EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA, EURÓPAI PARLAMENTJE RÉSZÉRE!
Tisztelt Megszólítottak!
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a devizahitelek a Magyar Nép egyik legnagyobb nemzeti tragédiáját idézték elő a Tatárjárás óta.
A devizahitelezés nemzeti tragédiájának kialakulását a tragédia felelőseit a következő két részre osztott rövid ismertető tartalmazza:
A DEVIZAHITELEZÉS, A DEVIZA KÖLCSÖNNYÚJTÁS TRAGIKUS FOLYAMATA:
-2001 -ben az új devizatörvénnyel megnyílik a lehetőség a devizahitelezésre. /Ez az első Orbán Kormány idejére esik./
-2004 -ben Magyarország az Európai Unió egyik tagállamává válik.
-2005 -től megjelenik a banki pénzügyi piacon a devizakölcsön-devzahitel konstrukció. /Ez a Gyurcsány Kormány idejére esik/
-2006. és 2008 között a lakosság széles rétegeiben elterjed a devizakölcsön felvétel.
-2008. év végétől drasztikusan emelkednek a deviza kölcsönök törlesztő részletei.
-2011 végétől megindulnak a bírósági peres eljárások a devizakölcsönök érvénytelenségének megállapítása iránt.
-2012 től a bíróságok ítéletek sorát hozzák arról, hogy az árfolyamrés mint költség feltüntetésének hiánya következtében a deviza kölcsön szerződések semmisek, érvénytelenek.
-2013 június 6. napján a Kúria meghozza a 6/213-as Kúriai jogegységi döntését, mely életbelépését követően a bíróságok a devizaperekben hozandó döntéseiket a jogszabálynak nem minősülő Kúriai Polgári Jogegységi döntésekre alapozzák,és sorra utasítják el a devizaadósok kereseteit.
– 2014. -ben az Országgyűlés megalkotja a DH1 és DH2 törvényeket. (Lásd: 2014. évi XXXVIII törvény, 2014. évi XL törvény)
-2014 júniusától 2015. február végéig a bank elszámolások elkészítéséig a devizaperek és végrehajtások felfüggesztésre kerülnek.
-2016 elejétől újra indulnak a devizahitelesek által benyújtott perek birósági tárgyalásai, és ezen bírósági tárgyalásokon a devizaadósok keresetei a Kúria 6/3013 –as Polgári Jogegységi Döntésére hivatkozással elutasításra kerülnek.
A sikeres perlés érdekében a devizaperekben érintett adósok érdekeit képviselő jogászok a 6/2013-as Polgári Jogegységi Döntés által nem érintett érvénytelenségi okokat keresnek, és találnak is, azonban a Kúria a devizakölcsön-devizahitel szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló újabb jogi érveket is újabb jogegységi döntésekkel ellehetetlenítik.
–A Kúria az első és másodfokú bíróságok által az adósok javára szóló döntéseket sorra a bankok javára változtatja meg az adósok kárára.
II A DEVIZA HITELEZÉS JELENLEGI KIALAKULT TRAGÉDIÁJÁÉRT FELEŐSSÉ TEHETŐ OKOK:
-A devizaadósok, és a deviza ügyekkel foglalkozó szakemberek széles körében olyan álláspont alakul ki, hogy a Kúria kormányzati, állami utasítást hajt végre a deviza adósokkal szemben.
– A Kúria aktív szerepet vállal abban, hogy a deviza hitelekbe beleroppant családok végrehajtási eljárás útján, ingatlanaik elvesztésével hajléktalanként az utcára kerüljenek.
– Az államot a devizahitelezés területén a Magyar Nemzeti Bank képviseli. A Magyar Nemzeti Bank az állam képviselőjeként sorozatosan veri át, csapja be a devizahitellel érintettek széles tömegeit.
-A Magyar Nemzeti Bank és képviselői dolgozzák ki a devizahiteleseket érintő forintosítási törvényeket, úgy hogy tudván tudják a Magyar Nemzeti Bank szakemberi, hogy a deviza kölcsönök mögött a bankok ténylegesen nem rendelkeztek svájci frank devizával.
– A Magyar Nemzeti Bank tudtával, állami, úgynevezett „diszkont kincstárjegyek” lejárati idejével befolyása alá vonták a „svájci frank/forint” árfolyam mozgását.
Az állam a Magyar Nemzeti Bank tudtával 10 évre előre tudta jelezni a svájci frank forint árfolyamot a diszkont kincstárjegyek lejárati időpontjait figyelembe véve. /Lásd bizonyítékként a 2004. évi BÉT jelentés: ÁKK Zéró Kupongörbe számítási táblázat/
– Sem a devizakölcsönöket folyósító bankok képviselői, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelemért felelős szakemberei nem tájékoztattákelőre a devizakölcsönökkel érintett fogyasztókat a svájci frank várható árfolyam emelkedéséről.
– A Magyar Állam nem tájékoztatta a devizakölcsönökkel érintett adósokat arról, hogy az IMF 2008-ban azért biztosított kölcsönt Magyarország részére hogy a magyar pénzügyi piacról a deviza alapú kölcsönök kivezetésre kerüljenek. A magyar állam a devizaadós emberek megmentésére szánt összeget elsikkasztotta, azaz nem az eredetileg kijelölt célra hanem saját hasznára fordította.
– A Magyar Állam képviseletében eljáró, továbbá egyúttal a devizahiteles fogyasztóvédelmi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank 2016-ban nem tájékoztatta a deviza kölcsönökkel érintett magyar embereket arról, hogy az amerikai székhelyű AIG biztosító kifizette a bankok részére a Magyarországon folyósított deviza kölcsönökre a biztosítási összeget, azaz a deviza kölcsönök ezzel az összeggel kivezetésre kerültek a bankok könyveiből.
– A Magyar Állam képviseletében eljáró, továbbá egyúttal a devizahiteles fogyasztóvédelmi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank nem lépett fel a devizaadósok védelmében. A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője nem kötelezte a bankokat arra, hogy a biztosítási kártalanítási összeg alapján mérlegükből vezessék ki a deviza kölcsönöket. és a deviza kölcsönök megszűnéséről a devizakölcsönök összegének csökkenéséről írásban értesítsék a deviza adósokat.
-A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse tudatos mulasztással hagyta, és hagyja, hogy a deviza adósokat, a már nem létező adósságuk alapján bírósági végrehajtás alá vonhassák, és otthonukból kilakoltathassák.
– A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse tétlenül nézi, és hagyja, hogy a bankok a deviza adósok már megszűnt deviza követelését létező deviza követelésként értékesítsenek faktor cégeknek.
– A Magyar Nemzeti Bank mint az állam képviselője, és mint a fogyasztóvédelem felelőse magatartásával a KÚRIÁVAL KARÖLTVE megtévesztéssel, cinikus elhallgatással szándékozik tönkre tenni a deviza adósokat, a deviza adósok ingatlan vagyonának elvétele és öngyilkosságba kergetése érdekében. /Lásd: A Fidesz Ördögi Terve:
A jelek szerint Krisztina ezt úgy értelmezte, hogy elegendő, ha kiküldi az eredeti határozatot azzal, hogy megmagyarázza, miért történt az eljárási hiba.
Csakhogy a bíróság nem azt kérte, hogy magyarázza meg a korábbi hibáját, hanem, hogy folytasson le új eljárást.
Most arról értesített, hogy kifogásom hatására ismét bíróságra küldte az anyagot. Csakhogy ez – a címével ellentétben – nem egy egyszerű kifogás. Ebben sérelmezem azt is, hogy nem kezdte újra, nem hallgatott meg, nem folytatták le a törvényességi felülvizsgálatot, stb…
A bíróság egyetlen jogszerű lépése az lehet, ha visszaküldi, hogy mégiscsak újból le kell folytatnia az egész eljárást.
Majd látjuk.
Itt lentebb a kifogásom, a mellékletben a határozat olvasható.
Ebből úgy gondolja Krisztina néhány más seggnyaló rendőr jelentése alapján, hogy én szerveztem az eseményt.
Az első Patkány GO-n Anita és Laci kalandjait itt nézhetitek meg:
Minden bizonnyal nem a videónak szól az elmarasztalás, hanem a Patkány GO hatalmas sikerének.
Hajrá!
Tárgy: kifogás és tárgyalás kérése a 13813/1152-12/2016.szabs. határozat ellen
Tisztelt Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság!
Kedves Krisztina!
Szerintem ezt elcseszte. Kapott egy lehetőséget a bíróságtól (látszólag egy véletlen kapcsán), hogy ne csináljon ismét hülyét a rendőrségből.
Nem élt vele. Képes volt szinte szó szerint ugyan azt a határozatot újból kiküldeni, miután a bíróság új eljárásra kötelezte.
A bíróság nem azt mondta, hogy magyarázza meg, hogy hogyan került bele egy számomra ki nem küldött határozat az iratokba.
A bíróság arra kötelezte, hogy folytasson le új eljárást.
Az én véleményem szerint ilyenkor illene valóban elölről kezdeni.
Pl. meghallgatni az eljárás alá vontat, elgondolkodni, hogy valóban kétséget kizáróan van-e bizonyítva, hogy Póka Laci elkövette a szabálysértést. Esetleg azt is lehetett volna mérlegelni, hogy az elkövetési magatartást megjelölte-e pontosan az előző határozatban.
Még azt sem mondhatja, hogy a fentieket nem hallotta még senkitől. Már csak azért sem, mert az előző – 5.számú – határozata elleni kifogásomban mindezeket leírtam. Hogy ne kelljen keresnie, lentre másoltam dőlt betűvel szedve, idéző jelek közé téve.
Kérem, hogy tekintse jelen határozat kifogásának is. Szó szerint egyezik az előzővel. Miért ne egyezne, hiszen az Ön határozata is ugyan az.
Azért nem ilyen egyszerű a dolog. Mivel ez egy új eljárás, véleményem szerint újból meghallgatást kell végeznie, mert ebben az eljárásban meghallgatás nélkül hozott határozatot.
Egyben indítványozom, hogy a lentre másolt kifogásomban írt valamennyi személyt még a rendőrségi eljárásban hallgassák meg tanúként. A meghallgatásokon jelen kívánok lenni. Kérem, hogy tanúk idézésével egyidőben értesítsen a meghallgatások időpontjairól.
Ezen kívül kérem az eljárás törvényességi felülvizsgálatát. Na, ne úgy, mint az eredeti ügyben, mert ott vagy nem történt meg – holott kértem – vagy nem értesítettek az eredményéről.
Mondhatnám, hogy érthetetlen, amit ebben az ügyben művel, hiszen az Ön esetében is olvastam már olyan határozatot, ahol ennél kevésbé ellentmondásos jelentések, és bizonyítékok mellett is ki tudta mondani, hogy megszünteti az eljárást, mert kétséget kizáróan nem bizonyítható a szabálysértés elkövetése.
Itt ezt mégsem tette meg.
Értem, hogy miért. Mert Póka Laci elmarasztalásáról van szó, és mert az ügy politikusok és bankvezérek házanál történő véleménynyilvánítás.
Az „értem” szó nem jelenti azt, hogy megértem, vagy, hogy elfogadom.
Sem az Ön személyes ellenszenve, sem a hatalom Sárgapólós allergiája nem adhat okot arra, hogy ilyen nyilvánvalóan koncepciós eljárásban Ön közreműködjön.
HA gondolja, ezt is vegye személyeskedésnek azzal a megjegyzésemmel, hogy nem a személyét, hanem a munkáját bírálom. Ehhez pedig jogom van.
Amennyiben mégis úgy gondolja, hogy nem akarja szabályszerűen lefolytatni az új eljárást annak ellenére, hogy a bíróság erre utasította, a lentiek szerinti kifogásomat vegye figyelembe, és küldje bíróságra az anyagot.
Bírósági tárgyalást abban az esetben kérek, amennyiben tárgyalás nélkül nem lehet megállapítani, hogy az eljárást meg kell szüntetni az elmarasztalásom mellőzésével.
Tököl, 2017. június 28.
Tisztelettel: Póka László
„Kérem a határozat visszavonását és az eljárás megszüntetését.
Amennyiben az eljárást nem szüntetik meg, úgy kérem, kifogásom továbbítását bíróság felé.
Tárgyalás tartását abban az esetben kérem, amennyiben a bíróság tárgyalás nélkül nem látja úgy, hogy az eljárás megszüntetésének van helye.
Tárgyalás tartás esetére már most indítványozom a feljelentésben hivatkozott videó felvétel megtekintését, a helyszínen szolgálatot teljesítő Molnár Csaba r. őrnagy, valamint a feljelentést jegyző, és a videó felvételt elemző rendőrök, Wieszt Ferenc, Reich Tamás, és Perjési Tamás tanúkénti meghallgatását.
Szintén tanúkénti meghallgatását indítványozom valamennyi, a jelentés 2. és 3. oldalán felsorolt személynek.
Indoklás:
Ismét egy törvénysértő határozat.
Krisztinától ez már a második egymás után, amiben indokolási kötelezettségét elmulasztja, valamint figyelmen kívül hagyja, hogy valakit elmarasztalni csak akkor lehet, ha kétségen kívül bizonyítható, hogy elkövette a terhére rótt szabálysértést.
A tisztességes eljáráshoz való jogomat sérti azzal, hogy csupán általános indoklást tartalmaz, úgy hoz elmarasztaló határozatot, hogy az elkövetési magatartást nem fogalmazza meg, így nem támasztja alá, hogy minden kétséget kizáróan elkövettem a terhemre rótt szabálysértést.
Gyakorlatilag az elkövetési magatartás megjelölése hiányzik a határozatból.
A feljelentés alapján azt írja indoklásként Krisztina a 3. oldal közepén, hogy azért látta bizonyítottnak a szabálysértés elkövetését, mert a videó felvétel szövegkörnyezetéből, majd valahol ruhában megjelenő személyek, és azok szándékegységéből az vonható le, hogy az én magatartásom az állítólagos rendezvény irányítását szolgálta.
No, ennyi baromságot már régen láttam leírva.
Azt értem, hogy Krisztina haragszik rám, mert úgy érezte, hogy több alkalommal szépen burkolva elküldtem a büdös picsába a kifogásaimban. (Ő ezt úgy fogalmazta meg, hogy személyeskedtem)
Azt is éretem, hogy kiveri a víz, amikor ki kell hallgatni engem.
Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy személyes megfelelési kényszere miatt lejáratja a rendőrséget.
Térjünk vissza a határozat és az indoklás objektív elemeire.
– Azért lássuk be, hogy indokolási kötelezettség körében ez igen kevés, amit a határozat 3. oldalának közepére, nem egészen hat sorba leírt.
– Elfelejtette mind Harkai krisztina határozatot hozó előadó, mind a feljelentésben közreműködő Feri és Tomik is megjelölni, hogy Póka Laci által a videón elmondottak hogyan függenek össze azzal, hogy mások ruhában, esetleg egységesnek látszó ruhában jelentek meg valahol.
– Az végképp nem látszik a határozatból, hogy miből látja Krisztina bizonyítottnak, hogy Póka Laci szervezője volt bárminek is.
– Sehol nem írják le, hogy pontosan hogyan tanúsított Póka László szervezői (rendezői) magatartást.
– Az sem látszik a határozatból, hogy a hivatkozott felvétel szövegkörnyezetéből hogyan vezethető le, hogy Póka Laci szervezte a Patkány GO játékot.
– Elemezte-e bárki azt a videót?
– A szavak általános jelentését sikerült-e felfogniuk az elmarasztalásban részt vevő rendőröknek?
Most itt leírhatnám, hogy mikor mit mondtam a videón, és hogy azt hogyan kell értelmezni. De nem teszem, mert nem az én dolgom, hogy bizonyítsam, hogy nem követtem el szabálysértést, hanem a hatóság dolga lenne, hogy kétséget kizárólag bizonyítsa, hogy elkövettem.
Ez a bizonyítás nem történt meg, vagy nem olvasható ki a határozatból.
Nyilván azzal is vitába lehetne szállni, hogy a Patkány GO játék a Gytv. alá tartozó rendezvénynek minősül-e.
Azt is lehetne elemezni, hogy egy rendezvényről van szó, vagy mindegyik helyszín, minden időben külön rendezvénynek számít-e.
Az miatt nem kell ezekkel foglalkozni jelen ügyben, mert ha Gytv. alá is tartozna, akkor is a szervező kötelessége lenne bejelenteni. Tehát itt azt kellett volna bizonyítani, hogy Póka Laci a szervezője volt a Patkány GO játéknak.
Tudják, legfeljebb egy sötét diktatúrában lenne a hatalom számára elfogadható, hogy így hoznak határozatot, így jelentenek fel embereket. Azokkal a sötét diktatúrákkal meg az a baj, hogy nem nagyon szokták szeretni az elnyomó hatalmat kiszolgálókat. A mi történelmünkben ezeket labancoknak hívják.
Most az is előfordulhat, hogy Krisztina a következő meghallgatáson ismét szememre veti, hogy személyeskedő volt a kifogásom. Igen az. Miért is lenne más? Hiszen a felsorolt személyek vettek részt tevőlegesen abban, hogy elvtelenül elmarasztaljanak.
Mégsem róhatom fel ezt a gyalázatot az egész rendőrségnek! Még csak nem is írhatom azt, hogy a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság általában elvtelen hatalom kiszolgáló lenne.
Már csak ezért sem tehetem, mert Szigetszentmilóson is láttunk már olyan estet, hogy az előadó ismerte azt a jogi kifejezést, hogy „ kétséget kizáróan nem bizonyítható.”
De Krisztinának ezt nem sikerült megtalálnia a jogi tanulmányokban. Pedig elvárható, hogy ezt a felelősségre vonási alapelvet mindenki ismerje, aki szabálysértési előadóként dolgozik.
A határozatban és a feljelentésben egyetlen sort sem láttam arra vonatkozóan, hogy valamely tény kétséget kizáróan bizonyította volna, hogy én, Póka László szervezője lettem volna a rendőrség által rendezvénynek minősített – eseményeknek.
Így az eljárás megszüntetésének van helye.
Gyakorlatilag nem kellene más egyebet írnom. Leginkább az miatt nem, mert nem nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, hanem Önöknek a bűnösségemet.
– Kétséget kizáróan!!! –
Nem is írok Önöknek más egyebet, csak annyit, hogy amennyiben nem kerül a rendőrség által visszavonásra a határozat, még a bíróságra továbbítás előtt kérem az eljárás törvényességi felülvizsgálatát leginkább a tisztességes eljáráshoz való jogom megsértése miatt a fentiek alapján.
– Indokolási kötelezettség elmulasztása.
– Kétséget kizáróan nem bizonyítható tények felrovása.
Láthatják, hogy teljes baromság, amit a feljelentésben és a határozatban leírtak.
Ezek miatt ne csodálkozzanak, hogy személyeskedem. Mert nem viheti el a balhét az egész rendőrség néhány rendőr miatt, akiknek a nyelve beszorult a politikusok, és bankárok seggébe.
Tököl, 2016. december 8.
Tisztelettel: Póka László”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Közel négy év alatt hat bíróság mondta ki, hogy Póka Laci nem fenyegetett terrorcselekmény elkövetésével, és más bűncselekményt sem követett el.
Azt rótták a terhemre, hogy 2013-ban azt mondta, hogy betör egy banki kirakatot, és írt pár levelet orbánnak, répásinak, és a többi hazudozó politikusnak.
szeptember 29-én, három évvel az események után, az ítélőtábla jogerősen felmentett. Gyakorlatilag helyben hagyta a törvényszék remek indoklással alátámasztott végzését.
Az ügyészség nem bír magával. Hetedszerre is nekifut. A jogerős ítélet után hat hónappal felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriára. Lehet, hogy ez bosszú a jogászbál miatt?
Legalább lesz miért odamenni. Most nem mondhatják, hogy nem mehetünk be a Kúria épületébe.
„Tárgy: Észrevételek Bfv.III.553/2017. számú ügyben
Tisztelt Kúria!
Kérdezték, hogy mi a véleményem a fellebbviteli és legfőbb ügyészségek irományaira.
Amit először gondoltam, azt nem írom le. Még az is előfordulhat, hogy az ülésen sem mondom el. Na, nem azért mert egy szégyenlős fazon lennék. Inkább az miatt, mert ez a terroros ügy, és az abban született bírósági ítéletek, végzések, és különösen azok indoklása megérdemel annyi tiszteletet, hogy magamat megtartóztatva úrrá legyek az első gondolataim kimondásán.
Eddig összesen hat bíróság (többen három fős tanácsban eljárva) mondták ki a tárgyi ügyben, hogy nem követtem el a terrorcselekménnyel fenyegetés bűncselekményét. Két bíróság egyértelműen azt is kimondta, hogy a levelekkel, és a videóval közveszéllyel fenyegetés bűncselekményét sem követtem el, és más bűncselekményeket sem.
Mindjárt az elején, ha jól emlékszem, 2013. szeptember 18. napján a nyomozási bíró állapította, meg, hogy nem kell előzetesbe kerülnöm. Na nem azért tette, mert olyan szociális körülményeim vannak, vagy hogy nem áll fenn a szökés, elrejtőzés veszélye, meg ilyenek.
Kerek perec kimondta, hogy amit teszek, az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.
Remek végzés volt alapos indoklással.
Még azt sem mondhatja az ügyészség, hogy a nyomozási bírók döntését ne vegyük figyelembe, mert mindenkit felmentenek. Azóta találkoztam ugyan azon a bíróságon más szellemiséggel dolgozó nyomozási bírókkal, akik gyakorlatilag indoklás nélkül rendeltek el távoltartást, és lakhelyelhagyási tilalmat az esetemben. Hamarosan ezekkel az ügyekkel is fog találkozni a Kúria.
Azt a végzést a Törvényszék tanácsa helyben hagyta.
Még jó, hogy így tett, hiszen különben három évig ülhettem volna sitten egy olyan ügy miatt, amiben az ügyészség felfüggesztett börtön kiszabását kérte rám az állítólag nagyon veszélyes terrorcselekménnyel fenyegetés ügyében.
Ezt követően a Törvényszék már a büntető ügy elbírálása kapcsán zárt ülésen kimondta, hogy nem követtem el a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűncselekményét.
Az ítélőtábla másodfokon – szintén zárt ülésen – nem mondta, hogy elkövettem volna, csupán az miatt dobta vissza első fokra, hogy a törvényszék mondja ki azt is, hogy más bűncselekményeket sem követtem el, különösen a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményét.
Következtek a nyilvános ülések. Első fokon több tárgyalás és részletes bizonyítás alapján a törvényszéki tanács szintén megállapította, hogy amit tettem, nem veszélyes a társadalomra, azon kívül amúgy is alkalmatlan lett volna a cselekmény arra, hogy kimerítse a bűncselekmény törvényi tényállását.
Az ítélőtábla tanácsa másodfokon teljesen egyetértett az első fokú bíróság megállapításaival.
Már miért ne tette volna, hiszen egyértelműen észlelték, hogy amit tettem, az célját, és megvalósulását tekintve is véleménynyilvánítás volt. Igaz, hogy kicsit különleges eszközökkel, különleges módon, de mégis csak alapvető jogommal éltem. Hiszen maga az ügyészség is hivatkozott arra, hogy a cselekvések nem voltak kiragadhatók az akkori társadalmi helyzetből, a SeVizás üggyel kapcsolatos közhangulatból.
Így alakult, hogy egymással szinte teljesen megegyező módon hat különböző bíróság mondta ki, hogy Póka Laci nem terrorista.
Számomra úgy tűnik az ügyészségek irataiból, hogy ennek a hat bíróságnak a hozzáértését vonja kétségbe az ügyészség.
Én nem hiszem, hogy a hat felmentés az iratok között lévő indoklásokkal véletlenek, vagy tévedések lettek volna.
Az sem valószínű, hogy csupán azért mentettek volna fel, mert én olyan szimpatikus figura lennék. Tudom magamról, hogy nem vagyok a bírók álma. Nem vagyok egy puncsolós ember. Időnként bőven okozok többletmunkát az eljáró tanácsoknak azzal, hogy még az ügyvédeimre sem hallgatok feltétel nélkül, és olyanokat is felhozok védelmemben, amikről ők lebeszélnének. Ráadásul minden eljárás minden megnyilvánulási lehetőségét felhasználom arra, hogy a SeVizás ügyről, a társadalmat ért jogsértésekről, a szabadságjogok elvonásáról beszéljek, vagy éppen véleményt nyilvánítsak.
Mindezek mellett, vagy pont ezek miatt nem valószínűsíthető az sem, hogy a politikai, vagy pénzügyi hatalom olyan kegyeltje lennék, akinek a felmentése érdekében szívességeket kérnének a bíróságoktól.
Véleményem szerint a személyem, a politikai szerepvállalásom, bíróságokon tanúsított magatartásom, de legfőképpen az eljáró bíróságok alapos munkája teszi egyértelművé, hogy megalapozott, szakmailag is kifogásolhatatlan döntések születtek.
Az iratok tartalmáról is írok röviden pár gondolatot, amit majd bővebben az ülésen kifejtek.
A fellebbviteli ügyészség bár 7 oldalon keresztül betűket vet a papírra, de gyakorlatilag semmi mondanivalója nincs. Pont azt teszi, amit eddig az ügyben bármikor az ügyészség tett. 6 oldalon keresztül a bíróságok által az indoklásokba írtakat idézi.
A 6. oldal közepétől ismerhetjük meg az álláspontjukat, miszerint tévedett az ítélőtábla.
Most sem írta le az ügyészség, hogy mely cselekvésem, a törvényi tényállás mely pontját érinti.
Azt sem tudjuk meg, hogy melyik vádjukat tartják fenn: Terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés, vagy közveszéllyel fenyegetés.
Csak találgatni tudunk, – de ugye ez nem szerencsejáték, így jobb lett volna, ha leírják – hogy talán a terroros körben gondolkodnak, mert többször hivatkoznak állami szerv befolyásolására.
A pontos megfogalmazás helyett felhívják a Btk. 459. § -át. Azt viszont megint nem írják le, hogy ez hogyan függ össze jelen ügyel.
Ennél már csak az szebb, hogy a fellebbviteli ügyészség a másik iratban kifejezetten tiltakozik a Btk. 459. §-ának jelen ügyre történő alkalmazásától. Úgy gondolom, hogy így négy év után, már nem lenne baj, ha eldöntenék, hogy melyik törvényhelyeket alkalmazzuk az eljárásban. Ez egy kicsit olyan vergődésnek tűnik számomra.
Tovább bonyolítják, és ezzel elbizonytalanítják az olvasót azzal, hogy a fenyegetés körében a címzettek cselekvésének elmaradásáról írnak, de a fenyegetés komolyságának tekintetében már megemlítik, hogy a bankok feljelentést tettek. Ami nyomán rendőri intézkedésre került sor.
Most akkor az a kérdés, hogy a bankokat állami szerveknek tekintjük-e.
Mert, hogy a feltárt tényállásból kiderül, hogy a levelek címzettjei megkapták a leveleket. Fenyegetést egyáltalán nem észleltek. De a bankok, akik nem kaptak levelet, azok úgy megijedtek, hogy feljelentést tettek.
Ez ugye jól mutatja azokat a társadalmi viszonyokat, hogy a politikusok csak akkor veszik észre, hogy egy állampolgár írt nekik levelet a hivatalos címükre, amikor a bankok feljelentései nyomán a rendőrök lefoglalják a kormányzati számítógépeket.
A 7. oldalon írják, hogy téves a bíróság azon hosszasan indokolt álláspontja, hogy nem volt alkalmas a cselekmény állami szerv befolyásolására. De azt már nem írják, hogy mivel tudják ezt alátámasztani. Pl. hogy hogyan volt alkalmas rá.
A 7. oldal 3. bekezdésében írja az ügyészség, hogy a kirakat betörése „dolog elleni erőszakos” magatartást foglal magában.
Azt már én teszem hozzá, hogy a Btk. 314. §. 1. bekezdése kifejezetten személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények esetén ad lehetőséget a bűncselekmény elkövetésének megállapítására.
Úgy látom, hogy az ügyészség keveri a levelek megírását és a videóban elhangzottakat, valamint a terrorcselekmény elkövetésével, illetve a közveszéllyel fenyegetés törvényi tényállásait.
Amikor már azt hinnék, hogy büntetőjog-szakmailag nincs lentebb a fellebbviteli ügyészség iratánál, akkor tévedésünkre kell ráébredni, amikor elolvassuk a legfőbb ügyészség irományát.
Előbb helyesen foglalja össze a bíróságok megállapításait, miszerint a cselekvések:
– Alkalmatlanok voltak állami szervek befolyásolására
– Figyelemfelkeltések, véleménynyilvánítások voltak
– Nem voltak veszélyesek a társadalomra.
A társadalomra veszélyesség körében érdemes lenen az ügyészségeknek értőn elolvasni a Btk. III. fejezet. 4. §. 1, és 2. bekezdését.
Ebben az áll, hogy csak akkor büntetendő egy cselekmény, ha veszélyes a társadalomra, és a Btk. büntetni rendeli.
„(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”
Mivel az én cselekvéseim nem veszélyeztették sem mások személyét vagy jogait, sem Magyarország társadalmi, gazdasági, állami rendjét, így helyesen állapították meg a bíróságok, hogy ezek nem voltak veszélyesek a társadalomra.
Az első oldal 4. bekezdésében az ügyészség tényállás összefoglalása nem pontos. A bíróságok nem így állapították meg a tényállást.
Mivel az eljárás jelen szakaszában nem lehet a tényállást módosítani, így a legfőbb ügyészség iratának ezen része nem foghat helyt a felülvizsgálati eljárásban.
Érdekes, hogy ebben az iratban is hivatkoznak a Bt. 314. §. 1. bekezdésére, de addig a részig már nem jutnak el, hogy „személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó…” cselekménynek kell lennie, hogy alkalmas legyen a törvényi tényállás kimerítésére.
Az is fontos, hogy a cselekvés céljának is terrorcselekvéssel fenyegetésnek kell lennie ahhoz, hogy megállapítható legyen a bűncselekmény elkövetése.
Itt a cél véleménynyilvánítás volt.
A 2. oldal tetején száll vitába a két ügyészség egymással a Btk. 459. § tekintetében. Én megvárnám, amíg eldöntik, hogy melyik állítást vegyük alapul a felülvizsgálati kérelmükben.
A 2. oldal 2. bekezdésében „megfelelően konkrét, és reális” jelzőket használ az ügyészség. Ez azért aggályos, hiszen a bíróságok kimondták, hogy nem volt konkrét és reális.
A 3. bekezdésben ismét felmerül, hogy az ügyészségnek fogalma sincs arról, hogy az ügyben ki számít megfenyegetettnek, vagy sértettnek, és ki tett feljelentést, valamint hogy mely szervezetek számítanak állami szervnek.
A 4. bekezdés szintén téves következtetést von le a bíróságok által feltárt tényállásból. Térben és időben nem voltak pontosan meghatározva a cselekvések.
Az oldal 5. bekezdése is alaptalan. Hiszen a bíróságok nem azt állapították meg, hogy általában egy nem állami tulajdon megrongálása alkalmatlan lehet állami szerv befolyásolására, hanem, hogy egy kirakat betörése alkalmatlan. Ezen kívül a törvényi tényállás csak akkor merül ki, ha a rongálás személy elleni erőszakos cselekmény.
A 6. bekezdésből az látszik, hogy a legfőbb ügyészség még csak el sem olvasta a bírósági ítéleteket. Ugyanis olyan tényállás nem került felderítésre, hogy bárki csatlakozott volna a felhívásomhoz, vagy másokat bűncselekmény elkövetésére bíztattam volna.
Én úgy értelmezem a Be. rendelkezéseit, hogy nem az ügyészség óhajától függ a nyilvános ülés megtartása, hanem az ebben az esetben teljesen normális eljárási forma.
Éppen ezért kérem, hogy nagyobb méretű termet szíveskedjenek az eseményre biztosítani. Ha az ülés a választások előtt lesz megtartva, úgy minden bizonnyal nagyobb sajtóérdeklődésre és nagyobb számú hallgatóságra is számíthatunk. Még akkor is, ha a kormány már nem akar SeVizás ügyben semmit tenni, és ígérni sem szándékozik.
Ettől még a cirkusz része lesz ez az ügy is.
Bízom abban is, hogy a Be. szerint a vádat a legfőbb ügyész fogja képviselni. Lesz hozzá bátorsága, és nem él a helyettesítés lehetőségével.
A megküldött iratokból nem derül ki, hogy a fellebbviteli ügyészség határidőben beadta-e az indítványát. Kérem, hogy ennek igazolását valamint a másodfokú ítélet óta keletkezett valamennyi iratot részemre szíveskedjenek megküldeni. (Az iraton 2017. április 11. az érkeztetés dátuma. Ha ez a beadás időpontja, akkor elkésett az ügyészség.)
Tököl, 2017. július 3.
Tisztelettel: Póka László”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Darák válaszolt a június 14-én az utcára telepített kezelőirodán átvett beadványomra.
Nem írta meg egyértelműen, hogy kirúgják az 5/2017. (II.13) OBT állásfoglalás szerint a bírói hivatásra méltatlanná vált wellmannt.
Arról szól a válasza, hogy én nem kezdeményezhetem a fegyelmi felelősségre vonását. Később azt fejtegeti, hogy sem nekem, sem másnak nincs köze ahhoz, hogy wellmannt kirúgják-e.
Végül megírta, hogy a bíróságokon és a bíróságok közelében tartott tüntetések tiltásával foglalkozó kollégiumi vélemény nem kötelező, hanem csak ajánlás.
Válaszoltam a tájékoztatásra.
Előbb a válaszom, majd darák tájékoztatása olvasható.
Tárgy: Válasz a 2017. El. II. B. 1. számú tájékoztatásra, és újabb véleménynyilvánítás bejelentése
Tisztelt Darák Péter Úr!
Köszönöm válaszát Wellmann György fegyelmi felelősségre vonásával, valamint az aulában történő véleménynyilvánítással kapcsolatos beadványomra.
Wellmann György fegyelmi felelősségre vonásával kapcsolatban annyit jegyzek meg, hogy az nem lehet a bíróság (Kúria) belügye.
Mivel egy főbíróról, barósági vezetőről van szó, így ez közügy. A közügy jellegét erősíti az is, hogy nem egy egyedi ügyben, hanem az egész társadalmat súlyosan érintő ügyben (SeVizahitelezés) viselkedett „bírói hivatáshoz méltatlan” módon.
Ebből adódóan nem fogadom el, hogy nem kezdeményezhetem Wellmann György fegyelmi felelősségre vonását, és azt sem, hogy nem tartozik rám, és a társadalom minden tagjára, hogy felelősségre vonják-e. Még akkor sem, ha Ön a Bjt.-re, vagy az információszabadságról szóló törvény kivételeire hivatkozik.
A továbbiakban véleménynyilvánítások keretében követelem, hogy a 2017. június 14-én személyesen beadott iratomban jelölt okok miatt vonják felelősségre, és távolítsák el a bírói munkaköröktől a bírói hivatásra méltatlanná vált Wellmann Györgyöt.
Ennek keretében kérem, hogy járuljon hozzá, hogy a Sárgapólósok 2017. július 4. napján 6:30 -8:15 közötti időben a Kúria épületében a Justitia szobor előtt véleményt nyilvánítsanak.
Úgy gondolom, hogy nem foghat helyt a bíróság működésének akadályozására történő hivatkozás, hiszen a jelzett időben minden bizonnyal érdemi munkavégzés nem történik az épületben.
Most nem hivatkozok a 1/2017.(III.27.) KMK véleményre, mert tájékoztatásából kiderült számomra, hogy az felesleges.
Egyértelművé vált, hogy a Kollégiumi vélemény megalkotása az önkényes rendezvénytiltást, a véleménynyilvánítás hatalom általi némítását célozza.
Amikor az Önök érdeke úgy kívánja, hogy akkor a Kollégiumi véleményre hivatkozva bármikor megtilthatnak egy rendezvényt. Pl. bíróság befolyásolása, stb…
Amikor valaki, mint én is a beadványomban az 1/2017.(III.27.) KMK vélemény 1. és 2. pontjára hivatkozva kérjük a hozzájárulásukat egy bírósági véleménynyilvánításhoz, akkor közlik, hogy ez csak egy vélemény, annak alkalmazása nem kötelező.
– És ezek után még engem és a SeVizás társadalmat vádolják visszaélésszerű joggyakorlással?
A fentiek alapján kérem hozzájárulását, a 2017. július 4. napján 6:30 – 8:15 közötti véleménynyilvánításhoz.
június 14-én személyesen benyújtott megkeresésére, az abban foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője vezetői tisztségéből, illetőleg bírói tisztségéből történő felmentésére irányuló indítványával kapcsolatban felhívom szíves figyelmét, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 119.§-a alapján a fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. E körbe beletartozik mind a fegyelmi eljárás kezdeményezése (amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának jogosítványa), mind a fegyelmi eljárás megindítása, megtagadása és az ún. előzetes vizsgálat elrendelése (melyekről a szolgálati bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27.§-ának (2) bekezdése értelmében a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog az adatfajták megjelölésével, a (2) bekezdésben felsorolt okokból – így többek között bírósági vagy hatósági eljárásra tekintettel – törvényben korlátozható. Ezzel összhangban a Bjt. 148.§-a akként rendelkezik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből tájékoztatást adhat a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint – ha törvény azt megengedi – egyéb adatairól. A Bjt. 119.§-ának kifejezett tiltó rendelkezésére figyelemmel a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tartozik a törvény által megengedett egyéb adatok körébe.
A fenti – együttesen, egymásra figyelemmel értelmezendő – jogszabályi rendelkezésekből következően bármely bírót vagy bírósági vezetőt érintő fegyelmi eljárásról tájékoztatást nem adhatok.
A Kúria aulájába bejelentett véleménynyilvánítással kapcsolatban a Kúria elnökhelyettesének válaszlevelében írt jogi okfejtéssel egyetértek, azt annyiban egészítem ki, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 27.§ (1) bekezdése értelmében a kollégium vitás jogalkalmazási kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani. Ebből azonban nem következik, hogy a kollégiumi vélemény az eljáró bírót döntése során kötné; a bíróságokra egyedül a jogegységi határozat kötelező.
Budapest, 2017. június 23. napján
Üdvözlettel:
Dr. Darák Péter
(Póka László)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Ennyire még soha nem akartam, hogy az ügyész fellebbezzen.
Dr. Stubeczky Sarolta, Dr. Kiss Andrea, Dr. Zsembely Antal három fős tanácsa sokat tett annak érdekében, hogy a diktatúra ne tudjon felépülni.
Ők hárman szintén tagjai annak a jeles klubnak, akik szembe mernek menni a hatalom azon elvárásával, hogy büntetőjogi eszközökkel, az eljárási szabályokat és büntetőelveket megcsúfolva bármi áron elkaszálják azokat, akik fel mernek lépni békés eszközökkel totális diktatúrát építők ellen.
Gratulálok a bátorságukhoz.
Nem csak az ítélet volt nagyszerű – miszerint felmentették a két SeVizás ellenállót, Fehér Nándort és Póka Lászlót – hanem, az indoklás is parádés volt.
Észleleték, hogy a tényállás nem egy bűncselekmény elkövetése volt, hanem véleménynyilvánítási tevékenység.
Az is kiderült, hogy nem keltettük annak a látszatát, hogy ott robbanás fog bekövetkezni.
Dr. Stubeczky Sarolta azt is kimondta, hogy helytelen jogi következtetést vont le az első fokú bíróság.
„Ez a véleménynyilvánítás szabadságán belüli tiltakozás eredménye volt…”
Nehéz kiragadni bármit is az ítélet indoklásából. Az egész parádés. Inkább nézzétek meg a videóban. Sokat lehet belőle tanulni minden ellenállónak.
Az ítélet és indoklása:
Köszönjük a védelmet dr. Gaudi – Nagy Tamásnak.
Nagy utat futottunk be.
Több mint 400 oldal nyomozati anyag összegyűjtése után, közel négy éven keresztül tartó eljárás, 3 előfokú bíróság elfogyasztása, és 7 tárgyalás után, az alaposan összeállított védekezés, és az ügyészség láthatóan tétova vádképviselete ellenére 300-300 óra, közmunkára, vagy fejenként 75 nap elzárásra ítélték a békés véleménynyilvánítókat.
Hogy miért szeretném, ha az ügyész fellebbezne?
Mert akkor az ügy az Ítélőtáblán, (Kúria, és legfőbb ügyészség épülete) folytatódik.
Mint sokan tudják, ez az az épület, amit Igazságügyi Palotának neveznek.
Az az épület, ahol wellmann, darák, és polt is uralkodik. De láttuk itt már handó tündikét is.
Az az épület ahol a Sárgapólósok már négy alkalommal nyilvánítottak véleményt bent, a Justitia szobor előtt, és több alkalommal a lépcsőjén, és sátoroztak is a helyszínen.
Az az épület, ahova az utóbbi két alkalommal nem engedtek be minket. Arra hivatkoztak, hogy nincs ott ügyünk.
Majd most lesz.
A felrótt cselekmények:
Mindenkinek azt javaslom, hogy folytassa, vagy kezdje el a békés véleménynyilvánítást. Mert csak így tudunk beleszólni a minket érintő ügyekbe.
Az is látszik, hogy ez a hatalomnak nem tetszik. De ha sokan csináljuk önállóan, és vagy kiscsoportokban, akkor tehetetlenek. (A nagy szervezkedéseket mind lenyúlja a hatalom beépített emberekkel)
Hajrá!
PL
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Több devizahiteles-perben is a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli az Erste Bank Hungary Zrt.-t az adósokkal szemben – értesült a Magyar Nemzet. A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint az igazságügy-miniszter irodája legutóbb egy devizaalapú autóhitel-szerződés miatt indult perben járt el a bíróságon a pénzintézet érdekében.
Az, hogy a Trócsányi László nevét viselő – egyben résztulajdonában álló – ügyvédi iroda egy bank érdekeit képviseli az adósokkal szemben, azért különösen érdekes, mert a devizahitelesekre irányadó törvénycsomagot korábban éppen az igazságügy-miniszter nyújtotta be a parlamentnek, amely el is fogadta. Bár a tárcavezető szünetelteti ügyvédi praxisát, az Erste Bank minden bizonnyal biztosra ment a jogi képviselete kiválasztásakor, hiszen ki ismerhetné jobban a vonatkozó jogszabályokat, mint Trócsányi László kollégái. Köztük különösen Bogdán Tibor, a miniszter főtanácsadója, aki egyébként amellett, hogy Trócsányi oldalán alkalmanként feltűnik a kormányüléseken is, aktív tagja és gyakorló jogásza a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának.
Mindezek ismeretében kivételes fontosságú a devizahiteles-törvények szakmai megítélése is. A devizaügyekben jártas ügyvédek már számtalanszor kifejtették, hogy miért aggályosak a jogszabályok, ám szavaik rendre süket fülekre találtak. Ugyanakkor nemrég a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke húsba vágóan fontos nyilatkozatot tett a Magyar Nemzetnek.
Makai Lajos arról beszélt, hogy a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. Vagyis egy a bankoktól és az adósoktól független főbíró is érzékeltette, hogy az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca által közösen alkotott jogszabályok inkább a pénzintézetnek kedveznek, habár a Fidesz–KDNP-kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették az adósokat. Nem mellékes, hogy az ítélőtábla elnöke ezt a nyilatkozatát vissza akarta vonni, ám ez a kijelentés a devizahitelesek szempontjából olyannyira kulcsfontosságú, hogy közöltük a főbíró szavait.
(Forrás: mno)
Bal-Rad komm: Qrmányunk semmit nem bíz a véletlenre! Megmondták: „senkit sem hagyunk az út szélén!”
-Arról csak a sok hülye magyar tehet, hogy ROSSZUL ÉRTELMEZTÉK ezt a kijelentést. Ami helyesen így értelmezendő: „BELELÖKÜNK BENNETEKET AZ ÚTMENTI ÁROKBA!”
Qrmányunk csak teljesíti a bankok elvárásait!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
3 bírót fogyasztottunk el első fokon közel négy év alatt.
Volt 7 tárgyalás, és egy ítélethirdetés.
Keletkezett 400 oldal irat csak a nyomozati szakban.
Mindezek ellenére egy szót sem ejt a bíró a 12 oldalas ítéletében – aminek nagy része idézés a tárgyalás jegyzőkönyveiből – arról, hogy a tettünk hogyan volt veszélyes a társadalomra, hogyan meríti ki a közveszéllyel fenyegetés törvényi tényállását.
Védő: dr. Gaudi-Nagy tamás
Izgalmas védekezés várható.
Nyilván a közvélemény igen keveset tud a fentiekről, hiszen mivel ez túlmutat a politikai szarkavaráson, így – igen kevés kivétellel – nem csak nem tudósítottak róla, de el sem jöttek a tárgyalásokra a sajtó képviselői. Bezzeg, ha köthetőek lennénk valamelyik politikai párthoz…
Fehér Nándi, és Póka Laci fejenként 300 óra kénszermunka büntetést kapott első fokon, mert 2013. december 9. napjának estéjén néhány bank ajtajába téglának látszó fahasábot helyezett véleménynyilvánítási célból.
A 300 óra közmunkát átváltják 75 nap elzárásra, ha nem dolgozzuk le fizikai munkában. A 75 nap elzárás – a kormány átlagbér számítása alapján 750 000 Ft jövedelemkiesést eredményez. Ehhez jönnek még hozzá az elzárással felmerült költségek.
Úgy is mondhatjuk, hogy fejenként 1 millára kaszáltak el.
Na, majd ma látjuk. Én készültem.
Idő, és hely: 2017. június 27. 10:30.
Budapest Környéki Törvényszék Bp. XIV. ker. Thököly út 97-101. IV. em. 408.
Hajrá!
PL
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Egy évvel ezelőtti (2016.06.19) bejelentett Patkánykereső túrán kicsit túllőttek a célon a Tevepalotában.
Mikor a tüntetők a Mártonhegyi úton vonultak rendesen, ahogy korábban is szokták rendőri biztosítás mellett az úton, a kamerás kocsi képét bámulva a Tevepalitából rájuk szóltak, hogy tereljék fel a tüntetőket a járdának látszó valamire.
Az a kiemelkedő útpadkának sem mondható valami szemmel láthatóan alkalmatlan volt arra, hogy azon 30 tüntető vonuljon. Miután nem tudtam meggyőzni a helyszínen szoláglatot teljesítő rendőröket (és ezt a többiek sem érték el) , a tettük miatt úgy nyilvánítottam véleményt, hogy leültem az úton.
Ezek miatt előbb a rendőrség elkaszált 100 000 Ft-ra. Majd Barnóczky Péter ismét remekbe szabott indoklással felmentett.
A sorozatban, sorban meg tudod nézni a sajtótájékoztatót, a felszólalásomat, az indoklást, és a rendőrségi felvételt az eseményről:
Sok erőt adott, hogy a négy tárgyaláson ott voltak a Sárgapólósok.
Az ügy tanúsága, hogy a védekezésünket ne alapozzuk egyetlen általunk tutinak tartott érv köré. Mindent mondjunk el, ami csak felhozható, mert a bíró lehet, hogy olyan miatt ment fel, amire nem is gondáltál volna. Fontos, hogy beszélgessünk az ügyeinkről, mert lehet, hogy valamelyik társunknak van egy, a miénknél hasznosabb meglátása. Most is így volt.
Fontos az is, hogy legyenek társaink. Példamutató cselekvéssel, és lehetőséget adva másoknak ahhoz, hogy csatlakozzanak hozzánk, lehetnek valódi társaink. Ez a közösség akkor lesz erős, hatékony, és a hatalom által rettegett, ha nem szabályok, és utasítások tartják össze, hanem a közös cél érdekében végrehajtott cselekvések élménye. Nem kinevezett vezetői vannak, hanem tettek (de nem a dumák) által kiérdemelt tisztelet alapján fogadjuk el egymás javaslatait.
Ezeket az elveket szem előtt tartva, elszántan, és kitartóan cselekedve, egyre több ember körében szimpatikussá válva a hatalommal szemben csatákat nyerhetünk. A nyert csaták által türelemmel, és további cselekvéseken keresztül elérhetjük a végső győzelmet.
Én abban, hiszek, hogy a mostani hatalmat csak ez egyéni felelősségvállalás, és egyéni cselekvések által lehet legyőzni.
A szerveződésekre fel vannak készülve. De arra nincs, és nem is lehet hatékony forgatókönyvük, ha Te, és én, Mi nagyon sokan szerveződés nélkül egyénileg, vagy kicsi csoportokban fellépünk ellenük. Természetesen a szimpatikus tettek lehet csatlakozni, és ezzel erősíteni egymást.
A hármasunkat, a három csapást, ami megtöri a kifosztók hatalmát, bárki egyénileg, a családjával, a barátaival is meg tudja valósítani. Ehhez nem kell egy helyen lenni százezreknek.
NeFizess! Pöröj! Tiltakozz!
Hajrá!
PL
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A Flórián téri otp sátorozásban minden eljárásban felmentették a Sárgapólósokat.
Bízom benne, hogy a sajtó a felmentéseket is legalább olyan buzgalommal kürtöli szerte szét, mint a balhét.
február 12. napján a Sárgapólósok sátrat vertek az ország egyik legnagyobb otp bankfiókjának ügyfélterében.
Azt kívántuk megmutatni a társadalomnak, hogy akik hagyják magukat azoknak legfeljebb sátor fog jutni.
A bankoknak azt üzentük, hogy amikor sok embert ki fognak tenni az utcára, azok akár a bankokba is beköltözhetnek.
Két órás sátorozást terveztünk.
A kifosztó bankárok hisztijei miatt egy óra után a rendőrség néhány Sárgapólóst ölben vittek ki, a többieket kikísérték.
A jogtalan oszlatás miatt panaszokat adtunk be, amiket elutasítottak.
Eljárást indítottak az otp feljelentései nyomán többünk ellen gyülekezési joggal visszaélés, garázdaság, jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt.
Első körben a rendőrség felmentett mindenkit a garázdaság szabálysértés miatt még az előkészítő eljárásban.
Másik eljárásba is felmetettek mindenkit gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése alól, de négyünket elmarasztaltak jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt fejenként 30 000 – 50 000 Ft-ra. Ez ellen mindannyian kifogással éltünk.
Itt a PKKB-n Tófalviné dr. Siki Laura nekünk adott igazat, és ezen vádak alól is felmentett mindanyniónkat.
El kell ismernünk, hogy ez utóbbi esetben kellett némi szerencse is az országgyűlés bénázása miatt. De hát tudjuk, hogy a bátraknak szerencse is tud adódni.
Láthatjátok, hogy bár még karmol a fogatlan oroszlán, de azért lehet csatákat nyerni ellene. HA így folytatjuk, hamarosan megdöglik.
Cselekedjünk! Csak így győzhetünk.
Csak magunkra számíthatunk. A ma beharangozott, és holnap bejelentésre kerülő ellenzéki politikai javaslattal kitörölhetjük a seggünket.
Egyre több bizonyítékot adnak a politikusok, hogy oldaltól függetlenül mind a bankárok idomított majma.
Mellékletben a felmentő határozatok olvashatók.
Az eseménynek tekintélyes sajtó visszhangja volt. Lehet csemegézni. Bízom benne, hogy a sajtó a felmentéseket is legalább olyan buzgalommal kürtöli szerte szét, mint a balhét.
Ez a kónya – Kúria elnökhelyettes – nem akarja, hogy mi is a Justitia szobor előtt álljunk.
Korábbi akciónk nagy sikert aratott.
Bizonyára azért nem szeretné ez a kónya, hogy ad menjünk, mert mi nem hazugságokat hoznánk ott nyilvánosságra, mint teszik ezt ott abban az épületben oly sokan.
Mi pont arról nyilvánítanánk véleményt, hogy a gazság palotájában főbírók, főügyészek naponta szúrják szíven az igazság istennőjét.
Gyakorlatilag azt írja a saját kollégiumi véleményükre hivatkozva, hogy azért nem mehetünk be az épületbe, mert nem egy konkrét tárgyalásra megyünk.
A vélemény másik része szerint konkrét tárgyalással kapcsolatban meg nem lehet a bíróságon és a bíróság közelében véleményt nyilvánítani.
Akkor most kimondhatjuk, hogy ez itt egy diktatúra?
Egyre biztosabb, hogy szerdán 10:30-kor nekem lesz dolgom a Kúria épületben. HA érdekel, hogy mi az, akkor gyere be velem.
Szerintetek hány rendőr fog felsorakozni a bejáratnál?
Legutóbb így álltak hozzánk: (Riasztották a bevetési egységet)
A „nem járulok hozzá” levél itt olvasható:
„2017.El.IX.E.3.
Póka László
részére
Tisztelt Póka László Úr!
A Kúria elnökének címzett beadványára hivatkozással értesítem, hogy a 2017. június 14. napján 10,30 – 12,30 közötti időre tervezett rendezvényük Kúria épületében történő megtartásához
n e m járulok hozzá.
Miként azt az 1/2017.(III.27.)KMK vélemény is tartalmazza, a közforgalom számára nyitva álló bírósági épület nem tartozik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 15.§ a) pontjának hatálya alá.
A bíróság épülete célhoz, az igazságszolgáltatási funkcióhoz kötötten használható. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 161.§ (1) bekezdése értelmében a bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalótermekbe kizárólag a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson (ülésen) történő részvétel céljából lehet belépni. Az Önök által szándékolt demonstráció témája nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ezért rendezvényük céljára a Kúria épületét nem vehetik igénybe.
Budapest, 2017. június 8.
Dr. Kónya István
elnökhelyettes”
Tisztelettel: Póka László
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
