Év: 2022

Augusztus 20. van. A budapesti Víziparádé és Tűzijáték Napja!

JELES NAP A MAI!

Budapesten ma összegyülekezik a vakációról visszatért Döbrögisztán politikai bűnszervezeteinek minden jelese, hogy megkezdje őszi évadbéli civakodását, és folytassa nagy egyetértésben a nép további kifosztását és sanyargatását.

Összegyülekezésüket nagy cécóval adják a népek tudtára. Országszerte látványos és méregdrága cirkuszokat rendeznek az alkalomból. Nevet is adtak az önfényezésnek: Szent István Napja.

Régebben – amikor még volt országunk és Alkotmányunk –

azt ünnepeltük. Amibe AZ ALÁBBIAK VOLTAK BELEFOGLALVA:

1972. évi I. törvény
az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről
Az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvényt ezzel a törvénnyel módosítja, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hatályos szövegét megállapítja.
„A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
Magyarországot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.
Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály – szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel – kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.
A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit.
Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.
I. Fejezet
A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje
1. § Magyarország: népköztársaság.
2. § (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.
(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.
(3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.
(4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat.
(5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.
3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
4. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építőmunkában.
(2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.
(3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit.
5. § (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.
(2) A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
6. § (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona.
(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját.
7. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, az állampolgárok anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében.
8. § (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.
(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.
(3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
9. § Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.
10. § (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.
(2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, a szocialista szövetkezeti tulajdon fejlesztését, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorol tevékenységük fölött.
(3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.
11. § A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.
12. § Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.
13. § Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.
14. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.
(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.
(3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.
(4) A Magyar Népköztársaság a „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.
15. § A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.
18. § A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.
II. fejezet
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Az Országgyűlés
19. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát,
b) törvényeket alkot,
c) meghatározza a népgazdasági tervet,
d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,
e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,
f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,
h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,
i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,
j) minisztériumokat létesít,
k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét,
l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.
20. § (1) Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják.
(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.
(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.
(4) Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet.
(5) Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízással.
21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni.
22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.
(2) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.
(3) Az Országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.
23. § Az Országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van.
(2) Határozatait az Országgyűlés szótöbbséggel hozza.
(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
25. § (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
27. § Az Országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az Országgyűlésen köteles választ adni.
28. § (1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az Országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.
(3) A feloszlott Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott Országgyűlés maga határoz.
(4) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
(5) A megválasztott Országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe.
Az Elnöki Tanács
29. § (1) Az Országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját.
(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok – mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztségviselői – az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.
30. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
a) kitűzi az országgyűlési választásokat,
b) összehívja az Országgyűlést,
c) törvényeket kezdeményez,
d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,
e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,
f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,
g) megválasztja a hivatalos bírákat,
h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rendfokozatú tisztjeit,
i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,
j) gyakorolja a kegyelmezési jogot.
(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.
(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:
a) kitűzi a tanácsok általános választását,
b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,
c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.
(4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(5) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.
(6) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.
31. § (1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.
(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki.
32. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az Országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot.
(2) Az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az Országgyűlésnek beszámolni.
(3) Az Országgyűlés jogosult az Elnöki Tanácsot vagy annak bármely tagját visszahívni.
(4) Az Elnöki Tanács határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges.
(5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkár írja alá. Törvényerejű rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(6) Akadályoztatás esetén az Elnöki Tanács elnökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja helyettesíti.
(7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.
III. fejezet
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa
33. § (1) A Minisztertanács (kormány)
a) a Minisztertanács elnökéből,
b) az elnökhelyettesekből,
c) az államminiszterekből,
d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.
(2) A Minisztertanácsot, a Minisztertanács elnökét és tagjait az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára választja meg és menti fel.
(3) A Minisztertanács tagjai részt vesznek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
34. § A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
35. § (1) A Minisztertanács
a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait,
b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását,
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,
d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét,
e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket,
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről,
h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá,
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért.
(4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeleteit, határozatait, amelyek a társadalom érdekét sértik.
36. § Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
37. § (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.
(3) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. § Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár – a Minisztertanács által meghatározott feladatkörében – az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel.
39. § (1) Működéséért a Minisztertanács az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek felelősek: tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek beszámolni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.
40. § (1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet.
(3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
IV. fejezet
A tanácsok
41. § (1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik.
(2) A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók.
42. § (1) Tanács működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. Tanácsot több község közösen is alakíthat.
(2) A tanácsok tagjait négyévi időtartamra választják.
(3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre, és együttműködik a nem tanácsi szervekkel.
(4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni.
43. § (1) A tanács
a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép önkormányzatát,
b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról,
c) meghatározza – az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján – terveit és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását; anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik,
d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését,
e) közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, a társadalmi tulajdon védelmében.
(2) Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
44. § (1) A tanács végrehajtó bizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat.
(2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.
V. fejezet
A bírói szervezet
45. § (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.
47. § A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők.
48. § (1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik be; a megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alapján visszahívhatók.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négyévi időtartamra az Országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az Országgyűlésnek beszámolni.
(3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.
49. § (1) A bíróságok tárgyalásai – a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvánosak.
(2) A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
50. § (1) A Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.
(3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
VI. fejezet
Az ügyészség
51. § (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről.
(2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés választja négyévi időtartamra. Az Országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja.
(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(3) Az ügyészségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
VII. fejezet
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
54. § (1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.
(2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.
(3) A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat.
55. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.
(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.
56. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot.
(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítségével valósítja meg.
57. § (1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.
58. § (1) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk.
(2) A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja.
59. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
60. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát.
61. § (1) A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek.
(2) Az állampolgároknak nem, felekezet vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását.
62. § (1) A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.
(2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere.
63. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.
(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.
64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.
65. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza.
(2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre.
66. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását.
67. § A Magyar Népköztársaságban mindenki, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat.
68. § (1) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; kötelessége, hogy közmegbízatásait lelkiismeretesen teljesítse.
(2) Az állampolgárok az állami és a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben el kell bírálni.
69. § A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyarapítása, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom rendjének erősítése.
70. § (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek.
(3) A haza és a nép ügyének elárulását, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpártolást, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti.
VIII. fejezet
A választások alapelvei
71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.
(2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.
(3) Az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.
72. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti.
(2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.
(3) A választójogból való kizárás eseteit törvény állapítja meg.
73. § (1) Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.
(2) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, visszahívásáról külön törvény rendelkezik.
IX. fejezet
A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa
74. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.
75. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.
76. § A Magyar Népköztársaság fővárosa Budapest.
X. fejezet
Záró rendelkezések
77. § (1) Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.
(2) Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők.
(3) Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa.
78. § (1) A Magyar Népköztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(2) A Minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.”

Amit feladtunk azért, hogy idáig süllyedhessünk!

HISZEN MA MÁR NINCS ALKOTMÁNYUNK! CSAK EGY TÁKOLMÁNYUNK VAN!

Egy jó ideje már augusztus 20. CSUPÁNCSAK A Budapesti Víziparádé és Tűzijáték Napja!

JÓ SZÓRAKOZÁST, KELLEMES IDŐTÖLTÉST MAGYAROK!

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

 

Az árutermelés

– Az emberré válás útja a szocializmus –

Az árutermelés jellemzői:

Áru — valamilyen emberi szükséglet kielégítésére szánt munkatermék, amely csere (adásvétel) útján jut el a fogyasztóhoz.

Az árutermelés a termékek termelése, (de) nem saját fogyasztásra, hanem eladásra (történik).

Az áruk értékének nagyságát az előállításukhoz társadalmilag szükséges munka határozza meg.

A szocializmusban termelt termékek szintén áruformát öltenek. Az áruk termelése és cseréje a termelési eszközök társadalmi tulajdonának uralma közepette megy végbe, az egész társadalomra kiterjedően tervszerűen szervezett folyamat.

Így, az áru a szocializmusban a szocialista társadalom szükségleteinek kielégítésére tervszerűen termelt termék!

Néhány gondolat:

A kapitalizmusban az árutermeléssel alapvetően minden munkatermék áruformát ölt, a proletár dolgozó munkaereje is áruvá válik! A proletárt, hogy beszélő szerszám lehessen, olyan munkával termelt létszükségleti értékekkel, tanítással lehet munkaképessé tenni, üzemeltetni, amit ugyancsak a proletár beszélő szerszámok termelnek, hasonlóan a többi szerszámhoz. Így lesz a proletár az árutermeléshez szükséges beszélő szerszám.

A pénz, mint általános értékmérő leegyszerűsíti az érték, a munkával létrehozott dolgok értékének mérését is! A használati termékek értéke a munkával keletkezik, a dolgozók munkájának eredményeként. A munkával termelt használati érték az összes ráfordított munkával egyenlő, ami a pénzzel mérhető.

Az árutermelés a kapitalizmus modellnek köszönhető szárnyalása, hatalmas fejlődést hozott létre, minden embertelensége ellenére is nagy előrelépés az emberiség történetében, létrehozta a fejlett gazdaságokat!

A kapitalizmusban a munkaerő ára a proletár dolgozó munkaerejének, munkaképességének előállításához, működésben tartásához szükséges, a proletárok munkájával termelt (pénz) tőke! A kapitalizmusban a proletár munkaerő ugyanolyan árucikk, mint bármely más munkával létrehozható használati érték, de különleges, mert a többi használati érték létrehozásához nélkülözhetetlen (legalábbis eddig így volt). De a munkaerő önfenntartó, nem szükséges hozzá az élősködés, a kizsákmányolás, a kapitalizmus. Mint minden érték, így a munkaerő áru létrehozásában a tőkés munkája, tevékenysége elenyésző. A tőkés saját hasznáért megvásárolja a termelési tényezőket, így a proletár ember munkaerejét is, aki a munkaerő áru, aki így lesz a beszélő szerszám!

A kapitalizmusban a konkurencia, a verseny, a költségcsökkentés, szükségszerűen elvezet árutermelés gyors fejlődésére. Azonban, mint minden költséget, a dolgozó proletár munkaerejének az árát, a költségét is a legalacsonyabb szinten kell tartani. A kapitalizmusban a proletár dolgozó ember, aki a munkaerő áru, a beszélő szerszám, hogy életben maradjon, kénytelen legkisebb költségen a tőkés vállalkozó hasznáért dolgozni.

Az osztályharc a tőkések élősködéssel szerzett profitjának rovására, a proletár dolgozók érdekében, a munkaerő árának emeléséért is folyik. Mivel a munkaerő áru valójában érdemben nem vesz részt a hatalomban, a látszatdemokrácia ezt nem teszi lehetővé, ezért csak az osztályharc lehet az egyetlen lehetősége, hogy az általa termelt értékekből minél több jusson neki.

A kapitalizmusban az osztályharcban nem egyelőek az erőviszonyok, amit a tőkésállam önkényuralma, korlátlan hatalma tesz lehetővé, így az egyensúly hiánya miatt, ez idővel szükségszerűen, a demokrácia továbbfejlődése érdekében elvezet a szocialista forradalomba.

A kapitalizmus nem működik bérrabszolgaság nélkül, ezért alapvetően javíthatatlan embertelen társadalom, működéséhez szükséges az emberi munkaerő áru kereskedelme, ami így valójában emberkereskedelem! A proletár ember és a munkaereje nem választható szét, a proletár ezzel jogilag szabadon rendelkezik a kapitalizmusban, csak a kényszer viszi rá, hogy áruba bocsássa munkaképességét.

A kapitalista modell hatékony költségcsökkentése, modernizálásra törekvése hatalmas tőkét szabadít fel a gazdaság fejlesztésére, de az élősködésre, a pazarlásra is!

A szocializmus tudományosan, tervszerűen, emberségesen szervezett árutermelő közösségi társadalom!

A szocializmusban a dolgozó nem áru, hanem a termelő közösségben a hatalom birtokosa, az árutermelést a szocialista állam a dolgozók szükségleteinek kielégítéséért szervezi. A szocializmusban termelt termékek szintén áruformát öltenek, de a munkaerő már nem áru, hanem termelési költség, azonban a fejlődés érdekében szükséges a hatékony, költségcsökkentő, modernizáló termelés, de nem a dolgozók kárára.

A szocializmusban az árutermelés az egész társadalomra kiterjedően tervszerűen szervezett folyamat, aminek célja a dolgozók szükségletének egyre magasabb szinten történő kielégítése!

„árutermelés: A gazdaság olyan szervezete, amelyben a munkamegosztás és a magántulajdon kialakulása következtében, a különféle termékeket nem a saját, hanem mások: a társadalmi szükségleteinek kielégítésére termelik. Ebben a helyzetben a termékek áruvá válnak. A tőkés társ. az árutermelés csúcspontja, de az árutermelés uralkodóvá válása egyúttal a piaci egyensúly felbillenésének, válságok kialakulásának szüntelen lehetőségével is jár, s ezen az állammonopolista kapitalizmus sem tud változtatni.” Kislexikon

(idézet: Közgazdasági kislexikon)

Áru — valamilyen emberi szükséglet kielégítésére szánt munkatermék, amely csere (adásvétel) útján jut el a fogyasztóhoz. A munkatermékek történelmileg a társadalmi munkamegosztás kialakulásakor válnak áruvá, amikor a termelési eszközöknek különböző tulajdonosaik vannak. Az áruviszonyok további fejlődése a termelési eszközök magántulajdonának kialakulásával kapcsolatos. Az árunak elsősorban bizonyos emberi szükségleteket kell kielégítenie, hasznosnak kell lennie az ember számára. Az árunak használati értéke és értéke van. Az áru két tulajdonsága annak eredménye, hogy az árutermelő munkája kettős jellegű: a konkrét munka hozza létre az áru használati értékét, az absztrakt munka pedig az áru értékét. Az áruk, mint használati értékek minőségileg teljesen különbözőek, tehát mennyiségileg összemérhetetlenek. Az áruk, mint értékek az árutermelők egynemű, társadalmi munkájának kikristályosodásai. Az áruk értékének nagyságát az előállításukhoz társadalmilag szükséges munka határozza meg. A magántulajdon viszonyai között termelt áru már csírájában magában hordozza az árutermelés összes főbb ellentmondásait. A termelési eszközök magántulajdonán alapuló árutermelésben az áru kettős jellege az árutermelők magánmunkája és társadalmi munkája közötti ellentmondást tükrözi. Az árutermelő munka ellentmondása a használati érték és az érték közötti ellentmondásként jelenik meg. Az áru ellentmondása a magántulajdon viszonyai között a társadalom felszínén az áru értékesítésének nehézségeiben, az árutermelők konkurrencia harcában fejeződik ki. Végső soron ez az ellentmondás idézi elő a termelők tömeges pusztulását és vékony felső rétegük meggazdagodását.

A szocializmusban termelt termékek szintén áruformát öltenek. De a szocialista társadalomban termelt áruk természetüknél fogva lényegesen különböznek a magántulajdon viszonyai között termelt áruktól. Ezt a különbséget az idézi elő, hogy az áruk termelése és cseréje a termelési eszközök társadalmi tulajdonának uralma közepette megy végbe, a termékek túlnyomó részét szocialista vállalatokban végzett kollektív munkával, előre meghatározott népgazdasági terv szerint termelik, a munkaráfordításokat tervezik, az áruforgalom nem spontán, hanem az egész társadalomra kiterjedően tervszerűen szervezett folyamat. Az áru a szocializmusban nem egyszerűen cserére szánt termék, hanem a szocialista társadalom szükségleteinek kielégítésére tervszerűen termelt termék, amely adásvétel közvetítésével jut el a fogyasztóhoz. A szocializmusbeli áru: sajátos fajta áru. Lenin írta 1921-ben: „… a szocialista gyár terméke, amelyet a paraszt élelmiszere ellenében kicserélünk, nem áru a szó politikai-gazdaságtani értelmében, mindenesetre nem csak áru, már nem áru, elveszti árujellegét”. (Lenin Művei. 32. köt. Szikra 1953. 412. old.) A szocializmusban az áruk termelésére fordított absztrakt és konkrét munka a közvetlenül társadalmi munka két oldala. A szocializmusban az áru értéke és használati értéke közötti ellentmondás nem antagonisztikus ellentmondás, s ezt az ellentmondást tervszerűen oldják fel. A szocializmusban a munkaerő nem áru. A termelési eszközök az össznépi szektoron belül a fogyasztási cikkektől különböző sajátos áruk, mivel a termelési eszközök zömét meghatározott szocialista vállalatok között elosztják. Ez az elosztás adásvétel segítségével bonyolódik le, s ezért a termelési eszközök megőrzik árutulajdonságukat. De a termelési eszközök az állami szektoron belül már nem fejezik ki különböző tulajdonosok viszonyát. Az áruknak ezt a sajátosságát már elvesztették.

Árutermelés — termékek termelése nem saját fogyasztásra, hanem eladásra. Az árutermelés gazdasági törvénye az értéktörvény. Az árutermelés keletkezése a társadalmi munkamegosztás és a csere fejlődésével függ össze. Árutermelés van a rabszolgatartó rendben, a hűbériségben, a kapitalizmusban és a szocializmusban. A kapitalizmus előtti alakulatokban az egyszerű árutermelés van túlsúlyban. A kapitalizmusban az árutermelés általánosan elterjed. A termelési eszközök a bérmunkásokat kizsákmányoló, csekély számú tőkés tulajdonában koncentrálódnak. Itt csaknem minden munkatermék áruformát ölt. A munkaerő is áruvá válik. A termelési eszközök magántulajdonán alapuló árutermelésre a magánmunka és a társadalmi munka közötti ellentmondás jellemző. A termelési eszközök magántulajdona elkülöníti az embereket, magánüggyé teszi az egyes árutermelők munkáját. Az árutermelők munkája nincs összeegyeztetve, megszervezve. Mindegyikük azt termeli, amit akar, amit előnyösnek lát. De a társadalmi munkamegosztás egybe is kapcsolja az árutermelőket, mivel az árutermelők nem saját fogyasztásra, hanem cserére termelnek termékeket, elcserélik saját munkatermékeiket, s ennek következtében függnek egymástól. Minden egyes árutermelő munkája az egész társadalom munkájának parányi része, társadalmi munka. A magántulajdonon alapuló árutermelésnek az az ellentmondása, hogy az árutermelők munkája magánügyük ugyan, de egyszersmind társadalmi jellegű munka is. Csakhogy a munkának ez a társadalmi jellege mindaddig rejtve marad, amíg az áru nem kerül piacra, amíg az árut nem cserélik el egy másik árura. Csak a csere folyamatában derül ki, hogy ennek vagy annak az árutermelőnek a magánmunkája szükséges-e a társadalomnak, s megkapja-e a társadalmi elismerést. A tőkés árutermelés viszonyai között a magánmunka és a társadalmi munka közötti ellentmondás a kapitalizmus fő (alapvető) ellentmondásaként jelentkezik, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy ellentmondás van a termelés társadalmi jellege és a termelés eredményeinek magántőkés elsajátítása között.

A szocializmus árutermelése gyökeresen különbözik az egyszerű és a tőkés árutermeléstől. A szocialista árutermelés különös fajtájú árutermelés, amely az össznépi tulajdon uralmának viszonyai között a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapul. A szocializmusban a munkaerő nem áru, az áruforgalom szférája korlátozott. A szocializmusban az árutermelés fejlődése nem vezethet tőkés viszonyok kialakulására, nem foglalja magában a válságok lehetőségét. A szocialista állam tervszerűen irányítja az áruk termelését és cseréjét. A szocializmusban végzett munkának közvetlenül társadalmi jellege van. A termelés a szocializmus gazdasági törvényeinek követelményeit tükröző népgazdasági tervekkel összhangban fejlődik. A társadalom az értéktörvény működését a szocialista és a kommunista építés javára használja fel. Az árutermelés történelmi kategória. A kommunizmus második szakaszában nem lesz árutermelés.

Árutermelés a szocialista gazdaságban — egy vállalat vagy népgazdasági ág bizonyos időszakban kibocsátásra szánt, valamint ténylegesen realizált termelése pénzben kifejezve. A szocialista ipar árutermelése az összes kibocsátott vagy kibocsátásra (realizálásra) szánt késztermékek és félkész termékek értéke. Ide tartoznak a külső megrendelőnek teljesített ipari jellegű munkák is (javítások, festések stb.). A vállalati árutermelés abban különbözik a teljes termeléstől, hogy nem foglalja magában a félkész termékek és a befejezetlen termelés növekedését (vagy csökkenését), valamint a rendelő nyersanyagának értékét. Az árutermelés azt a termékmennyiséget mutatja, amely a vállalattól a népgazdaságba jut: más vállalatoknak, a lakosságnak vagy exportra. Az árutermelést gyári módszer, egyes esetekben pedig „tröszt-módszer” vagy „ágazati” módszer alapján határozzák meg, vagyis az árutermelés összegéből levonják az illető tröszthöz vagy ágazathoz tartozó vállalatok belső termékforgalmát. A mezőgazdaság árutermelése a Szovjetunióban a mezőgazdasági termelésnek az a része, amely kikerül a mezőgazdasági vállalatokból az ipar nyersanyagellátására, a lakosság élelmiszerellátására és exportra. A következő realizálási fajták összegéből tevődik össze: a) a mezőgazdasági termékek begyűjtése és felvásárlása, b) kolhozpiaci eladások, c) egyéb elidegenítési formák (vetőmagkölcsönök visszatérítése, munkadíjak természetbeni fizetése stb.).

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

A MAI NAP! Sok boldogságot, szép napot kíván a balrad.hu

Ma már 2022 augusztus 20. napja – szombat – „A” TŰZIJÁTÉK NAPJA – van. Az idei esztendő 232. napját tapossuk. Rohan ám az idő!

A Gergely-naptár szerint ebből az évből már csak 133 nap van hátra.

A balrad.hu köszönti a ma nevük napját ünneplő:
István, Vajk + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert,  Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi
nevű kedves olvasóit.

Sok boldogságot kíván Nekik  a balrad.hu

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

AZ ÜNNEPELTEKET AZ ALÁBBI ZENÉVEL KÖSZÖNTJÜK


 

A balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!

Augusztus 20. – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem orán.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_20.

Ma van: 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Moszkva: az USA az ukrajnai konfliktusban érintett féllé kezd válni

Moszkva, 2022. augusztus 19. péntek (MB)

      Az Egyesült Államok közeledik ahhoz a ponthoz, amelyen az ukrajnai konfliktusban érintett féllé válhat – tudatta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken.

       Az orosz TV-nek adott interjújában Rjabkov értésre adta, már nem csupán arról van szó, hogy amerikai fegyverekkel tömik tele a kijevi rezsimet, hanem arról is, hogy az amerikai fegyverekkel orosz területek elleni támadásokat hajtanak végre. Név szerint említette a Krímet. Washington igazolja az ukrán haderő orosz területek ellen intézett támadásait, állítja, hogy az akciókat önvédelemből hajtják végre, s ezzel további támadásokra bátorítja Kijevet.

      A külügyminiszter-helyettes nem tért ki arra, hogy orosz részről milyen ellenlépéseket terveznek arra az esetre, ha az amerikai kormány átlépne a küszöbön, és a konfliktusban érintett féllé válna.

      Rjabkov nyilatkozata közvetlenül az után hangzott el, miután az ukrán fegyveres erők csütörtökön csapást mértek két újabb orosz katonai objektumra, az ukrán határtól 50 km-re orosz területen fekvő belgorodi lőszerraktárra, és a belbeki (Krím) légitámaszpontra.+++

Hírek a „Z” műveletről, + egyebek…

Törökország segít Ukrajnának a harcok következtében megsemmisült infrastruktúra helyreállításában.

Alekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter és Mehmet Mus török ​​kereskedelmi miniszter megállapodást írt alá a lerombolt ukrán infrastruktúra helyreállításáról – írja a török Haber tévécsatorna.

A megállapodás eredményeként épületek helyreállításával foglalkozó munkacsoportot hoz létre a két ország. A csoport utak, hidak, vízellátás, villany, kórházak és iskolák rekonstrukcióját fogja koordinálni.

Kijevben az ország helyreállításához szükséges összeget 750 milliárd dollárra becsülik. A felek megállapodtak egy 1,9 milliárd dollár összegű hitel kiutalásáról, amelyből Smigal ukrán miniszterelnök szerint 600 millió dollárt pénzügyi támogatásra, 500 millió dollárt a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére, több mint 500 millió dollárt pedig a télre való felkészülésre, és közel 250 millió dollárt a digitális átalakításra fordíthat Kijev.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök kijelentette, hogy Zelenszkij ukrán elnök és António Guterres ENSZ – főtitkár bízik a válság békés megoldásának lehetőségében Oroszországgal a tárgyalóasztalnál – közölte a RIA Novosztyi.

Erdogan kijelentette, hogy bízik abban, hogy a „tárgyalóasztalnál ülők meg fognak tudni állapodni a háború” befejezésben. Szerinte „Zelenszkij úr és Guterres egyetértenek ebben a kérdésben”.

Törökország elnöke az ukrán, a török ​​elnök és az ENSZ-főtitkár háromoldalú találkozója után tett ilyen nyilatkozatokat. Az ENSZ – Ukrajna csúcstalálkozó közvetlenül a két ország – Ukrajna és Törökország – elnökeinek a tárgyalása után kezdődött Lembergben.

Az ukrán elnök közölte, hogy a béketárgyalások csak az orosz csapatok Ukrajna területéről való teljes kivonása után folytatódhatnak.

Zelenszkij ukrán elnök megnevezte a feltételét annak, hogy Oroszország és Ukrajna között újra lehessen folytatni a tárgyalásokat – írja a RIA Novosztyi.

Zelenszkij a török ​​elnökkel és az ENSZ-főtitkárral tegnap Lvovban folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy a béketárgyalások ismételt megkezdéséhez „Oroszországnak először el kell hagynia a megszállt területeket”. Nem ez az első alkalom, hogy Ukrajna elnöke ilyen feltétel nevezett meg.

Andrej Rudenyko orosz külügyminiszter-helyettes szerint Kijev „vissza akarja foglalni” a Krímet és a Donbasszt, és csak ezt követően kész tárgyalóasztalhoz ülni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a G20-ak 2022 novemberi bali találkozóján – mondta Joko Widodo indonéz elnök a Bloombergnek adott interjújában.

Korábban Joko Widodo és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetést folytatott az élelmezésbiztonságról és az indonéziai G20-csúcs előkészületeiről. Ezt követően az indonéz vezető bejelentette orosz kollégája érkezését az eseményre.

„Putyin elnök azt mondta, hogy eljön” – mondta Widodo, aki szerint a csúcsra Hszi Csin-Ping kínai elnök is ellátogat.

Az indonéz fél ismét hangsúlyozta, hogy kész megbeszéléseket szervezni Vlagyimir Putyin és Vlagyimir Zelenszkij között a csúcstalálkozón, biztosítva a biztonságukat. Kijev azonban még nem kereste meg Jakartát azzal a kéréssel, hogy szervezze meg ezt a találkozót.

Indonézia oroszországi nagykövete, Jose Tavares pedig már kijelentette, hogy országa kész megszervezni Oroszország és az Egyesült Államok elnökének találkozóját a csúcstalálkozón, ha mindketten érdeklődnek iránta.

Az egyik potenciális brit miniszterelnök – jelölt, aki a megbukott Boglyasfejű Őrült Boris Johnson tisztére pályázik – Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter – egyenesen felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ne vegyen részt a novemberben, Indonéziában tartandó G20 – csúcson.

„G20 – partnereink és szövetségeseink közösen felelősek Putyin tetteiért. Ők is felelősek azért, hogy a gyerekeket az ágyukban ölik meg alvás közben” – hörögte Sunak, aki láthatóan a miniszterelnöki választások előtt produkálta magát.

„Erős jelzést kell küldenünk Putyinnak, hogy addig nem lesz helye az asztalnál a 20 – csúcson, amíg le nem állítja illegális háborúját Ukrajnában” – idézte szóvivője a brit politikust, ezzel aztán tisztázva is a dolgot, miszerint az orosz elnöknek nem azt rója fel bűnéül, hogy Donbasszban már kilencedik éve gyilkolják a kijevi rezsim martalócai a gyerekeket, és csak most szánta rá magát arra, hogy ennek véget vet.

Hozzátette, hogy a G20-országok „kollektív felelőssége Putyin viselkedésének elítélése”.

A Politico arról ír, hogy Az Egyesült Államok engedélyezte az ukrán hadseregnek, hogy nyugati fegyverekkel támadja meg a Krím-félszigetet, ha Kijev ezt szükségesnek tartja.

„Természetesen nem választunk ki célpontokat, és minden, amit biztosítunk, az önvédelemre szolgál. Bármilyen cél, amelyet a szuverén ukrán földön kívánnak elérni, értelemszerűen önvédelem” – mondta az újságnak a Fehér Ház egyik, névtelenségét kérő tisztviselője.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai álláspont szerint a Krím Ukrajna része.

A Reuters értesülései szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja mintegy 800 millió dollár értékben további katonai szállítmányokat készít Kijevnek.

A hírügynökség forrásai szerint Joe Biden amerikai elnök az elnöki kiadáscsökkentő jogkörével élve engedélyezi a „segélyezést”, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy engedélyezze az amerikai készletekből származó fegyverfeleslegek elajándélozását.

Az új csomagot ma, augusztus 19 – én jelenthetik be, de elképzelhető, hogy tartalmáról csak a jövő héten jelennek meg nyilvános információk.

Tegnap este Kercsben az orosz légvédelmi rendszerek működésbe léptek. A „Pancir” rendszer rakétáit egy ellenséges drónra lőtték ki.

„Nem fenyegeti veszély a várost és a hidat” – jelentette be Oleg Krjucskov, a Krím -félsziget aminisztrációs vezetőjének információs politikával foglalkozó tanácsadója.

Ugyancsak tegnap este a krími Belbek repülőtér közelében is működésbe lépett a légvédelem.

Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev szerint a belbeki repülőtér közelében a légvédelem lelőtt egy drónt. Személyi sérülés nem történt.

A hír hallatán az ukrán Telegram csatornák „hamis” videókat tettek közzé régi, melitopoli robbanásokról.

Az alábbi videó szerint a helyiek nem különösebben rettentek meg a félszigetet ért „légitámadástól”.

Augusztus 19 – re virradó éjjel az orosz hadsereg rakétacsapásokat mért Harkovban és Nyikolajevben lévő ukrán katonai célpontokra.

A nyikolajevi célokra Herszonból küldték az „Iszkander” rakétákat.

Az orosz Fekete – tengeri Flotta pedig ma délelőtt rakétázta meg a Zaporizzsjában kiszemelt ukrán katonai célpontokat.

Az orosz Honvédelmi Minisztérium ma délelőtt tájékoztatót tartott a különleges műveleti övezetben kialakult helyzetről. Ezen hangzott el egy egészen vérfagyasztó hír.

Miszerint a szövetséges erők Harkiv régióban végrehajtott támadó akciói eredményeként 2022. augusztus 14 – én az Ukrán Fegyveres Erők 58. gépesített gyalogdandár egységei nagyon komoly élőerő veszteséget szenvedtek Udi település környékén.

Az orosz csapatok támadása alatt az alakulat maradványai elmenekültek állásaikból és elhagyták a települést.

A pánik megállítása és az ukrán fegyveres erők személyi állományának megfélemlítése érdekében a „Kraken” nevű neonáci bűnbanda latoregyedei elindultak felkutatni a dezertőröket. Az összefogdosott szökevényekek közül pedig kivégezték az 58. gépesített gyalogdandár 100 katonáját.

A donbasszi fronton égből – földről egyaránt rendezik át a szövetségesek a Szeverszknél berendezett martalócállásokat.

Az orosz csapatok Szlavjnszk irányba is nyomulnak előre.

Különösen aktív az előrenyomulás a Barvenykovo – Karnaukovka – Novaya Dmitrovka – Dobrovnoje vonal mentén.

Barvenykovo ​​felszabadítása lehetővé teszi az orosz és szövetséges csapatok számára, hogy ugródeszkát hozzanak létre a Szlavjanszk és Kramatorszk elleni további támadáshoz, és arra kényszerítsék a VSzU alakulatait, hogy sürgősen vonják ki erőiket a térségből, vagy máskülönben nem tudják elkerülni a bekerítést.

Ma kora reggel Gorlovkát ágyúzták Kijev martalócai. „Eredménnyel”! Egy helyi asszonyt meggyilkoltak.

A tegnap délutáni martalócostromnak két helyi lakos esett áldozatul. Az egyik egy gyerek. Hároman – köztük egy gyermek – súlyosan megsebesültek.

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Kupa Mihály büszke lehet a „találmányára”!

A magyar földgáz áfa világrekordja tovább nő

Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban – jelentette be Olaf Scholz kancellár Berlinben.

A német háztartások fele jobban jár (Fotó: depositphotos)

A német háztartások fele jobban jár

Olaf Scholz hangsúlyozta: a kormány elvárja az energiaszolgáltatóktól, hogy teljes mértékben, “egy az egyben” érvényesítsék áraikban az áfacsökkentést.

Megismételte egy először júliusban tett kijelentését, miszerint a kormányzati válságkezelés irányelve leginkább a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert – egy amerikai musicalből származó – dal szövegének címadó sora, vagyis az, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra).

A szociáldemokrata politikus hozzátette: a társadalmi igazságosság elvének érvénysülése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság közepette megmaradjon az összetartás az országban.

A földgáz átmeneti ideig, 2024. március 31-ig tartozik majd a kedvezményes áfakulcs alá. Ekkor vezetik majd ki az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségnövekedéssel küszködő szolgáltatók támogatására bevezetett úgynevezett gázbeszerzési illetéket.

Az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, októberben vezetik be, mértéke később változhat.

A kormány megpróbálta elérni az Európai Bizottságnál, hogy az illeték ne legyen áfaköteles, mert a cél nem az adóbevételek növelése, hanem az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nehéz helyzetbe kerülő földgázimportőrök támogatása.

Az európai uniós szabályok betartása felett őrködő testület elutasította a kezdeményezést, de jelezte, hogy a közösségi jogrend lehetőséget ad csökkentett áfakulcs alkalmazására.

A gázbeszerzési illeték bevezetését azért határozták el, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket.

A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt.

A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket.

A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.

A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtöki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében.

Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 77,79 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

Németországban a nagyjából 41 millió háztartás felében fűtenek földgázzal.  (piacesprofit.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: ENNEK A TÖRTÉNÉSNEK A KAPCSÁN jut eszünkbe, hogy az ÁFA magyarországi bevezetésének ötletgazdája és kivitelezője – azaz bevezetője! – Kupa Mihály, most alighanem veregetheti önmaga vállát. Hiszen ötletét a vajdabanda olyan mértékűre srófolta fel, hogy az a VILÁGON PÁRJÁT RITKÍTÓ MÉRTÉKBEN, 27 SZÁZALÉKBAN SZOLGÁLJA A NER – TÁKOLMÁNYOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉSÉT! Amelynek a legtetemesebb bevétele származik ebből az adónemből, és ami végső soron garantálja Döbrögisztán MÁSIK BÜSZKESÉGÉT, a „VERSENYELŐNYT”!

Tekintettel arra, hogy a KATEGÓRIÁBAN VILÁGVERŐ 27 SZÁZALÉKOS ÁFA -T KELL MEGFIZETNIE a napi enni – inni valója megvásárlásakor a 28 ezer forintból „éldöglődő” vajdasági rokkantnyögdíjastól a havi 60 ezer forintból élvezkedő kisnyögdíjasig és a majd 150 ezer forintos havi apanázsából dőzslő átlagnyögdíjasnak, meg a lassan már félmilliós havi fizetésért (a KSH állítása) az összeszereldékben dolgozó biorobotoknak éppúgy, mint – mondjuk – a Jó Pénztáros Lőrinc Komának, vagy a vajdának, esetleg a polythykay maffiózóinknak és celebvilágunk kiválóságainak, NEM IS CSUDA,  HOGY QRMÁNYUNK RAGASZKODIK AZ ÁFA – Világbajnoki Címhez.

Hiszen az ÁFA – bevételekből fedezi qrmányunk az ELSŐSZÁMÚ NAGY BÜSZKESÉGÉT, A „MAGYAROK ÉS A MAGYAR CSALÁDOK MEGVÉDÉSÉT”!

Aminek kereteibe illik az is, hogy amint azt a 444.hu – n olvashatjuk:

„Szénbiztosokat nevezett ki a qrmány, munkájukat havi 520 ezer forinttal díjazzák bruttóban

Két fideszes képviselő is új pozícióval gazdagodott csütörtök este. A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítások szerint:

Horváth László, a gyöngyösi választókörzet képviselője a villamos energia ellátásbiztonságáért felelős miniszteri biztos lett 2024. augusztus 31-ig. Az lesz a feladata, hogy koordinálja a Mátrai Erőmű lignit villamos energia termelésének fokozását és működésének optimalizálását, és fejlesztési programokat dolgozzon ki.


Orbán VIktor és Horváth László szénbiztos  Fotó: Horváth Laci/Facebook

Riz Gábor, az ózdi választókörzet képviselője a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos lett 2024. augusztus 31-ig.

Neki kell felmérnie a barnakőszén- és lignittermelés növeléséhez szükséges beruházásokat és azok költségeit. Ő koordinálja a barnakőszén- és lignittermelés növekedésének biztosítását is, valamint felméri, elemzi a barnakőszén- és lignittermelés fokozásához szükséges munkaerőigényt, a munkaerő szakképzettségének helyzetét, különös tekintettel a munkaerő-mobilizációra, valamint a szervezeti és infrastrukturális lehetőségeire.

Mindkét szénbiztosnak Palkovics László ipari miniszter a főnöke. A munkájukat havi bruttó 520 ezer forinttal díjazzák. A kormány a rezsiemeléssel együtt jelentette be még júliusban, hogy a Mátrai Erőmű blokkjait újraindítják, és az év végéig fokozzák a szénbányászatot a lehető legnagyobb mértékben.”

Mert hiszen ezeknek a szenesembereknek a külön díjazására is – a havi rendes apanázsokon felül – a költségvetésből kell tellnie. Nem is csuda hát, hogy qrmányunk  ragaszkodik az ÁLTALA VILÁGBAJNOKI CÍMHEZ JUTTATOTT „MAGYAR” ÁFA MÉRTÉKÉHEZ!

Nem így a germánok! k beéik a szeréneb, középmezőnybeli helyezéssel! Legalábbis az ÁFA – VONATKOZÁSÁBAN!  Könnyű nekik, hiszen a vajdasági összeszereldéik „versenyképessége” okán DŐL HOZZÁJUK A PROFIT! 

Így aztán ők könnyedén megtehetik, hogy a döbrögisztáni ÁFA – tehernek CSAK MINTEGY NEGYEDÉVEL terheljék meg a HAZAI (germániai) LAKOSSÁGI  gázfogyasztók havi számláit.

„…a társadalmi igazságosság elvének érvénysülése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság közepette megmaradjon az összetartás az országban…” – felkiáltással.

Úgy látszik, Germániának fontosabb a futball világbajnoki cím megkaparintása, mint mint Döbrögisztán legyőzése a Világ Legmagasabb ÁFA – ja címért!   

Most akkor mi lesz szombaton?

A gazdák augusztus 20-án körbezárnák Budapestet

A tervek szerint augusztus 20-án az összes budapesti bekötőutat lassítanák, majd az alsó rakpart pesti oldalán demonstrálnának este 18 órától – mondta az ATV Egyenes beszédében Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, a gazdatüntetés szervezője.

Az eddigi információk szerint a tüntetésre a gazdák nem kaptak engedélyt. Szabó Bálint ezt úgy kommentálta, hogy „vidékről akartunk feljönni, és az alsó rakparton akartunk demonstrálni. Ezzel szemben a traktorok nem jöhetnek Budapestre”. Így az engedélyek szerint csak a Felvonulási téren demonstrálhatnak autóval meg gyalog.

Szöllősi Györgyi műsorvezető emlékeztette a gazdák nevében nyilatkozó politikust, hogy mivel hetek óta lezárt területen szeretnének tüntetni, így nem csoda, hogy nem kapták meg az engedélyeket. Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk, a tűzijátékkal kapcsolatos előkészítő munkálatok hetek óta zajlanak az említett területen. A szervező erre úgy reagált, hogy ezért fordultak a kormányhoz: mondják le, és állítsák le a tűzijáték előkészítését – ezzel kapcsolatosan Kovács Zoltán államtitkárt keresték.

Az elsöprő többség amellett van, hogy ezt a tűzijátékot le kell fújni. Meggyőződésem, hogy a kormány az utolsó pillanatban – nyilván nem a gazdatüntetés miatt, hanem majd az időjárásra hivatkozva – le fogja mondani a tűzijátékot

– mondta Szabó Bálint az ATV Egyenes beszédében.

Most akkor mi lesz szombaton?

„A vidék iszonyatosan nagy bajban van, és nem azért, mert az aszály sújtja, hanem mert a mezőgazdasági ágazat gyakorlatilag a feje tetejére lett állítva. Itt néhány agrárbárót szolgál ki a mostani kormányzat. Kisemmizik gyakorlatilag a vidéki embereket” – mondta a tüntetés szervezője, aki úgy folytatta, hogy 1800 traktorral az összes autópályán, gyorsforgalmi úton és főúton, továbbá 14 bekötőúton kívánják 16 órára elérni Budapest határát – tehát gyakorlatilag az összes bekötőúton.

16 órától pedig rendőri felvezetéssel kívánunk lemenni az alsó rakpart pesti oldalára 18 órára – közölte Szabó Bálint. Megemlítette, hogy 2200 személygépjármű még pluszban regisztrált az 1800 traktor mellé, így tehát összesen 4000 jármű lesz.

Nyilván torlódni fog mögöttünk a forgalom

– mondta Szabó Bálint, aki azzal kapcsolatosan, hogy igazak-e azok a hírek, miszerint jutalékot kap a szervezésért, úgy fogalmazott, hogy ezeket a vádakat bűncselekmény hiányában ejtette a rendőrség.

Mit várnak? Mit kérnek a kormánytól?

„Nincs vége, addig maradunk, amíg nincs agrárrendszerváltás. Maradunk, ameddig szükséges. Azt várjuk, hogy helyreállítsuk a társadalmi párbeszédet” – fogalmazott a szervező, aki felhívta arra a figyelmet, hogy más szervezetek is csatlakoztak a tüntetésekhez. A terveik szerint szombaton 18 órára érnek le az alsó rakpartra.                                                              (index)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: Most akkor mi lesz szombaton?

AZ MAJD ELVÁLIK! 

„…A vidék iszonyatosan nagy bajban van, és nem azért, mert az aszály sújtja, hanem mert a mezőgazdasági ágazat gyakorlatilag a feje tetejére lett állítva. Itt néhány agrárbárót szolgál ki a mostani kormányzat. Kisemmizik gyakorlatilag a vidéki embereket…”

EZ ÍGY IGAZ! MÁR 32 ÉVE ZAJLIK EZ A FOLYAMAT! A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA! AMINEK A „SIKERÉT” ELSŐSORBAN A MEZŐGAZDASÁG SZÉTVERÉSE GARANTÁLTA, A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK OSZTOGATÁSA, ÉS AZ ILLUZÓRIKUS RÉSZTULAJDONOSI PROGRAMOK „MEGVALÓSÍTÁSÁVAL”!

Ezekkel aztán sikerrel szembe is fordították egymással a Vidék – Magyarország népét! Elejét véve egy HATÉKONY, RENDSZERELLENES TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSNAK!

A mostanra szervezett demonstráció – bár szimpatikus – abban a tekintetben kétségeket támaszt(HAT!) bennünk, hogy csupán „agrárrendszerváltás” – ban ÉRDEKELT!

Holott ez esetben is érvényes a közmondás igazsága: „KUTYAHARAPÁST EBSZŐRÉVEL KELL GYÓGYÍTANI”!

Azaz: A TÁRSADALMI RENDSZERVÁLTÁS OKOZTA KÁROKAT CSAKIS EGY TÁRSADALMI RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN LEHET HATÉKONYAN KEZELNI!

AUSZTRIA MUSSOLINI ÉS HITLER KÖZÖTT

  1. FEJEZET

(idézet: Az Osztrák tragédia – 1933-1938)

1

BÉCS, 1938. MÁRCIUS 15., KEDD

Az osztrák főváros történelmi központjában látványos eseményre készülnek: a Heldenplatzra Hitler Adolf érkezését várják, aki majd bejelenti, hogy Ausztria „önként és végérvényesen” csatlakozott az „ezeréves német birodalomhoz”. A Ringstrasse középületeit horogkeresztes zászlók erdeje borítja, a hangszórók szünet nélkül pattogó indulókat és az „egy nép, egy birodalom, egy vezér” jelszavát harsogják. A Hotel Imperialtól a Burgig terjedő útvonal mentén több mint negyedmillió ember tolong. Látni akarják, amint a fekete ruhás elit testőrcsapatok és a Berlinből Bécsbe vezényelt rendőralakulatok sorfala között elhalad a német birodalom vezérének nyitott Mercedes kocsija.

Délelőtt 11 órakor indul el az Imperial elől a gépkocsioszlop. A Führer állva utazik a nyitott kocsiban, kezét üdvözlésre emeli. „Heil Hitler!” — kiáltozza ütemesen a tömeg. A Heldenplatz kapujától a Burg neoklasszicista stílusban épült szárnyának bejáratáig, német és osztrák tábornokok élén, Hitler gyalog teszi meg az utat. A kapubejárat fölött máskor látható három szót — „Justitia regnorum fundamentum” (A kormányzás alapja a jog) — most három hatalmas horogkeresztes zászló takarja el. A tömeg éljenző zúgása betölti a hatalmas teret, amikor Hitler kilép az épület erkélyére. Seyss-Inquart birodalmi helytartó szól először. „Vezérem! Az osztrák szövetségi állam legfelsőbb törvényes képviselőjeként jelentem a vezérnek és birodalmi kancellárnak, hogy az osztrák nép akarata és kívánsága szerint Ausztria a német birodalom része lett” — mondja a mikrofonba. Ismét lelkes éljenzés. Prinz Eugen méltóságteljes lovas szobrára kapaszkodva valaki vadul lengetni kezd egy horogkeresztes zászlót. Percekig eltart, míg Seyss-Inquart folytatni tudja beszédét. „Vezérem! Ön egységes akarattá olvasztotta össze a német népet, valamennyi utánunk következő német generáció érdekében. Ma üdvözli önt az új, mégis örök Németország, s mi követjük önt, bárhová vezessen is bennünket.” Ezután Hitler áll a mikrofon elé. Diadalmas tekintettel végigméri a lelkes tömeget. Soká tart, míg rövid beszédét végigmondhatja. „Német férfiak és nők! Néhány nap alatt a német népközösség életében olyan átalakulás ment végbe, amelynek jelentőségét csak az utánunk következő generációk tudják majd teljes nagyságában felmérni … Ebben az órában életem legfontosabb jelentésével állhatok a német nép elé. Mint a német nemzet vezére és kancellárja jelentem a német történelemnek, hogy hazám belépett a német népközösségbe.”

Ausztria belépett a német népközösségbe … A nemzetiszocialista Németország közösségébe, amelynek teljes gazdasági, katonai és szellemi erejét 1933. január 30-a óta a német fasiszták világuralmáért indítandó háború előkészítésére összpontosították. Tagja lett annak a „német vér- és fajközösségnek”, amely az emberi szabadságjogokat eltaposva, a kultúrértékeket megtagadva a nyers erőszak, a barbárság kultuszát emelte oltárra. Ausztria megszállása és a német birodalomhoz csatolása Hitler első, még vértelen hódítása volt. Az Anschluss azonban csak átmeneti állomást, Duna-völgyi kiindulópontot jelentett a további német előretöréshez. A Heldenplatzon tüntető negyedmillió ember közül ezt akkor bizonyára kevesen tudták. De tudták azok a százezrek, akik már a Gestapo őrizetében sínylődtek, s további százezrek érezték, hogy az erőt, egységet és lelkesedést sugárzó kulisszák előtt Ausztria legsúlyosabb történelmi tragédiája zajlik.

 

IRÁNY: AUSZTRIA

Az első világháborút követő versailles-i békerendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása az volt, hogy a győztesek egy leszerelt Németországgal számolva alakították ki a hatalmi viszonyokat, s ugyanakkor nem teremtettek hatásos biztosítékokat Németország újrafelfegyverkezése ellen. A békeszerződés tiltó záradékait a demokratikus erőkre támaszkodó szerződések olyan rendszerével kellett volna körülbástyázniuk, amely adott esetben biztos garanciát jelentett volna a német militarizmus újjáéledése ellen. A győztesek belső ellentétei miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Így a nyugati nagyhatalmak tehetetlenül szemlélték Hitler hatalomra jutását 1933. január 30-án, s akkor sem cselekedtek, amikor Hitler, sorra felrúgva a versailles-i tilalmakat, a háború előkészítésének útjára lépett.

Németország új urai Ausztriát szemelték ki első áldozatnak. Hitler már 1925-ben a „Mein Kampf”-ban számot vetett a jövő lehetőségeivel. Felismerte, hogy a békerendszer globális revíziójának követelése egységbe kovácsolná az első világháború győzteseit. Ezt pedig minden körülmények között el akarta kerülni, sőt éppen a volt szövetségesek belső ellentéteit kihasználva — s ha lehet, fokozva — remélte elérni céljait. Ezért a tüzet Franciaország kis szövetségeseire irányította. Ennek fejében — legalábbis átmenetileg — lemondott a brit hatalmi érdekeket sértő gyarmati követelésekről és a tengerek feletti uralomban való osztozkodásra vonatkozó igényéről. E kontinentális taktikával Hitlernek sikerült eloszlatnia az angol uralkodó körök konzervatív és szovjetellenes szárnyának kezdeti bizalmatlanságát, sőt fokozatosan megértésre és támogatásra talált körükben a versailles-i „igazságtalanságok” jóvátételét illetően. Az angol polgári lapok Hitler kancellárságát úgy tárgyalták, mint valami egészen természetes fejleményt, amelyet megakadályozni amúgy sem lehetett volna. A demokratikus közvélemény aggodalmát azzal igyekeztek eloszlatni, hogy a Hitler-kormányban részt vevő nem náci miniszterek jelenléte ki fogja zárni, hogy az új német kormány kizárólag nemzetiszocialista célkitűzéseket szolgáljon.

A hatalomátvétel idején egyébként szó sem lehetett nyugati irányú terjeszkedésről. Az 1925-ben megkötött locarnói egyezményben Anglia és Olaszország kezességet vállalt Franciaország és Belgium keleti határainak sértetlenségéért, tehát ebben az irányban egyelőre reménytelennek látszott minden vállalkozás. A Lengyelországot a tengerrel összekötő sáv, az ún. korridor problémájának felvetése pedig tovább szilárdította volna Franciaország kelet-európai befolyását.

Ausztria volt Európa egyetlen olyan gyenge pontja, ahol Hitler számítása szerint Németország a háború kockázata nélkül megindulhat. Angol kormánykörök már korábban is hajlottak arra, hogy a német—osztrák viszonyt a németek belső ügyének tekintsék, ezért Anglia oldaláról nem kellett meglepetésektől tartani. A német vezetők e helyzetmegítélése még hosszú ideig reálisnak bizonyult. Franciaország közvetlen beavatkozása sem fenyegetett, mivel Ausztria nem volt a francia szövetségi rendszer tagja, mint a kisantant államai. Ezenkívül a sokesztendős német propaganda eredményeként Ausztriában számítottak a legkisebb belső ellenállásra; ez nem volt mellékes körülmény, hiszen Németország még nem készült fel egy esetleges háborúra.

A nácik már jóval 1933 előtt igyekeztek behatolni Ausztriába. A német náci párt, az NSDAP 1920-ban kiadott programja már kimondta, hogy a párt célja a versailles-i és az Ausztriára vonatkozó Saint Germain-i békeszerződés döntéseinek likvidálása és valamennyi németnek egységes nagynémet birodalomban való egyesítése. 1925-ben a „Mein Kampf”-ban Hitler határozottan leszögezte, hogy „Ausztriának vissza kell térnie a nagy német anyaországhoz, mégpedig nem valamiféle gazdasági meggondolás alapján … Azonos vér közös birodalomba tartozik. A német népnek addig nem lehet joga gyarmatpolitikai tevékenységre, amíg saját fiait nem tudja egységes államban összefogni.” Hitler a német—osztrák viszonyt sohasem tekintette államközi kérdésnek, hanem legbensőbb pártügynek, amelyet „nemzetiszocialista eszmei közösség” alapján lehet csak megoldani. 1926-ban az osztrák náci pártot szervezetileg is egyesítették a némettel, és Ausztria területét „VIII. Gau” néven besorolták a párt szervezési rendszerébe.

Az osztrák nácik azonban Hitler hatalomra jutásáig nem tudtak említésre méltó tömegbefolyásra szert tenni. 1927-ben Ausztriában 130 helyi náci csoport működött, de a taglétszám alig érte el a 7000 főt. 1930-ra ez a szám 110 000-re emelkedett, de még mindig messze elmaradt a többi ausztriai párt taglétszámától. Az 1930-as választásokon önállóan induló nácik egyetlen képviselői mandátumot sem tudtak szerezni. A választások után Hitler Theodor Habichtot, a német nemzetiszocialista párt tagját és a Reichstag képviselőjét nevezte ki az osztrák náci párt országos vezetőjévé, Landesinspekteurévé. Habicht azután az osztrák Alfred Proksch, Eduard Frauenfeld, Josef Leopold stb. támogatásával féktelen Anschluss-propagandába kezdett.

Ki volt ez a Theodor Habicht? Korábban a náci párt városi vezetőjeként működött, Wiesbadenben. Most a „Landesinspekteur” hangzatos címével felruházva szabad kezet kapott Ausztria erőszakos annexiójának előkészítésére. 1932-ben kiadta az osztrák náci párt szolgálati könyvét, amelyben brutális nyíltsággal kifejtette a párt céljait. Idézzük e könyv egy részletét, mert jellemző képet ad a náci párt programjáról, amely nemcsak Ausztriára, de más meghódításra kiszemelt országokra nézve is érvényes volt:

„Az NSDAP az összes alá- és mellérendelt, valamint különleges szervezeteivel önálló államot képez a jelenlegi rendszerben. A pártállam a jelenlegi államtól abban különbözik, hogy 1. még nem fog össze valamennyi állampolgárt, illetve az állampolgárok egy részének felvételét elutasítja, 2. még nem irányítja az összes nyilvános testületet, szervezetet és egyesületet, 3. még nincs az államhatalom birtokában. A hatalom megragadásának pillanatában azonban az állami szervek helyébe a pártszervek lépnek, illetve átveszik azokat. Így valósul meg a párt és az állam egysége.”

Habicht kinevezésével az osztrák párt irányítása és az Anschluss-gondolat hirdetése teljesen a németek kezébe ment át. Rövidesen jelentkeztek e tény összes katasztrofális következményei.

A német náci párt választási sikerei és politikai befolyásának megnövekedése nem maradt hatástalan az osztrák társadalomra sem. Az osztrák nácik is erősödni kezdtek. Híveik főleg az állás nélküli fiatalok, a világháború után leszerelt tisztek és a válság következtében tönkrement kispolgárok közül kerültek ki. A hivatalokat a régi klerikális elemek töltötték meg, az egyetemi hallgatók közül sokan nem számíthattak megfelelő állásra. Ezek igen hamar a nemzetiszocialista eszmék híveivé váltak, mert azt remélték, hogy a náci hatalomátvétel véget vet a régi hivatalnoki kaszt uralmának, és előttük is megnyitja az érvényesülés lehetőségét. A világháború után leszerelt tisztek és altisztek a nácizmus militarista jelszavaitól lelkesültek, a kispolgárság egyes köreiben pedig az antiszemita propaganda talált visszhangra. A németség egységéről és a németek világuralmának kivívásáról hangoztatott szólamok pedig még szélesebb körben hatottak. Az osztrák náci párt tehát a „lázadó középosztály” ki nem elégített rétegéből toborozta mindenre elszánt híveit, akik a középosztály jóllakott részét halálos ellenségüknek tekintették.

Hitler kormányra jutása után a német párt a hatalom minden eszközével támogatta az osztrák nácik megerősödését. Ezek közül az egyik legfontosabb a propaganda volt. Az osztrák Hazafias Arcvonal propagandafőnökének, Hans Beckernek a második világháború után nyilvánosságra hozott adatai szerint Németország akkoriban havi kétmillió schillinget fordított az ausztriai propagandára. A német sajtó és rádió szüntelenül hangoztatta, hogy Ausztria nemzeti érdekeinek egyedüli képviselője az osztrák náci párt, következésképpen minden ellene hozott korlátozó intézkedés a nemzeti érdekek sérelmét jelenti. Azt hajtogatták, hogy Dollfuss a Vatikánnal és Franciaországgal szövetkezve a birodalom egysége ellen mesterkedik, hogy Ausztria gazdaságilag életképtelen, a „Népszövetség kolóniája”, „Európa Mandzsúriája”, „frankofil bástya” stb. A német propaganda Ausztria közállapotainak csak az árnyoldalait emelte ki. Ez a torz tükör csak az önkényt, a gazdasági bajokat, a munkanélküliséget, a börtönöket és az internáló táborokat, a korrupciót és a dilettantizmust mutatta. A náci hatalomátvétel esetén pedig sikereket, győzelmeket, egységet, munkaalkalmat és gazdasági fellendülést vetített a tömegek elé. Igyekezett beleszuggerálni az osztrák közvéleménybe, hogy az Anschluss minden társadalmi nehézség megoldásának alapfeltétele. E propaganda különösen azért volt erős hatású, mert a német fasiszta állam szigorú központi irányítása alatt működött, minden ellenzéki hang teljes kizárásával. Érthető, hogy megzavarta az osztrák társadalom egy részének tisztánlátását.

A párt és alárendelt szervezetei — az SS, az SA, a Hitlerjugend stb. — jó előre felkészültek a hatalom átvételére. 1933 tavaszán az osztrák rendőrség egy házkutatás alkalmával megtalálta az SA mozgósítási tervét, amely feladatul szabta tagjainak, hogy adatokat gyűjtsenek a rendőrség, a laktanyák, a fegyverraktárak, a bankok, a minisztériumok és egyéb központi irányító szervek elhelyezéséről, belső szervezetéről és biztosításáról. Kapcsolatokat kellett teremteniük a rendőrség és a hivatalok beosztott tisztviselőivel, s megszerezni általuk a legfontosabb rendészeti, politikai és gazdasági vonatkozású iratokat. Az osztrák államapparátusban kialakult ötödik hadoszlop évek során olyan tökéletes hírszolgálati hálózatot épített ki, hogy Friedrich Rainer náci vezető állítása szerint a „párt még a kancellár hálószobáját is ellenőrzése alatt tartotta”.

A Hitler hatalomra jutását követő hetekben az osztrák nácik új választások kiírását követelték. A pártvezetőség szilárdan meg volt győződve róla, hogy a választások a párt nagymértékű előretörését fogják eredményezni, és ennek alapján előbb keresztényszocialista—náci koalíció, majd a megszerzett pozíciók birtokában rövidesen kizárólag nemzetiszocialista kormány jön létre. Dollfuss azonban elzárkózott az új választások kiírása elől,* Az Innsbruckban 1933 áprilisában lezajlott részleges tartományi választásokon a nemzetiszocialisták jelentősen előretörtek. Míg 1931-ben csak 1196 szavazatot kaptak, 1933 áprilisában már 14 996-ra növekedett a rájuk eső szavazatok száma.* ezért a nácik néhány hét múlva taktikát változtattak: békés tüntetések és fáklyás felvonulások helyett megfélemlítő terrorista akciókat, politikai merényleteket és gazdasági szabotázsokat szerveztek. A Josef Leopold náci vezető lakásán talált egyik utasítás szerint ezeknek az akcióknak az volt a céljuk, hogy „az emberek lelki zűrzavarát a teljes megérésig fokozzák”.

Az osztrák kérdést kifejezetten a párt ügyének tekintették. Hitler szemében Ausztria nem csupán eszméinek melegágya és szűkebb hazája volt (az Inn melletti Braunauban született), hanem a liberális eszmék egyik európai centruma, az általa elképzelt német egységgondolat megvalósításának akadálya és a „nemzetközi tőkétől átszőtt Bábel” is, amelynek felszámolását egyik legfontosabb feladatának tekintette. „Mein Kampf” című művében gyűlölettel írta Bécsről: „Meg voltam győződve arról, hogy ez a város minden igazán nagy német személyiséget korlátoz és akadályoz, s megfordítva, minden németellenes jelenséget erősít. Visszataszító volt számomra a csehek, a lengyelek, a magyarok, a rutének, a szerbek, a horvátok és főleg a zsidók faji konglomerátuma. Az én szememben ez a város a vérfertőzés megtestesítője.”

Hitler személyes becsvágya, hogy az ő nevéhez fűződjék a „nagynémet egység” megvalósítása, s ezáltal nevének fénye túlragyogja Bismarck nevét és történelmi érdemeit, igen jelentős szubjektív elemet szolgáltatott a fasiszta Németország osztrák politikájához.

 

TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK

Az osztrák köztársaság 1918. november 12-i kikiáltása óta változó hevességű harc folyt az ország demokratizálásáért, Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja és a többségében konzervatív Keresztényszocialista Párt között. Az osztrák Szociáldemokrata Párt az 1918 őszén bekövetkezett európai forradalmi helyzetben kísérletet sem tett arra, hogy a Habsburg-ház összeomlása nyomán beállt helyzetet az ország szocialista átalakítására kihasználja, de kétségtelenül törekedett arra, hogy megszerzett hatalmi pozícióit a polgári demokratikus szabadságjogok és kiterjedt szociális törvényhozás érdekében gyümölcsöztesse. A Szociáldemokrata Párt Ausztria jelentős politikai tényezője lett, amit a parlamenti választásokon elért sikerei is bizonyítanak: az 1919 februárjától 1930 novemberéig lezajlott öt választás során mindig körülbelül másfélmillió szavazatot kapott és általában a parlament legerősebb pártja volt.* 1930. november 9-én a szociáldemokraták 516 913 szavazatot kaptak, és 72 mandátummal vonultak be a bécsi parlamentbe, míg a keresztényszocialisták csak 66 képviselői helyet szereztek. A szociáldemokrata teoretikus, Otto Bauer ekkor kijelentette: „Még félmillió szavazat, és Ausztriában parlamenti úton győz a szocializmus.”* A szociáldemokraták különösen erős befolyással rendelkeztek Bécsben, amelynek közigazgatását 1919 és 1934 februárja között gyakorlatilag ők uralták: a képviselő-testületi választásokon általában elért 70%-os eredményük alapján a párt jelöltjeiből választották meg a polgármestert és a városi tanács legfontosabb tisztségviselőit.

Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjának és a dolgozó tömegeknek a nyomására 1920 szeptemberében új alkotmány jött létre, melynek tervezetét a ma is élő világhírű, haladó szellemű jogtudós, Hans Kelsen dolgozta ki. Az osztrák köztársaság az új alkotmány különféle Habsburg-ellenes törvényeinek, továbbá a haladó szociális törvények egész sorának életbe léptetése révén az akkori Európa egyik legmodernebb polgári országa lett. Hosszan lehetne sorolni azokat a szociális vívmányokat, amelyeket a demokratikus erők a dolgozókra támaszkodva a húszas években elértek. A száraz felsorolás helyett inkább idézzük Ambrózy Lajos bécsi magyar követ jelentését, amelyben felsorolja a bécsi városi tanács szociáldemokrata pénzügyi tanácsosának, Hugo Breitnernek a „bűnlistáját”:

„A városi tanácsosnak joggal vetik a szemére, hogy az építési adóval, a progresszív gazdasági adóval, a luxusadóval és a szociális adónemek egész sorával a gazdasági romlás szélére sodorta a háztulajdonosokat, a valamikor jómódú középosztályt, a kereskedők és vállalkozók rétegét.

A mérleg másik serpenyőjében viszont sok olyan alkotás áll, amelyik kivétel nélkül a munkásosztály, főleg a szervezett szocialista munkásság javát szolgálja. Ilyenek például a lakótelepek, melyekben a munkások — amennyiben szociáldemokraták — ha nem is olcsó, de kényelmes és célszerűen beosztott lakásokat kapnak, az udvarokban árnyékot adó fákkal. Ilyenek a nagy számban épített fürdők, a gyermekek számára létesített medencék, a külvárosokban példaadóan ápolt parkok. A gazdagon folyó városi adókból jóléti intézmények tömegét tudták létrehozni: városi kórházakat, sportpályákat, a hatalmas városi stadiont, a kitűnően működő beteg- és öregbiztosítási hálózatot, munkás sportklubokat és munkás kultúregyesületeket. Úgyszintén a város gazdag bevételei tették lehetővé, hogy a művészélet képviselői, költők, zeneszerzők fizetést élvezzenek, festők és szobrászok városi megbízásokat kapjanak, ami egyben kitűnő eszköz volt arra is, hogy a szociáldemokrata párt befolyást gyakoroljon a szellemi élet jelentős részére.

Ezeket a polgárság szempontjából destruktív, a proletariátus számára viszont konstruktív teljesítményeket Breitner valóságos fanatizmustól sugallt találékonysággal és példátlan munkabírással érte el. Állítólag minden reggel 7 órakor már az irodájában ült, minden látogatót fogadott, és ritkán távozott éjjel 11 óra előtt. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy személyét soha a legkisebb gyanú sem érte, s hogy drákói rendszabályait sima, sőt barátságos modorban vitte keresztül, meg kell állapítanunk, hogy Breitner különleges helyet foglal el azon politikusok között, akiket a háború utáni forradalmi megrendülés vetett felszínre. A nagy francia forradalom vagy az orosz bolsevista forradalom számos egyéniséget kitermelt, akik színesebbek nála. Ezekhez mérten Breitner szürkének tűnik, s csak azt lehet a javára írni, hogy kezéhez nem tapad vér. Konok fanatizmusát tekintve azonban Breitner nem marad el sem Lenin, sem pedig Robespierre mögött.”

A háztulajdonosok és a vállalkozók szemszögéből nézve tényleg „elrettentő” ez a kép, még akkor is, ha tudjuk, hogy a régi Monarchiába visszavágyó osztrák polgárság vörös sapkás jakobinusokat vélt látni ott is, ahol a valóságban csak girondisták álltak.

Itt érkeztünk el az osztrák köztársaság társadalmi ellentéteinek gyökeréhez. A köztársaság belpolitikai viszonyai történelmileg fonák helyzetet fejeztek ki. A vezető tisztségekben 1920 után nagy számban konzervatív, a császári házért rajongó monarchisták ültek. Nem szerves társadalmi fejlődés eredményeként, hanem a Monarchia váratlan széthullása következményeként lettek a köztársaság vezetői anélkül, hogy politikai nézeteikben lényeges változás következett volna be. Az első osztrák köztársaság kancellárjai között találjuk pl. Johannes Schobert, Ferenc József császár egykori bécsi rendőrfőnökét, vagy Ignaz Seipel prelátust, IV. Károly és Zita királyné bizalmasát és tanácsadóját. Az első osztrák köztársaság politikai képletét ezért így lehetne felállítani: monarchisták által kormányzott köztársaság, konzervatív tőkések, papok és volt tábornokok vezette demokrácia.

A Keresztényszocialista Párt mögött felsorakozó polgári erők már a köztársaság első éveitől kezdve a demokratikus szabadságjogok korlátozására, a „vörös Bécs” befolyásának csökkentésére törekedtek. Miután céljaikat parlamenti eszközökkel aligha érhették volna el, a húszas évek elejétől a parlamenten kívüli jobboldali szervezetek, főleg a fegyveres Heimwehr-szervezet antidemokratikus törekvéseit támogatták. Válaszként 1923-ban a szociáldemokraták létrehozták a Republikanischer Schutzbundot (Köztársasági Védszövetség) a demokratikus alkotmány védelmére. A Heimwehr sorozatos provokációkat szervezett, hogy a szociáldemokratákat leszorítsa a legalitás útjáról, majd a „rend védelmezőjeként” halálos csapást mérjen a köztársaság demokratikus rendjére. Napirenden voltak a politikai gyilkosságok, a szociáldemokrata és a szakszervezeti gyűlések elleni támadások.

  1. július 15-én Bécsben véres összeütközés zajlott le a karhatalom és a tüntetők között, akik egy részrehajló ítélet ellen tiltakoztak. Az összecsapásnak kilencven halálos áldozata volt. A Heimwehr ettől az időponttól egyre nyíltabban a hatalom meghódítására, Ausztria fasiszta átalakítására tört. Az osztrák nehézipar — például az Alpine Montangesellschaft és a Gyáriparosok Szövetsége — rendszeresen támogatta. 1928-tól Mussolini Olaszországa és a magyar Bethlen-, majd Gömbös-kormány titkos fegyverszállításokkal és politikai tanácsadással szintén jelentősen segítette az osztrák jobboldal terveinek mielőbbi megvalósítását. Ezeknek az országoknak fontos külpolitikai érdekeik fűződtek ahhoz, hogy az osztrák köztársaság demokratikus belpolitikai rendszerét felszámolva Ausztriát bekapcsolják a tervbe vett olasz—magyar blokkba. A Heimwehr-vezérek: Richard Steidle, Waldemar Pabst, Walter Pfrimer, Ernst Rüdiger Starhemberg, Emil Fey gyakori titkos látogatók voltak Rómában és Budapesten.

1928 és 1932 között belső és nemzetközi okok miatt ugyan nem valósulhatott meg a Heimwehr-puccs, de a keresztényszocialista kancellárok — Ignaz Seipel, majd Engelbert Dollfuss — mind nagyobb szerepet és befolyást biztosítottak a szervezetnek. Kétségtelen volt, hogy az európai — főleg a német — polgári demokrácia sorsának alakulása az osztrák demokrácia jövőjét is eldönti. A demokratikus és a fasiszta erők között régen feszülő ellentéteknek 1933 után valamilyen formában ki kellett robbanniuk.

Az osztrák dráma kifejletét külpolitikai tényezők is nagyban meghatározták. Az Osztrák—Magyar Monarchia széthullása után megmaradt, német nyelvterületre zsugorodott 6,5 milliós Ausztria kezdettől fogva a délkelet-európai német hatalmi terjeszkedés útjába esett. A versailles-i békeszerződést diktáló Franciaország Németország háborús veresége után átmenetileg elég erős volt ahhoz, hogy Ausztria és Németország egyesülését, az Anschlusst megakadályozza; hosszabb távon azonban tehetetlen volt a fokozatos német gazdasági behatolással szemben. Talán hatásos fegyver lett volna egy gazdasági és politikai konföderáció Közép-Európában, de ezt a tervet Franciaország saját kelet-európai szövetségeseivel, a kisantant-országokkal sem tudta volna elfogadtatni. E kis országok uralkodó körei hallani sem akartak az Ausztriához és Magyarországhoz fűződő szorosabb kötelékekről, mert Bécs vagy Budapest hatalmi túlsúlyától tartottak. A másik oldalon még kevesebb hajlandóság mutatkozott a közép-európai konföderációs elképzelések megvalósítására. Ausztria és Magyarország tehát kívül rekedt a francia hegemónia alatt kialakult közép-európai szövetségi rendszeren, sőt, miután a kisantant létének fő indoka a Habsburg-restauráció és a magyar revízió meghiúsítása volt, ellenségesen és elszigetelten állt szemben ezzel a szövetséggel. Vákuum keletkezett a közép-európai békerendszerben, s csak idő kérdése volt, hogy ezt a vákuumot a versailles-i békerendezéssel elégedetlen nagyhatalmak közül melyik tölti be: Olaszország, Németország — vagy pedig a kettő együtt.

E könyv szerzője 1971 szeptemberében az Innsbruck melletti Muttersben hosszabb beszélgetést folytatott az első osztrák köztársaság utolsó kancellárjával, Kurt Schuschnigg-gal.* Az érdekes beszélgetésnek még több részletét idézzük.* Schuschnigg Franciaország szerepéről a következőket mondta: a francia kormányok mindig szimpatizáltak Ausztriával, elsőrendű érdekeik fűződtek függetlenségéhez, de gazdasági befolyásuk csekély volt Bécsben, ezért hiányzott a kelet-európai francia politika gazdasági bázisa. Schuschniggnak ebben igaza van, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nagyobb részében monarchista-konzervatív és nagynémet beállítottságú osztrák polgárság elzárkózott a francia—kisantant külpolitikai vonaltól.

Az első osztrák köztársaság húszéves történetén vörös fonálként húzódik végig az Anschluss-gondolat. A világháborút követő gazdasági káosz és infláció éveiben, 1918 és 1922 között, széles körben tért hódított az a nézet, hogy a kis Ausztria gazdaságilag életképtelen. Míg a Habsburg-birodalom korábbi századaiban az volt a jelszó, hogy „Tu, felix Austria, nube!” (Te, boldog Ausztria, házasodj!), vagyis dinasztikus házasságok útján erősítsd hatalmadat, 1918 után az „életképtelenség” és az Anschluss hangoztatása lett az a bűvös jelszó, amellyel időről időre kölcsönökre tudták kényszeríteni a német—osztrák egyesüléstől aggódó francia, olasz és csehszlovák kormányokat. 1922-ben, majd 1932-ben jelentős nemzetközi kölcsönökkel formálisan „megvásárolták” az osztrák függetlenséget, mert a népszövetségi kölcsönök fejében arra kötelezték a Seipel-, majd a Dollfuss-kormányt, hogy Németországgal szemben újabb húsz évre fenntartsák Ausztria nemzeti függetlenségét. Az Anschluss-gondolat népszerűsítésében — súlyos történeti tévedésként — az osztrák szociáldemokraták szinte az élen jártak, abban a hitben, hogy a weimari demokráciával egyesülve győzelemre vihetik a szociáldemokrácia ügyét. Nem figyeltek arra, hogy a weimari köztársaság égisze alatt gyors ütemben folyik a német nagytőke és hadigépezet hatalmának rekonstrukciója.

Eközben Ausztria gazdaságilag egyre inkább Németország függőségébe került. A húszas években gomba módra szaporodtak a német—osztrák vegyesvállalatok, meggyorsult a német tőke behatolása. Ez a körülmény a politikai élet mezején is láthatóvá vált. Különféle társaságok és klubok alakultak az Anschluss-gondolat népszerűsítésére. Ezekben a klubokban kezdte el politikai tevékenységét Seyss-Inquart bécsi ügyvéd, aki 1938 márciusában oly dicstelen szerepet játszott Ausztria német megszállásának előkészítésében.

Az 1929—1931-es gazdasági világválság pusztító következményeit kihasználva a német nagytőke megkísérelte valóra váltani régi tervét: 1931 márciusában a német—osztrák vámunió segítségével tető alá akarta hozni a politikai Anschlusst. Franciaország azonban akkor még elég erős volt, hogy keresztülhúzza ezt a tervet. A hágai nemzetközi döntőbíróság 1931 szeptemberében úgy ítélkezett, hogy a német—osztrák vámunió ellentétben áll a versailles-i és a Saint Germain-i békeszerződéssel, ezért felszólította a német és az osztrák kormányt, hogy ejtsék el a vámunió gondolatát. A német Brüning-kormány tudomásul vette a hágai döntést. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Németország egy fontos kérdésben még meghajolt a nemzetközi jog előírásai előtt. Másfél év múlva Hitler foglalta el a kancellári széket …

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

A MAI NAP! Sok boldogságot, szép napot kíván a balrad.hu

Ma már 2022 augusztus 19. napja – péntek – van. Az idei esztendő 231. napját tapossuk. Rohan ám az idő!

A Gergely-naptár szerint ebből az évből már csak 134 nap van hátra.

A balrad.hu köszönti a ma nevük napját ünneplő:
Huba, Emília + Bernárd, Bernát, János, Lajos, Szebáld
nevű kedves olvasóit.

Sok boldogságot kíván Nekik  a balrad.hu

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

AZ ÜNNEPELTEKET AZ ALÁBBI ZENÉVEL KÖSZÖNTJÜK


 

A balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!

Augusztus 19. – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem orán.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_19.

Ma van: 

Szent Bernát apát emléknapja a magyar egyházban

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

A „Z” művelet mai főbb történései, + egyéb érdekességek

Orosz Külügyminisztérium: Moszkva nem szavakban, hanem tettekben ragaszkodik az egy Kína elvéhez

„Oroszország a Tajvannal fennálló helyzet kapcsán nem csak szavakban, hanem tettekben is ragaszkodik az egy Kína elvéhez.” – nyilatkozta Ezt Pjotr ​​Iljicsev, az orosz külügyminisztérium nemzetközi szervezetek főosztályának igazgatója.

Megjegyezte, hogy „Washingtonnak a független politikát folytató országok visszaszorítására irányuló politikája nem volt sikeres, és az amerikai tisztviselők tajvani látogatásai is tele vannak a regionális és nemzetközi stabilitás aláásásának szándékával.

„Oroszország viszont nem csak szavakban, hanem tettekben is ragaszkodik az egy Kína elvéhez, amely szerint Tajvan a KNK szerves része” – idézi Iljicsev nyilatkozatát a RIA Novosztyi .

Korábban Wang Ji kínai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Peking nagyra értékeli Moszkva azon bejelentését, hogy az Orosz Föderáció támogatja az Egy Kína elvét.

Oroszország a legfelelősebben közelíti meg nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, mivel atomhatalom. Ezt Ivan Necsajev, az orosz külügyminisztérium információs és sajtóosztályának igazgatóhelyettese jelentette ki ma Moszkvában.

Szerinte Moszkva és Washington közvetlen konfrontációja nem áll Oroszország érdekében.

Nyecsajev ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RF Fegyveres Erői minden szükséges fegyverrel rendelkeznek ahhoz, hogy Ukrajnában nukleáris potenciál felhasználása nélkül teljesítsék a „Z” művelet keretében kitűzött célokat.

„Oroszország atomhatalomként továbbra is a lehető legfelelősebben fog fellépni. Az Egyesült Államokkal és a NATO-val való közvetlen összecsapás nem érdekünk” – hangsúlyozta.

Az orosz külügyminisztérium képviselője azt is elmondta, hogy az atomfegyver-használati küszöb csökkentésével kapcsolatos minden elképzelés nyugati országokból származik.

„Egy atomháborúban nem lehetnek győztesek, és pontosan emiatt az soha nem szabadulhat el” – összegezte Nyecsajev.

Lembergben megkezdődtek a tárgyalások Törökország és Ukrajna vezetői, Recep Tayyip Kardigán és Zelenszkij bohóc között.

Korábbi török ​​sajtóhírek arról szóltak, hogy Kardigán javaslatot hozott Lvovba Vlagimir Putyin orosz állmfő és akijevi vezírbohóc találkozójának megszervezésére, amelyen állítólag meg lehetne állapodni az ukrajnai helyzet rendezésének ütemtervéről.

Az ukránok részéről Alekszej Aresztovics arról számolt be, hogy António

Lvivbe érkezik az ENSZ főtitkára (FOTÓ) | Orosz tavasz

Guterres – az ugyancsak a Lembergbe érkezett ENSZ – főtitkár és a török ​​elnök megpróbálhatja meggyőzni Zelenszkij bohócot, hogy járuljon hozzá valamiféle „diplomáciai egyezséghez” , ami azzal járna, hogy Kijev lemond igényeiről az Oroszország által már felszabadított területek vonatkozásában.

Az orosz hadsereg különleges hadműveletete tovább folytatódik Ukrajnában. Persze CSAK MÓDJÁVAL, mint ahogyan az az ilyen jeles alkalmakkor illik. Amikor külföldi JELESSÉGEK
randiznak a célterületen.

Az orosz légierő harcászati ​​repülépei Avdgyejevka térségében csaptak le Kijev martalócaira. Ennek következtében az Ukrán Fegyveres Erők 56. gépesített gyalogdandárának 37. zászlóalja teljesen elvesztette harci képességét. A latorbanda személyi veszteségek meghaladták a 60%-ot. A „Donyeck” hadműveleti – taktikai csoport parancsnoksága a zászlóalj maradványait a megpóbája kimenekíteni, és átszervezni.

Több mint 80 nacionalista whytézz harapott fűbe, és több mint 50 pedig lesántult, amikor az orosz légierő precíziós fegyverei az Ukrán Fegyveres Erők 35. Tengerészgyalogos – dandárának 18. zászlóaljának az élőerő táborhelyeire lecsaptak Belaja Krinyica és Velikoje Artakovo térségében.

Tegnap este föld – föld („Iszkander”) rakétákkal találták telibe az orosz rakétaerők a külföldi zsoldosok számára átalakított középiskolai kollégiumi  elhelyezési körletét Harkov városában. A csapásba több mint 90 kalandor pusztult bele.

A donbasszi fronton sincs pillanatnyi nyugalmuk sem Kijev martalócainak.

Az orosz hadsereg és a donbasszi népköztársaságok csapatai csapás után csapást mérnek az ukrán nácik artyemovszki állásaira.

Peszki felszabadítása után a DNR hadserege északnyugati irányban folytatja offenzíváját.

A front ezen szektorában való előrenyomulásuk az Avgyejevkában fészkelő ukrán latoregységek bekerítését célozza.

A DNR Népi Milícia 11. ezredének tüzérei a különféle tüzérségi rendszerekből meglehetősen nagy sikerrel semmisítik meg az ellenség megerősített állásait Pervomajszkij közelében.

Augusztus 18 – án a hajnali órákban az ukrán hadsereg megrakétázta a Donyecktől 60 kilométerre délnyugatra, az orosz határtól kevesebb mint 20 kilométerre fekvő Amvroszijevkát.

Amvroszijevka egy DNR – es hátországi városka, ahol az elmúlt években meglehetősen csendes és biztonságos volt az élet.

Augusztus 18 – án délelőtt pedig Kijev latortüzérsége Szvetlodarszk városát ágyúzta, 155 mm – es NATO-kaliberű külföldi lövegekből.

A tüzérségi csapás a város központját érte, ahol abban a pillanatban vizet osztottak, éstöbb tucat helyi lakos volt a gránátok becsapódásának epicentrumában.

Az előzetes adatok szerint hárman meghaltak, köztük egy gyerek, további 12 civil pedig megsebesült.

Az meg már szinte nem is számít hírnek, hogy ma kora reggel óta Donyeck északnyugati része és egész Gorlovka a kijevi latortüzérség ostromát szenvedi.

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com