Ma már 2025 szeptember 16. – kedd van! Mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 259. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
Immáron a KILENCEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt! A Közel – keleti legújabb konfliktus is alaposan belerandíthat a MESÉJÉBE! Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Úgyhogy: IHHAJLA MEG CSUHAJLA VAN!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 106 nap minden pillanatát!
Az európai mobilitási hét (szeptember 16–22.) kezdő napja
Aki Nyájas Olvasó pedig arra kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segí
Az első lépés a tényleges hírszerzés útján a kihallgatás. Miután az ügynökök felhajtották a megfelelő alanyt, kiszednek belőle mindent, amit csak lehet. Az első időben megkülönböztetett bánásmódban részesítik. Ha akarja, erre az időre elhagyhatja a lágert és szállodába mehet lakni, a kihallgatás is ott történhet. Egyébként a már említett fedőhelyek egyikén folyik a kihallgatás. A kihallgatás időszakában Ausztriában kb. napi 60 schilling ellátási díjat és 20 db cigarettát kap, a kihallgatás végén pedig — az adatok érdekességétől függően — 100—500 schillinget. Most, hogy sok a disszidens és nehéz körülmények között élnek, olcsóbban is hozzájutnak hírekhez, sőt ügynököket is olcsóbban szerveznek be. Az előbb említett Kispál Józsefet pl. azzal az ígérettel szervezték be, hogy gyerekeit a grazi lágerben(!), jó körülmények között helyezik el, őt pedig, ha visszatér, állásba helyezik. Ilyen eset most sok van. A disszidáltak súlyos helyzetét, demoralizáltságát, csökkent erkölcsi ellenállóképességét a lelkiismeretlen lélekkufárok gondolkodás nélkül kihasználják arra, hogy árulásra bírják őket.
Persze, nemcsak a lágerekből szerzik be informátoraikat és információikat. Ügynökeik felkeresik az átutazó vagy hivatalos küldetésben levő magyarokat is, s beszélgetés közben, az „otthon” iránti érdeklődés címén igyekeznek minél több hazai hírt megtudni tőlük. Túrára utazó sportolóinkat is siserehadként veszik körül volt sporttársaik, meg a Szabad Európa Rádió riporterei, hogy legalább híreket, nyilatkozatokat szerezzenek tőlük. Gyulai Lajost az amerikai hírszerzés egyenesen azzal bízta meg, hogy ismerkedjék meg a Németországot érintő magyar hajók legénységével, szerezzen tőlük információkat, s akit lehet, nyerjen meg közülük futárnak, levélkézbesítőnek stb.
Milyen adatokat tudnak meg ilyenformán az ügynökségek? Gondoljuk csak meg: a közelmúltban a társadalmi és gazdasági élet legkülönbözőbb területein dolgozó, s a legkülönbözőbb funkciókban levő emberek disszidáltak. Ezek közül ha csak 2—3000 embert hallgattak is ki (bizonyos, hogy ennél sokkal, de sokkal többet), milyen sokoldalú információt szerezhettek hazánk életéről. De ezelőtt is fontos adatokat szereztek a disszidensektől. Pl. Visnyei Sándortól — amikor még kezdő volt, és nem ő hallgatott ki másokat, hanem őt hallgatták ki — megtudták a néphadsereg kétéves hadbiztosi tanfolyamának egész tananyagát. (Erről a tanfolyamról szökött meg egy másik horthysta tiszttársával.) Mint hadbiztosnak tudomása volt a csapattestek, fontos katonai raktárak elhelyezéséről — ezt is elmondotta. Beszámolt a volt horthysta tisztek helyzetéről, a néphadsereg demokratizálásáról stb. Molnár Imrétől (aki szintén ügynök lett) az első kihallgatáson az angol hírszerző szolgálat megtudta a határőrség egyes egységeinek szervezeti felépítését, több felderítő tiszt nevét és személyleírását. Továbbá megadta néhány itthon maradt és az imperialisták szempontjából megbízható ismerősének nevét.
Polgári vonatkozású ügyekben is folytatnak kihallgatást. A volt tervezőirodai alkalmazottakból kiszedik: milyen objektumokat tervezünk, az új ipartelepek milyen kapacitásúak lesznek és hol épülnek. A kutató intézetek munkatársaitól igyekeznek megtudni, hogy milyen tudományos eredményeink vannak és milyenek várhatók, milyen eljárásokat dolgozunk ki. Akik gyárakban, bányákban dolgoztak, azokat a kapacitásra, a termelésre, a hangulatra vonatkozó adatokon kívül kifaggatják az üzem fekvéséről, földrajzi helyzetéről, még vázlatot is készíttetnek velük. Az így nyert adatokat ellenőrzik, összevetik régebbi értesüléseikkel, s másokat is kihallgatnak ezekre az adatokra vonatkozóan. A legfontosabb anyagot pedig az ügynökhálózatnak is kiadják ellenőrzésre vagy alaposabb felderítésre.
Az imperialisták egyik legfőbb törekvése, hogy minél nagyobb politikai kárt okozzanak hazánknak, rendszerünknek, s ha lehet, az egész szocialista tábornak. Ezért a kihallgatásoknál nagy jelentőségűek a politikai kérdések. Ebben a vonatkozásban a főszerepet a SZER játssza. A SZER egyik fő feladata, hogy hazug, rosszindulatú, bomlasztó, lázító adásokat sugározzon a népi demokratikus országokba, s köztük hazánkba. E feladat elvégzéséhez nagyarányú „kihallgató munkát” végez. Ehhez segítséget kap szinte valamennyi hírszerző szervtől: egyrészt híreket adnak át, másrészt pedig az érdekes „forrásokat” (kihallgatandókat) átadják a SZER-nek. Természetesen ezenkívül a SZER maga is kutat informátorok után.
A SZER emberei alapos munkát végeznek, hogy fenntarthassák a jól informáltság látszatát. Kidolgozták a tudósítók kérdőívét; ezen kb. 200 kérdés van. Kérdéseket adnak fel a kihallgatandó itthoni életviszonyairól, de arról is, hogyan élnek az ügyvédek, orvosok, a tsz-tagok, egyszóval a legkülönbözőbb rétegek. A válaszok arra is jók, hogy kiderítsék belőlük a kihallgatott politikai arculatát, megbízhatóságát.
Ilyen kérdések is vannak: „Mi volt az, amit Magyarországon a legjobban és a legkevésbé szeretett?” „Mi az, amit véleménye szerint meg kellene tartani, ha már nem lesznek uralmon a kommunisták?” „Véleménye szerint melyek azok a leghathatósabb érvek, amelyekkel a kommunista kormány államformája mellett érvelnek?” „Hogyan kellene Magyarországot megszervezni, hogy tényleg szabadnak lehessen nevezni?”
Nemcsak a tudósítók kérdőívét állították össze a SZER gondos vezetői; megszerkesztették a kikérdezők kézikönyvét is. Ezt a kihallgatók forgatják elmélyülten, hogy minél tökéletesebb „szakemberekké” váljanak és állásukat megtarthassák. Mert a bizonytalan menekült-sorsnál, a belga bányáknál, a brazil őserdőknél sokkal kényelmesebb, „kulturáltabb” és főleg kifizetődőbb dolog a SZER-nél dolgozni. Arra törekszenek tehát, hogy mielőbb megkapják árulásuk fő jutalmát, az idegen, de lehetőleg az amerikai állampolgárságot. A főszerkesztő urak fizetésüket dollárban kapják; a SZER minden alkalmazottja az amerikai raktárakból, külön magazinokból vásárolhat, ahol jobb és többféle cikket vehet, külön az ő számára épített házban lakik. Külön rendőrséget tartanak fenn a védelmükre. A SZER-épület előcsarnokában és minden emeletén revolveres házirendőrök lebzselnek, s a belépőket igazoltatják.
De térjünk vissza a kikérdezők kézikönyvéhez. Ez rengeteg „jó tanácsot” ad. Figyelmezteti a kikérdezőt, hogy ne elégedjen meg frázisokkal, felszínes válaszokkal, hanem a „lényegre” törekedjék. Mindjárt példákat is mond: „Lehetséges, hogyha a kikérdezési alannyal a borotválkozásról beszélünk, nagyon érdekes adatokat mond a borotválkozás jelenlegi állapotáról.” „Vegyünk egy másik témát: hajvágás. Mit tud a mi 20 éves szovhoz-sofőrünk a saját hajvágási tapasztalatairól? …” Legyünk alaposak — tanácsolja a kézikönyvecske. — „Mit mondhat a fehérneműről, van-e ebből megfelelő készlete egy traktorvezetőnek, vagy talán már régi és foltozott a fehérneműje? Mennyibe kerül az új fehérnemű?” Tovább fűzik a mesét: „Traktorvezetőnk nős volt és volt egy csecsemője. Milyen problémák vannak mostanában a csecsemők táplálását illetően — léteznek-e megfelelő pelenkák, gyapjútakarók, hálóingek, guminadrágok, tejesüvegek. Van-e elegendő mennyiségben friss fej, tejpor …, mi történik, ha az anyának két hónap múlva elapad a teje?”
A kérdésekből nyilvánvaló a szándék. Kikutatni a kisebb-nagyobb, de tagadhatatlanul érzékenyen ható hibákat, s felhasználni arra, hogy a lakosságot ingereljék, a rendszert gyalázzák.
Persze, feltesznek fontosabb kérdéseket is. Gyulai Lajosné a következő fontosabb kérdésekre adott részletes választ 1955 januári kihallgatásán: „Mi a véleménye a Nemzeti Ellenállási Mozgalom (NEM) 12 pontjáról? Mivel kellene a programpontokat kibővíteni, vagy mit kell közülük elhagyni? Hova jutnak el a ballon-akció során a Magyarország fölé került röpcédulák? Milyen hatásuk van, beszélnek-e róla az emberek? Mi a véleménye a néphadseregről, a magyar—szovjet fegyverbarátságról? Mi tetszik neki Nyugaton?” stb. Gyulainé nagyon lelkiismeretesen kifejtette ellenforradalmár nézeteit. Meg is tetszett az amerikaiaknak, és beszervezték ügynökeik közé.
AZ ÜGYNÖKÖK KIKÉPZÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE
A beszervezett ügynökök, a kémek (amíg el nem fogják őket) rendszeresen dolgoznak a hírszerző szervek számára. Átszöknek az országba, vagy hivatalos utakat és kapcsolatokat használnak fel arra, hogy híranyagukat kijuttassák. Igyekeznek új ügynököket beszervezni, kapcsolatot tartanak az ellenforradalmi szervezetekkel és informálják őket.
Az ügynöki hálózatnak több forrása van. Szerveznek ügynököket az emigránsok soraiból, a menekült-táborokban és az emigráns szervezetekben. Tóth Károly pl. 1948-ban emigrált. Tagja lett az MHBK-nak, itt beszervezték, kiképezték, majd hazaküldték. Idehaza több ügynököt szervezett be és több objektumot felderített; legutóbb 1956 október 29-én lépte át újságíró igazolvánnyal a magyar határt, s Győrben instrukciókat adott át „a dunántúli kormánynak”.
Igyekeznek ügynököket nyerni a hivatalos kiküldetésben levő magyar sportolók, tisztviselők stb. közül is, ha viselkedésükből úgy látják, hogy ez lehetséges. Így szervezték be N. Tóth Ferencet, aki a Pénzügyminisztérium deviza-főosztályán a kapitalista viszonylatok osztályának vezetője volt. N. Tóth külföldi tárgyalásai során népi demokrácia-ellenes kijelentéseket tett egyes szakemberek előtt. Valami pénzügyi szabálytalanságot is elkövetett a maga hasznára. Ezeket használták ki 1951-ben, hogy beszervezzék. Gazdasági kémtevékenységét 1956-ig folytatta.
Hasonló alapon a magyarországi követségeken dolgozó hírszerzők is foglalkoznak szervezéssel. Pl. az angol követség beosztottjai nyerték meg Hammersberg Viktort, a Ganz-gyár igazgatóját és Bíró Györgyöt, a MÁV jogtanácsosát, ismerve ezek népi demokráciaellenes beállítottságát.
A nehéz, úgyszólván életveszéllyel járó ügynöki munkának magasabb a díjazása is. Egy-egy útért 1000—5000 schillinget fizettek ki, attól függően, hogy milyen „értékes” munkát végzett itthon az ügynök. A jutalmat ezért utólag, visszatérése után kb. 2—3 héttel fizetik ki, hogy legyen idő ellenőrizni jelentésének valódiságát. Aztán — minek is előre fizetni? Az imperialisták egyetlen ügynöküket sem tudják lebukás ellen biztosítani. Az ügynökök pedig előbb-utóbb börtönbe jutnak. Visnyei Sándor pl. így kesereg jóbarátja, Martinovics volt horthysta hadnagy sorsán. „Pár szóban meg kell emlékeznem Martinovicsról, egy volt horthysta ezredes fiáról, aki hadnagy volt a néphadseregben is. 1948-ban disszidált Magyarországról. Még ebben az évben beszerveztem és december havában illegálisan átjött Magyarországra. Martinovics önként vállalkozott, hogy egyik katonabarátját be fogja szervezni a kémszervezetbe. E feladaton kívül egy város katonai felderítését is vállalta. Azonban Martinovics is a többi ügynököm sorsára jutott: elfogták, majd kivégezték.” Hát nem lett volna kár előre kifizetni akár csak egy részét is a jutalomnak? Emberéletért nem fizetnek az imperialisták, csak hírekért, felderítésért, új ügynökökért és ellenforradalmi szervezkedésért.
Az ügynöki „munka” nagy szakértelmet kíván. S a hírszerző szervek ki is képezik kémeiket, hogy minél alaposabb munkát tudjanak végezni. A kiképzés két irányú: elméleti és gyakorlati. Az ügynököket megismertetik azokkal a fontosabb adatokkal, amelyeket a magyar és a szovjet csapatokról tudnak (fegyvernemi jelzések, rangjelzések, egyezményes jelek, gépkocsi rendszámok rendszere stb.). Megtanítják őket titkos írásra, térképolvasásra, térkép és térképvázlat elkészítésére, a terepen nappal és éjjel való tájékozódásra és vázlat készítésére, hogy le tudjanak rajzolni épületeket, laktanyákat, vasútállomásokat, repülőtereket. Megtanítják a felderítést: hogyan kell megközelíteni egyes objektumokat, hogyan lehet kikérdezni gyanútlan embereket, s hogyan kell beszervezni az arra alkalmasakat. Az ügynökök megtanulják, melyek egy üzem, város vagy katonai alakulat legfontosabb adatai. Az elméleti képzést kiegészíti a titoktartásról szóló oktatás: fecsegni nem szabad, sokat inni sem, nőtársaságban pedig nagyon vigyázzanak a nyelvükre stb. Alapos kiképzést kapnak a titkos határátlépésre vonatkozóan, de felhasználják a legális lehetőségeket is, főleg olyanok, akik először szöknek át, s akiket még nem ismernek a magyar hatóságok. Ezek mint hazatérni vágyók, rokoni látogatók vagy mint turisták jönnek.
Igyekeznek elmés, újszerű módszereket alkalmazni, s meg kell hagyni, e tekintetben nem tehetségtelenek. De mindjárt hozzá tehetjük: legtöbbjük mégis arra a sorsra jut, amelyről Visnyei olyan szomorúan beszélt — elfogják őket!
A kiképző erre is gondol, s ezért már jó előre „legendákat” tanít az ügynököknek, hogy lebukásuk esetén mit meséljenek, mivel vezessék félre a hatóságokat. Soltis István amerikai hírszerző azt az utasítást kapta, hogy munkaruhában, ócska overálban és általában rossz holmiban jöjjön át. Ellenőrizték, hogy minden jó holmiját kint hagyja-e. Megmondták neki, ha elfogják, hivatkozzék arra, hogy nyomora miatt jött vissza. Kovács István amerikai kémnek hasonló „legendát” dolgoztak ki. Arra az időre, amíg hazatérési kérvénye el nem intéződött, mezőgazdasági munkát kellett vállalnia és népkonyhán kellett étkeznie. Közben azonban a hírszerző szervtől heti 500 schilling fizetést kapott. Ezek a „legendák” azonban eddig nem sok kémet mentettek meg megérdemelt sorsától.
Az elméleti képzés után gyakorlati oktatásban részesítik az ügynököket. Próbafeladatot adnak nekik. Pl. Gyulai Istvánnak meg kellett figyelnie a leobeni pályaudvart, fel kellett derítenie a hörsingi repülőteret, s a látottakat le kellett írnia, illetve rajzolnia. Részt kellett vennie egy 20 km-es menetgyakorlaton, erdőben, hegyek között, térkép és iránytű segítségével magának kellett tájékozódnia és a menetirányt meghatároznia. A jó kém lebukásáig tanul. Tóth Károly három év alatt a következő kémtanfolyamokon vett részt: 1950-ben Friedrichshafenben tanult térképészetet, határátlépést, pisztolykezelést és sejt-beszervezést, 1952-ben Weingartenben megismételte a már tanultakat és gyakorlati kiképzést kapott. 1953-ban két tanfolyamot is végzett: egyet Klagenfurtban, ahol egy Acél Zsigmond nevű elektromérnöktől rádiós kiképzést kapott, a másikat pedig Villachban, ahol Martsa Sándor volt ezredes vezetésével harcászati és sejt-beszervező gyakorlatokat végzett. Mennyit áldoztak rá, hogy tanították, s ő hogy igyekezett! Nem is volt ügyetlen ügynök: 1952-ben két ellenforradalmi szervezkedés sejtjét szervezte meg Magyarországon, 1953-ban is ért el eredményt. Micsoda érték szállt vele a börtönbe, amikor kézre került!
Bevetés előtt minden ügynök konkrét feladatot kap: egy-egy meghatározott város vagy terület katonai, politikai felderítését, pontos adatok beszerzését egy-egy fontos üzemről, bizonyos gazdasági adatok megszerzését, kémrezidentúra vagy ellenforradalmi csoportosulás szervezését stb. Íme, néhány olyan feladat, amelyet az ügynökök kisebb vagy nagyobb mértékben végrehajtottak. Katonka Béla kémrezidentúrájának az volt a feladata, hogy figyelje meg a nyugati megyékben levő szovjet alakulatokat, majd pedig az Ausztriából kivonuló szovjet csapatok mozgását és útirányát. Mikor ez befejeződött, utasítást kaptak, hogy derítsék fel a debreceni szovjet katonai parancsnokságot és egyes szovjet katonai alakulatokat. Ugyanilyen feladatokat kapott Molnár István és Szekeres Imre kémrezidentúrája is. Molnárék magyar vonatkozású katonai és gazdasági kémfeladatokat is kaptak, pl. a Budapest—Bécs közötti katonai objektumok megfigyelését, a kunmadarasi repülőtér felderítését. Nem véletlen tehát, hogy az ellenforradalom idején, 1956 október végén, szökött rabok pontos terv szerint, szervezetten rohanták meg a kunmadarasi repülőteret, lefegyverezték az őrséget, egy részük megkezdte a repülőtér biztosítását, más részük pedig terror-körútra indult. Ugyanez a kémrezidentúra feladatul kapta a Budapest körüli radarállomások feltérképezését és a budapesti ÁVH-laktanyák pontos felderítését. (Vajon ez nem függ össze az októberi ellenforradalom egyik-másik eseményével?) Egy másik kémrezidentúrát a tatabányai páncélos egységek és a sztálinvárosi helyőrség felderítésével bíztak meg. N. Tóth Ferenctől, a Pénzügyminisztérium áruló főtisztviselőjétől adatokat kértek és kaptak az aktuális pénzügyi intézkedésekről, Magyarország bank- és hitel-kapcsolatairól, az ország deviza- és aranykészletéről. Pontos jelentést küldött a svéd—magyar és az angol—magyar pénzügyi tárgyalások bizalmas terveiről, úgyhogy a tárgyaló felek előre tudhatták a magyar álláspontot és a végső feltételeket. Legutóbb a MIG 17-es lökhajtásos gép tervrajzának megszerzésére kapott utasítást. Ezt már nem sikerült végrehajtania — utolérte a nemezis. N. Tóth valahányszor hivatalos útra külföldre utazott, előbb konspirált, találkozót kért táviratilag megbízóitól: a táviratot „Buxom, London” címre küldte.
Hammersberg Viktor és Bíró György feladata az volt, hogy adatokat szerezzen be a Kohó- és Gépipari Minisztérium területéről, főleg az uránérc- és villamosenergia-termelésről. Kiterjedt kémrezidentúrával rendelkezett Attkáry Arisztid, és több mint két éven át folytatta üzelmeit. Attkáry a Szabad Európa Rádió ügynöke volt. Megbízóit hírekkel látta el, és levelezőket szervezett. Sűrűn küldözgette titkos írással írt leveleit. 1954 óta titkosan, hamis papírokkal élt Magyarországon. A híranyag gyűjtésen kívül ipari és katonai kémkedéssel is foglalkozott. Beszervezte Darvas Attilát, a Kohóipari Tervező Intézet mérnökét, s a többi között az alábbi adatokat szerezte meg és küldte ki imperialista gazdáinak: Egy kb. 20 oldalas átfogó jelentést a Sztálinvárosi Vasmű termeléséről, „A Dunai Vasművek tervfeladatai” című, kb. 170 oldalas „szigorúan titkos” tervdokumentációt (ez részletes adatokat tartalmazott a Vasmű építésének feltételeiről, gépi berendezéséről, gyártási technológiájáról stb.), egy 30 oldalas tanulmányt a Kokszolómű előre látható évi nyersanyag szükségletéről, a Komlói Tröszt termeléséről, a komlói szén kokszolhatósági fokáról. Kijuttatták a Vasmű 1:1000 léptékű térképét. Attkáry egyébként arra is felhasználta kapcsolatait, hogy több százezer forint értékben becsempésszen az országba Nyugaton vásárolt forintot, órát, nylon-árut, valutát, aranyat stb. Lefülelésükkor több száz svájci órát és összesen fél kilogramm rudakba öntött színaranyat találtak a kémrezidentúra tagjainál. Ebből fedezték a kém- és hírszerző kapcsolatok költségeit, ebből fizették az ügynököket, a hírszerzőket.
Szilárd Sándor az USA légierők hírszerző szervének ügynöke volt. Őt főleg a légierőkre vonatkozó adatok érdekelték, és a Haditechnikai Intézet körül egy külön kémcsoportot kezdett szervezni. Bán Ferenc kémrezidentúrája politikai hírszerzésre specializálta magát. Lada István és emberei a Sztálin Vasmű ellen dolgoztak ki veszedelmes diverziós tervet. Molnár István FSS ügynök 1950 őszétől többször volt Magyarországon.
Nem elég megszerezni a kémanyagot, el is kell azt juttatni rendeltetési helyére. Hogyan történik ez? Egyrészt futárok útján. A kémszervezetek itthoni rezidensei a megadott címen várják a megbeszélt jelszóval jelentkező futárt. Olykor fél évig is eljár az ügynök — mondjuk — szerdán délelőtt 10 és 11 óra között valamelyik pesti eszpresszóba, s várja az egyezményes jellel megjelölt futárt. Merza Imre minden évben egy hónapot Magyarországon töltött, s ezalatt minden kapcsolatával személyesen beszélt, kioktatta őket a titkos írás új kulcsára és az új feladatokra. (Felhasználják a rádió adó-vevő készülékeket is.)
Egy harmadik és igen elterjedt módszer — a titkos írás. Az ügynököt ellátják vegytintával, vegyindigóval és a titkos írás előhívásához szükséges vegyszerekkel vagy ezek receptjeivel. Fedőcímeket is kapnak, ahová leveleiket címezhetik. Egy-egy jelentést több helyre is megküldenek, hogy a dolog biztos legyen. Felhasználják a kém utasítások közvetítésére a Szabad Európa Rádió adásait is. Szekeres Imre például 1953-tól 1956-ig küldött utasításokat itthoni rezidentúrájának. Minden hó utolsó vasárnapján „Ilus üzeni Jolánnak” jelige alatt tájékoztatta embereit a Szabad Európa útján, hogy megkapta-e jelentésüket. Jelencsics Géza CIC ügynök is a SZER révén értesítette kémkapcsolatait, ha magyarországi útjáról visszaérkezett Nyugatra, s így küldött értesítést legközelebbi útjáról is. Egyik kémtársa, Nédes Béláné, erről így beszél: „A Szabad Európa Rádión keresztül tartottam kapcsolatot Jelencsics Gézával. Különböző jeligékre kaptam üzeneteket. Pl. »Motoros trubadúr«, »Tavaszi zsongás«, »Hacsek üzen Sajónak«. Ilyenformán kb. 20—25 üzenetet kaptam.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ma már 2025 szeptember 15. – hétfő van! Mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 258. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
Immáron a KILENCEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt! A Közel – keleti legújabb konfliktus is alaposan belerandíthat a MESÉJÉBE! Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Úgyhogy: IHHAJLA MEG CSUHAJLA VAN!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 107 nap minden pillanatát!
Hondurasi Köztársaság: A Függetlenség napja (1821 óta)
Európai mozdonyvezetők napja 1995-től
Aki Nyájas Olvasó pedig arra kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” – Civil „demonstráció” volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.
Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.
Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.
A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.
A demonstrálók között akadt olyan, aki egy
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.
Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”
(szmo)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó szervezte! (Ami pedig eléggé sokatmondó…)
Márpedig Felföldi József – aki ezt a korrupcióellenes tüntetést szervezte a Parlament elé – betegségre hivatkozva nem jelent meg! HELYETTE egy levelet olvasott fel tőle Tóth-Beeri.
Felföldi szerint „szinte nincs is fontosabb téma jelenleg, mint a korrupcióellenesség, mivel az emberek nem betartani, hanem kijátszani akarják a szabályokat. A céljuk egy olyan Magyarország, ahol „a tehetség és a szorgalom többet ér, mint a protekció”, és ahol az embereknek van bizalma a hazájukban.”
„Nincs ügyészség, nincs szabad sajtó, és nincs olyan intézmény, ami szembe merne szállni ezzel a rendszerrel” – mondta Tóth-Beeri a Kossuth téren. Szerinte „nem elég kormányt váltani, vissza kell venni az államot, és a magyar nép közösségére kell bízni.”
Hogy ez mit is jelent pontosan, vagy hogy miként lehetne ezt elérni, már nem részletezte.
A balrad.hu NEM AKAR ELMÉLYEDNI ennek a tegnapi „demonstrációnak” az elemzésében. Elegendő csupán a résztvevők létszámára utalni! No meg arra, hogy a FŐSZERVEZŐ betegségre hivatkozva meg sem jelent! (Egyébiránt MIELŐBBI GYÓGYULÁST KÍVÁNUNK neki!)
No meg hát üzenjük annak a naiv DEMONSTRÁLÓNAK, aki egy „Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott: LEHET, HOGY Ő TÉVED! HISZEN EZ ITT DÖBRÖGISZTÁN!
Ha TALÁN azt írta volna, hogy: „AHOL AZ EMBERI TISZTESSÉG VÉGET ÉR – OTT KEZDŐDIK A POLITIKUS”! – rajta kívül a résztvevők közül még kb. 59-79 jelenlévő egyet is érthetett volna az ő véleményével!
Nem mindennap jutnak el hozzánk hírek Nepálból, ami kár hiszen ez egy gyönyörű ország egy kreatív zászlóval. Ezen a héten mégis érdekes esemény sorozat játszódott le:felgyújtott parlament, megvert politikus, felégetett politikus feleség és lemondott miniszterelnök. Egyszóval forradalom.
Miért fontos ez számunkra? Azért, mert a lemondott miniszterelnök a kommunista párt tagja.
Mielőtt mélyebben ránézünk a jelenlegi helyzetre érdemes megvizsgálnunk az ország modern történelmét és a kommunista mozgalom szerepét ebben a történelemben. A Nepáli Királyság egyike azon kevés államoknak, amelyek elkerülték a közvetlen gyarmati függőséget és helyette a nepáli uralkodók külső támogatást nyújtottak a brit gyarmatosítóknak az Indiai szubkontinensen. Ezzel ugyan elkerülték a közvetlen gyarmati elnyomást, de elmaradt az átmenet a feudalizmusból a tőkés gazdaságba. India függetlenedése kihatott a nepáli politikára is, ahol egy több évtizedes politikaiküzdelem indult meg a tradicionális hatalom és a társadalom haladó elemei között. 1990-ben szociáldemokraták és kommunisták szövetsége sikeresen rákényszerítette a monarchiát a többpártrendszer alapú parlamentarizmus bevezetésére. 1996-ban a maoisták tovább mentek és elkezdtek egy népi háborút, amelynek célja a monarchia eltávolítása és egy népköztársaság létrehozása volt. Tíz év polgárháború és 18 000 ember halála után a cél felét elérték. 2006-ban a képviselőház megerősödött és magához ragadta a király hatalmát majd 2008-ban kikiáltott egy szövetségi polgári köztársaságot, véget vetve a királyságnak. A kommunisták 2008-tól egészen napjainkig valamilyen formában részt vettek a kormányban és a legnagyobb vagy második legnagyobb csoportként jelentek meg a képviselőházban.
Ez a rövid történet, tiszteletre méltó fénypontjai mellet is, rámutat azon problémákra,amelyek a mai vészes helyzetet is kialakították.
Első és legszembetűnőbb, hogy Nepál 2008-óta egy polgári köztársaság. A kommunisták annak ellenére, hogy folyamatos ellenőrzésük volt az államszervezet felett nem voltak képesek létrehozni egy proletár diktatúrát. Ez azt jelenti, hogy 17 éven keresztül rákényszerítették magukat, hogy a polgárság játékszabályai szerint dolgozzanak és politizáljanak. Tették mindezt, úgy, hogy egy 10 éves háborút vívtak a népi hatalomért. Tették mind ezt úgy, hogy marxista-leninistának, meg maoistának hívták magukat. Mint tudjuk, Lenin és a bolsevikok az ideiglenes kormány fennmaradásán dolgoztak és véletlenül sem döntötték meg egy szép november 7-ei napon. Érdekes módon a nepáli kommunistáknak van egy kifejezésük a fennálló helyzetre ez „a nép többpárti demokráciája”. Legalább az őrületet is kreatív nevet kapott!
Második, amely talán már a szövegből is kivehető, hogy Nepálban több kommunista párt működik. Ez nem szokatlan, rengeteg országban van így. Van amikor egy nagy kommunista pártról leszakadva működik néhány kisebb (gondoljunk például Oroszországra). Van, hogy egy országban több hasonló méretű kis kommunista párt működik (gondoljunk a nyugat európai országokra). Ez önmagában nem végzetes és egy szerencsésebb időszakban orvosolható is. Az már ritkább, amikor 5 különböző kommunista párt, amelyből 3 „Nepáli Kommunista Pártnak” hívja magát, jelentős támogatással vesz részt a törvényhozás munkájában. Ez már végzetes hiba. A sárkánynak nem lehet három vagy öt feje. A munkásmozgalmat harcában csak egy párt vezetheti. Amennyiben bármilyen ellentét merül fel a párton belül azt a demokratikus centralizmus szabályai szerint kell elrendezni megőrizve ezzel a mozgalom egységét. Ehelyett a nepáli kommunisták még a kormány és az ellenzék szerepét is megosztották maguk között. Négy kommunista szervezet ellenzékbe vonult más, többségében szociáldemokrata formációval. A legnagyobb kommunista párt szintén szociáldemokrata pártokkal kormányba ült azzal, hogy ő adhatta az ország miniszterelnökét, miközben csak a kormány második legnagyobb pártja. Ahelyett, hogy a kommunisták összefogva elsöpörték volna a szociáldemokráciát és elküldték volna jogos helyére, a történelem szemétdombjára, lesüllyedtek annak szintjére. Még áprilisban, Moszkvában a II. Nemzetközi Antifasiszta Fórumon lehetőségem adódott röviden beszélgetni az egyik ellenzéki kommunista párt tagjával és természetesen tapintatosan rákérdeztem a megosztottság indokára. A válasza: pártvezetés zsarnoksága. Minden bizonnyal ha kérdésemet a kormányban szereplő kommunista pártnak intézem akkor a válasz a fegyelmezetlenséggel lett volna kapcsolatos. Ha a fegyelmezetlenség vagy a zsarnokság ahhoz vezet, hogy a kommunista mozgalom vezetőképtelen lesz és a szociáldemokrácia sötét vermébe süllyed akkor egy szavam van ezekre a kifogásokra: ostobaság!
A harmadik probléma a gazdasági alap. Mint említettem a feudalizmusból való átmenet nem ment végbe és ez még ma is hatással van a gazdaságra. A történelem során kommunisták többször vették át a hatalmat olyan országban, ahol még a feudalizmust nem győzte le a kapitalizmus, legalább is nem teljesen. Gondoljunk például a Szovjetunióra, Kínára, Magyarországra vagy éppen Albániára. A kommunisták mindegyik országban hatalmas eredményeket értek el a gazdaság modernizálásban és felemelésében, ezt kár is sorolni. Logikusan gondolhatnánk tehát, hogy a nepáli kommunisták is valami hasonlót mutattak fel. Sajnos tévednénk. 17 év alatt gyakorlatilag semmit nem tudtak felmutatni. A legtöbb embert továbbra is az agrárszektor foglalkoztatja és a földkérdést még mindig nem sikerült megoldani, sem kollektivizáció, de még egy végleges földosztás sem történt meg. Az ipar területén nem, hogy erősítették volna az állam szerepét, de még privatizáltak is állami vállalatokat. A gazdaság továbbra is rászorult a turizmus és a nyersanyag export felhasználatára, semmilyen önállóságot nem sikerült elérni. Ugyan a szegénység szintje csőkent de a társadalom jelentős része még mindig a mélyszegénység szélén él. 17 év alatt a nepáli szocializmus nem volt többre képes mint, hogy kapitalista neoliberalizmussá váljon. A költői kérdés csak az maradt: akkor minek csináltak forradalmat?
Ezzel eljutottunk az év eseményeihez. Az év elején kisebb monarchista tüntetések kezdődtek az országban, amelyek átcsaptak egy korrupció ellenes tüntetésbe. A kormány válassza a közösségi média korlátozása volt, amely megerősítette a fiatalok részvételét a tüntetésekben. Ezután a rendőrség elvesztette az uralmat a helyzet felett és lelőt 19 tüntetőt. Ahogy várható a tüntetések elfajultak és további pusztítás és emberélet elvesztése mellet a miniszterelnök lemondott. Mi lesz ezután? Nehéz megmondani.Lehet, hogy a hatalmat megtartja a jelenlegi kormány, lehet, hogy az ellenzéki kommunisták szerzik meg, de az is lehet, hogy egy ellenforradalom jön.
Sushila Karki, aki tegnaptól Nepál ideiglenes miniszterelnöke.
Vannak azok,akik, összehasonlítva ezt külföldi megmozdulásokkal azt mondják, hogy ez színes forradalom. Amennyiben eddig terjed a figyelmünk akkor az antiimperializmusunk pusztán vulgáris marad. Lényegtelen, hogy vanvagy nincs külföldi támogatás a tüntetők mögött. A jelenlegi helyzetet nem az imperialisták teremtették hanem a kommunisták inkompetenciája. Egy egységes párt, egy egységes állam élén egy egységes szocialista gazdasággal eltudja ezt a helyzetet kerülni. A nepáli elvtársak ezeket nem tudták megteremteni és most fizetnek ezért.
Miért fontos ez a helyzet nekünk? Nekünk nincsen akkora tagságunk, mint a nepáli kommunistáknak és a mi közelmúltbeli teljesítményeink is szerényebbek az ő forradalmuknál. Mégis mi már tapasztalhatunk néhányat a felmerült problémákból. Mi is megtapasztaltuk a pártszakadás és az egységes mozgalom hiányának következményeit. Megtapasztaltuk, hogy mi történik akkor, amikor egyesek ragaszkodnak a burzsoá rendhez és nem küzdenek a dolgozok teljes hatalmáért. Végül megtapasztaltuk azt is, hogy mi történik, ha a társadalom átalakulása félbe marad. Azon hibás nézetek amelyek megfertőzték a nepáli mozgalmat a mi mozgalmunkban is felelhetőek. Amennyiben valaha létre akarjuk hozni a magyar proletariátus új hatalmát, ezektől a hibáktól könyörtelenül meg kell szabadulni. (L.V. – egy balrad.hu olvasó)
Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Még akkor is, ha nincs megfelelő objektív magyarázat, amit azonban így ismeretlennek kell elfogadni és csak a következetesen objektív tudományos módszerrel szabad vizsgálni. Erre azonban csak a materializmus, az anyagelvűség és a dialektikus gondolkodás a megfelelő!
Alapvetően ilyen a világ keletkezése. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy az anyagot nem lehet teremteni és megsemmisíteni sem, ez a tudományos alapokon nyugvó materializmus állítása. Ezzel szemben az idealizmus abból indul ki, hogy ugyan mindennek oka van kivéve az isteni szellemvilág (az abszolút szellemnek, az anyag nélküli valaminek, stb.) valaminek, ami mindig is létezett és ez a valami hozta létre, teremtette az anyagi világot a semmiből: a világ létezésének az oka, a meghatározója. Ez azonban lehetetlen, mert az ok okozat univerzális ezért az isten valami létének, a keletkezésének is oka kell hogy legyen. Így, ha az isten valami létezik, akkor az okság miatt az isten valamit is létrehozta valami valamikor. Azonban a tudomány szerint a semmiből nem lehet még a semmit sem létrehozni, sem az anyagi világot sem az isteni szellemvilág valamit. Az isten valamit minden tudományos bizonyíték nélkül a mindentudó, mindenható tökéletes valaminek állítják, spekulálják, ezért ha létezik, akkor logikus, hogy a létrejöttéhez egy még szuperebb valami szükséges és így tovább, persze a semmiből ez sem lehetséges, ami a materializmus tudományos állítása. Az, hogy az isten valami mindig is létezett bizonyítás nélküli, a tudományos bizonyítást nem igénylő spekuláció, a hitéhez azonban ez a tudománytalan állítás nélkülözhetetlen, elfogadásához pedig a hiszékenység elkerülhetetlen.
Az idealizmusnak nem a spekuláció, a képzelgés a hibája, hanem a tudományos következetlenség. A megfejtendő jelenségekre a magyarázat megalkotása az ismeretlen úton járva megmozgathatja a képzeletet, de ez nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal, ennek kiderítésére csak a materialista világnézetre támaszkodó következetesen objektív tudományos módszer az alkalmas!
SaLa világnézete
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ma már 2025 szeptember 14. – vasárnap van! A felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei SZUPER esztendő 257. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
Immáron a KILENCEDIK HÓNAPJÁBAN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! Ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt! A Közel – keleti legújabb konfliktus is alaposan belerandíthat a MESÉJÉBE! Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Úgyhogy: IHHAJLA MEG CSUHAJLA VAN!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 108 nap minden pillanatát!
Aki Nyájas Olvasó pedig arra kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az elmúlt hetekben Dessau (Szász-Anhalt) és bizonyos mértékig a nemzetközi közösség is megemlékezett e művészekből, építészekből és tervezőkből álló csoport 100. évfordulójáról. Kezdetben a művészet és a kézművesség ötvözésének koncepciója teljesen új dolog volt. A Bauhaust világszerte a klasszikus modernizmus avantgárdjának tekintik a szabad és alkalmazott építészet, a művészet és a design minden területén. A mai napig számos országban találhatók Bauhaus építészeti példák, nemcsak Németországban, hanem Izraelben, Olaszországban és Spanyolországban is. Különösen az Egyesült Államokban a toronyházak építésére nagy hatással voltak a Bauhaus építészei. A Bauhaus építészet ilyen jellegű elterjedése nemcsak a tervezők eredményeinek nemzetközi elismerését fejezi ki, hanem a Bauhaus politikai kezelésének és a nacionalista erők, majd később az NSDAP általi üldözésének is az eredménye. Ez Weimarban kezdődött, ahol 1919-ben Walter Gropius vezetésével megalapították a Bauhaus iskolát, műhelyeivel az állami művészeti akadémián. Az ezekben a műhelyekben létrehozott mindennapi és használati tárgyak, amelyeket nemcsak különleges esztétika, hanem magas szintű funkcionalitás is jellemzett, a mai napig befolyásolják a stílust. Míg a művészeti világ ünnepelte ezt az új dizájnt, és a „forma követi a funkciót” mottó a tervezők széles körét inspirálta, Weimarban a reakciós erők, akik már eleve „degeneráltnak” minősítették ezt a művészeti mozgalmat, a művészeti iskola és annak szószólói ellen agitáltak. Amikor a türingiai munkáspártok kormányát a birodalmi kormány 1923-ban katonai erővel megbuktatta, az 1924 februári új választások a német nacionalista és népi erők reakciós többségét hozták hatalomra. Ez a tartományi kormányzat a felére csökkentette a Bauhaus költségvetését, lehetetlenné téve a formatervező iskola további működését Weimarban. 1925 őszén a Bauhaus Dessauba, egy szociáldemokrata iparvárosba költözött, ahol jobb környezetre számított. De még ott is inkább tolerálták, mint szerették. A jobboldali erők folytatták a Weimarban megkezdett kampányukat a „németellenes” művészet ellen. Amikor az NSDAP az 1931-es helyhatósági választásokon Dessau legerősebb erejévé vált, a német nacionalistákkal összefogva javasolta a dessaui állami Bauhaus bezárását. A KPD a nácik javaslata ellen szavazott, míg az SPD tartózkodott. Ez megpecsételte a dessaui intézmény sorsát is. Ludwig Mies van der Rohe 1938-ig megpróbálta magán alapon folytatni a Bauhaus iskolát Berlinben. 1933. január 30. után ez csak úgy volt lehetséges, ha saját szolgálatait felajánlotta a náci rezsimnek. Kortársai kritizálták ezért, „a fasizmus kengyeltartójának” nevezték, mivel tanítványai többsége náci szervezetek tagja volt. A Bauhaus más képviselői az 1930-as évek elején az Egyesült Államokba emigráltak, köztük Josef Albers, Herbert Bayer, Walter Gropius és Moholy-Nagy László, akik 1937-ben Chicagóban megpróbáltak egy „Új Bauhaus” tervezőiskolát létrehozni. A háború kitörése előtt még Ludwig Mies van der Rohe is követte a példájukat. Számos zsidó Bauhaus építész emigrált Palesztinába. Tel-Avivban több mint 4000 épületet építettek a Bauhaus koncepciójának megfelelően. Ez a „Fehér Város” 2003 óta az UNESCO Világörökség része. A Bauhaus építészei a Spanyolországi Köztársaságban is jártak, ahol 1934 és 1936 között felépítették az „Unio de Cooperadors” épületét a Barcelona déli részén található Gavában. Nem minden Bauhaus-tag volt olyan szerencsés, hogy elhagyhatta a fasiszta Németországot. Sokan üldöztetés áldozatai lettek. Franz Ehrlich a Bauhaus legabszurdabb bánásmódját tapasztalta meg. Az 1937/38-as építkezés során a buchenwaldi koncentrációs táborba deportálták, és fogolyként és művészként neki kellett megterveznie a tábor kovácsoltvas kapuját a „Jedem das Seine” (Mindenkinek a magáét) mottóval. Így a Bauhaus a mai napig elválaszthatatlanul összekapcsolódik a buchenwaldi koncentrációs tábor emlékművével. A náci rezsim alatt legalább 21 Bauhaus-művészt öltek meg koncentrációs táborokban vagy börtönökben. Szellemükben az antifasiszták is megemlékeznek a Bauhaus több mint 100 éves történetéről.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
(szmo)
