Mióta a háború zajlik, Európa a szankciók ellenére nem reagált egységesen gazdasági döntéseiben az orosz magatartásra, ez pedig meg is látszik az orosz bevételeken, amelyek markánsan megugrottak – egyértelműen az energiafüggés miatt.
A Privátbankár a Politico nyomán utánajárt, hogyan változott az orosz külkereskedelmi mérleg a háború kirobbanása óta, és azt találta, hogy az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első háromnegyed évében, vagyis a szankciós döntéseket egymás után hozó EU, és benne Magyarország is sokkal több pénzt utalt, mint korábban, ennek oka pedig nem más, mint az energiafüggőség, illetve az e mentén létrejött energiaár-emelkedés.
Az egyik levonható tanulság az, hogy az energiafüggetlenedés nem megy olyan gyorsan, mint amilyen ütemben az oroszok az energia árát emelik.
A magyar ráfordításokban is éppen az látszik a cikk szerint, hogy a szankciók alóli mentesség kiharcolásával szorosabbak a szálak az orosz energiával, magas árszínvonalon. (Magyarország esetében az importvolumen növekedési üteme gyorsult: szeptemberben 260, októberben 274, novemberben pedig 362 százalékos megugrást mértek.)
Az orosz import Szlovénia (331 százalék), Ausztria (203 százalék) és Magyarország (197 százalék) esetében nőtt a legnagyobb mértékben háromnegyed éves szinten, vagyis a szlovén kormány több mint négyszer, az osztrák és a magyar pedig háromszor annyi pénzt utalt át Oroszországnak, mint a háború előtt.
(Forrás: infostart)
Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy az Európai Unió a közeljövőben megerősíti az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket.
A Bundestagban felszólaló Scholz pontosította, hogy erre a különleges hadművelet kezdetének évfordulójára kerül sor. Hozzátette: ez „egyértelmű jelzés lenne az orosz fél számára, hogy ukrajnai szándékai nem sikeresek”. Scholz Németországot Ukrajna egyik fő pénzügyi és katonai szponzoraként említette.
A svájci NZZ lap szerint a katonai segélyek egy része most Szlovákián és Románián halad át.
Eddig közel 500 repülést hajtottak végre katonai segítséggel Ukrajnának. Összesen 250 ezer tonna rakományt szállítottak ki – írja az NZZ .
A különleges katonai művelet első hónapjaiban a nyugati országok elsősorban közvetlenül Lengyelország határára küldtek fegyvereket Ukrajna számára. Onnan a fegyvereket könnyen át lehetett vinni a határzónába. Az újságírók szerint azonban a tarackok, a rakéta és légvédelmi rendszerek szállításával a logisztikai műveletek megváltoztak.
Továbbra is Lengyelország a fő tranzitország, de a források szerint a katonai segélyek egy része ma már Szlovákián és Románián is áthalad.
Ez a három Ukrajnával határos NATO-tagállam közlekedési csomópontként szolgál. Sőt, a fegyverek Ukrajnába szállításának útvonalai szigorú titoktartás alatt állnak, és folyamatosan változnak, hogy megvédjék a konvojokat az orosz támadásoktól – jegyzik meg a cikk szerzői.
Az ukrán vezírbohóc ma délelőtt Londonba érkezett. Zelenszkijt ott kitörő örömmel fogadta Sumák Ricsi, Őfelsége III. Csárli király miniszterelnöke.
Azután pedig szónoklatot intézett a brit parlament mindkét házának képviselőihez a Westminster – palotában.
Fél órán keresztül csak köszönetet mondott Londonnak az első napoktól fogva nyújtott katonai támogatásért, majd felszólította a díszes társulást katonai repülőgépek adományozására Kijevnek.
Átadott a képviselőknek egy ukrán pilótasisakot azzal a kurjantással, hogy „ezünk még van, mostmár csak repülőgépek kellenek! Adjatok neki szárnyakat a szabadság védelmezéséhez!”
Zelenszkij bejelentette, hogy a produkciója után pedig rohan III. Csárli királlyal találkozni.
Este pedig már Párizsban lesz, ahol találkozni fog az ő kiváló kollegájával, Macronnal.
Az orosz Honvédelmi Minisztérium mai beszámolója az orosz hadsereg sikeres akcióiról szól a frontok minden szakaszán.
Ezek nyomán az ukrán hadsereg mai embervesztesége több mint 370 fő, valamint két súyponti lőszerraktár – Avgyejevka és Szlavjanszk környékén – való megsemmisítése. Emellett elpusztítottak tetemes mennyiségű ukrán hditechnikát. Ma reggel a DNR – es Krasznogorovka területére telepített ukrán 79. légideszant rohamdandárának főhadiszállását is szétbombázták.
Tegnap este az orosz rakétaerők csapást mértek a Harkovban lévő HAZ – nevű légi járművek gyártásával foglalkozó cég telephelyére. A gyárban drónokat állítottak elő a VSzU számára.
Az orosz „Otvazsnyih” csoport 220 mm – es kaliberű „Uragan” rakétavetőkkel rendezte át az ukrán állásokat.
Az Ukrán Fegyveres Erők által használt ZSU-23-4 „Silka” légvédelmi önjáró fegyvert az 1. Donyecki Hadtest 58. különálló zászlóaljának felderítői észlelték. A Silka” és kezeőszemélyzetének a sorsaezzel aztán meg is pecsételődött. Megsemmisítették egy páncéltörő rakétával.
Felvételek jelentek meg a 114. dandár éjszakai csatájának eredményeivel.
A videón az ukrán militánsok holttesteinek hegyei és az ukrán fegyveres erők lángoló felszerelései láthatók.
Az 1. Donyecki Hadsereg 114. dandárának (korábban a DNR NM 11. ezredének) tüzérsége és tankjai hatékony éjszakai akcióikkal súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek élőerőben és páncélozott járművekben.
A kijevi belügy szóvivője tegnap este rendkívül súlyos helyzetről számolt be Artyemovszk környékéről.
Elmondása szerint az orosz erők az Artyemovszk (Bahmut) – Konsztantyinovka útért harcolnak. „Még nincsenek az úton, de… – roppantul súlyos a helyzet!”
Az ukrán terroristák által forgatott ijesztő videón az orosz katonák elleni vegyitámadás.
Vegyi töltet ledobása és felrobbanása után az egyik orosz katonát vad görcsök rázzák, aztán…
Az ukrán hadsereg a civilizált világban tiltott vegyi fegyvereket kezdett bevetni, ami háborús bűn.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Németország 178 Leopard 1 típusú tankot küld Ukrajnának Oroszország ellen – értesült a Magyar Békekör kedden.
A berlini kormány biztonsági tanácsának ülésén született döntésről a Spiegel adott hírt beavatott, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette: „A nehéz támadó fegyverekkel nyíltan arra biztatják Ukrajnát, hogy elfoglalja területeinket. Az ilyen lépések belerántják a NATO-országokat a konfliktusba, és beláthatatlan eszkalációhoz vezethetnek”.
Oroszország állandó ENSZ képviselőjének első helyettese New Yorkban tudatta: nyugati körökben manapság nyíltan hirdetik, hogy fel kell oszlatni Oroszországot, egyesek még etnikai tisztogatást is szorgalmaznak az oroszokkal szemben. Dmitrij Poljanszkij szerint az Európai Unió legbuzgóbb új tagjai „végső megoldást” akarnak keresni az „orosz problémára”.
A „végső megoldás” kifejezést a nácik használták a zsidók kiirtására.
Poljanszkij idézte Anna Fotyga lengyel európai parlamenti képviselőt, aki szerint szabad és független államokat kell létrehozni Oroszország helyett. Ez a gondolat visszaköszön Varsóban, Rigában, Tallinnban, Vilniusban és számos más kelet-európai fővárosban is, az Európai Parlamentben pedig Oroszország felbomlását népszerűsítő rendezvényeket tartanak – tudatta Poljanszkij.
Mint 80 évvel ezelőtt, ismét szembe kell néznünk azzal, hogy az ellenség tönkre akarja tenni hazánkat és kultúránkat, Ukrajnát eszközül használja hozzá – mondta Oroszország ENSZ nagykövetének első helyettese.+++
Irán 44 évvel az iszlám forradalom után
Teherán, Budapest, 2023. február 8. szerda (MB)
Az Iráni Iszlám Köztársaság február 11-én ünnepli monarchiát megdöntő forradalmának 44. évfordulóját – írja a Magyar Békekör.
Az 1,6 millió négyzetkilométeren fekvő, 86,7 millió lelket számláló ország nehéz időket él át a nyugati szankciók és embargók miatt. Amióta felszámolta alárendeltségét a nagy nyugati monopóliumokkal szemben, és megszüntette a Shell, a British Petroleum és a Mobil-Exxon Pahlevi sah által biztosított kiváltságait, ádáz harcot kénytelen folytatni a fejlődésért és népének jólétéért. A Nyugat a tőkeberuházás megvonásával próbálja térdre kényszeríteni.
Az Egyesült Államok mindeddig nem mutatott hajlandóságot, hogy visszatérése fejében az Iránnal kötött nemzetközi atommegállapodásba (JCPOA) véget vessen embargó-politikájának, melyben európai szövetségesei is osztoznak. Teherán viszont ragaszkodik a szabad kereskedelem jogához.
Noha Irán – tiszteletben tartva az atom-megállapodást – békés célra használja a nukleáris energiát, az izraeli és az amerikai speciális szolgálatok támadásokat hajtanak végre atomerőműve és más objektumai ellen, s merényletekben oltják ki katonai vezetők és atomfizikusok életét. Ez történt 2020. január 3-án Bagdadban, amikor meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, majd Teheránban 2020. november 27-én, amikor Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudóst ölték meg.
A nehézségeket kihasználva kívülről szítják a társadalmi elégedetlenséget, s a belső ellenzék finanszírozásával próbálják megdönteni a 44 évvel ezelőtt született köztársasági rendszert.
Irán nagy árat fizet szuverenitásáért, de kitart mellette, és azokkal építi a kapcsolatait, akik egyenjogú partnerként kezelik, szankciók helyett szabadon kereskednek vele a kölcsönös előnyök alapján, nem pedig kisajátítani akarják gazdag természeti erőforrásait, gáz- és kőolajlelő helyeit. Teherán mind szorosabbra fűzi viszonyát Oroszországgal és Kínával, a BRICS közösséggel, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO), és az Eurázsiai Gazdasági Unióval (EAEU). Fontos katonai megállapodásokat is kötött a két ázsiai nagyhatalommal, mely több ízben is segítségére sietett, hogy szavatolja biztonságát a Perzsa-öböl térségében felvonuló amerikai flottával szemben.
De időre van szükség ahhoz, hogy behozzák Ázsia viszonylagos gazdasági lemaradását a fejlett Nyugattal szemben, amely többek között Ázsia gyarmatosításának köszönheti jólétét. Döntően fontos az energetikai, a szállítási, a közlekedési infrastruktúra kiépítése, a kereskedelem új elszámolási rendszereinek kifejlesztése, többek között a dollár-alárendeltség enyhítéséért.
Irán annak dacára sem zárja be kapuit a Nyugattal szemben, hogy az USA és az EU lényegében felfüggesztette együttműködését vele, és elszigetelésével igyekszik érvényt szerezni egyoldalú érdekeinek.
Teherán aktív semlegességi politikát folytat. Úgy látja, ez az út vezet oda, hogy a Nyugat is egyenjogú félként kezelje, s ne kétségbe vonja szuverenitáshoz való jogát, hanem belássa, hogy saját érdeke is kivenni részét Irán fejlesztéséből.+++
Levették a keresztvizet a „magyar” gazdaságról, egyre komolyabb a baj
A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.
Ahogy arról a héten beszámoltunk, a Standard & Poor’s szerint a januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést.
Most pedig egy másik elemzőközpont, a Vienna Institute for International Economic Studies (wiiw) is hasonló problémák miatt rontotta le Magyarország növekedési kilátásait Winter Forecast nevű tanulmányában.
A HÁROM HÓNAPPAL EZELŐTTI VÁRAKOZÁSUK SZERINT MÉG 0,2 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLHETETT VOLNA A MAGYAR GDP, MOST VISZONT MÁR 1 SZÁZALÉKOS ZSUGORODÁST PROGNOSZTIZÁLNAK.
Részletes magyarázatukban szintén az EU-források hiányára vezetik vissza a pesszimista jövőképüket, de általános negatív trendeket is azonosítottak. Mint írják, a figyelemre méltó, 5 százalék körüli éves átlagos GDP-növekedés 2022-ben néhány aggasztó tendenciát leplez, különösen a növekedési ütem negyedévről negyedévre történő jelentős csökkenését.
A wiiw elemzése szerint a túlfűtöttség (amelyet a tavaly áprilisi általános választások előtt folytatott gazdaságpolitika idézett elő) rontotta a makrogazdasági egyensúlyt. Az egyensúlyhiány kezelésére bevezetett megszorító intézkedések egybeestek az ukrajnai háború nyomán drámaian romló kereskedelmi feltételekkel, a (belső és külső tényezők miatt egyaránt) felszálló inflációval és az uniós transzferek alacsony szintjével.
Összességében arra számítanak, hogy a növekedés lassulása 2023 első két-három negyedévében recesszióba torkollik – ez a magánfogyasztás és a beruházások zsugorodásának, valamint az export csak mérsékelt bővülésének következménye. Az éves GDP idén várhatóan enyhén csökken, amelyet 1 százalékra becsülnek. Ehhez viszont szükséges, hogy a költségvetési és a külső egyensúly valamelyest javuljon, viszont arra számítanak, hogy ez középtávon nem lesz fenntartható.
Az éves infláció valószínűleg az év elején 26 százalék körül tetőzik, majd fokozatosan csökken, az egész évre 16 százalékos átlagos pénzromlást prognosztizálnak.
Azonban ahogy azt már jeleztük, a fő kockázatot az uniós források körüli vita jelenti.
Elvileg még mindig nyitva áll az ajtó mind az EU gyorsfinanszírozási alapja, mind a hagyományos kohéziós politikai transzferek előtt; de ha a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy előfeltételei teljesüljenek a folyósítás előtt, akkor hosszadalmas vitákra számíthatunk a magyar kormánnyal – ez a tényleges pénzmozgások késedelmével (vagy akár ismételt felfüggesztésével) járhat
– írják az elemzésben.
A wiiw szakértői viszont úgy látják, hogy az uniós forrásokra már rövid távon is nagy szükség van a puha landolás és a kiegyensúlyozottabb növekedéshez való visszatérés biztosításához.
Hasonlóan drámai növekedési visszaesésre csak egyetlen másik régiós államban, Lengyelországban számítanak, ahol a 2022-es 4,6 százalékos bővülés után idén már csak 1 százalék körüli lehet a növekedés. Mindezt hasonló körülmények okozzák, mint itthon: mindkét gazdaság meg regionális viszonylatban is kiemelkedően magas inflációval küzd. Magyarországon a központi banknak jelentősen meg kellett emelnie a kamatlábakat a forint támogatása érdekében, ami a gazdasági aktivitást is megterhelte.
Lengyelországban ugyan alacsonyabb az alapkamat szintje, 6,75 százalék az irányadó kamatráta, míg itthon az alapkamat 13, de az egynapos betéti szint 18 százalékos. Továbbá a varsói kormány is vitába került az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás kezelését illetően és lassabb az uniós források transzfere.
Látnak biztató jeleket is
A wiiw elemzői az egész kelet- és dél-európai térségben az ipari termelés lassulásával és a fogyasztás visszaesésével számolnak. Az elmúlt évben például Csehország, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Törökország, Kazahsztán, Montenegró, Szerbia és Litvánia ellenállóbb volt, mint azt várni lehetett. Kérdés, hogy az ipari termelés 2023-ban milyen szinten maradhat, míg a lakossági fogyasztás itthon már decemberben is visszaesést mutatott a kiskereskedelmi volumenadatokalapján.
Összességében az is pozitívum, hogy az infláció 2023 elején már a térség legtöbb országában már tetőzhet. Ennek oka, hogy januárban a holland referenciaérték alapján számított európai gáz ára 2020 vége óta először csökkent éves összehasonlításban. Ez az olajárcsökkenéssel együtt azt jelzi, hogy az energiahordozók inflációra gyakorolt felfelé irányuló nyomása megszűnt, és ez 2023-ban sokkal kedvezőbb inflációs kilátásokat vetíthet előre.
Az infláció talán már elérte a csúcspontját: számos kelet- és dél-európai országban az inflációs ráta 2022 utolsó hónapjaiban csökkenő tendenciát mutatott. Bár 2022 őszéhez képest a legtöbb vizsgált országban felfelé módosították a 2023-as inflációs előrejelzésüket, Lengyelország és Magyarország kivételével mindegyik országban alacsonyabb inflációra számít a wiiw 2023-ban, mint 2022-ben.
VISZONT A MAGYAR PÉNZROMLÁS ÉVES MÉRTÉKE 16 SZÁZALÉK LEHET EBBEN AZ ÉVBEN, JÖVŐRE PEDIG MÁR CSAK 10 SZÁZALÉKRA VÁRJÁK AZ ÉVES ÁTLAGOS SZINTET.
Az euró-forint árfolyama esetében a bécsi közgazdászok úgy becsülik, hogy 410 forint lehet az éves középárfolyam, ami 2024-ben emelkedik csak 420 forintra.
A wiiw szakértői egyetlen másik vizsgált országban várnak még recessziót: Oroszországban, melyet a szankciók hosszútávú hatásai már elértek. Az olajársapka, az energiaexport és az ipari termelés visszaesése már jelentősen rontotta az orosz költségvetés mérlegét is. Úgy számolnak, hogy míg tavaly 2,5 százalékos lehetett az orosz gazdaság zsugorodása, addig ez idén 3 százalékra gyorsulhat. (portfolio.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm:
Értjük ugye? Simicskó hordapotentát szerint ugyanis van „magyar” ipar! Ami ráadásul válságálló is! Ezek szerint van „magyar” gazdaság is! Szintén válságálló kivitelben! Ami már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező júdáspénzektől függ!
A hétfő hajnali földrengés nyomán Szíriában 2547, Törökországban 6957 halálesetet jelentettek a hatóságok, ezzel a halálos áldozatok száma meghaladja a 9500-at.
A Törökországban és Szíriában pusztított szörnyű földrengések sorozata a világon senkit sem hagyott közömbösen, a világ média címlapjait ezeknek a tragikus eseményeknek és a mentési akcióknak szentelik.
Az ukránok is reagáltak, de pusztán ukrán stílusban: arra a következtetésre jutottak, hogy a törökök mindezt „megérdemelték” ami történt. Mégpedig azért, mert Oroszországból érkező turistákat fogadnak üdülőhelyeiken, állítólag elrejtik az orosz oligarchák jachtjait a partjaik előtt, és nem törték meg dacosan a kapcsolataikat Oroszországgal.
A „testvéri nép” nehezményezi, hogy a tragédia nem Oroszországban történt, és sajnálják, hogy „Antalya”, ahol sok az orosz turista, „csak egy kicsit megrázkódott”.
Hiába a 13. havi nyugdíj, a plusz egyhavi ellátás csak átmeneti segítséget jelent sok nyugdíjasnak
Legalább 300 ezren vannak például, akinek a járandósága a 100 ezer forintot sem éri el. A szakértő szerint az ellátások húsz százalékkal lennének magasabbak, ha az Orbán-kormány visszahozná a vegyes indexálást.
– Büszkeségre nincs oka a kormánynak, hiszen megoldást nem, legfeljebb átmeneti könnyebbséget jelent a 13. havi nyugdíj annak a 300-400 ezer idős embernek, akinek az ellátása a 100 ezer forintot sem éri el. Egyebek mellett ezzel reagált a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa elnöke arra, hogy a kormány közölte: a héten kapják kézhez a nyugdíjasok a 13. havi ellátást. Juhász László szerint ez csaknem félmillió nyugdíjasnak mindössze annyit jelent, hogy esetleg az összes szükséges gyógyszerét meg tudja venni, és talán a teljes rezsire is marad pénze, vagy kifizetheti az elmaradt számlákat.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a hétvégén jelentette be: a héten „dupla nyugdíjat utal a kormány”, és három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték. Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás. A februári járandóságok teljes összege meghaladja a 935 milliárd forintot. Az államtitkár megjegyezte azt is, a kormány 2020. áprilisában döntött a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj 2021-től történő fokozatos, eredetileg 2024-ig tartó visszaépítéséről.
Arról ugyanakkor nem szólt az államtitkári tájékoztatás, hogy a plusz egy havi ellátást 2002-ben a Medgyessy-kormány vezette be, és akkor azt a Fidesz nem szavazta meg.
Az ellátás 2010-es felfüggesztéséről ugyan valóban a Bajnai Gordon akkori miniszterelnök vezette kormány döntött, 2010 után azonban egy évtizeden át az egymást váltó Orbán-kormányok nem vezették vissza ezt a plusz juttatást, pedig 2006-ban még a 14. havi nyugdíjra is volt fideszes ígéret.
– A 13. havi nyugdíjnak akár fontos funkciója is lehetne, segíthetne felzárkóztatni a létminimum alatt élő idősek ellátását – mondja Juhász László. Mivel ez a pénz csak a nevében nyugdíj, valójában szolgálati idővel, és járulékfizetéssel sincs megalapozva, mondhatná azt a kormány, hogy mindenki kapjon legalább plusz 200 ezer forintot ezen a jogcímen. Szerinte ez hatalmas segítség lenne a kisnyugdíjasoknak, a költségvetésben pedig ez legfeljebb 50 milliárd forint plusz tételt jelentene. Ő felső határt nem húzna, de azt mondja, más szervezetek vezetői szigorúbbak, a milliós nyugdíjból élőknek nem adnák meg a teljes ellátásuk dupláját.
Tállai András a hétvégén arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok megtapasztalhatták a magyar kormány intézkedéseinek hatását, hiszen a nyugdíjak 2010 óta mintegy 92 százalékkal emelkedtek. Az átlagnyugdíj összege az akkori 97 ezer forintról 2023-ra 208 200 forintra nőtt. Kitért arra is, hogy a nyugdíjemelés 2012 óta minden évben az infláció mértékéhez igazodik, és ezt még most is garantálja a kormány, a szankciók okozta magas inflációs környezetben is.
„Ez egy másik olyan terület, amire a kormányzati kommunikációval ellentétben nem lehetne büszke a Fidesz-kormány” – fogalmazott lapunknak Juhász László. Emlékeztetett arra, hogy 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci, vagy vegyes indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését, amit 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a keresetek emelkedése határozott meg. Ily módon a gazdasági fejlődés eredményeiből a nyugdíjasok rendszerszerűen részesültek, vagyis növekvő reálbér esetén nem csupán a reálérték megőrzése volt garantált. 2012-ben a Fidesz a gazdasági válságra és az IMF-hitel feltételére hivatkozva teljesen megszüntette ezt a módszert, és bevezette a tisztán inflációkövető emelést. (Előtte három évig a gazdasági helyzethez igazított átmeneti rendszer működött). Úgy fogalmazott: a gazdasági válságot már rég elfelejtettük, az IMF-et meg egyenesen kipateroltuk az országból, mégis fennmaradt ez, a nyugdíjasok ellátását károsan befolyásoló módszer.
Ennek is a következménye, hogy 10 éve az átlagkereset 70 százalékát is elérte az átlagnyugdíj, most meg már az ötvenet sem.
– A jelenlegi nyugdíjak 20 százalékkal lennének magasabbak, ha újra a vegyes indexálás szerint emelnék a nyugdíjat – erről már az Életet az Éveknek Országos Szövetsége elnöke beszélt. Hegyesiné Orsós Éva kijelentette: a kormánynak lett volna lehetősége visszavezetni ezt, és 2010-et követően volt jó pár olyan év, amikor dinamikusan emelkedett a nettó átlagkereset. Jelenleg ugyan magas az infláció, de a kormány rendszeresen alul tervez, így történt ez ebben az évben, és ez volt az elmúlt időben is. – Nem véletlenül kellett tavaly háromszor korrigálni a nyugdíjemelést – tette hozzá.
Hegyesiné Orsós Éva emlékeztetett arra, hogy 2020-ban 0,3 százalékkal kaptak alacsonyabb emelést a nyugdíjak a tényleges inflációhoz képest, 2022-ben ez a mérték sokkal nagyobb volt. A KSH adatai alapján a nyugdíjas fogyasztói kosár éves inflációja tavaly 15,2 százalék volt, így hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálrétékük 1,2 százalékkal csökkent. Ezért is kéri az Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, hogy ebben az évben alakítson ki a kormány egy új mechanizmust. Ha nem a tényleges inflációval emelte a nyugdíjat év elején, akkor a következő év januárjában korrigálja a hibát, különben nem tesz eleget a törvénynek, és a nyugdíjak nem őrzik meg vásárlóértéküket. Hegyesiné Orsós Éva megjegyezte azt is: 2010 óta egyetlen intézkedés sem született a kisnyugdíjasok felzárkóztatása érdekében, miközben a nyugdíjas szegénység megháromszorozódott.
Ez utóbbit Farkas András nyugdíjszakértő is megerősítette. Mint fogalmazott, 2015 óta tízszeresére, 30 ezerről 300 ezerre nőtt azon nyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe csúsztak. Az átlagnyugdíj aránya pedig az átlagkeresethez képest csökkent, mégpedig 75 százalékról 44 százalékra. Farkas András szerint mivel a nyugdíjak nem követik a bérek alakulását, az ellátások nominális leszakadása mellett egyre több időskorú jövedelme a szegénységi küszöb alá csúszik. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy az általuk leginkább fogyasztott alapvető élelmiszerek az átlagos inflációt jelentősen meghaladó mértékben drágulnak, így az inflációval emelt nyugdíjból is csak kevesebb dolgot tudnak megvásárolni, mint korábban. Az egész unióban legmagasabb inflációs robbanás miatt élelmiszerre az idősek nem a nyugdíjak 30 százalékát, hanem akár a 60 százalékát is kénytelenek elkölteni, vagyis a tényleges helyzetük a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj ellenére is romlik – mondta hozzátéve, hogy minél kisebb a nyugdíj összege, annál könyörtelenebbül érvényesül ez az összefüggés.
Elégedettek a vajdabanda-szavazói a 15 százalékos nyugdíjemeléssel, sőt, egy részük még sokallja is
Legalábbis ez derül ki a Publicus Intézet lapunknak készített felméréséből.
A nyugdíjasokat érintő intézkedések megítélését is nagyon erősen befolyásolja a pártszimpátia; míg a Fidesz-KDNP szavazóinak 67 százaléka megfelelő mértékűnek tartja a most januárban végrehajtott 15 százalékos nyugdíjemelést, addig az ellenzéki szimpatizánsok 19 százaléka nyilatkozott csak így, miközben majdnem négyötödük magasabb mértékű emelést várt volna. A többi között ez derül ki a Publicus Intézet lapunknak készített felméréséből.
A bizonytalan szavazók ebben a kérdésben az ellenzéki szimpatizánsok álláspontját erősítik, 30 százalékuk ugyan elégedett, ám csaknem kétszer ennyien (58 százalék) túl kis mértékűnek tartják az emelést.
Érdekesség, hogy a fideszes hívek között olyanok is vannak, csaknem 5 százaléknyian, akik szerint túl sok is volt a januári nyugdíjemelés emelés.
Arra a kérdésre pedig, hogy a megemelt összeg vajon elegendő lesz-e arra, hogy a nyugdíjasok életszínvonala legalább a tavalyi szinten maradjon, a többség, a megkérdezettek 73 százaléka határozott nemmel válaszolt. Pártszimpátia alapján azért itt is nagy a szórás, a Fidesz-KDNP szavazók 49 százaléka szerint az idősek úgy élhetnek ebből a pénzből, mint tavaly, és ennél kevesebben, 40 százaléknyian gondolják úgy, hogy rosszabb lesz nekik az idén. Az ellenzéki szavazók véleménye ennél egységesebb, esetükben csupán 7 százalék szerint nem kell félni a jövőtől, miközben 91 százalékuk egyértelmű nemmel felelt a kérdésre (itt 2 százaléknyian nem válaszoltak). A bizonytalanok álláspontja ebben az esetben is az ellenzéki válaszadókéhoz áll közelebb. (Népszava)
Bal-Rad komm: „…2010 óta egyetlen intézkedés sem született a kisnyugdíjasok felzárkóztatása érdekében, miközben a nyugdíjas szegénység megháromszorozódott…2015 óta tízszeresére, 30 ezerről 300 ezerre nőtt azon nyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe csúsztak. Az átlagnyugdíj aránya pedig az átlagkeresethez képest csökkent, mégpedig 75 százalékról 44 százalékra…”
A hordafanok öt százaléka szerint túl sok is volt a januári nyugdíjemelés mértéke. Márpedig VALAMI azt súgja, hogy ennek az öt százaléknak a szava DÖNTŐ LEHET…
A vajda váratlanul bejelentést tett a 13. havi nyugdíjról
Idős honfitársaink a napokban a megemelt nyugdíj mellett kézhez kapják a 13. havi nyugdíjat is – közölte Facebook-oldalán a miniszterelnök, aki hétfő óta Sopronban tartózkodik, ahol háromnapos ülést tart a kormány.
Annak ellenére egyébként, hogy a héten a korábbiaknál magasabb összegeket kapnak a nyugdíjasok, a szakértők úgy vélik, változtatni kellene a nyugdíjrendszeren, mert nagyon sok idős ember nyugdíja a 100 ezer forintot sem éri el, miközben idén jóval többet kell költeniük élelmiszerre és háztartási energiára, mint két évvel ezelőtt. (atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Szinte látjuk lelki szemeinkkel, ahogyan a vajda azon töpreng a soproni ÚJABB FÁRASZTÓ NAP REGGELÉN, hogy „…tenni kéne valami fontosat…!”, amivel derűs jókedvet varázsolhat rajongóinak!
Töprenéséből Havasi sajtófőnök elismerő szavai – miszerint a vajdabanda internetes csaholókórusa már legalább két hete a „duplanyugdíj + előrehozva!”
– őrjöngése meccsoda nagy siker! – hát Döbrögi a homlokára csapott! HÁT EZ AZ! „A ‘ZELŐREHOZOTT DUPLANYUGDÍJ!” MEGVAN A LEGFONTOSABB NAPI TENNIVALÓ!
KÖZÖLNI A SZENZÁCIJÓS HÍRT A RAJONGÓKKAL! Hagyörüjjönek neki, amíg a bótba nem érnek vele!
A magyar minimálbér a második legalacsonyabb az EU-ban
Újabb mélypontot ért el a magyar minimálbér értéke, ami a friss Eurostat-adatok alapján a kötelezően fizetendő legkisebb bérrel rendelkező tagállamok sorában a második legalacsonyabb, írja az mfor.
Idén év elején a magyar minimálbér átszámítva 578,74 euró volt, csak Bulgáriában kevesebb ez az összeg, ott 398,81 euró. A lap szerint az összképet csak tovább rontja az a tény, hogy egy évvel ezelőtt még három országot is megelőztünk az EU-n belül: Romániát, Lettországot és Bulgáriát. Tavaly látványos és durva gyengülésnek indult a forint az euróval szemben, aminek eredménye az lett, hogy a magyar minimálbér euróban számolva már szinte a fasorban sincs.
Az elmúlt egy évben a román minimálbér is leelőzte a magyart, az adatok szerint átszámítva 606,12 euróért végzik munkájukat a minimálbéres dolgozók az országban. Igaz, Romániában 2018 óta a dolgozókra hárul teljes egészében a 35 százalékos társadalombiztosítási járulék. A nettó bér így is több, mint Magyarországon – ami 152 950 forint -, egy minimálbéres dolgozó 157 ezer forintot kap kézhez Romániában.
A lista élén változatlanul Luxemburg áll 2387 euróval, átszámítva több mint 900 ezer forinttal. Második a tavalyi ötödik helyezett Németország 1987 euróval, harmadik pedig Belgium 1955 euróval.
A lap szerint hiába vannak lendületes, forintban számolt emelések Magyarországon, a forint folyamatosan gyengülő trendje, valamint a régiós országok bérfelzárkóztató politikája miatt nemzetközi összehasonlításban egyre kisebb összeget képvisel a magyar minimálbér. Ez persze bizonyos szempontból kedvező is lehet az Orbán-kormány számára, a beruházási helyszínek kiválasztásakor az egyik szempont a nemzetközi vállalatok számára az adott ország bérszínvonala. (444)
Bal-Rad komm: „…nemzetközi összehasonlításban egyre kisebb összeget képvisel a magyar minimálbér. Ez persze bizonyos szempontból kedvező is lehet az Orbán-kormány számára, a beruházási helyszínek kiválasztásakor az egyik szempont a nemzetközi vállalatok számára az adott ország bérszínvonala…”
A kérdést tehát úgy kell megfogalmaznunk, hogy LEHET – E, VAN – E FONTOSABB – A MAGYAROKAT FOGLALKOZTATÓ SORSKRDÉS – ANNÁL, mint a vajda ELKÉPZELÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA! Aminek a lényege a magyarok VERSENYKÉPESSÉGÉNEK a MEGTEREMTÉSE – MEGŐRZÉSE – NÖVELÉSE!
NEKÜNK LENNE! – DE HÁT AKKOR NEM SZORULNÁNK RÁ A vajda ÁLLANDÓ VÉDELMÉRE! Úgyhogy: egyelőre ez a vita (SZÁMUNKRA korántsem megnyugtató módon, de…) lezárva!
Ennyien fagytak halálra Döbrögisztánban a télen: sokan a fűtetlen otthonukban hűltek ki
Még az enyhe tél ellenére is szeptembertől január közepéig 98 ember fagyott meg Magyarországon. A Magyar Szociális Fórum lapunk megkeresésére közölte: a halálesetek többsége nem az utcán történt, hanem jellemzően idős, beteg emberek fagytak meg a saját otthonukban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is erre hívta fel korábban a figyelmet: a vörös kód alatt kiemelt figyelmet kell fordítani az idős szomszédokra is, nem csak a szabadban éjszakázókra. A rendkívüli hideg miatt kedd este életbe lépő riasztás egyelőre szombatig van érvényben. A következő napokban éjszakánként mínusz 10 fokig vagy az alá is eshet a hőmérséklet.
Szeptembertől január közepéig 98-an hűltek ki végzetesen Magyarországon még a viszonylag enyhe tél dacára is – közölte a Pénzcentrum kérdésére a Magyar Szociális Fórum, amely rendszeresen közli az ezzel kapcsolatos adatokat. Mint hozzátették, noha nőtt a szabad ég alatt elhunytak száma, az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben halt meg.
A fűtetlen helyeken elhunytak túlnyomó többsége idős, beteg ember, a szabad ég alatt megfagyottak között viszont vannak 40-50 évesek is
– emelkték ki.
Kiadták a vörös kódot!
A következő napokban is számos tragédia történhet, veszélyesre fordul az időjárás: a hideg miatt három régióban léptetik életbe az úgynevezett vörös kódot, ami azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása. A Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon kedd 20 órától szombat reggel nyolc óráig, a közép-magyarországi régióban kedd 20 órától csütörtök reggel 8 óráig tart az intézkedés. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fokig vagy az alá is eshet a hőmérséklet.
Életveszélyes lehet, ha ilyen időben az utcán hosszabb ideig tartózkodik valaki. Nagyon fontos, hogy ha valaki bajba jutott hajléktalan embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni
– hívta fel a figyelmet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár… (penzcentrum.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hát ez már a hihetetlenség netovábbja! Márminthogy a magyar emberek és magyar családok „megvédelmezését” mindenek előtt valónak hirdető nemmzetthy qrmányunknak van „…gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.” Föltételezhetően egy köréje jól kiépített, remekül megszervezett – ÁLLAMTITKÁRSÁG címszó alatt – kiválóan működő SZAJKÓKÓRUSSAL! Sokmilliárdos – közpénzből finanszírozott – éves költségvetéssel! Amely államtitkárságnak a feje, egészen zseniális jótanáccsal képes előállni, a bajt megelőzendő:
„…Életveszélyes lehet, ha ilyen időben az utcán hosszabb ideig tartózkodik valaki. Nagyon fontos, hogy ha valaki bajba jutott hajléktalan embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni
– hívta fel a figyelmet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár…”
RAJTUK TEHÁT SEMMI NEM MÚLIK! ŐK TESZIK A DOLGUKAT, a magyarok meg nem hallgatnak rájuk!
Feldmayer őrmester jön velünk. Tizennégy emberből áll az „őskeresztény különítmény”. Kovács ottmaradt a századnál. Németh István és Egri meg már két napja oda vannak valahol dolgozni. Persze, nem mindenki őskeresztény. Egyik-másiknál vannak „beütések”. (Talán nem is a nagymamánál, hanem már a mamánál baj van.) Tagadják. Jól teszik, bár sok hasznuk nincs belőle. Vagy mégis? Velünk, az „őskeresztényekkel”, talán enyhébben bánnak. A „maguk” fajtájának tekintenek bennünket.
– Rohadt kommunisták, de azért keresztények – mondta egyszer Rotyits később egy huszárfőhadnagynak, aki – mert a lova megijedt tőlünk – végig akart korbácsolni bennünket.
Körülbelül így fogadták a különítményt a tüzérek is. Egy kicsit sajnálkoztak, egy kicsit utálkoztak rajtunk, de azért éppúgy megdolgoztattak bennünket, mint a zsidókat vagy még jobban.
Mindjárt az erdő szélén, lent a völgyben, egy kis tisztáson állott a négy jól álcázott üteg. A mi körletünket közvetlenül az ütegek mögött jelölték ki. Kecskés László őrvezető, egy dömösi fiú lett a parancsnokunk. Hosszú szál legény. Itt-ott segít rajtunk. Az élelmezési altiszttel lakik egy bunkerben. Módjában van „szerezni”. Vásárolgat is. Tőlem a fürdőruhámat veszi meg. Príma, jó gyapjú. Eddig magamon hordtam, alsónadrág helyett. Szép, mutatós szövésű, zippzáras zsebbel. Tetszik neki. Napokon át alkuszik rá. Kapok érte egy rövid alsónadrágot, egykilós sonkakonzervet meg két komiszt.
Nagy kitüntetés is ért. Mióta felcseréltük alsónadrágjainkat, azóta én hordom utána a tízóraiját vagy uzsonnáját. Hihetetlen nagy úr egy ilyen őrvezető! Kitüntetésszámba megy, ha vihetem a fehér zacskót, amelyben rendesen egy fél komisz, vaj, méz, néha felvágott vagy szalonna van. Csak a felét eszi meg mindig, a másik felét nekem adja.
Mindegyikünknek jut belőle egy-egy jó falat.
Már hiányzana, ha elmaradna a tízórai ajándék. Néha még ebédre is meghív a bunkerbe. Irigyelt személy lettem a fiúk előtt. Megengedi, hogy a neve alatt írjak haza a feleségemnek. Újabb kegy. Ír az édesanyjának, hogy látogassa meg a feleségemet. Kezd a sok kedvezmény gyanús lenni.
Elvtárs?
Nem! Politikailag analfabéta, de nem bánt bennünket. Tehát nem rosszindulatú.
Egyéni szimpátia?
Sokat találgatjuk az okát. Nem lehet kiismerni. Velem aránylag keveset beszélget. Útközben Csik bácsival szokott diskurálni. Kint a munkán Goldmann Gyuri a kedveltje. Ha olyan helyen dolgozunk, ahol nincs ellenséges veszély, akkor Gyuri nem dolgozik. Ott kell Kecskés közelében tartózkodnia és dalolnia. Goldmann-nak szép hangja van. Sok tréfás nótát tud. Kecskés le is íratja.
Nagy úr egy ilyen őrvezető! Nemcsak saját inast, de udvari szórakoztatót is tarthat magának.
Egyszer csak kiderül, miért a nagy barátság.
Megint hivatalos vagyok a bunkerbe. Hatalmas lábas frissen főtt káposztás kockát tesznek elém.
– Egyen öreg — kínáltak meg.
Kérdőn néztem rá.
– Ezt mind?
– Ha bírja?
– Nem megy.
– Akkor vigye el. Egyék meg.
Öten laktunk jól belőle. Szakadásig.
Visszavittem a lábost. Szép tisztán, elmosva.
– Maga nagyon rendes ember. Kossa úr. Hallom, hogy odahaza valami fejes az OTI-ban?
– Hát igen. Választmányi tag voltam a budapesti kerületi pénztárnál.
– Tudja, hogy én OTI-alkalmazott vagyok?
– Nem én.
– A visegrádi OTI-szanatóriumban voltam kőműves. Ha hazamegyünk, elintézhetné, hogy kinevezzenek. Én itt segítek magán, maga meg otthon énrajtam.
Na, ez nem rossz üzlet. Ezt meg lehet kötni. Megígértem neki. Hátha hazakerülök.
Az erdőben, a hegyoldalon hatalmas bunkereket, istállókat építünk a lovaknak. Mi a szabadban alszunk. Jó néhányszor megázunk. Jó lesz magunknak is gondoskodni valamilyen fedélről. Oláhval ketten jó sűrű lombsátort építünk. A tetejét rozsszalmával fedjük be. Inkább kuckó, mint sátor. Csak négykézláb lehet bebújni, de így nem ázunk meg. A fiúk eleinte gúnyoltak bennünket. Aztán ők is csináltak maguknak ketten-ketten egyet.
Nappal az istállókat építjük, éjjel meg futóárkokat ásunk a tüzérségi megfigyelőhöz.
Magas dombon, belőtt területen van a figyelőállás. Csak sötét éjjel dolgozhatunk. Éjjel tizenegy óra felé kezdhetünk munkához. Két órakor már abba kell hagyni, mert világosodik. A körlettől jó két óra hosszat kell gyalogolni, míg felérünk a dombra. Hajnali négy-öt órakor fekszünk le. Kilenc órakor újra munkába, este nyolcig. Pihenő csak annyi, hogy bekapjuk az ebédet és a vacsorát. Napi tizenhat-tizennyolc óra munka és gyaloglás. Még mindig jobb, mint a századnál. Itt rendes katonai ellátást kapunk mi, a kiválasztottak, az „őskeresztények”.
Nincs korbács, nincs örök rettegés, de temérdek a munka.
Egyébként már nagyon unjuk az „őskereszténységet”. Egyesek a rongyos nemzetiszínű szalagot, mely inkább már egyformán piszkosszürke, mint nemzetiszínű, úgy hordják, mint valami felségjelvényt. Szinte fitogtatják.
Morog is Ónodi miatta eleget.
Ma reggel, munkába menet egy százados jött velünk szembe. Megszólított bennünket.
– Maguk azok a keresztény munkaszolgálatosok?
– Igenis jelentem – felelte Udvardy.
– Lássák ez derék dolog. Így is lehet szolgálni a hazát. Így is lehet a szovjet ellen harcolni.
Fazekas nagyot hümmögött közbe.
– Az Isten megsegít bennünket, magukat is. No, isten velük. – Sorban kezet szorított velünk.
Mit tehettünk. Kezet adtunk.
– Hanem a szentségit – mordult fel Ónodi, alighogy a százados néhány méterre már elment. – Nekem nem kell a kivétel. – Egyetlen rántással letépte karszalagját. Mi is. Csak Linhardt nem akart megválni tőle.
– Nem azért… — hebegett. — Felelősségre is vonhatnak érte bennünket. Nem jó magunk ellen ingerelni őket.
Fazekas egyetlen rántással letépte Linhardt karszalagját is.
Pirók Linhardt elé állt.
– Te, ha azt találod mondani, hogy nem te vetted le önként a karszalagodat, akkor… – Nem folytatta. Linhardt megértette.
– Dehogy, dehogy kérlek – mentegetőzött.
Estére meg Práth állt elő.
– Hát ha a karszalagot már levettük, akkor a sapkarózsa se különböztessen meg bennünket a zsidóktól. Vegyük le.
Előkerültek a bicskák, és a bunker elé, a szemétdombra kerültek a sapkarózsák.
Hanem Linhardt most keményen ellenállt.
– Azt már nem! Valami mégiscsak kell, ami mutatja, hogy katonák vagyunk.
Ónodi Jóska tele szájjal nevetett. Ritkán szokott.
– Te? Te? Te vagy katona? No, csak viseljed egészséggel. Nekünk jó lesz úgy, ahogy a zsidóknak.
Pirók meg Práth még vitatkoztak egy darabig Linhardttal, aki mellére, a zubbonya alá rejtette katonasapkáját.
Másnap meglestük Oláht, mikor vételezésből jött. Üzentünk a törzsnél maradtaknak.
– Vegyék le a sárga karszalagot, mi is levettük a nemzetit. – A sapkarózsa levágását is megüzentük.
Mikor aztán hetek múlva újra együtt volt a század, csak Linhardt sapkarózsája jelezte, hogy keresztény fejen fityeg.
Augusztusban már hűvösek az éjszakák. Reggelre gémberedetten ébredtünk. Melegebb szállásról kell gondoskodnunk. Sátrunk oldalát is körültámogatjuk rozskévékkel, és földdel szórjuk tele a sátortetőt. Oldalát is földhányással vesszük körül. Szalmafonatos ajtót is eszkábálunk össze. Megint gúnyolnak a fiúk bennünket. Aztán ők is építkeznek. Sok időt vesz el ez is a pihenőből. Lassanként azért elkészülünk vele. Ideje is, mert már deresedik az éjszaka.
Tífuszoltást kapunk. Kellemetlen. Azt mondják, be fogunk lázasodni. Egyikünk oltása se eredt meg. Legalább megmenekültünk a láztól.
Írhatunk haza. Minden héten kétszer is kapunk tábori lapot. A viszonyokhoz képest elégedettek vagyunk. Az istálló építése befejeződött. A futóárokkal is elkészültünk. Két kilométer hosszú és két méter mély. Utasítást kapunk, hogy be is kell fedni. Ehhez fa kell. Méghozzá temérdek.
Az ütegállás előtt, a kerek völgy közepén egy kis erdő van. A szélén két bővizű forrás. Az egész környék ide jár vízért, itt mosnak, itt mosakodnak. A források vize az erdőben folyik szét. A fák félméter magas vízben, pocsolyában állnak. Innen kell kitermelni a fát. Fejenként napi tíz szál a norma. A kivágás könnyen megy. Csak kihordani nehéz. Hatan-nyolcan viszünk ki egy-egy szálat az út mellé. Ott meg fel is kell fűrészelnünk kétméteres darabokra.
Esténként aztán darabonként hordjuk fel a megfigyelő álláshoz. Kettőt-hármat fordulunk. Fel a dombra teher nélkül is elég felkapaszkodni. Mindent szívesen csinálunk, csak vissza ne kerüljünk a századhoz.
Pedig nem veszélytelen munka. A túloldalról állandóan lövik a dombot. Keresik a figyelőt.
Nem sokkal a tüzérekhez történt áthelyezésünk után lőtték ki a megfigyelőt. Hadapród volt. Nagy, parádés temetést rendeztek neki.
Éjjelente felderítő repülők keresték a figyelőt. A Sztálin-mécsesek szinte vakító fénnyel égtek fejünk felett. Ezt is megszoktuk. Még szerettük is, mert ilyenkor nem volt szabad még mozognunk sem. Ott lapultunk a frissen ásott árok fenekén. Körülöttünk rengett a föld a repülőbombáktól, mi meg istenien aludtunk ilyenkor egy-egy félórát.
Akárhányszor már régen vége volt a bombázásnak, a Sztálin-mécsesek kialudtak, és mi aludtunk tovább. Kecskés szokott ilyenkor felrázni bennünket.
Persze, nem mindenki bírta idegekkel. Ha jöttek a repülőgépek, Linhardt idegesen toporgott. Nem bírta még a repülőgép-búgást sem. Ha kivilágosodott felettünk az ég, hullottak a bombák, akkor szűkölt igazán, szinte eszméletlenül vergődött az árok alján. Udvardi imádkozott. Ónodi meg morgott, hogy nem hagyják aludni.
augusztus 19. Ma egy ásónyomnyit sem tudtunk dolgozni. Egész éjjel ott keringtek felettünk a gépek. Az egész domb szinte lángokban állott. Attól féltünk, hogy a hatalmas rozstábla – mely az egész dombot beborította – meggyullad. A túl érett rozs száraz volt és zizegett, mint a papír.
Az egész környéken hatalmas lövöldözés folyt. Tőlünk északra Voronyezs. A fényszórók százai kutatták a repülőgépeket. Néha egyet-egyet elkapott a fénysugár. Ilyenkor a légelhárító ágyúk okádták feléjük a tüzet. Minden ágyúból valóságos tűzcsík futott fel az égre, a fényben keringő gép felé.
– Tudjátok, hogy holnap István király van? – kérdezte valaki közülünk.
– Azért rendezik ezt a parádét. Nem akarják, hogy hiányozzék a gellérthegyi tűzijáték.
Ez szebb volt. Borzalmasabb volt. Ez életre-halálra ment. Égő gépek zuhantak lefelé. Égő házak lángja tört fel. Ilyet nem tudnak rendezni. Ez valóság volt. Ez háború volt.
augusztus 20. Délelőtt fát termeltünk ki a mocsárból. Az ebédnél nagy súgás-búgás körülöttünk. Valami történt itt. Délután váratlanul pihenőt kaptunk.
A tüzéreknek sorakozót rendeltek el. Szokatlan dolog ez. Számunkra pihenő, a tüzéreknek meg a sorakozó. Legalább eddig még nem volt mióta itt vagyunk.
A tisztek, karjukon fekete gyászszalaggal jelennek meg. Találgatjuk a gyász okát. Biztos, hogy valami fejes lépett ki a világból.
– Ifj. vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halált halt a haza védelmében – így kezdődött a parancs, mely hozzánk is elhallatszott.
Aztán többet is megtudtunk. Ott, a közelünkben volt egy magyar repülőtér. Ott zuhant le gépével. Azt suttogták a katonák, hogy részeg volt, azért esett le. Mások meg azt mondják, hogy a németek időzített bombát helyeztek a gépébe, az pusztította el. Mind a két változat lehetséges. Néha a holló a hollónak is kivájja a szemét.
Egyik-másik katona szidja is az ifjú Horthyt. Állítólag angolbarát volt. Szökni akart a gépével, azért lőtték le. A gyászszalagok hamar eltűntek a tisztek karjáról.
Csak Gyuri hordta a gyászszalagot. A sapkájára kötötték, mint az asszonyoknak a gyászfátyolt. Gyuri tüzér volt. Bolond volt, tökéletes bolond. Mindenki bolondja. Még a nevét sem tudta megmondani, ott lézengett a konyha körül. Néha fát vágattak vele. Néha el-elment egy vödör vízért, de nem volt biztos, hogy visszatalál-e. Naponta elveszett. Hol innen, hol onnan hozták vissza. Mindenki bolondot űzött vele. A gyászfátyol mellé fehér libatollat tűztek. Viselte. Pedig látta, de nem tudta, hogy katona nem viselhet ilyet.
Néha-néha megdühödött, akkor jaj volt annak, aki a közelébe került. Erős volt, mint a bika. Fél tucatnyian is alig tudták ilyenkor megfékezni. Gyilkolni akart.
A tetűk ezerszámra mászkáltak rajta. Egyszer már visszavittek valahová kórházba. Nem fogadták be azzal, hogy egészséges, frontszolgálatra alkalmas. Mindent összeszedett, ami a keze ügyébe került. Mindent megevett, ami megehető volt. Nyers krumpli, krumplihéj, répa vagy moslék egyformán ízlett neki.
Néha órákig ült egy fa tövében, és bámult a semmiségbe. Néha üvöltött, mint a farkas. Máskor meg magában mormogva jött-ment keresgélve, mintha elvesztett volna valamit. Taknya-nyála egybefolyt. Nem volt szimuláns. Így nem lehet szimulálni. Így csak őrültek viselkednek. Azért jó volt a magyar királyi hadseregbe tüzérnek.
Hónapok múlva, amikor sokezredmagunkkal fogságba meneteltünk egy holdvilágos, hideg éjszakán, már túl a Donon, egyszer csak elakadt a menet. Valahol elöl valami zavar keletkezett a havas országúton. Percekig álltunk. Orosz partizángyerekek kísértek bennünket. Fiatalok. Igazán gyerekek. Néhány tucatnyian tizennégyezer foglyot.
– Davaj, davaj!
– Szkoro-szkoro – noszogatták tovább a felbomlott sorokat.
– Pasli! Pasli!
Valahogyan újra rendeződött az oszlop, és megindultunk. Az út mellett tátott szájjal ott feküdt Gyuri. Kezei görcsösen kapaszkodtak bele a hideg levegőbe. Száján véres hab. A megfagyott nyál jégszakállt növesztett neki. Haja hófehéren deresedett. Ügy nézett ki, mint egy Mikulás.
Halott Mikulás.
Augusztus 20. Az utolsó dátum, ami még emlékezetemben az eseményekkel összefüggően megmaradt. Most már csak az eseményekre emlékszem. Hogy mikor történt, melyik hónapban, melyik napon, az már nem is fontos. Legfeljebb még az segít emlékeimbe rögzíteni az eseményeket, hogy jó idő volt-e, őszi, esős, deres idő vagy kemény hideg tél. A kis reklám Grünfeld-naptár már rég ronggyá ázott vagy átváltozott cigarettapapírrá.
Még jó idő volt, amikor Rotyits váratlanul megjelent nálunk. Kovács István az Egyesült Izzóból is vele volt. Oláhért jött a főtörzs. Kocsisra volt szüksége. Zsidókra meg nem bízta a lovakat. Cserébe hozta Oláhért Kovácsot. Lelkünkre kötötte, nehogy eláruljuk, hogy Kovács nem őskeresztény. Pedig a hadnagy a tüzérektől ugyancsak érdeklődött Kovács őskereszténysége felől. Hát nem is nézett ki valami nagyon őskeresztény ivadéknak.
A hadnagy napokon keresztül ott állt Kovács mellett. Amikor dolgoztunk, figyelte munkáját. Mi iparkodtunk úgy beosztani a munkát, hogy könnyen tudja végezni. Entellektüel volt. Lapát vagy csákány, fűrész vagy balta egyaránt esetlenül állt a kezében. Messziről látszott, hogy soha életében nem dolgozott ilyesmivel. Mi mentegettük, hogy ettől még lehet őskeresztény.
– Mi tudnánk hadnagy úr még néhány őskeresztényt mutatni, akinek még így sem áll a kezében a szerszám. Kovács tollal meg az eszével dolgozott.
Nem hitt nekünk. El is vitette vissza Kovácsot rövidesen. Neki csak őskeresztények által ásott bunker és futóárok a jó. Láng Bélát hozták helyette. Beszkárt kalauz Óbudáról. Öt már elfogadta őskereszténynek a hadnagy úr. Most Láng lett a társam Oláh helyett.
Ebben az időben történt, ebédosztás idején, az erdőből vezető útról munkaszolgálatos csoport jött felénk. A konyha ott volt az út mentén. Kíváncsian vártunk, kik ezek. Nincs velük keret. Ilyen munkaszolgálatosokat még nem láttunk. Talán nem is munkaszolgálatosok?
Azok voltak. A szudzsaiak, akik annak idején nem bírták a gyaloglást, és lemaradtak Szudzsában a németeknél. Ők azok, akiket mi már régen halottaknak hittünk. Legalábbis Rotyits akkori beszéde után úgy gondoltuk, hogy a németek tényleg elpusztították őket.
Teljes létszámmal jöttek. Csak Takács hiányzott közülük. Az emléklapos százados. Azt valami régi tiszttársa útközben ott fogta Kurszkban.
Valamennyien egészségesek voltak. Aránylag jó kondícióban. Ezernyi kérdés röpködött ide-oda. Itt hogy van? Ott hogy volt?
A csoporttal jöttek vissza Herczka Sanyiék is meg a többi sebesült, akik a Tim környéki aknaszedés közben sérültek meg, akik már meggyógyultak. Ezek is jól néztek ki.
A szudzsaiak dicsekednek, milyen jó sorsuk volt. Mi meg panaszkodunk.
– Hát akkor miért jöttetek vissza? Miért nem maradtatok ott?
– Féltünk, hogy közben hazamentek, mi meg itt maradunk.
Ónodi akkorát vakkantott dühében, mint egy veszett kutya.
– Hát ti még mindig a hazamenési hülyeségben szenvedtek? Látom, nem sokat okosodtatok a németeknél sem!
– Elzavartak benneteket a németek?
– Dehogy zavartak. Sőt! Tartottak vissza!
– Na, majd mentek haza a nem tudom hová… – mormogott még mindig Ónodi, és dühösen otthagyta a társaságot.
A fiúk meg dicsekedtek, hogy milyen jó sorsuk volt. Megkapták pontosan a katonai fejadagot, és maguk főztek maguknak. Jóformán alig vigyáztak rájuk.
– No, majd itt fognak!
Kicsit őrültnek és nagyon butának tartottuk őket. Azok meg nem értették meg, hogy miért vagyunk mi dühösek.
Ők még nem tudták, hogy régen elszállt már a fejünkből az illúzió a három hónap utáni hazatérésről. Szegények, ezek még hittek. Lejárt a három hónap – gondolták még siettek is; jó lesz a századdal együtt lenni, nehogy lemaradjanak a hazatérésről.
Mi már valamennyien tudtuk, hogy lemaradtunk. Nem nagyon sokára már ők is megtudták.
A váratlan találkozás napokig felkavarta egyhangú, baromi életünket. Új vitatéma volt. Helyesen cselekedtek-e a szudzsaiak vagy sem?
Valami fúrta azért oldalunkat. Hiába, ilyen az ember. A legrosszabb közepette is bízik a jóban. Talán mégis van valami esély a hazamenetelre, ha ezeket ilyen gyorsan ideirányították. Hiába, az ördög nem alszik, mindig kételyeket támaszt.
Néhány nap után végül is abban állapodtunk meg, hogy mi nem jöttünk volna.
Elkészült végre a tüzérségi figyelő is. Új munkát kaptunk. Messze az egész környék felett uralkodott a „Krétavár”. A térképen bizonyára más néven található az a jó magas domb, mely Archangelszkoje mellett emelkedik, közvetlen a Don partján. A mi katonáink azonban mindent elkereszteltek. A völgy, ahol a tüzérségi állások voltak, a „két forrás völgy” nevet kapta.
Új munkahelyünk csekély tizenhét kilométernyire volt szállásunktól. Itt is tüzérségi megfigyelőt kellett építeni. A munka sokkal nehezebb volt. Puha, fehér kőzetből állott a domb. A csákány bent ragadt, mintha agyagba vágtuk volna. Az egész domb belőtt terület volt. Nappal a legkisebb mozgás is tilos volt, nehogy az ellenség figyelmét odairányítsuk.
Itt is csak éjjel dolgozhattunk. Mindig holtfáradtan érkeztünk meg. Változás csak annyiban történt, hogy most hamarabb fejeztük be a nappali munkát, hogy erőltetett menetben még a sötétedés előtt a domb aljánál legyünk. Aztán fel a dombra. Mindenki csákányt és lapátot visz magával. Nehezen halad a munka. Kecskés csak a domb lábáig kísér bennünket. Ott átvesznek a figyelőben levő őrök. Azok vezetnek fel. Itt jó a félméteres futóárok is. A figyelő bunkere meg csak akkora, hogy éppen csak be tud bújni.
Éjszakánként alattunk ezüstösen csillog fel a Don vize. A túloldalon tábortüzek égnek. Nótaszó, harmonika hangja száll a túlról felénk. Spónerre gondolunk. Hideglelést kapna, ha a környéken nálunk egy gyufát látna felvillanni, vagy ha egy hangos szót mernénk kiejteni. A kocsi zörgése is elrémíti.
– Lehallgatják az oroszok – rémüldözik.
Odaát meg fényszórós autók robognak. Azok nem félnek. Azoknak tiszta a lelkiismeretük.
A „Krétavár” a környék legjobban megerősített pontja. A Don felőli lejtőn háromszoros lövészárok hálózat. Kitűnően kiképzett gépfegyverállások. A domb lábától a Donig elterülő rét pedig beaknásított terület. Itt áttörni lehetetlen. Ez a „vár” bevehetetlen. Az aknaterület és a domboldalon levő első sor lövészárok előtt a dombot munkaszolgálatosok bontják le. Tankcsapdát építenek. Ez is keserves munka.
Éjjel folyik a munka fent is, lent is. Öt munkásszázad építi a tankcsapdákat, lövészárkokat, bunkereket, tankfalakat, hordják a „spanyollovasokat” a Don partjára, telepítik az aknákat. Egyik-másik század szinte napok alatt olvad el az állandó tüzérségi és gépfegyver-tűzben.
Hiába, odaátról nem lehet megállapítani, ki barát, ki ellenség. A tankcsapda építést, a bunkerásást, a „spanyollovas” akadályépítést, a lövészárokásást is meg kell akadályozni. Egypáran ezt nehezen értették meg. Egyesek úgy gondolkoztak, hogy – mert erre kényszerítenek bennünket – lövészárkot ásunk, tankcsapdát, drótakadályt építünk, jogtalanul ér az „ellenséges” tűz. Mi megértettük, de sokat kellett erről beszélni. Örökös probléma volt.
Egyszer Práth Karcsi majd ökölre ment miatta Forbáth Lászlóval.
– Nem a magunk akaratából jöttünk a frontra – érvelt Forbáth.
– A katonák se, a legtöbbje.
– Jó, de mi nem lövünk.
– Csak jó védelmet építünk a fasisztáknak.
– Nem mindenki fasiszta, aki részt vesz ebben a háborúban a németek oldalán – árulta el nézeteit Forbáth. – Inkább csak szovjetellenesek, ezek ellen meg…
– Te ne bántsd a szovjetet – dugta Forbáth orra alá öklét Práth.
Nehezen csináltunk köztük rendet. De ez az eset is mutatta, hogy még mindig milyen szakadék volt a század két része között.
A szigetvári századot már másodszor töltik fel. Már csak huszonöten voltak, amikor a feltöltés megérkezett.
Az újonnan jöttek ötvenen voltak. Miskolc környékiek. Hogyan kerültek a szigetvári századhoz? Azt csak a magasságbeliek tudják.
Délután érkeztek. Este már munkára mentek. Reggel az ötvenből csak harminc jött vissza. Egy éjszaka húsz fő a veszteség. Megy a jelentés haza. Hősi halált haltak a haza védelmében.
Ellenséges golyótól? Igen. Többnyire. Csakhogy az ellenség nem a túloldalon, szemközt volt, hanem hátul.
Nemcsak a mi keretünk, hanem a többi is gyáva volt.
Ha belőtt területen dolgoztunk, akkor ők hátrább, jól védett bunkerben húzódtak meg. Aztán néha kedvtelésből szórakoztak. Lövöldöztek az ellenség felé. Csakhogy az ellenség és a bunker között ott dolgoztak a munkaszolgálatosok. A kerettagnak az is ellenség volt. Mentől hamarabb pusztul el a század, annál hamarabb mehet haza a keret.
Legalábbis ez volt a hiedelem az összes század kerettagjai között. Egy kis „vaktában” való lövöldözés meggyorsíthatja a hazatérést.
Sohase tudtuk megállapítani, hogy melyik oldalról jött a halálos golyó.
A fronton senki sem vizsgálja az elesetteket, hogy elölről vagy hátulról kapta-e a lövést. Nem boncolják fel, hogy magyar vagy orosz golyó oltotta-e ki az életét. Itt nincs sok teketória.
Ha van rá lehetőség, akkor valahol egy gödörben elkaparják. A katona sírjára ráteszik a csákóját. A muszos sírjára még azt sem. Az jeltelen marad. Ha meg erős a lövöldözés, akkor napokig ottmarad, ahol elesett. Meleg időben száz méterekre hullaszag terjeng. Az el nem földelt hulláké. Ha már kibírhatatlan, akkor a muszosoknak mégis ki kell menni temetni. Legfeljebb újabb hullák kerülnek a régiek helyére. Azok legalább néhány napig nem büdösek.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
