Német döntés: 178 Leopard tank Ukrajnának

Berlin, 2023. február 7. kedd (MB)

     Németország 178 Leopard 1 típusú tankot küld Ukrajnának Oroszország ellen – értesült a Magyar Békekör kedden.

     A berlini kormány biztonsági tanácsának ülésén született döntésről a Spiegel adott hírt beavatott, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

     Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette: „A nehéz támadó fegyverekkel nyíltan arra biztatják Ukrajnát, hogy elfoglalja területeinket. Az ilyen lépések belerántják a NATO-országokat a konfliktusba, és beláthatatlan eszkalációhoz vezethetnek”.

     Oroszország állandó ENSZ képviselőjének első helyettese New Yorkban tudatta: nyugati körökben manapság nyíltan hirdetik, hogy fel kell oszlatni Oroszországot, egyesek még etnikai tisztogatást is szorgalmaznak az oroszokkal szemben. Dmitrij Poljanszkij szerint az Európai Unió legbuzgóbb új tagjai „végső megoldást” akarnak keresni az „orosz problémára”.

     A „végső megoldás” kifejezést a nácik használták a zsidók kiirtására.

    Poljanszkij idézte Anna Fotyga lengyel európai parlamenti képviselőt, aki szerint szabad és független államokat kell létrehozni Oroszország helyett. Ez a gondolat visszaköszön Varsóban, Rigában, Tallinnban, Vilniusban és számos más kelet-európai fővárosban is, az Európai Parlamentben pedig Oroszország felbomlását népszerűsítő rendezvényeket tartanak – tudatta Poljanszkij.

      Mint 80 évvel ezelőtt, ismét szembe kell néznünk azzal, hogy az ellenség tönkre akarja tenni hazánkat és kultúránkat, Ukrajnát eszközül használja hozzá – mondta Oroszország ENSZ nagykövetének első helyettese.+++

Irán 44 évvel az iszlám forradalom után

Teherán, Budapest, 2023. február 8. szerda (MB)

     Az Iráni Iszlám Köztársaság február 11-én ünnepli monarchiát megdöntő forradalmának 44. évfordulóját – írja a Magyar Békekör.

     Az 1,6 millió négyzetkilométeren fekvő, 86,7 millió lelket számláló ország nehéz időket él át a nyugati szankciók és embargók miatt. Amióta felszámolta alárendeltségét a nagy nyugati monopóliumokkal szemben, és megszüntette a Shell, a British Petroleum és a Mobil-Exxon Pahlevi sah által biztosított kiváltságait, ádáz harcot kénytelen folytatni a fejlődésért és népének jólétéért. A Nyugat a tőkeberuházás megvonásával próbálja térdre kényszeríteni.

    Az Egyesült Államok mindeddig nem mutatott hajlandóságot, hogy visszatérése fejében az Iránnal kötött nemzetközi atommegállapodásba (JCPOA) véget vessen embargó-politikájának, melyben európai szövetségesei is osztoznak. Teherán viszont ragaszkodik a szabad kereskedelem jogához.

    Noha Irán – tiszteletben tartva az atom-megállapodást – békés célra használja a nukleáris energiát, az izraeli és az amerikai speciális szolgálatok támadásokat hajtanak végre atomerőműve és más objektumai ellen, s merényletekben oltják ki katonai vezetők és atomfizikusok életét. Ez történt 2020. január 3-án Bagdadban, amikor meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, majd Teheránban 2020. november 27-én, amikor Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudóst ölték meg.

     A nehézségeket kihasználva kívülről szítják a társadalmi elégedetlenséget, s a belső ellenzék finanszírozásával próbálják megdönteni a 44 évvel ezelőtt született köztársasági rendszert.

     Irán nagy árat fizet szuverenitásáért, de kitart mellette, és azokkal építi a kapcsolatait, akik egyenjogú partnerként kezelik, szankciók helyett szabadon kereskednek vele a kölcsönös előnyök alapján, nem pedig kisajátítani akarják gazdag természeti erőforrásait, gáz- és kőolajlelő helyeit. Teherán mind szorosabbra fűzi viszonyát Oroszországgal és Kínával, a BRICS közösséggel, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO), és az Eurázsiai Gazdasági Unióval (EAEU). Fontos katonai megállapodásokat is kötött a két ázsiai nagyhatalommal, mely több ízben is segítségére sietett, hogy szavatolja biztonságát a Perzsa-öböl térségében felvonuló amerikai flottával szemben.

    De időre van szükség ahhoz, hogy behozzák Ázsia viszonylagos gazdasági lemaradását a fejlett Nyugattal szemben, amely többek között Ázsia gyarmatosításának köszönheti jólétét. Döntően fontos az energetikai, a szállítási, a közlekedési infrastruktúra kiépítése, a kereskedelem új elszámolási rendszereinek kifejlesztése, többek között a dollár-alárendeltség enyhítéséért.

    Irán annak dacára sem zárja be kapuit a Nyugattal szemben, hogy az USA és az EU lényegében felfüggesztette együttműködését vele, és elszigetelésével igyekszik érvényt szerezni egyoldalú érdekeinek.

    Teherán aktív semlegességi politikát folytat. Úgy látja, ez az út vezet oda, hogy a Nyugat is egyenjogú félként kezelje, s ne kétségbe vonja szuverenitáshoz való jogát, hanem belássa, hogy saját érdeke is kivenni részét Irán fejlesztéséből.+++