Lezárult a vizsgálat az újdörögdi tragikus kiképzés ügyében
A kiképzési baleset során használt kézigránátot tartalmazó sorozatot több évvel ezelőtt, 2022-ben vette át a Magyar Honvédség. Mind az átvételkor, mind a márciusban bekövetkezett baleset után vizsgálták a sorozatot, amely során rendellenesség, hibás működés nem fordult elő
– idézi szerdai cikkében a Szabad Európa a birtokába jutott információk alapján annak a honvédségi vizsgálatnak az egyik fő megállapítását, amit a március 21-i, újdörögdi tragikus kiképzés után rendeltek el.
Mint ismert, a Zalahaláphoz tartozó gyakorlótéren március 21-én a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem elnevezésű gyakorlat közben az egyik résztvevő kezében felrobbant egy élesgránát, aminek következtében elveszítette az egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból, és további súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. Mint megírtuk, az áldozat a Miniszterelnökség egy 28 éves női tisztviselője, a tragikus balesetben pedig megsérült a kiképző is, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett.
A balesetet követően Somogyi Zoltán vezérőrnagy parancsot küldött a Magyar Honvédség minden érintett egységének, amelyben azt írta:
A 93M NF védő és a 96M NF támadó kézigránátok alkalmazását megtiltom, bevizsgálásukra az MH Logisztikai Támogató Parancsnokság parancsnoka soron kívül intézkedik. További intézkedésig a kézigránátokat a honvédségi szervezetek az egység raktárakban elkülönítetten tárolják, és lássák el jól látható »LETILTOTT« felirattal
A Szabad Európa a mai cikkében azt írja, hogy a honvédségi vizsgálat lezárult, ám a fent idézett megállapítás – miszerint a műszaki hiba kizárható – nem azt jelenti, hogy a tragédiáért akár a szerencsétlenül járt kormánytisztviselő, akár a kiképzésen részt vevő bármely katona lenne a felelős.
A portál információi szerint a vizsgálat érdemi része már lezárult.Egy forrás arról tájékoztatta a lapot, hogy a kézigránátokat (a teljes szériát) már ellenőrizték, az érintettek személyes meghallgatása és az ügy során keletkezett dokumentumok áttanulmányozása is befejeződött. Egyelőre egyetlen forrás sem erősítette meg, hogy személyi felelősség konkrétan a tragédia bármely résztvevője esetében felmerült volna.
A portál kérdéseket küldött a Honvédelmi Minisztériumnak, ám egyelőre nem kapott válaszokat. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A gránát az TEHÁT MEGBÍZHATÓAN SZUPERÁLT! (Ez pedig megnyugtató! A „magyar honvédség” tehát nem bóvlit vett ’22 -ben!)
VALAMI VISZONT MÉGISCSAK HIBÁDZOTT!
Lehet, hogy hiányos volt a „Kezelési útmutató”? Hiányzott belőle egy FONTOS RÉSZLET? (!)
SZERINTÜNK IGEN! A „Kezelési útmutató” – ból kimaradhatott (?!) az a rész, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a felhasználó a biztosítószeg kihúzása után max. háromig számoljon el – közepes gyorsasággal – majd a harmadik után hajítsa el! Mármint a gránátot! ÉS NE CSAK BÁMULJA!
Hiszen KÉZIGRÁNÁT AZ! – NEM PEDIG OKOSTELÓ!
De hát ezt a KIKÉBZŐ „honvédtisztnek” IS TUDNIJA KÖLLÖTT VAÚNA!
LEHETSÉGES HOGY TUDTA IS! CSAK ÉPPEN ELLANKADT A FIGYELME, AMIKOR A 28 ÉVES CSINOSKÁNAK A KEZÉBE NYOMTA AZT A VESZÉLYES ALKALMATOSSÁGOT!
(idézet:Rákosi Mátyás – Válogatott beszédek és cikkek)
1
1. A Magyar Kommunista Párt harca az ország függetlenségéért
Kedves Elvtársak! A Magyar Kommunista Párt politikájának gerincét a felszabadulás óta a nemzeti demokratikus erők összefogása jellemezte. Azoknak, akik Pártunkat legális voltában csak 1918-ban ismerték, bizonyos fokig meglepetés volt ez a célkitűzés. Pedig, aki a Magyar Kommunista Párt soraiban régóta harcolt, az tudhatta, hogy a nemzeti erők összefogásának kérdését, a fasizmus elleni harcra mi már több mint tíz esztendővel ezelőtt napirendre tűztük. Akkor ezt a népfront politikájának hívták.
A fasizmus elleni harcban Pártunk természetesen nem maradt meg az elméletnél. Amikor Spanyolországban a nemzetközi fasizmus fegyveres felkelést szított a spanyol nép demokratikus köztársasága ellen, a Magyar Kommunista Párt legjobbjai a Rákosi-zászlóaljba tömörülve, életük feláldozásával és vérük hullásával adták tanújelét annak, hogy a haladó népi erők összefogásának eszméjét a gyakorlatba is átviszik. Több mint 300 magyar kommunista halt hősi halált spanyol földön a fasizmus elleni demokratikus összefogás nevében.
Csak természetes, hogy 1941 júniusában, mikor a német náci rablók megrohanták a Szovjetuniót, Pártunk méginkább a demokratikus nemzeti erők összefogását hirdette. Minden eszközt megragadtunk arra, hogy szembeszálljunk a fasiszta métellyel és a Horthy-reakció nemzetvesztő politikájával. Rádióban és illegális röplapokban egyaránt hirdettük, hogy csak az összes demokratikus és az egészséges nemzeti erők egyesített harca mentheti meg az országot a pusztulástól. Azokban a napokban, amikor Magyarországon az ú. n. mértékadó körökben hat héten belül várták Hitler végső győzelmét, mi arra szólítottuk fel népünket, hogy támogassa a szovjet népet felszabadító harcában és így küzdjön egyben saját felszabadításáért is. Már akkor hirdettük, hogy „a magyar nép a német fasizmus és magyar zsoldosok kettős igájában nyög. A szovjet nép felszabadító harca egyben a magyar nép felszabadításáért is folyik. A szovjet nép győzelme hozza a magyar népnek is a felszabadulást a német elnyomás alól, elhárítja felőle az elnémetesítés veszélyét, lehetővé teszi nemzeti és állami függetlenségének megmentését.”
Ezek a szavak két héttel a magyar hadüzenet után hangzottak el. Ebben a szellemben harcolt a Magyar Kommunista Párt irányítása alatt a Kossuth-rádió is, mely a háború nehéz esztendeiben következetesen és szívósan hirdette a német fasizmus elleni összefogás eszméjét. Ebben a szellemben küzdöttek a föld alatt, a börtönben és a bitófák árnyékában a magyar kommunisták. Ezeket az elveket hirdették a vérpadon Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és pártunk többi vértanúja, ezekért az eszmékért adták oda életüket. Azokban a hazafias, demokratikus megmozdulásokban, amelyek a háború éveiben nálunk megindultak, mindenütt a mi Pártunk volt a kezdeményező, a motor. Így volt ez a Történelmi Emlékbizottság mozgalmától kezdve a felszabadulásig mindenütt.
1944 március 19-e után föld alá kényszerült testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A közös veszély végre létrehozta a föld alatt a nemzeti demokratikus erők szerves összefogását. A Magyar Front-ban természetesen pártunk harcedzett és a földalatti küzdelemben járatos tagjai is ott voltak és példaadóan küzdöttek azért, hogy a német fasizmus összeomoljék és ne rántsa magával hazánkat.
Nem rajtunk múlott, hogy a Magyar Kommunista Pártnak ez a szándéka nem sikerült. A kudarc oka elsősorban a 25 esztendős Horthy-rendszerben rejlik, amely kíméletlenül és rendszeresen irtotta a demokrácia szellemét és szóvivőit és amelynek Pártunk legjobb harcosai estek áldozatul. Elsősorban a Horthy-reakció negyedszázados garázdálkodása okozta azt, hogy a döntő pillanatban nem tudtunk leszakadni a német fasizmus oldaláról és a háború befejezéséig, mint Hitler utolsó csatlósa állottunk a győztes demokratikus népek előtt. Része volt a kudarcban annak is, hogy a demokratikus ellenzék a reakció elleni küzdelemben félúton megállt és nem folytatott következetes, ingadozás nélküli, végsőkig menő harcot. (Taps.)
A német fasizmus összeomlása és a szövetségesek győzelme gyökeresen átalakította a világ politikai képét. Nézzük, miben állnak ezek a változások. Európában megsemmisült a legnagyobb imperialista fasiszta hatalom, a hitleri Németország. Mint nagyhatalom, megszűnt létezni szövetségese, a fasiszta Olaszország is. A harmadik szárazföldi nagyhatalom, Franciaország annyi sebet kapott, hogy esztendőkig tart, míg régi erejét és befolyását visszanyerheti. Ezzel szemben a Szovjetunió, mely a fasizmus megsemmisítésében a legtöbb áldozatot hozta, erőben, tekintélyben, befolyásban és öntudatban hallatlanul megerősödve, győzelmesen került ki a harcból.
Hasonló folyamat játszódott le Ázsiában, a Távol-Keleten, ahol a fasiszta japán imperializmus bukásához is a Szovjetunió hadbalépése adta meg a végső csapást. Ezzel párhuzamosan az összes hadviselő és semleges államokban megerősödött a demokrácia és a demokrácián belül különösen megerősödtek a kommunista pártok. A Szovjetunió nagy és bölcs vezére, Sztálin elvtárs (taps, felállva éljenzik Sztálint perceken át), Churchillnek adott válaszában erről így nyilatkozott:
„Churchill úr belebotlik az igazságba, amikor a kelet-európai kommunista pártok befolyásának növekedéséről beszél. Meg kell azonban jegyezni, hogy megállapítása nem egészen pontos. A kommunista pártok befolyása nemcsak Kelet-Európában nőtt meg, hanem Európa csaknem minden országában, ahol azelőtt a fasizmus uralkodott (Olaszországban, Németországban, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Finnországban), vagy ahol német, olasz, illetve magyar megszállás volt. (Franciaország, Belgium, Hollandia, Norvégia, Dánia, Lengyelország, Csehszlovákia, Görögország és végül, de nem utolsó sorban, a Szovjetunió.) A kommunisták befolyásának növekedését — mondta Sztálin elvtárs — nem tarthatjuk véletlennek. Ez teljesen törvényszerű jelenség. A kommunisták befolyása megnőtt, mivel a fasizmus uralkodásának nehéz évei alatt Európában a kommunisták megbízható, bátor, önmegtagadó harcosoknak bizonyultak a fasiszta rendszerrel szemben és a népek szabadságáért folytatott küzdelemben.”
Számunkra, magyar kommunisták számára még külön fel nem mérhető jelentősége van annak a változásnak, hogy körülöttünk a Balti-tengertől a Földközi-tengerig olyan államok csoportja keletkezett, amelyekben szilárd, széles népi erőkre támaszkodva és jórészt a kommunista pártok vezetése alatt épül és erősödik a demokrácia.
A világháború alatt a demokratikus szövetségesek háttérbe szorították azokat a vitás kérdéseket, amelyek gátolták volna a fasizmus megsemmisítésére irányuló háborús erőket. A fasizmus egyik döntő tévedése a háború alatt az volt, hogy a szövetségesek között kétségkívül fennálló nézeteltéréseket és a célkitűzések különbözőségét túlértékelték. Azt remélték, hogy ezek a nézeteltérések végül is a szövetségesek között még a háború alatt olyan konfliktusokhoz vezetnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a fasizmus valamilyen módon elkerülje megsemmisülését.
Most, amikor a háború végétért, ez a remény, ha más formában is, újjáéled. A reakciós erők most arra spekulálnak, hogy a Szovjetunió és az angolszász hatalmak között felmerülő viták annyira elmérgesednek, hogy a belőlük fakadó összeütközések következtében ők jutnak a nyeregbe. Semmi kétség, hogy ilyen tendenciák valóban megvannak bizonyos imperialista körökben. A demokrácia híveinek ezért elszánt, kíméletlen harcot kell folytatniok az uszítók ellen, akik alig egy évvel a legszörnyűbb világháború után, már újra háborúba szeretnék dönteni Európát.
Csak természetes, hogy a magyar reakció főreménye is a szövetségesek közötti viszony elmérgesedése. Mi tudjuk nagyon jól, hogy az amerikai nép zöme — Angliáról nem is beszélve — békét kíván és hallani sem akar az új háborúról. Tudjuk, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal nézik az Egyesült Államokban is a trösztök és a bankok háborús uszítását. Éppen a napokban láttuk ennek a nyugtalanságnak megnyilvánulását a demokrata Wallace erélyes kiállásában.
Sztálin elvtárs szeptember 17-én egy angol lap tudósítójának nyilatkozatot adott az „új háború” veszélyének kérdéséről. Azt mondta:
„Nem hiszek az «új háború» reális veszélyében. Az «új háború» körül jelenleg főként katonai és politikai hírszerzők és azok néhány polgári segítőtársa csap olyan nagy zajt. Erre a háborús hírverésre azért van szükségük, hogy először: a háború kísértetével megijesszenek bizonyos naív politikusokat és ezáltal segítséget nyújtsanak saját kormányaiknak abban, hogy politikai szerződő feleiktől minél több engedményt csikarjanak ki; másodszor: bizonyos időre megakadályozzák országaikban a hadikiadások csökkentését; harmadszor: fékezzék a csapatok leszerelését és ezáltal elejét vegyék a munkanélküliség növekedésének országaikban. Helyesen, különbséget kell tenni «új háborúról» szóló mostani fecsegés és «új háború» tényleges veszélye között, amely jelenleg nem áll fenn.”
Nálunk, ismétlem, az „új háborúról” szóló felelőtlen beszéd a reakció eszköze; ezzel akar reményt önteni azokba, akik a régi rend visszaállítását olyan szívesen látnák. Mindenesetre jellemző, hogy a reakció háborús uszítással nyugtalanítja népünket, hogy befolyását fenntarthassa. Mi, kommunisták, az egész vonalon a béke megőrzésére vettük az irányt, mert csak ez segítheti a magyar népet ezer baján keresztül. (Taps.)
Nézzük meg most, hogy milyenek voltak a felszabadulás után a magyar gazdasági és politikai viszonyok, az osztályok és az őket képviselő pártok helyzete, hogyan és milyen irányban változtak meg és merre mutat a további fejlődés?
Hét hónapig folyt hazánk területén a háború. Ezalatt a német rablóknak és magyar cinkosaiknak bőven volt alkalmuk az ország kiürítésére. Lényegében csak hazánkat tudták a fasiszták az összes Hitler-csatlósországok közül módszeresen kifosztani. El is hurcolták nemzeti vagyonunk jó 20 százalékát. Semmi kétség, hogy Hitler csatlósai közül mi szenvedtük gazdaságilag a legnagyobb veszteségeket. A gazdasági romokból a magyar munkásság önfeláldozása, szorgalma és találékonysága annyit újjáépített, hogy ma már iparunk összkapacitása nincs messze az 1938-astól. A mezőgazdaságban főleg az állatállományt érte óriási károsodás és hosszú esztendőkig tart, amíg ló- és szarvasmarhaállományunk eléri a háború előttit.
A fiatal demokrácia tehát rendkívül nehéz gazdasági örökséggel kezdte működését.
Mi volt a helyzet politikai téren? Az országot felszabadító Vörös Hadsereg csapásai alatt összeomlott nemcsak Szálasiék gyalázatos fasiszta terroruralma, hanem Horthy 25 esztendős, félfeudális, népellenes rendszere is. Szétmállott a régi államszervezet, a reakciós és fasiszta pártok eltűntek. A régi rendszer urai, nagybirtokosok, tőkések, vezető állami tisztviselők, katonatisztek nyugatra menekülve, magára hagyták népünket a gazdasági pusztulás és zűrzavar, az állami és társadalmi rend felbomlása közepette.
Az egyetlen párt, amely szilárdan állt, amely tudta, hogy mit akar és kivezető utat mutatott a nemzetnek: a mi pártunk, a Kommunista Párt volt. (Taps.) A Kommunista Párt vette kézbe a kezdeményezést, hogy az elalélt demokratikus pártok újjáélesztése, a nemzeti bizottságok megszervezése, az államszervezet új alapjainak lerakása útján megteremtse a feltételeit az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány megalakulásának. Ezekben a hetekben és hónapokban a Kommunista Párt rázta fel dermedtségéből és aléltságából a nemzetet.
A Kommunista Párt eme önzetlen és előrelátó munkája nélkül nem jöhetett volna létre a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, nem jelentkezhettek volna azok a demokratikus erők, amelyek a Szovjetunió segítségével kezükbe vették az ország sorsának irányítását. A Kommunista Párt nélkül — ezt nem árt ma hangsúlyozni — Magyarország Németország sorfára juthatott volna, míg így népünk gyors ütemben nyeri vissza teljes nemzeti függetlenségét és állami szuverénitását. (Taps.)
Az álélt és kábult ellenzéki pártokat, melyek az események más fordulatára számítottak, szintén magával sodorta az általános összeomlás; csak lassan tértek magukhoz.
Ebben szerepét játszott az is, hogy e pártok, amelyek a háború második felében már látták Hitler vereségét, hosszú időn keresztül valószínűbbnek tartották, hogy Horthy is úgy szakít a németekkel, mint pl. Mannerheim tette Finnországban. Emiatt nem vártak olyan fordulatot, amely alapjában változtatja meg a fennálló viszonyokat. Sokan arra számítottak, hogy Magyarországot az angolszász hatalmak fogják felszabadítani és ebben a hiszemben nem látták előre a politikai és társadalmi viszonyok gyors megváltozását. Ezenkívül nem voltak tisztában a Kommunista Párt erejével, mert a földalatti Kommunista Párt jövendő működését és jelentőségét nem tudták előre felbecsülni.
A magyar demokrácia pártjait emiatt a felszabadulás politikai fejleményei bizonyos fokig váratlanul érték. És mert nem ezt és nem így várták, magatartásukban volt valamelyes meglepetés, sőt bizonyosfokú csalódottság is.
(1946 szeptember 29-én a MKP III. kongresszusán tartott beszámoló.)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Immáron a HATODIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak! De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- NINCS! PEDIG HÁT RÁNK FÉRNE!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 196 nap minden pillanatát!
Aki Nyájas Ovasó pedig arra kíváncsi, hogy ,milyen meteorológiai viszonyokra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közzétett egy FIGYELMEZTETŐ (?!) videót „Is Your country next?” (A te országod a következő?) címmel, amelyben több ország zászlója is feltűnik – köztük a magyar trikolór is.
A videó szövege szerint Irán már most rendelkezik ballisztikus rakétaképességekkel, és gyorsítja nukleáris fegyverek megszerzését célzó folyamatait.
„Mi van, ha a legnagyobb ellenséged egy tervet készített, amely a te megsemmisítésedre irányul? Izraelnek nem kell ezt elképzelnie. Iránnak van egy terve, amely a meglévő ballisztikus rakétaképességeire épül és a nukleáris bombák megszerzésének gyorsuló folyamatára. Egy terv, amely milliók ártatlan polgárát fenyegeti, és egy terv, amely nem áll meg nálunk, mert a következő tervük…”
A videóban megjelenő különböző országok zászlói – köztük a magyar is – azt sugallják, hogy az izraeli vezetés szerint Irán nukleáris fenyegetése nem korlátozódik csupán Izraelre. A figyelmeztetés arra utal, hogy az iráni nukleáris program nemzetközi biztonsági kockázatot jelent. (Forrás: atv)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hááát… – ERRE MIT TUDUNK MONDANI? – MI EGYSZERŰ MAGYAROK!
Mondjuk azt, hogy HÁLÁS SZÍVVEL MEGKÖSZÖNJÜK Izrael qrmányának azt, hogy MIATTUNK IS AGGÓDIK?
MEG IS KÖSZÖNNÉNK, HA…
Ha VALÓBAN ŐSZINTÉNEK ÉREZNÉNK Izrael qrmányának a MI – EGYSZERŰ MAGYAROK! – sorsa miatti aggodalmait! De a fene tudja! „KISSÉ” KESERŰ A MI SZÁNK ÍZE MOST! Merthogy VALAHOGY NEM IGAZÁN ÉREZTÜK Izrael qrmányának a MINKET – EGYSZERŰ MAGYAROKAT! – féltő aggodalmát akkor, amikor az Izraelhez (IS) kötődő/köthető PÉNZEMBEREK/bankárok ADÓSRABSZOLGASÁGBA HAJSZOLTAK MINKET!
De az izraeli qrmány mostani AGGODALMÁT INKÁBB ÉREZZÜK ÖNCÉLÚNAK! Jobban mondva a Döbrögisztánban – a vajdánkat idézve: „EURÓPA ZSIDÓK SZÁMÁRA LEGBITONSÁGOSABB ORSZÁGÁBAN” – élő HITTESTVÉREIK, KÖZTÜK TERMÉSZETESEN A Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk TOVÁBBI SORS(UK)A MIATTI AGGODALOMNAK!
Rögvest meg is nyugtatnánk az ÉRETTÜK AGGÓDÓ izraeli qrmányt! ABSZOLÚT FÖLÖSLEGESEN AGGÓDIK MIATTUK! ŐK ITT TELJES BIZTONSÁGBAN VANNAK! ŐKET AZTÁN ITT SEMMFÉLE VESZÉLY NEM FENYEGETI!
NEM ÚGY, MINT MINKET, A CSÓRÓ – A SAJÁT HAZÁJUKTÓL MEGFOSZTOTT – MAGYAROKAT!
A qrmány megdöbbentőnek tartja, hogy a fővárosnak van pénze a Pride-ra, de a BKV-ra nincs
Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn bejelentette, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendezi meg az idei Budapest Pride-ot. Azt ígéri, az esemény a hatályos jogszabályoknak megfelelő önkormányzati rendezvény lesz.
A kormány megdöbbentőnek tartja, hogy a Fővárosnak van pénze a Pride-ra, bezzeg nincs pénze a BKV-ra! Jobb lenne, ha a főpolgármester a Pride helyett a BKV-val foglalkozna
– reagált közleményében a Pride megrendezésére a magyar kormány.
A BKV és a BKK finanszírozása a legnagyobb kiadási tétel a főváros költségvetésében, az idei évben 168,8 milliárd forintot szánnak rá. A Pride alighanem ennél több nagyságrenddel kevesebbe fog kerülni. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hááát…- Drága Felejim! ELÉRKEZTÜNK AHHOZ A PILLANATHOZ IS, AMIKOR A balrad.hu a „magyar” qrmány álláspontjával ért egyet, és a leghatározottabban elutasítja a vajdaság fővárosának a buzifesztivál ötletét felkaroló magatartását! Kerül amibe kerül?
Teherán, Moszkva, Omán, 2025. június 16. hétfő (MB)
Irán csak akkor hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, ha Washington leállítja Izraelt, és véget vet Irán elleni agressziójának – közölte hétfőn az iráni elnök. Maszúd Peszeskján szerint Irán nem akarja eszkalálni a konfliktust, hanem arra kéri az Öböl-menti államokat, hogy közvetítsenek közte és Izrael között a háború befejezése érdekében.
Előzőleg Abbas Aragcsi iráni külügyminiszter tudatta, Irán kész megállapodást kötni arról, hogy nem szerez be nukleáris fegyvert, olyan feltételt azonban nem hajlandó elfogadni, amellyel korlátozni akarják jogát az atomenergia békés felhasználására.
Washington eddig még nem adott pozitív választ Teherán békekezdeményezésére. Helyette a Kínai-tengerről a Perzsa-öbölhöz vezényelte a Nimitz anyahajót. Mint már jelentettük, június 15-i telefonbeszélgetésén Putyinnal, Trump összekapcsolta a közel-keleti konfliktust az ukrajnaival, és azzal válaszolt az orosz elnök sürgetésére, hogy állítsa le Izraelt, hogy a „közel-keleti háborúnak, az ukrajnai háborúhoz hasonlóan véget kell vetni.”
Az Irán ellen intézett izraeli támadást elítélő Oroszország hétfőn jogos önvédelemnek minősítette Irán fellépését az ellene agressziót elkövető Izraellel szemben. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll mindkét féllel a politikai megoldás érdekében.+++
Megvan az első magyar devizahiteles, aki az uniós ítélet alapján nyert idehaza pert
A PKKB épülete a Markó utcában
Fontos ítéletet hozott májusban az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles perben: a döntés értelmében az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyam-különbözet összes terhét a pénzintézeteknek kell viselniük.
Az ügyben eljáró ügyvéd korábban arról beszélt a 24.hu-nak, hogy az uniós döntést a magyar bíróságok nem alkalmazzák.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon azonban fordulat történt: az egyik bíró érvénytelennek nyilvánította az MBH Bank (illetve egyik jogelődje) szerződését.
Az adós csaknem a felvett kölcsön dupláját fizette már ki, úgyhogy több millió forint jár neki vissza.
A PKKB bírája a nem jogerős ítéletben azt is kimondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvény alkalmazása az uniós jogba ütközik, és szerinte felül kell vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot.
Az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben – értesült a 24.hu.
A PKKB elsőfokú ítélete alapján a deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz.
Az adós – egy inárcsi asszony – 2008-ban vett föl hitelt az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től. Az asszonynak 7 050 000 forint deviza alapú kölcsönt folyósítottak. Az árfolyam-különbözetből fakadó terhekkel megnövelve a törlesztő részleteket 2025 februárjáig fizette; 13 414 511 forintot fizetett vissza a hitelezőnek, vagyis csaknem a dupláját a kapott összegnek.
A hitelügyletet időközben bíróságra vitte az asszony. Ennek eredményeként a bíróság a friss ítéletében azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen – csakúgy, mint az EUB ítéletében szereplő ügyben. A PKKB bírája elrendelte, hogy az MBH Bank (mint az Allianz Zrt. jogutódja) a folyósított összegen túl befizetett 6 414 461 forintot és annak a jegybanki alapkamattal azonos mértékű éves késedelmi kamatát fizesse meg az adósnak.
Az ítélet egyelőre nem jogerős.
A PKKB bírájának, Vass Évának az indoklása szinte teljesen egybecseng Marczingós László ügyvéd érvelésével – ő képviselte a luxembourgi székhelyű bíróság előtt a devizahiteles adósokat.
Marczingós László
Marczingós a 24.hu-nak egy hónapja adott interjúban arról beszélt, hogy az EUB egyértelművé tette: a devizahiteles szerződésekbe utólag nem lehet belenyúlni, tartalmilag módosítani azokat – ahogyan azt a kormány tette. A jogász szerint az összes devizahiteles szerződés esetében az egyetlen lehetséges út az eredeti állapot helyreállítása lehet, vagyis az, hogy az adósok a kapott összeggel kötelesek elszámolni, méghozzá az árfolyam-különbözettől, a kamattól és egyéb költségektől mentesen. Az ügyvéd ugyanakkor azt is elmondta, hogy Magyarországon nem alkalmazzák az EUB friss ítéletét, több olyan esetről is hallott, amikor a bíróság megkerülte az uniós döntést. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…A PKKB bírája a nem jogerős ítéletben azt is kimondta,
hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvény alkalmazása az uniós jogba ütközik, és szerinte felül kell vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot…”
„…Az ügyvéd ugyanakkor azt is elmondta, hogy…” Döbrögisztánban „…nem alkalmazzák az EUB friss ítéletét, több olyan esetről is hallott, amikor a bíróság megkerülte az uniós döntést.”
-Ez a két idézet alighanem rá is világít a vajda és az általa összegrundolt „magyar” qrmány ÁLSÁGOS ÉS VELEJÉIG HAZUG – MAGYARELLENES! – cselekedeteire!
Most gondoljunk bele:
1. MI LENNE/LESZ, HA…- EZ AZ ÍTÉLET JOGERŐSSÉ VÁLNA/JOGERŐRE FOG EMELKEDNI?
2. HA A KB. MÁSFÉL MILLÓNYI DEVIZAHITELESNEK CSAK A FELE FORDULNA A BÍRÓSÁGHOZ?
Hát akkor bizony Drága Felejim, RÖGTÖN KIDERÜLNE A vajdaqrmány hazug léte, és MINDENKI SZÁMÁRA VILÁGOSSÁ VÁLNA: A KIRÁLY MEZTELEN!
A balrad.hu ARRA BIZTAT MINDENKIT, HOGY A MAGYAR VALÓSÁG LÁTTATÁSA ÉRDEKÉBEN HALADÉKTALANUL FOGJUNK ÖSSZE! AZ „ÉRINTETTEKET” PEDIG ARRA ÖSZTÖNZI, HOGY SZERVEZŐDJENEK PERTÁRSASÁGOKBA!
Hiszen mindannyian tudjuk: „sok lúd DISZNÓT GYŐZ!”
(idézet:Rákosi Mátyás – Válogatott beszédek és cikkek)
Kedves Hallgatóim!
Elmúlott a szanálás első és valószínűleg legnehezebb hónapja.
Vegyük sorra a felmerült kérdéseket. A szanálás előtt gazdasági körökben erősen vitatkoztak afölött, hogy mennyi lesz a beszolgáltatott dollárnak és külföldi valutának az értéke. Az ú. n. szakértők kis összeget jósoltak, a 6—7 millió dollárra becsült mennyiség 10—15%-át. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor a beszolgáltatás 9 millió dolláron túlment. Ehhez az eredményhez kétségkívül sokban hozzájárult a forint jó indulása. A dollár valutatulajdonosok a jó pénz első napjai után egyre inkább meggyőződhettek arról, hogy a szanálás alaposan elő van készítve, hogy a forinttal szemben növekszik a bizalom, s ez arra késztette őket, hogy a beváltásra kitűzött idő második felében szinte ugyanannyit szolgáltattak be, mint az elsőben. Ez a beszolgáltatás kétségkívül a jó pénz egyik legkomolyabb sikere.
A közellátás vonalán bebizonyosodott, hogy helyes volt a megválasztott időpont. Élelmiszer bőven került a fővárosi piacra, s a vidéken is hasonló volt a helyzet. Mutatkoztak néhol átmeneti zavarok, amelyek a szárazsággal vagy a vásárlóközönség türelmetlenségével függtek össze. Ezeken is nagyban és egészben segíteni tudtunk. Budapesten pl. egy héttel ezelőtt nehezen volt kapható a paradicsom. De ma már ez is rendbejött. A cukrot kezdetben nagyon sokan vásárolták és emiatt az utolsó héten már szinte teljesen eltűnt. Ezen is tudtunk külföldi behozatallal segíteni. Hiány van, amint azt előre láttuk, a zsírfélékben. Három hét múlva azonban megindul az újtermésű napraforgó feldolgozása, ami lényegesen javítani fog a helyzeten és október végén egyre növekvő mennyiségben fog jelentkezni a disznózsír is. Ezen a téren tehát a legközelebbi három hét nehézségei után szintén enyhülni és javulni fog a helyzet.
Helyesnek bizonyult az a feltevés is, hogy a szanálás céljaira az állami szerveknél és az üzemekben felhalmozott iparcikkeken felül a magánkereskedelemben is jelentékeny készleteknek kell lenniök. Ez volt az oka annak, hogy a jó pénz első napjaiban a kereskedésekben mintegy varázsütésre megjelentek az áruk. Más lapra tartozik, hogy az iparcikkek ára rendkívül magas. Erre még vissza fogunk térni.
Az ipari termelés a jó pénznek megfelelően, úgy emelkedik, ahogy azt előre láttuk. A bányászat, mely egész iparunk energiaforrása, a napi 2200 vagon felé halad és minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy derék bányászaink szeptember végére elérik a napi 2500 vagonos termelést. Javult a szén minősége is. Ennek eredményeképpen a magyar államvasutak és az ipar el van látva szénnel, a cséplésnél szénhiány miatt sehol fennakadás nem volt, sőt jelentékeny mennyiséget tudunk a főváros lakóinak téli fűtésére juttatni. A textilipar tovább is fejlődik, s egyre fokozódó mennyiséget tud a hazai közellátás céljaira juttatni. Általában meg lehet állapítani, hogy a szanálás az iparban a fejlődésnek olyan feltételeit teremtette meg, amelyre az infláció idején gondolni sem lehetett.
A gabonabeszolgáltatás eddig elég jól halad. A földadóba beszolgáltatott gabona augusztus végéig meghaladta az egymillió métermázsát. Budapest a felemelt fejadaggal most 72 napra van már ellátva gabonával és ez a mennyiség lassan és szakadatlanul nő.
Nem láttuk előre a forint forgássebességének a lassúságát. A szanálási tervek kidolgozásánál azt hittük, hogy a forintot is olyan gyorsan fogják forgatni, mint pl. 1938-ban. Voltak olyan nézetek is, hogy a pénzromlás utóhatásaképpen, legalább is az első időben, a forintot is az emberek sietni fognak áruba fektetni. Kiderült azonban, hogy ez csak az első napokban volt így. Utána meglassúbbodott a pénz forgási sebessége. A magas ipari árak miatt nem sietnek kiadni a forintot, az aprópénzt pedig egyenesen visszatartják. A mai napig több mint 17 millió forint ércpénz került forgalomba. Minden lélekre valamivel több mint két forint és ennek dacára még alig látni váltópénzt.
A szanálásra hatással van a szárazság is. Augusztus elején még nem láthattuk azokat a károkat, amelyeket az aszály okozott. Szerencsére az augusztus második felében jelentkező országos eső következtében a szárazság nem járt nálunk olyan katasztrofális következményekkel, mint a szomszédos országokban.
A szanálás első hónapja tehát nem hozott olyan lényeges változásokat, amelyek a további egészséges fejlődést gátolnák vagy hátráltatnák. Ellenkezőleg. Sikerei még azokat is meggyőzték, akik az első időben kételkedve, vagy éppen ellenségesen álltak vele szemben. Nézzük most meg, milyen új problémákat vetett fel a szanálás népünk egyes rétegeinél.
Az ipari munkásság, amely legtöbbet szenvedett a pénzromlástól, természetesen kitörő örömmel fogadta. A legtöbb üdvözlés és köszönőtávirat a jó forintért, elsősorban az ő körükből érkezett. Feleletük, mint már mondottuk, az ipari termelés gyors emelkedésében mutatkozik. Első helyen állnak ebben a bányászok. A szorgalmas pécsi bányászok pl. ma közlik, hogy elérték a napi 180 vagont, a maximális teljesítményt. Kezdetben voltak persze nehézségek. A munkások eleinte csak előlegeket kaptak, s közben nem egy helyen elégedetlenséget keltett az, hogy a tisztviselők a munkásoknál aránytalanul nagyobb előlegeket kaptak. Zavarólag hatott az is, hogy augusztus első felében sok helyen nem voltak kidolgozva az akkordbérek, a munkás tehát nem tudta előre, hogy mennyit fog keresni és ezzel hiányzott a többtermelésre való ösztönzés. Ezeket a bajokat fokozatosan kiküszöbölik és ennek eredményeképpen emelkedik a termelés.
Helyenként az átmeneti nehézségek hatására rövidebb sztrájkok keletkeztek. Az öntudatos munkások tudják, hogy a sztrájk az adott viszonyok között megengedhetetlen. Nincs a munkásságnak az a jogos követelése, amit ma sztrájk nélkül el nem intézhetnek. Akik a mai viszonyok között sztrájkot követelnek, azok lényegében a jó pénz és a gazdasági szanálás ellenségei. Még akkor is, ha a legjobb szándék vezérli őket. Ezért az öntudatos munkások utasítsák el erélyesen és félreérthetetlenül azokat, akik most sztrájkot javasolnak. Sztrájkolni kellett volna a háború alatt, amikor a németeknek dolgozott a magyar ipar. Ismételten tapasztalhattuk, hogy ma olyanok követelik a sztrájkot, akik teljes gőzzel dolgoztak akkor, mikor ez hazánk ellenségeinek használt. Az országot ma a termelés és a többtermelés fogja talpraállítani. Ezért kár minden óráért, ami a termelésből kiesik.
Meg lehet állapítani, hogy az ipari munkásság öntudatának és politikai műveltségének megfelelően beváltotta a szanálással kapcsolatban hozzáfűzött reményeket, öntudatosan viselik azokat az óriási terheket, amelyeket a szanálás elsősorban az ő vállaikra rakott. Meg vannak győződve róla, hogy azok a bajok, amelyek a szanálással kapcsolatban még mutatkoznak, előbb-utóbb kedvező megoldást nyernek.
Egy tekintetben általános az elégedetlenség az ipari munkások között és ez az iparcikkek megfizethetetlenül magas ára. Ez a kérdés már átvezet bennünket a parasztság bajaihoz, ahol a főpanasz az agrárolló miatt hangzik el. Az agrárolló olyan tágra nyílt, ami komolyan kezdi veszélyeztetni a szanálás egész sikerét. Az iparcikkek árainak lefaragása már megkezdődött ugyan, de tempója olyan lassú, hogy feltétlenül meg kell gyorsítani, különben az ország gazdasági talpraállítása, az egész termelés megindítása fog miatta szenvedni. De nemcsak a magas ipari árak nyomják a gazdákat. Rengeteg a panasz a kisiparosok rendkívül magas árai miatt is. Az ország minden részéből halljuk, hogy egy patkó felveréséért 6—8 forintot is elkérnek, egy pár cipőtalp felveréséért meg 10 forintot. Sok a panasz a piacok magas helypénze ellen is. Nem egy vidéki városban a bejövő parasztasszony 2 forint helypénzt fizet, ami a helyi árak szerint 15—20 tojás árával egyenlő. Még magasabbak aránylag a termelő kocsija után fizetendő helypénzek, a kompok révdíjai, néhol a kövezetvám. Magas a járlatlevelek díja stb.
Sok a panasz amiatt is, hogy a termelő a vidéki piacon nem tudja megkapni a hatósági árat és ennél alacsonyabban kényszerül eladni, aminek az eredménye az, hogy kevesebb iparcikket tud vásárolni, nem tud adót fizetni, stb. Rengeteg a panasz a felesleges közvetítőkereskedelemre és az olyan egykezekre, mint a Mezőgazdák Szövetkezetének Központja. De a legáltalánosabban minden községből panaszkodnak a malmokra, melyek nem tartják be az előírásokat, a legkülönbözőbb címen levonásokat eszközölnek s meg nem engedett követelésekkel lépnek fel.
Ezeken a panaszokon a lehető legsürgősebben segíteni kell. Le kell szorítani az iparcikkek árait, ki kell küszöbölni a felesleges közvetítőkereskedelmet és egykezeket és meg kell rendszabályozni a kapzsi, parasztnyúzó molnárokat. Pártunk, a Magyar Kommunista Párt, miután ezeket a bajokat felismerte, a legélesebb harcot kezdte ellenük és két nappal ezelőtt a Nemzetgyűlésen benyújtottunk egy törvényjavaslatot, mely követeli a malmok községi felügyelet alá vételét, illetve községesítését. Ezen a téren gyorsabban mutatkoznának eredmények, ha a Kisgazdapárt szintén csatasorba állna és a parasztok védelmére fellépne az ipari árak csökkentése és a malomuzsora letörése mellett.
Ma már megállapítható, hogy iparunk nem készült fel a szanálásra. A mi gyárvezetőink túlnyomó többsége hitetlenkedve nézett a szanálás elé. Mások remélték, hogy a stabilizációt néhány napi kísérletezés után újabb infláció követi. A legnagyobb baj azonban abban rejlik, hogy a magyar ipar, elsősorban a gépipar, az utolsó nyolc esztendőben főleg a háborúra, a felszabadulás óta pedig elsősorban a jóvátételre dolgozott. Ez a körülmény oda vezetett, hogy legtöbb gyárosunk megszokta, hogy nem kell a termelés kereskedelmi részével vesződni, mert átvevője egyszerűen az állam. Ez a nyolcéves szokás természetükké vált s most nem akaródzik nekik visszatérni az igazi békebeli gyakorlathoz, amikor az áruk kigyártásán kívül gondoskodni kellett arról, hogy az árukat a fogyasztó meg is vegye.
A haditermelés és a jóvátétel ezenkívül leszoktatta a gyáripart a takarékosságról, a pontos számvetésről s rászoktatta őket a nagy hasznokra. A szanálás viszont minden vonalon kezdeményezést, takarékoskodást, pontos kalkulációt és normális, nem inflációs hasznot ír elő. Ehhez persze nem fűlik a foga azoknak a tőkéseknek akik nyolc év óta erről leszoktak.
Most, hogy a számukra váratlanul jól sikerült szanálás arra kényszeríti őket, hogy normális termelésre térjenek át, e valóban nem könnyű feladattal szemben különböző módon próbálnak védekezni. Az egyik az, hogy változatlanul hitelekért ostromolják a Nemzeti Bankot s racionális piacszervezés és vevőszerzés helyett egyszerűen az állam nyakába akarják varrni a termelvényeik elhelyezésének kérdését. A másik nem kevésbbé kényelmes mód az iparcikkek árának hihetetlen felemelése. Ma már ezen a téren ott tartunk, hogy a magas iparcikkárak nemcsak az ipari munkást, a parasztságot és az értelmiséget sújtják, hanem a termelés súlyos gátjai és exportlehetőségeinket is szinte semmivé teszik. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy iparcikkeink messze túlhaladják az amerikai árakat. Néhány nappal ezelőtt egy newyorki egyetemi tanár ismerősöm elmondotta, hogy egy pár cipőt akart vásárolni. Olyan cipőért, amelyet New Yorkban 8 dollárért vásárol, itt 200 forintot, azaz több mint kétszer annyit kértek. A ruháját és felöltőjét odaadta, hogy kissé kitisztítsák és kivasalják. 75 forintot kellett érte fizetnie, holott Amerikában ennek egyharmadáért is megcsinálták volna.
Egyébként köztudomású, hogy részben az Anyag- és Árhivatal hibájából az iparcikkeket olyan magasan állapították meg, hogy nem egynek ára minden hivatalos nyomás nélkül jelentékenyen esett. A len ára pl. 40%-kal, a gyapjúszövetek 30%-kal, a tégla szintén 40%-kal olcsóbb, mint a hivatalosan megállapított. Ez mutatja, hogy ezen a téren milyen nagy lehetőségek vannak.
Mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez a panasz a gyárak ellen nem általánosítható egyszerűen. Vannak jól dolgozó gyárak, melyek bekanyarodtak a szanálás vonalába. Ezeknek semmi okuk nincs félni a pénzszűkétől s az árnívó letörésétől. Ezeknek vevőváltóit a pénzszűke dacára is a Nemzeti Bank le fogja számítolni. Vigyázni fogunk arra is, hogy az árnívó letörése semmi körülmények között ne menjen addig, hogy a gyárak rentabilitását veszélyeztesse. A magyar gazdasági életnek nem érdeke, hogy az árnívó olyan alacsony legyen, hogy elvesszen a termelésre serkentő hatása. Ugyanakkor azonban előfordulhat most is, mint a normális gazdasági életben általában, hogy egyes eladás, vagy egyes cikkek termelése veszteséggel végződik, ami nem változtat azon, hogy egész évi átlagban a gyár ne mutasson fel jó eredményt.
Rendkívül fontos, hogy gyáriparunk gyorsan felsorakozzék a szanálás mellé. A magyar piac felvevőképessége az utolsó 6 esztendő pusztításai után szinte korlátlan. A körülöttünk levő országok, melyek sokat szenvedtek a háborútól, minden árucikket hajlandók átvenni, ha megfelelő ajánlatokat kapnak. A magyar ipar legveszedelmesebb ellensége, a német ipar, hosszú esztendőkre versenyképtelen, a szomszéd Ausztria a magyar iparral szemben óriási tempóveszteséget szenvedett. Meg kell ragadni az alkalmat, amely iparunk számára olyan kecsegtető, de ehhez gyors és haladéktalan mozgósításra van szükség.
Ezt annál is inkább alá kell húzni, mert nem egy gyárosunk a munka könnyebb végét fogja és munkáselbocsátással akarja megoldani az inflációról a béketermelésre való átmenetet. Emiatt a munkanélküliség kezd komoly gonddá nőni. Az építőiparban országosan már 15 000 munkanélküli van. Olyan ipari városban mint Pécs, 3000 a munkanélküliek száma. A szanálás általában jár átmeneti munkanélküliséggel, de rajta kell lennünk, hogy ez az átmenet gyors legyen és minimális terjedelmű. Az elkerülhetetlen munkanélküliség enyhítésére közmunkákat kell szervezni, sőt végső esetben a munkanélküli segély is elkerülhetetlen lesz, ami viszont nem segíti elő a szanálást.
Emiatt feltétlenül el kell kerülni a valóban termelő munkát végzők elbocsátását. Amilyen szükséges a nagyraduzzadt, felesleges tisztviselői kar leépítése, annyira kell óvni a valóban termelő munkát végzőket. Ahol átmenetileg kevesebb munkásra van szükség, ott inkább csökkentsék a munkaidőt, heti 44 vagy 40 órára, de mindent meg kell tenni arra, hogy a munkásság a termelésben maradjon.
A mi gazdasági viszonyaink mellett nincs szükség munkanélküliségre, ha gyáraink meglevő kapacitását megfelelő erővel kihasználják. A textilszakmában pl. az a helyzet, hogy a vasárnapi munka bevezetésével és egyéb rendszabályokkal még 7—8000 munkást lehetne alkalmazni. A kémiai ipar vezetői éppen az utolsó hetekben tértek rá olyan festékanyagok gyártására, amelyeket azelőtt kizárólag Svájcból szereztünk be, s amiből most első kezdetre havonta 400 000 svájci frank értékűt gyártunk. Hazánkban is, a környező országokban is, óriási a kereslet minden iparcikk után, amit a magyar ipar ki tud termelni. De meg kell szervezni a termelést és gyorsan át kell térni a békeviszonyokra.
Ha az iparról azt állítottuk, hogy nem volt felkészülve a szanálásra, úgy ez még fokozottabban áll a kereskedelemre, sőt, sajnos a szövetkezetekre is. Az infláció a kereskedelmet alaposan kizökkentette a normális kerékvágásból. Legtöbbjük még mindig azt várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Pl. Budapesten nagy a szappanbőség és annyi só van, hogy nem egy helyen a hatósági árnál olcsóbban árusítják. Ugyanakkor a vidéken nincs szappan és nincs só, mert a kereskedelem még nem működik. Jellemző egy nagy budapesti fémárugyár esete, mely nem tudott a kereskedőknek közvetlenül zománcedényt eladni, végül felszerelt három teherautót, ezeket küldte zománcedénnyel a falvakba. A kísérlet pompásan sikerült, a gyár három autója naponta több mint tízezer forint értékű edényt ad el. A kereskedők egy része még mindig inkább az inflációs nyereségekről álmodozik, meg azokról az időkről, amikor a vevők rimánkodtak az áruért. Most más a helyzet, a normális gazdasági élet itt is megköveteli, hogy a kereskedő minden erejét feszítse meg és akkor meg lehet győződve, hogy prosperálni fog. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy az olyan közgazdasági tanácsok, amelyek Angliára vagy Franciaországra hivatkozva azt javasolják, hogy a leépített tisztviselők menjenek kereskedőknek, nem nagyon célirányosak. Nálunk kétségkívül több a kereskedő és az alkalmazott, mint amennyit az ország gazdasági helyzete elbír. Több az államhivatalnok is, mert kiderült, hogy a leépítés után még mindig 35 ezerrel több az állami alkalmazottak száma, mint azt a szanálás tervezte.
Összefoglalva: a forint első hónapja jól sikerült. Ha kevesebb is van belőle, mint azt sokan szeretnék, annál jobban megbecsülik. A szanálás sikere nemzetközi hitelünket politikai téren is emelte. A párizsi békekonferencián pl. képviselőink joggal mutattak a szanálásra, mint a magyar nép egészséges élniakarásának egyik csattanó bizonyítékára. A külföldi sajtó a legnagyobb elismeréssel ír nemcsak a szanálásról, hanem arról a fegyelmezettségről és öntudatról, mellyel a magyar nép ezeknek az időknek terheit viseli. Bajok és nehézségek természetesen még vannak és lesznek a jövőben is. Ezek azonban össze sem hasonlíthatók azzal a kétségbeejtő és reménytelennek látszó helyzettel, amelyben gazdasági életünk két hónappal ezelőtt vergődött. A forint jó, egészséges, értékálló. Rajta kell lennünk, hogy hazánk gazdasági megerősödésére az is maradjon.
(Rádióbeszéd 1946 augusztus 31-én.)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Immáron a HATODIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak! De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- NINCS! PEDIG HÁT RÁNK FÉRNE!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 197 nap minden pillanatát!
Aki Nyájas Ovasó pedig arra kíváncsi, hogy ,milyen meteorológiai viszonyokra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Vajdadölyf: 36 éve történelmet írtunk, az oroszokat hazaküldtük…
“Akkor és most. 36 éve történelmet írtunk a Hősök terén: hazaküldtük a ruszkikat” – dölyföli a vajdánk most az ő közösségi oldalán a Nagy Imre nevezetű politikai gonosztevő és tettestársai újraelföldelésének 1989. június 16 – án a youdapesti Hősök terén elmondott beszéde évfordulóján.
Előtte pedig – néhány órával korábban – ugyancsak az ő Facebook oldalán
pedig már amiatt kesereg, hogy ALAPOSAN MEGDRÁGULHATNAK AZ OROSZ ENERGIAHORDOZÓK az ő vajdasága számára is! TERMÉSZETESEN AMIATT A’ ZÁTKOZOTT BRÜSSZEL MIJATT!
Ezért aztán Döbrögisztán hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel – keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozataira – nyafogja az izraeli – iráni konfliktus kirobbanása miatt. Persze „ÖSSZEURÓPAI” HATÁSTANULMÁNYRÓL ÍR ő – mint egy (önmaga által) fölkent, vezető európai politikus!
MINDEZEKET A MAI NAPON!
Meg sem fordul az ő kelekótya agyában, hogy ha 36 éve „ŐK” nem küldik haza a ruszkikat, akkor MA NEM KELLENE AMIATT RETTEGNIE, HOGY:
„íííjjjááájjj, dikk má’ mi léssz most ÍNVELEM?”
MÁRPEDIG – nagyon úgy fest a dolog – JOGOS LEHET AZ AGGODALMA! Hiszen egy tegnapi hír szerint:
„Виктор Орбан предал Россию! – НИКТО НЕ ОЖИДАЛ такого поворота.”
DE ERRŐL MAJD KÉSŐBB…
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
