Az emberré válás útja.

A gondolkodó ember jellemzője az emberi jogok, a demokratikus szabadságjogok, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokrácia, a kollektivizmus elveinek, a kommunizmus világnézetének az elfogadása. Ez jellemzően a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!” tényleges megvalósulása, ami a haladó polgári gondolkodók álma nyomán a marxizmus világnézetével és eszerint cselekedve válik lehetővé.

A kapitalizmusban a gondolkodó ember tulajdonságai még nem valósulhatnak meg a működési módja, individualista erkölcse, a következetesen objektív tudományos világnézet, a marxizmus-leninizmus tagadása miatt. Így a kapitalizmus még csak a gondolkodó állat kora az emberiség számára, mert az objektív világ megismerésében a hamis tudománytalan vallással és idealizmussal, a képzelt világgal terhelt zavaros világnézet nyomására még gyakran csak vakon tévelyeg.

Gondolkodó emberré válni csak a szocialista demokráciával, a kollektivizmussal, a kollektív szocialista/kommunista tervgazdálkodással lehetséges, ahol az egyéni érdek és a kollektív érdek harmonikus összhangban van, de a meghatározó a társadalom, az emberiség érdeke. A kommunista társadalmi forma tudatosan és tudományosan szervezett, ami a valódi demokráciában kollektív formában működik, amihez szocializmuson keresztül lehet eljutni, szükség szerint a népi demokrácia közbeiktatásával. A népi demokrácia és a szocializmus átmeneti társadalmi forma a kommunizmusba, ahol már a tudományos világnézet, a marxizmus-leninizmus a domináló és a társadalom érdeke a meghatározó.

Az emberiség megmaradása, a fejlett termelőerők feletti uralom, az emberiség érdekében a társadalmi, a világméretű tervgazdálkodás, a következetesen objektív tudományos világnézet, a kollektivizmus és valódi demokrácia nélkül lehetetlen.

A gondolkodó állat színvonalán megragadó emberiség útja a pusztulásba vezet!

A kapitalizmus az individualista erkölcsével, a működési módjával, a beszélőszerszámként élő emberiséggel, a tudománytalan idealista világnézetre támaszkodva az emberiség nem tud gondolkodó emberré válni, így a termelőerők feletti uralom elvesztésével, a válságokkal, a háborúkkal, a népirtásokkal a kipusztulás fenyegeti. Az emberiség vagy eljut a gondolkodó emberi formáig a kommunizmusig vagy a gondolkodó állat a fasizmussal elpusztítja a földön a gondolkodó anyagot.

A kapitalizmusban azonban érik a termelőerők fejlődésével a kollektivizmus, a szocializmus lehetősége és a szükségszerűsége is, azonban az emberiség csak a kommunizmus/szocializmus/népi demokráciában maradhat meg. Azonban a kapitalistáknak a saját profitjuk, az élősködésük, a kizsákmányolással szerzett jövedelmük, a hatalmuk, és támogatóiknak, a proletár osztályárulóknak, a kapitalizmust kiszolgáló híveinek a viszonylag kedvező életmódjuk az érdekük. A kizsákmányolók és a proletár osztályárulók hatalmát védi a kapitalista-fasizmus a kapitalista osztály-önkényuralommal, a dolgozó proletár többség feletti diktatúrával. Ami azonban út a pusztulásba, mert ez a proletár dolgozó többség és az emberiség kárára valósulhat csak meg, ami szükségszerűen az osztályharcra és az imperialista rabló háborúkra vezet. Mert a kapitalizmusnak ilyen a természete.

SaLa

Az emberiség létének nincs tudatos célja!

Az embernek, mint gondolkodó anyagi formának ugyanaz a „célja, érdeke”, mint az egyéb létrejött anyagi formáknak, egyszerűen csak a formájának, a létének a megőrzése, ellenállás a formáját bomlasztó hatásokkal szemben.

A gondolkodó anyag a léte érdekében ehhez képes aktívan a képzelőerejével, a gondolkodásával és ennek megfelelő cselekedeteivel a feltételeket megteremti. Ennyi és nem több! A természetben létrejött formáknak (kivéve az ember által készítetteknek), így a gondolkodó anyagnak nincs semmilyen tudatos végcélja, van és kész, megvoltak létrejöttének a feltételei, csak ennyi. Minden egyéb csak képzelődés, a fantázia birodalma, ha nem bizonyítható. Ez az objektív valóság!

A közönséges (szervetlen, nem élő) anyag a formáját mindenféle gondolkodás nélkül csak passzívan képes védeni, azonban ezzel ellentétben az élőlényekre különböző mértékben és formában az aktív védekezés a jellemző.

A tudományos gondolkodás az embernek, a gondolkodó anyagnak a leghatékonyabb képessége a saját formája védelmére, ez az anyag ismert legfejlettebb képessége a stabilitásra és ennek érdekében a fejlődésre, a vakon sodródás elkerülésére. Ennek legfejlettebb formája a következetesen objektív tudományos világnézetre támaszkodó marxizmus-leninizmus vezérfonalán haladó gondolkodás.

Az anyag mindörökké állandó mozgásban, változásban létezik, a formák keletkeznek majd elpusztulnak. A gondolkodó anyag és az élővilág a formája védelmében a maga sajátos módszerével megpróbál aktívan ellenállni a pusztulásnak. Talán ez a legjellemzőbb az élővilág anyagra.

SaLa

Az államhatalom az osztálytársadalmakban az uralkodóosztály érdekében működik!

Az államhatalom alapvető célja az uralkodóosztály osztályérdekének a megvédése, az osztályellenség elnyomása, a képviselőik korlátozása, akár a megsemmisítése is, ha szükséges. Az osztálytársadalmakban a demokrácia alapvetően az uralkodó osztály(ok) érdekegyeztetési, érdek érvényesítési lehetősége, azonban a diktatúra különböző formái is az uralkodó osztály(ok) érdekét valósítja meg, amely alapvetően az osztályellenség elleni hatalmi eszköz.

A gazdasági-politikai termelési modell meghatározza az uralkodó és az elnyomott társadalmi osztályok számára a megvalósítható demokrácia és diktatúra jellegét. A kizsákmányoló osztálytársadalmakban mindig a kisebbség számára valósul meg érdemben a demokrácia és a túlnyomó többség számára legfeljebb csak a látszata lehetséges, így nem dönthetnek a hatalom kérdésében, a formájában, az osztályérdekeiben.

Az nem valódi demokrácia ahol a kizsákmányolt többség a társadalmi körülmények, az alap és a felépítmény hatására érdemben a kizsákmányolóik közül választhat, ez alapvetően jellemző a polgári demokráciában működő kapitalizmusra, így ez valójában osztály önkényuralom, fasizmus, a mosolygó fasizmus.

Fasizmus és a proletárdiktatúra az osztályuralomért harcol.

A fasizmus (fasiszta-kapitalizmus) ellen párja a proletárdiktatúra, azonban mindegyik az elnyomott társadalmi osztály(ok) számára diktatúra. A kapitalista-fasizmus azonban kapitalista osztály önkényuralom, mert a dolgozó proletárok bérrabszolgák, az emberiség többsége, a kapitalista jogállamban is csak beszélőszerszámok, ennek megfelelő demokratikus és emberi jogokkal, így a törvényhozásban az osztályérdekükben nincs szerepük. Azonban a proletárdiktatúra a fasiszta-kapitalizmus ellen a dolgozó többség érdekének a védelmében diktatúra és egyben szocialista demokrácia.

SaLa

A szocialista demokrácia a valódi demokrácia.

A baloldali világnézet megvalósulása a jobboldali világnézet meghaladása, ami történelmileg hosszan tartó folyamat, alapvetően a termelőeszközök, a tudományos világnézet, az erkölcs, a civilizáció fejlődésére alapozottan, a társadalmi modellek változásán keresztül valósul meg. A végcél az osztály nélküli társadalom a kommunizmus.

A valódi demokrácia azonban olyan politikai-gazdasági-társadalmi modellt igényel, ahol ez működhet, megvalósulhat, ez a kommunizmus, amihez szükség szerint a népi demokrácián, a szocializmuson keresztül vezet az út. A kapitalizmusban nem valósulhat meg a valódi demokrácia, a politikai-gazdasági-társadalmi egyenlőség, mert a társadalom megoszlik felsőbbrendűként élősködő kizsákmányolókra és az őket kiszolgáló bérrabszolga beszélőszerszámokra.

A szocialista demokrácia a demokrácia eddig ismert legfejlettebb formája, mert a szocializmus kollektív működési módja és erkölcse, a következetesen objektív tudományos világnézete lehetővé teszi a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, az emberi jogok megvalósítását, a bérrabszolgaság megszüntetését. Erre a kapitalizmus működési módja, individualista erkölcse és világnézete alkalmatlan, így nem is valósul meg. A kapitalizmus beszélőszerszám társadalmi forma, ahol lehetetlen a valódi demokrácia megvalósulása az emberiség számára, így azonban az ember-állat még csak gondolkodó állat lehet.

„szocialista demokrácia: új típusú demokrácia, azonos a néphatalom fogalmával. A kizsákmányolás megszűnésén, az osztályantagonizmusok felszámolásán és a szocializmus erősödésén alapul. Biztosítja a néptömegek részvételét a szocialista állam tevékenységében. Nemcsak jogokat nyújt, hanem megteremti a jogok gyakorlásának feltételeit is.” – Politikai kisszótár

SaLa

A fasizmus harc az emberré válás ellen!

A fasizmussá vált hanyatló, rothadó kapitalizmus a fasiszta-kapitalizmus. Ami a kapitalisták társadalmi helyzetével, a világnézeti, a társadalmi tudat és az erkölcs feletti uralmával, a gazdasági-politikai hatalmával, a törvényhozói és az államhatalmával sikeresen uralkodik, élősködik a kapitalizmus érdekében a proletárok felett. Ezért még az osztályellenségei között is nagy tömegben talál osztály-öntudatlan proletár bérrabszolga, lumpenproletár és csőcselék híveket.

Azonban mivel a termelőerők fejlődésével érik a szocializmus a kapitalizmus méhében, így a kapitalizmus harcolni kénytelen a szocializmusra jellemző emberi jogok és a kollektivizmus forma szükségszerűsége, a valódi demokrácia megvalósulása ellen. A társadalmi tudat uralma érdekében a kapitalista-szocializmus hatékony fegyvere a szociális demagógia, amit lényegében a kapitalista kizsákmányolás hatékonyságának növelésére, a proletárok osztály öntudatának letörésére használ.

A kapitalista-szocializmus a szocializmus értékeiből átvett (a köztudatban érlelődő igény) és a körülmények célszerű felismeréséből fakadóan, de alapvetően a demagógia módszerére támaszkodva azonban mégiscsak megvalósít néhányat a valódi szocializmus értékeiből, de mellette, a kapitalizmus védelmében megvalósul bérrabszolgák kordában tartására a fasiszta-kapitalizmus, a kapitalista osztály-önkényuralom is. A kapitalizmusban nincs helye a hatalomban a proletár bérrabszolga beszélőszerszámok osztály-érdekképviselőinek, a kommunistáknak. A kapitalizmusban az értékeket létrehozó dolgozó proletár az bérrabszolga, de a termelésben mégis csak a beszélőszerszám a funkciója.

A kapitalizmus a fasiszta-kapitalizmussal védekezik az emberré válás ellen, a totális kapitalista osztály-önkényuralommal, a demokrácia korlátozásával, formálissá tételével vagy eltörlésével. Ez a fasiszta-kapitalizmus, a kapitalizmus hanyatló, rothadó korszaka, ami világméretűvé vált és bármilyen méretű kizsákmányolást, élősködést, törvényes és törvénytelen lopást, terrort és népirtást megtehet, akár az emberiség túlnyomó többségét ki is irthatja néhány fasiszta-kapitalista érdekében, legalábbis ez a tendenciája, amire idővel szükségszerűen a proletár osztályharc lesz a felelet.

A kapitalista-szocializmusban a bérrabszolga beszélőszerszámok számára alapvetően nem valósulhat meg az osztályérdekükben a demokrácia, általánosságban, érdemben nem is kerülnek be a proletárok osztályérdeket képviselő marxista-leninista kommunisták képviselői a kapitalista hatalomba, a törvényhozásba. Ez a fasiszta kapitalizmus.

SaLa

A demokrácia, diktatúra, jogállam.

A diktatúra és a demokrácia az osztálytársadalmakban elkerülhetetlenül megtalálható, egymást kiegészítik, alapvetően az uralkodó osztály osztályuralmát szolgálják, amely változatos formában alapvetően az uralkodó osztályok számára demokrácia, az elnyomott osztályok számára azonban mindenképpen a diktatúra különböző formáiban valósul meg.

A jogállami formában korszerűen a polgári demokráciától a szocialista demokráciáig ez valósul meg, a joguralom a társadalom minden részében a meghatározó, de alapvetően az uralkodó osztály érdeke a domináló.

A kapitalista jogállamban a joguralommal törvényesen a működési módja miatt alapvetően a tőkésosztály számára valósulhat meg érdemben a demokrácia, de szükségszerűen és elkerülhetetlenül diktatúra valósul meg a proletár dolgozók, a beszélőszerszámok számára.

A kapitalista jogállamban az osztályellentét antagonisztikus, kibékíthetetlen, mert a kapitalista a dolgozó proletárokon élősködik, ezt csak a proletárok tudatának, a jognak, az állam erőszakszerveinek törvényes segítségével teheti meg. A szocializmus jogállama ezt a törvényes bűncselekményt szünteti meg a proletárdiktatúrával. A szocializmusban a kizsákmányolás törvénytelen, a kapitalizmusban azonban törvényes jog.

 A joguralom a parlamentekben alkotott törvényekre támaszkodva működik, a lényeg azonban az, hogy ki a hatalom birtokosa, mert a jog elsősorban az ő érdekeit szolgálja. A kapitalista jogállamban a kizsákmányolás és az erre alapuló élősködés, a beszélőszerszámok osztály érdekeinek az elnyomása valójában törvényes jog alapján valósul meg.

A szocializmus jogállamában azonban már a dolgozó nép, a többség számára valósul meg a demokrácia, a kizsákmányolás és az ezzel járó élősködés a törvény szerint már bűncselekmény, amit a diktatúrával, a proletárdiktatúrával nyom el a szocialista államhatalom. A kapitalizmus jogállamában a kizsákmányolás és az ezen alapuló élősködés törvényes, ezt a kapitalista államhatalom a törvényhozással védi, biztosítja, de a szocializmusban ez már bűncselekmény. A kapitalizmusban törvény védi a kizsákmányolásra használt termelőeszközök magántulajdonát, ez az alapja a kizsákmányolás, így az élősködés törvényességének.

SaLa