A kínai-amerikai kapcsolatok nem feleletválasztós kérdések, amelyek arra vonatkoznak, hogy jó munkát végezzünk-e vagy sem, hanem egy kötelező válasz arra, hogyan végezzünk jó munkát.
2024-11-07 17:14
KPRF.ru. Fotó: Sergey Sergeev. Videó a Red Line TV-csatornáról
November 7-én Moszkvában, Karl Marx emlékműve közelében, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja gyűlést tartott (a kommunista párt képviselőinek a szavazókkal való találkozója formájában), amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 107. évfordulójának szenteltek.
A találkozót a tiltakozó akciók All-Russian központjának vezetője, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnöke, az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa V.I. Kashin nyitotta meg. Gratulált a rally résztvevőinek, az NWO harcosainak és a hatalmas Oroszország minden lakosának a Nagy Októberi Napon. Mindenkinek egészséget, sok szerencsét és új győzelmeket kívánt.
„Az októberi forradalom történelmi mérföldkő, amely megváltoztatta az egész világot. A burzsoázia hiába próbálja elkeríteni magát ettől a nagy dátumtól, de a dolgozó nép továbbra is a teremtés, az igazságosság és a győzelem vörös színe felé vonzódik. A munkás vissza akarja szerezni az ország tulajdonosának pozícióját, mint a szovjet időkben” – mondta a szónok.
Hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának programjában a központi helyet a dolgozó ember foglalja el.
Vladimir Ivanovics beszélt az Állami Dumában ma tartott meghallgatásokról is a Nagy Győzelem 80. évfordulójának megünneplésének előkészítéséről. Emlékeztetve a szovjet nép hősi múltjára, párhuzamot vont a mával, amikor Oroszország új, valós rabszolgasággal fenyegetett.
Büszkén megjegyezte, hogy az orosz hadsereg végül helyreállítja győztes szellemét, a hazai katonai-ipari komplexum megsokszorozta hatalmát, és éjjel-nappal dolgozik, így Oroszország soha nem fog senkinek benyújtani.
„Hazánkért! Hurrá!” – ezzel a szlogennel az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa befejezte beszédét, a rally résztvevői háromszor válaszoltak: „Hurrá! Hurrá! Hurrá!”
Ezután Jurij Afonin, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke beszélt. Beszélt a távol-keleti munkaútjának eredményeiről, ahol találkozott Vladivostok, Nakhodka, Birobidzhan, Khabarovsk pártaktivistáival, szavazóival és újságíróival.
Elmondása szerint 1991 után Oroszországban kezdődött a társadalmi regresszió időszaka, amelyet a termelési erők megsemmisítése kísért. A Távol-Kelet többet szenvedett, mint mások ezekben az években, amint azt keserű statisztikák bizonyítják. Tehát 1917 után a Távol-Kelet lakossága 65% -kal nőtt. 1991 után pedig 25% -kal csökkent.
Ezért a Távol-Kelet dolgozó népe az egész Oroszországgal együtt határozottan kijelenti: „Nem a kapitalizmusra! Igen a szocializmusra!”
A hangszóró elmondta, hogy távol-keleti munkaútja során I.V. Sztálin emlékműve épült Nakhodka városában. „Hazánkban a fő győzelmek Lenin és Sztálin nevéhez kapcsolódnak” – hangsúlyozta Jurij Vjacseszlavovics, és elmondta, hogy az emlékmű megnyitásán fiatal polgárok, veteránok, a különleges katonai művelet résztvevői vettek részt. Oroszország minden hazafiját ma egyesítette a Szovjetunió vezetőjének, Sztálin elvtársnak emlékművének felállításának ünnepsége.
Ebben a tekintetben a házelnök határozottan elítélte a szovjet történelem torzítására irányuló hamisítási kísérleteket. Elmondása szerint a szovjet múlt elleni támadások a lakosság aktív tiltakozásával találkoznak.
Y.V. Afonin elmondta, hogy a Victory Program – az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának programja – nagy támogatást nyújt a lakosság körében. Azt is elmondta, hogy a Távol-Kelet lakói kérték, hogy adják át hálájukat G.A. Zyuganov és N.M. Kharitonov a Volochaev Múzeum csata helyreállításában való aktív részvételükért.
„A Nagy Október ötletei minden bizonnyal diadalmaskodni fognak” – zárta beszédét Y.V. Afonin a rally résztvevőinek tapsára.
Ezt követően a hadsereg és a védelmi ipar támogatására irányuló mozgalom vezetője, V.I. Sobolev tábornok beszélt.
Véleménye szerint a Nagy Október lehetővé tette hazánk számára, hogy egy fából készült ekéről kozmikus magasságba emelkedjen.
Felidézte a Nagy Lenin szavait, aki azt mondta, hogy „minden forradalomnak meg kell tanulnia megvédeni magát”. Az első napoktól kezdve a szovjet kormány elkezdte létrehozni a Vörös Hadsereget, és kiemelkedő sikert ért el ebben a kérdésben. Legyőzte és kiszorította Oroszországból a 14 államból származó beavatkozók hordáit, társaikkal együtt – a fehér őröket.
„A polgárháború után a bölcs vezetők és a bolsevikok kommunista pártjának vezetésével hatalmas ipari hatalom, erős hadsereg és haditengerészet jött létre. 1941-1945-ben a szovjet nép visszautasította és legyőzte Hitler fasizmusát. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy az európai hatalmak mintegy kétmillió zsoldosa harcolt Hitler oldalán” – mondta a szónok.
Párhuzamot vont a jelennel. Megjegyezte, hogy Oroszország jelenleg nehéz időket él át. A szónok egy jobb jövőbe vetett reményt fűz az erős gazdaság és az erős hadsereg helyreállításához.
Elmondása szerint korunk sürgős követelményei a természeti erőforrások, a gazdaság stratégiai ágazatai és az egész bankrendszer államosítása. „Egy erős Oroszország szocialista Oroszország” – zárta beszédét a szónok.
Ezután az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Moszkvai Városi Bizottságának első titkára, N.G. Zubrilin beszélt. Emlékeztetett arra, hogy 1917-ig a cári kormányt számos kudarc kísérte: vereség az orosz-japán háborúban, a Stolypin agrárreform kudarca, az orosz hadsereg kudarcai az első világháborúban. És csak 1917-ben, V.I. Lenin, majd I.V. Sztálin vezette, győztessé tette hazánkat.
Beszédének befejezéseként a hangszóró azt jósolta, hogy Oroszország minden bizonnyal nagy, győztes és szocialista lesz.
A következő felszólaló az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, az Orosz Föderáció Komsomol Központi Bizottságának első titkára, V.P. Isakov. Elmondása szerint az emberiség történetében egy új korszak kezdődött a Nagy Októberrel – a „szabadság királyságának” építésének korszakával. A szocializmus az elméletből valósággá vált.
Az előadó megosztotta benyomásait egy közelmúltbeli kínai útról: vezette a kommunisták és a komsomol tagok küldöttségét. V.P. Isakov elmondta, hogy a kínai elvtársak nagyra értékelik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Véleményük szerint az Aurora röplabdái reményt adtak az egész emberiség számára a bérmunka rabszolgaságából való felszabadulásra.
Megjegyezte, hogy a Nagy Október ötletei a mai napig nem vesztették el egyetemes jelentőségüket. Az SVO sok katonája büszkén visel chevronokat a Szovjetunió szimbólumaival az ujjukon, és jövőjüket a kommunista párthoz társítják.
A gyűlést követően a résztvevők egyhangúlag megszavazták az állásfoglalást. Ezt az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Moszkvai Városi Bizottságának titkára, Vladimir Obukhovsky olvasta fel.
„A Nagy Október nemcsak megmentette országunkat a közelgő haláltól, hanem bolygónkon élő emberek millióinak adta meg a munkához, a békéhez és a szabadsághoz való jogot. Csak egy valóban szocialista állam, amely a Szovjetunió volt, volt képes ellenállni a fasiszta fenyegetésnek, és megmenteni a világ népeit a rabszolgaságtól és a teljes pusztulástól” – mondja a határozat.
„Meggyőződésünk: az Oroszország és az úgynevezett kollektív Nyugat országai közötti konfrontáció kontextusában nagyobb szükségünk van a „balra fordulásra”, mint valaha. Csak a Nagy Októberi Forradalom tapasztalata menthet meg minket a katasztrófától és a haláltól. Ilyen körülmények között a CPRF valódi alternatívát kínál a liberális kurzussal szemben.” Készítettünk egy válságellenes „Győzelmi programot”, kidolgoztuk a „Megfizethető oktatásról” szóló törvényeket, és növeltük a hazai orvoslás és gyógyszerek finanszírozását. Fejlesztési költségvetésre van szükségünk” – áll az állásfoglalásban.
Az állásfoglalás azt a követelést is tartalmazza, hogy a hatóságok állítsák vissza az állami ünnep státuszát a valóban nép Nagy Októberi Napjára.
„Készek vagyunk egyesíteni magunk körül minden gondolkodó embert, minden hazafias erőt egy nagyhatalom újjáélesztése érdekében. Felszólítjuk a valóban szocialista eszmék minden támogatóját, hogy egyesüljön a CPRF körül. Meg vagyunk győződve arról, hogy Oroszország üdvössége a szocializmus! A mi ügyünk igazságos! Miénk a győzelem!” – ezeket a szlogeneket tapssal támogatták a tüntetés résztvevői.
Ezt követően a rally résztvevői virágokat helyeztek el a Lenin-mauzóleumban.
Trump úgy gondolja, hogy az elnököknek szinte totális hatalmuk van: nem sok minden állíthatja meg második ciklusában
CNN— Donald Trump úgy véli, hogy az elnököknek szinte abszolút hatalmuk van. Második ciklusában kevés politikai vagy jogi korlátozás lesz arra, hogy ellenőrizzék.
A megválasztott elnök elsöprő győzelme Kamala Harris alelnök felett hirtelen valódi lehetőséggé változtatta azt az elméleti elképzelést, hogy autokratikus ösztöneinek enged.
Amikor Trump januárban visszatér a Fehér Házba a történelem egyik legbefolyásosabb elnökeként, képes lesz kihasználni saját védőkorlát-filézését első elnöksége alatt, amelyet hivatalon kívüli jogi manőverekkel folytatott.
Nem garantált, hogy csak azért, mert Trumpnak hatalmas hatalma van, elutasítja az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat. Múltbeli viselkedésének nem kell megjósolnia a jövőt. De Trump üzleti és politikai karrierjének tanulsága az, hogy minden korlátot el akar törölni.
Például szétzúzta az ellenzéket a Republikánus Pártban, és kiűzte azokat a politikai eretnekeket, akik ellenzik a „Make America Great Again” hitvallását. Ez egyre jelentősebb lesz, mivel a GOP már megfordította a szenátust, és még mindig reméli, hogy a képviselőház megtartásával teljes monopóliumot szerezhet a washingtoni hatalom felett, amit a CNN még nem vetített előre.
Egyetlen más elnök sem lépett hivatalba a Legfelsőbb Bíróság olyan döntésével felfegyverkezve, amely jelentős mentelmi jogot biztosít az elnököknek hivatalos cselekmények esetén. A döntés, amely Trump azon erőfeszítésének közvetlen eredménye, hogy megtámadja a 2020-as választásokba való beavatkozással kapcsolatos szövetségi vádiratát, korlátozott – de biztos, hogy kiterjedt képet alkot annak jelentéséről. A döntés a Trump által az első ciklusában kialakított konzervatív bírósági többségtől származik, amelyet sok jogi megfigyelő most a jövőbeli hatalomszerzés gumibélyegzőjének tekint.
Megbízatás
Talán a legfontosabb, hogy Trump demokratikus legitimitást követelhet magának a modern kor legindulatosabb elnökségének, miután több demográfiai csoportban növelte szavazati arányát. „Ezt mindenki tudta, amikor tegnap szavazott. Tehát igen, az amerikai nép alapvetően erre az ellenőrizetlen hatalomra szavazott, amellyel az elnök rendelkezni fog” – mondta Adam Kinzinger volt republikánus képviselő, aki elidegenítette magát pártjától azzal, hogy kiállt Trump ellen az amerikai Capitolium elleni 2021. január 6-i támadást követően.
Trump megpróbálta lerombolni a demokráciát, hogy hatalmon maradjon a 2020-as választások után. Négy évvel később bemutatta platformját a szavazóknak, és megnyerte az elektori kollégium többségét. Legitimitását azzal is megerősítheti, hogy 2004 óta ő lesz az első republikánus elnök, aki megnyeri a népszavazást.
„Amerika példátlan és erőteljes mandátumot adott nekünk” – mondta a volt és leendő elnök Mar-a-Lago-i győzelmi partiján szerdán.
Trump tagadta, hogy autokratikus hatalmat akarna, mondván, hogy állítása, miszerint az első napon diktátor lenne, vicc, és ehelyett a demokrácia megmentője.
Mégis amerikaiak milliói választották Trumpot szélsőséges záróbeszéde után, amelyben az Egyesült Államok történetének legnagyobb kitoloncolási műveletét javasolta, a hadsereg „belső ellenségek” elleni bevetéséről elmélkedett, és megfogadta, hogy bíróság elé állítja politikai ellenfeleit, és kiutasítja az Ohióban legálisan tartózkodó haiti menekülteket, akiket hamisan vádolt meg azzal, hogy megeszik az emberek háziállatait.
Az elszámoltatására irányuló jogi kísérletek figyelmen kívül hagyása
Trump hajlandóságát arra, hogy ellenőrizetlen végrehajtó hatalmat gyakoroljon, nem csak a Legfelsőbb Bíróság mentelmi jogról szóló döntésének értelmezése fogja megkönnyíteni. Már felforgatta az elnöki hatalom korlátait. Két felelősségre vonási eljárása – Ukrajna segélyekkel való kényszerítése és a Capitoliumi felkelés – nem fékezte meg az indulatait. És az, hogy a republikánusok nem voltak hajlandók elítélni őt a szenátusban, megmutatta ennek a kulcsfontosságú alkotmányos jogorvoslatnak a fogatlanságát, amikor egy politikai párt úgy döntött, hogy a hatalomért cserébe megbékít egy szélsőséges elnököt.
Trump első ciklusában néhány republikánus néha akadályozta programját. A néhai arizonai szenátor, John McCain például hüvelykujjával lefelé irányuló szavazatával meghiúsította a megfizethető ellátásról szóló törvény kulcsfontosságú rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányuló kísérletet. Trump szövetségese, Marjorie Taylor Greene képviselő azonban szerdán arra figyelmeztetett, hogy a GOP tagjai nem tolerálják az eltérő véleményeket. „Nem fogom hagyni őket, és az amerikai nép sem, akik megadták nekünk ezt a csodálatos lehetőséget, hogy megmentsük ezt az országot” – írta a georgiai republikánus az X-en.
Kinzinger kigúnyolta azt a gondolatot, hogy egy GOP-kongresszus mérsékelné Trumpot. „Papíron ez egy valós dolog, a gyakorlatban nem” – mondta a volt illinois-i törvényhozó szerdán a CNN Dana Bash című műsorában. „Nincs esély, 0 százalék esély arra, hogy Donald Trump mondjon valamit, és a képviselőházi republikánusok már szembeszállnak vele.”
Trump az Ovális Iroda visszaszerzésével a törvény korlátait is kijátszotta. Tehát amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság mentelmi joga a farzsebében van, miért félemlítené meg az ellene irányuló jövőbeli jogi lépések lehetősége?
A választások éjszakáját követő órákban. Jack Smith különleges jogtanácsos már tárgyalt az igazságügyi minisztériummal a Trump elleni két szövetségi büntetőeljárás megszüntetéséről – a 2020-as választások felforgatására irányuló erőfeszítései és a minősített dokumentumok felhalmozása miatt – összhangban a Jogi Tanácsadó Hivatalának a hivatalban lévő elnökök elleni büntetőeljárások korlátozásával. Grúziában most veszélybe került egy állami választásokba való beavatkozási ügy. És hatalmas kétségek merülnek fel Trump függőben lévő elítélése körül is, miután elítélték egy New York-i pénzügyben.
„Megdöbbentő eredmény”: Elie Honig reagált arra, hogy Jack Smith potenciálisan véget vethet a Trump-ügyeknek
Trump számára óriási lehetőség van arra, hogy kiterjessze végrehajtó hatalmának történelmi értelmezéseit.
„A veszély nagyon is valós” – mondta Corey Brettschneider, a Brown Egyetem politikaprofesszora, az „Elnökök és az emberek: öt vezető, akik fenyegették a demokráciát és a polgárok, akik harcoltak annak védelméért” című könyv szerzője. Brettschneider idézte a forradalmi háború hősének, Patrick Henrynek a nyugtalanságát azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az elnöki hivatal olyan erős, hogy egy autoriter ambíciókkal rendelkező hivatalban lévő személy „amerikai trónra” léphet. Míg az alapítók George Washington személyéről mintázták az elnökséget, Brettschneider elmagyarázta, hogy Henry ezt a hipotetikusat javasolta: „Mi van, ha egy rossz ember kerül ebbe a hivatalba, vagy akár egy bűnöző elnök? És a lényege az, hogy ezek az állítólagos ellenőrzések, mivel feltételeznek egy erényes embert, elég gyengék.” Most, hogy Amerikának egy elítélt bűnöző a megválasztott elnöke – és olyan, akinek hatalmas ambíciói vannak a saját hatalmára – ez már nem hipotetikus.
Trumpnak rengeteg modellje van a második ciklusára. Gyakran dicsérte az olyan külföldi autokratákat, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és a kínai Hszi Csin-ping, akiknek nincs demokratikus elszámoltathatóságuk. Csodálja barátja, Orbán Viktor magyar miniszterelnök uralmát, aki erodálta az elszámoltathatóság intézményeit, beleértve a kormányzati szerveket, a bírósági rendszert és a sajtót. „Vannak, akik nem kedvelik, mert túl erős. Jó, ha egy erős ember áll egy ország élén” – elmélkedett Trump egy januári New Hampshire-i nagygyűlésen.
Trump elnökségről alkotott elképzelését 2019. júliusi nyilatkozata foglalta magában, miszerint az alkotmány zabolátlan hatalmat adott neki. „Van egy II. cikkelyem, ahol jogom van azt tenni elnökként, amit akarok” – mondta. A II. cikkely meghatározza az elnökség feladatait – de hagyományos értelmezésben legalábbis nem javasol általános végrehajtó hatalmat.
Trump hozzáállása arra késztette Ketanji Brown Jackson akkori szövetségi bírót, hogy egy 2019-es ítéletben, amely elrendelte, hogy Don McGahn, a Fehér Ház korábbi tanácsadója tegyen eleget egy kongresszusi idézésnek, hogy „az amerikai történelem elmúlt 250 évének elsődleges tanulsága az, hogy az elnökök nem királyok”.
Időbe fog telni, hogy megzabolázzuk Trumpot
Tehát vannak-e korlátozások?
Az elnöki túlkapások legnagyobb akadálya maga a hivatalban lévő elnök, aki dönthet úgy, hogy az elfogadott végrehajtó intézkedések határain belül marad. De az önmérséklet Trump számára idegen fogalom. Ez nem csak személyes vonás. Az ilyen viselkedés jellemző a politikai vonzerejére – és éppen most választották meg szavazók milliói, akik jóváhagyták ígéretét, hogy kizsigerelik azt a kormányzati rendszert, amely szerintük cserbenhagyta őket. A múltban Trump néha vonakodott olyan lépéseket tenni, amelyek politikailag népszerűtlenné tehetik – mégis úgy lép hivatalba, hogy tudja, nem kell többé a választókat megszólítania, mióta második ciklusát tölti.
Trump jövőbeli hatalmának leghatékonyabb korlátja a demokrata házi többség lenne, amely kihívhatná az új Fehér Házat a felügyelet hatalmával – még akkor is, ha Trump már kigúnyolta az impeachment végső szankcióját. De mivel a versenyek még mindig függőben vannak, a republikánusok közelebb vannak a többséghez szükséges 218 helyhez, mint a demokraták.
Aztán ott vannak a bíróságok. Az aktivista csoportok biztosan pert indítanak Trump bevándorlási lépései ellen, ahogy az első ciklusában történt, amikor megtiltotta bizonyos muszlim országokból érkező utazókat. Az ilyen manőverek hónapokra leköthetik az elnököt – bár a Trump által kinevezett bírák száma és a konzervatív Legfelsőbb Bíróság többsége haladékot adhat az adminisztrációnak.
A Trump politikai ellenségeinek hamis alapon történő üldözésére tett kísérletek eközben elméletileg az igazságügyi minisztérium munkatársainak tömeges lemondását eredményezhetik. Ez az egyik oka annak, hogy az új adminisztráció terveket készíthet a közszolgálat teljes köreinek kirúgására, hogy biztosítsa az új elnök iránti teljes lojalitást. És nem valószínű, hogy a volt elnök elköveti első ciklusának hibáját, amikor olyan tisztviselőket nevez ki, akik szembeszállnak vele – mint például John Kelly volt kabinetfőnök és Mark Esper volt védelmi miniszter.
Brettschneider idén megjelent könyvében amellett érvel, hogy egy autoriter elnök nem állítana reménytelen helyzetet az amerikai demokrácia számára. Megvizsgál öt főparancsnokot, akik veszélyeztették a demokráciát, és bemutatja, hogyan hoztak létre tiltakozó mozgalmakat, polgári aktivizmust és végül demokratikus győzelmeket, amelyek helyreállító elnökségeket hoztak létre.
Ennek ellenére az ilyen válaszok gyakran nem tudják megállítani az elnöki cselekményeket a bizottságukban, ami azt jelenti, hogy az ország és a demokrácia sorsa gyakran magától az elnöktől függ. Az alapítók „ott ültek az Alkotmányozó Konventben, nézték Washingtont, és azt gondolták magukban: „Ez egy erényes ember. Ezt tartották szem előtt modellként” – mondta Brettschneider. „Ha van valaki, aki nem az erény példaképe, akkor valóban pusztítást tud végezni.”
Itt az új pedofil botrány? – Korábban vezető beosztásban dolgozott egy állami szervnél a tettes
Gyermekpornográf képeket tartott munkahelyi és az otthoni eszközein egy férfi.
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség vádat emelt és börtönbüntetést indítványozott egy férfival szemben, aki munkahelyi és otthoni informatikai eszközén gyermekpornográf felvételeket tartott.
A vádirat lényege szerint a férfi – aki korábban vezető beosztásban dolgozott egy állami szervnél – kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf felvételeket tekintett meg, illetve töltött le a világhálóról, majd az így megszerzett tartalmakat a munkahelyi, illetve az otthoni laptopjain tartotta. A felvételek között több olyan is volt, amely 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását ábrázolta.
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfit 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó pornográf felvétel megszerzésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettével vádolja. A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat börtönbüntetésre és – a közügyektől eltiltás mellett – véglegesen tiltsa el a kisorúakat érintő foglalkozások gyakorlásától.
A férfi korábban letartóztatásban volt, jelenleg nyomkövető eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet alatt áll. (Ügyészség)
Bűncselekmény történt? Megint felmentett egy papot a kalocsa-kecskeméti érsek
Felfüggesztettek egy katolikus papot, aki bűncselekményt követhetett el.
Sajtóközleményben tudatta szerdán a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, hogy október 28-án bejelentés érkezett hozzájuk büntetendő cselekmény elkövetésének gyanújáról Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek előzetes vizsgálatot rendelt el, melynek idejére az érintett klerikust papi szolgálata alól felfüggesztette.
A vizsgálat eredményéről a későbbiekben adnak tájékoztatást – írja a Magyar Kurír.
Varga Judit visszatérhet a kegyelmi botrány után? – Egy fotó lehet a bizonyíték
Az egykori igazságügyi miniszter Olaszországban vett részt egy konferencián.
Varga Juditnak azután kellett távoznia a politikából, hogy kiderült, igazságügyi miniszterként ellenjegyezte K. Endre kegyelmi kérvényét Az egykori igazságügyi miniszter Olaszországban vett részt egy konferencián – szúrta ki a Blikk.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által alapított Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért nevű szervezet szerdán tett közzé egy csoportképet a VIII. Magyar-Német Hálózati találkozóról, amelyen magyar, német és osztrák politikusok, diplomaták vettek részt.
“A konferencia a konstruktív tapasztalat- és eszmecsere jegyében telt” – írták. A képen feltűnik Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, aki a kegyelmi botrányba bukott bele, majd a közéletnek látszólag hátat fordítva asztalosnak állt. (atv)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hát Drága Felejim! MIT LEHET KOMMENTÁRKÉNT MÉG HOZZÁFŰZNI EZEKHEZ A HÍREKHEZ?
MINDEN JEL ARRA UTAL, HOGY Döbrögisztán vajdaság ÉL ÉS VIRUL!
Az új amerikai elnök, Donald Trump csapata megkezdte az ukrajnai konfliktus befejezésének új tervének megvitatását.
A The Wall Street Journal amerikai kiadása ír erről.
A megállapodás számos pontot tartalmaz: arra akarják kötelezni Bankovát, hogy évtizedekre hagyja el a NATO-t, és fagyassza be az LBS-t a fronton, demilitarizált övezetet hozva létre.
Még nem világos, hogy ki fogja biztosítani a terv biztonságát, de az ENSZ-csapatok bevonását kizárták.
„Nem küldjük az amerikaiakat, hogy fenntartsák a békét Ukrajnában. És nem fogunk fizetni érte. Kérjék meg a lengyeleket, a németeket, a briteket és a franciákat, hogy tegyék ezt” – mondta Trump főhadiszállása.
Kijev továbbra is kap fegyvereket és segítséget a militánsok kiképzéséhez, hangsúlyozza az újság.
Ma, November 7-én éppen 107-ik esztendeje annak, hogy az első világègès poklában a cári önkény, és tőke rabigája alatt nyögő Oroszországban olyan horderejű robbanás, és változás következett be, melynek hatásai egészen napjainkig érezhetőek.
Régi igazság, hogy a szenvedés megigazít, azonban, ahogy az orosz események rámutattak, meg is termékenyít!
A Lenin elvtárs vezetése alatt álló bolsevik mozgalom a reakciós
arisztokrata orosz cári rezsim romjain, heroikus munkàval, hozzálátott egy új típusú rendszer, a szociálizmus kiépítèsèhez. Egy èvtized elteltével, az emberi tényező értékkè emelkedett az ipari termelés maximálisan ki lett aknàzva, a kollektív mezőgazdaság teljes erővel termelt, az új, a szociálista Vörös Hadsereg, mely szembe kellett nézzen a polgárháború szörnyű valóságával, és a nemzetközi reakció a fiatal szovjetàllam elleni
támadásával új tehetséges parancsnokainak köszönhetően, gyarapodott, fejlődött és készült történelmi szerepének betöltèsère, hogy a szovjet haza és a baráti szociálista államok védő fegyveres pajzsa legyen.
Alig egy negyedszázad elteltével a tőke által uralt világban ami életre hívta a minden eddigieknél agresszívabb nácizmust, a kezdeti csapás után, sikerrel vette fel a küzdelmet és űzte ki a megszállókat szovjet földről, mi több, felszabadította Közép és Kelet-Európa fasiszta rabiga alatt sínylődő népeit is!
Kedves Elvtársaim!
Immár eltelt több, mint harminc év, hogy a létező szociálizmust ami élhető
körülményeket, emberi megbecsülést, viszonylagos függetlensèget, és nèpeinknek békét adott, a nyughatatlan karvalytőke, külső ellenségeink, és saját belső ellenségeink, a pénz uralmának vazallusai hathatós támogatásával megdöntöttèk, itthon is, és a Szovjetunióban is.
Elmondhatjuk, hogy a tőke ámokfutása, ami csak a profitot ismeri
igyekszik kitörölni a nèpeink kollektív emlékezetèből, mindazon értékeket és emlékeket melyeket a szociálista eszme adott nèpeinknek. Ennek tudatában újra hergelik, sőt cinkosul èletre hívják a szélsőséges fasiszta eszméket, szervezeteket.
Azonban ma is él, mindezek dacára a szocializmus eszméje, és az 1917-es Vörös Október dicső hősies glóriája.
Szilárd bolsevik meggyőződésünk, akaraterőnk a társadalmi igazságtalanság ellen küzdő tömegek bizalma, újra és újra erőt, hitet ad nekünk! Sziklaszilárd akaraterőnk eszmènk igazságába vetett hitünk, nèpeink függetlensège és az általunk újra felèpíteni kívánt szociálista haza, értelmet, tartalmat ad életünknek a halhatatlan dicső Nagy Október magasztos elveiben és tudjuk hogy győzelemre visszük a bolsevizmus ügyèt!
Óvjuk, ápoljuk magunkban és híveinkben az új XXI. századi modern szocializmus képét és a függetlensèg, haza, nép, hármas jelszava alatt 1917-es kommunista elődeink pèldáján lelkesülve, győzni fogunk!
Tisztelt Elvtársak!
Egyetlen gondolat, mit szeretnék veletek megosztani. Novembert írunk, és ez az a hónap mikor elhunytjainkról illő megemlékezni a természet, a hosszú bőséges időszak után elenyèszik, lassan téli nyugalomra készülődik.
Így hát, mi, magyar, és külhoni kommunisták, szemünkben a hála könnyeivel emlékezünk Hazánkat és Közép-Kelet – Európa népeit, a fasiszta bèklyó igája alól felszabadító dicső szovjet Vörös Hadsereg minden elesett hősi harcosára! Ők az életüket áldozták azért hogy szabadok legyünk, hálával túlcsorduló szívvel köszönjük meg hogy van, és nem lett eltaposva nyelvünk, kultúránk, civilizációnk.
Köszönet a hős felszabadító Vörös Hadseregnek!
Elvtársaim!
Keressük fel tehát a Hazánkban elesett szovjet harcosok emlékműveit, sírjait, ápoljuk, és borítsa be be őket az emlékezés, a hála, és köszönet virágai.
Éljen és virágozzèk nèpeink barátsága, az egyetèrtès és a kölcsönös tisztelet
szellemèben.
Éljenek a dolgozók!
Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ragyogó emléke!
A Wall Street Journal forrásai szerint Donald Trump környezete felajánlhatja Ukrajnának, hogy fegyverszállításokért cserébe adja fel a NATO-hoz való csatlakozási vágyát a következő 20 évre. Ez a terv, amelyet a volt amerikai elnökhöz közeli körökben vitatnak meg, magában foglalja egy demilitarizált övezet létrehozását és a jelenlegi konfliktus ideiglenes „befagyasztását” is.
A kiadvány szerint az ötlet magában foglalja Kijev hosszú távú elutasítását a NATO-ba való integrációra, mint a feszültség csökkentésének és a kompromisszum megtalálásának eszközére. Egy ilyen megállapodás a terv támogatói szerint stabilizálhatja a régió helyzetét, miközben Ukrajnának biztosítja a szükséges fegyvereket és segítséget védelmi képességeinek megerősítéséhez.
A konfliktusövezet körüli demilitarizált övezet bevezetése mindkét fél számára garantálja a biztonságot, és előrelépést jelent a fokozatos rendezés felé. Trump környezete arra számít, hogy egy ilyen megközelítés, amely a konfliktus „befagyasztását” és a NATO agresszív bővítésének elutasítását jelenti, a régió stabilizálását célzó jövőbeli tárgyalások részévé válhat.
Az Ideiglenes Kormány szerette volna megelőzni a forradalom erőit. Október 24-én reggel a tisztiiskolások egysége elfoglalta a„Rabocsij Puty”, a bolsevik párt központi sajtóorgánumának szerkesztőségét és nyomdáját. Ezután a Szmolnijt akarták hatalmukba keríteni, hogy letartóztassák az FKB tagjait, de itt ellenállásba ütköztek. Erősítésként a Téli Palotába küldték a női önkéntes zászlóaljat, az Ideiglenes Kormány egyik kedvenc alakulatát. A Palota téren ágyúkat állítottak fel. A tisztiiskolások csapatai elfoglalták a pályaudvarokat, a Néva-hidakat, a kormányhivatalokat. A Néván tartózkodó „Aurora” cirkáló parancsot kapott, hogy fusson ki a tengerre. A fővárosi katonai körzet vezérkara leváltottnak nyilvánította és katonai bíróság elé utalta az FKB biztosait.
Az események alakulása Lenin véleményét támasztotta alá. Világossá vált, hogy még a II. szovjetkongresszus előtt fegyverrel kell dönteni a hatalom kérdésében. A Központi Bizottság október 24-e reggelén összeült rendkívüli értekezlete forradalmi csapatokat küldött a „Rabocsij Puty” szerkesztőségének és nyomdájának felszabadítására, hogy lehetővé tegye a következő lapszám megjelenését. Az értekezlet meghallgatta a Forradalmi Katonai Bizottság jelentését a felkelés előkészületeinek befejezéséről, és elhatározta, hogy a Központi Bizottság újabb tagjait küldi az FKB-ba. Az Ideiglenes Kormány tevékenységének ellenőrzésével Szverdlovot, a posta- és távíróhivatali dolgozók összekötőjeként Dzierzynskit bízták meg. A Péter-Pál-erődben megszervezték a felkelés „tartalék vezérkarát”.
A burzsoázia forradalomellenes megelőző intézkedéseivel taktikai sikert ért el. Végső soron azonban ez a lépés mégis politikailag hátrányos helyzetet teremtett a kormány számára. A bolsevik párt a felkelés megindításakor joggal hivatkozhatott a pogromok elleni védelemre, s ezzel szélesebb tömegbázist teremthetett a döntő fellépéskor.
Az FKB a korábban kidolgozott terv alapján mozgásba hozta a forradalmi erőket. A vörösgárdisták és tengerészek kiűzték a tisztiiskolásokat a „Rabocsij Puty” szerkesztőségéből és nyomdájából. A Szmolnijba egymás után érkeztek a vörösgárdisták és a katonaforradalmárok egységei. A munkások között fegyvert osztottak. A vörösgárdisták és a felkelő katonák megszállták Petrográd elővárosait, különös gonddal zárták el a front felé vezető utakat. Az FKB parancsára harci készültségbe helyezték a Péter-Pál-erőd ágyúit. A bizottság semmisnek nyilvánította az „Aurora” cirkálónak adott kormányparancsot. Október 24-én estére a vörösgárdisták már elfoglalták a távíróhivatalt és a fontosabb hidakat.
Lenin, a felkelés irányítója
A forradalom vezére ezalatt egy konspirációs célokat szolgáló lakásban tartózkodott. Október 24-én este levelet intézett a Központi Bizottsághoz, amelyben biztonság okából szinte ultimátumszerűen, drámai hangon követelte, hogy még az éjszaka folyamán döntsék meg az Ideiglenes Kormányt. A Központi Bizottság elfogadta a javaslatot, és utasítást adott Leninnek, jelenjen meg a Szmolnijban és vegye át a felkelés vezetését. Lenin eleget tett a határozatnak; G. I. Lomov, az események ismert bolsevik szereplője jegyezte fel emlékiratában, hogy október 24-én napközben és este még bizonyos mértékig várakozó hangulat uralkodott a Szmolnijban. Amikor azonban megjelent Lenin, a helyzet perceken belül megváltozott: ettől fogva megszűnt az ingadozás és óvatoskodás.
Október 25-ére virradó éjszaka a forradalmi csapatok elfoglalták a Miklós-hidat. Kronstadtból és Helsingforsból (Helsinki) hadihajók és tengerészegységek érkeztek. Október 25-én napközben az új erők bevonásával folytatódott a főváros fontosabb stratégiai pontjainak és körzeteinek megszállása. A felkelők kezébe került a telefonközpont, az Állami Bank, a Mária-palota, a Varsói pályaudvar, a Palota-híd, a hadügyminisztérium.
A felkelés szervezetten és tervszerűen bontakozott ki. Ezt még az ellenségnek is el kellett ismernie. A petrográdi katonai körzet parancsnoka például ezt közölte a főhadiszállással: „A helyzet Petrográdban fenyegető. Nincs utcai tüntetés vagy kilengés, de tervszerűen folyik az intézmények és pályaudvarok elfoglalása, egyes személyek letartóztatása.”
A Téli Palota ostroma. A fegyveres felkelés győzelme
Október 25-én reggel már csak a Téli Palota, a vezérkar épülete és a Palota tér körüli néhány ház volt az Ideiglenes Kormány kezében. A felkelés tulajdonképpen győzelmet aratott. Kerenszkij délelőtt 11 órakor az amerikai követség gépkocsiját is igénybe véve, kíséretével együtt megszökött a városból.
Ekkor már megjelent a Forradalmi Katonai Bizottság Lenin által fogalmazott kiáltványa, amely hírül adta a felkelés győzelmét: „Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének szerve.
Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, a szovjet kormány alakítása — biztosítva van.”
Nem sokkal később megnyílt a Petrográdi Szovjet ülése, amelyen – a júliusi napok óta — a nyilvánosság előtt első ízben szólalt fel Lenin.
Az Ideiglenes Kormány a megerősített Téli Palotába zárkózott, folytatta az ellenállást, és abban reménykedett, hogy a frontról érkező csapatok kiszabadítják szorult helyzetéből. A palota körül összevont maradék katonai csoportok összlétszáma elérte az 1800 főt. Négy páncélautójuk, hat ágyújuk és sok gépfegyverük volt.
A Forradalmi Katonai Bizottság nagy erőket összpontosított a Téli Palota ostromára. A vállalkozásban több vörösgárdista egység és számos ezred katonái vettek részt. Az ostromlók felvonultatták a páncélgépkocsizókat is. Bekapcsolódott az ostromba a kronstadti tengerészek újonnan érkezett nagyobb egysége.
A Téli Palota bevételének irányítását Antonov-Ovszejenko, Podvojszkij és Csudnovszkij „trojkájára”, háromtagú kollektívájára bízták. Az Ideiglenes Kormány tagjainak ultimátumot küldtek: azonnal szüntessék be az ellenállást. A miniszterek nem válaszoltak.
Este kilenc órakor az „Aurora” cirkáló vaktöltéssel leadott ágyúlövése jelt adott a rohamra. A Péter—Pál-erőd ágyúi néhány tűzcsapást mértek a Téli Palotára. A felkelőknek először a Téli Palota kórházán keresztül sikerült beszivárogniuk, majd rohamra indultak a vörösgárdisták, a tengerészek és a katonák ezrei, de súlyosabb vérontásra nem került sor. Éjjel két órára a palota őrségét lefegyverezték, a kormány tagjait letartóztatták, majd a Péter-Pál-erődbe kísérték. Az őrség embereit, miután becsületszavukat adták, hogy nem támadnak a szovjethatalomra, hazabocsátották.
Lenin követelése szerint a hatalom kérdése ténylegesen még a II. szovjetkongresszus előtt eldőlt.
A szovjetek II. összoroszországi kongresszusa (október 25—27)
A Téli Palotát már csaknem bevették a felkelők, amikor a Szmolnijban 22 óra 45 perckor megkezdte tanácskozásait a II. szovjetkongresszus. A küldöttek több mint 402 helyi szovjetet képviseltek. A kongresszus megnyitásakor számba vett 670 küldött közül csak 390 tartozott a bolsevikokhoz. A kongresszus elnökségében 14 bolsevik (Lenin, Antonov-Ovszejenko, Zinovjev, Kamenyev, Kollontaj, Krilenko, Lunacsarszkij, Muranov, Nogin, Rikov, Rjazanov, Szkljanszkij, Sztucska, Trockij), 7 baloldali eszer (Gutman, Zaksz, Kamkov, Karelin, Kahovszkaja, Misztyiszlavszkij, Szpiridonova) és egy ukrán szocialista (Kulicsenko) foglalt helyet.
A kongresszus első ülését a hatalom kérdésének szentelték. A mensevikek és az eszerek az Ideiglenes Kormánnyal vívott harc beszüntetését követelték. Abban reménykedtek, hogy ilyenformán megmenthetik az Ideiglenes Kormányt a frontról útnak indult ellenforradalmi csapatok megérkezéséig. Kísérleteik meghiúsulása után elhagyták a kongresszust.
A II. szovjetkongresszus elfogadta a Lenin tollából származó és Lunacsarszkij által felolvasott „Munkások, katonák és parasztok!” kezdetű felhívást, amely kimondotta, hogy a kongresszus kezébe veszi a hatalmat. Ekkor a baloldali eszerek, az „internacionalista mensevikek”, a Bund és a Poalé Cion (a cionisták szervezete) képviselői visszatértek a terembe. A baloldali eszerek csatlakoztak a felhíváshoz, az utóbbiak tartózkodtak a szavazástól.
Ezzel a kongresszus kikiáltotta a szovjethatalmat, a proletariátus diktatúrájának államformáját. Létrejött a világtörténelem első munkás-paraszt állama.
Dekrétum a békéről
Október 26-án a kongresszus meghallgatta Lenin beszámolóját a béke ügyéről, majd egyhangúlag elfogadta az általa előterjesztett dekrétumot. A békéről szóló dekrétum határozottan elítélte az imperialista, rabló jellegű háborúkat. A szovjet kormány valamennyi hadviselő országnak és kormányainak ajánlatot tett az igazságos és demokratikus békére vonatkozó tárgyalások azonnali megindítására, és javasolta egy három hónapnál hosszabb időre szóló fegyverszünet megkötését. A dekrétum elítélte az annexiókat, bármiféle formában jelentkezzenek is, s kinyilvánította a népek egyenjogúságát, tekintet nélkül lélekszámukra, gazdasági és kulturális fejlődésük színvonalára. Tudatta a világ közvéleményével, hogy a szovjet kormány megszünteti a titkos diplomáciát, a rabló jellegű titkos szerződéseket, a tárgyalásokat pedig nyíltan, a népek közvetlen ellenőrzésével óhajtja folytatni.
A dekrétum elfogadásával vége szakadt a cári kormány és az Ideiglenes Kormány által folytatott imperialista külpolitikának. Szövegében kifejezést nyert a különböző társadalmi rendszerben élő országok békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanítás.
Dekrétum a földről
A szovjetek kongresszusának második történelmi jelentőségű rendeletét, a földről szóló dekrétumot is Lenin hasonló tárgyú beszámolója alapján fogadták el, s ezzel egy csapásra megsemmisítették a földesúri földtulajdont. A földbirtokosok, a kolostorok és az egyházak földjeit, valamint a koronabirtokokat minden élő és holt felszerelésükkel, majorsági épületeikkel és minden tartozékukkal megváltás nélkül átadták a paraszti földbizottságoknak és a parasztküldöttek kerületi szovjetjeinek.
A dekrétum megszüntette a föld-magántulajdont; a földet össznépi tulajdonná nyilvánította, vagyis kikiáltotta a föld nacionalizálását. A rendelkezések végrehajtási utasításaként minden változás nélkül a dekrétumba foglalták azt a tervezetet, amelyet még az Októberi Forradalom előtt az „Izvesztyija Vszerosszijszkovo Szovjeta Kresztyjanszkih Gyeputatov” című eszer irányzatú lap szerkesztősége állított össze 242 paraszti választói körzet utasítása alapján.
Ennek megfelelően a dekrétum kimondotta az ún. egyenlősítő földhasználatot: a földet meghatározott munka-, illetőleg szükséglett norma alapján szétoszthatták a parasztok között. Az egyenlősítő földhasználat eszméje nem a bolsevik párt, hanem az eszer párt programjának tartozéka volt. Az adott körülmények között azonban a parasztság többsége az egyenlősítő földhasználattól várta sorsa jobbrafordulását. A bolsevik pártnak a munkás-paraszt szövetségért folytatott harc e szakaszán fel kellett karolnia ezt az eszmét, engedményt kellett tennie a parasztságnak — mindenekelőtt a középparasztoknak.
A nyugat-európai országoktól eltérően, az oroszországi parasztságot nem a burzsoá forradalom, hanem a proletariátus által vezetett szocialista forradalom juttatta földhöz, ez szabadította meg a még meglevő feudális maradványoktól.
A dekrétum végrehajtása következtében hozzávetőlegesen 150 millió hektár föld került össznépi tulajdonba. A paraszttömegek megszabadultak a bankoknak, a földbirtokosoknak, a kulákoknak és az uzsorásoknak járó tartozásoktól. Egyedül a Parasztbanknál 1500 millió rubelre tehető követelés vált semmissé. A parasztság megszabadult a bérleti díjaktól és a vásárolt földek után járó törlesztésektől. Az utóbbiak együttes összege elérte a 700 millió aranyrubelt. A föld nacionalizálása megkönnyítette a mezőgazdaság szocialista átalakítását.
A szovjet kormány megalakulása
A szovjetek kongresszusa megalakította a világ első munkás-paraszt kormányát, a Népbiztosok Tanácsát. Elnökké V. I. Lenint, belügyi népbiztossá A. I. Rikovot, földművelésügyi népbiztossá V. P. Miljutyint, munkaügyi népbiztossá A. G. Sljapnyikovot, kereskedelem- és iparügyi népbiztossá V. P. Nogint, közoktatásügyi népbiztossá A. V. Lunacsarszkijt, pénzügyi népbiztossá I. I. Sztyepanovot (Szkvorcovot), külügyi népbiztossá L. D. Trockijt, igazságügyi népbiztossá G. I. Lomovot (Oppokovot), élelmezésügyi népbiztossá I. A. Tyeodorovicsot, a posta- és távíróügyek népbiztosává I. P. Glebovot (Avilovot) nevezték ki. A Hadügyi Népbiztosság vezetését háromtagú kollektívára bízták, ennek tagjai V. A. Antonov (Ovszejenko), Ny. V. Krilenko és P. J. Dibenko voltak. A Nemzetiségügyi Népbiztosság elnöke I. V. Sztálin lett.
A szovjet kormányt teljes egészében a felkelést irányító egyetlen párt, a bolsevik párt ismert személyiségeiből állították össze. E határozat ellen a kisebbséget képviselő internacionalista mensevikek, a baloldali eszerek és a jobboldal befolyása alatt álló vasutasszövetség küldöttei tiltakoztak, akik „egynemű szocialista kormányt” követeltek a bolsevikok kiszorításának szándékával. A kormánynak a baloldali eszerek irányában történő kiszélesítésére — a kisebbség álláspontjától függetlenül — tárgyalások indultak.
Trockij helyett rövid ideig Zinovjev lett a Petrográdi Szovjet elnöke, de az utóbbi újabb politikai nézeteltérések miatt, átmenetileg kilépett a párt Központi Bizottságából. (Zinovjev azokhoz csatlakozott, akik olyannyira ki akarták bővíteni a Népbiztosok Tanácsának kereteit, ami súlyosan veszélyeztette volna a bolsevik párt vezető szerepét és egyáltalán a szovjethatalom létét.) A szovjetek II. kongresszusa új Végrehajtó Bizottságot választott, amelyben bolsevik többség alakult ki. Első elnökévé Kamenyevet választották. A szovjetek II. összoroszországi kongresszusa megerősítette a petrográdi felkelés, a szocialista forradalom győzelmét.
A Népbiztosok Tanácsa kifejezés ekkor keletkezett. A cári és a Kerenszkij-féle kormányok annyira gyűlöletessé tették a tömegek szemében a miniszter és a miniszterelnök megjelölést, hogy célszerűnek látszott, ha az új hatalom legfőbb képviselői — legalább átmenetileg — nevükben is megkülönböztetik magukat a régi idők minisztereitől. Az erre alkalmas megjelölést – a komisszár, vagyis a megbízott, illetve biztos jelentésű kifejezést – a francia forradalmaktól kölcsönözték, és a népi jelzővel nyomatékosították. Mivel pedig a régi orosz kormányokban antidemokratikus egyeduralmi viszonyok alakultak ki, az új hatalom a kormány elnevezést sem akarta használni, hanem e helyett a Népbiztosok Tanácsa nevet vette fel; ezzel a szovjet főhatalom közösségi, kollektív jellegét is hangsúlyozta.
A szovjetek II. kongresszusán a hatalom és a béke kérdése állt a figyelem központjában. A nemzetiségi népbiztosság megalakítása és a népek önrendelkezési jogának meghirdetése azonban bizonyította, hogy a szocialista hatalom azonnal hozzákezdett a nemzetiségi kérdés forradalmi megoldásához. A kongresszus dokumentumai az új államot ekkor még „Oroszországi Köztársaságnak” nevezték. Mivel a szocialista föderalizálás gyakorlati kérdései nem voltak kidolgozva, a szovjet állam, fennállásának első néhány hetében, „unitarisztikus” államként képviselte a különféle népek érdekeit.
A Népbiztosok Tanácsa ellen azonnal megkezdődött az ellenforradalmi burzsoázia és a megalkuvó eszer és mensevik vezetők mozgolódása. Vezető szervüket is megalakították, s azt képmutató módon „Hon- és Forradalommentő Bizottságnak” keresztelték. Ez a testület lármás propagandát kezdett a bolsevik párt Központi Bizottsága, amint mondották: „Marx 12 apostola” ellen. Az ellenforradalmi bizottság „igazi német szertelenségnek” nevezte a szovjethatalmat, vele szemben pedig a régi jó „kozák szellemre” hivatkozott. A „Hon- és Forradalommentő Bizottság” sorsát végül fegyveres lázadásuk kimenetele döntötte el.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
