Ügyészek, vagy mesemondók?

Az uzsorás zaklatása ügyében elkészült az első vádiratnak nevezett bénaság.

 

Kíváncsi vagyok, hogy azoknál a vádlottaknál, ahol kirendelt ügyvéd van, mire jutottunk.

Különösen az a muki érdekel, aki 150 000 Ft-ot számlázott 24 perces iratismertetésért.

Az ügyről sokminden kiderül a beadványunkból (lentebb), és a mellékelt vádirat megjelölésű valamiből. Melléklet itt érhető el: https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/1965384260154176

Hajrá!

PL

Tárgy: 14.B.1148/2017. számú ügyben reagálás a vádiratnak nevezett, de a valóságban: Mese a nagy, és gonosz Sárgapólósokról, akik félelemben tartják, és fenyegetik a picike, szerencsétlen, kiszolgáltatott, hazudós, és kicsit kelekótya uzsorást.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Póka László és Póka Anita az alábbiakban tesszük meg észrevételünket a megküldött vádiratra.

Ha rövidek akarnánk lenni, akkor csak a tárgyra hivatkozva kérnénk, hogy minden további perbeli cselekmény mellőzésével szüntesse meg az eljárást, mert a vádirat nem létezik, és-vagy nem törvényes.

Csak jelezzük, hogy attól még nem lesz egy iromány törvényes vádirat, mert kinagyított és vastagított betűkkel ráírják, hogy vádirat.

Attól sem lesz egy irat törvényes vádirat, ha olyan ügyészek pecsételik le, akiknek a nyelve tövig benne van az első számú uzsorás fenekében.

Az eddigi eljárásainkból látjuk, hogy az ügyészi hivatást a legtöbb esetben nem éppen a jogi szakma csúcsán lévő személyek gyakorolják. Ennek ellenére nehezen tudjuk elképzelni, hogy nyomás nélkül ne tudnák értelmezni az eljáró ügyészek a zaklatás törvényi tényállását. Már csak azért sem, mert a lényeg a mondatok elején van. Idézzük: „Aki abból a célból…”

Az ügyészség 15 oldalas meséjében egyetlen mondatot nem láttunk arra vonatkozóan, hogy olyan tényt, adatot közöltek volna, amivel azt igazolják, hogy bármelyik Sárgapólósnak célja lett volna megfélemlíteni az ország első számú uzsorását, vagy beleavatkozni az ő félélelmekkel teli magánéletébe.

A törvényi tényállás kimerítésének kötelezettségét nem pótolja az sem, hogy felsorolnak, és részletesen leírnak – néhol tévesen sorolnak és részleteznek – 21 alkalmat, amikor Sárgapólósok békésen véleményt nyilvánítanak.

A törvényi tényállás kimerítésének szempontjából teljesen mindegy, hogy ki mit csinál, mikor, kivel, hogyan és hányszor teszi, ha nem bizonyított, hogy a célja a megfélemlítés, vagy a magánéletbe történő beavatkozás lett volna.

Jelen esetben nem csak a bizonyítottság hiányzik, de az ügyészek még csak meg sem említik a célzatosságot.

A mese 4. oldalán írnak olyant ezek az ügyészek, hogy nekünk az volt a célunk, hogy…

Az viszont nem derül ki, hogy honnan veszik, hogy nekünk célunk lett volna. Már csak azért sem, mert ezután már csak azt írják le, hogy mikor mi történt.

Csak megjegyezzük, hogy ezek a leírások sem pontosak. Több esetben tévesek az időpontok, a személyek, és az is, hogy ki mit cselekedett, mit mondott.

Ebből az következik, hogy az eljárás során az összes videó felvételt közösen meg kell tekintenünk, hogy kiderüljön, az ügyészség tudja-e bizonytani a történésekre vonatkozó állításait.

Több ponton szakmaiatlan, illetve téves adatokat tartalmaz az ügyészség irománya:

Többek között az ügyészség azt sem tudja, hogy a véleménynyilvánításhoz nem kell engedélyt kérni.  Erről majd a tárgyaláson részletesen kifejtjük az álláspontunkat.

Azt is írják, hogy az uzsorás, és családja nem tudott hazamenni. Erre semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatnak.

Nekünk viszont van bizonyítékunk az ellenkezőjére. CD lemezen visszük majd a tárgyalásra. Ezt is indítványozzuk, hogy közösen tekintsük meg.

További aggályos tartalmak a mesében: (Ezeket is majd a tárgyaláson cáfoljuk, ha szükség lesz rá. Még az is kiderülhet ország világ előtt, hogy az uzsorás nem csak SeVizás ügyekben nagy mesemondó. Kíváncsiak leszünk az arcára.)

• Hétvégi elindulások nehézségei.
• Hátsó kijárat használata.
• Házban hallották az utcai véleménynyilvánításokat.
• Szomszédok zavarása.
• Iskolába indulás nehézségei. Leginkább az egyik vasárnapi dátum érdekes. (Mi is voltunk gyerekek. Tudtunk kifogásokat keresni. Na de vasárnap? Minek kifogás?)
• Konkrétságok hiányoznak több állításuk mögött.
• Cselekvések bizonyítékait nem jelölik meg csupán néhánynál.
• A történések leírása, és idézések pontatlanok.
• Pezsgő kilocsolása sem valósult meg.

Az is kétségeket von maga után, hogy az ügyész melyik cselekményt mivel bizonyítja.

A mesében 1.a-tól 1.i-ig, majd 2.a-tól 2.j-ig felsorol több időpontot, és ott megjelöl több ember által megvalósított több féle cselekvést. Sokszor azt sem írja, hogy ki mit tett. Csak általánosságban fogalmaz. Mindegyik sorozat után felsorolnak több száz oldalnyi nyomozati anyagot, amivel állítólag bizonyítja a cselekvéseket.

Az viszont nem derül ki, hogy melyik nyomozati irattal mit, és hogyan bizonyít. Kinek a cselekvését mivel.

Úgy gondoljuk, hogy ezt a hiányosságot nem a bíróságnak kell pótolni. Az ügyésznek kellett volna bizonyítani, hogy ki, mikor, mit tett. Mivel ez nincs a vádiratban, így gyakorlatilag nincs vád sem. Így nem vádirat, hanem egy cselekvéssor, aminek a valóságtartalma is aggályos.

Csak akkor lehet törvényes egy vád, ha személyre lebontva kétséget kizáróan bizonyítja a felsorolt cselekvéseket, amik kimerítik a törvényi tényállást. Itt ebben a mesében ezt a követelményt meg sem közelítette az ügyész.

Sem nem sorolja fel részletesen, hogy ki mit tett, és hogy azokat mivel bizonyítja, sem nem meríti ki egyik cselekvés sem a törvényi tényállást.

Néhány példa, amikor a leírt cselekvés biztosan nem valósulhatott meg úgy, ahogyan az ügyész meséjében látjuk:

1.c.: Már a nyomozás során bebizonyosodott, hogy az ügyész által írtak nem igazak. Lehet, hogy az ügyésznek el kellett volna olvasni a nyomozati iratokat.

1.h.: Az itt leírtak is bizonyítják, hogy a véleménynyilvánításoknak volt egy felbújtója a kormány köreiből. Érdekes, hogy vele kapcsolatban nem emelt vádat az ügyészség. Majd bevonjuk a tárgyalás során.

1.i.: Ebben a pontban az ügyész elfelejtette említeni, hogy mi történt a Laura úton, és Fülemile úton. Holott a nyomozati iratokban minden részletesen le van írva ezzel kapcsolatban. Többek között az, is, hogy nem magánéletbe beavatkozás volt a jelenlét célja, hanem, hogy az uzsorás feleségének közlekedési ámokfutása miatt gyűjtöttünk bizonyítékokat.

Ez az eljárás jó alkalom lesz arra, hogy ezt az ügyet is leporoljuk. Ha már az ügyészség így felhozta.

Néhány példa z ügyészség trehány munkájára.

Ha valóban független a bíróság, akkor ezt a vádat minden további eljárási cselekmény nélkül vissza kell dobni az ügyészeknek.

Ha nem, akkor mind a vádiratnak nevezett mese, mind a nyomozati iratok kapcsán hosszas bizonyításra lesz szükség. Már csak azért is, mert még a cselekvéseket sem bizonyította az ügyészség.

Az nem bizonyítás, hogy kétszer is leírja, hogy „A cselekmények elkövetését …. – és itt felsorol egy rakás nyomozati iratot – bizonyítom.”

Mit, mivel bizonyít?

Hogyan bizonyítja például a 1.c. alatt írtakat Megyeri László vallomásával? Pedig azt állítja, hogy azzal bizonyítja.

Vagy a Somogyi Csilla vallomása hogyan és mit bizonyít? Leginkább az miatt, mert az ügyész a 2016. január 12. napja utáni események bizonyítására kívánja felhasználni. Legalábbis azt írta, hogy ezeket bizonyítja vele. Csakhogy Somogyi Csilla vallomása az iratok szerint 2015. június 25. napján 12:10- kor kezdődött, és 2015. június 25. napján 12:45-ig tartott. Nincs azzal nekünk bajunk, hogy ez a Csilla a jövőbe lát.

Mi mindketten nyitottak vagyunk a paranormális jelenségekre. Ez miatt is nagyon várjuk már, hogy a bírósági tárgyaláson megtörténjen a tanú meghallgatása. Egy élmény lesz.

Azt is hozzá kell tennünk, hogy mi nem csupán a paranormális, hanem a paranemnormális jelenségekre is nyitottak vagyunk. Nagyon élvezük, amikor ezek a paranemnormális ügyészek izzadnak amikor szana- széjjel szedjük a kényszerirományaikat.

Az már nem is annyira az ügyész, mint Edit nyomozó szégyene, hogy Csilla szomszéd vallomásából az nem derül ki, hogy melyik időpontokról beszél, és így az sem deríthető ki, hogy akkor kik voltak jelen.

Az is érdekes ebben a vallomásban, hogy a saját zavarásáról beszél a tanú. Hangokról, bejárót elzárót autókról, stb. Tény ezzel szemben, hogy az uzsorás kapujától a legközelebbi szomszéd háza 60 m-re van. A kiírás szerint ez a 21/1-es ház. Ebből az következik, hogy a Csilla 21/4-es háza legalább 100 m-re van az uzsorás kapujától.

Mi lennék a legboldogabbak, ha egyszer annyian lennénk a Laura úton, hogy a tüntetés elérjen a 21/4-es házig, vagy akkora zajt csapjunk, hogy odáig zavaróan elhallatszon. Akkor már rég börtönben lenne az uzsorás, és csaló bandája, régen a kártérítéseket költenék a banki  károsultak.

Most nem mondjuk, hogy ez a Csilla hazudik, de szükségét érezzük, hogy az állításainak alátámasztására helyszíni bizonyítást folytassunk.

Említi az ügyész, hogy orbánnál, és trócsányinál is voltunk, és ott is pezsgőt locsoltunk. Nem értjük, hogy mi köze ennek az uzsorás zaklatásához.

Épp ott volt náluk? Vagy csak kellett még írnia valamit? Vagy a pezsgő kilocsolása izgatta fel ennyire? Az uzsorásé a pezsgőgyár is?

Egyébként semmi bizonyítéka nincs rá, hogy pezsgőt locsoltunk ki.

Ettől hogyan lesz célunk a beavatkozás?

Ha már orbánt és trócsányit említik, miért hagyták ki a többi Patkány GO célpontot? Mindenesetre fura.

Az 1.e. alatt azt írja az ügyész, hogy „a csoport egyik nő tagja megjegyzést tett, hogy „Dugjunk már egyet a csányi előtt””

Nem értjük, hogy mi köze ennek a magánéletbe történő beavatkozáshoz. Az sem világos, hogy ettől kinek, és hogyan lett volna célja a beavatkozás. A vádlottaknak mi köze ahhoz, hogy valakinek szexuális vágyai vannak? Az sem került megemlítésre, hogy ki és milyen céllal mondta a fentieket. Arra sem derült fény, hogy az aktus megtörtént-e.

Az 1.g. is kérdéseket vet fel. Mi köze az ügyhöz annak, hogy Póka Laci véleményt formál bucsek gáborról? Ott volt akkor az uzsorásnál?

Az 1.h. is jó mutatja, hogy inkább mese, mint vádirat. Így vagyon írva: „majd az újságcikket bedobták a postaládába.” Ki tette? Hogyan valósította meg vele a zaklatás törvényi tényállását? Mármint, hogy abból a célból tette, hogy beavatkozzon az uzsorás magánéletébe.

Ebben a pontban többeket is felsorolnak, hogy beszédet mondtak, de mégsem lettek gyanúsítottak. Sőt a 13. oldalon közli is az ügyész, hogy ellenük megszüntették a gyanúsítást. A fura az, hogy ezek a személyek legalább annyi alkalommal voltak az uzsorásnál, legalább annyit tettek, mint azok, akiket végül meggyanúsítottak. Ez is azt bizonyítja, hogy egy szakmaiatlan, koncepciós eljárás részesei vagyunk.

Ha volt hátsó kijárat, ahogyan írták, akkor hogyan nem tudtak iskolába menni?

Vagy nem volt hátsó kijárat, vagy nem is akartak iskolába menni. De arra sincs adat, hogy a közterületen tartott véleménynyilvánítás hogyan akadályozta, hogy elhagyják a házukat.

Még a dalainkat sem idézik pontosan. 2.d. Így azért elég hiteltelen.

2.f. alatt azt írják, hogy „a mozgalom tagjai is megjelentek.” Megint az a kérdés, hogy mi köze ehhez a vádlottaknak. Ha meg már belevették az ügybe, akkor fontos lenne megjelölni, hogy kik voltak, mit tettek, és hogy hogyan függ össze a gyanúsításokkal.

Ha meg ennyire fontos, hogy leírták, akkor miért nincsenek a gyanúsítottak között?

Van, aki akkor is zaklat ha nincs ott, vagy a trócsányinál van, és van, aki akkor sem, ha ott van, és felszólal, és postaláda dob valamit?

Mi, vagy ki vezérli az ügyészt?

Az sem derül ki 2.h. pontban, hogy Póka Anita öltözéke, és azon a felirat, hogy I szívecske csányi, I szívecske orbán, hogyan meríti ki a zaklatás törvényi tényállását. Mert ugye biztosan fontos, ha leírta az ügyész.

A 2.i. pontban tanúi lehetünk az időeltérítésnek. Az elején 5-6 perces véleménynyilvánítást említenek. A végére már 6-7 perc lett belőle. Mindez idő alatt többen beszédet tartottak, és valaki még kiabált is. Ismét az a kérdés, hogy ki tartott beszédet, és ki kiabált. Az sem mellékes, hogy ezzel a vádlottak hogyan valósították meg a zaklatás bűncselekményét. Ezt nem nekünk kellene kitalálni, hanem az ügyésznek kellett volna leírni, ha vádiratot akart volna készíteni.

A koronát a 2.k.-val tette fel a művére az ügyész. 5 perces békés közterületi véleménynyilvánítással kapcsolatban azt írja, hogy: „A bűncselekmény elkövetése után…”

Lehet, hogy ott volt a mi ügyészünk 2016-ban az ügyészség napja rendezvényen, ahol a führer komoly életpályát ígért a szorgalmas szolgáknak, ha részt vesznek a rendje megteremtésében?

Most ennél jobban nem megyünk bele a véleménynyilvánítás szabadságába, a véleménynyilvánítás korlátozhatóságába. Ezzel kapcsolatos álláspontunkat majd a tárgyaláson kifejtjük a társadalomra veszélyességgel, és a vádirat, valamint a sértetti vallomások szétszedésével együtt.

Szintén az ügyész alkalmatlanságát mutatja, hogy a 13. oldalon közli, hogy Póka Lászlóval szemben folyik egy másik zaklatási ügy is. Csakhogy a vádlottak közül mások ellen is folyik ugyan az az ügy. Ráadásul mindkét ügyet ugyan az az ügyész felügyeli.

Mire mindegyik, a mesében felsorolt eseményt, vallomást, videót a fenti alapossággal átbeszéljük a tárgyaláson, bizonyításokat folytatunk le, addigra elmondhatjuk majd, hogy az egyik leghosszabb büntetőper fog folyni. Mindez békés véleménynyilvánítás miatt.

Lehet, hogy ez itt egy diktatúra?

Ezeken felül újból fontos kiemelnünk, hogy a zaklatás bűncselekmény törvényi tényállásnak kimerítése szempontjából teljesen mindegy, hogy egy 100 m-re lakó szomszéd hogyan éli meg a közterületen zajló véleménynyilvánítást.

Maga az ügyész is azt írja, hogy a cselekményeket bizonyítja. Szerintünk nem bizonyítja, legfeljebb utal rájuk általánosságban.

Jelen esetben nem a cselekményeket kell bizonyítani, hanem azt, hogy bárkinek célja lett volna beleavatkozni az uzsorás magánéletébe, vagy célja lett volna megfélemlíteni.

A célt a 4. oldalon kétszer is említi az ügyész. Csak kijelenti, hogy az volt a célunk. De sehol nem mutat rá, hogy ezt mivel bizonyítja.

Szintén visszatérve a parajelenségekre, olyant hallottunk már, hogy valaki azt hajtogatta, hogy tudok repülni, tudok repülni, tudok repülni… és kicsivel később egy tízemeletes ház előtti betonon találták meg szétloccsanva.

Ez történik az Erika ügyésszel, és Edit nyomozóval is. Attól, hogy ismételgetik, hogy célunk volt, még nem lesz a célunk.

Vigyázzanak a repüléssel!

Az is látszik, hogy meg sem ijedünk attól, hogy az NNI Erőszakos bűncselekmények osztálya folytatta a nyomozást, és attól sem, hogy Póka Lacit kitiltották Budapestről, és 17 megyéből.

Ezektől függetlenül, vagy talán pont ezek miatt heti rendszerességgel folyik a véleménynyilvánítás az uzsorás háza előtti közterületen is.

És fog is folyni, hiszen láthatjuk, hogy az első kihallgatás után jelentősen sűrűsödnek. Egy módon lehet ennek véget vetni: A bankárok kifizetik az okozott károkat.

Úgy gondoljuk, hogy az ügyész irománya a bíróságra kevés. Talán egy novellába alapnak jó lehet. De a sikerhez minimum Frei Tamással kellene beszélniük. Aztán hátha a führer filmes kaszinós haverjának is felkelti a téma az érdeklődését. Még egy film is lehetne belőle. A tárgyalásig talán a lehetséges címét is kitaláljuk.

A téma megvan: Mese a nagy, és gonosz Sárgapólósokról, akik félelemben tartják, és fenyegetik a picike szerencsétlen, kiszolgáltatott, hazudós, és kicsit kelekótya uzsorást.

További észrevételek

Mitől hány rendbeli?

Ezt igen nehezen tudjuk megfejteni.

Már csak az miatt is, mert korábban néhány vádlott esetében valóban kétrendbeli volt, amikor még az uzsorás felesége is sértett volt. Aztán szóltak mindenkinek, hogy már Erika nem érzi úgy, hogy beleavatkoztunk volna a magánéletébe. Így már csak egyrendbeli volt.

Most az ügyészi mesében Anita, Krisztián, és Laci esetében ismét kétrendbeli. Tudnánk találgatni, de jobb lett volna, ha az ügyész írja le. Mivel nem tette, így gyakorlatilag semmit nem ér az irat, tehát meg kell szüntetni az eljárást.

Úgy gondoljuk, hogy egy független bíróságnak sértésnek kellene tekintenie egy ilyen ügyészi beadványt. Még az előtt meg kellett volna szüntetni az eljárást, hogy kiküldték számunkra a levelet. Még most sem késő.

Kár lenne, ha a bíróság is hagyná, hogy egy koncepciós eljárásban való részvétel vádja illesse.

Koncepciós eljárás.

Úgy tűnik, hogy az ügyész keveri a zaklatás köznapi szóhasználatát a Btk. 222. §-ában meghatározott törvényi tényállással.

A köznapi szóhasználatban a gyakran előforduló, a sértett részéről háborgatásnak megélt cselekményeket sokszor zaklatásnak nevezik.

E koncepció alapján határozták meg a jogi minősítést. Tették ezt az első számú uzsorás nyomására az miatt, mert más módon – pedig sok mindent megpróbáltak már – nem tudták a SeVizás kifosztásokkal kapcsolatos véleménynyilvánításokat megakadályozni. (Mondjuk így sem, de ezt akkor még nem tudták)

Ehhez a jogi minősítéshez próbálták meg az elkövetési magatartást társítani.

A téves következtetés levonása abban nyilvánul meg, hogy a btk. 222. § -a úgy kezdődik, hogy: „Aki abból a célból…”

Helyesen következtetve a gyanú alaposságához nem arra vonatkozóan kell tényeket felsorakoztatni, hogy ki, mikor, mit csinált, hanem arra kellet volna adatot találni, hogy abból a célból tette, hogy az uzsorást megfélemlítse, vagy, hogy a magánéletébe beavatkozzon.

Az nem elegendő, hogy az első számú uzsorás a vallomásaiban előadja szépen színesen, hazudozva, mint ahogyan szokott, hogy mennyire rettegett, vagy, hogy mennyire beleavatkoztunk a magánéletébe.

Bízunk benne, hogy már az iratokból látja a bíróság, hogy ezt az ügyet meg kell szüntetni.

Büntetési tételek

Most akkor zaklattunk, vagy nem?

Azt értjük, hogy 3 200 oldal nyomozati anyag összegyűjtése, és több, mint két évi nyomozás után nagyon kellemetlen lenne azt mondani az ügyésznek, hogy nem is emel vádat.

Egy állítólag olyan súlyos bűncselekmény miatt, ami miatt Póka Laci 20 hete ki van tiltva Budapestről, és 17 megyéből, és a vádlottak közül Marika, Ferdinánd, Anita, és Laci esetében ugyan ilyen állítólagos bűncselekmények gyanúja miatt távoltartást rendeltek el két politikus lakóhelyétől is, e vádlott esetében kényszermunkát, a többiek esetében próbára bocsátást kérni… – szerintünk az ügyészi hivatás legalja.

Indítványaink

Indítványozzuk, hogy:

–          A bíróság szüntesse meg az eljárást, mert az ügyészség nem nyújtott be törvényes vádiratot.

–          Nyilvános tárgyaláson bírálja el a bíróság az ügyészség irományát, – amennyiben nem lát lehetőséget a vád törvénytelensége miatti elutasításra – mivel mind az ügyészségnek, mind a vád alá helyezett békés véleménynyilvánítóknak bizonyítási indítványaik vannak.

–          Az összes, a nyomozás során kihallgatott tanú meghallgatását a tárgyaláson. Különösen azokat, akik vallomását az ügyész az 1., és 2. pontokban bejelölt, hogy azzal bizonyítja a cselekményeket.

–          Az összes videó megtekintését, amit az ügyész az 1., és 2.  . pontokban bejelölt, hogy azzal bizonyítja a cselekményeket. Letöltött, és a biztonsági szolgálat által készített videókat is.

–          A rendőri jelentéseket író rendőrök meghallgatását.

–          Az uzsorás, az uzsorás felesége, és nagykorú gyermeke meghallgatását.

–          A „Ki-be járás az uzsorásnál” című videó megtekintését.

A tárgyalásra magunkkal visszük CD lemezen.

A fenti bizonyítási indítványainkkal azt kívánjuk bizonyítani, hogy egyrészt a cselekmények nem úgy történtek, ahogyan az ügyész elmesélte, másrészt, hogy az ügyészség nem bizonyította, hogy célunk lett volna az uzsorást megfélemlíteni, vagy beavatkozni a magánéletébe.

Indítványozzuk továbbá, hogy megfelelő méretű teremben folytassuk az eljárást ahhoz, hogy a hallgatóság és a sajtó jelen tudjon lenni. Az ügy jelentős érdeklődésre tart számot, ugyanis igen ritkán fordul elő, hogy az első számú uzsorás, vagy bármelyik másik uzsorás ennyire rettegjen a békés véleménynyilvánítóktól, mint ahogyan vallomásaiban a mi uzsorásunk, és felesége leírták. Például, hogy nem mert moziba menni, vagy az udvaron pakolni, és hogy vasárnap nem merték a gyerekeket iskolába vinni, meg hogy attól félnek, hogy a Póka Laci kiugrik egy kapualjból, és ki tudja mit csinál…

Nem csoda, hogy az emberek kíváncsiak, hogy kik lehetnek azok a rettegett Sárgapólósok, akik miatt 3 200 oldalnyi nyomozati iratot kellett összegyűjteni, akik miatt 2014. októberétől 2017. tavaszáig kellett nyomozni az NNI erőszakos bűncselekmények elleni osztályán, és új nyomozást kellett indítani 2016 őszén a BRFK kiemelt bűnügyek osztályán.

Kik lehetnek azok, akik miatt még szenteste is rendőröknek kell őrködniük a Laura úton?

Kik azok, akik annyira félelmetesek, hogy az uzsorás már többször visszavonta az ellenük felhozott vádjait, csak hogy ne kelljen találkozni velük?

Szóval jó nagy terem legyen, és a teremben feltétlen legyen minden alkalommal egy pszichiáter, aki az uzsorást megfigyeli. Mert azért az eddigi vallomásai, és eljárási cselekményei igen aggályosak.

A teremben legyen feltétlenül újraélesztő készülék is. Mert ugye látjuk, hogy az uzsorás mennyire retteg már attól is, hogy ha az utcán vannak a Sárgapólósok úgy, hogy kettőjük között átlátszatlan kerítés van vészkijárattal, biztonsági őrök, és az utcán több rendőr.

Már előre aggódunk, hogy mi lesz vele, ha egy teremben leszünk. Nem vennénk a szívünkre, ha valamelyik kérdésünknél annyira megijedne, hogy a többiek már ne tudjanak kérdezni tőle. Ezért kell az újraélesztő készülék.

Azt nem nagyon értjük, hogy a bíróság a Be. 540. § (1) bekezdésére hivatkozva miért javasolja, hogy könyörögjünk az ügyésznek a nyilvános ülés miatt.

Sem beismerni nem akarjuk, sem nem egyezkedünk. A bíróságnál indítványozzuk a fentiek szerint, hogy nyilvános tárgyaláson bírálja el az ügyet, mert bizonyításokat kell lefolytatni. Nem is keveset.

Most így ennyi jutott eszünkbe. A többit, és ezeket részletesen majd a tárgyaláson kifejtjük.

Tököl, 2017. július 16.

Tisztelettel:

Póka László                            Póka Anita

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!