A nő a sorompók között ragadt a kocsijával, meg sem próbált menekülni. Amikor meglátta a közeledő vonatot, olyan nyugodtan sétált el, mintha csak a boltba sétált volna egy parkolóból.
Ilyen életveszélyes közeli manővereket hajtott végre egy orosz Szu–35-ös egy amerikai F–16-os közelében
Egyre agresszívabbak az orosz pilóták az amerikaiak szerint, akik úgy vélik, hogy az ilyen helyzetek könnyen vezethetnek balesethez.
Az elmúlt két hónapban a fegyveres orosz harci repülőgépek többször is megsértették az Egyesült Államokkal kötött régóta fennálló megállapodásokat, amikor veszélyesen közel repültek amerikai vadászrepülőgépekhez Szíriában. Amerikai tisztek szerint a helyzet aggasztó, mivel szerintük ezzel vége az oroszok részéről az eddig ismert professzionalizmusnak, és ilyesmire eddig nem láttak példát az orosz légierőtől – írja a Wall Street Journal.
Az orosz repülőgépeknek ugyanis legalább három tengeri mérföld távolságra kellene maradniuk az amerikai repülőgépektől, az elmúlt hetekben ehhez képest legalább kétszer 150 méteres távolságon belül repültek az amerikai vadászokhoz. A lenti videón, amely állítólag április 18-án készült, az látható az F–16-os kameráján, ahogy egy orosz Szu–35-ös repülőgép elfogó műveletbe kezd az amerikai vadász közelében – írja az esetről az EurAsian Times.
Videón, ahogy „Kazincbarcika legokosabb kutyája” átkel a zebrán
A BpiAutósok főleg a budapesti autós közlekedésről jelentet meg videókat, de most kivételt tettek, a budapesti kutyás közlekedésről posztoltak egyet.
Pontosabban az önálló kutyás közlekedés egy megható esetéről. A videó Kazincbarcikán készült és alighanem a legokosabb kazincbarcikai eb látható rajta, de mindenképpen a KRESZ-hez leginkább ragaszkodó kutya.
A videó főszereplője ugyanis a KRESZ szabályt betartva a gyalogátkelőn kel át.
„Jól látszik a videó elején, hogy a kutyus még azt is észreveszi, hogy a fehér furgon bizony nem fogja elengedni ezért megáll és megvárja míg az elhalad. Ezután megkezdi az átkelést, majd újra gondosan meggyőződik arról, hogy megkapja-e az elsőbbséget. Tapasztalja, hogy igen, ezért szépen, szabályosan áthalad a gyalogátkelőn” – írják a szép és ritka átkelésről.
A múlt hét legizgalmasabb gondolata kétségkívül Csányi Sándortól, az OTP elnök-vezérigazgatójától hangzott el. A magyar gazdaság utolsó mohikánja ő, aki még megengedheti magának, hogy azt mondja, amit gondol és emellett igazi gazdasági erővel rendelkezik. Ezért nagyon érdemes odafigyelni szavaira, páratlan autonómiája és tudása megkerülhetetlenné teszi.
Ha valakit ma megkérdeznek Magyarországon, hogy minek köszönhető nálunk az elszabadult infláció, akkor nagy eséllyel azt a választ kapjuk, hogy a brüsszeli szankciók miatt történik. Jól működik tehát a kormánypropaganda, amire több százmillió forint adófizetői pénz ment el és még nincs vége. Az állítás ugyanakkor formállogikailag sem stimmelhet, hiszen a többi európai országot ugyanúgy érintik a szankciók, mint minket, mégis átlagosan fele akkora az uniós infláció, mint a magyar. Ezt persze a gazdaságilag dörzsöltebbek igazán tudják, még a fideszesek is, de a valóságról az utóbbiaknak hallgatniuk kell. Most először fordult elő, hogy egy potentát e kérdésben ki meri mondani: a király meztelen.
Lehet, hogy kevesebbet kellett volna költeni a 2022-es országgyűlési választások előtt, mert azért a fogyasztói árindex nem egyenlő a háborús inflációval.
Csányi Sándor nagyon pontosan fogalmazott az Indexnek. A háborús infláció nagyságát kiválóan mutatja az uniós átlag, a magyar fogyasztói árindexben pedig azontúl vastagon benne van a választási költségvetés ára. Orbán Viktor nem bízta a véletlenre újraválasztását. Csányi Sándor szavaiban még az a gondolat is részben fellelhető, hogy ennyit szerencsétlenkedő ellenzék mellett kevesebbet is elég lett volna kivenni Orbánéknak az állami költségvetésből önmaguk újraválasztása érdekében. Ennek ára a banki különadókon keresztül egyébként közvetlenül Csányi Sándor zsebét is érinti, de ezért nem igazán haragszik.
El tudom fogadni, hogy plusz terheket rójanak átmenetileg a bankszektorra vagy bármely más szektorra annak érdekében, hogy helyreálljon a gazdasági egyensúly.
A végső választási számla persze az embereknél landol az infláción keresztül és nem olcsó ez nekünk. A választások idején, 2022 április 3-án már jó ideje dörögtek a fegyverek keleten, emlékeztetőül 2022. február 24-e óta, így csak a hülye nem tudta, hogy jön a háborús infláció, vagyis az állami költekezésnek satuféket kellene nyomni. Ehhez képest a választások miatt gázt adtunk, így nem véletlen, hogy most ott álldogálunk az inflációs rangsor utolsó helyén és nagyon nézzük, hallgatjuk a kormánypropaganda által válaszként kínált sületlenségeket a fogyasztói árindex száguldásának okáról.
Sokba került tehát nekünk Orbán Viktor újraválasztási kampánya, aminek fedősztorija most a közbeszéd tematizálása a „dollárbaloldalról”. A két összeg, amit a kampányukra fordítottak az üzekedők persze köszönőviszonyban nincs egymással, de ez ma már semmit nem jelent a rögvalóságtól elszokott közönségnek. Egyharmad mindentől függetlenül ideszavaz, másik harmad oda, harmadik harmad pedig megundorodva a magyar politikától egyszerűen befordult saját világába, hogy ott találja meg a boldogságot. A társadalom háromfelé szakítása tökéletesen sikerült és ez a helyzet hosszútávon garantálja Orbán Viktor hatalmát. A király tehát marad, akár meztelen, akár nem és akármit is mond a magyar gazdaság mohikánja. És ezt persze ő is tudja, így még azt sem kell feltételeznünk, hogy nagy kockázata lenne mostani igazmondásának. (piacesprofit.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…ennyit szerencsétlenkedő ellenzék mellett kevesebbet is elég lett volna kivenni Orbánéknak az állami költségvetésből önmaguk újraválasztása érdekében. Ennek ára a banki különadókon keresztül egyébként közvetlenül Csányi Sándor zsebét is érinti, de ezért nem igazán haragszik…”
-Miért is haragudna? Hiszen ezeket a banki KÜLÖNADÓKAT IS a magyarokra hárítják át a bankok, tehát ŐK KÁROSODÁS NÉLKÜL megússzák a minimális zsebkarcsúsítást! Amiért természetesen Csányi is benyújtja majd a cechet a vajdának! Aki persze boldogan fogja fizetni a számlát az ő láthatatlan kiályi gúnyáját összefércelőknek – így Csányinak is!
EGÉSZEN ADDIG FOG EZ ÍGY ZAJLANI, AMÍG „EZT AZ ELLENZÉKET” EGY VALÓDI NÉPPÁRTI POLITIKAI ERŐ EL NEM KERGETI! (De sajnos van egy ennél sokkal rosszabb „megodási” verzió is!)
1913 novemberében Horthy sorhajókapitánnyá lép elő. Ez ezredesi rangnak felel meg. Abban a társadalmi körben, amelyben ő mozog, és a tengerészetnél, ahol a tengerésztisztek számon tartják az előléptetéseket, nagy meglepetés ez, hiszen őfelsége mindössze két esztendeje nevezte ki fregattkapitánynak.
Az udvari pletyka szerint mindez nem érthetetlen, nem is meglepetés. Horthy ugrásszerű előléptetésének még akkor is a felesége a kijárója, ha már nem találkozik Károly főherceggel.
Horthy mostani kinevezésekor a háttérben áll Auguszta főhercegnő is. Tisza szívesen támogatja a reformátusokat, köztük a régi baráti családot, a Horthyakat az előmenetelben. Nélküle Horthy bátyja, István nem lehetne a székesfehérvári huszárezred parancsnoka. Öccse, Szabolcs, Szolnok megye főispánja. A Tisza-rendszer oszlopos tagja Horthy Jenő is, aki felesége Bethlen Rózsa grófnő révén nagybirtokos.
1913 novemberében lejár Horthy négyéves szolgálati ideje az udvarban. Vissza kell térnie a tengerészethez. Paar gróf főhadsegéd javaslatára – ismét messzemenő pártfogásra – Ferenc József fél évvel meghosszabbítja szárnysegédi szolgálatát.
május 1-vel megszűnik eme beosztása.
Mielőtt visszatérne a tengerészethez, két hónap szabadságra megy. Elköltözik a kastély szolgálati lakásából. Megszokta azonban Bécset. Itt remél tengerészeti karriert, amit ő is, de még inkább a felesége készít elő. Ezért, bár saját villájuk van Polában, nem költöznek vissza. A Bécs melletti előkelő Badenben bérelnek villát.
A nagyhatalmak imperialista politikája következményeként a már régen érlelődő világháború kitörése 1914 nyarán jut el a kirobbanásig. Anglia-Franciaország a két nagy ipari vezető és egyben imperialista nagyhatalom uralta a világ nagy részét. Ipari fejlődésében Németország az elmúlt fél évszázadban utolérte Angliát és Franciaországot. Velük versenyben Németország új piacokat és nyersanyagforrásokat igényel. Ezekhez a világ újrafelosztásával juthat.
Németország a rohamos ipari fejlődése következtében ekkor már a legerősebb szárazföldi katonai hatalom. Céljául tűzi ki, hogy Angliát az európai kontinenstől elszigeteli, majd szárazföldi úton előrenyomul India felé. Fenyegetve ezzel az angolok e legnagyobb és legértékesebb gyarmatát, a német imperializmus szövetségese Ausztria-Magyarország.
Az angol imperializmus célja az, hogy megvédje világuralmi vezető szerepet és óriási gyarmatbirodalmát. Szövetségese ebben Franciaország, amely a második legnagyobb gyarmatbirodalom. Vissza akarja szerezni az 1870-71-es porosz-francia háború idején elvesztett Elzász-Lotharingiát és részesedni akar a német gyarmatokból. Az angolok által vezetett nagyhatalmi szövetség harmadik résztvevője a cári Oroszország.
1914 nyarán a két világhatalmi imperialista rendszer között a Balkán-félsziget és mindenekelőtt Szerbia miatt alakul ki háborús nemzetközi válság. Németország és Ausztria-Magyarország a Balkán-félszigeten és Törökországon át kíván eljutni a Közel-Kelet olajtermelő országaiba. Útjuk első állomásaként tervezik az ekkor mindössze négymillió lakosú Szerbia meghódítását.
Ausztria-Magyarország annyiban is érdekelt e hódító tervekben, mert továbbra is rabságban akarja tartani a területén élő, függetlenségre törő mintegy harmincmillió szláv és egyéb nemzetiségű elnyomott lakosságot. Magyarország közel 20 millió fős lakosságának mintegy a fele nem magyar nemzetiségű. A cári Oroszország sajátos külön pánszláv és imperialista érdekből támogatja a monarchia szomszédságában kialakult nemzeti államokat, mindenekelőtt Szerbiát. Elősegíti az elnyomott nemzetiségek ama törekvését is, hogy kiválva a monarchiából, önálló nemzeti életet éljenek. Oroszország e jelszóval akar előrenyomulni a Balkánon.
Oroszország az Osztrák-Magyar birodalomhoz tartozó szláv- lakosságú Galícia és Bukovina meghódítására is törekedett. Törökország ellen is fellépett annyiban, hogy az orosz hadiflotta a Fekete-tengerről a Boszporusz tengerszoros elzárt vizein át kijuthasson a Földközi-tengerre.
Ausztria-Magyarország, hogy megakadályozza az orosz hódító terveket és saját hódító célját elérje a Balkánon, sorsát a császári Németországhoz kötötte.
Anglia-Franciaország-Oroszország – együttes nevükön az antant hatalmak – ellenzik Németország és Ausztria – együttes nevükön a központi hatalmak – hódító politikáját a Balkánon és bárhol a világon. Célkitűzésük, hogy megtörjék Németország szárazföldi és tengeri hatalmát és a vele szövetséges Ausztria-Magyarországot.
Az egyébként egymással szembenálló országok uralkodó körei egyformán célkitűzésüknek tekintik felhasználni a háborút belső politikai helyzetük megszilárdítására. Le akarnak számolni a forradalommal fenyegető szociáldemokrata munkásmozgalmakkal és a világszerte szélesen terjedő nemzeti függetlenségi törekvésekkel.
Az imperialista nagyhatalmak mindeme ellentéte vezet ahhoz, hogy a világháború kirobbanása számos okból megtörténhet. Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és Conrad von Hötzendorf báró, az osztrák-magyar hadsereg vezérkari főnöke, azzal indokolja Ferenc József császárnál, hogy indítsanak háborút Szerbia ellen:
– Ha csapataink bevonulnak Belgrádba és ott mi leszünk az urak, biztosítjuk ezzel befolyásunkat az északnyugati Balkánon és általában a Balkánon. Most kell leszámolni Szerbiával, mert ha elhalasztják, a monarchia rövidesen egyidejűleg keveredik háborúba Oroszországgal, a balkáni államokkal és az egyelőre még a háborúra fel nem készült Angliával és Franciaországgal. Velük tart majd Olaszország is, amely igényli az Adria menti olasz lakosságú osztrák területeket és emiatt máris kétes értékű a szövetsége Németországgal és Ausztria-Magyarországgal.
Horthy mint részben közvetlen szemtanú számol be a világháború kitörésének eseményeiről, őfelsége egykori szárnysegéde még ötven esztendő múltán is mentegeti könyvében azt a Habsburg-rendszert, amely évszázadokon át megakadályozta Magyarország függetlenségének elnyerését, és az első világháború nagy áldozatokat követelő vérözönébe taszította a birodalmat és vele a magyar népet.
Horthy 1914. június 28-án, vasárnap, kéthónapos szabadságát befejezve, Bécsből gépkocsin Székesfehérvárra érkezik látogatásra bátyjához, Horthy Istvánhoz, az ott állomásozó 13. huszárezred parancsnokához. Fivére aggodalmat sejtető arccal fogadja. Elmondja: éppen most érkezett a megdöbbentő hír: meggyilkolták a Bosznia-Hercegovinába látogató Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
Horthy szerint e látogatás nem a kellő időben történt. Ferenc Ferdinánd éppen a szerbek nemzeti ünnepén tartotta bevonulását Szarajevóba. E napon a szerb nép az 1389. rigómezői ütközetre emlékezik, és nemzeti érzésének szenvedélyes módon ad kifejezést. A városháza felé tartó ünnepi bevonulás alkalmával történt az első merénylet. A gépkocsik sorába bombát vetettek. Ekkor csak a trónörökös szárnysegéde sérült meg.
A főherceg gépkocsija a városházáról visszatérőben befordult egy mellékútra. Csak lassan haladhat az előtte szétváló, sűrű tömegben. Ezt az alkalmat használja fel Gavrilo Princip szerb diák. A gépkocsi közvetlen közelébe férkőzik, és pisztolyából két lövést ad le a főhercegi párra. Hohenberg hercegnő haldokolva hanyatlik férje vállára, aki maga is halálos sebet kap.
Maugrin budapesti francia főkonzul két nappal a szarajevói merénylet után azt jelenti Viviani külügyminiszternek: a trónörökös és felesége meggyilkolásának híre Budapesten nem okozott olyan megdöbbenést, melyet mély szomorúságnak lehetne nevezni. A közönség falja az újságokat, de bajos volna nála mélyebb érzelmeket felfedezni. Csupán néhány, a középületekre kitűzött fekete lobogó jelzi a gyászt, és hogy a vendéglőkben és kávéházakban nem szól zene, ami nélkül pedig Pesten nincs élet.
Horthy emlékezésein sem érződik, hogy különösebben gyászolná Ferenc Ferdinánd váratlan halálát. Nem kell tovább alakoskodnia. Újból ideáljának és családja nagy barátjának mondhatja Tiszát. Egyébként is csak előnyt jelenthet számára a trónörökös meggyilkolása. A rangján aluli házasság miatt nem Ferenc Ferdinánd gyermekei közül kerül ki a trónörökös. Ezen, ha megérte volna uralmát, bizonyára változtatott volna. Ez most már nem történhet meg. – Utóda Károly főherceg.
Szerte a birodalomban találgatják, mit várhatnak az új trónörököstől, a fiatal Károly főhercegtől? Tulajdonképpen semmit sem tudnak róla. Eddig keveset szerepelt a nyilvánosság előtt.
Horthyéknak nincs mit találgatniok. Károly főherceg irántuk érzett meleg barátsága, s most ehhez még a váratlan trónöröklése, gyors karrierjük biztosan remélt záloga.
A nemzetiségek szabadságát elnyomó és Szerbia ellen régóta háborúra készülő Ausztria-Magyarországnak a merénylet alkalmat ad a katonai leszámolás diplomáciai előkészítésére.
Ferenc József császár-király kikéri Vilmos császár véleményét. Válaszként tudtul adja, hogy Németország feltétlenül támogatja a monarchiát katonai akciója esetén, amelyet meg is követel szövetségesétől.
július 23-án Ausztria-Magyarország provokáló hangú jegyzéket juttat el Szerbiához. Ennek feltételeit még elküldői is elfogadhatatlannak tartják. A szerb kormányt vádolják a trónörökös elleni merénylet megszervezéséért. Háborús fenyegetéssel követelik a merénylet – állítólag Belgrádban tartózkodó – szervezőinek megbüntetését. A vizsgálatot Ausztria-Magyarország küldöttei akarják elvégezni. Számos egyéb megalázó politikai feltételt is szabnak, amellyel beavatkoznak Szerbia belügyeibe. E feltételek elfogadása Szerbia függetlenségének feladását jelentené. Ausztria-Magyarország részéről ez a politika egyenes folytatása az osztrák-magyar háborús körök eredeti céljának, Szerbia meghódításának, aminek Ferenc Ferdinánd volt a legfőbb hirdetője.
Szerbia 1914. július 15-én oly módon válaszol Ausztria-Magyarország követeléseire, hogy engedményekkel lehetővé tegye a tárgyalásokat, és megakadályozza a háborút. Ennek érdekében a monarchia több súlyos követelését elfogadja. Azt azonban, hogy a vizsgálatot Belgrádban az osztrák-magyar hatóságok kiküldöttei folytassák a merénylet ügyében, mint az ország függetlenségét durván sértő követelést visszautasítja. Erre a monarchia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szerbiával. Már csak a hadüzenet formai bejelentése marad hátra.
Diplomáciailag az antant hatalmak sem tétlenkednek. Oroszország és Franciaország kijelenti: kész segítséget nyújtani Szerbiának Ausztria-Magyarország háborús fenyegetésével szemben. Az viszont, hogy Németország kiáll Ausztria-Magyarország mellett, bizonyossá teszi: Anglia támogatja Szerbiát.
Ausztria-Magyarországnak emiatt kell még most, az utolsó pillanatban is mérlegelnie a kialakult világhatalmi helyzetet, hogy háborúban a kicsinyke Szerbia miatt szembekerülhet az ország erejét meghaladó angol, francia, orosz világblokkal. Ferenc József császár, hogy ezt elkerülje, hajlandó lenne elfogadni Szerbia békülékeny válaszát. Németország azonban minden befolyását latba veti, hogy rábírja Ferenc Józsefet a hadüzenetre. A német nagyvezérkar ezt az időszakot, 1914 nyarát tartja a legalkalmasabbnak a világháború kirobbantására. Fegyverkezésével ekkor már előbbre jutott, mint Anglia és Franciaország. Úgy véli, ha ezek időhöz jutnak, a legközelebbi három-négy évben utolérik a felkészülésben. Akkor nem valósulhat meg a Nagy-Németország terv, hogy az elfoglalt területeken egyedül a németek fognak uralkodni, ők gyakorolják a politikai jogokat, földet szerezhetnek. Érezni fogják, hogy a felsőbbrendű fajhoz tartoznak: megengedik, hogy az alantas munkát az uralmuknak alávetett külföldiek végezzék el.
Vilmos német császár emiatt nem akarja, hogy Ausztria-Magyarország elfogadja Szerbia békülékeny válaszát.
A népek, ahogy telnek a napok, remélik: legalább annyiban elsimul Ausztria-Magyarország és Szerbia ellentéte, hogy ebből nem keletkezik világháború.
Vilmos császár azonban nem akar békét. Most már Ferenc József sem. Még nem érkezik meg a német császár hivatalos válasza, hogy háború esetén teljes erővel támogatja a birodalmat, amikor Ferenc József behívatja Conrad von Hötzendorfot, a vezérkar főnökét, hogy meghallgassa tervét a Szerbia elleni támadásra. Az uralkodó mindenben egyetért vele, csak azt kérdezi meg tőle:
– Biztos-e ön Németország támogatásában?
A vezérkar főnöke azt feleli: minden órában várják Vilmos császár igenlő válaszát. Megkérdezi őfelségét: – Ha Vilmos császár válasza az, hogy Németország mellettünk áll, akkor háborúba megyünk Szerbia ellen?
– Akkor igen …
A válasz megérkezik. Őfelsége Vilmos császár a Balkánon fennálló nehézségek legradikálisabb és legjobb megoldását a Szerbia ellen irányuló rögtöni beavatkozástól várja. A nemzetközi viszonyok szerint is a mostani időpontot kedvezőbbnek tartja egy későbbinél.
Az osztrák és a magyar kormány július 7-i közös minisztertanácsán Berchtold gróf, a monarchia külügyminisztere hivatalosan bejelenti: Németország azonnali akciót kíván. Ellenkező esetben a katonai szövetség felbontását helyezi kilátásba.
Ausztria-Magyarország részéről a hadüzenet egyelőre mégis elmarad.
Tisza István akkori magyar miniszterelnökről ekkor terjed el az a legenda, hogy ellenezte a hadüzenetet. A későbbi Horthy-korszak történelme is így tanítja. A valóság az, hogy Tisza akarta a háborút. Csak nem most, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása alkalmából.
Amikor Ferenc József megkérdezi Tisza véleményét a Szerbia elleni háború megkezdéséről, írásban válaszol. A nemzetközi helyzetet, a katonai erőviszonyokat – úgymond – nem tartja alkalmasnak a háborús leszámolásra. Aggasztja Románia magatartása is, hogy esetleg háborút indít Erdélyért. Ha a trónörökös meggyilkolása valóban kedvező okot ad is a háború megindítására, ezt mégis el kell halasztani. Nem az ok a fontos. Ha eljön a rajtaütés mostaninál megfelelőbb időpontja, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet háborús okot kitalálni. Egyelőre a legsürgetőbb feladat olyan helyzetet teremteni a Balkánon, amikor az erőviszonyok Ausztria-Magyarországra nézve háború esetére kedvezőbbek lesznek, mint a jelenlegi.
Berlinben várják közben a monarchia Szerbia elleni akcióját. Amikor ez Tisza ellenzése miatt nem történik meg, Vilmos császár közli Ferenc Józseffel: Németországban nem értenék meg, ha az adott alkalmat elszalasztanák, anélkül hogy csapást mérnének Szerbiára.
Tisza még ekkor is megmarad amellett, hogy a háborúval várni kell. Attól tart – indokolja hogy Románia csatlakozik az antanthoz, és hadseregével bevonul Erdélybe. A románlakta vidéken felkelés tör ki, és oldalba támadják a Szerbia ellen harcoló osztrák-magyar hadsereget. Ez vereségére vezetne. Út nyílna az ellenség előtt Budapest és Bécs felé, ami máris eldöntené a háború kedvezőtlen kimenetelét.
Július 14-én Tisza Bécsbe utazik. Berchtold gróf közös külügyminisztertől megtudja, hogy Románia biztosan semleges marad. Ezek után Berchtold még aznap megelégedéssel jelenti az uralkodónak: a Szerbiának adandó háborús ultimátum tekintetében Tiszával teljes megegyezés jött létre … A Belgrádhoz intézendő jegyzék Tiszával megbeszélt szövege olyan, hogy a háborús döntés valószínűségével kell számolni.
Ugyanaznap Tisza felkeresi Németország bécsi nagykövetét, és magát mentegetve, amiért eddig feltartóztatta az eseményeket, kijelenti: – Nehezen határoztam el magam arra, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan, minden erővel helyt fogok állni a monarchia nagyságáért …
Tschischky német nagykövet ezt szó szerint jelenti Vilmos császárnak, aki annál a mondatnál, miszerint Tisza most már szilárdan kiállt a háború mellett, a jelentés szélére odaírja: – Végre egy férfi!
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni
Szlovénia – a munka ünnepe második napja (munkaszüneti nap)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A NATO felderítő repülőgépei az orosz haditengerészet és a légierő hatalmas csapására vártak mára virradóan.
Az orosz hadsereg várható csapását és egyéb katonai tevékenységét a Fekete – tenger térségéből figyelte az amerikai RQ-4B Global Hawk és a P-8A Poseidon.
A tengeren pedig hajókat és tengeralattjárókat láthattak mozogni összesen 24 rakétával. A távoli bázisokról a Tu-95 stratégiai bombázók egyre közelebb kerültek a rakétakilövő vonalhoz.
Aztán ahogyan az várható volt, elindultak az orosz rakéták a célpontjaik felé.
02:30 körül 9db. Tu-95 – ös rakétahordozó az Olenegorszk – bázisról (Murmanszki régió) és két Tu-160 – as a Kaszpi-tengerről indítottak rakétákat Ukrajna szerte lévő célpontokra – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka.
Összesen 18 darab H-101/Kh-555 légi indítású cirkálórakétát lőttek ki. A kijevi propaganda szerint ebből 15-öt állítólag lelőttek.
Kijevet, és a dnyepropetrovszki régióban lévő Pavlovgrad katonai célpontjait érték a legnagyobb csapások.
A helyi lakosok lefilmezték a rakéták érkezését május 1 – én éjszaka Pavlogradban.
A pavlovgradi vasúti csomópont egy időre biztosan kiesett a forgalomból.
De persze nem csak rakétázás volt! Hiszen az orosz hadsereg ma is folytatta a „Z” hadműveletét
Bahmutban a helyzet meglehetősen bonyolult, tovább folynak az intenzív harcok – mondta Alekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
A Military Media Center ukrán forrás szerint a vezérezredes vasárnap több irányt is felkeresett a harcterületeken, és felmérte a front helyzetét.
„Folytatódnak az intenzív ellenségeskedések Bahmut irányában. Az orosz erők számos támadást hajtottak végre, több irányba próbálva áttörni állásaink védelmét” – mondta.
A Wagner távirati csatornája arról számol be, hogy Bakhmut nyugati negyedében továbbra is heves harcok folynak.
„2,9 négyzetkilométernyi terület marad az ellenség irányítása alatt” – áll a jelentésben.
Az orosz HM mai fronthelyzeti jelntésében megemlíti, hogy a mai napon a VSzU kb. 330 katonát vesztett Artyomovszkban. (Tegnap ez a szám több volt mint 600.)
Velük együtt az ukrán hadsereg mai élőerő vesztesége meghaladja az 540 főt.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ferenc pápa eljött Magyarországra, hogy segítsen neki békében élni és fejlődni. Azt üzente a világnak Budapestről, hogy az együttműködés szellemében alakítsa jövőjét, ne elzárkózzon a másiktól, hanem befogadja, mint tette Jézus mindenkivel.
A Római Katolikus Világegyház vezetője puszta jelenlétével is támogatásban részesítette a békepolitikát, amelyet Magyarország képvisel napjaink háborús konfliktussal terhelt világában.
„Mindnyájunk feladata, hogy ápoljuk kapcsolatainkat a testvériség és az együttműködés szellemében anélkül, hogy megosztanánk magunkat, kizárólagos környezetnek tekintenénk saját közösségünket, és hagynánk, hogy ki-ki a maga terének védelmével foglalatoskodna. Meg kell nyílnunk az egymás iránti szeretet előtt” – mondta Ferenc pápa a Kossuth téren egybegyűlteknek, egyetemes erkölcsi útmutatással egy olyan világ felé, mely szembenállás helyett az együttműködés pillérén nyugszik.
A békés együttélés és együttműködés melletti kiállás különösen fontos akkor, amikor a NATO felvenni készül soraiba Ukrajnát, és ezzel közvetlenül is háborúba akar szállni Oroszország ellen, hadba kényszerítve hazánkat is.
Ferenc pápa nemcsak világosan látja, hogy Európa szívében népünk fennmaradása forog kockán, hanem kiutat is mutatott a válságból az egymásra találás, és a kiegyezés szellemében.
„Köszönöm, hogy eljött hozzánk, hogy találkozzon népünkkel, mely ezer éve szeretettel osztozik abban a nyugati kereszténységben, melyről a Nyugat – mint többször is elhangzott, megfeledkezett. Köszönöm, hogy elhozta hozzánk a párbeszéd és a béke üzenetét, mely ma különösen időszerű” – mondta Erdő Péter bíboros a Kossuth téren Ferenc pápának és a világnak.+++
A vajda irodáját vezető állattitkár szerint az egyháznak adott állami pénz kamatostul megtérül
Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik, azonban az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal – mondta Nagy János.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki irodátvezető államtitkára vasárnap a frissen átadott alcsútdobozi református templomban tartott istentisztelet során beszélt arról, hogy az állam az egyházaknak adott forintokat kamatostul kapja vissza, hiszen a megmentett életek, a megvédett családok a nemzetet gazdagítják.
Nagy János úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik, azonban az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az állam támogatja az egyházakat, ahogy Alcsútdobozon is 153 millió forinttal, hogy végezhessék szolgálatukat – tette hozzá.
„Tartozunk az egyházaknak, hiszen a rendszerváltozáskor az egyházak töredékét kapták vissza annak a vagyonnak, amit a kommunisták elvettek tőlük”, márpedig az egyházi intézmények, iskolák, karitatív szervezetek, közösségi házak egész közösségeket szolgálnak.
Arról is beszélt a Orbán titkára, hogy a koronavírus-járvány, a háború, az infláció sok bizonytalanságot szült. Úgy véli, ilyenkor kell visszanyúlni a forrásokhoz: 500 év protestantizmusa és 1000 év államisága mellett „dolgozva imádkozni és imádkozva dolgozni”. (HVG)
Bal-Rad komm: „…Tartozunk az egyházaknak, hiszen a rendszerváltozáskor az egyházak töredékét kapták vissza annak a vagyonnak, amit a kommunisták elvettek tőlük”, márpedig az egyházi intézmények, iskolák, karitatív szervezetek, közösségi házak egész közösségeket szolgálnak…”
-Hát itt tartunk Drága Felejim! Az államalapító István király „…Kálmán király kérésére írt legendájában Hartvik elmeséli, hogy amikor a beteg István király érezte halála közeledtét, „előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak.
Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek.
E szavak után a kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: ‘Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.'”
Eszerint tehát az ágyban fekvő, haldokló király úgy ajánlotta Szűz Mária oltalmába az egyházat, a papságot, a népet, az urakat és önmagát, ahogyan a keresztre feszített Jézus ajánlotta a lelkét Isten kezébe (Lk 23,46).
Hartvik püspök erősen eszményít, amikor így festi elénk Szent Istvánt. A korábban, László király idején keletkezett nagy legenda egyik megjegyzéséből kiindulva megalkotja a haldokló király felajánló imájának látványos dramaturgiáját. Egyszeri, ünnepélyes felajánlásról ugyanis a nagy legendában nincsen szó. Ez valamiért Kálmán király udvarában fontos lehetett, László király teológusai azonban, akik István király szentté avatására készülődtek, még valamelyest árnyaltabban gondolkoztak az ország felajánlásáról. Nem egy felajánlásról, hanem felajánlások szakadatlan soráról tudtak…Az a szüntelen országfelajánlás, amelyről István nagy legendájában olvasunk, valójában a tisztességes, cselekvő politika, amely a gyorsan változó, bonyolult helyzetekben is képes az örökkévalóság szempontjából helyes döntéseket hozni…” – írja a történetről a pecsiegyhazmegye.hu.
-Tehát államalapítónk a MAGYAROK ORSZÁGÁT MÁRIA OLTALMÁBA AJÁNLOTTA!
A Máriát pedig a sajátjának valló egyház élt is a nagyvonalú felajánlással! „OLTALMÁBA” VETTE a magyarok országát! Olyannyira „oltalmazta”, hogy SAJÁTJAKÉNT kezelte! A magyarok pedig több mint ezer éven keresztül FIZETTEK ezért a meglehetősen sajátságosan értelmezett „oltalomért”! VÉRREL – VEREJTÉKKEL! Aligha állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk: Európa népei közül mi – MAGYAROK – voltunk azok, akik a legtöbbet adóztunk az egyháznak! Amely SAJÁTJAKÉNT TEKINTETT RÁNK, és KEZELT/KEZEL IS bennünket!
Meg is kaptuk ÉRTE – VISZONZÁSKÉNT – a déli harangszót!
A „büdös” kommunisták pedig a 45 esztendei „uralkodásuk” alatt LEGFELJEBB az évezrednyi adományozás begyűjtésére szolgáló egyházi ingatlanokat, és népbutító intézményeiket államosították, és alakították át azok jelentős részét A KÖZÖSSÉGI TÁRSADALOM CÉLJAIT SZOLGÁLÓ itézményekké!
Ezeket az intézményeket ADTA VISSZA a rendszerváltást kivitelező hazaáruló politikai garnitúra a KEDVEZMÉNYEZETTNEK! Plusz egy nagy csomó adományt, amit a magyar nép verejtékes munkájával teremtett meg! Amikből pedig lettek KIVÁLTSÁGOS EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK, KÖZPÉNZEKEN FINANSZÍROZVA! Pontosan úgy, mint 1945 előtt!
A vajda állattitkárának figyelmébe ajánlanánk:
A tízparancsolat
1. Ne tisztelj más isteneket. 2. Ne csinálj faragott képet (bálványt) és ne imádd. 3. Isten nevét hiába ne mondd. 4. Szenteld meg a hetedik napot. 5. Tiszteld apádat és anyádat. 6. Ne ölj. 7. Ne törj házasságot (ne paráználkodj). 8. Ne lopj. 9. Ne tégy hamis tanúságot. 10. Ne kívánd, ami embertársadé.
A mi kérdésünk: MENNYIT TARTOTOK BE EZEKBŐL TI ÁLSZENTESKEDŐ, KAMATSZEDŐ KUTYÁK?!
A német imperializmus továbbra is messzemenően támogatja a Habsburg-monarchia balkáni törekvését, hogy megvetve lábát Törökországban, kijusson a Közel-Kelet országaiba. Ennek első állomása lenne az akkor mindössze négymillió lakosú Szerbia meghódítása.
E közös háborús politika szorosabbra fűzésére II. Vilmos német császár Bécsbe érkezik. Paar gróf Horthyt is beosztja melléje, őfelsége minden uralkodó vendégének császári és királyi díszszolgálatot bocsát rendelkezésére.
Emlékirataiban Horthy nem ír a császári látogatás politikai jelentőségéről, a közeli világháború előkészítéséről. Egyetlen epizódot említ. Amikor a császár Bécsbe érkezve kitekint a vonat ablakán, hangosan felkiált: – Ezt a látványt sohasem felejtem el! … – Az állomás épülete előtt, a vonattal szemben tizenkét udvari fogat áll egymás mellett. Amikor a vonat befut, a pompás fehér lipicaiak nemes fejtartással követik a Balra nézz! vezényszót.
A balkáni háborús válság egyik fő intrikusa, Nikita montenegrói király mellett is teljesít Horthy díszszolgálatot. Politikáról ez alkalommal sem ír. Mindössze arról, hogy a király elé küldött előkelőségekkel együtt a fogadására ő is elébe utazott Triesztig. Nikitát Bécsbe érkeztével Ferenc József kinevezi az egyik gyalogezred élére. Az ügyes bécsi szabók egy nap alatt elkészítik egyenruháját. Ez annyira megnyeri tetszését, hogy mindaddig viseli, amíg Triesztben újra hajóra száll.
Péter szerb király tervezett látogatásával kapcsolatban Horthy már észreveszi a politikát. Ferenc József meghívja látogatóba, de az utolsó pillanatban, gyengélkedésre hivatkozva lemondja fogadását. Horthy ezt igen sajnálatosnak tartja, mert a látogatás megjavíthatta volna a monarchia és Szerbia viszonyát. A lemondás növelte a feszültséget.
A sértő jellegű lemondás Ferenc Ferdinánd trónörökös műve, aki a monarchia balkáni befolyásának megerősítése érdekében Szerbia elszigetelésére törekszik. S jellemzően a magyar uralkodó osztályra, a trializmus kérdésében Ferenc Ferdinánd-ellenes, imperialista politikáját hűségesen támogatja a Balkánon.
A bosznia-hercegovinai válság óta ez a politika az egyik legfőbb oka az egyre mélyülő világháborús krízisnek, amelyet az antant hatalmak imperialista törekvései elmélyítenek.
Jele ennek az 1911-12-es olasz-török, majd az első balkáni háború. Utóbbiban a Balkán Szövetség – Szerbia, Montenegró, Bulgária, Görögország – néhány hét alatt felszabadítja a balkáni szláv- és göröglakta törökországi területek túlnyomó részét. A Balkán Szövetség részéről ez igazságos háború. A monarchia az elnyomó háborút folytató Törökország megsegítésére 1912 novemberében részleges mozgósítást rendel el. Felvonultatja hadseregét a szerb határra. A monarchia célja: katonai erővel is megakadályozni Szerbia kijutását az Adriai-tengerhez.
Mozgósítja az osztrák-magyar haditengerészetet is, hogy – Horthy kifejezésével – készenlétben legyen, ha a partvidékek mögött lappangó villongások vészt hozó módon fellobbannának. Udvari szolgálatából őt is szabadságolják, hogy bevonulhasson és átvehesse őfelsége Budapest nevű, partvédő páncélos hajójának parancsnokságát.
Jólesik neki megint tengeri levegőt szívni, hajópallón járni, régi bajtársak között tartózkodni. Minden úgy megy – írja Horthy mint a karikacsapás. A tengerészeti verkli, mint mindig, most is kifogástalanul működik. Hadműveletre nem kerül sor, a flotta mozgósítását megszüntetik. Annak a nyugodt tudatával tér vissza Bécsbe az udvarhoz, hogy nem maradt le azoktól, akik a „Hazáért és a Királyért” készek életüket és vérüket áldozni …
A haza és a király ez esetben Ferenc József és a monarchia. Célja Szerbia teljes megalázása.
A békeszerződés értelmében Törökország európai területei kevés kivétellel a Balkán Szövetség államainak birtokába mennek át, de Szerbia nem jut tengerhez.
június végén elkezdődik a második balkáni háború, amelyet Szerbia és Görögország folytat Bulgária ellen. Ausztria-Magyarország a saját balkáni imperialista céljait szolgálóan támogatja Bulgáriát. A nagyhatalmak kedvezőtlen állásfoglalása miatt és mert Románia is hadba száll Bulgária ellen, Ausztria-Magyarországnak el kell tűrnie Bulgária vereségét. Háborúja Szerbiával még így is bekövetkezne. Oroszország azonban, amely nincs katonailag még teljesen felkészülve, hogy időt nyerjen Szerbia támogatására, azt tanácsolja ennek, fogadja el Ausztria-Magyarország ultimátumszerű különböző követeléseit.
A balkáni háborús válság és ennek nemzetközi kihatása még inkább arra mutat: az emberiség eljutott a világháború küszöbéhez.
Így értékeli a nemzetközi politikai helyzetet a különösen a nyugati országokban az elmúlt évtizedben hatalmasan megerősödött szociáldemokrata munkásmozgalom. Legfőbb szerve: az 1898-ban megalakult Nemzetközi Munkásszövetség, rövidített nevén a II. Internacionálé, a szociáldemokrata tömegek millióinak nevében harcot hirdetett a békéért és a világháború kitörésének megakadályozásáért. 1912 novemberében a svájci Baselben összehívott IX. rendkívüli kongresszusán a küldöttek többsége szavazatával háborúellenes kiáltványt fogad el. Háború kitörése esetén a szociáldemokrata pártok kötelessége, hogy annak azonnali befejezése érdekében lépjenek fel minden erejükkel. A háború előidézte gazdasági és politikai válságot használják fel a tömegek mozgósítására és a kapitalista osztályuralom bukásának meggyorsítására.
Világszerte népszerű a nemzetközi szociáldemokrácia eme harca miatt is, mert az imperialista országok hatalmas arányú fegyverkezési versenyének költségei elsősorban a néptömegeket terhelik. Magyarországon is a munkásosztály és a parasztság tiltakozik a háború céljait szolgáló kiadások és a növekvő drágaság ellen.
Tisza, miután a Nemzeti Munkapárt törvénytelen és erőszakos szavazásával elérte az 1912. évi véderőtörvény elfogadását és a kormány háborús veszély esetére szinte teljhatalmat kapott, 1913. március 4-én a képviselőház napirendjére tűzi a kormány választójogi tervezetét. Ez továbbra is az eddigi vagyoni és iskolázási előfeltételeken alapul. A tízmillió felnőtt lakosságból a választójogosultak számát egymillió-kétszázezertől mindössze alig , kétmillióra emeli. Budapest és a törvényhatósági jogú vidéki városok kivételével meghagyja a nyílt szavazást.
A reakciós törvényjavaslat felháborodást vált ki a demokratikus jogokért küzdők táborában. A Szociáldemokrata Párt, követelve az általános, titkos és egyenlő választójogot, politikai tömegsztrájkot szervez, hogy megakadályozza a Tisza-féle választási törvény elfogadását. A Függetlenségi Párt azonban nem egységes a kérdésben. A nagybirtokos grófi szárny nyomására az ellenzék tiltakozása a javaslat ellen mindössze abban merül ki, hogy megtagadja a részvételt a törvényjavaslat tárgyalásában; kivonul az ülésteremből. A Függetlenségi Párt ugyanez okból nem támogatja a Szociáldemokrata Párt által hirdetett általános sztrájkot, mire ez a tömegek harci vágya ellenére bejelenti: egyelőre eláll a tömegsztrájk fegyverének alkalmazásától.
A reformista vezetők ezután még inkább előtérbe helyezik az általános választójogért folytatott harcot. A Szociáldemokrata Párton belül fellépő baloldali ellenzék viszont az 1913-as pártkongresszuson is kárhoztatja az elvtelen együttműködést a parlamenti polgári ellenzékkel. Alpári Gyula, Rudas László, Szántó Béla önálló proletár osztálypolitikát követel.
Velük tart az ekkor huszonhat éves Kun Béla. Több mint tíz éve tagja a pártnak. Budapesten joghallgató korában, 1903-ban csatlakozott a Szocialista Diákok Szabadszervezetéhez, amely kapcsolatot tartott a Szabó Ervin körül tömörülő pártellenzékkel. 1904-ben abbahagyja egyetemi tanulmányait, újságíró Kolozsvárott. 1908-tól az erdélyi szociáldemokrata mozgalom egyik vezetője. Kolozsvár küldötteként vesz részt a párt 1913-as kongresszusán. Elítéli a párt szövetkezését a parlamenti polgári ellenzékkel. Kijelenti: a párt vezetői azzal, hogy a munkásmozgalmat kizárólag választójogi küzdelmek békés keretei között igyekeznek tartani, megakadályozzák a forradalmi munkásmozgalom teljes kibontakozását. Eszmei és szervezeti gyengesége következtében a pártellenzék nem tudja megváltoztatni a párt politikáját, de jelentős befolyást szerez a munkásság körében.
A Tisza-ellenes merényletet elkövető Kovács képviselőt esküdtbíróság elé állítják. Nyilvános tárgyaláson felmentik, ami a kormány hatalmas veresége. Egyidejűleg másik per is zajlik a bíróságok előtt, amelyet ugyancsak az ország figyelme kísér. Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő nyilvánosan Európa legnagyobb panamistájának nevezi Lukács László miniszterelnököt. A miniszterelnök becsületsértésért bíróság elé állítja Désyt, aki bebizonyítja igazát.
Lukács László kénytelen lemondani. A magyarországi elnyomó rendszer fenntartására a király most már nem lát más kiutat: 1913. június 7-én Tiszát bízza meg kormányalakítással. Programja az ellenzék politikai életének további megbénítása, a háborús készülődések teljes erővel történő fokozása.
Válaszként Tisza miniszterelnökségére, az 1909-ben szétszakadt Függetlenségi Párt egyesül. Díszelnöke Kossuth Ferenc és az ekkor már súlyosan beteg Justh Gyula. A párt ügyvezető elnöke gróf Károlyi Mihály. Tüntetően Kossuth Lajos régi kerületében, Cegléden hirdetik meg az új Függetlenségi Párt programját: jogot a népnek, kenyeret a népnek, földet a népnek.
Károlyi sokkal szorosabb kapcsolatba lép a polgári radikalizmussal és a szociáldemokráciával, mint Justh Gyula. Megerősödik vele a Függetlenségi Pártban az az irányzat, amely ellenzi Ausztria-Magyarország szövetségét a német imperializmussal. Károlyi hatására nemcsak a sajtóban, tömeggyűléseken is megkezdik a monarchia német orientációjú politikájának bírálatát. Megerősödik Károlyi Mihály későbbi antantbarát politikai tevékenységével.
Az Apponyi-Bethlen-szárny továbbra sem vesz irányt az önálló, független magyar politikára. Hátráltatja ezzel Károlyi és Justh Gyula törekvését, hogy a Függetlenségi Párt nemzeti és demokratikus alapon működjék. Megakadályozzák egy olyan demokratikus tömörülés létrejöttét, amelyhez a Függetlenségi Párt, a Szociáldemokrata Párt, a parasztpártok, a polgári radikálisok és az egyetemi radikális ifjúság kapcsolódna.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
