Az orosz Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy tegnap esti tájékoztatóján elmondta, hogy tegnap az orosz hadsereg az Ukrajna nácitlanítási speciális művelete során 36 ukrán katonai létesítményt, köztük öt parancsnoki vezetési pontot semmisített meg nagy pontosságú levegő – levegő rakétákkal.
Köztük van a 95. légideszant – roham, és a 81. légiszállítású – dandárjának egy – egy zászlóaljparancsnoki vezetési pontja.
Emellett a tegnapi nap folyamán orosz légvédelmi rendszerek három Bayraktar-TB-2 – est lőttek le Zsmeinij – sziget közelében.
Ezen kívül négy ukrán drónt semmisítettek meg Csejovony Oszkol és Nyevszkij térségében a harkovi régióban, valamint a DNR – es Veszeloje közelében. Izjum, Topolszkoje és Malaja Kamisevaka települések közelében az orosz légvédelem 5 „Smercs” rakétát fogott el.
A ma délelőtti tájékoztatóján pedi arról számolt be Konasenkov vezérőrnagy, hogy a különleges műveleti övezetben egy Ukrajna számára nagy fontosságú, külföldi fegyvereket tároló logisztikai csomópontot megsemmisítettek.
Az odesszai régióban található katonai repülőtér logisztikai központjára csaptak le „Onyx” nagy pontosságú rakéták kal ahol a külföldi fegyvereket fogadták.
A csapásban megsemmisültek a „Bayraktar TB2” pilóta nélküli légi járművek, valamint az Egyesült Államokból és európai országokból származó rakétafegyverek és lőszerek hangárjai.
Emellett a mára virradó éjszaka folyamán az orosz légierő nagy pontosságú, légi indítású rakétái hat ukrajnai katonai létesítményt semmisítettek meg. Köztük egy parancsnoki harcálláspontot, egy lőszerraktárt Szlatino falu közelében, valamint négy élőerő elhelyzésére szoláló katonai tábort, és hadianyagraktárt.
Az orosz légierő hadműveleti – taktikai repülgépei 69 erődítményt, az Ukrán Fegyveres Erők élőerő – és haditechnikai koncentrációs területeit sújtotta.
A rakétaerők a 81. légiszállítású dandárjának Dolina település mellett lévő parancsnoki állását, és a 77. területvédelmi dandár parancsnoki harcálláspontját semmisítették meg a harkovi régió Podolovka térségében. Ezenkívül a Nyikolaev régióban fekvő Kulbakino mellett megsemmisítettek egy „Sz-300” – as légvédelmi rakétarendszer indítóállását.
Az orosz tüzérségi egységek az Ukrán Fegyveres Erők 54 tüzérségi lőállását, 38 bázisát valamint 195 élőerő elhelyezési pontját, és ukrán katonai raktárt semisítettek meg. Legalább 230 nacionalistát és 52 tüzérség és egyéb fegyverzetet és katonai felszerelést semmisítettek meg.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelmi rendszerek hat ukrán pilóta nélküli légijárművet semmisítettek meg a az odesszai Berjozovka, a harkovi Borscseva és Csernescsina, a Herszon régióban Barvinok és a Donyecki Népköztársaságban Mihajlovka érségében.
Dmitrovka térségében egy ukrán „Tocska-U” ballisztikus rakétát lőttek le, Izyum térségében pedig két „Szmercs” rakétavetőből kilőtt rakétát.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Zelenszkij: 900 civil holttesttel találtak újabb tömegsírt Kijev megyében
Miután kivonultak az orosz csapatok a területről, újabb tömegsírra bukkantak – közölte az ukrán elnök lengyel újságíróknak adott interjújában.
Az államfő kijelentette: annak ellenére bukkantak ekkora tömegsírra, hogy az oroszok a holttestek egy részét krematóriumokban égették el.
„Hány ember halt meg, senki sem tudja. Lesznek következmények, lesz nyomozás, aztán lesz népszámlálás” – mondta Zelenszkij.
Kitért arra, hogy a nemzetközi intézmények szerinte időnként lassan dolgoznak, és nem biztos, hogy el tudják számoltatni a felelősöket, „ilyen vagy olyan bizonyíték hiányában, pedig vannak tanúk, akik mindent láttak.”
Hozzátette, hogy a mobil krematóriumokat, amelyekben az orosz katonák elégették az áldozatok holttesteit, úgyszintén visszaviszik Oroszországba.
Az elnök kiemelte, hogy az ukrán hatóságok szerint mintegy 500 ezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba. Úgy vélekedett, hogy az ukrán ügyészség és a rendfenntartók minden bizonnyal megtalálják és elítélik a polgári lakosság elleni bűncselekményekben érintett összes orosz „megszállót.”
„Ukrajna számára fontos, hogy nemzetközileg elismerjék: az oroszok követtek el ilyen bűncselekményeket, és Oroszországnak történelmi felelősséget kell viselnie ezért a háborúért”
– idézte az elnököt az… – EGYIK DÖBRÖGISZTÁNI FŐSODRATÚ MÉG ÁPRILIS 29 – ÉN! A megnevezése nem is lényeges, hiszen ÁLTALÁNOSÍTHATÓ EZ A JELENSÉG!
Ugyanerről a témáról, ugyanezen a napon, ugyanazon órában a rusvesna.su – n is megjelent egy cikk:
„Zelenskij megszégyenítette magát azzal, hogy a lengyel médiának egy „tömegsírról” beszélt, ahol több száz halott van.
A kijevi régió területén a rendfenntartók mintegy kilencszáz polgári lakos új tömegsírját fedezték fel – közölte Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök.
„A nemzetközi intézmények néha nagyon lassan cselekszenek, néha pedig nem találnak valakit… De ennek ellenére ha keresnek – találnak is. Képzeljé el: annyian haltak meg, hogy annak ellenére, hogy elégették a holttestek a krematóriumokban, ismét 900 ember sírját találták meg a kijevi régióban” – mondta a lengyel sajtónak adott interjúban.
A kijevi régió rendőrségének sajtószóvivője Irina Prjanisnyikova azonban cáfolta Zelenszkij információit a kijevi régióban 900 civil holttestét rejtő új tömegsírról.
Prjanisnyikova elmondta, hogy Zelenszkij elnök rosszul beszélt, amikor a halottakra vonatkozó általános statisztikákra hivatkozott.
Később Zelenszkij szóvivője, Nyikiforov ezt akképpen tisztázta, hogy amikor az elnök „egy 900 embert számláló sírról” beszélt, akkor valójában a régióban talált holttestek teljes számát értette.”
Ugyanezen a napon a kijevi vezérbohóc a „Nyugat Hőse” is lett, hiszen a maintsream médiák az alábbi whytézzy helytállásáról tudósítottak:
Filmbe illő jelent volt Zelenszkij menekülése az orosz deszantosok elől
Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy kimenekíti az ukrán elnököt, aki nem élt ezzel a lehetőséggel.
Zelenszkij ukrán elnök a Time magazinnak adott interjújában arról beszélt, csak pár percen múlt, hogy orosz csapatok nem találták meg őt és családját a háború első óráiban, írja a döbrögisztáni... Az ejtőernyős egység bejutott az ukrán elnök hivatal épületébe, melynek falain belül már lövések is hallatszottak. Az ukrán katonaság ekkor tájékoztatta Zelenszkijt, hogy deszantosok érkeztek Kijevbe azért, hogy őt és családját is megöljék vagy elfogják.
A háború első estéjén tűzharc tört ki a kormányzati negyed körül. Az elnöki hivatal őrei lekapcsolták az épületben a villanyt, majd golyóálló mellényeket és fegyvereket hoztak Zelenszkijnek és segítőinek, akik közül kevesen tudtak fegyvert használni.
Az orosz ejtőernyősök kétszer próbálták megrohamozni a kormányzati negyedben található épületeket, kezdetben Zelenszkij és családja is ott tartózkodott. Az USA a történések következtében ajánlotta fel, hogy evakuálják az elnököt és teljes csapatát, valamint segítenek neki egy száműzetésben lévő kormányt felállítani. Zelenszkij azonban azóta elhíresült mondatával válaszolt az ajánlatra:
„Lőszerre van szüségem, nem pedig fuvarra!”
Aztán pedig a kiábrándító helyzetmagyarázat a történet MEG NEM VALÓSULHATÓSÁGÁRÓL, ugyancsak a rusvesna.su – ról.
Varázslatos történetek a Time cikkében Zelenszkijről
Dmitrij Szmirnov, a Kreml sajtószolgálatának újságírója felhívta a figyelmet a Zelenszkijről szóló Time írásra: a cikk bővelkedik elbűvölő történetekben.
„A háború első napján az Elnöki Hivatal tisztviselői igyekeztek mindennel megvédeni az épületet, amit csak találtak, miközben az ukrán katonaság az utcán harcolt az orosz megszállókkal. Az orosz csapatok néhány perc alatt beértek az adminisztrációba, lövéseik hallatszottak a Hivatal falai között.
Az orosz csapásmérő csoportok ejtőernyővel ugrottak le Kijev központjába, és az volt a feladatuk, hogy megöljék vagy elfogják Zelenszkijt és családját.
„A komplexum körüli utcák ellenőrző pontok és barikádok útvesztője. A polgári járművek egyáltalán nem tudnak közel menni, a katonák pedig titkos jelszavakat kértek a gyalogosoktól, amelyek naponta változnak, gyakran olyan értelmetlen kifejezéseket, mint a „kávéscsésze fan”, amit nehéz lenne kiejteni egy orosznak.
„Okostelefonokat sem engedtek be a komplexumba. Az egy helyről továbbított telefon – vagy rádiójelek nagy száma pedig lehetővé teszi az elnököt védelmező drónok számára, hogy pontosan meghatározzák a gyülekezési pontot. – És akkor: bumm – magyarázta az egyik őr, és a kezével megrajzolta a rakéta ívét.”
REMÉLJÜK – MI! – HOGY A MOSZKVAI VÖRÖS TÉR NEM LESZ ÁTNEVEZVE A KIJEVI FŐBOHÓCRÓL! Dacára annak, hogy a Nyugat ezt nagyon szeretné!
Az a Nyugat, amelynek a foga rettenetesen fáj Oroszországra!
Rohamosan csökken a védettségünk, ősszel robbanhat a hatodik hullám
Az öt év feletti, oltható lakosság egyötöde tekinthető vakcinával védettnek. A többieknek, körülbelül 4,4 millió embernek ahhoz, hogy a vakcinával szerzett védettségüket fenntartsák, újabb oltást kellene kérniük.
Mostantól a kedvező járványhelyzetre hivatkozva a kormányzati koronavírus központ csak hetente közöl a megbetegedésekkel kapcsolatos adatokat. De mégsem dőlhetünk hátra.
Csaknem kétmillió emberről lehet elmondani azt, hogy az oltás által védettnek tekinthető, függetlenül attól, hogy átesett-e a betegségen vagy sem – derül ki Weltner János orvos elemzéséből.
A szakember szerint eddig 6,4 millióan kapták meg az első oltást, a másodikat 6,2 millióan, a harmadikat már csak alig valamivel több mint 3,8 millióan vették fel, a negyedikért eddig 287 ezren jelentkeztek. E számok alapján a teljes népesség 69 százaléka átoltott, védettsége viszont a vírus ellen csak azoknak van, akik vagy az elmúlt fél évben estek át a fertőzésen, vagy a megelőző 4-5 hónapban, azaz 2021 decembere óta kaptak emlékeztető oltást.
Az utóbbiak száma alig éri el a kétmilliót (1 936 346), azaz az öt év feletti, oltható lakosság egyötöde tekinthető vakcinával védettnek. A többieknek, körülbelül 4,4 millió embernek ahhoz, hogy a vakcinával szerzett védettségüket fenntartsák újabb oltást kellene kérniük – írja a Népszava.
Egy járványügyi elemző szerint ennél jobb lehet a populációs védettségünk. Ő úgy vélte, elég sokan szerezhettek a fertőzésen való áteséssel immunitást. Bár az ötödik hullámban hivatalosan a múlt hét elejéig csak 650 359 fertőzöttet regisztráltak a járványügyi hatóságok, ennek legalább öt- tízszerese lehet a valódi esetszám. Azaz az oltottakon túl legalább 3-6,5 millióan szerezhettek 4-6 hónapra védettséget azzal, hogy átestek egy omikron fertőzésen. De mindez csak azt jelenti, hogy a nyári hónapok alatt működhet a vírus ellen a nyájimmunitás.
Épp ezért ezt a pár hónapot arra kellene felhasználni, hogy az ország felkészüljön az őszi hullámra.
A tesztelésekből nyert adatokhoz kellene igazítani a szükséges járványintézkedéseket, így például azt, hogy az ország mely pontján van szükség maszkviselésre, vagy az oktatás felfüggesztésére” – tanácsolja.
Mint mondja: szakmailag semmi sem indokolta a PCR-tesztek néhány héttel ezelőtti megszüntetését. Sőt, a kormányzat már az előző hullámok alatt is enyhíthette volna az ellátórendszer terheit, ha tesztelő- és oltási központokat állít fel országszerte.
A legutóbbi, ötödik hullámban fertőző omikron kevésbé, és ritkábban okoz súlyos lefolyást, mint a delta, de továbbra sem lehet biztosan állítani, hogy gyengül a vírus. Az elmúlt hét napban 50 és 40 között ingadozott a lélegeztetőgépen lévők száma, és nagyon lassú a csökkenés. A lapunknak nyilatkozó elemző hozzátette azt is: egészen biztosan szükség lesz egy negyedik oltásra is. Szerinte most ezt a nyarat egy kis odafigyeléssel át lehet vészelni.
Az újabb oltást augusztusra-szeptemberre érdemes időzíteni, mert az így megszerezhető védettség kitarthat a következő őszi-téli hullám alatt.(privatbankar.hu)
Bal-Rad komm: Az „egyéb” gondjaink mellé még társul(hat) a hatodik ragályhullám is!
Anonymus Irodalmi és Művészeti Intézet kiadása,
Budapest, VII., Somogyi Béla-út r5. Felelős kiadó: Pap Miklós
――――――――――
Általános Nyomda és Grafikai Intézet Budapest, VII., Nagymező-u. 3.
(A nyomdáért felel: Rácz István.)
Két asszonynak ajánlom:
anyámnak és feleségemnek
A Szovjetunió vezetői annyira értékelték Davies munkásságának és elsősorban művének jelentőségét a szovjetnép és az angolszász népek közötti megértés, megbecsülés és baráti kapcsolat kiépítése terén, hogy Daviest most, amikor kezdenek igazán megérni ennek a szövetségnek a gyümölcsei, tüntették ki a legnagyobb szovjetrenddel,
a Lenin-renddel
Davies nagykövet könyve, amely az angolszász közvéleményt egy amerikai szemléletével, de egy bölcs és tapasztalt, ember higgadtságával és tárgyilagosságával és egy kitűnő elbeszélő megelevenítő erejével megismertette ezzel az új világgal, a Szovjetunió világával, talán jobban hozzásegítette a szövetségeseket a győzelemhez, mint egy megnyert ütközet. Ezért küldte Truman elnök éppen Daviest Londonba, hogy bölcsessége és tárgyilagossága a szövetségeseket nagy mértékben hozzásegítse a béke megnyeréséhez. Olyan férfiút kellett Londonba küldenie, aki tökéletesen ismeri a szovjet viszonyokat, s így tájékozottságával hozzájárulhat ahhoz, hogy a függő kérdések tisztázódjanak. Davies „Moszkvai jelentés”-ének egyik legérdekesebb részlete az, ahol a vezető angol államférfiakkal folytatott beszélgetéseiről közli jelentéseit — ezeket az államférfiakat szinte ő világosította fel a Szovjetunió igazi erejéről és valóságos viszonyairól. Ezért van nagy történelmi és emberi jelentősége ennek a könyvnek és ezért küldte Truman elnök Daviest, a „Moszkvai jelentés” szerzőjét Londonba.
Ennek a világhírű könyvnek, az USA moszkvai nagykövete hiteles diplomáciai jelentéseinek kiadását sok egyéb mellett az a körülmény is időszerűvé teszi, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke, Daviest különleges megbízatással éppen akkor küldte Churchillhez Londonba, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik a háború győzelmes befejezése után a békét is meg akarják nyerni. Miért választotta Truman erre a döntő jelentőségű küldetésre a sok rendelkezésre álló kiváló politikus és diplomata közül Roosevelt Moszkvai nagykövetét? Az egykori moszkvai nagykövet 1937-től 1939-ig a legnehezebb viszonyok között a legnagyobb sikerrel, szinte világtörténelmi eredményességgel oldotta meg feladatát. Ennek a moszkvai küldetésnek, amely valósággal új utat tört a leghatalmasabb nemzetek kölcsönös megértésének, irodalmi leszűrődése a Moszkvai jelentés. Davies könyve azért támasztott valósággal forradalmat nemcsak az angolszász világban, hanem mindenütt, ahol a viszonyok lehetővé tették az utóbbi években a könyv megjelenését, mert a szó szoros értelmében felfedezte a Szovjetuniót az európai közvélemény számára. Joseph Davies mint öntudatos amerikai kapitalista és individualista, mint az amerikai vagyonos réteg reprezentánsa, jött Moszkvába — és ennek ellenére tárgyilagos, hű, amellett dramatikusan közvetlen képet adott erről az új világról, Davies könyvének éppen az adja meg különös varázsát, hogy szerzője az igazán tehetséges és bátor amerikaiak frissességével, közvetlenségével szemléli és becsületes, olykor szinte a saját előítéleteivel is vívódó őszinteséggel tárja fel ezt a számára is idegen világot.
A kiadó — az olvasóhoz
Amikor Davies könyve megjelent, a németek a Volga mentén Sztálingrádot ostromolták, a moszkvai ünnepélyes bevonulásra készülődtek, s Hitler és Ribbentrop nem győzték bizonygatni, hogy a szovjetállam és a Vörös Hadsereg már voltaképpen megsemmisült. Nagyon sokan kételkedtek akkor abban, hogy a Szovjetunió elég erős lesz-e helytállani a fasizmus elleni sorsdöntő küzdelemben. E kétkedés forrása elsősorban a tájékozatlanság volt: a szovjetállam és társadalom s általában az orosz állapotok nemismerése.
Ebben az időpontban jelent meg a kapitalista körökben is köztiszteletben álló, „beérkezett” és „hivatalos” amerikai személyiség, J. E. Davies, volt moszkvai nagykövet, befolyásos politikus és pénzembernek a világ közvéleményéhez intézett „jelentése” moszkvai élményeiről és oroszországi kutatásairól. Davies, az öntudatos kapitalista és individualista a gyanakvó amerikai és európai közvélemény számára a szó szoros értelmében felfedezte a Szovjetuniót. Amikor a nemzetiszocializmus szennyes retorikája már elparentálta a Szovjetúniót és vele együtt a kommunista társadalmi és gazdasági rendet, akkor az öntudatos amerikai kapitalista tárgyilagosan bebizonyította, hogy ez a rendszer szilárd, erőteljes és életképes; a nagyvonalú amerikai üzletember józanságával és tárgyilagosságával feltárta hasonlóan kapitalista és individualista olvasói előtt azt az egészen más, számára is merőben új és meglepő világot, amelyet orosz földön megismert.
A „Mission to Moscow” hatása éppen azért volt szinte példa nélkül álló, valóban történelmi jelentőségű, mert kapitalista és individualista számolt be kapitalistáknak és individualistáknak egy egészen más alapokra felépített, forradalmi állami, társadalmi és gazdasági rendszerről.
Az amerikai és európai közvéleményt mélységesen meglepték Davies jelentései. A nagy szovjetpöröket világszerte a rendszer belső gyengesége jelének értelmezték. Davies bebizonyította, hogy ezek a pörök rendkívül megerősítették a rendszert és megjósolta, hogy a Szovjetunióban az „ötödik hadoszlop” minden bomlasztó kísérlete csődöt fog mondani, a fasizmussal megküzdő Oroszországnak nem lesznek Quislingjei. A jóslat beteljesedett és helytállónak bizonyult Daviesnek sok egyéb, a látottak és átéltek józan mérlegelése alapján levont következtetése is. Az események igazolták, hogy az orosz világ nem olyan, amilyennek az európai és amerikai társadalom bizonyos része szerette volna látni, hanem olyan, amilyennek Davies látta és leírta. Talán egyetlen szellemi alkotást sem igazoltak olyan világosan és félreérthetetlenül az események, mint a „Mission to Moscow”-t.
A jelentések, naplók, levelek varázsának egyik fő oka, hogy mindig megérződik rajtuk az élmény közvetlensége, a pillanatok benyomásainak szinte érzéki frissessége. A jelentések nagy része a „szigorúan bizalmas” megkülönböztetéssel volt ellátva. Ezt az állandóan ismétlődő jelzést, valamint a levél- és jelentésforma egyéb, szakadatlanul visszatérő kellékeit többnyire elhagytuk, mert zavarták az előadás folyamatosságát.
Az olvasó így is kiérzi minden egyes sorból, hogy közvetlen dokumentumokat kap kézhez, egy új világrend „felfedezésének” hiteles anyagát. A dokumentumok közvetlenségéből viszont olykor az következik, hogy egy-egy színfolt túlságosan rikító, s egy-egy állítás vagy még inkább feltevés, ma már időszerűtlen. Ezeket igyekeztünk kihagyni, s ezzel közelebb kerülni a szerző szempontjaihoz és a könyv céljához.
Davies műve ma, amikor szemléletének helyessége teljesen beigazolódott, talán még érdekesebb és meggyőzőbb, mint megjelenése időpontjában. Elmondhatjuk, hogy ezt a könyvet csak most, lehet igazán megérteni és értékelni, amikor a nagy küzdelem a demokrácia és a fasizmus között már végleg eldőlt. Amikor a washingtoni külügyminisztérium megengedte, hogy Davies „szigorúan bizalmas” jelentései és a beavatottak szűk és zárt körének szóló beszámolói az amerikai és az európai közvélemény széles rétegei elé kerüljenek, valóban a népek és kultúrák kölcsönös megértésének ügyét mozdította elő. Ennek a törekvésnek a jegyében adjuk Davies bizalmas jelentéseit a tudás élményére vagy a megismerés kötelességének teljesítésére vágyó magyar olvasók kezébe.
A szerző — az olvasóhoz
Könyvem az alábbi anyagot öleli fel: A külügyminisztériumhoz intézett hivatalos jelentéseim, melyeket vagy a moszkvai, vagy a bruxellesi követségről küldtem, vagy azokról a helyekről, ahol különleges küldetésben tartózkodtam; hivataltársaimhoz, vagy barátaim hoz intézett személyes leveleim; egy naptárkönyvecske szabad lapjaira írott bejegyzéseim: pontosan vezetett hivatalos naplóm kivonatai; végül különleges emlékiratok, amelyek azzal a céllal készültek, hogy a szövegben előforduló tényeket magyarázzák vagy kiegészítsék.
A hivatalos jelentések nem igényelnek különösebb magyarázatot, nagy többségükben a külső események tárgyilagos megfogalmazásai. Itt mondok köszönetet a külügyminisztériumnak, hogy közérdekből megengedte felhasználásukat. Ezek a hivatalos jelentések megszerkesztésük idején kialakult véleményeim és ítéleteim tükrözései. Olykor egy-egy ismétlést kihagytam. Naplójegyzeteimet eredetileg a legnagyobb rövidséggel fogalmaztam meg és titkos írással vetettem papírra; az a szándék vezetett, hogy az eseményekre és személyiségekre, való visszaemlékezéshez szükséges támpontot nyújtsák, de ugyanakkor avatatlanok számára a lehető legkevesebb felvilágosítást adják. Néhány ilyen naplójegyzetet, amint az a szövegből is látható, az előadás világossága kedvéért kibővítettem, a legtöbbet azonban meghagytam eredeti tömörségében. Ott, ahol fedeznem kellett értesülésem egy-egy forrását vagy más személyiséget, a személynév megjelölése helyett, gondolatjelet alkalmaztam. A kiegészítő jegyzetek és emlékiratok világosan elárulják az olvasónak keletkezésük időpontját. Ezektől az alkalmi jegyzetektől eltekintve a könyv nem tartalmaz utólagos megállapításokat.
A jelentések anyaga, mint első kézből való forrás, hasznára lehet a kutatónak, s általában az alaposabban érdeklődő olvasónak, de élményeim és benyomásaim közlésének szabad folyását akadályozná; ezért ezeket a jelentéseket a függelékben találja az olvasó. A rendelkezésemre álló nagy anyag kiválogatásáért Yay Franklin Caster barátomnak rendkívül hálás vagyok. Diplomáciai tapasztalatai, valamint biztos szerkesztői ítélete nagy segítségemre volt. Hasonlóképpen köszönettel tartozom Spencer Williamsnak; széleskörű ismereteinek, főként pedig a Szovjetunióban szerzett személyes tapasztalatainak nagyon sokat köszönhetek. .Különös elismeréssel tartozom barátomnak és volt titkáromnak, Stanley Richardsonnak, akinek ragyogó képességei és hűséges szorgalma nagy segítségemre volt naplójegyzeteim összeállításában és kiegészítésében. Végezetül meg kell emlékeznem arról, hogy mennyit köszönhetek munkám megírásában feleségeim ösztönzésének, lelkesedésének és finom ítéletének.
Hogyan kerültem Moszkvába?
Emlékszem a dátumra, mert anyánk születésnapja volt: 1936 augusztus 25-e. Adirondaksban pihentem, ott hívott fel telefonon régi barátom „Stewe” Early, a Fehér Ház titkára, hogy az elnök beszélni kíván velem. Azonnal Washingtonba siettem. Az elnök hivatalszobájában fogadott. A felszolgált lunch közben közölte velem, hogy külföldi diplomáciai megbízatásom ügyében akar velem beszélni.
Régi ismerősök vagyunk. Baráti kapcsolatunk Wilson elnökségének korszakára nyúlik vissza. Akkor még mind a ketten fiatalok voltunk és már a Wilson elnökségét megelőző években, majd pedig Wilson korában a demokratapárton belül kibontakozó haladó mozgalomnak szenteltük munkásságunkat. Munka után rendszerint együtt golfoztunk és azonos politikai álláspontunk társadalmilag is közel hozott bennünket egymáshoz. Már akkor felismertem benne a kivételes egyéniséget. Wilson elnökségének első éveiben ugyanannak a klubnak voltunk a tagjai, a „Községtanács klubjának”. A klub összejövetelein havonta kétszer találkoztunk. Ez a klub nagyjában hasonló színezetű volt, mint később a világszerte elhíresedett „Kis kabinet”. Ebben a jólmegtermett magas fiatalemberben már akkor mindannyian a jövő nagy, haladó szellemű, szabadelvű politikusát láttuk és mindnyájan elnökjelöltsége mellett törtünk lándzsát. Később ezzel a csoporttal, főleg pedig Louis Hower és több más vezető politikussal együtt minden politikai kampányban az ő megválasztása érdekében buzgólkodtam. Barátságunk az elmúlt évek folyamán mindjobban megszilárdult.
Barátságunk szálait méginkább egymáshozfűzte anyáink egymásiránti szeretete és becsülése. Madame Roosevelt szemmelláthatóan jobban kedvelt, mint fia többi barátját. Ez a nagyszerű, csodálatos asszony azóta is minden alkalmat megragadott, hogy valami kisebb-nagyobb ajándékkal Kedveskedjen gyermekeimnek. Mikor a Wassar Collegen tanultak, boldoggá tette őket a hyde-park teáira szóló meghívásaival. Az én anyám pedig éppen úgy Roosevelt rajongó hívei közé szegődött, mint én magam és baráti köröm. A fiatal tengerészeti alállamtitkár barátaim közül már akkor kedvence volt és nem kételkedett benne, hogy választottja egykor az Egyesült Államok elnöke lesz. Roosevelt elnöksége első éveiben nem egyszer rábeszélt, hogy lépjek be legszűkebb munkatársai és tanácsadói táborába. De én akkor már nagyon összeforrottam hivatásommal és pályámat nem tudtam feladni.
Lunch közben a közös múltról és a jelen égető kérdéseiről beszélgettünk. Az elnök ekkor közölte velem, hogy az államtitkár beleegyezésével (ő csak Cordell-nek nevezte) alkalmazni kíván a diplomáciai testület keretében. Meg akarta tudni tőlem, hogy szívesen fogadnám-e megbízatásomat. Ezt feleltem: „Igen, Oroszországban vagy Németországban.” Ezt a két országot tartottam a lázbeteg Európa hőmérőjének. Jellemző a felelete: ő is „borzasztóan” szeretné Oroszországot megismerni, még pedig éppen a mai körülmények között. Akkor halt meg Jesse Strauss párisi nagykövetünk. Nyíltan megmondtam, hogy sem én, sem feleségem számos okból semmiesetre sem mennénk Párisba. Roosevelt azt felelte, hogy a berlini nagykövetség most nem szabad, de rövidesen felszabadul, mert Dodd nagykövet boldogtalan Berlinben, kétségbeesett üzeneteket küld haza és rövidesen hivatalosan is felmentését fogja kérni. Ő és Cordell elhatározták, hogy Oroszországba fogok menni, de készüljek fel rá, hogy egy éven belül Berlinbe helyeznek át, mert végeredményben arra jelölt ki, hogy ezen a legkritikusabb ponton képviseljem Amerika érdekeit. Örömmel hallja, hogy németül beszélek. Oroszország magatartása — folytatta — dönti el majd elsősorban Európa számára a háború és béke kérdését és az oroszországi helyzettel és annak világpolitikailag kényes pontjaival személyes tapasztalataim alapján akar megismerkedni. Moszkvai benyomásaim későbbi berlini őrhelyem betöltésénél is nagy hasznomra lesznek. A német helyzettől függ majd, — vélte Roosevelt — hogy világbéke lesz-e vagy világháború. Ha a béke fenntartásának lehetőségét nem is látja valami túlságosan rózsásnak, mégis mindent meg kell tenni az új, nagy európai háború kitörésének megakadályozására, ha ez még egyáltalán lehetséges. Az Egyesült Államok számára is életbevágóan fontos, hogy ne törjön ki új világháború. Az elnök kifejtette azt a véleményét, hogy a válságnak ezen a pontján minden Németországtól függ, helyesebben, egyetlen embertől, Hitlertől. Minden attól függ, hogy Hitler békét akar-e, mint ahogy annyiszor hangoztatja, vagy pedig hódításra törekszik? Az utóbbi esetben semmit sem lehet tenni az új világháború megakadályozására. Ha azonban Hitler békeakarása őszinte, akkor Németország számíthat minden békeszerető nemzet közreműködésére a könnyen háborúra vezető gazdasági vagy egyéb nehézségek elsimításában. A nyersanyagok tervszerű felosztása, politikai biztonság, leszerelés — mindez nélkülözhetetlen, hogy a világot ne nyelje el az új háború özönvize s hogy ne legyenek kénytelenek az embermilliók elszenvedni azt a mérhetetlenül sok rosszat, amely az új háború kitörése esetén az összes népeket az eljövendő távoli nemzedékekig sújtani fogja. Az elnök, kijelentése szerint, szilárdan hisz benne, hogy képzettségem és tapasztalataim feljogosítanak a béke megőrzésében, illetve megalapozásában való közreműködésre, tudniillik amennyire már a béke fenntartható és megalapozható. Az egymással farkasszemet néző két tábor egyformán önmagát nyilvánítja ki a világbéke hívének és jó szellemének és azzal gyanúsítja ellenfelét, hogy az hatalmi terjeszkedés révén újabb előnyöket, vagy éppen világuralmat akar biztosítani magának a többiek rovására. Mindkettő az őszinteség hiányát veti a másik szemére, de a bonyolult hátsógondolatok és a sok rosszhiszeműség és gyanakvás ellenére is van szándékaiknak egy egyszerű próbaköve, — akár a békét, akár pedig a háborút akarják — mégpedig a lefegyverzés kérdésében követett magatartásuk. Az elnök szerint ennek a kérdésnek nyugodt és tárgyilagos felismerését nagyon megnehezítette és megnehezíti mégma is a technikai részletkérdésekállandó kihangsúlyozása és az a nemrég hozott javaslat, amelynek értelmében bizonyos háborús fegyverek gyártását és használatát nemzetközileg fokozatosait korlátozni kell. Az elnök azután kifejtette saját világbéketervét: a világbékét csak az összes nemzetek olyan megegyezése tudná elhárítani, amely megtiltja a katona vállán nem hordozható, nehezebb fegyverek előállítását. Talán egy ilyen leszerelési egyezmény, amelyben egyúttal gondoskodás történne arról, hogy minden állam részese legyen a világ nyersanyagkészletének, — fenn tudná tartani a békét. Terve megvalósulása esetén az egyes nemzeti hadseregek állományát a rendőrségek jelenlegi létszámának színvonalára lehetne csökkenteni és egyetlen nemzetet sem fenyegethetnének szomszédai katonai hatalommal és fegyveres erőszakkal. Az elnök azt kívánta, hogy gondolatait közöljem új állomáshelyem felelős tényezőivel és az európai helyzetet elsősorban a világbéke megvalósításának szempontjából tanulmányozzam. Mindenesetre ilymódon talán próbát lehetne tenni, hogy Hitler magatartása valóban őszinte-e és hogy a békét tényleg meg akarja-e óvni?
Az elnök azután ismét rátért arra, hogy európai küldetésem előkészítésével kapcsolatban semmiképpen sem feledkezzem meg véglegesen berlini állomáshelyemről, amelyet egy éven belül be fogok tölteni. Nagyon fontosnak ítéli azonban, hogy a közbeeső időt Moszkvában töltsem. Ezután Roosevelt Wilson koráról kezdett beszélni, fiatalkori fegyverbarátságunk éveiről, a „régi jó időkről”. Közölte velem, hogy Cordell szívből egyetért moszkvai követségemmel és nagyon örül, hogy ilymódon munkatársa leszek. Végül pedig részletesen átbeszéltük az egész európai helyzetet, természetesen Németországot és Oroszországot is beleértve.
Így kerültem Moszkvába.
Ennyit küldetésemről. Úgy érzem azonban, hogy az olvasó joggal felteheti ezt a kérdést, hogy egyáltalán miért jelent meg ez a könyv? Eredetileg valóban nem szándékoztam könyvet írni moszkvai küldetésemről. Azonban az idők megváltoztak. Oroszország ma gigászi harcot vív félelmetes ellenfelével, a hitleri Németországgal és ennek a küzdelemnek a kimenetele dönti el, hogy a Föld népei békés világközösséget alkothatnák-e, vagy minden olyan értéknek elpusztítása után, amiért élnünk érdemes, az anarchiának leszünk-e kiszolgáltatva?
A Szovjetunió még nemrég Hitlerrel kötött szövetséget. Ma azonban az orosz férfiak és nők milliói, akiknek lakóhelyét a barátnak álcázott ellenség megtámadta, a legnagyobb vitézséggel küzdenek és halnak meg egy olyan ügyért, amely nemcsak az ő ügyük, hanem Európa és az egész emberiség ügye. Ezek a hősiesen küzdő milliók most a mi szövetségeseink.
Az amerikai közvélemény szenvedélyek és indulatok fűtötte élőítéletek rabja volt a Szovjetunióról kialakult véleménye megformálásában. Ezek az előítéletek, amelyek túlnyomórészt hamis értesülésekből keletkeztek, még ma is többnyire uralkodnak közvéleményünk felett. Könyvem megírásával elsősorban azt a célt tűztem magam elé, hogy eloszlassam ezeket az előítéleteket. Remélem, hogy a könyvemben összegyűjtött anyag pontosabb és hívebb képet fog adni a Szovjetúnió kormányáról, annak vezetőiről és az orosz népről, mint azoknak az értesüléseknek egyrésze, amelyek alapján közvéleményünk előítéleteit megalkotta.
Szükségesnek látom még, hogy az olvasóval néhány adatot közöljek társadalmi helyzetemről, környezetemről, elveimről és politikai álláspontomról. Csak ezeknek az adatoknak a birtokában tudja az olvasó szándékaimat és ítéleteimet, a tényekről és azok jelentőségéről kialakult nézeteimet helyesen elbírálni és ellenőrizni.
Sztálin úrnak, Kalinin elnöknek és több más orosz vezető államférfinak nyíltan megmondtam, hogy nem vagyok kommunista, még szabatosabban megfogalmazva: kifejezetten és határozottan nem-kommunista vagyok. Kapitalistának neveznek. Büszke vagyok erre a meghatározásra, de azt hiszem, hogy helyesebb az „individualista” mint a „kapitalista” elnevezés. A kapitalizmus nem kiinduláspontja, hanem eredménye az individualista társadalmi rendnek és nem jelent egyebet, mint azt, hogy tulajdonjogainkhoz ragaszkodunk egy olyan társadalmi rendszerben, amely mindnyájunknak megengedi, hogy egyéni képességeit a szabad verseny szabályainak megtartásával tulajdonszerzésre használja fel. Az individualizmusnak a próbaköve azonban nem a tulajdon. Sokkal inkább a gondolatszabadság és az érvényesülés és tulajdonszerzés egyforma lehetősége mindenki számára. A kapitalizmus csupán külső héja az individualizmusnak. Valóban egy ilyen individualista rendszer lelki szülötte vagyok, még pedig egy olyan kormányzat alatt és egy olyan állami és társadalmi rend keretein belül, amely az eddig fennálló rendszerek közül talán a legjobb az egyszerű emberre nézve.
Gyermekéveimet a Középnyugaton töltöttem, Wisconsin egyetemén tanultam. Politikailag mindig a haladás híve voltam, meggyőződéses követője Woodrow Wilsonnak és Franklin D. Roosevelt New-Dealjének.
Anyám mélyen lelkembe plántálta a keresztény hitet. Élő keresztény hitem alapján minden fenntartás nélkül helyeselhetem a kommunizmusnak olyanfajta értelmezését, hogy elméletileg mind kommunisták vagyunk, akik Krisztusban és Krisztus tanításában hiszünk és ezért mindig helyt kell állanunk a szabadság és testvériség ügyéért. Másrészt éppoly szilárd meggyőződésem, hogy ameddig az emberi természet nem változik meg gyökeresen, addig a kommunizmus nehezen fog érvényesülni a földön. A kommunizmus még legalább egy vagy két emberöltőn keresztül nem fog megvalósulni és teljes diadalt csak akkor arathat, amikor az emberek elégfejlettek lesznek ahhoz, hogy egy önzetlen társadalom szabad tagjaiként mindnyájan csupán a munka öröme kedvéért dolgozzanak. A fejlődés, az evolúció meggyőződéses híve vagyok és általában nem helyeslem, a revoluciót, a forradalmat, jóllehet elismerem, hogy az utóbbi néha szükségszerű és elkerülhetetlen. Azt hiszem, hogy a mi rendszerünk, amely a fejlődésen alapul, az egyszerű embernek a lehető legtöbbet adja, eredményeit esetleg lassabban éri el, de talán annál biztosabban.
Ezzel a meggyőződéssel mentem Moszkvába és élményeim meggyőződésemen nem változtattak.
Mégis orosz földön sok olyat láttam és tanultam, amit eddig még nem tudtam; olyan erők hatását és megnyilvánulását tanulmányozhattam, amelyek a jövőben kétségtelenül messzemenően át fogják alakítani a társadalmi és politikai állapotokat. Tapasztalataim alapján csak megerősödött az a hitem, hogy a kereszténység elpusztíthatatlan és hogy a mi amerikai kormányformánk és világszemléletünk a legáldásosabb *
―
* Kivonat Davies nagykövetnek 1938 június 9-én a moszkvai követség törzskarához intézett búcsúbeszédéből:
Minden alkalommal, mikor Európából hazámba visszatérek, köszönetet mondok Istennek, akinek hitét és szeretetét anyám plántálta belém, hogy őseim másfél évszázaddal ezelőtt bátran és önbizalommal telten dacolni merészeltek a vadonnal, kivándoroltak az Egyesült Államokba s ezzel az áldozattal lehetővé tették gyermekeimnek és unokáimnak, hogy demokratikus államban, emberekhez méltó körülmények között éljenek. Mindenkor, amikor visszatérek Európából, mélyen átérzem, hogy milyen áldott és boldog az amerikai nép. Nem egy olyan jognak a részesei vagyunk, amelyeket sok európai állam polgárai nélkülöznek.
A személyes szabadság jogának
A szabad véleménynyilvánítás jogának.
A szabad és független országgyűlés jogának.
A gondolatszabadság jogának.
A vallásszabadság jogának.
Törvényeink személyes szabadságunkat, életünket, tulajdonunkat még saját kormányunkkal szemben is védik.
Minden amerikai polgár király a maga várában.
Szabadságainkat és életünket törvények oltalmazzák és ezek a törvények megszabják, hogy az állam csak azokat a tetteseket ítélheti el, akiknek bűnösségét minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani.
Mit adna ma Európa sokmillió férfia és asszonya, ha ennek a törvényadta alapvető jogunknak részese lehetne.
Férfi és nő emberi méltósága, az élet és szabadság szentsége, az emberi szellem becsülete — ezek a kultúra legnemesebb és legmagasabbrendű vívmányai. S ezekben a vívmányokban nagyobb mértékben részesülnek az Egyesült Államok polgárai, mint a föld bármely más államának alattvalói. Nagyon keveset számít az, hogy a fasiszta államok minő anyagi vagy társadalmi jótéteményeket nyújtanak néhányezer gyermeknek vagy aggnak, ha ezeket a jótéteményeket az egész közösség személyi vagy politikai szabadsága árán kell megvásárolni, — mert ennek akkor megfizethetetlenül nagy ára van.
Mikor Oroszországba indultam, megfogadtam, hogy nem viszek magammal utipodgyászként előítéleteket s hogy érzékeim éberségére mindig ügyelni fogok. A külügyminisztériumnak küldött jelentéseim, hazaírt leveleim, naplójegyzeteim benyomásaimnak becsületes leszűrődései. Leveleim és feljegyzéseim azokat a pillanatnyi élményeket tükrözik, amelyeket helyzetek, személyiségekkel való találkozások és események keltettek bennem. Mindig igyekeztem hű maradni ahhoz az elhalálozásomhoz, hogy igazságosan kell mérlegelnem és tárgyilagosan ítélnem. Elégtétellel állapíthatom meg, hogy Kalinin elnök elutazásomkor nagyjában ezekkel a szavakkal búcsúzott el tőlem: „Sajnáljuk, hogy eltávozik tőlünk. Ha nem is ért Ön egyet hitünkkel és politikai eszményeinkkel, mégis meg kellett győződnünk róla, hogy őszintén meg akarja ismerni és el is ismeri eredményeinket. Jóindulatának és jóhiszeműségének legszebb tanújelét adta azzal, hogy a rosszat, amit tapasztalt, nekünk mondta meg, a jót pedig ellenségeinknek.”
Egy régi francia filozófus mondta: „Ha igazán megismertél egy embert, úgy többé már nem gyűlölheted.” Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy megismerhettem a Szovjetúnió vezetőit: kétségtelenül mindannyi tehetséges, erősakaratú és erőskezű férfiú. Nézeteim egy és más pontban kétségtelenül eltérnek az övékétől, de én is feltételezem azt róluk, amit megkívánok, hogy feltételezzenek rólam az emberek: becsületes meggyőződést és tiszta szándékot. Ezek az emberek őszintén hiszik, hogy helyesen cselekszenek. Tapasztalataim alapján nem kételkedem benne, hogy saját biztonságuk érdekében is mind eszményi, mind pedig gyakorlati okokból a béke hívei. Mélységes tisztelet és vonzalom fejlődött ki bennem az orosz nép iránt. Megszerettem és becsülöm nagyszerű képzelőtehetségét és tiszta hitét; mindkettő visszatükröződik irodalmában, zenéjében, és művészetében. Ezek a szellemi erők megnyilvánulnak az egyszerű népnek arra irányuló törekvésében, hogy kedvezőbb életfeltételeket szerezzen magának és közösségének és ez a nép az áldozatkészség és az ügyért való odaadás legsúlyosabb próbáit is kiállotta az elmúlt években.
Moszkvából való elutazásomkor jelentést szerkesztettem ezzel a címmel: „A Szovjetúnió rövid ismertetése.”
Jelentésemben megkíséreltem a tények tárgyilagos és szenvedélymentes összeállítását, amelyek a jelenlegi kivételes helyzethez vezettek; felsorakoztattam benne mind a kedvező, mind pedig a kedvezőtlen tényeket és kizárólag csak a tárgyilagosság szempontja vezetett. A tényekből nem vontam le erőszakos következtetéseket. Célom az volt ezzel a könyvvel, hogy ennek a rövid jelentésnek kiegészítése és kiszélesítése legyen Amerika polgárai és a világ polgárai számára.
Az olvasó csak úgy tudja felmérni és megítélni könyvem adatainak és ítéleteinek helyességét, ha szem előtt tartja azt, amit életkörülményeimről szükségesnek véltem közölni.
Washington D. C., 1941 október 1.
JOSEPH E. DAVIES
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A blog működése óta az eddigi legnagyobb ellehetetlenítési akción vagyunk túl. (Reményeim szerint!)
Értesüléseim szerint a kijevi rezsim által nem is oly régen beindított „Nem kell az orosz propaganda!” – elnevezésű hackerbanda támadta be a balrad.ru – t. CSAK A KIJEVI – ÉS NYUGATI PROPAGANDA ÁRADHAT A MAGYAROK FELÉ!
TÉNYEKEN ALAPULÓ VITÁK HELYETT A MÁSIK FÉL BÁRMI ÁRON VALÓ ELLEHETETLENÍTÉSE A CÉLJUK!
Ezzel aztán fel is fedték valódi énjüket, HAZUG, BANDITA JELLEMÜKET!
Lelkük rajta!
Köszönöm az Önök türelmét!
Május 3 – tól – azaz holnaptól – (ha csak nem jön közbe valami újabb „kellemetlenség”!) a balrad.ru ISMÉT RENDES ÜZEMMÓDBAN FOG MŰKÖDNI!
Csak tudnám, hogy hol kezdjem? Hiszen a blog kiesett működési ideje alatt sok – sok olyan dolog történt a nagyvilágban és Döbrögisztánban, amik bőven adtak volna témát, de hát…
De… – meglátjuk!
ÉN VÁROM ÖNÖKET, ÉS AMI TŐLEM TELIK, AZT MEGTESZEM!
Oroszbarát és ellentüntetés is lesz szombaton, párszáz méterre
Mégis megtartják a Putyin-barát tüntetést, de lesz a környéken ellentábor is.
A korábban bejelentett oroszpárti tüntetés közvetlen közelébe szervezett ellentüntetést a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Jednisty Asociaciya/Egység Ukrán Egyesület a Deák térre 13 órára, egy órával az Oroszország melletti szimpátiatüntetés előttre. A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület levélben fordult a BRFK-hoz azt kérve, hogy vonják vissza az orosz szimpátiatüntetést, a rendőrség azonban ennek nem tett eleget – írja a Népszava .
Az ukrán ellentüntetés leírása szerint „1956 óta tudjuk és átérezzük, mit jelent, amikor a Kreml beleszól egy szabad ország belügyeibe, rákényszeríti akaratát egy demokratikus országra. Ukrajna most ezt 2022-ben még véresebben, még több ártatlan áldozattal éli át. Segítsetek nekünk megmutatni, hogy Magyarországon, Budapesten sokan vannak azok, akik mellettünk van.”
A tüntetők a Deák térről a Vértanúk terére vonulnak majd át, így mindössze párszáz méter választja el az Ukrajna melletti szolidaritásért tüntetőket a korábban a Szabadság térre bejelentett oroszbarát tüntetőktől.
Az oroszbarát megmozdulást több furcsa hátterű Facebook-oldal szervezte, események meghirdetésével. Elég vegyes a résztvevők társasága, így akadtak közöttük szélsőjobboldali, oltásellenes, illetve összeesküvés-elmélet hívők is. A szervezők között feltűnt korábban egy bizonyos P. Zoltán is, akinek a neve már korábban felmerült egy, az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető történetben.
A szervezők szerint az első eseményüket törölte a Facebook, de a portál forrásai arról számoltak be, hogy belső konfliktus miatt történt így. Jelenleg a „Traktoristák a Bolygóért” nevű csoport eseményeként fut a szombati szimpátiatüntetés.
A tüntetést néhány, ismert orosz propaganda is népszerűsítette, ezért parlamenti párt nem nyilvánult meg ez ügyben, még a Mi Hazánk sem. A szombati tüntetés sajátos helyzetbe hozta az EU-n belül erősen oroszbarátnak számító Orbán-kabinetet. A BRFK korábban levélben tudatta, hogy a gyülekezési törvény alapján nem lehet megtiltani a rendezvényt, így a rendőrség nem akadályozza meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy látta: a szólásszabadság megilleti a hétvégi résztvevőit is. (168óra)
Bal-Rad komm: „…a szólásszabadság megilleti a hétvégi résztvevőit is.”
-MÉG HA MAGYAROK IS! – AKKOR IS!
Itt kell megjegyezni, hogy a balrad.ru ELLENI TERHELÉSES TÁMADÁST ÉPPEN UKRÁN HEKKEREK CSINÁLTÁK MEG, A „NEM KÉRÜNK AZ OROSZ PROPAGANDÁBÓL” PROGRAM KERETÉBEN!
A propagandáról csak annyit: REMÉLHETŐLEG HAMAROSAN ISMÉT NORMÁLIS ÜZZEMMÓDBAN TUD MŰKÖDNI A balrad.ru, és lesz néhány szava a nyugati – MINDENT ELÁRASZTÓ – HAZUGSÁGÁRADATRÓL!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ramstein, Kijev, Moszkva, 2022. április 27. szerda (MB)
Az ukrán fegyveres erők szerdára virradóra újból tűz alá vettek oroszországi célpontokat, és megsemmisítettek egy lőszerraktárt a Belgorod melletti Sztaraja Nelidovkánál. Orosz részről figyelmeztettek, hogy ha a NATO elismeri Kijev jogát, hogy csapást mérjen oroszországi objektumokra, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy támadást intézzen NATO államok ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
Az oroszországi célpontok támadásának jogosságát Nagy-Britannia deklarálta elsőként, Lavrov orosz külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a NATO-t, hogy világháborút kockáztat, ha a brit logika felülkerekedik soraiban.
Az ukrán hadsereg a Dnyeszter Menti Köztársaságot, Transznisztriát is lőtte. Két nappal ezelőtt szabotőrök felrobbantottak egy rádióadót, mely orosz adást sugárzott a többségében oroszok lakta köztársaságban, mely 1990-ben népszavazással nyilvánította ki függetlenségét Moldovától.
„Minden követ meg fogunk mozgatni azért, hogy Ukrajna győztesen kerüljön ki ebből a háborúból” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter 40 NATO-, és nem NATO állam védelmi minisztereinek keddi tanácskozásán a ramsteini amerikai katonai támaszponton. „Azért vagyunk itt, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni a csatát. Ukrajna hisz abban, hogy győzni tud, mi pedig osztozunk a hitében” – jelentette ki a miniszter-tábornok az ANSA olasz hírügynökség által „háborús csúcsnak” nevezett értekezleten. A NATO államok 5 milliárd dollárnyi fegyverrel támogatták a kijevi rendszert az orosz katonai intervenció kezdete óta. Ebből 3,7 milliárd dollárt Amerika adott neki.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra ellenőrző központot létesítettek a NATO európai főhadiszállásán, Stuttgartban. Az EUCOM fogja összehangolni azoknak az országoknak a fegyverszállítmányait, amelyek vállalták, hogy katonai segítséget nyújtanak Kijevnek. Az EUCOM amerikai felügyelet alatt áll, és 15 ország képviselői vesznek részt a tevékenységében – értesült a CNN.
Németország már a ramsteini tanácskozás előtt tudatta, hogy Cheetah légelhárító páncélosokat, ismertebb nevükön Gepardokat szállít Ukrajnának.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára annak a véleményének adott hangot az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos magatartását jellemezve, hogy nem hinné, hogy az amerikaiak túl sokat törődnének az ukránok életével. “Az amerikaiak, szokásuk szerint felperzselt földet hagynak maguk mögött. A második világháborútól kezdve egész városokat töröltek le a Föld színéről bombázásokkal, beleértve a nukleáris bombázásokat is, mérgező vegyszerekkel szórták be a vietnami dzsungelt, radioaktív lőszerrel bombázták a szerbeket, elevenen égették meg az irakiakat fehér foszforral, és segítettek a terroristáknak klórral megmérgezni a szíriaiakat” – mondta a Rosszijszkaja Gazetának -, majd így folytatta:
„A hitleri fasizmus a teljes orosz lakosság megsemmisítéséről álmodozott, és ma Hitler előírásainak követői istenkáromló módon ezt próbálják megtenni szlávok közreműködésével. Oroszország nem engedi meg, hogy ez megtörténjen. Nekünk most az a célunk, hogy széttörjük a neonácizmus hídfőjét, amelyet a Nyugat hozott létre határaink közelében”.
Kedden Moszkvában Putyinnal tárgyalt az ENSZ főtitkára. Antonio Guterres számon kérte az orosz elnökön, milyen jogon ismerte el a donyecki és a luhánszki köztársaság függetlenségét. Putyin erre azzal válaszolt, hogy ugyanolyan jogon, amilyen jogon a Nyugat elismerte Koszovóét. Guterres humanitárius folyosó megnyitását sürgette a mariupoli Azovstal acélműben rekedt civilek érdekében. Putyin tudatta vele, hogy részükről ennek nincs akadálya, de ha egyáltalán vannak civilek odabent, akkor az ukrán erőknek szabadon kell engedniük őket, máskülönben az ukrán fegyveresek ugyanolyan terroristának minősülnek, mint amilyennek az Iszlám Állam terrorszervezet minősült Szíriában, amikor élő pajzsnak használta a békés lakosságot. „Önt valószínűleg félretájékoztatták azok, akik azt állították, hogy a humanitárius folyosók nem működnek, főtitkár Úr” – mondta Putyin vendégének. Emlékeztette Guterrest arra, hogy Mariupolt 130-140 ezren hagyták el orosz segítséggel. “Szabadon mehetnek, ahová akarnak. Vannak, akik Oroszországba, mások Ukrajna más helyeire szeretnének költözni. Oda mehetnek, ahová akarnak. Nem tartjuk vissza őket, hanem mindenben segítünk nekik. Ugyanezt tehetik azok a civilek is, akik esetleg az Azovstalban tartózkodnak, ha vannak ilyenek. Ők is szabadon távozhatnak. De élő pajzsnak használni civileket, egyszerűen bűntény” – mondta Putyin, majd meghívta Guterrest, személyesen győződjön meg, hogyan bánnak az orosz fogságba esett 1300 ukrán katonával és milyen ellátásban részesítik a sebesülteket.
Mint ismeretes, az orosz csapatok körülvették és hermetikusan lezárva tartják az Azovstalt.
Gazdasági téren is fontos fejlemények történtek. A Gazprom szerda reggel megszüntette a földgáz szállítását Lengyelországnak és Bulgáriának, mert mindketten megtagadták, hogy tartozásukat Rubelben egyenlítsék ki. A Gazprom eleget tesz szállítási kötelezettségének mindazokkal szemben, akik Rubel-számlát nyitottak az orosz bankoknál. Eddig tíz nyugati vállalat nyitott ilyen számlát, köztük német, osztrák, olasz, és magyar vállalatok. Ezeknek az országoknak a gázellátása továbbra is zavartalan, és a szerződések szerint történik.+++
Kásler Miklós szerint az oktatási rendszer célja, hogy hívő gyerekeket neveljen
Mondta mindezt a leköszönőben lévő miniszter egy EU-s támogatással felújított állami iskolában.
„Az oktatás alapkérdése a szeretet, az a törekvés, hogy a világra csodálkozó gyermekekből identitással rendelkező, hívő, értékorientált embereket neveljünk” – jelentette ki az emberi erőforrás miniszter kedden Mórahalmon az MTI beszámolója szerint.
Az új kormány megalakulásával a posztjáról távozó miniszter mindezt az állami fenntartású Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola új, 693,1 millió forintból, uniós támogatással felújított és kibővített épületek átadásán fogalmazta meg.
Kásler Miklós hozzátette: „kétezer éves, keresztény kultúránkból, a magyar hagyományokból és az európai értékekből levezethető értékrend, amely meghatározza a magyarság múltját, s meghatározza a jelenét és a jövőjét is”. A miniszter nyilatkozta, a magyar oktatási tradíciói rendkívüliek. Mint mondta, „a mi feladatunk az, hogy a múltunkból mindent kiválasszunk, ami érték, mindent próbáljunk megőrizni, amit útközben elveszítettünk, és helyreállítani, amit útközben elvettek tőlünk”.
A jelentős európai támogatásból megvalósult beruházás során épületszárnyat emeltek, ahol a természettudományos, művészeti és a technika tantárgyak élményszerű oktatását lehetővé tevő tantermek kaptak helyet. Megújultak az iskola belső terei, a tetőtérben az egyénre szabott oktatási feltételek biztosító foglalkoztatószobákat alakítottak ki, a tornateremben pedig új sportpadlót fektettek le. A projekt részeként 100 millió forintból új bútorokat, informatikai eszközöket – köztük 25 digitális táblát -, laborberendezéseket, tan- és sporteszközöket vásároltak.
Mindeközben szerdán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz. Ebben egyebek mellett önálló oktatási minisztérium létrehozása, jelentős béremelés és a munkaterhek csökkentését a szakszervezet. Illetve azt is megfogalmazzák, hogy az elmúlt évek tapasztalatai az érdekképviselet szerint azt mutatták, hogy az eddigi kormány struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak. „Nem volt olyan kompetens vezető, aki szakértelmével és elhivatottságával kellőképpen tudta volna a jövő szempontjából talán a legfontosabb ágazat érdekeit érvényesíteni” – állítja PDSZ. (magyarnarancs)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Akkor már azt is NYÍLTAN A POFÁNKBA VÁGHATTA VOLNA ez a vén döbrögista agyhalott, hogy a CÉLJUK EGY DÖBRÖGI – IMÁDÓ, DE EGYÉBKÉNT FÉLANALFABÉTA TÁRSADALOM KIÉPÍTÉSE! (Nem mellesleg: a dolog már félig sikerült is nekik!)
„EZEK” EGYSZERŰEN EGY GONDOLKODÁSRA KÉPTELEN, RABSZOLGAGYÜLEKEZETET AKARNAK CSINÁLNI A MAGYAROKBÓL!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
