólók is a tettek mezejére lépnek, akkor nagy változások lesznek.
Mindezt élőben közvetítettük.
Bicske rendőri intézkedés
A rendőri intézkedésből egyrészt lett még vagy fél órás buli a főtéren, melyet nagy érdeklődés kísért. Egyre többen beszélnek a Felcsút melletti településen arról, hogy a fidesszel szemben is lehet véleményt nyilvánítani.
Másrészt a buli abból alakult ki, hogy a rendőrök már megint hazudtak. Az helyett, hogy elmondták volna, hogy az miatt igazoltatnak, mert szentséget törtünk azzal, hogy a führer pártja ellen véleményt merünk nyilvánítani a királyságát jelképező járási központ központjában, általános intézkedésre hivatkoztak. – Közbiztonsági ellenőrzésként jelölték meg az igazoltatás okát.
Ezt követően csak azokat igazoltatták, akik sárgában voltak, vagy olyanokkal beszélgettek, akik sárgában világítottak a napfényben.
Ellentmondás alakult ki abból is, hogy akinek visszaadták az igazolványaikat, azokat is visszatartották, majd elkezdték a többi sárgapólóst is igazoltatni. A közvetítésekkor indult.
Később sem derült ki az igazoltatás oka, vagy célja. Olyanokkal már nem is foglalkoztunk mélyebben, hogy köszönés, bemutatkozás, stb…
Úgy tűnik, hogy a fidesz iroda valami nagyon nagy szent tehén lehet. Majdnem akkora, mint az első számú uzsorás.
Bizonyára sokan emlékeznek még, mekkora balhé lett abból, amikor a II. kerületben, a Keleti Károly utcában tettünk fel néhány ártatlan kérdést egy másik fidesz irodában. Akkor a polgármester parancsára villogó rendőrautókkal üldözték a járdán sétáló Sárgapólósokat, és azonnal begyűjtötték a környék térfigyelő kameráit is.
Ahogyan a videóban is elmondtuk, érdemes minden nap, minden fideszirodán (és irodában), minden bankon (és bankban), minden végrehajtó székhelyén, minden politikus, bankvezér házánál, minden elégedetlen embernek véleményt nyilvánítani.
Ekkor hallottuk meg a rendőrségi rádióforgalmazásban, hogy rendőri erőket mozgósítanak Felcsútra.
… és elindult a versenyfutás, hogy ki ér előbb Felcsútra.
A rendőri intézkedést is élőben közvetítettük.
Felcsút. – Hiába kerestük a rendőröket.
Mi ismerünk egy hátsó utat Bicskéről Felcsútra. A Stadion alatt érkeztünk oda, de egyetlen rendőrt sem láttunk. Később egy arra járó autós jelezte, hogy már jönnek a rendőrök, de végül több mint fél órás ottlétünk ideje alatt nem értek oda.
Ha már ott voltunk, hamar előkerültek mind a fideszfricskázó gondolatok, mind az autóban legtöbbször ott lapuló véleménynyilvánító táblák, feliratok.
Épp abban az időben voltunk ott, amikor nagyon sok szülő érkezett a fociedzésen, vagy táborban lévő gyerekért. Nagyon tetszett nekik az akció. Sokan kameráztak, többen álltak a kocsijuk mellett, és távolról figyelték az eseményeket.
Mint Kosztolányi Dezső Paulinájában is megírta, a felszólalásaink, plakátjaink, megjelenéseink beszélgetéseket indítanak el az emberek között. A beszélgetések gondolatokat gerjesztenek. A gondolatok előbb utóbb cselekvésekre fogják sarkallni a kifosztott, megalázott, jogaiktól megfosztott polgárokat.
Nézd meg a videót, hátha rájössz, hogy ilyent Te is tudsz csinálni!
Ne várj politikai szarkavarókra! Cselekedj magad!
A felcsúti akció élő közvetítése
Ezt a bejegyzést elküldjük a sajtó értesítési listánkra is. Hátha rájönnek a sajtó munkatársai, hogy ki kellene húzniuk a nyelvüket a politikusok seggéből.
Hátha rájönnek, hogy érdemes a civil cselekvőkkel is foglalkozni, mert az ő akcióik is tudnak hét óra alatt 80 000 fölötti elérést biztosítani. Csupán azért, mert igaz, mert izgalmas, mert az emberek a saját vágyaikat látják megelevenedni.
Mekkora lenne a népszerűsége az akcióknak, ha a fősodratú, vagy a nemzetinek, és civilnek mondott sajtó nem hanyagolná a Sárgapólósokat?
Csak emlékezzetek a bankárkonferenciás akció 1,5 Milliós elérésére. Abban az évben a Hírtv legnézettebb videója volt.
Hajrá!
PL
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
…nagyon nagy sikere volt az országos bankplakátolásnak.
Sokan csatlakoztak. Sok bejegyzés született.
Elindult valami, amit a hatalom beépített szarkavaróival nem tudott irányítani. Ezért volt, hogy sok megmondóember hevesen ellenezte a sok önálló megmozdulást. Minden áron a nagytömegű megmozdulások felé akarta terelni az embereket. Sajnos sokakat sikerült megtéveszteniük.
De ezek a megtévesztők szinte mind eltűntek a választások után. – Majd előkerültek most a következő választás előtt néhány hónappal.
Remélem, hogy most nem dőlnek be sokan a hatalom embereinek.
Cselekedjetek önállóan, állandóan.
Itt lentebb néhány bejegyzést találhattok 2013. augusztus 10. napjáról. Érdemes végignézni, és megcsodálni az akkori hősök tetteit.
Hiába hivatkoztunk a Be. rendelkezéseire a 8 napos értesítési határidőkkel kapcsolatban, azt a választ kaptuk, hogy akár ottleszünk, akár nem, meg lesz tartva.
– Ilyenkor azon gondolkodom, hogy egy bántalmazott családnak – aki nem politikus, vagy bankvezér – miért kell várnia éveket, egy távoltartó ülésre.
Mint sokan tudják, 8 nappal korábban, augusztus 2-án nem rendelte el dr. Balogh László a távoltartást. Akkor az egyész Szigetszentmiklósi Járásbíróság elfogultságát jelentettük be, mert az indítványozó, – kövér felesége – a Szigetszentmiklósi Járási hivatal vezetője.
Az elfogultságot is nagyon gyorsan elbírálták. Ilyennel sem találkoztunk korábban. – Nem találták alaposnak.
Milyen erők mozgathatják a szálakat itt?
Lehet, hogy mégis a házaiknál történő véleménynyilvánítás lesz a nyerő?
Mert ez az, ami már nem teszi kényelmessé a kifosztást, hazaárulást, bankárok seggnyalását.
Te mikor mész a házaikhoz?
Pedig mi jófejek voltunk. Vállaltuk, hogy amíg nem kezdeményeznek újabb távoltartást, lehetőleg nem megyünk hétvégén, és hétköznapon sem jelenünk meg minden nap.
Úgy tűnik, hogy ezek nem a nyugalmukat akarják biztosítani, hanem a véleménynyilvánítást akarják korlátozni.
A szám is izgalmas: 2017. 08. 10. napján 11 órakor a 111. tárgyalóban leszünk Szigetszentmiklóson.
Előtte 10 órakor sajtótájékoztató lesz a Szigetszentmiklós Nyár utca 23 számú ház előtt.
Az ülés után:
– ha nem rendelik el, akkor ugyanitt tartunk sajtótájékoztatót.
– ha elrendelik, akkor Dunavarsányban a Kolozsvári utca 7 szám előtt.
Most megmutatjuk, hogy a kifosztók házainál megvalósított véleménynyilvánításokkal célunk nem a háborgatás meg a beavatkozás, hanem maga a véleménynyilvánítás.
Egy jó ideje a hatalom mindent megtesz, hogy megállítsa – leginkább a Sárgapólósok által művelt – politikusok, bankvezérek házai előtt gyakorolt véleménynyilvánítást.
De vannak páran, akik nem ijedtek meg mindezektől…
Mentek, és mennek tovább. Minden tiltás, eljárások, rendőri intézkedések ellenére folytatják a közterületen megvalósított békés véleménynyilvánításokat.
Azt is láttattuk, hogy minél erősebb volt a hatalom támadása ellenünk, annál gyakrabban jelenünk meg a kifosztók házainál. Legutóbb, amikor a második kövéres távoltartásra készültünk, a bírósági ülés időpontjáig minden nap tiltakoztunk a békés véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása ellen a Nyár utcában.
A kitartó, és áldozatkész megnyilvánulásaink után nagyszerű eredmény, hogy dr. Balogh László 2017. augusztus 2. napján nem rendelt el távoltartást kövér lászló házelnök házánál tartott békés véleménynyilvánítások miatt.
Sajtótájékoztató az ülésről:
Jó alkalom ez arra, hogy bebizonyítsuk, nem a háborítás, a magánéletbe történő beavatkozás a célunk. Ami miatt ott vagyunk, az az, hogy felhívjuk a figyelmet a SeVizás problémára, a hatalom túlhatalmára, az épülő diktatúra veszélyeire, a szabadságjogok büntetőjogi eszközökkel történő korlátozására.
Hogy szándékunk a politikusok, bankvezérek, és családtagjaik számára is egyértelmű legyen, Anitával megfogalmaztunk egy egyoldalú vállalást.
– Mindaddig, amíg újabb távoltartást nem kezdeményeznek kövérék, vagy bónáék, addig nem megyünk minden nap véleményt nyilvánítani. Hetente néhány alkalommal jelenünk meg, és igyekszünk a hétvégéket kihagyni. Hétvégén csak akkor mondjuk el házaiknál a gondolatainkat, ha más akciók miatt ez fontos, vagy valami különleges okunk lesz rá.
Bízunk benne, hogy a politikusok és családtagjaik értékelni fogják a gesztusunkat. Felmérik, hogy a társadalmi vita kialakulása szempontjából elengedhetetlen a társadalom véleményének kinyilvánítása.
Bízunk benne, hogy felfogják azt is, hogy a véleménynyilvánítás formája, gyakorisága, dinamikája nagymértékben függ hatalmat bitorlók viselkedésétől. Mert már nem hülye a nép.
Természetesen kövérnél és bónánál tartott véleménynyilvánítások gyakorisága tovább fog csökkenni, amikor már ismét lesz szabadság szólás után is. Ezt akkor fogjuk látni, amikor megszűnik Póka Lacit sújtó kitiltás Budapestről és 17 megyéből. Ez egyébként nem újdonság, hiszen így volt ez 2017. február 22-ét megelőzően is, mielőtt elrendelték a lakhelyelhagyási tilalmat.
Jelen bejegyzést elküldjük a BRFK részére azzal, hogy belátása szerint juttassa el a két zaklatási ügyben a sértettek részére. Mert ugye mi magunk nem akarjuk felvenni a kapcsolatot a politikusok családtagjaival. (A rendőrség ellen meg csak nem kérnek távoltartást!)
Természetesen a fentieket videóban is elő fogjuk adni. Természetesen kövér és bóna házánál. Természetesen a legközelebbi véleménynyilvánítások alkalmával.
Hajrá!
PL
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
