2
Mi az anyag?
Az anyag az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság!
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet!
Minden, valami, bármi, ami a következetesen objektív tudományos módszerrel bizonyíthatóan létezik, következtethető, létrehozható, bármilyen a megjelenési formája, az maga az anyag, az „csak” az anyag, sem több, sem kevesebb vagy az anyag mozgásának az eredménye.
A következetesen objektív tudomány következtetése szerint az anyag mindörökké mozgásban változásban, a végtelen térben, a végtelen időben létezik és csak a természet törvényeinek engedelmeskedik. Más valami objektíven létezőre nincs következetesen objektív tudományos magyarázat, ezért ezt kell elfogadni az objektív valóságnak, a világ megismerésének ez a kiindulópontja, ez a materializmus alapja.
Az anyagon, a természet törvényein kívül objektíven kimutathatóan más nem létezik. Eddig bizonyíthatóan a természet törvényeinek engedelmeskedő anyagon kívül más objektíven létezőt nem fedeztek fel, ezért amíg más valamire nincs objektív bizonyíték, addig ezt kell elfogadni az objektív valóságnak.
Minden létező az anyag!
Ha azonban bizonyíthatóan, észlelhetően létezne az eddig ismerteken kívül valami más, akkor az is csak anyag, még akkor is, ha más ismeretlen törvényeknek engedelmeskedne, más építőkövekből, másként épülne fel, mert minden ami létezik az „csak” anyag. Így bármi ami bármilyen formában létezik és észlelhető az anyag és csak az!
Így például, ha észlelhetően, bizonyíthatóan létezne az isten szellem valami, akkor az is csak anyagból lenne – talán az istenanyagból vagy a szellemanyagból hmmm … ha ha ha, amit még meg kellene tudományos módszerrel ismerni, mert eddig még bizonyíthatóan nyoma sincs ilyesminek!
Minden egyéb, amit nem a következetesen objektív tudomány állít, ami végül is alapvetően a képzelet szüleménye, ami a valóságban nem található (vagy nem valósítható) meg, az idealizmus, ilyen például a természetfeletti szellemvilág kitalált víziója, az anyag nélküli valami is, aminek semmi köze az objektív valósághoz, mert a léte nem bizonyítható, a következetesen objektív tudományod módszerrel nem észlelhető és objektíven, bizonyíthatóan sehogyan sem.
A képzelet terméke nem bizonyíték!
Az ilyen képzelet szülte állítást azonban nem lehet és nem is kell megcáfolni, mert a bizonyíték nélküli állítás az csak a képzelet által kitalált valami, amit azért nem lehet megcáfolni, mert alapvetően hamis, mert nem támaszkodik az objektív valóságra, így nincs mit megcáfolni.
A tény és bizonyíték nélkül állítás, ami csak a képzeletben létező kitalált virtuális kép, ami az objektív valóságban nem létezik, az maga a semmi. A semmi valósként állítása az butaság, az tudatlanság, az szélhámosság. A semmi az a nincs, a nem létező, amit valóságosan létezőnek állítani az önellentmondás, ezért nem kell, nem lehet megcáfolni sem, mert nincs mit. A semmi valóskénti állításáról csak azt lehet mondani, hogy buta, tudatlan, szélhámos, hazug állítás, ez a cáfolata.
De, ha bizonyítottan létezne az ismert formáktól eltérő „anyag nélkülinek vélt” valami, az isten szellem, az automatikusan mégis az anyag kategóriába tartozna, mert ha létezne, valamilyen törvényeknek szükségszerűen engedelmeskedve mozogna, az időben változna, észlelhető lenne, mint az anyag, így megismerhető lenne.
A kitalált isten szellem öntörvényű valami, reá semmilyen törvény nem vonatkozik, mert ő maga a törvény, a minden, mert mindentudó, mindenható, tökéletes valami, de erre semmilyen bizonyíték sincs, mert ez csupán csak a képzelet szülötte, kitalált valami.
Nem változó, nem mozgó valami nincs, nem létezik, mert ilyet még nem fedeztek fel, nyoma sincs, így ez az objektív igazság, ilyen változatlan valami csak a képzeletben létezhet, így az csak kitalált valami. Minden észlelhető mozog, változik, ezért minden ami ilyen az maga az anyag, ez az objektív valóság.
Egy kis idealista képzelgés
Bár ki tudja, nagy energiaelvonással talán lecsökkenthető, (megszüntethető?) az anyag mindenféle mozgása, hmmm … . Az anyagból kivonva minden energiát, akkor az anyag megszűnik, eltűnik? Lehetséges ez? Lehetséges minden energiát átszivattyúzni egy másik anyagba (vagy a semmibe)? Lehet, hogy az isten/szellem anyagban tárolt energiából töltötte fel a közönséges anyagot az isten? Hmmm … ha ha ha. Mit ki nem lehet találni. Bár akkor az isten anyag csak az anyag másmilyen formája, így megmarad az energiamegmaradás törvénye és mindörökké létezik az anyag, csak átalakul. Isten/szellemanyagból közönséges anyag, majd valami más anyag, majd megint isten/szellemanyag. Tovább már nem bírom fokozni ezt a ma…ságot, bocs.
„A kvantumfizika fontos következménye az a felismerés, hogy az anyag csak mozgásban tud létezni. A szilárdnak és tömörnek látszó anyagi tárgyakat alkotó részecskék szüntelenül mozognak, nyüzsögnek, mint a hangyaboly, olyannyira, hogy az elemi részecskék szintjén előforduló leglassúbb sebesség is több millió km/óra. Ha pedig sikerülne egy részecskét teljesen megállítani, akkor az megszűnne létezni. Az is kiderült, hogy ezek az állandóan mozgó, nyüzsgő részecskék voltaképpen hullámtermészetű energiacsomagok, amelyek – a fényinterferenciához hasonlóan – akár ki is tudják oltani egymást. A fizikai Nobel-díjas Enrico Fermi szerint ezért anyag tulajdonképpen nem is létezik, csak energia.” – Szerző: Héjjas István
Az anyag – tömeg vagy energia -, nélküli valaminek, a semminek nem lehet hatása az anyagra, így észlelhetetlen lenne, mert nem hagyna nyomot és változást az anyagból álló érzékelőben. Ha valaminek (a feltételezett anyag nélkülinek) mégis hatása lenne az anyagra, akkor az mégiscsak anyag, energia vagy tömeg, esetleg valami ismeretlen formájú anyag (szellemanyag vagy istenanyag, ha ha ha).
Azonban az idealizmus képzeletvilága mégiscsak elvezet(het) akár az anyag nélkül létező semmibe is, így az objektív valóságtartama egyenlő materiálisan az anyag nélküli semmivel, a nem létező valamivel. Ilyen a vallás idealista képzeletvilága is. Így lehet az isten valami a létező semmi, ami így a nem létező semmi valami, a mégiscsak a létező semmi. Lehet, hogy mégiscsak van isten? Hmmm … , vajon milyen lehet a semmi valami?
„A semmi az valaminek a teljes hiánya; a létező hiánya, tagadása. A semmi a létező ellentéte és hiánya; a nem létező dolog. A tökéletes az hibáktól vagy hiányosságoktól mentes.”
„Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi. Számos vallási irányzat alapján az, akinél nagyobb nem elgondolható, aki nélkül semmi sem lehetne, és nem maradhatna életben. Neki nincsenek korlátai és hiányosságai. Mindenható, mindentudó és mindenhol jelen levő. Nincs kezdete, sem vége.”
„A természetfeletti vagy természetfölötti kifejezés magába foglalja mindazok a tartalmakat, amelyek nem magyarázhatók meg a természet törvényei szerint, amelyek megközelítésére az emberi megismerés fizikailag és biológiailag leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok. Sem tudományos vagy kísérleti módszerrel nem lehet tanulmányozni. Az úgynevezett természetfeletti jelenségeket néha isteni vagy démoni beavatkozásoknak, vagy szellemeknek vagy „mágikus” gyakorlatoknak tulajdonítják. Elsősorban a vallásokban, az okkultizmusban, az ezoterikában használt fogalom, de jelenségei gyakran kapcsolódnak a paranormális témákhoz is.”
„A szellem: Mint természetfeletti fogalom, olyan entitás, amely a fizikai világon túl létezik, és amit a test érzékszervein keresztül nem érzékelünk. Az ide vonatkozó irodalom alapján ilyen szellemi lények lehetnek azok, akik soha nem születtek meg az emberi világban és azok, akik valaha megszülettek a Földön, majd haláluk után lelkük kilépett a testükből és anyagtalan lényként él tovább.”
„Isten szellem, legfelsőbb, láthatatlan és halhatatlan lény, valóságos személy, Aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (láthatóknak és láthatatlanoknak egyaránt). Székhelye a mennyben van, de mindenütt jelen van.”
Képzelgés az anyag nélküli isten szellemről
Az isten szellem és a szellemvilág a vallás, a hit szerint nem anyagból van, így nincs sem tömege sem energiája, ami így a következetesen objektív tudományos módszerrel észlelhetetlen, mert ha anyag nélküli valami, akkor valójában a semmi. A vallás az isten valamiről semmi objektívet nem tud mondani, valójában nem tudja miből van az isten, nem tudja hol van, egyáltalán semmi valósat nem tud, csak képzelődik róla.
Azonban a vallásos hívők képzeletében mégis valóságként létezik, sőt több mint az anyag, felette áll, mert hitük szerint az anyagot isten teremtette, az isten szellem varázsolta az anyag nélküli semmiből (vagy az istenanyagból (?), hmmm … ha ha ha, van aki ezt elhiszi?).
Azonban ez az objektíven nem érzékelhető, csak képzelt anyag nélküli isten szellem varázsló valami az anyaggal nem lehet semmilyen kapcsolatban, mert tömeg és energia nélküli, azaz semmi alkotó, varázsló erővel sem rendelkezhet. Ezért ilyen anyag nélküli semmit valójában nem is lehet észlelni sem, pont úgy mint ahogy ez a kitalált szellemvilág az objektív valóságban nem is észlelhető. Lehet, hogy mégis csak van isten? De mi az az isten? Konkrétan, az objektív valóságban ellenőrizhetően!
Mert a semminek, a nem anyag valaminek nem lehet hatása semmire sem, így az anyagra sem. Ezek szerint a vallásos hívők a semmiben hisznek!? Úgy vélik, hogy a semmi (anyag) az valami!? A vallásos hívők szerint az isten nem anyagból van, vagyis a semmivel, a nem létezővel azonos. Hmmm, ez nem semmi! A nem létezőt csak az idealizmus képzelgésével lehet a tudatba varázsolni és csak a hiszékenységgel, a butasággal lehet valóságosnak elfogadni.
Az isten szellem az nem anyagból van, tehát a semmi, a kitalált valami, ami nem rendelkezik sem tömeggel sem energiával. Mivel azonban isten szellem, az anyag nélküli semmi, csak a kitalált valami, tehát a semmiből van, de a semmivel nem lehet hatni az objektíven létező anyagra. Ezért arról csak képzelegni lehet, hogy a semmi, a nem anyag az lehet valami létező. Az hogy a kitalált szellemvilág amely valójában a semmiből álló világ víziója, az hogy a nem anyag, a semmi képes az anyagra hatni az csak tudománytalanság, tudatlanság, butaság, ezt csak az idealizmus jellegzetes képzeletvilága alapján a hiszékenységgel lehet elfogadni.
A mindörökké létező anyag
Az isten szellem az anyag nélküli semmi, a kitalált valami, azonban a semmiből nem teremthetett semmit sem, így a következetesen objektív tudomány szerint nem teremthette anyagot sem, tehát:
Az anyag a mindörökké létező!
Ezért nem jöhet az objektív valóság képbe az anyag nélküli isten szellem, ami nem lehet létező, mert a semmivel egyenlő, nem észlelhető a következetesen objektív tudományos módszerrel, így csak a képzelet világában képzelt tulajdonságokkal rendelkezik.
A képzelgés az isten szellem bizonyítására alkalmatlan, előbb fel kellene fedezni és tudományos módszerrel igazolni, hogy valóban létezik az anyag, a tömeg/energia nélküli valami, a tökéletes, mindentudó, mindenható, ami a következetesen objektív tudomány és valójában a vallás szerint is azonban maga a semmi anyag, ilyen a képzelt szellemvilág, benne a legfőbb lény az isten. Bár lehet, hogy némelyik vallásban az isten anyagból van, de a lényegen, hogy kitalált és nem bizonyított valami, ez nem változtat.
Az anyag nélkülinek vélt és csak kitalált isten szellem semmilyen hatással sem rendelkezik, ezért nem lehet észlelni sem, ezt a tapasztalat és a következetesen objektív tudomány bizonyítja. Mert az anyagra csak anyaggal lehet hatni, azonban, ha hatása észlelhető valaminek, akkor az csak anyag lehet, vagy az anyag mozgásának eredménye. A természetfeletti képzelt világ hatása a következetesen objektív tudományos módszerrel nem kimutatható, így a semmi kategóriába tartozik.
Képzelgés a materiális isten szellemről
Feltételezve, hogyha a szellemvilág és az isten létezik – bár csak a képzeletben, mert erre nincs semmi bizonyíték -, akkor az szükségszerűen anyagból van, így anyagi természete van és materiális valami, aminek tömege/energiája vagy eddig még fel nem fedezett valamije van (szellemanyag vagy istenanyag, ha ha ha, képzelegni csak lehet?). Ezt továbbgondolva és feltételezve, hogy az isten szellem anyagi természetű, akkor már képes hatni az anyagra és persze az anyag is képes hatni rá.
De ha az isten szellem anyagból van, akkor mozog, változik és az idők folyamán az egyszerűből az evolúcióval összetettebb formává, gondolkodó anyaggá fejlődött valami, így azonban a képzelt isten már nem lehet tökéletes, mert keletkezik, fejlődik és idővel elpusztul, mint az anyagi formák. Az anyag a következetesen objektív tudomány szerin mindörökké mozgásban létezik, nem teremthető, nem semmisíthető meg, tökéletes. Azonban, ha az isten forma anyagból van, akkor az nem tökéletes, akkor nem lehet mindentudó és mindenható sem, mert csak anyagból van.
Az anyag megismerése
Az anyag elemi részeinek és az összetett formáinak a tulajdonsága a gondolkodó anyag által a megismerés állapotában van, azonban sok még az ismeretlen, de egy biztos, hogy az anyag a tapasztalat és a következetesen objektív tudomány szerint létezik, anyagból vagyunk, anyagban létezünk, mi emberek vagyunk a gondolkodó anyag, bármilyennek is észleljük azt, a tudományos módszer ezt bizonyítja.
Igaz ez az anyag elemi részeire és a természetben makró állapotban létező hatalmas formára is, amit csak a tudományos módszerrel lehet a valóságnak megfelelően megérteni. A tudomány eredményeire támaszkodó spekuláció, sőt a képzelet a sok ismeretlen miatt elkerülhetetlen a jelenségek magyarázatára, a hipotézishez, ez azonban törekvés a megértésre, de végül is a valóságnak ezt igazolnia kell.
A világegyetem méreteit kiterjedését, keletkezésének idejét, körülményeit nem tudja az emberiség semmilyen módon megállapítani, erre csak a következetesen objektív tudomány felfedezése által az anyag ismert és bizonyított tulajdonságaiból lehet következtetni. Ez a tudás azonban az objektív világból származó következetesen felhasznált tudományos ismeretekből egzakt módon következik, bármilyen hiányossága ellenére is. A természetfeletti, a természet törvényein uralkodó világról csak a minden objektív bizonyítékot nélkülöző fecsegés létezik, mert a természetfeletti világ csupán a képzeletben található meg, a valóságban nyoma sincs.
Mást, az észlelhető, a bizonyítottan létező világon kívül létezőt az objektív valóságra támaszkodó tudomány nem ismer, így a természet feletti valami csak az idealizmus képzeletvilágában létező hamis virtuális világ. A valóságnak megfelelő tudományos magyarázatot csak a következetesen objektív tudományos módszerrel feltárt ismereteket alapján lehet elfogadni. Még akkor is ezt kell elfogadni a valóságnak, ha a világról az ismeret, a tudás változik, bővül, ellentmondásokat is tartalmaz és még nincs tökéletesen feltárva.
A természeten, a világegyetemen kívüli, feletti világról a következetlen tudománytalan spekuláción, a képzelgéseken kívül más nincs, így nem ismert az objektív valóságra alapuló következetesen objektív tudományos elképzelés és bizonyíték sem. Ezért a természeten kívüli, feletti világról az állításokat nem lehet az objektív igazságnak elfogadni, ez csak a képzelet világa, így az csak egy kitalált vízió. A természetfeletti világ a sötét ismeretlenben, a tudatlanság homályába burkolózva csak a képzelet szülte vízió.
Reálisan a világ megismeréséhez azonban csak abból indulhatunk ki amit az érzékszerveinkkel, a tudomány eredményeire támaszkodó eszközök segítségével észlelünk, amire a tudományos módszerrel következtethetünk, vizsgálhatunk, ami végeredményben a valóságban, a gyakorlatban ellenőrizhetően létezik vagy elkészíthető. Minden egyéb spekuláció, ami a valóságban nem található meg, csak képzelgés és nem sokat ér, valójában a semmi kategóriája, egy kis szórakoztató agytorna, fantázia csupán.
Csak azaz elmélet fogadható el az objektív valóság magyarázatának, amit a tudományos módszer a valóságban bebizonyít. Bármilyen spekuláció semmit sem ér, ami a gyakorlatban a tudományos módszerrel nem igazolja a létét, a valóságát.
Azonban sokszor nagyon kevés a tudás az észlelt jelenségről, ezért nagyon óvatosan kell kezelni az ismeretlent, a róla alkotott ítéletet magyarázatot nem kell elhamarkodni, a következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálni kell az objektív valóságának bizonyításához.
„anyag: materialista filozófia alapkategóriája, az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgáló filozófiai absztrakció. … Engels … „Az anyag, a matéria nem egyéb, mint az anyagok összessége, amelyből ezt a fogalmat elvonatkoztatták az olyan szavak, mint anyag és mozgás nem egyebek, mint rövidítések, amelyekbe sok különböző érzékileg észlelhető dolgot összefoglalunk közös tulajdonságaik szerint.” (Marx—Engels Müvei 20. köt. 508. old.) … Az anyag lenini meghatározása a következő „Az anyag filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező, objektív valóság megjelölésére szolgál.” (Lenin összes Művei. 18. köt. 116. old.) Lenin tehát az objektivitást, a szubjektum érzeteitől, gondolataitól, egyáltalán, tudatától független létet emeli ki mint a végtelen anyagi világ már megismert vagy még ismeretlen jelenségei leglényegesebb és legegyetemesebb tulajdonságát.” – Filozófiai kislexikon
„Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet. Ez építi fel a megfigyelhető Világegyetemet. … Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája. … Az idealizmus valamiféle eszmét, szellemi létezőt tart elsődlegesnek, ennek rendeli alá az anyag fogalmát, mely utóbbi elvileg is, és történetileg, létrejötte szerint is másodlagos.”
„A vallásokban a természetfeletti világhoz tartoznak a láthatatlan lények, a különféle csodák és jelenségek (megtestesülés, bilokáció, Mária-jelenések stb.), továbbá a mennyország és a pokol is. A teológusok a természetfeletti szó helyett előnyben részesítik a transzcendens kifejezést. … Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi. … Az eredeti héberben több kifejezés is van a szellemre. Mindkettő (rúach, nesámá) jelent szellemet, szelet, lehelletet és haragot is. A görög kifejezés (pneuma) jelentése szellem, szél. A szellem az elsődleges létező. Isten az abszolút létező is szellem; teremtői munkáját is Szellemként végezte el. Ez nagyon fontos előfeltevés annak megértése érdekében, hogy a materiális valóság csakis a szellemi (spirituális) után következik, mivel a szellemi megelőzi azt, sőt, minden ami van a materiális szférában, a szellemiből állt elő, sőt, nem is szűnt meg abban létezni (a spirituális szféra mintegy körbeöleli a természetes világot) – így nyilván következik, hogy magasabbrendű is egyben.”
„… „Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám mégis primitív legendák gyűjteménye, amelyek emellett meglehetősen gyerekesek is. Legyen az bármily kifinomult is, semmilyen magyarázat sem tud meggyőzni ennek ellenkezőjéről” – írta a német származású tudós, aki 1921-ben kapott fizikai Nobel-díjat. – Einstein híres Isten-levele”
„Aquinói Szent Tamás, a filozófus és teológus szenvedélyes érdeklődése Isten megismerésére irányult. Nemcsak a hit fényénél kereste Istent, hanem az értelem fényénél, azaz a filozófia eszközeivel is. Tamás ezt a megismerést öt „istenbizonyítékba” foglalta össze, és bennük úgy következtet, hogy a világ úgy, amint van, nem jöhetett létre magától, a benne található rend és célszerűség egy természetfeletti értelmet követel: „Hatásaiból belátjuk, hogy van Isten, Ő a többi dolgok oka, és hogy fölülmúl mindent, és maga alatt hagy minden létezőt. És ez a végső és legtökéletesebb ismeretünk ebben az életben.” … Aquinói Tamás teológus volt, Isten ismerője. Végső bölcsességét és legmélyebb ismereteit a hitből merítette … A hitnek és az értelemnek tehát Istenben van a forrása, és ezért sohasem kerülhetnek egymással ellentétbe.”
„A teremtés előtt nem volt semmi: A kereszténység megjelenésével a pogány világértelmezéshez képest egy új világfelfogás jelenik meg: a semmiből való teremtés (creatio ex nihilo) tana valamint az a nézet, hogy a világ ahogy létrejön, nem a világot, hanem az alkotóját jellemzi. Ágoston számára a „semmiből való teremtés” már teológiai hagyomány része. A világot Isten vagy semmiből kellett, hogy teremtse – vagy önmagából (mert rajta kívül nem létezett más semmi). De magából nem teremtethette, mert akkor egyenlő lenne vele.
Ágoston szerint bármilyen teremtés előtti anyag létezésének a feltételezése tagadja Isten mindenhatóságát. Elvetette azt a világszemléletet, miszerint Isten, egy már előre meglévő nem teremtett anyagból formálta volna meg a világot. A következőket mondta: „Nyilvánvalóan nem úgy cselekedtél, mint egy szobrász, aki a lelki szemével látott alakot kívánja megvalósítani, s testből alakít testet”. Az anyagiság, mint puszta lehetőség sem létezhetett Isten teremtő tevékenységtől függetlenül. A teremtés azt jelenti, hogy Istentől származik az anyagiság és az anyagiságot befogadó forma is.”
„A tudományos módszer a legjobb módja annak, hogy az igaz állításokat megkülönböztessük a hazugságoktól és tévedésektől. Az egyszerű leírása valahogy így néz ki:
1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.”
„erőtér (fizikai mező) Az anyag egyik megjelenési formája, amely rendelkezik az anyag lényeges fizikai tulajdonságaival (tömeg, energia, impulzus, stb.), de hiányoznak belőle a különálló anyagi részekre jellemző vonások, pl. a határfelület, láthatóság, keménység. Más anyagi egységekkel való kölcsönhatása erő formájában történik. Legismertebb a gravitációs erőtér és az elektromágneses erőtér.”
„Anyagmindaz, ami a világegyetemet alkotja. Szűkebb felfogásban a kondenzált halmazállapotú összekapcsolódott atomok együttesét értik rajta, tágabb értelemben az elektronhoz és a kvarkokhoz hasonló 1/2 spinű részecskéket, amelyeket kölcsönhatást közvetítő 1 spinű részecskék, pl. fotonok vagy gluonok tartanak össze.”
„energia (munkavégző képesség, helyzeti, potenciális , hő, termikus, mozgási, kinetikus, elektromos)”
„Az általános energiamegmaradás törvénye mindenféle energiaváltozásra érvényes, általános természeti törvény. A törvény szerint a külső hatásoktól elzárt, egymással mechanikai és termikus kölcsönhatásban levő testek összes energiája nem változik, beleértve a mechanikai energiák és a belső energia változását is.”
„A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: E = mc², azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.”
„anyagmegmaradás törvénye: A tömeg/anyagmegmaradás törvénye (a Lomonoszov-Lavoisier-törvény) kimondja, hogy egy zárt anyagi rendszer tömege állandó marad, függetlenül a rendszeren belül lejátszódó folyamatoktól. Ebből következik, hogy egy kémiai folyamatban a reagensek tömegösszege egyenlő a termékek tömegösszegével. A tömegmegmaradás nem mindig teljesül, és ez függ az anyag és a tömeg definíciójától. A modern fizikában a tömeg és az anyag ekvivalensek az energiával és így az energiamegmaradás – ami mindig teljesül – magában foglalja az anyagot és energiáját.”
SaLa
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
